1. A TÁVÉRTÉKESÍTÉS KERETÉBEN KÖTÖTT PÉNZÜGYI ÁGAZATI
SZERZŐDÉSEK, ÉS AZOK ALAKISÁGA
kép forrása: www. puzzlecrative.com
1. Alkalmazandó jogszabályok
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról („Hpt.”)
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről („Bit.”)
2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól („Bszt.”)
1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról („Öpt.”)
2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási
szerződésekről („Tétv.”)
2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről („Fhtv.”)
56/2014. (XII.31.) NGM rendelet a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási
szabályokról („NGM rendelet”)
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről („Ptk.”)
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről („Ektv.”)

2. 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról („Eatv.”)
Pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés a Hpt., a Bit., a Bszt. hatálya alá tartozó szerződés,
valamint az Öpt. alapján a pénztártagot megillető jogosultságok összessége. Tekintettel arra,
hogy a Tétv. szerint elsőbbséget élveznek az ágazati törvények szabályai és az abban foglalt
alakiságra vonatkozó szabályok, ezért első körben ezeket a szabályokat kell áttekinteni.[1]
2. A pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések, ill. jognyilatkozatok alakisága
A Ptk. 6:58.§ szerint a szerződés a felek kölcsönös egybehangzó jognyilatkozata, amelyből
kötelezettség keletkezik a szolgáltatás nyújtására és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A
Ptk. 6:4.§(2) bekezdése szerint jognyilatkozat szóban, és írásban is tehető, a Ptk. 6:6.§ szerint
jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozat érvényességét meghatározott alakhoz
kötheti.
2.1 A Hpt. rendelkezései
2.1.1 Írásbeli alak, szerződés átadása az ügyfél részére (Hpt. 279.§ (1))
A Hpt. más jognyilatkozatok megtételére előírt alakiságokhoz képest
szigorúbb követelményeket határoz meg a hatálya alá tartozó szerződések alakiságára
vonatkozóan. A Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló
szerződések esetében az alakiságra vonatkozó előírások tekintetében a Hpt. 279. § (1)
bekezdésében foglaltak az irányadóak, azaz a pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban - ideértve a legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formát is - köthet.
Az Eatv. 4.§ (1) bekezdése szerint, ha jogszabály írásba foglalási kötelezettséget ír elő, e
követelménynek eleget tesz az elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az fokozott biztonságú
elektronikus aláírással ellátott.
A fentiek alapján – melyet az MNB egy állásfoglalásában is megerősített[2] - a fokozott
biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentumba foglalt pénzügyi és
kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződési alak megfelel Hpt-ben előírt írásbeli
alakszerűségi követelménynek.
A Hpt. 279.§ (1) értelmében az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi
intézmény köteles az ügyfélnek át is adni. Kérdésként merül fel, hogy a pénzügyi szervezetek
eleget tesznek a szerződések egy eredeti példányának átadására vonatkozó kötelezettségüknek
azzal, ha az elektronikus formában létrejött szerződést, jognyilatkozatot kinyomtatják és azt az
ügyfélnek átadják, vagy elektronikus formában is át kell adniuk? Amennyiben a szerződést,
jognyilatkozatot elektronikusan is át kell adni, akkor e kötelezettség teljesítésére elegendő-e, ha
az ügyfél által megadott e- mail címre küldik meg a szerződést, vagy elektronikus adathordozón
(CD, DVD, pendrive, egyéb külső winchester) is át kell adniuk?[3]

3. A Hpt. az írásban megkötött szerződés egy eredeti példányának átadási kötelezettségén túl nem
tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírással ellátott elektronikus okirat formában megkötött szerződések esetében mi minősül a
szerződés eredeti példánya átadásának.
A legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában
létrejött szerződés eredeti példányának az elektronikus aláírásokkal ellátott elektronikus okirat,
azaz az aláírás-konténerbe csomagolt, az aláíratlan elemekkel is kiegészített aláírás-blokk, vagyis
az ún. elektronikus akta tekintendő. Az aláírás konténer fájl formátuma többféle lehet. pl e-akta
(Es3 fájlok), PDF, PAdES, S/MIME csatolmánnyal rendelkező e-mail, MS-Word, stb., illetve
ezek elektronikus másolatai is eredetinek tekintendők[4].
