A szerző ambíciója nem kisebb, mint ahogy az már az előszóból kiderül: a könyv elolvasása után másként fogunk filmeket, klipeket, tévéműsorokat nézni, mint korábban. Sőt, teszi hozzá, akár még meg is bökhetjük a mellettünk ülőt, mondván: oda süss, milyen okos termékelhelyezés látható a sarokban.

1. 6 KREATÍV
RAJT könyv
A szerző ambíciója nem kisebb, mint
ahogy az már az előszóból kiderül:
a könyv elolvasása után másként fogunk
filmeket, klipeket, tévéműsorokat nézni,
mint korábban. Sőt, teszi hozzá, akár
még meg is bökhetjük a mellettünk ülőt,
mondván: odasüss, milyen okos termék-
elhelyezés látható a sarokban. Papp-Váry
Árpád mindent el is követ a cél elérése
érdekében: sokszínűen, sok oldalról,
rendkívül nagyszámú példával alátá-
masztva mutatja be, hogyan fejlődött
a termékelhelyezés, márkamegjelenítés
a film- és tévétörténetben, mondhatni,
egészen a kezdetektől. Döbbenetes adat
például, hogy az első termékelhelyezéses
mozgóképet maguk a Lumière fivérek
készítették 1896-ban, mindössze egy
évvel azután, hogy feltalálták magát
a mozgóképet. A némafilmek egyébként
is gyakran éttermek portálja előtt ját-
szódtak, jellemzően olyan helyeken, ahol
a forgatás szüneteiben vendégül látták
a stábot. A termékelhelyezések már Walt
Disney első, 1933-as rajzfilmjeiben is
megjelentek, így elmondható, hogy a ná-
lunk egy ideig a Família Kft.-vel leamorti-
zált, majd „bújtatott reklámként” tiltott
fogalom végigkíséri a filmezés, rádiózás
és televíziózás történetét. Ma már
dollármilliókban mérhető egy-egy rövid
James Bond jelenet márkásítása, és
busás összegeket kérnek a valóságshow-k
producerei is azért, hogy a műsorvezetők
élő adásban üdítőket kortyolgassanak.
Papp-Váry a varázslatos jövőt is felvil-
lantja előttünk, amely szerint valószí-
nűsíthető, hogy ugyanazon tévéműsor
nézői más-más sörmárkát láthatnak
majd a főszereplő kezében, függően
például attól, hogy Budapesten, vagy
Miskolcon nézik-e a tévét. Egy felmérés
azt is igazolja, hogy a jól megvalósított
termékelhelyezés szorosabb érzelmi
köteléket hoz létre a fogyasztóval,
könnyebb azonosulni a számunkra szim-
patikus szereplő által hordott, használt,
fogyasztott termékekkel, mint egy sima,
30 másodperces reklámban bemutatott
márkával. Arról nem is beszélve, hogy
a termékelhelyezés elől nem is lehet
elrejtőzni. Át kell rajta esni. De ezt meg
lehet ejteni a márkázott szórakoztatás
köntösében is.
Mesébe ágyazva
Papp-Váry Árpád:
Márkázott szórakoztatás
bőhm kornél írása
Akadémiai Kiadó
235 oldal
4850 Ft
plusz - mínusz AMIT SZERETTÜNK:
A Direkt36 közösségi
adománygyűjtéssel
összeszedte a 20
ezer eurót.
Murányi Kristóf
cigicsikkes sertés-
májkrémes grafikáit.
A Sport szelet új
reklámjait.
Csuja Imrét
az Országos
Mentőszolgálat
Alapítvány
reklámjában.
Az okegós és
artvertisingos
fiatalok sikerét
a decemberi
Young Gloryn.
ÉS AMIT NEM:
A reklámadó
körüli újabb
történéseket.