11. hogy adott típusú
Előre jelezni,
meggyőződés ütközések
milyen negatív érzelmeket váltanak ki.
12. Egymással ütköző,
különböző fajta meggyőződések
hozzáférhetősége és
rendelkezésre állása
eltérő kellemetlen érzéseket kelt-e?
13. Az énkép
Az énkép
tartománya
Valóságos
Ideális
Elvárt
Az énkép
nézőpontjai
Saját, személyes
Másik személyé
14. Ha az énkép három tartományát a két nézőponttal kombináljuk,
az énállapot-reprezentációk hat alapvető típusát kapjuk.
Kulcsszavak
Énfogalom
Énkép vezérfonal
30. Az énkép-eltérés rendelkezésre állása annak függvénye,
hogy a két konfliktusos énállapot-reprezentáció tulajdonságai
az adott személynél
milyen mértékben széttartóak
36. E.T.Higgins
@ Prof E.T., New York, NY
Prof. E.T.
Általános hipotézis:
Minél nagyobb mértékű és minél hozzáférhetőbb az adott fajta
énkép-eltérés, annál nagyobb mértékben fogja a személy a hozzá
kapcsolódó kellemetlen érzést átélni.
Prof. E.T.
Elromlott a aranyat lel!
Ki korán kelkenyérpirító!
#megoldatlan#probléma#konnektor#toaster#everydaylife
05:30 am
05:30 am
40. Cooley
n
szé gye
értéktelenség
Ideális/ másik és valóságos/saját eltérés
41. Ideális/ másik és valóságos/saját eltérés
Piers és Singer
résében
lok elé
azó cé eznek
,
leiktől
szárm
zégy ent ér
o t, s nek
ü
a a sz
tésé
H c
kudar
szenved
tet e lvesz .
ami a
szere agába
n foglalj
a
rásá t is m
elvá
42. Higgins és
mtsai .
egyetemisták
10
szó
Saját vs közeli, s
zámára kedve
szemé ly n é z ő p o n s
tja
Néhány héttel később…
etek
ényhelyz
teljesítm
44. Valóságos/saját
vs
v
negatí
ilyen
Ideális/saját
tosan
m
Pon
e k e tkép-eltérések?
Csalódottság
r z é ski az én
Érdektelenség
é k
Elégedetlenség
váltana
Valóságos/saját
Valóságos/saját Valóságos/saját
Vs
Vs Vs
Ideális másik
Elvárt/másik Elvárt/saját
Önmagába vetett bizalom
Rettegés- és Energiacsökkenés
hiánya
Pánikrohamok Idegesség
Magányosság
Agitáció Izgatottság
Rossz hangulat
45. #7.
Bizonyítékok, hogy a különbözőfajta énkép-eltérések
nagysága és hozzáférhetősége
Meghatározza a kellemetlen érzés típusát
46. Újabb Higgins kísérletek
Kitöltés előtt
Két csoport:
1)magas valóságos: ideális/
alacsony valóságos: elvárt
eltérésű
k 2) magas valóságos: elvárt/
mistá alacsony valóságos: ideális
yete eltérésű
ól eg
Újb
m ény
se v ,
at í ve
ké rdőí
gy
n eg
ren ciál-
v va diffe
Po
zití
n tikus
Sz ema
majd írássebesség feladat
Írás + Többszörös Érz
elmi Melléknév Kérdő
ív
47. MAACL Írássebesség
s
lis eltéré
gos : ideá
Valósá Vs rés
lvár t elté
ágos: e Valóság
os:ideá
Valós lis -> lassa
bb
Lehangoltság, izgatottság
Valóságos: elvárt -> nem változott,
Vagy gyorsabb
Pozitív Negatív b
hangoltab
érés -> le
Nincs eltérés
deá lis elt
ágos: i
Valós
Valóságos: elvárt eltérés -> izgatottabb
Igazolást nyert
48. Egy másik kísérlet
Jelentős a különbség elvárt és ideális előfeszítés között
lvárt
E Feladatok, kötelességek saját
és a szülő
k nézőpont
já ból
Ideális
rak ci ó
Milyennek kellene lenniük saját
sint e
és a szülő
k nézőpont
jából
árma
H
49. Én-eltérések és érzelmi zavarok
valóságos: elvárt eltéréssel rendelkezőknél
ító ak
on kritik usak és elutas
a szülők nagy n
velük szembe
a valóságos: ideális eltérésű egyének
szüleik nem iga
án foglalkoz
z
ta k velük, nem gondoskod
tak róluk eleget
Strauman és Higgins kísérletben bizonyította…
ideális eltéréssel rendelkezőknél depresszív tünetek, szorongás lép fel
elvárt eltérésűeknél pedig szociális szorongás
50. #8.
