Recommended
Recommended
More Related Content
More from SZTE-GTK
Hámori Balázs "A hiány" fogadtatásáról és hatásáról
- 1. „A hiány” fogadtatásáról és hatásáról Hámori Balázs bhamori@uni-corvinus.hu Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kornai előadássorozat, 2015
- 2. A tatár kán legendája Áttörni a hallgatás falát „A hiány” előtt, sem utána nem született Kelet- Európában közgazdasági mű, amely oly élénk reakciókra késztette volna a szakmát, mint az 1980-ban angolul (Amsterdam: North-Holland, és magyarul (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)is közreadott Kornai-mű
- 3. I am happy to say that Kornai wrote the book during his stay as visiting scholar at the Institute for International Economic Studies in Stockholm in 1976 and 1977, where I was then the Director. (Assar Lindbeck, EEA-ESEM Meeting, Budapest August 29, 2007) Kornai has usually dealt with great, system-oriented issues, and he has been more inspired by real-world observations than by scholarly work by others. The paper also emphasizes that Kornai’s two most celebrated characterizations of real world socialist economies – "shortage economies" and production units with "soft budget constraints" – are analytically closely connected. (Assar Lindbeck, Stockholm: IFN Working Paper 2007)
- 4. „…he spent many years doing research and preparing for what would be his magnum opus, the two-volume book entitled Economics of Shortage, which appeared in 1980. As we know, this is the most complete positive theory of the socialist economy that has been produced to date and it is quite likely that this is how it will be perceived by history. It is in this book that he advanced the concept of soft budget constraint and used it to explain the prevalence of chronic shortages in the socialist economy. (Gerard Roland, JEL, 2008)
- 5. Mi a titka Kornai Jánosnak és A hiánynak? • Miért jelent meg a műről recenzió az ismertetendő művek között a legigényesebben válogató Journal of Economic Literature-ben, az The Economic Journalban vagy a Kyklosban? • Miért írtak róla – a magyar nyelvűeket nem számítva – körülbelül félszáz ismertetést és könyvbírálatot világszerte: Hollandiától Kínáig, Olaszországtól Oroszországig, pontosabban a Szovjetunióig? • Miért állandó hivatkozási alap még 30 évvel a megjelenése után is? • Miért ütközünk 2011-ben is olyan cikkbe, amely címében Kornait idézve utal a hiányra (T. Thelen, 2011, Critique of Anthropology, Vol. 31. No.1. pp.43-61. http://www.deepdyve.com/browse/journals/critique-of-anthropology.) • Miért vásárolhatunk olyan tanulmánykötetet 2010-ben, amelynek a szerzői egy egészen más területen: a vallásszociológiában alkalmazzák a Kornai János könyvében foglalt eredményeket (Turner [2010])?
- 6. Mi a titka Kornai Jánosnak és A hiánynak? Kézenfekvő válasz az, amit már a korabeli recenziók többségének nyitó- vagy záró- mondataiban is olvashatunk: Kornai írása alapmű. „Ez fontos könyv, amelyet bizonyosan mindenkinek be kell szereznie, el kell olvasnia, aki a szovjet típusú gazdaságok elméletével és gyakorlatával foglalkozik.” (Nove [1983] 255. o.) A hiányt eddig a magyaron túl hat nyelven adták ki (angol, cseh, francia, kínai, lengyel, orosz) és japánul is tanulmánykötet jelent meg Kornai tollából e mű a témakörében.
