A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója

2,474 views

Published on

Munkám során a területfejlesztési és tájépítészeti eszközöket egy korábban már létező és napjainkban újra felfedezett-, az Európai Unió önálló szerveződésen alapuló együttműködési elvével harmonizálóan, a mikrotérségek szintjén alkalmaztam. A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy egymástól jól elkülönülő, önálló geográfiai és társadalmi egységeket alkotnak. Így az e dolgozatban megtett javaslatok némelyike olyan, e településcsoportok határain átívelő együttmőködést kíván, mely mindennemű történeti hagyományt nélkülözni kénytelen. Azonban e kooperáció életre hívását az egymás erősségeiből képzett szinergia fejlesztési potenciálja messzemenőkig indokolni látszik. Ezért reményeim szerint a kilenc település egységéből képzett mikrotérség a közösen rendelkezésre álló erőforrások megfelelő hasznosításával, a fejlettségbeli különbségek nivellálásával képes lehet a prosperálás útjára lépni.

Published in: News & Politics
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
2,474
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
12
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója

  1. 1. N Y I L A T K O Z A TAlulírott Gyetvai Márton tájépítészmérnök hallgató kijelentem, hogydolgozatomat a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési ésTerületfejlesztési Tanszékén készítettem, tájépítészmérnök diplomamegszerzése érdekében. 11Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon korábban nem védtem meg, 20saját munkám eredménye és csak a hivatkozott forrásokat(szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel. n toTudomásul veszem, hogy szakdolgozatomat/diplomamunkámat a árBudapesti Corvinus Egyetem könyvtárában a nem kölcsönözhetıkönyvek között helyezik el. M ai tvBudapest, 2011. április 22. ye G ……………………….. Gyetvai Márton
  2. 2. Budapesti Corvinus EgyetemTájépítészeti KarTájtervezési és Területfejlesztési Tanszék (TTT) A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 nKészítette: Gyetvai Márton to Tájépítész egyetemi hallgató ár MBelsı konzulens: Szilvácsku Zsolt BCE – TTT ai tvKülsı konzulens: Sain Mátyás ye VÁTI Nonprofit Kft. GBelsı bíráló: .Külsı bíráló: . Dr. Csemez Attila tanszékvezetı BUDAPEST, 2011. MÁJUS 3.
  3. 3. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója TartalomjegyzékBEVEZETÉS .......................................................................................................... 6VIZSGÁLAT ........................................................................................................... 6Célkitőzések ..................................................................................................................................................... 7Mikrotérségi szemlélet .................................................................................................................................... 7Felsıbb szintő tervek által megfogalmazott célkitőzések............................................................................. 8 A tervezési kereteket jelentı jogszabályok................................................................................................. 12Területlehatárolás ......................................................................................................................................... 13 Területlehatárolás indoklása ....................................................................................................................... 15Regionális kapcsolatok.................................................................................................................................. 16Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra................................................................................................. 17Természeti adottságok................................................................................................................................... 19 Éghajlat....................................................................................................................................................... 19 11 Domborzat .................................................................................................................................................. 21 Földtani adottságok..................................................................................................................................... 22 Talajok........................................................................................................................................................ 22 20 Vízrajz ........................................................................................................................................................ 24 Növényvilág................................................................................................................................................ 25 Különleges ritkaságok ................................................................................................................................ 27 n Állatvilág .................................................................................................................................................... 28 toA mikrotérség környezetállapota ................................................................................................................. 30Tájalakulás-történet ...................................................................................................................................... 31 ár Tájhasználati változások a XIX. század végéig .......................................................................................... 31 Tájhasználati változások a XIX. század végétıl......................................................................................... 31 M A mikrotérség területhasználata napjainkban ............................................................................................. 33Társadalmi mutatók...................................................................................................................................... 34 ai A lakónépesség eloszlása............................................................................................................................ 35 Demográfiai folyamatok............................................................................................................................. 35 tv Lakossági aktivitás ..................................................................................................................................... 38 Jelentısebb NGO-k..................................................................................................................................... 38 yeGazdasági mutatók........................................................................................................................................ 40 Agrárgazdálkodás ....................................................................................................................................... 42 G Turisztikai ágazat........................................................................................................................................ 43 Települési gazdálkodás és támogatási források .......................................................................................... 44Értékek ........................................................................................................................................................... 48 Kultúrtörténeti emlékek .............................................................................................................................. 49 Egyedi tájértékek ........................................................................................................................................ 49 A borkészítés hagyománya, mint kulturális érték....................................................................................... 50ÉRTÉKELÉS........................................................................................................ 52I. SWOT – analízis......................................................................................................................................... 52 Erısségek.................................................................................................................................................... 52 Gyengeségek............................................................................................................................................... 52 Lehetıségek ................................................................................................................................................ 53 Veszélyek ................................................................................................................................................... 53II. TDM – központ elhelyezésének alkalmasság-értékelése ....................................................................... 53 Munkahipotézis .......................................................................................................................................... 54 Az alkalmazott módszer ismertetése........................................................................................................... 54 1. Központi szerep betöltésére való alkalmasság........................................................................................ 54 2. Üdülıterületektıl való távolság .............................................................................................................. 55 2
