1. Budapest, Döbrentei tér és környéke
Kosik Péter (BME-ÉPK), Major Zsombor (BME-ÉMK), Marosi Bence (BME-ÉMK),
Slosár Lívia (BME-ÉMK), Takács Gyula (BME-ÉPK)
az 5. csapat tervezési programja
A Várostervezési Napok projektfeladatának kijelölt területe a Gellért-hegy, a Naphegy, a
Várhegy, és a Duna által határolt lankás terület. A tervezési terület roppant bonyolult és ös�-
szetett, mivel számos különböző hatás éri, forgalmi irány keresztezi. Délre a Szent Gellért
térhez egy szűk természeti folyosón kereszült kapcsolódik. Az átellenes irányában széles,
lankás területtel kapcsolódik a városhoz. Azonban ez a terület alulhasznosított, beépítet-
len, a filoxérától,tűzvésztől sújtott területei ma is csak többnyire gondozatlan zöld felületek
Buda szívében. Itt halad át a Belvárosból érkező, a Balatonra vagy Nyugat-Magyarországra
igyekvők fő útvonala, a Hegyalja út, valamint a budai észak-déli közlekedési tengelyek útvo-
nalai: a Krisztina körút, az Attila út és a budai rakpart. Ezek összességében egy elnyújtott,
kusza csomópontot eredményeznek, amit még a valamikori Erzsébet hídi villamos vonallal
együtt alakítottak ki, melynek eredményeképpen a területet elzárták a valódi lehetőségeitől.
Azépítészetiésvárostervezésikoncepcióalapvetőcélkitűzéseapestiésbudaibelváros
turisztikaikörforgásánakkiépítése.AképzeletbelikörtaVáciutcatengelyétőlindíthajuk,áta
SzéchenyiLánchídon,keresztülaBudaiVáron,ésmivelnemlétesülkapcsolataVárdéliolda-
la, a Döbrentei tér és a Március 15. tér között, ezért a kör bezáratlanul marad. Ezen szakasz
felélesztése érdekében kialakításra kerül egy kábelvasút hálózat, melynek segítségével
a szakasz újrráéled, az Erzsébet híd tengelyében. A kört kibővítve egy nagyobb
körforgást is létrehozunk, melyben a kábelvasút a felújított Döbrentei tér kör-
nyékét összeköti a Citadellával, ahonnan tovább tudunk kapcsolódni a Gellért
fürdő-Vásárcsarok tengelyhez, hogy egy új, teljes körforgást idézzünk elő. Ennek eredmé-
nyeképpen a Döbrentei térből egy új fókusz-, találkozási pont jön létre Buda központjában.
A körforgás mellett egyes természetes tengelyeket is létrehozunk az új terv-
vel, többek között a Vár déli sarkából induló, a Rudas fürdőig tartó gyalogos fasor-
ral övezett sétányt és az erre merőlegesen a Mesemúzeum melletti panel épü-
let elbontásával kialakított új tengelyt, amely a Dunát - és az ott található, állandó
jelleggel horgonyzó rendezvényhajót kapcsolja össze a Tabán belső, zöld területeivel.
A jelenlegi gépjármű-közlekedési kialakítás számos idejétmúlt és kényszermegoldást tar-
talmaz. A háromágú felüljáró elszigeteli egymástól a tér különböző részeit, beárnyékolja
és hasznosíthatatlanná, egyúttal élhetetlenné teszi azokat. További kötöttséget jelent,
hogy a terület forrásvizekben rendkívül gazdag, így nem érvényesülhetnek az közutat a
felszín alatt vezető modern tendenciák. Ezen felül a rakpart épített környezetére is tekin-
tettel kell lenni annak műemléki volta miatt. A fővárosi, illetve a kerületi fejlesztési terveket
figyelembe véve, azokat minél inkább integrálva alakítottuk ki a saját területfejlesztési,
közlekedés-tervezési és revitalizációs koncepciónkat.
A koncepció feltételezi a Rákóczi út forgalomcsillapítását, ami a BAH csomópont
felé irányuló forgalom csökkenését jelenti. Az új közúti vonalvezetés direkt kapcso-
latot tesz lehetővé az Erzsébet hídról a Hegyalja útra és a visszafelé haladó forga-
lom számára, egy rövid felüljáró létesítésével. A Hegyalja útról szintbeli jobbra fordulá-
si lehetőséget alakítottunk ki a Szent Gellért tér irányába, míg az Erzsébet hídról egy
a mostaninál kisebb és egyszerűbb lehajtási lehetőséget tervezünk a kétirányú Krisz-
tina körútra az északi irányba. A hídról a balra kanyarodás eddigi felüljáróját elbonta-
nánk, helyette a Szarvas térnél kialakított turbo körforgalomnál lehet megfordulni.
A meglévő tömegközlekedést két fő pólusba koncentráltuk; az egyik az Erzsébet híd
hídfője, ahonnan lépcsőn és akadálymentesített lifttel juthatnak le a gyalogosok a térszín-
re. Ez a megállóhely, ahol az összes itt járó busz (5, 7, 8, 110, 112, 233, 239) megállna,
szervesen összekapcsolódik a híd alatt a rakparton kialakított villamosmegállóval, ahol a
18-as, a 19-es, illetve a 41-es villamosra lehet átszállni. A másik pólus a Szarvas térnél
kialakított körforgalomtól délre, a kétirányúsított Krisztina körút mellett került elhelyezésre.
Itt az 5-ös, a 7-es, illetve a 178-as busznak lenne egy az újragondolt vonalvezetésű 18-as
villamossal egy lényegében közös megállója. A tömegközlekedés harmadik nagy pólusa
a multifunkciós toronyépület, amit a Döbrentei térre tervezünk. Itt az eredeti Citadellába
vezető sikló koncepcióját újragondolva egy háromágú libegőt alakítunk ki, amely a torony
tetejéről összekapcsolja a Budai Vár déli oldalát a Citadellával, és a Dunán átívelve a Már-
cius 15. térrel. Ezzel megvalósulna a Váci utca-Széchenyi Lánchíd-Budai Vár körforgás
utolsó eleme, amely visszavezeti a turistákat a Pesti oldalra.
jelenlegi közúthálózat tervezett közúthálózat tervezett tömegközlekedési hálózat tervezett kerékpáros hálózat
látvány a Tabánról
látvány a pesti oldalról látvány a Dunáról
turbo körforgalom
kétszintű csomópont
hiányzó kapcsolatok létrejövő kapcsolatok
helyszínrajz
GSEducationalVersion
meglévő épület
tervezett épület
koncepció tengely
látvány szőlészet
csökkentett forgalmú út
zöld terület
Duna
Döbrentei-torony
kábelvasút
1. felújított várkapu 2. kábelvasút Várpalota megálló 3. látvány szőlőültetvény 4. interaktív borkultúra múzeum 5. kézművesség 6. turista buszmegálló, villamosmegállóval 7. lakóépület 8. agility park 9. tengely (Vár - Döbrentei tér)
10. turbo körforgalom 11. tömegközlekedési központ 12. játszótér és játszóház 13. új dunai tengely 14. úszó galéria és fröccsterasz 15. mobil közösségi tér 16. kilátó 17. akadálymentes feljutás a hídra 18. kerékpáros rámpa
19. ivócsarnok és gyógyvízterasz 20. boutique hotel 21. Rudas gyógyfürdő 22. Rácz Gyógyfürdő és Hotel 23. kábelvasút Citadella megálló 24. kábelvasút Március 15. tér
1
3
6
7
10
8
9 4
5
22
11
13
12
14
15
16
17
18
19
2023
24
21
2