2. „…a fényképezőgép ideális fegyver a birtoklással teli tudat számára…
Fényképezni annyi, mint birtokba venni a fefényképezett tárgyat. Azt
jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal, s ez a viszony a
tudás – következésképpen a hatalom – érzetét kelti.”
/Susan Sonntag/
3. Camera Obscura
A Camera Obscura, másnéven lyukkamera
minden optikai elven működö kamera
ősének tekinthető.
Lencsetag nélküli optikai eszköz.
Minden oldalról fénytől védett doboz vagy
szoba, melybe a fény egy apró lyukon ke-
resztül hatol be és fordított állású képet
rajzol az ellentétes oldalon.
A mai fényképezőgépek is a camera obscura
működésén alapulnak.
4. Camera Obscura kép a falra vetülve
Camera Obscurával készült kép jellemzői
Rendkívül nagy mélységéles-
ségű kép.
A kép színes, fordított állású
és nem oldalhelyes.
A kép mérete nem korláto-
zott, így például szoba vagy
terem méretű is lehet
5. Camera Obscurák Magyarországon
Az Erzsébet hídon a vízelvezető nyílások a
camera obscura elvén vetítik ki az alattuk el-
haladó forgalom fordított, színes képét a
belső oldalfalakra.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejá-
rati főkapuján található nyílás képet vetít az
épület belsejébe a kapuval szemközti, mattü-
veggel ellátott ajtóra.
Az egri líceum kupolájának két oldalán henge-
res formájú szerkezeteket helyeztek el, így egy
kis besötétített szobában egy fehér asztalon
megjelenik a város látképe.
Camera Obscura kép az Erzsébet hídon
7. Fényképezés kialakulása
Maradandó képek létrehozásához három alapvető feltétel szükséges:
- optikai eszköz, amely a leképezést végrehajtja
- fényérzékeny felület, amely a képet rögzíti
- fixálás, amely által a kép tartósan megmarad
Kezdetben ez utóbbi jelentette a legnagyobb problémát.
8. Fényképezés kialakulása
Már az ókori civilizációk tudósai is sejtették, hogy léteznek olyan anyagok és
vegyületek, amelyekben a fény hatására indulnak be bizonyos kémiai reakciók, ők
azonban sem bizonyítani, sem pedig hasznosítani nem tudták e felfedezésüket.
Elsőként csak a 18. században, egészen pontosan 1727-ben, Johann Heinrich
Schulze által, egy szerencsés véletlen folyamán nyert bizonyítást.
Pusztán kalcium-nitrátot akart bekeverni, azonban a felhasznált salétromsav már
használt volt, így az előző kísérletből visszamaradóan oldott ezüst is volt benne.
Joseph Nicéphore Niépce is kísérletezett, ám őt kezdetben nem kifejezetten a
fotográfia érdekelte, sokkal inkább a kőnyomás technikája. 1822-ben elsőként sikerült
tartós képet alkotnia egy új eljárással, melyet héliográfiának nevezett el.
9. Fényképezés kialakulása
1835-ben következett be a nagy áttörés, mikor Daguerre tökeéletesítette az eljárást.
DAGERROTÍPIA
Dagerrotípia Petőfiről Niépce: Kilátás a dolgozószobából, 1827
10. Fényképezés kialakulása
A nedves kollódiumos eljárást Frederick Scott Archer, amatőr fotós találta fel és
hamar nagy sikert aratott. Az oldat éter és alkohol keverékében feloldott ezüst-, és
vasjodid elegyéből állt, melyet egy üveglemezre vittek fel.
Varga Tamás – Képek nedves eljárással Varga Tamás – Képek nedves eljárással
11. Fényképezés kialakulása
1887-ben egy újabb nagy változás következett be a fotográfia történetében, Hannibal
Goodwin szabadalmaztatni kívánta új, áttetsző, kámforral kezelt, nitrocellulózból
készített tekercsfilmjét, de végül a hasonló elven működő Kodak márka terjedt el.
1925-öt tekintjük a kisfilmes fényképezés kezdetének.
12. Fényképezés kialakulása
Az első színes kép jelentette a
másik hatalmas áttörést a 19.
század vége felé közeledve,
azonban kezdeti 1861-es, James
Clerk Maxwell által történő
megjelenését követően, nem
tudott elterjedni.
A színes fényképek tényleges
megszületésének csak az
1935-ben, a Kodak által forgal-
mazott színes film megjelenése
tekinthető.
Az első színes fotó (James Clerk Maxwell,1861)