  4. 4. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója III. Elérhetı egyedi tájértékek száma.......................................................................................................... 56 IV. Szálláslehetıségek................................................................................................................................ 57 V. Megyeszékhelytıl való távolság ............................................................................................................ 58 VI. Közúthálózati ellátottság ...................................................................................................................... 59 VII. Közösségi közlekedés ......................................................................................................................... 60 VIII. Egyedi, arculatalkotó erısségek......................................................................................................... 61 Eredmények összefoglalása ........................................................................................................................ 62III. A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek értékelése ........................................................................... 64JAVASLATOK ..................................................................................................... 66Célok............................................................................................................................................................... 66Programok ..................................................................................................................................................... 66I. Gazdaságfejlesztési program .................................................................................................................... 67I./A alprogram: Agrárgazdálkodási tevékenységek fejlesztése ................................................................. 67 Birtokrendezés ............................................................................................................................................ 67 Területhasználat optimalizálása.................................................................................................................. 67 Szılıtermı területek felújítása ................................................................................................................... 68 11 Mintagazdaság kialakítása .......................................................................................................................... 68 Fajtaválasztás optimalizálása...................................................................................................................... 68 Állattenyésztés támogatása ......................................................................................................................... 69 20 Mikrotérségi feldolgozóüzem kialakítása ................................................................................................... 69 Mikrotérségi márkanév kialakítása ............................................................................................................. 70 Több pillérbıl összetevıdı támogatási formák kialakítása ........................................................................ 70 n Agrárgazdasági termékskála bıvítése......................................................................................................... 70 Borászati összefogás és felügyelet kialakítása............................................................................................ 71 to Ökotermesztés feltételeinek megteremtése................................................................................................. 71 Biominısítés bevezetése............................................................................................................................. 72 ár Termékfeldolgozottság növelése ................................................................................................................ 73 Közös begyőjtés és értékesítés.................................................................................................................... 72 M „Szedd magad” akciók meghirdetése ......................................................................................................... 73I./B alprogram: A mikrotérség gazdasági diverzifikálása ......................................................................... 73 ai Kézmőves marketingstratégia kidolgozása................................................................................................. 73 Ökoaktív turizmusfejlesztés........................................................................................................................ 73 tv Szezonszéthúzás ......................................................................................................................................... 74 Turisztikai termékfejlesztés ........................................................................................................................ 74 ye Arculatformáló turisztikai attrakció kialakítása.......................................................................................... 74 Falusias turizmusformák felértékelése........................................................................................................ 75 Minıségi szálláshelykínálat kialakítása...................................................................................................... 75 G Vendégházak fejlesztése ............................................................................................................................. 76 Mikrotérségi TDM szervezet kialakítása .................................................................................................... 76 Közös turisztikai terv kialakítása................................................................................................................ 76II. „Fenntartható tájhasznosítás” program ................................................................................................ 77II./A. alprogram: Tájrendezési javaslatok .................................................................................................. 77 Tájhasználati konfliktusok rendezése ......................................................................................................... 77 Légvezetékek eltüntetése ............................................................................................................................ 78 A balatonszılısi bányatelek rehabilitációja................................................................................................ 79 Illegális hulladéklerakatok felszámolása .................................................................................................... 79 Meliorációs tevékenységek megvalósítása ................................................................................................. 80 Vízfolyások rendezése ................................................................................................................................ 81 Utak tájképi illeszkedésének megvalósítása ............................................................................................... 81II./B. alprogram: Progresszív tájtervezési javaslatok ................................................................................ 81 Tartamos tájgazdálkodás eszközeinek megismertetése .............................................................................. 81 Kezelési javaslatok a védett természeti területeken .................................................................................... 82 Mikrotérségi hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 83 Tájképvédelem a beépítésre nem szánt területeken .................................................................................... 83 3
