Határtalanul 2017

1. Erdély

3. Néhány adat Erdélyről
 Románia része 1920 óta
(1940-45-ig É-Erdélyt visszakapta Magyarország)
 Területe: 102.000 km2 (Mo.: 93.000 km2)
 Lakossága: 6,5 millió, ebből 1,2 millió
magyar (19%).
 Főbb városai: Kolozsvár, Nagyvárad (Partium),
Temesvár (Bánság) Marosvásárhely (Székelyföld),
Gyulafehérvár (tört.főváros)
 Összefüggő magyarlakta területe: Székelyföld.
(kisebbek még: a Mo.-gal határos Bihar és a
Szilágyság)
 Másik időzóna: 1 órával több van mint
nálunk.

4. Kik azok a székelyek?
 Eredetük, betelepülésük vitatott, egyesek
szerint előbb érkeztek mint a honfoglaló
magyarok, a hunoktól, Csaba királyfitól
származnak. Mások szerint az Árpád-
korban érkeztek.
 A középkorban Mo. K-i határvidékét
őrizték, szabadok voltak, nem jobbágyok.
 Ma is egy sajátos népcsoport a
magyarságon belül. (hasonlóan a
jászokhoz, kunokhoz, palócokhoz)
 Film: Székelyföld, mi így szeretünk

5. Magyarok, néprajzi tájak

6. Székely nyelvlecke magyaroknak
https://www.youtube.com/watch?v=2IQ6I1
NMe7Y
https://www.youtube.com/watch?v=--
6S6zc_Vz8

7. Kalotaszeg
• Európai hírű a
népviselete,
• Hímzése,
• Fafaragásai,
• Fatornyos templomai,
• Népzenéje és néptánca.

8. Torockó vidéke
 Európa hírű az
építészete,
 Népviselete,
 Hímzései,
 Festett bútorai.

9. Vallások
A magyarok fele római katolikus
másik fele református.
Református templom
Körösfőn.
Szt. Mihály katolikus templom, Kolozsvár
Az erdélyi római katolikusok
központja: Gyulafehérvár
Nagyvárad: Bihari püspökség

10. Retyezát

11. Növényvilága:
 Dombvidékeken és az alacsonyabb hegyekben: tölgyesek. Kicsit
magasabban bükkösök. 1000-1800m-en: fenyves öv, lucfenyő.
 A havasi övben 2000 m körül a terjedelmes törpefenyvesek.
 Ezen túl már csak a mohák, zuzmók világa, s végül a csupasz
sziklák tömbjei következnek.
 A legmagasabb csúcsok 2500m körül a D-Kárpátokban vannak, a
Retyezát-hg.-ben.
Állatvilága:
 A sík vidéken gyakori
a nyúl, fácán, fogoly, őz, dámvad és vaddisznó. A hegyvidéken él
a szarvason kívül medve, farkas, és hiúz is. A hiúz védett állat. A
Kárpátok legmagasabban élő nagyvadja a zerge.
 A madárvilág legértékesebb fajai közül több sasféle is él itt.
 A 20. század közepére a hód és a havasi mormota kipusztult, de
egy visszatelepítési program keretében sikerült mindkét fajt újra
meghonosítani.

14. Város magyar neve Román v. latin neve Címere Magyarság aránya
Ma
Magyarság aránya
Régen (1910-11)
Nagyvárad
(Sebes-Kőrös)
Oradea
190.000 lakosból
46000 magyar
kb. 25%
64000 lakosból
58000 magyar
Nagyszalonta Salonta
17.000 lakosból
10000 magyar
kb.60%
16000 lakosból
15000 magyar
Csucsa
(kis település)
Ciucea
1.100 lakosa
román
csak néhány magyar
2000 lakosa
túlnyomó többsége
román
Körösfő
(kicsi falu)
Izvoru Crișului
950 lakosból
950 magyar
1100 lakosból
1100 magyar
Kolozsvár
Erdély legnagyobb
városa
(Kis-Szamos)
Cluj-Napoca
325.000 lakosból
50000 magyar
kb.15%
60000 lakosból
50000 magyar
85%
Torockó és
Torockószentgyörgy
(kis települések)
Rimetea és
Coltești
1.300 lakosból
1200 magyar
1500 lakosból
1300 magyar

15. Város magyar neve Román v. latin neve Címere Magyarság aránya
Ma
Magyarság aránya
Régen (1910-11)
Torda Turda
47.000 lakosból
3900 magyar
8%
13500 lakosából
9674 magyar
70%
Nagyenyed
(Maros mentén)
Aiud
17.000 lakosból
3500 magyar
20%
8500 lakosból
6500 magyar
75%
Gyulafehérvár
(Maros)
egyházi kp., a
középkorban Erdély
fővárosa
Alba Iulia
55.000 lakosból
1700 magyar
2-3%
11000 lakosból
5000 magyar
40%
Déva
(Maros)
Vidéke: vasércbánya,
kohászat
Deva
60.000 lakosból
5000 magyar
8-9%
8654 lakosból
5827 magyar
70%
Vajdahunyad
Vidéke: vasércbánya,
kohászat
Hunedoara
58.000 lakosból
3800 magyar
7%
4400-ból
1900 magyar
45%

16. Híres erdélyiek

17.  1.sor:
Hunyadi János, Hunyadi Mátyás,
Bocskay István, Bethlen Gábor.
 2.sor:
Kőrösi Csoma Sándor, Arany János,
Benedek Elek, Ady Endre.
 3.sor:
Kányádi Sándor, Böjte Csaba, Erőss
Zsolt, Miklós Edit.