Nukleotid típusú vegyületek
<ul><li>C, H, O, N, P alkotja molekuláikat </li></ul><ul><li>Az élőlényekben legkisebb mennyiségben vannak jelen, de nagyo...
A nukleotidok <ul><li>Alapegységei: </li></ul><ul><ul><ul><li>5 C atomos cukor </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li...
 
<ul><li>Ha a bázis és a cukor összekapcsolódik  nukleozid nak hívjuk </li></ul><ul><li>Ha ehhez még hozzákapcsolódik a fos...
Csoportosítás <ul><li>Szabad nukleotidok </li></ul><ul><ul><li>Energiatárolók (makroerg foszfátok) </li></ul></ul><ul><ul>...
ATP – adenozin-trifoszfát <ul><li>Alkotórészei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Ribóz </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Adenin...
ATP  Animáció
<ul><li>Hasonló szerkezetű és szerepű a CTP, GTP, UTP is </li></ul><ul><li>ATP származéka: cAMP (ciklikus AMP) 6.35.ábra <...
Dinukleotidok <ul><li>1. NAD(P) </li></ul><ul><li>NAD +  , NADP +  Hidrogénszállító koenzimek </li></ul><ul><li>A  NAD(P) ...
KoA – Koenzim-A <ul><li>Acetilcsoport szállítását végzi </li></ul><ul><li>Ekkor acetil-koenzim-A-nak hívjuk </li></ul><ul>...
koA <ul><li>acetilcsoport szállítása  </li></ul>
Polinukleotidok <ul><li>Nukleotid alapegységekből jönnek létre, kondenzációval </li></ul><ul><li>Alapegységek száma több s...
DNS – dezoxi-ribonukleinsav <ul><li>Felépítése: </li></ul><ul><ul><ul><li>Dezoxi-ribóz </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li...
 
<ul><li>Alakja: </li></ul><ul><ul><ul><li>Feltekeredett – helix („csigalépcső”) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>1 csav...
<ul><li>Felfedezése: 1953 </li></ul><ul><ul><ul><li>James Watson </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Francis Crick </li></...
Watson Crick és a DNS modell
RNS – Ribonukleinsav <ul><li>Felépítése. </li></ul><ul><ul><ul><li>Ribóz </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Foszforsav </...
<ul><li>mRNS: </li></ul><ul><ul><ul><li>Rövid élettartalmú molekula </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>DNS-ről információ...
 
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Nukleotid TíPusú VegyüLetek

912 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
912
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
8
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Nukleotid TíPusú VegyüLetek