Az Eatv. – 2014. december 31-ig hatályos - 4.§ (3) bekezdése akként rendelkezett, hogy a
fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikusan aláírt
elektronikus dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen
dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok. A
fentiek alapján az MNB egy esetben ki is mondta, hogy a Hpt. szerint az ügyfélnek történő
átadás nem valósul meg azáltal, ha a pénzügyi szervezetek az elektronikus dokumentumot
kinyomtatják és a nyomtatott verziót adják át, hanem az elektronikus aktát elektronikusan kell
átadni az ügyfeleknek. Az elektronikus aktában az okirat nyílt szöveges, tehát az elektronikus
aktához hozzáférők számára olvasható formában elérhető. Az MNB kiemelte, hogy az átadás az
okirat tartalmára (banktitok) elvárt bizalmasságot az átadás teljes folyamatában biztosítani képes
technológiai megoldással történhet. Ilyen megoldások lehetnek pl. a teljesség igénye nélkül (i)
titkosított (rejtjelezett) csatornán történő elektronikus letöltés lehetővé tétele, (ii) az elektronikus
aktát tartalmazó digitális adathordozó személyes átadása, (iii) titkosított e- mail vagy
titkosított csatornán továbbított e-mail üzenet és melléklete. A titkosított elektronikus akta
esetében a bizalmasság automatikusan teljesül, ezért titkosított elektronikus akta tetszőleges
technológiai megoldással átadható az interneten keresztül is.[5]
Az Eatv. 4.§ (3) bekezdése azonban 2014. dec. 31-től hatályát vesztette. Az indokolás szerint az
informatikai és nyomtatási technológiák fejlődésével - biztonsági és minősítési szinttől
függetlenül - megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítani tudják az elektronikusan
aláírt elektronikus dokumentum és annak nyomtatott változata hitelességét és teljes
bizonyító erejét, mely indokolttá teszi a rendelkezés hatályon kívül helyezését.
A fentiek alapján álláspontunk szerint így az ügyfél számára történő átadás megvalósulhat vagy
az elektronikus dokumentum kinyomtatott verziójának átadásával (a 2014. december 31-től
hatályos szabályok alapján), vagy az elektronikus akta – fentiek szerint részletezett módon
történő - elektronikus átadásával.
2.1.2 Azonosított elektronikus úton kötött szerződés (Hpt. 279.§ (2))
A Hpt. 279.§(2) bekezdése szerint az írásban megkötött szerződésben a pénzügyi intézmény és
az ügyfele megállapodhatnak arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton
kötnek pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződést, mely szerződés
írásbeli szerződésnek minősül[6].

4. Kérdésként merült fel, hogy lehetőség van-e arra, hogy a pénzügyi intézmény ne az ügyfeleivel a
Hpt. 279.§ (1) szerint megkötött szerződésben, hanem az ÁSZF-ben határozza meg az
elektronikus úton történő szerződéskötés feltételeit.[7] Az MNB szerint a Hpt. vonatkozó
rendelkezései szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a bank ne az ügyféllel írásban
megkötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződésben,
hanem az ÁSZF-ben határozza meg egyoldalúan az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó
szabályokat. Ennek jogszabályi alapja a Hpt. 276. § (16) bekezdése, mely szerint a pénzügyi
intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött
szerződés feltételeit. Az ÁSZF Hpt. 279. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, egyoldalú
módosítása pedig nem minősül az ügyfél számára hátrányos módosításnak.