  5. 5. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Lakóházak, nyaralók településképi illeszkedésének biztosítása ................................................................. 84 Egyedi tájértékek felmérése........................................................................................................................ 84 Egyedi tájértékek védelme.......................................................................................................................... 85 Mikrotérségi vízgazdálkodás ...................................................................................................................... 85III. Életminıség és lakókörülmények fejlesztése ........................................................................................ 86III./A alprogram: A települési szuprastruktúra fejlesztése, értékvédelem............................................... 86 A lakossági szennyvízhálózat kiépítése ...................................................................................................... 86 Új lakóterületek kijelölése, telekosztás....................................................................................................... 87 A közúthálózat fejlesztése .......................................................................................................................... 88 A közúthálózat meglévı elemeinek felújítása ............................................................................................ 88 Kerékpáros úthálózat fejlesztése................................................................................................................. 90 Térségi áruszállító üzembe helyezése......................................................................................................... 89 Az utazó árusok programozása ................................................................................................................... 89 Települési értékvédelem ............................................................................................................................. 90 Az építészeti tradíciók életben tartása......................................................................................................... 90III./B alprogram: Mikrotérségi szemléletformálás és térségi munkamegosztás ...................................... 91 Mikrotérségi menedzser kinevezése ........................................................................................................... 91 Mikrotérségi rendezési terv kidolgozása .................................................................................................... 91 11 Térségi munkamegosztás megvalósítása .................................................................................................... 92 Partnerség a projektmenedzsment során..................................................................................................... 92 Partnerség a lakossági ellátórendszer fejlesztésében .................................................................................. 93 20 Oktatásfejlesztés ......................................................................................................................................... 93 Környezeti nevelés ..................................................................................................................................... 94 A „folyamatos tervezés” megvalósítása kisebb léptékben is ...................................................................... 94 Virtuális közlekedési központ kialakítása................................................................................................... 94 n A fenntartható mobilitás fejlesztéseinek adaptálása ................................................................................... 95 to Gazdasági információs portál kialakítása ................................................................................................... 95A megvalósításhoz szükséges források......................................................................................................... 96 árKitekintés ....................................................................................................................................................... 99 MÖsszefoglalás ................................................................................................................................................ 100FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................. 101 ai tvMELLÉKLETEK................................................................................................. 104 ye G Ábrajegyzék1. ábra: A Balaton Régió tervdokumentumai és azok kapcsolatai ........................................ 82. ábra: A balatoni tervdokumentumoka 2007-13-as operatív programszerkezetben .......... 93. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája................................................ 104. ábra: A tervezési terület településeinek területe .............................................................. 135. ábra: A tervezési terület lehatárolása............................................................................... 146. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása................................ 157. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei........................ 178. ábra: A Nivegy-völgyi kisvízfolyások kiszolgáltatottsága.............................................. 189. ábra: A mikrotérség klímadiagramja ............................................................................... 2010. ábra: A mikrotérség jellemzı domborzati adottságai .................................................... 2211. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai.................................................... 2312. ábra: Talajosztályok bemutatása.................................................................................... 2413. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk ....................................... 25 4
  6. 6. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı....... 2615. ábra: Az ıszi füzértekercs.............................................................................................. 2816. ábra: A nagy pele........................................................................................................... 2917. ábra: A szılık területi arányának változása a Balaton vízgyőjtıjén. ............................ 3218. ábra: A mikrotérség felszínborítása (CORINE) ............................................................ 3419. ábra: A tervezési terület lakosságának települési eloszlása........................................... 3520. ábra: A tervezési terület településeinek lakossági koreloszlása .................................... 3621. ábra: Az élveszületések és a halálozások különbsége ................................................... 3622. ábra: Migráció................................................................................................................ 3723. ábra: Ismertté vált közvádas bőncselekmények ............................................................ 3724. ábra: Mőködı nonprofit szervezetek ............................................................................. 3825. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap......................................... 4026. ábra: A tervezési terület településein mőködı vállalkozások száma............................. 4127. ábra: A Balaton régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke.......................... 4128. ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya.................................................................... 4229. ábra: Regisztrált vállalkozások mezıgazdaságban........................................................ 4330. ábra: Regisztrált vállalkozásokturizmusban .................................................................. 44 1131. ábra: A támogatásra került projektek száma a 2002 és 2010 közötti idıszakban ......... 4532. ábra: A támogatásra került projektek területi eloszlása................................................. 45 2033. ábra: A Balatonfüredi Kistérség településein támogatott projektek darabszáma .......... 4634. ábra: A megvalósított projektek támogatási összegének összetétele ............................ 4735. ábra: Egy fıre jutó támogatás a Balatonfüredi Kistérség településein.......................... 47 n36. ábra: Régészeti lelıhelyek és mőemlékek a tervezési területen .................................... 49 to37. ábra: Az ország legjobb szılıtermı területeinek egyike............................................... 5038. ábra: Központi szerep betöltésére való alkalmasság ..................................................... 55 ár39. ábra: Üdülıterületektıl való távolság............................................................................ 5640. ábra: Elérhetı egyedi tájértékek száma ......................................................................... 57 M41. ábra: Szálláslehetıségek ................................................................................................ 5842. ábra: Megyeszékhelytıl való távolság........................................................................... 59 ai43. ábra: Közúthálózati ellátottság ...................................................................................... 6044. ábra: Közösségi közlekedés........................................................................................... 61 tv45. ábra: Egyedi erısségek .................................................................................................. 62 ye46. ábra: Az egyéni értékelés táblázatban történı összefoglalása ....................................... 6347. ábra: A szılıtermesztésre alkalmas területek kihasználtsága ....................................... 64 G48. ábra: A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek területi vizsgálata............................... 