1. Umberto EcoA TEGNAP SZIGETE
(Tartalom)
Is the Pacifique Sea my Home?
JOHN DONNE, Hymne to God my God
Bolond! Mi lelt? ?jaj, kinek besz?ek? Az ?z?etlen partnak, a n?a sziklafalnak, panaszos hangon a s?et
szeleknek... De senki nem felel, csak a hull?ok locsognak.
GIOVAN BATTISTA MARINO, Ekh?/p>
1. Daphne
ﾄ Megal?tat?om mindazon?tal b?zk??tesz, s ha m? ily kiv?ts?ra ??tettem, hovatov?b ?vezem e rettent?
menekv?t: mi?a vil? a vil?, alighanem egyetlen olyan k?visel?e vagyok emberi fajunknak, aki egy
elhagyatott haj? szenvedett haj???t ﾔ
ﾖ ?t sz? a sz?a cirkalmasan Roberto de la Grive, v?het?eg valamikor 1643 j?iusa ? augusztusa k??t. H?y
napja h?y?hatott a hull?okon egy deszk?oz k??ve, napk?ben arccal lefel? hogy meg ne vak?sa a f?y,
term?zetellenes m?on kifacsart nyakkal, hogy ne menjen a v? a sz??a, s?arta b?rel, nyilv?val?l?t? em?
ztve? A levelek nem mondj?, csak sugallj?, hogy egy ??k?al?? ?a, de k? napn? t?br? aligha lehetett sz? m?
k??ben nem ?te volna t? Phoibosz ostorcsap?ait (ahogy k?zeletd? panasza mondja), ha egyszer oly
beteges, ?jeli bagoly term?zet?ember, amilyennek le?ja mag?. K?telen volt az id??z?el??e, de ?y hiszem,
a hull?ok nem sokkal azut? elcsitultak, hogy ? a vihar az Amarilli fed?zet?? a tengerbe r??ette, s az a test?
e szabott tutajf?e, amit a matr?t? kapott, m? passz?sz? sz?ny?, sima tengeren ?zott vele egyp? m?f?dnyit
az egyenl?? t?i langymeleg t?ben, m? az ??be nem sodort? az ?amlatok. ?szaka volt, elszenderedett, s
csak akkor vette ?zre a haj?, mikor a tutaj nagy robajjal m? neki is l???t a Daphne orr?ak. ? amikor ﾖ
teliholdf?yben ﾖ azon kapta mag?, hogy egy orm?y?boc alatt lebeg, s hogy az el?ed?zetr?, nem messze a
horgonyl?ct?, k??h?cs?l? le (J?ob lajtorj?a, mondan?Caspar atya!), egy csap?ra visszasz?lt bel?a l?ek. A
k?s?bees? adhatott r?neki er?, hogy m?legelje: vajon maradt-e m? benne annyi szusz, hogy kiab?jon
(hab? a tork? mintha t? cserzette volna), vagy ink?b a h??a v??k?el?t? megszabadulva a felm?z?sal pr??
kozz?. Azt hiszem, az ilyen pillanatok m? a haldokl? is b?csej?en k?y?at fojtogat?Herkuless?teszik.
Roberto szavaib? nemigen h?ozhat?ki, hogy mi t?t?t, de mert v?? is felker?t az el?ed?zetre, valahogy csak
meg kellett ragadnia azt a k??h?cs?. Tal? apr?k?t, minduntalan kifulladva h??zkodott fel, ?fordult a korl?
on, k?eleken k?zott v?ig, nyitva tal?ta az el?ed?zeti ajt?... ? a s??ben ?zt?szer?eg eshetett a tapint?a arra a
hord?a, melynek azut? felh??zkodott a perem?g, hogy a l?cra f??t b?r? megtal?ja. ? ivott, amennyi bel??t,
m? rogy?ig j? nem lakott a v?zel, t? a sz?szoros ?telm?en is, hiszen annyi lehetett abban a d?l?t bog?,
hogy ?elnek-italnak egyar?t megtette. Huszonn?y ??yit alhatott, ha meggondoljuk, hogy ?szaka ?redt fel,
de ?y ?ezte mag?, mint aki ?j?z?etett. Vagyis ?szaka volt, de nem m? mindig, hanem m? megint. ?azt
hitte, hogy m? mindig; elv?re egy eg?z nap alatt csak bel?otlott volna m? valaki. A besz?eml?hold f?ye t?
hely f??akasztott kond?ra esett, a fed?zeti konyh?an van teh?. A helyis?b? k? ajt?ny?t, az egyik az orr?

2. boc, a m?ik a fed?zet fel? ? kin?ett ezen a m?odikon, ? mintha napvil?n?, szem?yre vehette a sz?en
elrendezett k?eleket, a cs?l?, a beh?ott vitorl???bocokat, az ?y??ek m??t egyp? ?y? meg a h?s?fel??m?yt.