- 7. „Fui et vidi experiri” -- Jelen voltam, és láttam, hogy hogyan történt Albertus Magnus, dominikánus szerzetes, Aquinói Tamás tanítómestere használta gyakran műveiben a címben szereplő kitételt: “Fui et vidi experiri” A “Fui et vidi experiri” a tanúk formulája, a tanúké, akiknek vallomása alátámasztja vagy cáfolja a perbe vontak állításait. Kornai így ír erről : “Sok esetben az állítást alátámasztó, perdöntő `tanúvallomást` azok szolgáltatják, akik szocialista országban élnek. Ráismernek-e arra a helyzetre, amit a könyv leír? Megegyeznek-e a könyvben leírtak azzal, amit nap mint nap fogyasztóként vagy termelőként, vezetőként vagy beosztottként, eladóként vagy vevőként megélnek? Önmagamat is tanúnak tekintem A hiány mindennapos élmény a szocialista országokban Albertus Magnus
- 8. A tények iránti elkötelezettség Lehetséges egy másik világ • A főáramlatú közgazdászok fennen hirdetik, hogy ”…a puszta tény sohasem versenyezhet a közgazdaságtudományban egy konzisztens elmélettel.” (Milgrom, P. - Roberts, J, 1987) • Korántsem magától értetődő a tények iránti elkötelezettség. Kornai egy másik közgazdasági univerzumot mutat be, amelyet a nemzetközi tudományos közösség valójában nem ismer. Szemben a szovjetológia lapos és ideologikus állításaival, ő a főáramlat nyelvén mondja ki, a főáramlatétól eltérő igazságait Bolyai János
- 9. Kornai és Kína • Kínában 1983 óta jelennek meg Kornai tanulmányai. Egészen kivételes A hiány fogadtatása (1986). • „Amikor Kornai … Kínába látogatott, polgármesterek, egyetemi tanárok és vezetők azt mondták neki: „Az ön tanítványa vagyok.” Kornait nagyon meglepte ez a fajta tisztelgés. Pedig a könyvét a [pekingi – HB] Közgazdaságtudományi Kiadó egyik legfőbb büszkeségének tekintette, és történelminek nevezte. A Tervezési Bizottság vezetője pedig egy olyan ülésen elnökölt, amelyen kifejezetten A hiány című könyvvel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Egyszóval, Kornai és műve Kína tudományos és politikai életére egyaránt példátlan hatást gyakorolt; olyan hatást, amely sok mindenre rávilágított, és amely segítette az empirikus kutatás kultúrájának meghonosodását a közgazdaságtanban.” (Farkas Zoltán, Mozgó Világ, 2010. 9. p. 33.)
- 10. A hiány a hazai fogadatatása. • Az 1980-ban 3000 példányban megjelent könyv, amelyre előjegyzést vettek fel a könyvesboltok, pillanatokon belül elfogyott, és még további két kiadás próbálta enyhíteni A hiány hiányát. • 2011-ben a pozsonyi Kalligram adta közre ismét a művet, Kornai válogatott művei első köteteként. • Valószínűleg ennek a könyvnek volt a legtöbb hazai olvasója, azok közül, amelyek valaha is magyar közgazdász tollából megjelentek. Messze nem csupán közgazdászok, társadalomtudósok, politikusok és a közigazgatás felelős tisztviselői olvasták. • Soha közgazdasági kifejezés nem vált idehaza olyan integráns részévé a közbeszédnek mint „a hiány” és a „puha költségvetési korlát”.