6549. ábra: Legelı kecskék napjainkban................................................................................. 6950. ábra: Levendulatermesztés ............................................................................................ 7051. ábra: A „Diós-ház” ........................................................................................................ 7652. ábra: A nagyfeszültségő vezeték ................................................................................... 7853. ábra: A balatonszılısi mészkıbánya mint tájseb .......................................................... 7954. ábra: Az ország legszebb fekvéső hulladéklerakata ...................................................... 8055. ábra: A meliorációs tevékenységek hiánya ................................................................... 8056. ábra: A csapadékelvezetı árok gondozatlansága........................................................... 8157. ábra: A mikrotérségi lakóházépítések „állatorvosi lova” .............................................. 8358. ábra: Hivalkodó építészeti megoldások Vászolyon....................................................... 8459. ábra: A Szent-Jakab forrástó ......................................................................................... 8660. ábra. Egy magyar szennyvíztisztító kisberendezéseket telepítı cég termékajánlata..... 8761. ábra: A Dörgicsére tervezett lakópark ........................................................................... 8862. ábra: Az utak felújítása sürgetı probléma ..................................................................... 89 5
  7. 7. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Bevezetés Ismert tény, hogy napjainkban az emberiség döntı hányada városias körülményekközött él. Az urbanizáció soha nem látott méreteket öltött, egyes fejlett régiókban már anépesség négyötöde városlakó. Ezzel a rendkívül világos érveléssel hangsúlyozzákmunkájuk jelentıségét az urbanizmussal foglalkozó szakemberek is. Ugyanakkor, mintminden sokáig egy irányba mutató trend, a városiasodás folyamata is bármikor visszájárafordulhat. A kutatómunka lényege, hogy mindig egy lépéssel a jelen folyamatai elıttjárjunk - ezt e dolgozat egy vidéki téregység eltartóképességének fejlesztési lehetıségeitkörüljárva kívánja megvalósítani. Munkám során a területfejlesztési és tájépítészeti eszközöket egy korábban már 11létezı és napjainkban újra felfedezett-, az Európai Unió önálló szervezıdésen alapulóegyüttmőködés elvével harmonizáló tervezési léptékben, a mikrotérségek szintjén 20alkalmaztam. A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy egymástól jól elkülönülı, önállógeográfiai és társadalmi egységeket alkotnak. Így látszólag az e dolgozatban megtett npropozíciók némelyike olyan, e településcsoportok határain átívelı együttmőködést kíván, tomely mindennemő történeti hagyományt nélkülözni kénytelen. Azonban e kooperáció áréletre hívását az egymás erısségeibıl építkezni képes szinergia lehetısége messzemenıkig Mindokolni látszik. Az eltérı erıforrások megfelelı hasznosításával a kilenc település aiegységébıl képzett mikrotérség a területfejlesztés alapelvének megfelelıen a fejlettségbelikülönbségek nivellálásával képes a prosperálás útjára lépni. tv ye Vizsgálat G A vizsgálati munkarészt négy jelentısebb alfejezetre bontottam. Elsıkéntmegfogalmaztam a késıbbiekben megvalósításra kerülı fejlesztési mikrotérségi koncepcióalapvetı célkitőzéseit. Következı lépésként a tervezési egység természeti, gazdasági,társadalmi és kulturális hátterét vizsgáltam. Ezt követıen megvizsgáltam a mikrotérségmúltbéli-, és a jelenlegi területhasználata között lezajlott átalakulás folyamatát, melybılkövetkeztetni tudtam az idıközben bekövetkezett tájhasználati változásokra is. Végülrendszereztem a közelmúltban elkészült – tehát a tervezés idıpontjában hatályos- amikrotérség területére nézve kötelezı érvényő szabályokat lefektetı felsıbbrendő terveket.A meglévı tervi környezet irányvonalainak figyelembevételével lehetıség nyílik azoptimális fejlesztési javaslatok megtételére a fejlesztési koncepció elızetesenmegfogalmazott célkitőzéseinek realizálása érdekében. 6
  8. 8. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Célkitűzések A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójának célja az itt élı lakosságéletkörülményeinek, valamint a téregység környezetállapotának tájépítészeti eszközökhozzárendelésével való javítása. A tervezési egység legjelentısebb, a táji eltartóképességetveszélyeztetı, valamint a fejlıdést gátló tényezıinek bemutatása a II. számú táblánelhelyezett problémafa segítségével történik. A fejlesztési koncepció célrendszere kétmunkamódszer eredıjének tekinthetı: a célkitőzések egyrészrıl a hazánkban újszerőnektekinthetı mikrotérségi tervezés metodikájához illeszkedıen-; másrészt a tervezési területmagasabb szintő terveiben foglaltak kibontásával, tájépítészeti szempontból történıtovábbgondolásával kerültek megfogalmazásra. Ezáltal a késıbbiekben az alulról építkezı,a szubszidiaritás elvét messzemenıkig érvényesíteni kívánó tervezési szemlélet a felülrıl 11szabályozott keretek között egy nagyobb volumenő rendszerbe integrálhatva mármegfelelı hatásfokkal tud érvényesülni. Mikrotérségi szemlélet 20 n Mint az a közelmúltban készült tanulmányokban megfogalmazásra került, a tomagyarországi területi tervezési gyakorlat szerint a települési rendezési tervek egymástól árjóformán teljesen függetlenül készülnek. Így a kérdések dokumentumok – a települések Mközötti párbeszéd hiányában – a legtöbb esetben nem kerülnek összehangolásra. Ahogy aza Völgyzugoly Mőhely Kft. 2009-ben kidolgozott tanulmányában is megállapításra került, aia jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmatlan a hasonló adottságú, egymással szomszédsági tvviszonyban álló települések közös érdekeinek képviseletére, az eredményes kooperáció yemegvalósítására. Ezért különösen az olyan speciális helyzető térrészletekben, mint Gborvidékeken, Nemzeti Park területén, Világörökség várományos területen ésüdülıterületeken fekvı kis- és aprófalvas települések esetében célszerő a kistérségirendszer további egységekre, mikrotérségekre történı bontása.Mikrotérség: „Olyan hasonló táji, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkezıszomszédos települések együttese, ahol a hasonló adottságok alapján közös, egymássalösszehangolt fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg. A mikrotérség közigazgatásiszempontból a kistérség részeként létrejövı, földrajzilag összefüggı települések csoportja, melyekegyüttesen legalább alapfokú ellátási kötelezettségeik teljesítésére képesek.” (Völgyzugoly Mőhely Kft: A mikrotérségi szintő településtervezés módszertanának kidolgozása) 7
  9. 9. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A mikrotérségi szintő területi tervezés segítségével a tervhierarchia egy hiányzóláncszemének megvalósításával erısíthetı a területi kohézió. Így a célterület településeinekegyüttmőködése mellett, azok tervezési egységként való kezelésével az Európai Unióegyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás kerül gyakorlati alkalmazásra. (Ferik, 2009) Felsőbb szintű tervek által megfogalmazott célkitűzések A tárgyalt mikrotérség fejlesztési koncepciójának fı vezérfonalai atelepülési rendezési tervek dimenziójánál magasabb szintő tervdokumentumokbankerülnek megfogalmazásra. A Balatonfüredi kistérség szóban forgó községei a BalatonKiemelt Üdülıkörzet részei, annak meghatározó háttértelepülései. Ezért e közigazgatásiegységek rendezésének mikéntjét az 2003. évi XXVI. Törvényben ratifikált OrszágosTerületrendezési Terv mellett nem a megyei rendezési terv hivatott szabályozni. E 11feladatot a késıbbiekben elemzett, a 2008. évi LVII. törvényben módosított, 2000. éviCXII. törvény „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és 20a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról” tölti be. Az e törvénybenmegfogalmazott keretekhez alkalmazkodva a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából n2005-ben került kidolgozásra a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája a Balatoni Integrációs toKht. és a VitálPro Kft. által. Ezzel párhuzamosan elkészült a Balaton Térségi Komplex árProgram, melyet az Országos Területfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal2006 februárjában fogadott el. Ezt követıen kezdıdött meg a két dokumentum Mösszehangolása, melynek eredményeképpen a kidolgozásra került a Balaton Régió aiRészletes Fejlesztési terve. E tervezési folyamatot az 1. ábra szemlélteti. tv ye G 1. ábra: A Balaton Régió 2007-13-as fejlesztési ciklusra szóló tervezési folyamata,tervdokumentumai és kapcsolataik az uniós források felhasználásának nemzeti szintő tervezésével (Forrás: Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve. A szerzı szerkesztése) 8