Zajt csapott, de egy teremtett l?ek sem felelt. A mellv?hez l?ett, ? akkor jobbra, tal? egym?f?dnyire, f?
sejlettek el?te a Sziget, a szell?borzolta parti p?m? k?vonalai. A sz?azf?d valami ??f?? form?t, f?enypart
derengett s?adtan a sz?k?etben, de azt ﾖ mint a haj???tek ?tal?an ﾖ Roberto sem tudta meg?lap?ani, hogy
sziget-e, amit l?, vagy kontinens. ?botork?t a m?ik oldalra, ? ﾖ de ez?tal nagy messze, m?-m? a szemhat?
on ﾖ m? egy, ?yszint? hegyfokok hat?olta f?d k?vonalait pillantotta meg. A t?bi: tenger, mintegy azt a l?
szatot keltve, hogy a haj?sz?es, a k? sz?azf?det elv?aszt?csatorn? ? ?t ?e, r?be. Nem hiszem, hogy m? elk?
zel? is fel?l?t volna benne, mivel nem tudta, hogy vannak akkora ?l?, amelyeknek a k?ep?? ?y r?lik,
mintha k? k?? f?ddarabra l?na az ember. ?y h?, nem ismerv? roppant kontinenseket, r?ib?ott. Sz? kis
haj???: szil?dan ?l a l??, s a sz?azf?d karny?t?nyira. Roberto azonban nem tudott ?zni, nemsok?a kider?i,
hogy a haj? nincs semmif?e ment?s?ak, azt a tutajt pedig, amely idehozta, id??ben elsodorta az ?aml?.
Ez?t azt? a hal?b? val?menekv? okozta megk?nyebb??hez most m? r??et is t?sult e h?mas mag?y: a
tenger? a Sziget?meg a haj? miatt. Hah? leg?ys?, pr??kozhatott mindenf?e nyelveken, amiken csak tudott,
b? alig j?t ki hang a tork?. Csend. Mintha mindenki meghalt volna ezen a haj?. S rn? sohasem esett meg ﾖ
pedig hasonlatok dolg?an mindig olyan b?ez?volt ﾖ, hogy ennyire sz?szerint ?tett volna valamit. Illetve
csak majdnem ﾖ no de ?p err? a majdnemr? szeretn? ? besz?ni, csak tudn?, hol kezdjek bele. Azazhogy
bele is kezdtem. Egy ember al?tan h?y?ik az ?e?on, s a k??etes habok egy haj?a vetik, melyen mintha
senki se volna. Senki, de mintha ?p csak az im?t hagyta volna el a leg?ys?, Roberto ugyanis nagy nehezen
viszszamegy a konyh?a, s egy l?p?ra meg egy t?szersz?ra bukkan, szeml?om?t a szak?s hagyta ott, mikor
aludni t?t. A t?hely melletti emeletes priccs azonban ?es. Roberto meggy?tja a l?p?, k??n?, ? rengeteg ?elt
tal?: sz??ott halat meg k?szers?tet, alig egy kis pen?z k?lik csak rajta, k?sel lekaparhat? A hal rettent?s?,
de van v? b?en. Hamar er?e kellett hogy kapjon, ?ni legal?bis m? j?er?en ?t, mert ?adozva sz? r?a ﾖ
roppant irodalmiasan ﾖ, hogy mily pomp? est?yt csapott, Ol?posz hegy? sem volt ily lakoma, ?es ambr?ia
n?em, kit a tenger m?ye vetett ki, ?tem visszaadva pusztult? a sz?nynek... De ?e, ?y ? Roberto az ?sz?e ?
n??ek:
?ny?om napja, ?szak?nak f?ye! Mi?t is nem veszejtett el az ? a szilajul tombol?viharban? Miv?re
mentette ki testemet a tender moh??el???, ha lelkemnek azut? e sokkalta ?kosabb, fukar mag?yban kellett
megfeneklenie? Ha csak nem seg? az irgalmas ?, meglehet, soha el nem olvassa kegyed ezt a levelet, ? ﾖ
tengerek_f?y?el l?gol?f?lya, ? ﾖ ellobbanok a kegyed szem?en Szel??gyan?t, ki sajna, t?s?osan eltelve
Napj?ak vil??al, plan??k v?s?hajlat? t?ra tart??j? j?t?an, uralkod?csillag? imm? n?k??ni k?yszer?v?,
apr?onk?t el?b az ?t? szed?sarl?k???keskeny?, majd m?sk?t pisl?ol mind b?yadtabban, m? eg?zen el
nem eny?zik v?? ama roppant k? pajzson, melyre h?i jeleket ? titkait leplez?rejtelmes szimb?umokat
form? az ?yes term?zet. Megfosztatv? a kegyed pillant???, vak vagyok, mert nern l?, n?a, mert nem
besz?, figyelmetlen, mert nem figyel r? kegyed. S ?p csak eleven: izz?hom?y ? s?? lobog?, lebeg?r?alak,
mit elm? mindig egyform?ak k?zelv? az ellent?ek ezen ?? csat??an, ?y megjelen?ene a kegyed elm??en
is. ?etemet e deszkaer?be, eme v?en lebeg?b?ty?a mentv?, mely tengerfoglyak?t ? a tengert?, ?nek
irgalm?? s?tva, megb?va e ver??ynek t?ulkoz?kripta, e l?i kazamata, e mindenfel?menekv?t k???
bevehetetlen t?l? rejtek?, nem rem?em m?, hogy valaha viszontl?hatom kegyedet. Az?t ?ok ?, ?n?, hogy
mintegy h?olatom m?tatlan jel?l, ?ny?tsam kegyednek cs?ged?ein hervadt r?s??. Megal?tat?om
mindazon?tal b?zk??tesz, s ha m? ily kiv?ts?ra ??tettem, hovatov?b ?vezem e rettent?menekv?t: mi?a
vil? a vil?, alighanem egyetlen olyan k?visel?e vagyok emberi fajunknak, aki egy elhagyatott haj?
szenvedett haj???t.