- 11. A hiány mindmáig vonatkozási pont „Kornai Jánostól 1980 óta tudhatjuk, hogy az államosítás egyenes következménye a hiány.” írja egy figyelemfelkeltő eszmefuttatásában Friss Róbert 2013 szeptemberében a nol.hun „Jön a hiány” címmel, és hozza le ezt az írást a mandiner.hu is ugyanakkor. (http://nol.hu/velemeny/20130923-jon_a_hiany-1414711 http://m.mandiner.hu/cikk/20130923_friss_robert_jon_a_hiany)
- 12. Keleti és nyugati közgazdászok és A hiány • A keleti kollégák számára a szocialista gazdaság működési mechanizmusainak a megértése, a hiánnyal összefüggő jelenséghalmaz analízise és a belőle levont következtetések voltak megvilágító erejűek. • A nyugati közgazdák a főáramlatú elméletekhez vagy a Keynes és Kalecki nevével fémjelezhető vonulathoz való elméleti kapcsolódási pontokat keresték és értékelték a műben. „Stimuláló és fontos” (Levine,1983, p. 97.), mert a létező szocializmus anatómiáját megalkotva, a nyugati közgazdaságtan fejlődéséhez is jelentősen hozzájárult. Michal Kalecki John Maynard Keynes
- 13. Keleti és nyugati közgazdászok és A hiány • Ha kizárólag a korabeli „egzotikus” szocialista világról lett volna Kornai Jánosnak mondanivalója, valószínűleg csak átmeneti sikert ér el, amely rövid fellobbanás után gyorsan kihuny, és teljesen elenyészik a szocializmus bukásával. • A hiányban azonban számos olyan eredményről ad számot a szerző, amely később bevonult a nyugati közgazdaságtan kanonizált fogalomtárába, egyetemi kurzusainak a kötelező anyagába, közgazdasági kézikönyveibe. • Kornai János könyve megtermékenyítően hatott számos nyugati kollégája gondolkodására. (Herbert S. Levine, JEL,V 21. No. 1. 1983, pp. 95-98)
- 14. A puha költségvetési korlát • Egyértelmű bizonyíték erre a Kornai által bevezetett „puha költségvetési korlát” terminus technicus, amelyet Kornai János a hiány közvetlen magyarázó tényezőjének tekint. • A „soft budget constraint” összegző elméleti magyarázatát két igen jeles közgazdásszal – Eric Maskinnal és Gerard Roland-del együtt – a fontos tudományos eredményeket, a „state of the art”-ot bemutató Journal of Economic Literature-ban tette közzé Kornai. (JEL, Vol. 41 No.4, pp: 1095-1136) • A The Economic Journal recenzense, John D. Hey írta „Kornai analízise (ezért) érvényes a (nyugati) általános egyensúlyelmélet tekintetében” (Hey, The Economic Journal 1982, Vol. No. 9. p. 713.) • „Kornai vette a fáradságot, hogy az alapoktól kezdje, anélkül, hogy lemondana a nagy közgazdasági elméletek szintetizáló ambícióiról.” (Malinvaud, l Expansion, No. 8.március 21. pp. 137-139.)
- 15. Intézményi elemzés és rendszerszemlélet • A recenzensek némelyike aláhúzza Kornai János könyvének két legjellemzőbb eltérését a főáramlatú művek logikájától: azaz az intézményi elemzést és a rendszerszemléletet. • „Kornai írásai – éles ellentétben a jobbára terméketlen általános egyensúlyi modellekkel – gazdagok intézményi részletekben.” • Korliras idézi a Kornai-könyv egy részletét, ahol a szerző a saját szavaival emeli ki ezt az összefüggést: „A hiány" legfőbb magyarázata az intézményi feltételekben, és azokban a magatartási szabályokban rejlik, amelyekhez ezek vezetnek.” (Korliras, 1982. p. 423) • „A könyv tele van éles betekintéssel a problémákba, és ragyogó ellenpontja a (nyugati) általános egyensúlyi iskolának.” (J. D. Hey, 1982. Vol. 92. No. 9. pp. 713 p. 713)
- 16. Magatartási jellemzők a szocialista gazdaságban • Több recenzió is kiemeli Kornai elemzését a szocialista gazdaság szereplőinek a motivációiról magatartásáról, az expanziós kényszerről, a mennyiségi hajszáról, a hordamagatartásról, amelyek a szocialista megfelelői a kapitalista gazdaságban jellemző „animal instinct”-nek, azaz a felhalmozás „állati ösztönének”. • Ezek a magatartási minták és elemek egyértelműen levezethetők az intézményi környezetből.