  10. 10. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve általánosságban ötvözi az elızı aStratégiában és a Komplex Programban fellelhetı témaköröket, valamint elsısorban a jelenvizsgálódásunk tárgyát képezı Prioritásokat rendszerezi valamint azokat Akcióterv szintőrészletezettséggel részletezi is. E dokumentum logikai felépítését, valamint az operatívprogramszerkezet részét képezı tervekhez való viszonyulását a 2. ábra szemlélteti. 11 20 2. ábra: A Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terv és más balatoni n tervdokumentumok viszonya 2007-13-as operatív programszerkezethez (Forrás: Balaton régió részletes fejlesztési terve) to ár A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájában rendkívül érzékletesen kerülmegfogalmazásra a régió jövıképe, ezért annak több eleme a mikrotérség fejlesztési Mkoncepciója szempontjából is kívánatosnak tekinthetı: eszerint a Balaton Régió az aiigényesség, a minıség, a békés nyugalom, az aktív egészségmegırzés és a családi jólét tvjelképévé válik, mely európai viszonylatba is vonzónak értékelhetı életminıséget, yevalamint aktív életvitelt nyújt lakói és látogatói számára. Cél egy európai szinten ismodellértékő, egységes és fenntartható területi rendszer kialakítása, mely önálló területi Girányítással rendelkezik. A Fejlesztési Stratégia célfájának csúcsán, átfogó célként – e mikrotérségifejlesztési koncepció fı prioritásához hasonlóan – a lakosság életminıségének javítása áll,melyet a térség versenyképességének javításával, a fenntartható fejlıdés elveinek érvényrehozásával lehet megvalósítani (3. ábra). A Fejlesztési Stratégia az elsıdleges célmegvalósítása mellett további feladatokat különít el, ilyenek az összehangolt fejlesztések, apartnerség, együttmőködés elveinek érvényre juttatása, valamint a közösségi érdekeketszolgáló és hosszútávon fenntartható fejlesztések kidolgozásának szükségessége. Kiemeltszereppel bír a fenntarthatóság és örökségvédelem kérdésköre, továbbá a területfejlesztéssarkalatos pontjai: a valós térszervezıdések követése, tájszemlélet; a területileg 9
  11. 11. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójadifferenciált fejlesztés elve, valamint a tudatos térhasználat. A Fejlesztési Stratégia elıtérbehelyez továbbá olyan, az Európai Unióban is kiemelten kezelt társadalmi alapelveket is,mint a szubszidiaritás és az esélyegyenlıség megvalósítása. 11 20 3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája n (Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája) to A Balaton Stratégián és a Balaton Térségi Komplex Programon alapuló Részletes árFejlesztési Terv öt fejlesztési prioritást különít el a 2007-13 közötti programozási Midıszakra, szó szerint idézve a következıek: ai 1. „A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minıségi fejlesztése, valamint a tv vonzó életminıség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális ye értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása. 2. Célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes G nemzetközi és hazai elérhetıségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása. 3. Kvalifikált, versenyképes munkaerı, magas szintő szakmai és üzleti kultúra, egész éves egzisztenciák, valamint a régió humánerıforrást vonzó és megtartó képességének növelése és közszolgáltatások racionális ellátása. 4. A Balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált desztinációk mentén történı célcsoport-orientált minıségi fejlesztése. 5. A gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése.” (VÁTI Stratégiai Tervezı Iroda: A Balaton Régió Fejlesztési Terve) 10
  12. 12. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Bár programozási intervallumát tekintve elévültnek tekintendı, a jelen idıszakravonatkozó, azonos célú terv hiányában kötelezı érvényőnek kell tekinteni a 2153/2002.számú Kormány határozattal elfogadott „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Hosszú TávúTerületfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010)” rendelkezı dokumentumot. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Koncepciója számos, amikrotérség szempontjából jelentıs célt határoz meg, melyek jellemzıen olyanszakszerően és tömören kerültek megfogalmazásra, hogy más kifejezésekkel valókörülírása – a diplomadolgozat formai kereteinek figyelembevétele mellett – nemindokolható. Ezért a mikrotérség szempontjából releváns célkitőzéseket és prioritásokat a2. számú mellékletben szó szerint idézem. A fentiekben elemzett terveken túlmenıen a közelmúltban egy olyan dokumentum 11született, melynek célkitőzései nagymértékben összecsengnek a tárgyalt mikrotérség 20feladataival. Ez a „Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásárólés a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény nfelülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos tofeladatokról készülı kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról” címet viselı árintézkedési terv, mely 2009-ben készült el. Az Intézkedési Terv összesen nyolc pontban Mfoglalja össze azokat a feladatköröket, melyekben már rövid távon belül is elırelépés aiszükségeltetik. Ezek Közül az 1. és 8. számú intézkedések vágnak egybe a mikrotérség tvcélkitőzéseivel. Elıbbi a szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések a ye„Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Program” keretei között megvalósíthatótámogatási feltételeinek, azok igénylésének és folyósítási rendjének kidolgozását szolgálja. GAz Intézkedési terv a következı rendelkezéseket fogalmazza meg: „A Kormány számára meghatározott feladattal (programalkotás és a program 2012.december 31-ig történı megvalósítása) a szennyvízkezelés megfelelı megoldására vonatkozó, aBalaton-törvény által elıírt határidıs kötelezettségeknek kell megfelelni, úgy, hogy a köztársaságielnök úr által aggályosnak tartott intézkedések – a környezetvédelem védelmi szintjénekcsökkenését eredményezı – hatását is ki kell küszöbölni. (…) A pályázati csomagok elıkészítéseNFGM – KvVM – BFT és az érintett régiók közötti koordinációt igénye.” Az Intézkedési Terv nyolcadik pontja a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetbentermesztett borszılı termıhelyi kataszterbe sorolásának, módosításának, illetve törlésének 11
  13. 13. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójakülönös szabályait határozza meg Többek között a következı állítás kerülmegfogalmazásra: „Kiemelkedı értékőnek szükséges minısíteni mindazokat a borszılı termıhelyi kataszterbesorolt területeket, ahol mővelt szılıterület található, és történeti vagy építészeti szempontból isrendelkezik valamilyen védelemmel, vagy védelmükre az érintett szakminisztériumok különjavaslatot fogalmaznak meg.” (A balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról készülı kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról) Az fent elemzett tervdokumentumok, valamint a mikrotérségi tervezés 11metodológiájának megfelelıen kidolgozott fejlesztési koncepció komplex célrendszerét aIII. számú táblán ábrázolt célfa szemlélteti. 20 A tervezési kereteket jelentő jogszabályok n to A tervezési folyamat térbeli keretét, annak területhasznosítási „mozgásterét” a ár2003. évi XXVI. törvényben ratifikált Országos Területrendezési Terv fekteti le, melyet Mtovábbi részletezettséggel szabályoz és specifikál a 2000. évi CXII. törvény általlefektetett, valamint a 2008. évi LVII. törvény által módosított Balaton Kiemelt aiÜdülıkörzet Területrendezési Tervének és a Balatoni Területrendezési Szabályzat. E tvdokumentumok a mikrotérség területfelhasználásának feltételeit, valamint a mőszaki- yeinfrastrukturális hálózat térbeli rendjét a fenntartható fejlıdés, a területi, táji, természeti,ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésével, illetve az erıforrások védelmével Gmegvalósító övezetek lehatárolásával szabályozzák. A kilenc település alkotta egységterületén tervezési szempontból korlátozást jelentı térségi szintő övezetek elhelyezkedésétaz „A”, „B” és „C” jelő táblák kívánják bemutatni. 12
  14. 14. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A tervezési terület településeinek területe Balatoncsicsó (hektár) Balatonszılıs 855 1320 276 Dörgicse 576 Óbudavár 661 1281 Pécsely Szentantalfa Szentjakabfa Tagyon 2001 1912 Vászoly 323 4. ábra: A tervezési terület településeinek területe hektárban 11 (Forrás: KSH Statinfo, Éves településstatisztikai adatok, 2008) 20 Területlehatárolás n A diplomamunkám tervezési területeként megvizsgált mikrotérség a Közép- todunántúli Régióban, a Balatonfüredi kistérségben található. A Pécselyi medence és a árNivegy-völgy kilenc települést foglal magában, ezek alfabetikus felsorolásban a Mkövetkezıek: Balatoncsicsó, Balatonszılıs, Dörgicse, Óbudavár, Pécsely, Szentantalfa, aiSzentjakabfa, Tagyon és Vászoly. A kilenc település együttes területe 9205 ha (4. ábra), a tvtelepüléssoros települési adatokat a 2. számú mellékletben összegeztem. ye Az általam lehatárolt mikrotérség elhelyezkedését a Balatonfüredi Kistérségben,valamint annak a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben betöltött térbeli pozícióját az 5. számú Gábra kívánja bemutatni. Mint az elsı megtekintésre is megállapítható, a kilenc választotttelepülés egyike sem rendelkezik közvetlen vízparti kapcsolattal, inkább egyfajta Balaton-felvidéki támogató háttérterületként értelmezhetı. 13
  15. 15. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 n to ár M ai tv ye G 5. ábra: A tervezési terület lehatárolása(Forrás: A szerzı szerkesztése az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülıövezet Területrendezési Tervének felhasználásával) 14