Hogy lehet ez? Ennek az els?lev?nek a keltez??? ??ve Roberto mindj?t a haj?a ?kez?e ut?, amint pap?t ?
tollat tal? a kapit?y f?k??en, m? miel?t a haj?t?bi r?z? felder?en? ?ni kezd. Pedig bele kellett volna, hogy
teljen n?i id?e, m? ism? er?e kap, hisz d?rov?on volt m?. Apr?szerelmes fondorlat is lehet ez persze:
mindenekel?t megpr??ja kider?eni, hova ker?t, ? csak azut? ?, de az?t kor?bra keltez. Hogyhogy? Elv?re
tudja, gyan?ja, tart t?e, hogy a levelei sohasem ?keznek meg, ? mer??k?z? (vagy ahogy ?mondan? ?k?z?

3. vigasztal?, de mi ne hagyjuk magunkat), csak az ?atja vele ?et. Eleve neh? olyasvalakinek a gesztusait ? ?
z?eit elk?zelni, akit bizonyosan igaz szerelem hev?, de akir? sosem tudhat? hogy vajon azt fejezi-e ki,
amit ?ez, vagy azt, amit a szerelmi diskurzus szab?yai el?rtak neki; m?r?zt viszont ugyan tudjuk-e, hogy
mi a k??bs? az ??t, illetve a kifejez?re juttatott szenved?y k?t, s hogy melyik az el?bre val? Mag?ak ?t ?
akkor, semmi irodalom, csakugyan ott ?t ? ?t, ak? egy lehetetlenr? ?modoz?kamasz, k?nyeivel ?tatva a
pap?t, de nem az?t, mert nincs vele a m?ik, hisz az m? jelenval???an is csak puszta k?zet volt, hanem ?
maga ir?ti meghatotts?b?, az?t, mert a szerelembe szerelmes... Volna mib? reg?yt ?ni, de m? egyszer: hol
kezdjek bele? ?szerintem ezt a legels?levelet igenis k??b ?ta, ? el?b j? k??n?ett; hogy mit l?ott, arr? a k?
etkez?levelekben sz? majd. De tess?, m? megint: hogy lehet leford?ani olyasvalakinek a napl??, aki
szellemes metafor? ?j? ?ajtja l?tatni azt, amit ?maga ﾖ ?jel, a beteg szem?el ﾖ rosszul l?? Roberto azt ?l?
ja majd, hogy a szem?el az?a bajl?ott, ami?a Casale ostromakor a hal?t?? s?olta egy goly? Meglehet, de
m?utt meg azt sugallja, hogy a pestis m? ink?b meggy?g?ette a l???. Bizonyos, hogy Roberto t??eny
alkat?ember volt ? emellett alighanem hipochonder, ha m?j?al is; f?yiszony? feler?zt bizony?a az ep??ek,
feler?zt pedig valami irrit?i???ek k?z?hette, amit d'Igby ? k?z?m?yei tal? s?yosb?ottak. Az bizonyosnak
tetszik, hogy az Amarilli-? utazva mindv?ig a haj?belsej?en tart?kodott, mivel ha nem is a term?zete, de a
szerepe szerint, hogy a rakt?beli mesterked?eket szemmel tarthassa, igenis f?yiszonya volt. H?apjai telnek
s??ben vagy m?sf?y mellett ﾖ s akkor egyszer csak ott h?y?ik azon a tutajon a vak??egyenl?? vagy tr?usi,
vagy milyen napon. ?y azt?, mire a Daphn?/i>-ba ?k?ik, ak? beteg, ak? nem, megut?ja a f?yt, az els??
szak? a konyh?an t?ti, ?szeszedi mag?, a m?odik ?szak? m? tesz egy k?t, s azut? m? szinte magukt? t?t?
nek a dolgok. A nappalt? retteg, nemcsak a szeme nem b?ja, hanem a nyilv?val?n le?ett h?a sem, ?y h?
visszah??ik az od??a. Az ?jelente le?t sz?s?es holdt? ? er?e kap, nappal olyan az ?, mint ak?hol, ?jel
azonban ? csillagk?eket (h?i jeleket ? rejtelmes szimb?umokat) fedez fel, sz?h? az eg?z: belenyugszik,
hogy ez lesz az ?ete sok?g, tal? mindhal?ig, ?rateremti ?n?? a pap?on, nehogy elvesz?se, ? tudja, hogy
nemigen vesztett ?el t?bet ann?, amennyije eleve nem volt meg. Ett? azt? olyan lesz neki az ?virrasztott ?
szak? mened?e, mint az anya?, ? m?ink?b okkal bujdokol a nap el?. Tal? olvasott azokr? a Magyarorsz?
i, Liv?iai vagy Havasalf?di ??alottakr?, akik nyugtalanul j?nak-kelnek alkonyatt? napkelt?g, hogy azut?
kakassz?or visszaosonjanak a s?ba: lehet, hogy ez a szerep cs??otta... Roberto v?het?eg a m?odik est?