2.1.3 Telefonon történő szerződéskötés (Hpt. 98.§ (2))
Kérdésként merült fel, hogy az azonosított telefonos ügyintézés keretében történő
szerződéskötésre alkalmazhatóak-e a Hpt. 279.§ (2) szabályai, tehát a telefonon megkötött
szerződésben megállapodhat-e az ügyfél és a pénzügyi intézmény arról, hogy meghatározott
körben azonosított elektronikus úton kötnek szerződést.[8]
A Hpt. alapján a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás szerződés létrejöttének alaki
feltétele az írásbeliség. Az írásba foglalásig létre sem jön a felek közötti szerződés, ezért e
körben fogalmilag kizárt a szerződés utólagos írásba foglalása. Az írásbeliség alóli egyetlen
kivételt a Hpt. 98. § (2) bekezdés második mondatában említett pénz- és tőkepiaci ügyletek
képeznek. Kizárólag e körben engedi meg a Hpt. hogy a szerződés szóban is létrejöjjön utólagos
írásba foglalással. Ennek indoka az ügyek gyors lebonyolításához fűződő érdek és az, hogy ezen
ügyleteknek nincs közvetlen fogyasztóvédelmi vonatkozása. (Ezek az ügyletek jellemzően a
bankközi piacon kötött, rövidlejáratú, likviditáskezelési célú ügyletek.)[9] A Hpt. 98.§ (2) szerint
a szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény, írásban
visszaigazolja.
Az Ektv. szerint elektronikus útnak minősül elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg –
továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök
alkalmazása. Az MNB álláspontja szerint az azonosított telefonos ügyintézés nem tartozik az
elektronikus út fogalmi körébe, a telefonon tett jognyilatkozat – tekintet nélkül arra, hogy
azonosítottan történik és hangfelvétel is készül róla, illetve utólag írásba foglalják – szóbeli
jognyilatkozat.[10]
2.1.4 Pénzmosási nyilatkozat alakisága
Az MNB által kiadott állásfoglalás alapján a pénzügyi intézmény a pénzmosási nyilatkozat
formáját és a nyilatkoztatás módját (fax, posta, email, internetbank, stb.) saját maga határozhatja
meg. A nyilatkozatnak azonban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően írásba foglaltnak kell
minősülniük. Az Eatv. 4.§ (1) bekezdése szerint az elektronikus dokumentumba foglalás is
megfelelő, ha az fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott.[11]
2.2 A Bit. rendelkezései

5. A biztosítási szerződés főszabályként írásban jön létre. Azonban a Ptk. alapján lehetőség van a
szerződés szóban történő megkötésére, de ebben az esetben a biztosító köteles a biztosítási
fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani, noha ez utóbbi nem érvényességi feltétele a
biztosítási szerződésnek. Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön (mégpedig
ráutaló magatartással), ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon
belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó
jogszabályban (Bit. 166.§) előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati
lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.[12]
A Bit. 166.§-a akként rendelkezik, hogy a biztosító köteles a szerződés megkötése előtt
bizonyítható és azonosítható módon írásbeli tájékoztatás adni a szerződés jellemzőiről.
Továbbá a biztosító bizonyítható módon köteles beszerezni az ügyfél nyilatkozatát, hogy az
ügyfél a tájékoztatást megkapta. Ha a fél nem kapta meg a tájékoztatást, s ezáltal a szerződés
nem jön létre ráutaló magatartással, a fél adott esetben kártérítéssel léphet fel a biztosítóval
szemben.
2.3 A Bszt. rendelkezései
Bszt. nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ügyféllel történő
szerződéskötésre kizárólag írásban kerülhet sor, nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy a
bank és ügyfele szóban kössenek szerződést. A Bszt. 52. § (1) bekezdésének
megfogalmazásából, így különösen az „ügyféllel kötött szerződését” szóhasználatból
mindezekkel egyezően az tűnik ki, hogy a jogalkotó az írásba foglalás kötelezettségét nem
érvényességi kellékként, hanem csupán egyfajta utólagos kontroll biztosításának a
lehetőségeként írta elő, amely megközelítésből az is következik, hogy az utólagosan írásba
foglalt megállapodást nem kell mindkét félnek aláírnia a joghatás kiváltása, azaz a szerződés
érvényességének biztosítása érdekében. A szóban kötött szerződés tehát a szóbeli ajánlat ügyfél
által történő elfogadásával létrejön.[13] A törvény felhatalmazása alapján az írásba foglalás
részletes szabályait az üzletszabályzat tartalmazza. Az „írásba foglalás” fogalmát nem definiálja
jogszabály, sem egyéb szabályzat, az MNB értelmezése szerint az voltaképpen a szóban
egyeztetett feltételeknek, a megállapodás lényegi elemeinek az utólagos írásbeli rögzítését,
„dokumentálását” jelenti. A Bszt. az írásba foglalás kötelezettségét a befektetési vállalkozásra
rója, így tehát a bank feladata utólag írásban rögzíteni a megkötött megállapodást. Az ezt követő
lépésekről, teendőkről a jogszabály már nem szól, a banknak ezért mindenkor a hatályos
üzletszabályzata alapján kell eljárnia.[14]
2.4 Az Öpt. rendelkezései
Az Öpt. alapján a tagsági viszony a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi
elfogadásával kezdődik.[15] A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával
tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd
annak egy példányát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal együtt a pénztártagnak nyomtatott
formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni.