- 17. Magatartások túlélése • Fontos eredménye Kornai Jánosnak, annak bebizonyítása, hogy a szocialista gazdaság rendszerspecifikus vonásai és magatartási mintái nem tűnnek el a megreformált változatban sem, minthogy mélyen beágyazottak a rendszer lényegéhez tartozó intézményekben és szilárdan rögződtek a gazdasági szereplők magatartásában. • A hiány felszámolása, a költségvetési korlát megkeményítése csak a hatalom megosztásának a megváltoztatásával és a termelőeszközök állami tulajdonának a felszámolásával képzelhető el (Szelényi Iván)
- 18. Kornai és a rendszerszintű megközelítés • Kornai Jánost – amint azt ő maga több helyütt leszögezte – kezdettől fogva a rendszerszintű összefüggések foglalkoztatták. Nem állt be abba a sorba, amelyben sok kortársa az elismeréshez vezető utat vélte megtalálni. • Nem specializálódott egy-két részkérdésre, hogy Bernard Shaw-val szólva „egyre többet tudjon, egyre kevesebbről”. Noha mindig is érdekelték a részletek, de csak mint az egész elemei. A rendszer a fontos, mert attól nyerik el a részletek és részkérdések a helyüket és értelmüket.
- 19. Kornai és a rendszerszintű megközelítés • Kornai János maga több művében az osztrák iskolával, Schumpeterrel és Marxszal a nagy rendszeralkotó közgazdákkal érzett rokonságát említi, Burkett (1984) viszont azt állapítja meg, hogy „Az analízis mikroökonómiai, de rendszerszintű, Leontief és von Neumann tradíciójához visszanyuló.” (Burkett, Contributions to Politcal Economy No. 3. pp. 85-90.) • Alec Nove „a gazdasági rendszerek komparatív elméletéről (comparative ecooomic systems) szóló kivételesen értékes és eredeti szövegként” tekint a műre. (Alec Nove1983. Soviet Studeis, Vol. 35. No. 2. April, pp. 255-256.) • Cui Zhiyoan a könyv kínai recenzense szerint pedig „A hiányt úgy tekinthetjük, mint egy fontos lépést a gazdasági rendszerelmélet csúcsa felé. Egy közös vonást mutatnak ezek az értékelések, mindegyik recenzens aláhúzza a mű rendszerszemléletét. (Cui Zhiyuan Journal of Teaching Marxism-Leninism. Vol. pp. 71-74.)
- 20. A gordiuszi csomó szétvágása • Komoly közgazdasági elemzés nem koncentrálhat az összefüggésekből kiragadott részletekre, anélkül, hogy el ne vesztené a relevanciáját. • Kornai megpróbálta gordiuszi kardcsapással szétvágni a szigorúság és a relevancia összebogozódott csomóját, releváns mondanivalót kifejteni a lehető legnagyobb szigorral és pontossággal
- 21. „A hiány” nem előzmények nélkül született • Kornai János szinte valamennyi korábbi munkája – amint azt több recenzió szerzője is megállapítja – egy-egy lépcsőfoknak tekinthető „A hiány”-hoz vezető kaptatón. (John B. Hall, 1983) • „A hiány azon ideáknak a kontinuitását és fejlődését jeleníti meg, amelyeket már Kornai János korábbi publikációi – elsősorban az Anti-equilibrium, illetve az Erőltetett vagy harmonikus növekedés – tartalmaztak (K. Laski, 1982. Kyklos, No. 4. pp.744-747). • Az invenció, az éles logika, az enciklopédikus tudás nem elég egy ilyen mű megszüléséhez, hosszú évek, sőt évtizedek eltökélt erőfeszítéseire, munkájára is szükség van.