kezdte a n?sz?l??t. Addigra m? a t?ej? kikiab?ta, biztos lehetett benne, hogy senki sincs a haj?. De tartott
t?e, hogy hull?ra, valami nyomra, ami megmagyar?za ezt a cs?det, igenis r?ukkanhat. ?atosan kezdett
neki, s hogy merre, az a levelei alapj? nem vil?os: pontatlanul nevezi n?en a haj?, a haj?r?zeit, a fed?zeti
t?gyakat. Van, amir? tudja, micsoda, mert hallotta a tenger?zekt?, amit viszont nem ismer, azt a benyom?
ai alapj? ?ja le. Igen ?, de az ismert t?gyakat meg ﾖ ebb? is l?szik, hogy az Amarilli leg?ys?? h? tenger
marad??? gerebly?hett? ?sze ﾖ hol franci?l, hol hollandul, hol meg angolul jegyezte meg. ?y azt? olykor
ﾖ alighanem Byrd doktor tan??a nyom? ﾖ staffe-ot mond magass?m??helyett; nemigen ?thet? hogy
mik?t lehet hol a h?s?vagy tatfed?zeten, hol meg a galliard-on, ami franci?l ugyanazt jelenti; ?y??ek-et
emleget, amit nem b?ok, mert a gyerekkori haj?k?yveinket juttatja eszembe; parrochett?/i>-t mond, ami
n?unk az orrsud?vitorla neve, ? mivel perruche-? a franci? a tat?boc n?ysz?let?vitorl?? ?tik, nem tudni,
mire gondol, mikor azt ?ja, hogy a parrucchetta alatt ?lt. A tat?bocot r?d?ul id?k?t Franci?an antimon-
nak is mondja, csakhogy akkor meg vajon mire utal, valah?yszor mizzan?/i>-t ?, amin viszont a franci?
el?rbocot ?tenek? (De nem ? az angolok, akik mizzen-mast-nak annak rendje ? m?ja szerint a tat?bocot
mondj?!) Amikor pedig ereszcsatorn?/i>-t mond, v?het?eg arra c?oz, amit mi ?y nevez?k, hogy fed?zeti
lefoly?s?. V?? is ?y d?t?tem: igyekszem kih?ozni, mikor mire gondol, s ? azut? a sz?unkra megszokottabb
kifejez?eket haszn?om. Ha t?edek, annyi baj legyen: a t?t?eten az m? mit sem v?toztat. El? legyen teh?
annyi, hogy Roberto ezen a m?odik ?szak?, miut? r?ukkant a konyhai ?elmiszerk?zletre, valamik?pen
folytatta holdf?yes Felder??tj? a fed?zeten. Esz?e id?ve a haj?rr ? a haj??zs el???jelen szem?e dereng?
g?b?ydeds??, eln?ve a keskeny fed?zetet, a kerek tatot ? a f?fel?sz???farfel??m?yt, ? egybevetve mindezt
az Amarilli-vel, Roberto arra a v?eked?re jutott, hogy a Daphne is holland fluyt, azaz fleute, illetve flûte,
fluste, flyboat vagy fliebote, ahogy az ilyen k?epes befogad??ess??kereskedelmi haj? nevezni szokt?, mely
?tal?an ﾖ kal?t?ad?ok eset? a lelkiismereten k?ny?end?legfeljebb t? ?y?al van felszerelve, ? m?et?ez k?
est kev?, mind?sze tucatnyi emberrel kiszolg?hat? k?etkez?k?p sokkal t?b utas f? bel? ha az (am?y is
csek?y) k?yelemr? lemondva zs?ol?ig telirakj? fekhelyekkel ﾖ kell?mennyis??k?li h?? val??os fert? Egy
fleute teh?, de nagyobb, mint az Amarilli, a fed?zete ?ysz?v? egyetlen nagy r?sozat, mintha a kapit?y azt
akarta volna, hogy minden nagyobbacska hull?b? jusson valami a haj?a is.

4. Mindenesetre szerencse, hogy a Daphne is fleute volt, mert Roberto ?y nagyj?? tudhatta, mit merre tal?.
A fed?zet k?ep? p?d?ak ok?rt ott kellett volna hogy legyen a nagy ment?s?ak, amelybe az eg?z leg?ys?
belef?; de nem volt ott, m?pedig ebb? arra lehetett k?etkeztetni, hogy a leg?ys? valahol m?utt van. Ez
azonban nem nyugtatta meg Robert?: semmilyen leg?ys? nem szokott teljes l?sz?ban t?ozni, otthagyva
haj??, m? ha felh?ott vitorl?kal, egy ilyen nyugodt ??ben is, a tenger k?y?e, kedv?e. Ezen az est?
egyenest a h?s?vitorla fel?indult, benyitott a tatfed?zetre, ?atosan, mintha enged?yt kellene k?nie
valakit?... A korm?yr? mellett az ir?yt?? megtudhatta, hogy a k? sz?azf?d k??t d?r? ?zaknak h??ik a
csatorna. Azut? egyszer csak egy L alak?helyis?ben tal?ta mag?, abban, amelyet ma haj?zalonnak
nevezn?k, egy m?ik ajt? ? pedig a kapit?y szob??a jutott, melynek t?as ablak?? le lehetett l?ni a haj?
orm?yra, s ahonnan k?fel? felj?? ny?t a gal?i?a. Az Amarilli-n a parancsnoki szoba nem volt azonos
azzal a f?k?el, ahol a kapit?y aludt, itt azonban mintha meg akart? volna sp?olni a helyet valami m?nak.