  16. 16. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Területlehatárolás indoklása Diplomamunkám tervezési területének lehatárolásakor igyekeztem egy tájiléptékben hasonlóságokat mutató, ugyanakkor heterogén térrészletet kijelölni. Több,egymástól jelentısen eltérı szempontot hívtam segítségül, hogy egy közigazgatásiszempontból illegitim, de fejlesztési szempontjaink szempontjából optimális, együtttervezhetı mikrotérséget alkossak meg. Mivel nem feladatom a teljes magyar közigazgatási rendszerújraértelmezése, a tervezési terület határvonalait a 2003. évi XXVI. számú törvénybenratifikált Országos Területrendezési Terv Szerkezeti Tervében meghatározotttelepüléshatárokhoz igazodva jelöltem ki. A mikrotérség településeinek kiválasztásakor 11kiemelt szempont volt, hogy az lehetıség szerint teljes mértékben fedje a 23./1997.(VIII. 1.) KTM rendeletben lehatárolt és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében 20álló Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzetének területét (6. ábra). Ez utóbbi feltétel akisebb jelentıségő peremterületek kivételével teljesítettnek tekinthetı. (A Balaton-felvidéki n toNemzeti Park Igazgatóságának honlapja) Az egyes települések védett terület-arányát a 3. melléklet szemlélteti. ár M ai tv ye G 6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása (Forrás: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja) 15
  17. 17. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A mikrotérség ilyen formában történı lehatárolását indokolta, hogy a Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy geomorfológiailag is jól elkülönülı egységeket alkotnak,melyekhez az ott található települések közigazgatási határai is nagymértékben igazodtak. Atervezési terület déli határvonalát jelentı peremhegységek mentén egyértelmően elkülönülszomszédos, közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezı településektıl. A mikrotérség tájiszempontból igen komoly eltérést mutat a „Balatoni Riviéra” településeihez képest,ugyanakkor mikrodomborzat, -klíma és az itt feltáruló tájkép szempontjából is elkülönül aKáli medencétıl. A tervezési terület lehatárolásánál elsıdleges szempont volt, hogy annaktelepülései területi és demográfiai mutatóikban hasonlóságot mutassanak. Bár eszempontok figyelembevételével felmerült Mencshely területének mikrotérségbe 11vonhatósága is, azonban a település eltérı némiképpen eltérı táji sajátosságai miatt inkább 20a nagyvázsonyi fennsíkhoz kapcsolható. Ezt a gondolatmenetet igazolja a történetimegyerendszer egykori lehatárolása is, mely a fent említett különbözıségek miatt a ntelepülést már Veszprém vármegyéhez sorolta - ellentétben a vizsgált mikrotérség totelepüléseivel, melyek Zala vármegyéhez tartoztak. Ezt a történelmi állapotot kívánja árbemutatni az 5. mellékletben elhelyezett, az 1798-as állapotokat bemutató térképrészlet M(Vajkai, 1964). ai Regionális kapcsolatok tv A mikrotérség külsı- és belsı kapcsolatrendszerének vizsgálata során leginkább yekiemelkedı fontosságúnak a közlekedési kapcsolatok, valamint az intézményi ellátottság Gelemzését tartottam. A késıbb tervezési folyamat során különleges jelentıséggel bír akilenc érintett település közüzemi ellátottsága is, melynek vizsgálatát szintén ebben azalfejezetben kívánom bemutatni. A mikrotérség területét közvetlenül nem érinti, ugyanakkor mégis annakartériájaként funkcionál a 71-es számmal ellátott országos jelentıségő fıútvonal. Atervezési terület kilenc települését érintı – 7303, 7304, 7307, 7312, 7313, 7338, 73112,73117 és a 73118 jelzéső – fıutak mindegyike a 71-es út „felhordó” mellékútvonalakéntértelmezhetı. (Veszprém megye közúthálózati terve) 16
  18. 18. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei 11 (Forrás: Veszprém megye közúthálózati terve) 20 A vasút, mint közlekedési alternatíva jelentısége tervezési terület szempontjábólelhanyagolható: annak határain kívül, a Balaton-parti települések mentén fut a MÁV Zrt. nSzékesfehérvár-Tapolca irányú vasútvonala. Azonban a 29. számú vasúti fıvonal tokorszerőtlen, villamosítatlan volta, valamint a turisztikai fıszezonon kívül esı idıszakban ármeglehetısen ritka járatsőrőssége miatt jelentısége jelentısen elmarad a közúti közlekedés Mkülönbözı formái mögött. A közúti- és vasúti-hálózat térségi kapcsolatrendszerét az7. ábra kívánja szemléltetni. (A 29-es vasútvonal honlapja) ai A tömegközlekedés egyetlen biztosítottnak tekinthetı formáját a közúti tvszemélyszállító eszközök végzik. Helyközi járatokat a Balaton Volán és a Somló Volán yeZrt. Balatonfüredrıl, Veszprémrıl és Tapolcáról indít a mikrotérségbe. Távolsági járatok a Gtervezési területtıl délre haladó 71-es számú útvonalon közlekednek. A tömegközlekedés eformája a zsáktelepülések esetében mőködik a legkisebb hatásfokkal, Balatoncsicsó ésSzentjakabfa a nagyobb járatforgalomtól izoláltnak tekinthetı. (Sapard-program) Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra A Nivegy-völgy településein szentantalfai központtal mőködik körjegyzıség, dePécsely és Balatonszılıs, valamint Vászoly és Dörgicse közigazgatási-szakmai vezetését isközösen választott tisztviselı végzi. Kórházak csak Veszprémben és Balatonfüredentalálhatóak, valamint szakrendelések is ez utóbbi településen elérhetıek. A Mikrotérség területén két alapfokú oktatási intézmény található: Pécselyen(Iskola utca 180) és Balatoncsicsón (Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Általános Iskola, 17
  19. 19. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójaBalatoncsicsó, fı út 1/A.) Középfokú oktatási intézmény Balatonszılısön található: aSzéchényi Ferenc nevét viselı 4+1 évfolyamos Kertészeti Szakképzı Iskola(Balatonszılıs, Hısök tere 1.). Gimnáziumi oktatás a mikrotérség határain túlBalatonfüreden (Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvő IdegenforgalmiSzakközépiskola és Kollégium), valamint Veszprémben (Lovassy László Gimnázium,Padányi Bíró Márton. Római Katolikus Gimnázium és a Cholnoky Jenı Általános Iskolaés Gimnázium) vehetı igénybe. A legközelebbi felsıoktatási intézmény a Pannon egyetem,mely szintén a megyeszékhelyen található. (internettudakozo.hu, Településrendezésitervek) A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy dinamikus fejlıdésének egyik kerékkötıje aközmőrendszerek hálózatának nem kielégítı fejlettsége. A mikrotérség különbözı közmő- 11szakágainak kiépítettségét az 6. mellékletben foglaltam össze. Mint az a táblázatbólkiderül, a tervezési terület kilenc településén összesen 926 lakás csatlakozott a közüzemi 20ivóvízhálózathoz, azonban a közcsatorna hálózatnak már csak 598 tagja. A statisztikátegyértelmően a Nivegy-völgyi települések rontják ilyen kritikus mértékben: itt ugyanis negyetlen háztartás szennyvize sem kerül korszerő formában való toártalmatlanításra (8. ábra). ár M ai tv ye G 8. ábra: A szennyvízelvezetı rendszer hiányosságai miatt a Nivegy-völgyi kisvízfolyások jelenleg teljesen kiszolgáltatottak (A szerzı felvétele) 18
  20. 20. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Ez a jövıben komoly feszültségek forrásává válhat, ugyanis a 2000. évi CXII.„Balaton-törvény” értelmében építési engedély olyan településen nem adható ki, ahol aszennyvízkezelés nem megoldott. E rendelkezés alól az érintett települések átmenetimentességet kaptak, de a probléma rendezése tovább nem halogatható: a településekingatlanállományának fejlesztése hiányában azok közepes- és hosszú távonelnéptelenedésre ítéltetnek. (KSH Statinfo) Természeti adottságok A tájépítészeti tervezı munka során kiemelt figyelmet kell szentelnünk a tárgyaltmikrotérség természeti adottságainak. A mikrotérség adottságainak ismeretében jóvalhatékonyabban kiaknázhatók annak természetes erıforrásai, éppen ezért ezen ismeretek a 11tervezési feladat végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlenek. A terület természetessajátosságaira a legtöbb esetben nincs befolyásolási képességünk, illetve az emberi 20beavatkozással megmásítható elemek esetében az antropogén beavatkozás mértékétilletıen rendkívül óvatosan kell eljárnunk. n to Éghajlat ár A tervezési terület klímája jobbára megegyezik a Dunántúlon általánosnak Mtekinthetı éghajlati viszonyokkal. Ennek szemléltetését egy Walter-Leith diagram aisegítségével a 9. ábra szolgálja. A piros csík jelöli az idısávon a fagyos hónapokat, sárga a tv–veszélyeseket. A világoskék, piros pontokkal tagolt vonal mutatja az aszályveszélyesidıszakokat. A hulló csapadék mennyiségérıl informáló vastag kék vonal sehol nem yemetszi a piros görbét, így a terület humid egyenleggel bír. A klímadiagram értékeinek Gtáblázatban történt összefoglalása a 7. mellékletben található. 19
