Nukleotid TíPusú VegyüLetek
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share

Nukleotid TíPusú VegyüLetek

  • 1,078 views
Uploaded on

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,078
On Slideshare
1,078
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
6
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Nukleotid típusú vegyületek
  • 2.
    • C, H, O, N, P alkotja molekuláikat
    • Az élőlényekben legkisebb mennyiségben vannak jelen, de nagyon fontosak
    • Jelentőségük:
        • Örökítőanyagként az információk átadása
        • A sejt energiatárolói
        • Koenzimek
        • Irányítják és végrehajtják a fehérjeszintézist
    • Alapegységeik a nukleotidok
  • 3. A nukleotidok
    • Alapegységei:
        • 5 C atomos cukor
            • Ribóz
            • Dezoxi-ribóz
        • Foszforsav
        • N-tartalmú szerves bázis (6.32. ábra)
            • Purin bázis (2 gyűrű, 9 atom) – adenin, guanin
      • Pirimidin bázis (1 gyűrű, 5 atom) – citozin, timin, uracil
        • 2 bázis egymással H-kötést létesíthet
          • A, T, U: két H-híd kialakítására képes
          • C, G: három H-híd kialakítására képes
  • 4.  
  • 5.
    • Ha a bázis és a cukor összekapcsolódik nukleozid nak hívjuk
    • Ha ehhez még hozzákapcsolódik a foszforsav is, akkor nukleotid ról beszélünk
    • A nukleotidok összekapcsolódásával jönnek létre a polinukleotidok vagy nukleinsavak
        • Két nukleotid között a foszforsav biztosítja a kötést
        • Az egyik molekula ötös és a másik molekula hármas szénatomjához kapcsolódva
        • Az így kilalakuló cukor-foszforsav-cukor-foszforsav….. lánc a molekula gerince
  • 6. Csoportosítás
    • Szabad nukleotidok
      • Energiatárolók (makroerg foszfátok)
        • ATP, GTP, CTP, UTP
      • Koenzimek
        • NAD, NADP, KoA
    • Polinukleotidok, vagy nukleinsavak
      • DNS
      • RNS
        • mRNS, rRNS, tRNS
  • 7. ATP – adenozin-trifoszfát
    • Alkotórészei:
        • Ribóz
        • Adenin
        • 3 foszforsav
    • A foszforsavak közötti kötések nagy energiájúak – hidrolíziskor nagy mennyiségű energia szabadul fel
    • Szerepe: energiatárolás
        • Ha egy sejtben energiára van szükség ATP fog bomlani
        • Ha pedig egy folyamatban energia termelődik, akkor ATP fog szintetizálódni
  • 8. ATP Animáció
  • 9.
    • Hasonló szerkezetű és szerepű a CTP, GTP, UTP is
    • ATP származéka: cAMP (ciklikus AMP) 6.35.ábra
        • Másodlagos hírvivő – hormonok hatását közvetíti a sejtben
  • 10. Dinukleotidok
    • 1. NAD(P)
    • NAD + , NADP + Hidrogénszállító koenzimek
    • A NAD(P) + hidrogénkötése:
    • NAD(P)+ 2H  NAD(P)H + H +
    • A NAD(P) + redukciójakor az aromás gyűrű kinoidális formává alakul, melynek 340 nm hullámhosszon maximuma van.-> A NAD + -dal ill. NADP + -val működő enzimek által katalizált reakció spektrofotometriás úton való követésére van lehetőség.
    • 2. FAD Flavin-adenin-dinukleotid
    • / Adenozin két foszfáton keresztül kapcsolódik a riboflavinhoz (B 2 vitamin)/
    • D-ribitol+6,7 dimetil-izoalloxazin
    • (FMN+AMP)
  • 11. KoA – Koenzim-A
    • Acetilcsoport szállítását végzi
    • Ekkor acetil-koenzim-A-nak hívjuk
    • Vitamin jellegű csoportot tartalmaz – B vitamin származék
  • 12. koA
    • acetilcsoport szállítása
  • 13. Polinukleotidok
    • Nukleotid alapegységekből jönnek létre, kondenzációval
    • Alapegységek száma több száz, vagy több ezer, de akár milliárdnyi is lehet
    • DNS
    • RNS
  • 14. DNS – dezoxi-ribonukleinsav
    • Felépítése:
        • Dezoxi-ribóz
        • Foszforsav
        • A, T, G, C
    • Szerkezete:
        • 2 szálas molekula, a két szál ellentétes lefutású = antiparalel
        • A lánc gerincét a cukor-foszforsav-cukor…. rész alkotja
        • A két szál között: bázispárok
          • Mindig egy purin bázis áll párba egy pirimidinnel, vagyis A-T, G-C
        • A két szál egymást meghatározza, vagyis komplementer
  • 15.  
  • 16.
    • Alakja:
        • Feltekeredett – helix („csigalépcső”)
        • 1 csavarulat = 10 bázispár = 3,4 nm
        • Átmérője: 2 nm
    • Található:
        • Sejtmagban – legtöbb
        • Zöld színtestben
        • Mitokondriumban
    • Működése
        • Önreprodukcióra képes: önmagával teljesen megegyező szerkezetű DNS molekulát képes létrehozni
        • RNS képződik róla - fehérjeszintézishez
  • 17.
    • Felfedezése: 1953
        • James Watson
        • Francis Crick
        • Maurice Wilkins
        • Munkásságukért 1962-ben Nobel-díjat kaptak
    James Watson Francis Crick Maurice Wilkins
  • 18. Watson Crick és a DNS modell
  • 19. RNS – Ribonukleinsav
    • Felépítése.
        • Ribóz
        • Foszforsav
        • A, G, C, U (!!!!)
    • Szerkezete:
        • 1 szálas molekula, alakja típusonként változó
    • A DNS molekula aktív száláról képződik
    • Típusai:
        • mRNS – messenger vagy hírvivő
        • tRNS – transzfer vagy szállító
        • rRNS – riboszomális
  • 20.
    • mRNS:
        • Rövid élettartalmú molekula
        • DNS-ről információt szállít a fehérjeszintézis helyére
    • rRNS:
        • Fehérjékkel együtt alkotja a riboszómát, melyek a fehérjeszintézis helyei
    • tRNS: 6.43 ábra
        • aminosavakat szállít a fehérjeszintézis helyére
        • Kb. 80 nukleotidból áll
        • 1 szálas, de a szálon belül H-kötések alakulnak ki, így a molekula alakja lóheréhez hasonlít
    • RNS egyes vírusokban örökítő anyagként szerepelhet – retrovírusok, pl: HIV
  • 21.