A haj?zalon bal oldal?? ugyanis k? tiszti f?ke ny?t, jobboldalt ellenben egy m?ik, szinte a kapit?y
szob??? is t?asabb helyis?et alak?ottak ki, h?ul szer?y h??ellyel ugyan, de szeml?om?t dolgoz?zob?ak.
Az asztalon rengeteg t?k?, t?b, v?te Roberto, mint amennyi egy haj?navig???oz kell. Valami tud? m?ely?
ek l?szott ez: a t?k?eken k?? ?y-?y elhelyezett l?cs?ek, egy csinos r? nocturlabium, mely r?esen
csillogott, mintha maga is f?yforr? volna, az asztallaphoz r?z?ve egy armill?is g?b, sz???okkal tele?t
tov?bi pap?ok, meg egy pergamen fekete-feh? k??kel, r?uk ismert: ezeknek (igaz, gyatr?ban megrajzolt)
m?? l?ta ?m? az Amarilli-n mint a holdfogyatkoz?ok Regiomontanus-f?e ?r?ol??. Visszat?t a
parancsnoki kabinba: a gal?i?? r??hatott a Szigetre, re?szegezhette ﾖ ?ja ? Roberto ﾖ p?ducszem? a
csendj?e. El? az hozz? hogy a Sziget ott volt, v?tozatlanul. Minden bizonnyal szinte csupaszon ?kezett a
haj?a: ?y v?em, hogy legeslegel?z? is lemosta mag?? a konyh?an a tengers?, nem firtatva, van-e m?
egy?tal? v? a fed?zeten, azut? pedig addig keresg?t, m? valamelyik l??an r?nem tal?t egy teljes, meg?
kez?hez tartogatott parancsnoki d?z?t??re. Tal? m? p??kodott is benne egy sort, csizm? h?va pedig
alighanem ism? az elem?en ?ezte mag? v?re. Tisztess?esen ?t??t ?iember ﾖ s nem ? holmi csont-b?
haj???t ﾖ csak ezek ut? vehet hivatalosan is birtok?a egy elhagyatott haj? ?y, hogy ne er?zakos, hanem
nagyon is jogos cselekedetnek v?je azt, amit Roberto csin?t: megkereste, ? a l?toll meg a kalam?is
mellett meg is tal?ta a nyitva s alkalmasint f?be is hagyott fed?zeti napl?. Els?lapj?? mindj?t
megtudhatta a haj?nev?, de ami a t?bit illeti, csupa ?thetetlen sz?a ?k??t, mint anker, passer, sterre-
kyker, roer, ? hi?a tudta, hogy a kapit?y flamand, nem sokra ment vele. Mindazon?tal az utols? n??y hete
keltezett sorb? egyp? ?thetetlen sz?ut? j?latin kifejez? ?l?t a szem?e: quod dicitur pestis bubon?a. Ez
igen, ezen a nyomon m? el lehet indulni. J?v?y t?t ki a haj?. A h? nem aggasztotta Robert?: ?a maga
pestis? m? megkapta tizenh?om esztendeje, ? mindenki tudja, hogy aki egyszer ?esett a sz?an forg?
nyavaly?, az amolyan kegyelemf??en r?zes?, mintha bizony annak az ?y??a, aki egyszer m? elb?t vele,
tetemeiket mind a tengerbe eresztett?. M?most hi?yzott, ugye, a ment?s?ak: az utols?, vagy ?p mind,
elhagyt? teh? a haj?. Vajon mit? v?ik egy pestisesekkel teli haj?v?zetesen veszedelmes helly? Egerekt?
tal?? Roberto mintha ki tudta volna h?ozni a kapit?y kusza k????? azt a sz?, hogy rottenest (patk?yok?),
s erre m?ses? f?emelve azonnal megfordult, a szem? meresztve, nem l?-e valamit m?odj?a nem mern?
bef?ni mag? a f?eg. Magyar?atnak azonban vajmi kev? volt ez az utal?, s? nyugtalan??k?d?eket is
fakasztott. Mindenki meghalt, ? legyen. De akkor ott k?e, hogy heverjenek szanasz? a fed?zeten az utols?
holttestek, felt?e hogy az utols? az els?nek megadt? a v?tisztess?et, s az ?a fal ment? surranni, nem ?i-e
meg a f?? az Amarilli-r? j? ismert v?fagyaszt?cincog?. Megborzongott, amikor esz?e jutott, hogyan s?
olta az arc? elalv?kor valami sz?? l?y, s hogyan futott oda a r??t ki?t??a Byrd doktor. J? kinevette azt?
mindenki: egy haj? pestis n?k? is annyi a patk?y, mint erd? a mad?, ? szokja csak meg sz?en a patk?
yokat az, aki tengert akar j?ni. ? a tatfed?zeten legal?bis h?e-hamva sem volt patk?ynak. Tal? a haj?en?
re gy?tek, s most odalenn v?j? s??ben par?sl?szemmel a friss h?t. Roberto amond?volt, hogy most
azonnal meg kell tudnia, vannak-e h?. Ha norm?is patk?yok, ? a sz?uk is norm?is, akkor el lehet viselni ?
