2. 1. Radioaktivitás
• Becquerel, Curie házaspár 1903. Nobel-díj
• A radioaktív elemek atommagja nem
stabil, külső hatás nélkül elbomlanak,
miközben radioaktív sugárzás lép fel.
• Ilyen sugárzás: α, β, γ
13. A kormeghatározás alapja
Felezési idő: Az az időtartam, amely alatt a
radioaktív izotóp eredeti
anyagmennyiségének a fele elbomlik.
Másodperc töredéke < t1/2 < milliárd év
15. 2. ATOMENERGIA
A radioaktív izotópok bomlása során energia
szabadul fel
Hogyan lehetne ezt az energiát
hasznosítani?
16. Magreakciók: Az atommagban
bekövetkező reakciók, melyek hatalmas
energia-felszabadulással járnak.
Ezt az energiát nevezzük
ATOMENERGIÁNAK
1 g 235
U maghasadása annyi energiát
szolgáltat, mint 2,5 tonna (2 500 000 g)
antracit égetése!!!!!
26. Az atomenergia megszelídítése
Wigner Jenő
(1902-1995)
• A kvantum-mechanika
alkalmzója az atommag-
kutatásban.
A vízhűtésű atomreaktor
megalkotója. Nobel-díj
(1963).
• „Atom a Békéért” díj
(USA).
31. Atomenergia és környezetvédelem
• A legkevesebb környezeti terheléssel jár
• A kiégett fűtőelemek (ritka földfémek,
kripton és xenon, cirkon, cézium,
molibdén, rádium és ruténium)
Deponálás
Újrafelhasználás
Neutron-besugárzással ártalmatlanítás
36. Miért kell az atomenergia?
• Földgáz és kőolajkészlet kb. 100-150 évre elég
Hagyományos tüzelőanyagok égetésével levegő-
és vízszennyezés
(szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén oxidok, rákkeltő
vegyületek)
• A Föld uránkészlete 1014
tonna, ez több tízezer
évig fedezné a teljes energiaigényt
37. Neumann János
(1903-1957)
• A XX. század
legnagyobb hatású
matematikusa, aki
kidolgozta a
programozható
számítógép elvét.
• Szabadság-érem
(USA).
• Ecker, Atanasoff