6. Az Öpt alapján a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban
kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat,
igazolásokat az Eatv. szerinti elektronikus iratként küldje meg részére.
3. Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések[16]
Miután az ágazati törvények (elsősorban a Hpt.) a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések
megkötéséhez kapcsolódóan speciális követelményeket rögzítenek, fontos kiemelni, hogy a Tétv.
az egyes ágazati szerződések alakiságára vonatkozó rendelkezéseket nem érinti, azok a Tétv.
hatálya alá tartozó szerződések megkötésének továbbra is követelményei maradnak.
Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési
módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó[17] egyidejű fizikai
jelenléte nélkül kerül sor. A Tétv. hatálya nem terjed ki azon esetekre, amelyeknél a
szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű jelenlétében
történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás.
A szervezett távértékesítés egyfajta rendszert feltételez, így nem minősül szervezett
távértékesítésnek egyedi szerződéseknek távközlő eszköz útján történő megkötése.
A távközlő eszköz lényege, hogy alkalmas a szerződési nyilatkozat megtételére a felek
távollétében. Távközlő eszköznek minősül különösen a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló
címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány és szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés
megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon,
videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az internetes
honlap, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax), a televízió és a szöveges vagy képi
telefoni üzenetküldés.[18]
A Tétv. szerint a szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató köteles a fogyasztót a Tétv.
által meghatározott körben tájékoztatni, melyek kellő időben papíron vagy más, a fogyasztó
számára hozzáférhető tartós adathordozón[19] is köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
Mivel az egyes ágazati törvények (pl. Fhtv.) is rendelkeznek a tájékoztatási kötelezettségről, így
a Tétv. szerint az ágazati törvény szerint megadott tájékoztatás a Tétv. szerint megadott
tájékoztatásnak minősül.
Az Fhtv. szerint a szolgáltató a tájékoztatást jogosult szóban is megadni, ugyanakkor azt is
előírja, hogy a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó a szolgáltató tájékoztatását tartalmazó
formanyomtatványon köteles igazolni, hogy a szükséges tájékoztatást megkapta. Ha viszont a
hitelszerződés megkötésére azonosított elektronikus úton vagy elektronikus okirati formában
került sor, akkor külön aláírásra igazolásként nincs szükség.[20]
A Bszt. szerint a befektetési vállalkozás tartós adathordozón kizárólag akkor teljesítheti
tájékoztatási kötelezettségét, ha a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és
az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és az ügyfél kifejezetten ezt
az adathordozót választja.[21]

7. Ha a fogyasztói hitelszerződés[22] megkötése a fogyasztó kérése alapján a Tétv. szerinti olyan
távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé (pl. telefon) a
hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a
tájékoztatási kötelezettségének papíron vagy más tartós adathordozón eleget tenni.
Az Fhtv. szerint jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződések elektronikus
úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség
teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása
tekintetében a felek azonosított elektronikus úton vagy elektronikus okirati formában tegyék
meg.[23]
A Tétv. a fogyasztó szerződéskötést megelőző tájékoztatásán (amely megvalósulhat akár papíron
vagy más tartós adathordozón), valamint a fogyasztót megillető elállási és felmondási jog
szabályozásán túl a szerződésre vonatkozó további alaki követelményeket nem határoz meg.
