1. DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Európai Unió Bírósága
(Cour DE Iustice DE l’ Union EUROPÉENNE
L – 2925 Luxembourg)
előzetes döntéshozatali
C-472/10. számú ügyhöz
-------------------------------
VERICA TRSTENJAK
FŐTANÁCSNOK
részére
Luxemburg
Tisztelt Főtanácsnok Professzor Asszony!
2011. december 6-án ismertetett, Pest Megyei Bíróság (Magyarország) által az Európai Unió Bírósághoz
benyújtott, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kontra Invitel Távközlési Zrt C-472/10. számú előzetes
döntéshozatali kérelem ügyhöz előterjesztett indítványában többek között az alábbiakat közölte:
10. Ezen irányelv melléklete tartalmazza azoknak a feltételeknek a felsorolását, amelyek a
3. cikk (3) bekezdésének megfelelően tisztességtelennek tekinthetők:
1. „Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy:
j) feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a
szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül;
l) előírják, hogy az áruk vagy szolgáltatások árának meghatározása a szállítás időpontjában
történik, vagy engedélyezik az áru eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, hogy
egyoldalúan megemelje az árakat, mindkét esetben anélkül, hogy ennek megfelelő jogot
biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására abban az esetben, ha
a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor
megállapodtak;
----------------------------------
35. A 93/13 irányelv által biztosítani szándékozott védelem megvalósítása érdekében
a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató
közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő felektől független harmadik személytől
származó pozitív beavatkozás egyenlítheti ki(6). A Bíróság ezen elvek fényében
állapította meg, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely
szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét(7). A bíróság azon lehetősége,
hogy hivatalból vizsgálja a feltételek tisztességtelen voltát, a Bíróság szerint
éppúgy „megfelelő eszköz az irányelv 6. cikkében foglalt eredmény elérésére, vagyis
annak megakadályozására, hogy az egyéni fogyasztót a tisztességtelen feltételek
kössék, mint annak elősegítésére, hogy az irányelv 7. cikkében szereplő cél elérhetővé

2. 3
váljon, mivel az említett vizsgálat esetleges visszatartó erejének köszönhetően megszűnhet
a tisztességtelen feltételek alkalmazása a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között
létrejött szerződésekben”(8).
---------------------------------------
39. A hatékony ellenőrzés legfontosabb és kötelező eszközeként az irányelv az arra
feljogosított szervezet által indítható keresetet írja elő, amely egyes tagállamok
jogrendszerében már a 93/13 irányelv hatálybalépése előtt ismert volt.(12) Az irányelv
7. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek biztosítani annak
lehetőségét, hogy „a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel
rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek […] bíróság vagy
illetékes közigazgatási hatóság előtt” annak érdekében, hogy azok megítélhessék
a[z adott feltétel] tisztességtelen jellegét, és adott esetben „megfelelő és hatékony
eszközökkel éljenek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását”.
------------------------------------
82.Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság immár állandó ítélkezési
gyakorlata szerint a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a szerződési feltétel
megfelel e mindazon kritériumoknak, amelyek szerint valamely feltételt tisztességtelennek
lehet minősíteni a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.(49) Ez a jelen
előzetes döntéshozatal iránti kérelem szempontjából azt jelenti – amire az eljárásban érintett
összes fél egyetértő leg hivatkozott írásbeli észrevételeiben –, hogy nem a Bíróságnak,
hanem a nemzeti bíróságnak kell megítélnie a jogvita tárgyát képező feltétel
tisztességtelen jellegét.
====================
Hazámban a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan általánosan tapasztalt, banki
tisztességtelen magatartás miatt törvénytelenül sanyargatott, kisemmizett honfitársaim százezreinek
sorsáért aggódva örömmel vettem azt, hogy részletes, pontos, szakszerű indítványában igyekezett
az adósok sorsán oly módon segíteni, hogy ismertette hazám számára is a követendő joggyakorlatot,
valamint bírósági lehetséges eljárásokat a 93/13. irányelv helyes alkalmazása szerint.
Indítványának utóbb idézett, 82. pontnál tett azon megállapításából, hogy a feltételek
tisztességtelen kiküszöbölése végett kizárólag a nemzeti bíróságoknak eljárniuk, valamint abból
következően, hogy sem a magyar állam, sem annak bármely szerve, illetve a fogyasztóvédelmi
hatóságok nem mutattak hajlandóságot átfogóan rendezni a nemzeti bíróságok eljárását kérve ezt a
tarthatatlan állapotot, korábban úgy döntöttem, hogy jobb híján akár egyedül is erőmtől telhetően
egyenkénti peres eljárással igyekszem az Ön indítványában írtakat maradéktalanul betartva
valamit a károsultaknak segíteni, valamit tenni.
Ennek megfelelően elektronikus levél útján minél szélesebb körben indítványa fenti idézetei alapján
arról tájékoztattam a károsultakat, hogy az adósoknak szerződés felmondására vonatkozó szerződési
nyilatkozata elmaradása folytán valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés a 93/13. irányelv 3. cikk. 3.
bekezdésének megfelelően a melléklet 1. pont l. pontja alapján azért tisztességtelen a bankok egyoldalú
áremelési gyakorlata, mivel a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés
megkötésekor megállapodtak, valamint azt javasoltam, hogy ha azt akarják, hogy végképpen ne tegyék
tönkre anyagilag őket a bankok, végrehajtók és mások, akkor nyugodtan forduljanak egyenként a
bírósághoz, mert az Ön tanulmánya alapján a Nemzeti Bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely
szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét.