  21. 21. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 9. ábra: A mikrotérség klimatikus viszonyainak szemléltetése Walter-Lieth n klímadiagram segítségével. to(Forrás: a szerzı szerkesztése a worldweather.com portál adatsorainak felhasználásával, a ár Zivatar.hu diagramrajzoló alkalmazásának használatával) M A tervezési terület térrészletei egy jobbára egységes mezoklimatikus képetmutatnak: Az évi középhımérséklet a Balatonhoz közelebb esı területeken meghaladja a ai10 °C-t, míg a magasabban térszinteken alig valamivel haladja meg a 9 °C-t. Az évi tvnapfénytartam szintén a domborzati sajátosságokhoz igazodva mutat hasonló szórást 1960 yeés 2000 óra között. A derült (25%-nál alacsonyabb felhıborítású) napok éves átlagértéke G52,7, a napsütés nélküliek száma 71,6. Az éves csapadékösszeg átlaga az országosközépértékhez hasonlóan 650 mm körül alakul. A nyári napok (25 °C felettiátlaghımérséklettel) száma átlagosan 18,3 a hıségnapok (30 °C feletti hımérséklettel)átlagos száma 4,7. A relatív páratartalom éves középértéke 73%, a június-augusztus közöttiidıszakban 67%. A csapadékmennyiség eloszlása meglehetısen egyenlıtlen, jellemzıek aszélsıségesen aszályos idıszakok, de jelentıs csapadékkal járó felhıszakadásokelıfordulása is gyakorinak mondható. (Tóth, 1974) A zivatarok valószínősége áprilistól nı meg ugrásszerően, egy-egy felhıszakadásátlagos élettartama 60-80 perc. Elıfordulási valószínőségük hónapra lebontva akövetkezıképpen alakul: 20
  22. 22. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A zivataros napok átlagos száma (Forrás: Tóth, 1974) A mikrotérség két mezoklimatikus sajátossága a Balaton-felvidék egyébterületein is tapasztalható, de itt különösen kiemelkedı jelentıséggel bír. A balatoni fınneknevezet jelenség során a jellemzınek tekinthetı - 32%-os elıfordulás valószínőségő -északi szélirányra merıleges Bakony vonulatain átbukva a nedves, atlanti eredetőlégáramlatok már a hegység északnyugati oldalán megszabadulnak csapadékterhüktıl. Ígya tervezési terület jelentıs hányadát kitevı déli kitettségő lankákra már csak rendkívül 11száraz, már-már perzselı légtömegek érkeznek. A másik, különösen jelentıs helyi 20meteorológiai jelenség, hogy a Balaton állandóan változó vízfelületérıl sokféle iránybantükrözıdı napfény szórtan visszaverıdik a hegyek lábához. Így itt a nap által sugárzott nközvetlen fénymennyiséghez képest jelentıs többlet tapasztalható, mely rendkívül tojótékony, gyümölcsérlelı hatással bír.(Futó, 2000; Tóth, 1974) ár Domborzat M A mikrotérséget körbeölelı foglaló domborzati formák szerkezetileg a aiDunántúli-középhegység délkeleti szárnyának részét képezik A Pécselyi-medencét és a tvNivegy-völgyet magába foglaló kistáj hegységi, dombsági, és síksági jellegő yedomborzattípusokat egyaránt felvonultat. Alakrajzilag a Pécselyi-medence – elnevezésének Gmegfelelıen – tipikusan hegyközi medencékre jellemzı formákat mutat, míg a Nivegy-völgy a Nagyvázsonyi fennsík kiterjedt eróziós völgyének tekinthetı. A Balaton-felvidékés kismedencéi kistáj területének közel fele 200-300 méteres tengerszint feletti magasságú,egyötöde 300-400 méter közötti. A mikrotérség egy jellemzı geológiai szelvényén aBalaton és Nagyvázsony között fellehetı domborzati formákat, valamint a fı talajalkotókızeteket a 10. ábra szemlélteti. 21
  23. 23. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 10. ábra: Nagyvázsony- Balaton tengelyő, a mikrotérség jellemzı domborzati adottságait bemutató szelvény. (Forrás: Lóczy, 1913) A mikrotérség területének függıleges tagoltsága – a Balaton felvidék egészéhezviszonyítva - relatív nagynak tekinthetı, reliefértéke 80-100 m/km² alakul. A fennsík-perem mentén bemélyedı Nivegy-völgy aszóvölgyeivel együttesen magas (2,5 km/km²)völgysőrőségőnek tekinthetı; ugyanakkor a Pécselyi-medence völgyhálózata fejletlen, 11tagoltsága 1,3-1,4 km/km² közötti értékeket mutat. (Lóczy, 1913) 20 Földtani adottságok n A tervezési területet magába foglaló kistáj túlnyomó része a mezozzóos todolomit- és mészkıformációk anyagaiból épül fel, illetve a diluvium során lerakódott lösz ártakarja azokat. Építészeti szempontból hasznosítható anyagai elsısorban a nem-fémes Mkızetek: a dolomit, a mészkı, a gyöngykavics és az építıkıként és talajalkotó kızetkéntegyaránt jellegzetes hatást keltı permi vörös homokkı. A Pécselyi-medence és a Nivegy- aivölgy legjellemzıbb geológiai szelvényei a 7. mellékletben kerülnek bemutatásra. (Lóczy, tv1913; Illés, 1981) ye Talajok G A kistáj jellemzı talajai az erdıtalajok. A Balaton vízgyőjtıterületénekrészeként a mikrotérség jellemzı talajtípusai a 11. ábrán kerülnek bemutatásra. 22
  24. 24. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai. n (Forrás: Illés, 1981. A szerzı szerkesztése) to ár A területegység legjelentısebb részén rendzinák képzıdtek a mészkövön. E Mterületek erdısültsége helyenként a 70%-ot is meghaladja, a füves területek részaránya 12,a szılıké 3%. A kistáj 45%-án elıforduló barnaföldek zömmel harmadidıszaki kızeten aikialakult, vályog mechanikai összetételő talajok. Itt az erdısültség mintegy 45%-os, a tvszántók részaránya 35, míg a szılıké 25 %.A szélsıséges vízgazdálkodású térrészleteken yeezek termırétege lepusztult, ezért azok termékenysége az V.-tıl a VIII. talajminıségi Gkategória felé tolódott. A Balaton-felvidék átlagos aranykorona-értéke 12,07,Balatoncsicsó és Óbudavár területén találhatóak a legkedvezıbb szántóterületek, de azokközépértéke itt sem haladja meg a 17 AK-t. A Balatont környezı területek, benne amikrotérség talajainak Máté-féle minıségi osztályai az 12. ábrán kerül bemutatásra.Amint az az ábráról leolvasható, a tervezési terület talajminısége a tízfokozatú skálaleggyengébb, VIII. és XI. osztályába tartozik. Ebbıl következıen a mikrotérség területén anagyüzemi szántóföldi gazdálkodás nem javasolható. (Sapard-program; Illés, 1981) 23
  25. 25. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 12. ábra: Talajosztályok: a legjobb az I., a legrosszabb a X. osztályú (Forrás:Illés, 1981 A szerzı szerkesztése) n to Vízrajz ár A tervezési terület egyetlen jelentısebb vízfolyása a Csorsza-patak. A Nivegy- Mvölgyet éltetı kisvízfolyás Szentjakabfa határában ered, majd egy enyhe balkanyartkövetıen északnyugat-délkelet irányban folyik, majd Balatoncsicsó, Szentantalfa és aiTagyon érintésével végül Zánkánál ömlik a Balatonba. A Bakony-hegységben mindezidáig tv34 halfaj elıfordulását jegyezték fel, ez a 78 fajból álló hazai halfauna 43,5%-át teszi ki. ye(Barta, 1996) Kevésbé jelentıs, de még állandó vízfolyás a Zádorkútból eredı Pécsely-patak, Gmely Észak-Dél irányú lefolyást követıen Örvényesi-sédként folyik a Balatonba. Szintén atervezési területen folyik keresztül a Balatonszılıs határában, a Kis-Gella oldalában eredıAszófıi-séd. A Zádorkút mellett a tervezési területen további állandósult források istalálhatóak a tervezési területen, ezek a következıek: A Zádor völgy alsóforrása,Börtönkút, Mosó-forrás, Nagyforrás, Belsı-forrás és a Meggyeskút. A források helyszíneés vízhozamuk összehasonlítása az 13. ábrán látható. (Tóth, 1974) 24
  26. 26. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk (Forrás: Tóth, 1974. A szerzı szerkesztése) Több térképen – így a Cartographia Rt. 1958-as kiadványán – és szövegesdokumentumokban is feltüntetésre került egy „Kistó” elnevezéső állóvíz Pécselybeépítésre szánt területétıl Délnyugatra. Azonban a helyszínbejárás során bebizonyosodott,hogy e a nyári idıszakban gyakorlatilag nyomtalanul eltőnik, vélhetıen csak rendkívül 11csapadékos idıszakokat követıen válik vizenyıssé e terület. 20 Növényvilág n A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy növényföldrajzi beosztás szempontjából a toPannonicum flóratartomány Bakonyicum flóravidékének Balatonicum flórajárásába ártartozik. A Dunántúl, és benne a tervezési terület természetes növénytakaróját, valamint ajelenlegi növényzeti borítottságot bemutató Landsat-mőholdfelvétel az „D” jelő táblán Mkerül bemutatásra. A Kogutowitz Károly által szerkesztett térkép és a napjaink vegetációját aibemutató felvétel domborzati terepmodellen való egymás mellé helyezésével rendkívül tvszemléletesen összehasonlíthatóvá válik az egykori- és a jelenlegi növényzeti borítottság. ye A Balaton- felvidéki flórajárás sajátos összetétele annak egyedi földrajzi fekvésévelmagyarázható. A flórajárás elsısorban a többnyire a Földközi-tenger partvidékén, valamint Ga Balkán-félszigeten honos szubmediterrán növényekben való gazdagságával emelkedik kiaz ország egyéb botanikai egységei közül (14. ábra). Ennek oka a fent már jellemzett,sajátságos geomorfológiai sajátosságokból következı mezoklímában keresendı. Aszubmediterrán hatások mellett rendkívül jelentıs növényföldrajzi hatásként megemlítendıa két nagy Dunántúli klíma találkozása is. Míg Nyugat felıl az Alpok vonulatai általfelerısített atlantikus klímahatás érvényesül, Kelet felıl az Alföld érezteti kontinentálishatását. Elıbbi az atlanti-mediterrán, csapadékigényes növénytársulások – elsısorban üdebükkösök - kialakulását teszi lehetıvé, míg utóbbi a sztyeppnövényzet elemeinekmegjelenését segíti elı. 25