et. Am?y persze ugyan mif?? voln?ak? Nem akart tudni a v?aszr?. Roberto tal?t egy pusk?, egy kardot
meg egy hossz?t?t. Volt ?katona: a puska aff?e caliver volt ﾖ ahogy az angolok mondt? ﾖ, amellyel villa
n?k? lehetett c?ozni; ellen?izte, hogy minden rendben van-e, nem mintha puskagoly?al akarta volna sz?
kergetni a patk?yokat, ink?b csak ?y, az ?bizalom kedv?rt, s? ugyanezen okb? ??e dugta a t?t is, ami
patk?yok ellen keveset ?. Elhat?ozta, hogy v?igkutatja a haj?eneket. Visszament a konyh?a, majd az orr?
boc kapocsvasa m??t egy kis l?r? lem?zott a fed?k?be (vagyis, gondolom, a rakt?ba), ahov?a hossz?
utakra elegend??elmet szok? felhalmozni. S mert mindv?ig semmi sem ?lt volna el, a leg?ys? ?p nemr? t?
t?te fel ?ra vend?szeret?sz?azf?dr? sz?maz?friss k?zlettel. Volt ott frissen f?t?t hal v?asz?, k?uszdi?nagy
g??ban, ismeretlen alak? de ehet?k?lem?? szeml?om?t tart? gum?kal teli sok hord? Meg azt? gy??cs,
amilyet Roberto azut? l?ott felt?edezni az Amarilli fed?zet?, hogy az els?tr?usi t?akon kik??tek, abb?

5. az ?szakok viszontags?ait t?? t?k? ? pikkelyes, de j? v?ett h?os zugokat, rejtett cukros nedveket ??? cs??
illat?fajt?? is. S szint?y a szigetekr? kellett hogy sz?mazz? az a t?b zs? tufaillat?sz?ke liszt, melyb?
alkalmasint kenyeret is s?nek, ?e ak? az ?vil? indi?jai ?tal pat??ak nevezett ?etlen b?yk?? Legh?ul
tucatnyi, csapra vert hord?sk? is tal?t. Az els? megcsapolta, v? volt benne, ? m? csak nem is poshadt, s?
nemr? t?thett? bel? s hogy tov?b tartson, k?nel kezelt?. Nem volt sok, de ha sz???ba veszi, hogy a gy??
cs? is oltj? majd a szomj?, bizony?a sok?g ellesz vele a haj?. Mindezen f?fedez?ek meg kellett volna hogy
nyugtass?: nem fog ?en halni a haj?, ? azonban ?pens?gel csak tov?b nyugtalan?ott?, mint aff?e
melankolikus lelket, kinek a szerencseh? mindig gy?zos k?etkezm?yeket harangoz be. Egy elhagyatott
haj? haj???t szenvedni eleve term?zetellenes dolog, ? ha legal?b ?y hagyta volna sors?a ember ? Isten
ezt a haj?, mint haszn?hatatlan roncsot, amit sem term?zet, sem emberi k? m?e nem tesz h?ogat?hajl?k?
akkor ez a t?y az?t csak bel? maradt volna a dolgok, s a haj?kr?ik? rendj?; ? abb?, hogy ilyennek,
valami v?va v?t, kedves vend? sz??a ilyen odaad?n felk??koz?helynek mutatkozott, m? nem is annyira v?
ﾖ, mint ink?b k?k?z ?zett. Robert?ak mindenf?e mes? jutottak esz?e, olyanok is, amelyeket a nagyanyj??
hallott, ? m?ok, szebb pr??an ?ottak is, melyeket a p?izsi szalonokban olvastak fel, s amelyekben erdei ?
r? let?edt kir?ykisasszonyok v?kast?yba keverednek, ahol is pomp?an berendezett szob?ra bukkannak, a
szob?ban baldachinos ?y ? pazar ruh?kal dugig teli szekr?yek, s? minden j?al megrakott asztalok... S
azt? persze a legeslegutols?szob?an ott a k?k?es meglepet?, a gonosz elme csapd?a. Hozz?rt egy k?
uszdi?oz a halom alj?, megbomlott az egyens?y, ? sz?gurultak a t?k? g?b??, mintha mindaddig megannyi
patk?yk?t n?? a padl?a lapulva (vagy ahogy a denev?ek a mennyezetgerend?? t??ast l?nak) csup? azt v?
t? volna, hogy most hirtelen felugorjanak r? ? a verejt?t? s? arc?a szagl?szanak.
