1. De consecratione, 67–69 Nec illud etiam silere dignum duximus, quod dum prefatum noui aumenti opus capitellis et arcubus superioribus ad altitudinis cacumen prodeceretur, cum necdum principales arcus singulariter uoluti uoltarum cumulo cohererent, terribilis et pene <in>tolerabilis obnubilatione nubium, inundatione ymbrium, impetu ualdissimo uentorum subito tempestatis exorta est procella que usque adeo inualuit, ut non solum ualidas domos, sed etiam lapideas turres et ligneas tristegas concusserit. Ea tempestate quadam die anniuersario gloriosi Dagoberti regis cum uenerabilis Carnotensis episcopus Gaufredus missas gratiarum pro anima eiusdem in conuentu ad altare principale festiue celebraret, tantus oppositorum uentorum impetus prefatos arcus nullo suffulto<s> podio, nullis renitentes suffragiis impingebant, ut miserabiliter tremuli et quasi hinc et inde fluctuantes subito pestiferam minarentur ruinam. Quorum quidem operaturarumque impulsionem cum episcopus expauesceret, sepe manum benedictionis in ea parte extendebat et brachium sancti senis Symeonis signando instanter opponebat, ut manifeste nulla sui constantia, sed sola Dei pietate et sanctorum merito ruinam euadere appareret sicque, cum multis in locis firmissimus ut putabatur edificiis multa ruinarum incommoda intulisset, uirtute repulsa diuina titubantibus in alto solis et recentibus arcubus nichil proferre preualuit incommodi. Nem tartottuk méltónak elhallgatni azt sem, hogy miközben az említett új bővítés munkája fejezetei és felső ívei által legnagyobb magasságához közeledett, de az egyenként boltozott főívek még nem kapcsolódtak egymáshoz a boltozatok csúcsán, szörnyű és szinte elviselhetetlen vihar tört ki, nagy felhőkkel, szakadó esővel és igen nagy szélviharral, mely annyira megerősödött, hogy nemcsak erős házakat, de kőtornyokat és faerődítményeket is összetört. A vihar idején egy napon, a dicső Dagobert király halálának évfordulóján, midőn e tiszteletre méltó Gaufredus chartres-i püspök éppen az ő lelke üdvéért mondott ünnepi conventi misét a főoltárnál, az ellenkező irányú szélrohamok akkora nyomása csapott rá az említett ívekre, melyeket állvány nem támasztott, s melyeket az ellenállásban dúcolás sem segített, hogy ezek szánalmasan remegni kezdtek, és ide-oda hajladozván, azonnali vészes bedőléssel fenyegettek. Mikor a püspök is felrettent ezeknek az íveknek és a tetőzetnek a mozgására, áldó kezet terjesztett arrafelé, és az agg Szent Simeon karját nyújtotta kitartóan áldva. Nyilvánvalóan nem az ő állhatatossága, hanem egyedül Isten könyörületessége és a szentek érdemei következtében kerültük el a beomlást. És jóllehet ez a vihar sok helyütt igen szilárdnak gondolt épületeket döntött romba, itt, mivel isteni erő hárította el, nem volt képes kárt okozni, még ha fent a szabadon álló és frissen falazott ívek meg is inogtak.
3. Canterbury-i Gervasius: Tractatus de combustione et reparatione Cantuariensis ecclesiae (243) Super quos et murum exteriorem alarum arcus et fornicem decenter composuit, id est tres claves utrinque. (244) Clavem pro toto pono ciborio, eo quod clavis in medio posita partes undecunque venientes claudere et confirmare uidetur. … (247) In quibus appositis clauibus et fornice facta, a turre maiore usque ad pilarios praedictos, id est usque ad crucem, triforium inferius multis intexuit columnis marmoreis. … (249) Deinde fornicis magnae tres claves, a turre scilicet usque ad cruces. … (253) In cuius aestate a cruce incipiens decem pilarios erexit, scilicet utrinque quinque. … (255) Super hos decem arcus et fornices posuit, peractis autem utrisque triforiis et superioribus fenestris, cum machinas ad fornicem magnam uoluendam in anni quinti initio praeparasset, repente ruptis trabibus sub pedibus eius et inter lapides et ligna simul cum ipso ruentibus in terram corruit, a capitellis fornicis superioris altitudine, uidelicet pedum quinquaginta. … (259) Verumtamen quia hiems instabat et fornicem superiorem consummari oportebat cuidam monacho industrio et ingenioso, qui cementariis praefuit, opus consummandum commendauit. … (262) Factum est itaque ciborium inter quatuor pilarios principales. (263) In cuius ciborii clavem uidentur quodammodo chorus et cruces conuenire. (264) Duo quoque ciboria hinc et inde ante hiemem facta sunt. (243) ezek és a mellékhajók külső fala fölé illő módon megszerkesztette az íveket és boltozatot, azaz mindkétfelől három zárókövet. (244) Zárókövet az egész cibórium helyett írok, mert a középen elhelyezett zárókő a mindenfelől jövő részeket bezárni és erősíteni látszik. … (247) Miután ezekre elhelyezte a záróköveket, és megcsinálta a boltozatot, a nagy toronytól az említett pillérekig, vagyis a kereszthajóig, az alsó trifóriumot sok márványoszloppal szőtte át. … (249) Ezután a nagy boltozatnak három zárókövét, tudniillik a toronytól a kereszthajókig, felépítette. … (253) Ennek nyarán a kereszthajótól kezdve tíz pillért, vagyis mindkétfelől ötöt emelt. … (255) Ezek fölé tíz ívet és boltozatot helyezett. Miután pedig mindkétfelől megcsinálta a trifóriumokat és a felső ablakokat, midőn az ötödik év kezdetén állványokat készített elő a nagy boltozat boltozásához, lábai alatt hirtelen eltörtek a gerendák, s vele együtt eső kövek és fák között földre zuhant a felső boltozat fejezeteinek magasságából, vagy 50 lábnyiról. … (259) Mégis, mivel a tél közeledett, s ajánlatos volt befejezni a felső boltozatot, a munka utolsó részét valamely igyekvő és tehetséges szerzetesre bízta, aki a habarcskészítőket irányította. … (262) Ekképp elkészült a négy főpillér közti boltozat, (263) amelynek zárókövében mintegy a kórus és a kereszthajók látszanak egyesülni. (264) A tél előtt kétfelől két boltozatot is elkészítettek.
4. (358) Ibi in circuitu extra chorum fornices planae, hic arcuatae sunt et clavatae. … (360) Ibi caelum ligneum egregia pictura decoratum, hic fornix ex lapide et tofo levi decenter composita est. (358) Ott a szentélyen kívül, a körüljáróban lapos boltozatok készültek, itt bordákkal és zárókővel építettek vannak. … (360) Amott jeles festménnyel díszített famennyezet volt, itt kőből és tufából szerkesztettek illő boltozatot.