  27. 27. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A helyi flóra szubmediterrán – melegkedvelı – elemei közé tartozik a téltemetı(Erantis hyemalis), mely az egész Balaton-felvidéken csak a Pécselyi-medencében fordulelı. További különleges jelentıséggel bíró, elsısorban Európa déli partvidékére jellemzınövényegyedek a pusztai szélfő (Mercurialis ovata), az ıszi csillagvirág (Scillaautumnalis), a Haller-sás (Carex halleriana) és a bokros koronafürt (Coronilla emerus). 11 20 n to ár M14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı (Forrás: A szerzı felvétele) ai Klímazonális erdei vegetáció elsısorban a tervezési terület enyhe ejtéső tvdomboldalain alakult ki. Közel azonos kiterjedésben találhatunk itt mészkedvelı yetölgyeseket (Vicio sparsiflorae-Quercetum) és cseres-tölgyeseket (Quercetum petraeae- Gcerris). A völygek uralkodó növénytársulása a gyertyános-tölgyes (Querco pertaeae-Carpinetum). A Zádor-vár és a Nagy-vár tetı különleges erdıtársulása a fafajokban gazdagelegyes karszterdı (Fago-Ornetum). A területen foltokban lápréteket, mocsári társulásokat is találhatunk, aholkülönleges orchideák is fellehetık; mint a mocsári nıszıfő (Epipactis palustris), ahússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp.palustris). A Vászolyi Nyelı mélyedésében a magas sás mellett a zsombékos sás(Caricetum elatae) árulkodik a vízjárta terület jelenlétérıl, valamint olyan ritkaságokkal istalálkozhatunk, mint a csikorgófő (Gratola officinalis) és az ágas békabuzogány(Sparganium erectum). (Futó, 2000) 26
  28. 28. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Különleges ritkaságok A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet növényfajainak 10%-a, összesen 67 taxonvédett. A mikrotérség növényvilágának legértékesebb elemei közé tartozok abalatonszılısi Kis-Gella oldalában – mindössze néhány tı formájában – fellelhetıpikkelypáfrány (Ceterach officinarum agg.). A pécselyi Pogány-pince lábánál nagyobbállományban is megtalálható a farkasölı sisakvirág (Aconitum vulparia). Kora tavasszalrendszeresen együtt fordul elı a fekete-bíbor virágú kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.nigricans) és a kékes-ibolya virágú leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Elsısorbanerdıszéleken lehet találkozni a májusban virágzó, rendkívül ritka erdei szellırózsával(Anemone sylvestris). Szintén tavasszal díszít a környezı erdıkben a jellegzetes kék színővirágú májvirág (Hepatica nobilis) valamint a sztyepprétek sárga virágú éke, a tavaszi 11hérics (Adonis vernalis). 20 A vászolyi Nagy-vár-tetı fokozottan védett bükkösében néhány tı szálkás pajzsika(Dryopters carthusiana) fellehetı. Dörgicsén, a Zimmer-tetı oldalában kapaszkodik fel a npirítógyökér (Tamus communis), valamint ugyanitt a Bere-alján, továbbá a pécselyi Derék- tohegyen találkozhatunk a különleges –spirálisan felcsavarodó – virágzatú orchideával, az árıszi füzértekerccsel (Spirantes spiralis, 15. ábra). További különleges orchideafajok apiros- és fehér madársisak (Cephalanthera rubra és C. damasonium), valamint a gérbics M(Limodorum abortivum). ai A Müller nıszıfő (Epipactus muellerii) mellett az orchideák széles családjának tvtovábbi fajai is megtalálhatók a Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területén. Ezek a yeszéleslevelő- (Epipactus helleborine), a kislevelő- (Epipactus microphylla) és a gyönyörővirágú mocsári nıszıfő (Epipactis palustris). Rendkívüli ritkasága miatt fokozott védelmet Gélvez a méhbangó (Ophrys apifera), melynek kisebb populációit Balatonszılıs és Pécselyhatárában találhatjuk meg. A Zádor-vár környékén található a tervezési terület legritkábborchideája, a vitéz kosbor (Orchis militaris). (www.bfnp.hu, Futó, 2000). 27
  29. 29. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 15. ábra: Különleges szépségével vonzza a tekintetet az ıszi füzértekercs (Forrás: Szász-Anhalt İshonos Orchideák Munkacsoportjának honlapja) 20 A helyi lápréteken elıforduló növényelemek a lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa), na keskenylevelő gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), és a jóval ritkább széleslevelő togyapjúsás (Eriophorum latifolium). Tölgyerdık szélén, karsztbokorerdıkben lelhetık fel a árpázsitos nıszirom (Iris gramnea) és a tarka nıszirom (Iris variegata) egyedei; míg a Mhazánkban található legkisebb nısziromfaj, az apró nıszirom (Iris pumilla) elsısorbanszáraz sziklagyepek lakója, így a balatonszılısi Dobogón, valamint a Szénégetı-hegyen aitalálható meg (Futó, 2000). tv ye Állatvilág A tervezési terület természeteshez közeli környezetállapotáról tanúskodik a Glégszennyezésre rendkívül érzékeny szitakötık (Odonata) viszonylagos fajgazdagsága. APécselyi Kistó környezetében fellehetı a védettséget élvezı réti rabló (Lestes dryas) és adíszes légivadász (Coenagrion ornatom). A Pécselyi-medence rovarkülönlegességei közétartozik a hatalmas mérető, akár 10 cm-es testhosszt is elérı nádi acsa (Anaciaeschnaisosceles). A patakpartok, így az például Aszófıi-séd felsı szakasza mentén él aszennyezıdésekre különösen érzékeny kisasszony-szitakötı (Calopteryx virgo). A tervezési területen a farkatlan kétéltőek öt családja képviselteti magát. A vízhezkötıdı fajok közül fellelhetıek itt a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a vízibékák(Rana esculenta complex); valamint a „szárazföldi” taxonok is szép számbanmegtalálhatók, így a baran varanfgy (Bufo bufo), a barna ásóbéka (Pelobates fuscuc), a 28
  30. 30. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójazöld levelibéka (Hyloba arborea) és az erdei békai (Rana dalmatina). A délies kitettségő,szubmediterrán éghajlati jegyeket viselı sztyepprétek kiváló élıhelyet jelentenek ahüllıféléknek (Reptilia). Ezért rendkívül otthonosan érzi magát a fürge gyík (Lacertaagilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis), valamint az ártalmatlan rézsikló (Coronellaaustraca) is. Tavaszi és ıszi vonulásidıben rendszeresen megfordul e területen a nagy kócsag(Egretta garzetta), valamint a tavasszal itt költ a guvat (Rallus aquaticus) és a rendkívülveszélyeztetett haris (Crex crex).A másodlagos biotópok –felhagyott szılık, gyümölcsösök– környékén rendszeresen elıforduló éjjeli ragadozó a füleskuvik (Otus scops). Inkább arovarvilágra jelent veszélyt viszont a gyönyörő tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), dea kevésbé forgalmas nyaralók, pincék környezetében otthonra lelt a füsti fecske (Hirundo 11rustica) és a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochuros). Nyílt dolomitfelszínek menténmentén találkozhatunkaz erdei pacsirta (Lulla arborea) fészkével, a bokros gyepek 20közelében pedig a sárga citromsármány (Emberiza citrinella) is gyakran fellehetı. Az idıkfolyamán több olyan exóta madárfaj is otthonosan berendezkedett itt, mint a szürke nlégykapó (Muscicapa striata) és a csicsörke (Serinus serinus). to ár M ai tv ye G 16. ábra: Néha a lakóházakba is beköltözik a nagy pele (Forrás: ItsNature.org természettudományi ismeretterjesztı honlap) A területen viszonylag kevés emlısfajjal találkozhatunk. A rovarevık rendjébetartozó keleti sün (Erinaceus concolor) mellett a fellehetı itt törpecickány (Sorex minutus)és mezei cickány (Sorex leucodon) is. A mókusfélék (Scuridae) mellett további, arágcsálók rendjébe tartozó családdal is találkozhatunk itt: a pelefélék (Gliridae) egyikjellemzı képviselıje az öreg, aljnövényzetben gazdag tölgyesekben elıforduló apró 29
  31. 31. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójatermető mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). Az egértermető rágcsáló nagyobbtestő rokona, a nagy pele (Glis glis) sokszor a lakóépületekbe is behúzódik (16. ábra). Aragadozók rendjébe tartozó állatok közül itt is találkozhatunk menyéttel (Mustela nivalis),melyek elıszeretettel fogyasztják a az itt elıforduló hörcsögféléket (Cricetide), így azerdei- és mezei pockokat (Clerthrinomys glareolus és Microtus arvalis). (Futó, 2000) A mikrotérség környezetállapota Jelentıs zaj- és légszennyezéssel járó gépjármőforgalmat – annak korlátozottidegenforgalmi potenciálja következtében - a mikrotérség nem bonyolít. Környezetiterhelést jelent a nyári idıszakban többszörösére növekvı népesség tevékenysége is. Amikrotérség területén semmilyen jelentısebb ipari tevékenységet folytató üzem nem 11található. Amint az ezt megelızı fejezetekben is említésre került, a mikrotérségben a 20szennyvíz csatornahálózat komoly hiányosságokkal rendelkezik, a tervezési területlegjelentısebb környezetterhelését a folyékony lakossági hulladék jelenti. A nszennyvízkezelés megoldatlanságán túlmenıen a beépítésre nem szánt területeken kialakult toillegális hulladéklerakók léte vezet negatív környezetállapot-változáshoz. ár A növényvédıszerek és mőtrágyák környezetterhelése a mikrotérségben csupán Mmeglepıen elhanyagolható mértékben jelentkezik. Ennek oka a szántóterületek viszonylagalacsony arányszámában, valamint a növényvédıszerek és szintetikus trágyák magas aibeszerzési árában keresendı. A mikrotérségben rendkívül korlátozott számban fellehetı tvállattartó telepek trágyakezelése elfogadható. Az elızıekben már bemutatott források és yekisvízfolyások jobbára szennyezıdéstıl mentesek. G Miként az a 2000. évi CXII. számú „Balaton-törvény” 4/10. jelő mellékletében isfeltőntetésre került, a mikrotérség területének jelentıs része vízeróziónak kitett. Atermıtalaj lemosódása fıként a magasabb lejtésszögő területeken jelent évszázadok ótaproblémát – e tájhasználati konfliktus rendezésére a mai napig nem született kielégítımegoldás. A környezetállapotot közvetve befolyásoló tényezı az ugaron hagyott területek ésnem megfelelıen kezelt erdıterületek csökkent biológiai aktivitásértéke is. E problémagyökere sok esetben az elaprózott birtokszerkezetben és a tisztázatlan jogviszonyokbankeresendı. (Sapard-program) 30

×