3. 4
Professzor Asszony alapos ismertetéséből kiindulva minden bizonnyal bízott abban, hogy szavait
az Európai Unióhoz tartozó minden országban megértik, ezeknek az országoknak kormányai elfogadják
és betartják az emberi méltósággal összefüggő alapvető európai normákat, és az EU-s irányelveket is.
Mivel Magyarországon élek, eddigi tapasztalataim alapján tőlem pedig elvárható lett volna
az, hogy legfeljebb álmodozzak egy olyan világról, amit tanulmánya alapján Ön szeretne
megvalósítani. Ebben az országban, ahol évtizedek óta tapasztalható közerkölcsöt az jellemzi,
hogy a jelenleg hatalmat gyakorló frakcióvezető szerint minden ember annyit ér, amije van, illetve
volt miniszterelnököt társai még évekig pozícióban tartották azt követően is, hogy kérkedett
előttük hazudozásai elhangzásának napszakaival, reálisabban kellett volna gondolkodnom.
Már csak azzal is bizonyított tanulmánya megállapításainak semmibevétele nálunk, mert miután a
T. Professzor Asszony indítványával érintett bírósági ügyben a magyar kormány is tett észrevételt
szeptemberben, az indítványnak december 6-i közzététele után 9 nappal az ide mellékelt – december
15-i – jegyzőkönyv szerint hazám Gazdasági Minisztere, valamint Államtitkára a bankokat képviselő
Bankszövetség vezetővel történt találkozása alkalmával még csak fel sem vetette azt, hogy talán jó lenne
foglalkozni a Professzor Asszony által felvetett banki szerződési problémákkal is.
Mint a falra hányt borsó, annyit jelentett a kormánytisztviselőknek az Ön szavai, vagy helyesebben
fogalmazva és Önt meg nem sértve a „kutya ugat, a karaván halad” jó magyar közmondás szerint tették,
és teszik most is a dolgukat. A lényeg az volt a december 15-i jegyzőkönyv szerint, hogy még néhány
milliárd forintot hadd költsenek el az adófizetők pénzét felhasználva a tisztességtelen banki magatartás
következményei miatt, aztán gondolom arra számítanak, hogy talán cserébe majd csak megsegíti hazámat
az elszórt milliárdok miatti összeomlástól a Világbank.
-----------------------------------
A tegnapi napon pedig be kellett végképpen látnom azt, hogy ha nem akarok kárt okozni éppen azoknak
akiken segíteni az Ön megállapításai alapján szeretnék, akkor hagyjam abba tevékenységem.
===================
Az alábbi irattal tájékoztatott egy általam eddig nem ismert adós arról, hogy miként fordult a bírósághoz:
„Pest Megyei Bíróság
Budapest, Thököly ú. 97-101
FELJELENTÉS
Alulírott B…… N…… (1….. Bp. ………….. u. …..) feljelentést nyújtok be a Raiffeisen Bank
ellen az alábbi tények miatt:
2007. szeptemberében hitelszerződést kötöttünk a Raiffeisen Bankkal, svájci frankalapú
kölcsönre, amelyet mellékelten benyújtok. A szerződés száma:
A bank a hitelszerződés megkötésekor eleve rosszhiszeműen, megtévesztően járt el, ennek
legékesebb bizonyítéka, hogy több, mint harminc oldalas, sok-sok apró betűvel szedett szöveget
olvastattak át velünk, amely nem tartalmazta a lényeget: amikor a kölcsönszerződéshez
folyamodtunk, a Bank erőfölényt alkalmazva közölte velünk, hogy csak svájci frank alapú hitelt