Meg kellett bizonyosodnia r?a, hogy nem var?slat ez: Roberto az ?on m? kitanulta, mi a teend?a
tengeren t?i gy??cs?kel. Fogott egy di?, s a t?? b?dnak haszn?va, egy csap?sal kett?as?otta, majd a k?
uszh?at sz?t?delve sz?en elmajszolta a burokban rejl?mann?. Mindez oly ?es ? finom volt, hogy m? ink?b
?m?yra kellett gyanakodnia. Ki tudja, gondolta, h?ha m?is ill?i?foglya, di?zt ?ez, de patk?yba harapott,
maga is r?cs???l?yeg?, t?t?t elv?onyodik a keze, az ujjaira horgas karom, a test? csapzott bunda n? a h?
a megg?b?, ? mag?a z?ja ? az akher?i ladik torzonborz lak?nak gy?zos apote?isa. ?de ﾖ s ennyit az
els??szak?? ﾖ m? egy borzad?yos el?el ijesztett m? r?alkalmasint a felfedez?e. Mintha alv?teremtm?yek
riadtak volna fel a k?uszrobajra, a rakt?t, a fed?k? t?bi r?z?? elv?aszt?falon t?r?, ha cincog? nem is, de
valami csipog?, makog?, kapar?z? ??te meg Roberto f??. Igenis volt teh? ?m?y, lappang??jeli l?yek
gy??eztek valahol. Vesse-e mag? m?is ﾖ tanakodott Roberto ﾖ pusk?al a kez?en ebbe az
Armageddonba? A sz?e reszketett, gy?as?gal v?olta mag?, vagy ma ?jel, v?te, vagy holnap, el?but?b ?y
is, ?y is szembe kell sz?lnia Vel?. T?ov? viszszam?zott a fed?zetre, s ekkor szerencs??e megl?ta, hogy
az ?y? eladdig holdf?y cir?atta vas? m? a hajnal viasza dereng. Pirkad, gondolta megk?nyebb?ten, m?
pedig a napf?yt ?eki ker?nie kellett. Mint egy Magyarorsz?i ??alott, rohanv?t tette meg a visszautat a
fed?zeten a h?s?fel??m?yig, benyitott imm? saj? kamr??a, a gal?i?a szolg??felj??at eltorlaszolva bez?k?
ott, keze ?y?e helyezte a fegyvereket, ? nyugov?a t?t, hogy ne is l?sa a Napot, ki h?? gyan?t, sugarainak
pallos?al szegi nyakukat az ?nyaknak. Zaklatottan aludt el, s a haj???r? ?modott, m?hozz?olyan ?mot,
amely m?t?a tehets?es emberhez, akinek m? az ?maiban is, s? azokban legink?b, mindenk?p el?end?c?,
hogy a propoz?i? megsz??s?, a megjegyz?ek ??k?s?, a titokzatos ?szef?g?ek s??s?, az ?zrev?elek pedig
elm?y?s?, a hangs?yok megemelj?, az utal?ok kend?z?, az alakv?tozatok sz?ev?yes?s? az eszm?.
Azokban az id?ben ? azokon a tengereken, gondolom, t?b haj?veszett oda, mint amennyi visszat?t; arra
azonban, akinek el?z? volt benne r?ze, az ilyen ?m?y meg-meg?ul?lid?cnyom?k?t hathatott, melyet a
fog?ony elme r?d?ul v???ett?sz?ezett ki. Az el??este ?a mintegy hurutos lett a leveg? s az ? k?nytele
szeme mintha nem b?ta volna tov?b a hull?sivatag l?v?y?. A term?zet ecsetje hovatov?b elmosta a l?hat?
t, ? messzes?b? sejl? t?oli t?akat v?olt a hely?e. Roberto, kinek a zsigerei m? j?k?t jelezt? a k?elg?
felfordul?t, v?igveti mag? a fekhely?, ?i?t dajk??ringat?ban ama nyugtalan ?omba szender?, melyet
emlegetett ?m?an ?modik, ? kozmikus k?r?atok fogannak benne. ?szakad?-f?dindul?ra ? matr?ok ord???
a ?red, majd v? z?ul a fekhely?e, Byrd doktor rohanv?t bedugja a fej?, ? r?i?t, hogy m?sz? f? a fed?
zetre, ? j? fog?dz? meg b?miben, ami ak? csak egy kicsit is szil?dabb, mint ?maga. A fed?zeten z?zavar,
jajvesz?el? ? mintegy isteni k? felmarkolta ? tengerbe haj?otta testek. Roberto egy darabig (ha j? ?tem) a
keresztder?-vitorl?a kapaszkodik, mindaddig, m? a vitorl? egy vill?csap? cafatt?nem t?i, s a csillagok k?
k?? p?y?? elirigyl??bockeresztr? Robert? a f?rboc t??e nem pender?i. Itt azut? egy j?elk?tenger?z, ki

6. mag? m? az ?bochoz hurkolv?, nem tud helyet adni Robert?ak, egy k?elet vet oda neki, s azt ki?tja, hogy
k??ze mag? egy ajt?oz, mely a fel??m?yb? szakadt ki ? sodr?ott oda hozz?uk, Robert?ak pedig nagy
szerencs?e, hogy mihelyt r?ukm?ta mag? az ajt?a, az a mellv?nek v??ik, a f?rboc ugyanis legott der?ba
t?ik, s egyik lezuhan?r?ja k?fel?has?ja im?ti seg???ek a fej?.