- 22. Teória és gyakorlat • Kornai János azon kevés teoretikus közgazdász közé tartozik, aki beszélő viszonyban van a gyakorlattal, s átfogó elméletét a gyakorlati tapasztalatok tömegével ácsolta alá. • Ezzel a módszertani attitűddel megkülönbözteti magát a legtöbb nyugati elméleti közgazdásztól (sőt a hazai fiatal nemzedék derékhadától is), és egyúttal a legnagyobbak klubjába lép: Adam Smith-hez, Ronald Coase-hoz hasonlóan Kornait is szenvedélyes kíváncsiság hajtja a gazdasági tények feltárása felé. (John B. Hall 1983. Ost-Europe Wirtschaft, Vol. 28. No. 3. pp. 249-251.)
- 23. Teória és gyakorlat • A hiány szerzője első kézből szerezte tapasztalatait az általa vizsgált tárgyról: a szocialista rendszerről, testközeli élményekhez jutva a szocializmus mindennapjairól. „Olyan témákat érint, amelyek általában elérhetetlenek a kívülálló közgazdászok számára, mint a hatékonytalanság felé mutató inherens tendenciák, amelyek – érvel a szerző – a bürokratikus tervezés implicit sajátosságai. (Hall,1983. p. 250. ) • Így „…elemzése sokkal gazdagabb és részletesebb képet fest azokról a társadalmi keretekről, amelyek körülveszik és befolyásolják az egyes gazdasági szereplők döntéseit.” (Hey, 1982. The Economic Journal, Vol. 92. No. 9. pp. 712-713.) • Ezért hiteles a munkája, ami a sikernek akkor is egy fontos feltétele, ha némely recenzense (például Herbert Levine) ezt vitatja, sokallva az kitérőket és a részleteket.
- 24. Teória és gyakorlat • A részletek „A hiány”-ban egésszé állnak össze. Az empirikus tények fragmentumaira építve, Kornai János a rendszer egészét fogja át modelljében, amint azt „A hiány” több nyugati bírálója is megjegyzi. • „Egészében véve, a munka egy átfogó, konceptuális megalapozása a hiány tanulmányozásának (Burkett, 1984. Contributions to Politcal Economy No. 3. pp. 85-90.) • „Kornai János „A hiány”-ban a tradicionális szocializmus stilizált modelljét fejleszti ki, amely a hiány okaira és következményire reflektál. Szembeállítja az erőforrásos és a keresletkorlátos gazdaság intézményi sajátosságait.” (M. Marrese – J. L. Mitchell, 1984 Journal of Comp. Econ, No.8 pp 74-84.)
- 25. Iskolateremtő személyiség • A recenznsek ezt jól érzékelik, hogy „A hiány”-ban megmutatkozik szerzőjének iskolateremtő személyisége. • 1980-ban, a mű megjelenésekor talán még csak sejthető, hogy évtizedek múltán egy egész kelet-európai közgazdász-generáció mondhatja el majd magáról: „Mindnyáján Kornai köpenyéből bújtunk ki.” • Azt azonban már implicit vagy direkt formában (mint Burkett) a korabeli recenziók is megállapítják, hogy „Kornai és társai izgalmas távlatokat nyitottak. Remélhető, hogy növekvő számú tudóst fognak vonzani a kutatási programjukhoz.” (Burkett, 1984. p. 90.) • Karagedov is kiemeli, hogy „Kornai János könyve erős impulzust ad a kutatásokhoz, és nagymértékben megalapozza számos, e területen felhalmozott koncepció felülvizsgálatát.” (R. G. Karagedov, 1984. Economika i organizacija promüslennogo proizvodsztva, No. 12. pp. 135-153.)
- 26. Tudomány és napi politika • Ha Kornai János chicagói közgazdász lenne, valószínűleg itt be is fejezhetnénk „A hiány” hatásának értékelését. Az amerikai közgazdászok többnyire megelégednek az egymásra, egymás műveire, kutatásaira gyakorolt hatással. • A kiterjedt tudományos piac, a nagyszámú tudós megalapozza a szélsőséges specializációt, ami a dolog lényegénél fogva általában lehetetlenné teszi, hogy egy közgazdász életműve közvetlen hatást gyakorolhasson az ország gazdasági vagy politikai életére. • Az európai közgazdászok között azonban nem ritka a politikával és a gazdasággal való közvetlen érintkezés, az akadémiai nagyságokat olykor miniszterelnökként vagy miniszteri bársonyszékben láthatjuk viszont. (B. S. Frey and R. Eichenberger,1993, JEP, 7, Fall.9 • Raymond Barre, Ludwig Erhardt vagy Andreas Papandreu jó példa erre, vagy – hogy a legutóbbi időkből is vegyük egy esetet – Mario Montit az olasz kormány élén.