  1. 1. Nukleotid típusú vegyületek
  2. 2. <ul><li>C, H, O, N, P alkotja molekuláikat </li></ul><ul><li>Az élőlényekben legkisebb mennyiségben vannak jelen, de nagyon fontosak </li></ul><ul><li>Jelentőségük: </li></ul><ul><ul><ul><li>Örökítőanyagként az információk átadása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A sejt energiatárolói </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Koenzimek </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Irányítják és végrehajtják a fehérjeszintézist </li></ul></ul></ul><ul><li>Alapegységeik a nukleotidok </li></ul>
  3. 3. A nukleotidok <ul><li>Alapegységei: </li></ul><ul><ul><ul><li>5 C atomos cukor </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>Ribóz </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>Dezoxi-ribóz </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Foszforsav </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>N-tartalmú szerves bázis (6.32. ábra) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>Purin bázis (2 gyűrű, 9 atom) – adenin, guanin </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><li>Pirimidin bázis (1 gyűrű, 5 atom) – citozin, timin, uracil </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>2 bázis egymással H-kötést létesíthet </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>A, T, U: két H-híd kialakítására képes </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>C, G: három H-híd kialakítására képes </li></ul></ul></ul></ul>
  4. 5. <ul><li>Ha a bázis és a cukor összekapcsolódik nukleozid nak hívjuk </li></ul><ul><li>Ha ehhez még hozzákapcsolódik a foszforsav is, akkor nukleotid ról beszélünk </li></ul><ul><li>A nukleotidok összekapcsolódásával jönnek létre a polinukleotidok vagy nukleinsavak </li></ul><ul><ul><ul><li>Két nukleotid között a foszforsav biztosítja a kötést </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az egyik molekula ötös és a másik molekula hármas szénatomjához kapcsolódva </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az így kilalakuló cukor-foszforsav-cukor-foszforsav….. lánc a molekula gerince </li></ul></ul></ul>
  5. 6. Csoportosítás <ul><li>Szabad nukleotidok </li></ul><ul><ul><li>Energiatárolók (makroerg foszfátok) </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>ATP, GTP, CTP, UTP </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Koenzimek </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>NAD, NADP, KoA </li></ul></ul></ul><ul><li>Polinukleotidok, vagy nukleinsavak </li></ul><ul><ul><li>DNS </li></ul></ul><ul><ul><li>RNS </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>mRNS, rRNS, tRNS </li></ul></ul></ul>
  6. 7. ATP – adenozin-trifoszfát <ul><li>Alkotórészei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Ribóz </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Adenin </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>3 foszforsav </li></ul></ul></ul><ul><li>A foszforsavak közötti kötések nagy energiájúak – hidrolíziskor nagy mennyiségű energia szabadul fel </li></ul><ul><li>Szerepe: energiatárolás </li></ul><ul><ul><ul><li>Ha egy sejtben energiára van szükség ATP fog bomlani </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Ha pedig egy folyamatban energia termelődik, akkor ATP fog szintetizálódni </li></ul></ul></ul>
  7. 8. ATP Animáció
  8. 9. <ul><li>Hasonló szerkezetű és szerepű a CTP, GTP, UTP is </li></ul><ul><li>ATP származéka: cAMP (ciklikus AMP) 6.35.ábra </li></ul><ul><ul><ul><li>Másodlagos hírvivő – hormonok hatását közvetíti a sejtben </li></ul></ul></ul>
  9. 10. Dinukleotidok <ul><li>1. NAD(P) </li></ul><ul><li>NAD + , NADP + Hidrogénszállító koenzimek </li></ul><ul><li>A NAD(P) + hidrogénkötése: </li></ul><ul><li>NAD(P)+ 2H  NAD(P)H + H + </li></ul><ul><li>A NAD(P) + redukciójakor az aromás gyűrű kinoidális formává alakul, melynek 340 nm hullámhosszon maximuma van.-> A NAD + -dal ill. NADP + -val működő enzimek által katalizált reakció spektrofotometriás úton való követésére van lehetőség. </li></ul><ul><li>2. FAD Flavin-adenin-dinukleotid </li></ul><ul><li>/ Adenozin két foszfáton keresztül kapcsolódik a riboflavinhoz (B 2 vitamin)/ </li></ul><ul><li>D-ribitol+6,7 dimetil-izoalloxazin </li></ul><ul><li>(FMN+AMP) </li></ul>
  10. 11. KoA – Koenzim-A <ul><li>Acetilcsoport szállítását végzi </li></ul><ul><li>Ekkor acetil-koenzim-A-nak hívjuk </li></ul><ul><li>Vitamin jellegű csoportot tartalmaz – B vitamin származék </li></ul>
  11. 12. koA <ul><li>acetilcsoport szállítása </li></ul>
  12. 13. Polinukleotidok <ul><li>Nukleotid alapegységekből jönnek létre, kondenzációval </li></ul><ul><li>Alapegységek száma több száz, vagy több ezer, de akár milliárdnyi is lehet </li></ul><ul><li>DNS </li></ul><ul><li>RNS </li></ul>
  13. 14. DNS – dezoxi-ribonukleinsav <ul><li>Felépítése: </li></ul><ul><ul><ul><li>Dezoxi-ribóz </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Foszforsav </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A, T, G, C </li></ul></ul></ul><ul><li>Szerkezete: </li></ul><ul><ul><ul><li>2 szálas molekula, a két szál ellentétes lefutású = antiparalel </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A lánc gerincét a cukor-foszforsav-cukor…. rész alkotja </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A két szál között: bázispárok </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Mindig egy purin bázis áll párba egy pirimidinnel, vagyis A-T, G-C </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A két szál egymást meghatározza, vagyis komplementer </li></ul></ul></ul>
  14. 16. <ul><li>Alakja: </li></ul><ul><ul><ul><li>Feltekeredett – helix („csigalépcső”) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>1 csavarulat = 10 bázispár = 3,4 nm </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Átmérője: 2 nm </li></ul></ul></ul><ul><li>Található: </li></ul><ul><ul><ul><li>Sejtmagban – legtöbb </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Zöld színtestben </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Mitokondriumban </li></ul></ul></ul><ul><li>Működése </li></ul><ul><ul><ul><li>Önreprodukcióra képes: önmagával teljesen megegyező szerkezetű DNS molekulát képes létrehozni </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>RNS képződik róla - fehérjeszintézishez </li></ul></ul></ul>
  15. 17. <ul><li>Felfedezése: 1953 </li></ul><ul><ul><ul><li>James Watson </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Francis Crick </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Maurice Wilkins </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Munkásságukért 1962-ben Nobel-díjat kaptak </li></ul></ul></ul>James Watson Francis Crick Maurice Wilkins
  16. 18. Watson Crick és a DNS modell
  17. 19. RNS – Ribonukleinsav <ul><li>Felépítése. </li></ul><ul><ul><ul><li>Ribóz </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Foszforsav </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A, G, C, U (!!!!) </li></ul></ul></ul><ul><li>Szerkezete: </li></ul><ul><ul><ul><li>1 szálas molekula, alakja típusonként változó </li></ul></ul></ul><ul><li>A DNS molekula aktív száláról képződik </li></ul><ul><li>Típusai: </li></ul><ul><ul><ul><li>mRNS – messenger vagy hírvivő </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>tRNS – transzfer vagy szállító </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>rRNS – riboszomális </li></ul></ul></ul>
  18. 20. <ul><li>mRNS: </li></ul><ul><ul><ul><li>Rövid élettartalmú molekula </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>DNS-ről információt szállít a fehérjeszintézis helyére </li></ul></ul></ul><ul><li>rRNS: </li></ul><ul><ul><ul><li>Fehérjékkel együtt alkotja a riboszómát, melyek a fehérjeszintézis helyei </li></ul></ul></ul><ul><li>tRNS: 6.43 ábra </li></ul><ul><ul><ul><li>aminosavakat szállít a fehérjeszintézis helyére </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kb. 80 nukleotidból áll </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>1 szálas, de a szálon belül H-kötések alakulnak ki, így a molekula alakja lóheréhez hasonlít </li></ul></ul></ul><ul><li>RNS egyes vírusokban örökítő anyagként szerepelhet – retrovírusok, pl: HIV </li></ul>

×