Összegezve a Tétv. a távértékesítési folyamatban kizárólag a fogyasztó, szerződéskötést
megelőző tájékoztatására, valamint az elállási (ill. felmondási) jog gyakorlására vonatkozó
szabályokat állapítja meg, mely szabályokat minden esetben az egyes pénzügyi ágazati
jogszabályokkal együtt kell értelmezni. Maguknak az egyes pénzügyi ágazati szerződéseknek a
létrejöttét, alakiságát ideértve a kapcsolódó jognyilatkozatokat is, a vonatkozó pénzügyi ágazati
jogszabályok, illetve biztosítás esetén a Ptk. tartalmazza. Ezeket a jogszabályokat célszerű az
MNB által közzétett állásfoglalásokkal együtt értelmezni.
[1] Tétv. 1.§ (3)
[2]https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2424113/tmp702E.tmp9690074.pdf
[3] ua.
[4] ua.
[5] ua.
[6] Pl. az MKB NETBankár szolgáltatása, melynek során a Hpt. 279.§ (1) szerinti szerződésben
rögzítik a felek hogy annak alapján meghatározott körben a NETBankár rendszerben végzik a
megbízások, stb. teljesítését.
[7] http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2423143/tmpE19D.tmp%289221907%29.pdf
[8] ua
[9] ua.

8. [10] ua., Ezzel ellentétben a Ptk. alapján a biztosítási szerződések szóban, ill. ráutaló
magatartással is létrejöhetnek. Az MNB-nek a telefonon történő szerződéskötésre vonatkozó
álláspontja, melyet 2014. májusban tett közzé nem áll összhangban a Fhtv. 10-11.§-ával. Az
Fhtv. ugyanis úgy rendelkezik, „ha a hitelszerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján (a
Tétv. szerint) … olyan távközlő eszközön … így különösen, ha …. telefonon történik, a hitelező és
a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően, haladéktalanul köteles a … fogyasztóval
szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének papíron, vagy más tartós adathordozón eleget
tenni.” Az idézett MNB állásfoglalás szerint hitelszerződés telefonon utólagos írásba foglalás
esetén sem jöhet érvényesen létre, illetve itt a fogyasztóvédelmi vonatkozás is felmerül, nem úgy
mint a Hpt. 98.§ (2) esetében. Ebben az esetben azonban esetleg azzal lehet érvelni, hogy
fogyasztói hitelről (kisebb volumenű, fogyasztási hitelekről) van szó és a megkötés, illetve
annak e módja a fogyasztó kérésére történik. (A fogyasztói hitelszerződések telefonon történő
létrejöttéről nem született még állásfoglalás.)
[11] http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2429575/tmpBEB1.tmp10384613.pdf
[12] Ptk. 6:443.§, 6:444.§
[13] https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2404441/allasfogl_tokepiac_130710_2.pdf
[14] ua.
[15] A gyakorlatban ez az internetről történő nyolmtatvány kinyomtatását, ügyfél általi aláírását
és szolgáltató áltai záradékolását jelenti.
[16] A fogyasztó és a vállalkozás közötti, nem pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos
szerződésekre a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet vonatkozik, mely 2014. június 13-án lépett
hatályba, és amely külön kezeli a távollevők között kötött (nincs egyidejű fizikai jelenlét) és az
üzlethelyiségen kívül kötött (egyidejű fizikai jelenlét szükséges) szerződéseket. Ez a jogszabály a
tartós adathordozó fogalmára példákat is hoz: papír, USB kulcs, CD ROM, DVD,
memóriakártya, számítógép merevlemeze, elektronikus levél.
[17] A Tétv. kizárólag a fogyasztókkal kötött szerződésekre alkalmazható.
[18] Tétv. indokolás.
[19] Tétv. 2.§ (1) e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a
neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
[20] 8.§ (2)
[21] Bszt. 42.§ (2), https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2373201/allasfogl_tokepiac_121019.pdf
[22] A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához,
javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott

9. kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy
nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe. (MNB)
[23] Fhtv. 13.§ (2)