Az elmélet egybevetése és az énre vonatkozó
meggyőződések és érzelmek kapcsolatáról
Szóló más elméletek
51. Énre vonatkozó meggyőződések és érzelmek:
a) a sze
mély ált
vonatko al
zó külső észlelt saját tu
, viselke lajdonsá
déses- g
és vissz ok és az ezekr
ajelzése e
k ellenté
te
tétek,
közötti ellen lását
ját tulajdonságok fogalo m kialaku
ly által észlelt sa s és egységes én
b ) a szemé ozzák a koheren
amelye k akadály
c) a személy által észlelt tulajdonságok és bizonyos standardok
vagy énkép-vezérfonalak közötti eltérések – Énképeltérés-
elmélet
52. a) Én és a külső visszajelzés össze nem illése
r
Festinge
Kognitív disszonanciaelmélet
Aronson-féle változat
on
ns mód
nz iszte
kal inko
lmuk akkor guka
t
én foga nek, ma
k ed é rzik
visel etlenül
m
kelle
53. b) A személy által észlelt saját tulajdonságok közötti ellentétek
e r
Hart
serdülők
Különbségtétel saját, ellentétesnek észlelt
tulajdonságok között, amelyek konfliktusban
állnak vagy inkonzisztensek egymással
„okos” és
„tréfacsin
áló”
Nincsene
k konfliktu
sban, me
rt m
ás a kon
textus
Extravertált barátok között és
félénk romantikus kapcsolatokban
55. észlelt v
alóságo
s én
és lehetséges énkép közötti eltérés
kellem
etlen
ig g ins
és H
etti
Mor
valóságos: ideális eltérés
mérése
Énkép-kérdőív segítségével
56. Az énkép-eltérések kezelése
ell
sbé térjen
é
t, ho gy kev
énfo galmá
os/ saját
av alóság
álto ztatni laitól Pszic
a) Megv ezérfona hodin
énkép- v amik
us m
egkö
viselked ésterápia Kognitív t zelíté
s
erápia
b) Megváltoztatni az énkép-vezérfonalait, hogy kevésbé térjenek el
a valóságos/saját énfogalmuktól
Kognitív terápia Pszichodinamikus megközelítés
ét
áférh etőség és
ltéré s hozz zelít
tni az e egkö
ltozta am
c) Megvá vt erápia viorist
Kognití B eha
57. ek,
okat keresn
n kapcsolat
em berek olya
Összes ségében az
gváltozta tása révén
galmuk m
e
amik énfo kn agyságát
-eltérései
kkentik
k
énkép élyeket fogjá
csö e tő sé g ét, ill. azok at a szem
é s ho z z á fé r h
kik ezeke
tnövelik.
kerül ni , a
a valóságos énállapot (azaz az énfogalom) és az ideális énállapotok (vagyis a személy arról szóló elképzelései, hogy önmaga ill. más jelentős személyek hogyan vélekednek az ő reményeiről, kívánságairól, törekvéseiről) közti eltérés a helyzet pozitív kimenetelének hiányát mutatja, ami lehangoltsággal rokon érzelmekhez vezet: csalódottság, elégedetlenség, szomorúság a valóságos énállapot és az elvárt énállapotok (azaz a személy arról szóló elképzelései, hogy önmaga ill. más jelentős személyek hogyan vélekednek az ő kötelezettségeiről, feladatairól, felelősségéről) közti eltérés a helyzet negatív kimenetelét mutatja, ami izgatottsággal rokon érzelmeket indukált: félelem, fenyegetettség, nyugtalanság Régóta ismert tény a pszichológiában, hogy az egymással összeegyeztethetetlen meggyőződések kellemetlen-kényelmetlen érzésekkel járnak együtt.
Ezek az elméletek az érzelmi következményeket legtöbbször csak nagy vonalakban jelezték (pl. feszültség, kellemetlenség, nyomás, konfliktus, stressz, diszkomfort). Képtelenek előjelezni, hogy MILYEN érzelmi zavar vagy diszkomfort jön létre valamely meggyőződés-ütközés esetén.
Az egymással összeegyeztethetetlen meggyőződések kognitív konstruktumok, így eltérő lehet a rendelkezésre állásuk (arra utal, hogy mely konstruktumok vannak ténylegesen jelen a memóriában, amelyek valamely új információ feldolgozásában alkalmasint felhasználhatók) hozzáférhetőségük, elérhetőségük (az információfeldolgozás során tárolt egyes konstruktumok milyen könnyen mozgósíthatók a memóriából) Kelly személyes konstruktum elmélete még nem kapcsolta össze a rendelkezésre álló konstruktumok különböző típusait az érzelmi sérülékenység különböző fajtáival. Higgins szerint a szociális konstruktumok pillanatnyi vagy tartós hozzáférhetőségükben is eltérnek egymástól: van rá bizonyíték, hogy a konstruktumok hozzáférhetőségében meglévő tartós egyéni különbségek befolyásolják a szociális információfeldolgozást.