4. 5
kaphatunk, mást nem, kihasználva szorult helyzetünket arról sem tájékoztatott, hogy ezt az
összeget nem valutában, hanem forintban kapjuk meg. Ugyancsak nem tájékoztatott arról, hogy
a változó kamat a hazai jogszabályokban foglalt uzsorakamat fogalmát is kimeríti.
Véleményem szerint a polgárjogi törvényben szereplő szerződésre vonatkozó passzust a Bank
az eljárásával teljes mértékben kimerítette: eleve megtévesztő módon kötötte a szerződést meg,
amely a hazai törvények szerint így semmis. Uzsorakamatot szed, megfélemlített és megzsarolt
bennünket, ami szintén törvényellenes.
Fentiek alapján kérem a T. Bíróságot, hogy a Bankkal kötött szerződésünket tekintse
semmisnek, állíttassa vissza az eredeti állapotot és rendelje el a kártalanításunkat.
Az alapkölcsön felvételét természetesen elismerem, azt mindenképpen vissza is akarom fizetni,
de csak a magyar törvényeknek és a magyar Jegybanki rendelkezéseknek megfelelően.
Kérem, hogy miután a Bank az uzsorakamatával teljes egészében kifosztott, életfeltételeimet
szinte teljesen elzárta, megélhetésem sincs biztosítva, ezért a per során részemre a per- és
illetékmentességet biztosítani szíveskedjenek.
Fenti állításomnak bizonyítására szükség esetén tanúk nevét és címét is megadom, az
életminőség romlásomat hivatalosan bizonyítani tudom.
Budapest, 2011. 12. 15.
B…… N……..”
=======================
Valamint elküldte a levélíró az ezt az iratot elbíráló ide másolt bírósági végzést is:

5. 6

6. 7

7. 8
Az ügyvéd nélkül eljáró levélírónak „Feljelentés” nevű irata tartalmából megállapítható az, hogy a
Polgári Perrendtartás ide vonatkozó rendelkezései szerint az irat az eljáró bíróság megjelölésén kívül a
keresetlevél egyetlen kellékét sem tartalmazza.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot;
b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
Szavait illetően pedig a „kereset”, vagy „keresetlevél” szót az irat egyetlen helyen sem említi.
Tekintettel arra, hogy mindaddig, ameddig a törvényes kellék bármelyike hiányzik az iratból
sem keresetlevélről, sem hiányos keresetlevélről nem beszélhetünk, ezt az iratot létre nem jött
keresetlevélnek indokolt minősíteni a hasonló módon értékelendő létre nem jött szerződés
fogalmából kiindulva.
Hiányos keresetlevélről pedig akkor beszélünk, ha egyéb kelléke hiányzik a keresetlevélnek. Például
ingatlanra vonatkozó perben a tulajdoni lap.
A végzésből megállapíthatóan pedig ezt a létre nem jött keresetlevelet azért utasította el a bíróság,
mert a Raiffeisen Bank által diktált szerződés szerint a felek kikötötték a Pénz-, és Tőkepiaci
Állandó Választott bíróság három választott bírából álló tanácsát a vitás ügyek elbírálására.
Azt a Pénz-, és Tőkepiaci Állandó Választott bíróságot, melynek székhelye:
Wien – 1190 Felix-Mottl Str. 29. sz.
És az elutasítás folytán a végzés kötelezi a levélírót 150.000.- Ft. illeték megfizetésére.
--------------------------------
Tisztelt Professzor Asszony!
Hazámban itt tartunk.
Egy létre nem jött keresetlevélnek bírósághoz történt továbbítása esetén azért kell a bankok
magatartása által tönkre tett károsultnak 150.000.-Ft illetéket fizetni, mert nem a Wien –
1190 Felix-Mottl. Str. 29. szám alatti Pénz és Tőkepiaci Állandó Választott bíróságra adta le
a létre nem jött keresetlevelét.
Tudom, hogy indítványa elkészítésekor Ön nem gondolt arra, hogy Európában létezhetnek ilyen hatalmi,
igazságszolgáltatási állapotok azt követően, hogy 2006. március 1-e óta a nemzeti jog alkalmazása
szempontjából is irányadó a 93/13. irányelv rendelkezései.
És mindez történik hazámban úgy, hogy határozott véleményem szerint a közhatalmat gyakorló hatalmi
ág kényszeríti jogalkotásával, vagy más módon ezekre a törvénytelenségekre az eljáró bírót.

8. 8
Hiszen ha megtekinti T. Professzor Asszony a végzés második oldalának utolsó bekezdését, láthatja azt,
hogy a jogalkotó hozott 2011. december 1-i hatállyal egy olyan jogszabálynak nevezett nyilvánvalóan
alkotmánysértő törvényt, melynek alkotmányos vizsgálatát ugyanez a jogalkotó fél évvel korábban a
károsultak részéről kizárta.
Azaz előre biztosította a jogalkotó azt, hogy bármilyen alkotmánysértő jogszabályt meghozhasson akkor,
ha a károsultaknak nincs valami különleges jogi státusza. És mivel a jogi státusszal rendelkezők pedig
soha nem károsultak ebben a hazában, a kör bezárult.
Professzor Asszony írhat amit akar, az Európai Uniós Bíróság hozhat olyan döntést, amilyet csak
akar, a hazámban mindenkori hatalmon lévők pedig szintén azt csinálnak amit akarnak.
-------------------------------
Úgy gondoltam, hogy ennyit indokolt volt közölnöm Önnel alapos indítványát és a jóra való törekvését
látva.
T. Professzor Asszonynak talán van módja változtatni, hazám helyzetén javítani.
Ehhez azt
kérem, hogy
indítványát az Európai Unió Bíróságának tárgyalásáig egészítse ki, úgy, hogy hazámban ez a
minősíthetetlen jogi állapot javuljon.
Gondolok itt arra, hogy mivel a nemzeti bíróságnak hivatalból kell vizsgálódnia, fogalmilag kizárt a
törvényes kellékekkel rendelkező keresetlevélnél a hiánypótlási felhívás, vagy elutasítás, vagy arra, hogy
ilyen fajta ügyekben indokolt minden bíróság számára a soronkívűli eljárás elrendelése.
Tudom, hogy ilyen fajta javaslatoknak is illeszkedni kell az európai jogrendbe, ezért hazám is, én is
sokkal jobban járunk, ha Önre bízzuk a cél elérése eszközeinek megválasztását.
Előre is, és az engemet már megkeresett károsultak nevében is köszönöm.
Siófokon 2012. január 25. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György