- 27. Kornai és a politika • Kornai ebben a tekintetben is kivételes, három lépést tart a politikától, ódzkodik attól, hogy aktuálpolitikai csatározásokba szálljon be, a tényekkel foglalkozik, és semmilyen tekintetben nem akar normatív közgazdász, vagy különösen megmondó ember lenni. Beszélhetünk-e ezután. Kornai politikai vagy gazdaságpolitikai hatásáról, befolyásáról? • A hiány megjelenésének idején szerzőjének nemcsak a közvetlen politikai szerepvállalástól vagy tanácsadástól kellett tartózkodnia, hogy létrehozhassa a művét, hanem még attól is, hogy direkt politikai következtetéseket vonjon le a hiánygazdaság és a szocializmus várható jövőjére nézve. • Számos nyugati recenzense, akinek a tudományos szabadságát sohasem korlátozták, felrója neki, hogy nem vonja le a következtetéseket, amelyek az elemzéséből levonhatók, és megáll egy ponton az okkeresésben.
- 28. Kornai és a politika • Levine például így fogalmaz: „Miért nem engedi az állam a vállalatot tönkremenni? Kornai úgy érvel, hogy ez a paternalista viszony következménye. De nem magyarázza meg, hogy miért létezik ez a paternalista viszony.” (H. S. Levine, 1983. JEL, Vol. 21. No. 1. March, pp.95-98.) • Ilyen kérdést egy kelet-európai közgazdász sohasem tett volna fel a szocializmus fennállása idején. Az inadekvát és rettentően időszerűtlen kérdésre Kornai János is csak több mint 20 évvel később válaszolhatott, amikor A szocialista rendszer című művének érdemi kifejtését a következő mondattal kezdi: „A szocialista rendszer megértésének kulcsa a hatalmi struktúra vizsgálata.” Ezt a mondatot 1980-ben nem láthattuk volna nyomtatásban, még kevésbé az utána következő fejezetet. (Kornai J. 1993, Budapest: A szocialista rendszer. HVG Kiadó p.65.)
- 29. A hiány hatása • A hiánynak ez a közvetett politikai hatása nem maradt meg az ország határain belül. Varsóban éppúgy olvasták „A hiány”-t, mint Moszkvában vagy Pekingben. Dmitrij Travin orosz közgazdász talán mindenkinél pontosabban fogalmazza meg azt, hogy miként lehet pusztán a gondolat erejével gyakorlati hatást kiváltani: • „...Kornai volt az, aki meg tudta magyarázni gazdaságunk valóságos működési mechanizmusát akkor, amikor a szovjet politikai gazdaságtan kutatói mindenféle mágikus ráolvasások formájában csak imitálták a tudományos tevékenységet. A nyolcvanas évek közepén néhány lelkes ember lefordította az orosz olvasók számára szinte megszerezhetetlen angol kiadású alapművet, „A hiány”-t, és ezt a legkülönbözőbb körökben vitatták meg. A magyar tudós könyve óriási hatással volt a későbbi orosz reformgondolkodók világnézetére. Mindezt úgy érte el, hogy Kornai nem fogalmazott meg fényes jelszavakat, nem dolgozott ki reformprogramokat, mindössze egyszerűen, pontosan és kétség kívül meggyőzően bemutatta a szocializmus megoldhatatlan problémáit.” (Dmitrij Travin, Szentpétervár: Gyelo 2008.11.24. http://www.idelo.ru/533/21.ht