A „valóságos” énkép: az a személy, akinek és amilyennek az egyén önmagát véli a személy, akinek és amilyennek mások tartják őt, legalábbis ahogyan azt az egyén elképzeli („mások”: az egyén számára jelentős mások vagy általánosított „másik”) Számos lehetséges énkép: James: spirituális és szociális én Rogers: megkülönbözteti azt az énképet, ami arról szól, hogy mások mit gondolnak a személyről, hogy milyennek kell lennie, ill. a személyes ideális ént Freud: superego, énideál ? Schafer, Piers, Singer Cooley: társadalmilag „ideális én”, „jobb én” Colby: „kívánság-meggyőződés”, „érték-meggyőződés”
1. valóságos/saját 2. valóságos/másik 3. ideális/saját 4. ideális/másik 5. elvárt/saját 6. elvárt/másik Az első 2 énreprezentáció alkotja azt, amit általában a személy énfogalmának szoktak nevezni. A másik 4 énállapot-reprezentációt önirányító standardnak vgy tanult életvezetési iránytűnek, röviden énkép-vezérfonalaknak nevezzük (az emberek különböznek abban, hogy melyik énkép-vezérfonal követésére motiváltak leginkább). Az énképeltérés-elmélet azt feltételezi, hogy mindannyian olyan állapot elérésére törekszünk, amelybne énfogalmunk a számunkra releváns énképvezéfonalakkal összhangban van.
pozitív kimenetel hiánya: lehangoltság negatív kimenetel: izgalom
1) valóságos/saját vs. ideális saját: a személy valóságos tulajdonságainak pillanatnyi állapota a saját nézőpontjából nem egyezik meg azzal az ideális állapottal, amelynek elérését a személy reméli vagy kívánja, pozitív kimenetel hiánya, lehangoltság, csalódottság, elégedetlenség, a személyes remények, kívánságok nem teljesülnek és ez frusztrációhoz vezet
a személy valóságos tulajdonságainak pillanatnyi állapota a saját nézőpontjából nem egyezik meg azzal az ideális állapottal, amit a személy szerint valamely más, számára jelentős személy remél vagy kíván tőle, pozitív kimenet hiánya, lehangoltság, a személy nem képes megfelelni a számára fontos egyén vágyainak, reményeinek, úgy véli, hogy a másik csalódott benne, elégedetlen vele, szégyen, zavar, levertség, aggodalom a másik szeretetének, megbecsülésének elvesztése miatt
a személy valóságos tulajdonságainak pillanatnyi állapota a saját nézőpontjából nem egyezik meg azzal az ideális állapottal, amit a személy szerint valamely más, számára jelentős személy az ő feladatának vagy kötelezettségének tart, negatív kimenetel, izgatottsággal rokon érzelmek: félelem, fenyegetettség, harag
a személy valóságos tulajdonságainak pillanatnyi állapota a saját nézőpontjából nem egyezik meg azzal az állapottal, amit a személy a maga számára kötelezően elérendőnek tart, negatív kimenet, izgatottsággal rokon érzelmek: bűntudat, önmegvetés, aggodalom
egy énállapot reprezentációjának egyes tulajdonságait össze kell hasonlítani a másik énállapot megfelelő tulajdonságaival, pl: valóságos/saját: nem vonzó és ideális/saját: vonzó minél nagyobb a különbség az összeillők és össze nem illők számában, annál nagyobb mértékben „áll rendelkezésre” az adott énkép-eltérés, az egyén számára és minél nagyobb az eltérés, annál nagyobb lesz a kellemetlen érzés intenzitása
az eltérés hozzáférhetőségét nagymértékben befolyásolja, hogy a konstruktum mennyivel korábban aktiválódott, előfeszítési manipuláció: a feladattól „független” helyzetben bemutatott vonásnevek megnövelik annak a valószínűségét, hogy az egyén a célszemély többféleképpen is értelmezhető viselkedését később azokkal a konstruktumokkal értelmezze, amelyeket a vonásnevek aktiváltak a memóriában tárolt konstruktumokat csak akkor használjuk az adott esemény értelmezésére, ha alkalmazható az eseményre ? ezért az énkép-eltérésben leképzett negatív pszichológiai helyzetet nem fogja aktiválni valamely pozitív esemény Az énképeltérés-elmélet általános hipotézisei: minél nagyobb mértékű és minél hozzáférhetőbb az adott fajta énkép-eltérés, annál nagyobb mértékben fogja a személy a hozzá kapcsolódó kellemetlen érzést átélni.