- 30. Kornai hatása • Daniel Yergin és Joseph Stanislaw a rendszerváltásról megjelentetett könyvükben leírnak egy beszélgetést Jegor Gajdarral, a refomokat irányító volt orosz miniszterelnökkel, Kornai hatásáról • „Az egyetlen élő közgazdász, aki azt állíthatná magáról, hogy a kommunista rendszerben élő értelmiség egy egész nemzedékének a gondolkodásmódját befolyásolta, az Kornai. Aprólékosan boncolta szét a központi tervgazdaságot, és demonstrálta annak irracionalitását és önrombolását....” (Idézi Kornai, 2005. p. 260.) Jegor Gajdar
- 31. Kornai hatása Kínában • Hasonlóan nagyra értekelte Lu Yuegang Kornainak a kínai közgazdászok gondolkodására, és ezáltal a kínai reformokra gyakorolt hatását: „A nyolcvanas évek elején két személyiség volt jelentős hatással a kínai közgazdászokra és a reform politika bevezetésére. Egyikük Kornai professzor „A hiány” című művével, másik pedig Ludwig Erhard, a korábbi nyugatnémet gazdasági miniszter és kancellár, a „Prosperity Through Competition” című művével. (L. Erhard. 1957, 2. kiadás USA, 1958) • Kína a reformok korai fázisában azért épp a kelet-európai mintát követte, mert Magyarország és a többi kelet-európai ország helyzete Kínáéhoz nagyon hasonló.” (Idézi Farkas, 2010: Mozgó Világ, No. 9. p.38.)
- 32. Hatás a tudományos körökön túl • Korántsem csak az elit tudományos körökre volt Kínában Kornai Jánosnak és „A hiány”-nak hatása. • Kínai utazásom alkalmával egy pekingi egyetem hallgatóval Kornai Jánosról beszélgettünk. Ez volt az egyetlen magyar név, amit ismert. Ez 1993-ban történt.
- 33. A hiány hatása és üzenete a mának • „A hiány páratlanul fontos szerepet töltött be a rendszerváltás szellemi előkészítésében - nagyon ritkán adódik olyan pillanat, amikor egy szakmai mű ilyen egyértelműen összekapcsolható a rendszerváltáshoz hasonló jelentőségű történelmi fordulattal.” fogalmazza meg sokunk értékelését Chikán Attila, egy 2004-ben megjelent cikkének már a címében is kiemelve „A hiány” kivételes hatását a hazai gazdasági és politikai átalakulásra. (Chikán A. 2004: Magyar tudomány, Vol.49. No. 7, pp.: 698-707.) • A bevezetőben már utaltam rá, hogy A hiány 30 évvel a megjelenése után sem vesztette el érdekességét, hiszen még mindig számosan idézik. De van-e aktuális mondanivalója a könyvnek a gyakorlat számára akkor, amikor a hiánygazdaság már a múlté?
- 34. A hiány hatása és üzenete a mának • Egy mostanában közétett felmérés szerint a magyar lakosságnak csupán 54 százaléka viszonyul pozitívan a rendszerváltáshoz, 46 százalékuk nem. • Ők azok az emberek, akik talán abban bíztak, hogy a gazdasági rendszerekből ki lehet mazsolázni a jót, és kidobni a rosszat. • Kornai bebizonyítja, hogy ez lehetetlen. • Itt lenne az ideje a kijózanodásnak. Ehhez nem kell a nem is oly régen piacra dobott kijózanító pirula, amely negyedóra alatt megszünteti a másnaposságot. Inkább „A hiány”-t érdemes kézbe vennünk, az idősebbeknek ha felejtettek volna, fiatalabbaknak, akik még nem találkoztak ezzel a briliáns művel, hogy tisztábban láthassák, honnan is jövünk, miért és merre is kellene továbbhaladnunk.
- 35. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!