A mellv? egyik ny??? Roberto azt l?ja, vagy legal?bis ?modja, hogy a hull?s? felett ide-oda nyargal?z?
vill?ok f?ye m??t ?nygomoly-k?l?zok sejlenek fel, amir? is ? ?y v?em, hogy ennyire tal? m?sem kellene a
preci? cit?umok divatj?ak usz?y?a ker?ni. El? az hozz? hogy az Amar?li a haj???re k?z haj???t fel?i
oldalra d?, ? Roberto ajt?tul a m?ys?be cs?zik, amely f?? zuhant?an, l?ja ?, mint tornyosul k?y?e-kedv?e
szakad?okat sz?lelv? az ?e?, al??pill? m?? omlatag Piramisok emelked?? l?ja, s azon kapja mag?, hogy
v?i ?t??k?t rep? kavarg?egek habz?nyomdoka ment?. F?yl??lhatatlans?gal vill?z?hull?ok k?epette emitt
p?a kunkorodik, amott ?v?y buggyan, kutat nyit. ??t meteorvar?s tercel a mennyd?g?ek szaggatta,
zend???i?ak, az ? vil?v?i f?yek ? ?nyzuhatagok mer?v?takoz?a, ? Roberto, ?ymond, sikaml? bar?d? k?t
hab helyett gabon? tajt?z?cs?s?alpesi b?ceket l?, s zaf? t?d?l?ben vir?z?Cerest, olykor pedig z??b??op?
ok z?oroz??, mintha ez?tal Proserpina, az alvil?i le?y parancsolna, s ??n?el gy??cshoz?anyj?. ? b?b?ve
kereng?vadak gy???en, ez?t vizek viharz?fortyog??an Roberto egyszer csak nem csod?ja tov?b a l?v?yt,
hanem maga is ?z?etlen szerepl???v?ik, ? el?ul, elveszti az eszm?et?. Csak ut?b, ?m?an v?i ?y, hogy a
deszka, irgalmas utas??ra, avagy ?zt?e szerint, mint aff?e ?z?t?gy, ?veszi eme gigue ritmus?, ? ahogy
elmer?t, annak rendje s m?ja szerint, lass?sarabande-ba csillapodv?, a felsz?re bukkan ism? ﾖ
mivelhogy az elemek h?org?a a szolid t?crendek szab?yait is felbor?ja ﾖ, s mind t?abb k??et ?va messze
viszi Robert? a viadal k??pontj??, ahol ?nek fordul?orr?boccal m? s?lyed Aiolosz fiainak csal?d p?
getty?e, a szerencs?len Amarilli. S vele egy?t minden m? teremtett l?ek, aki csak a fed?zet? maradt, a
zsid? ki arra ??tetett, hogy a Mennyei Jeruzs?em-ben lelje meg az imm? soha t?b?el nem ?t f?di Jeruzs?
emet, a m?tai lovag, aki nem teheti m? l?? az Escondida szigetre, Byrd doktor valah?y famulus?al egy?t.
S v?? ﾖ h?a a j??ony term?zetnek, megmenek?v? v?re az orvosl? tudom?y?ak ?d?ait? ﾖ az a v?letekig
k?zott szeg?y kutya, melyr? am?y m? nem ?lt m?omban sz? ejteni, mert Roberto csak k??b ? majd r?a.
Ami azt illeti, felt?elezem, hogy ?ma s a vihar folyt? Roberto aligha alhatott t?bet egy szemhuny?nyin?, s
e szemhuny?t bizony?a marcona ?red? k?ette. V?? is megnyugodv? benne, hogy odakint nappal van, de a
fel??m?y hom?yos ablakain szerencs?e nem sok f?y sz?emlik ?, s sz??v? r? hogy valamely bels?gr?icson
csak lejut majd a fed?k?be, fogta mag?, felkapta a fegyvereit, ? vakmer?-fogvacogva nekiindult, hogy
felfedje, honnan j?tek azok az ?szakai hangok. Azazhogy nem azonnal indult neki. Bocs?at?t esedezem,
de Roberto az, aki az ?n?ek mes?v? ellentmond?ba keveredik: ebb? is l?szik, hogy nem azt mes?i ?el sz?
sorj?an, ami t?t?t vele, hanem ?y pr??ja fel??eni a level?, mint valami elbesz??t, jobban mondva mint
olyasvalaminek a v?lat?, amib? lev? is, elbesz?? is lehet, ?pedig ?y ?, hogy m? nem d?t?te el, melyiket
fogja v?asztani, an?k? k?z?i el?mintegy a sakkfigur?t, hogy eleve elhat?ozn? melyikkel hogyan l?jen
majd. Egyik level?en ?y mondja, nekiindult, hogy becserk?sze a fed?k?t. ?de egy m?ikban meg azt ?ja,
hogy a hajnalp?ra ?redv? azonnal t?oli zenebona ??te meg a f??. Csakis a Szigetr? ?kezhettek azok a
hangok. Roberto lelki szeme el?t hossz?kenukban ny?sg?bennsz??t hord? r?lettek fel, amint ?p meg
akarj? cs?ly?ni a haj?, ? legott a pusk??oz kapott, de azt? meggondolta mag?, s ?y v?te, m?sem olyan
harcias zenebona ez. ?p csak hajnalodott, az ablakon m? nem s??t be a nap: felkapaszkodott a gal?i?a,
beleszimatolt a tengerillatba, r?nyire nyitotta az ablakt?l?, ? f?ig hunyt szemmel f?k?zni pr??ta a partot.
Az Amarilli a nappal sohasem ment fel a fed?zetre, ott ?y hallotta a t?bi utast?, hogy hajnalonta a felkel?
nap l?gba bor?ja az eget ﾖ t?elmetlens??en mintegy, hogy v?re r??esse nyilait a vil?ra ﾖ, most azonban
nem facsart k?nyet a szem?? a pasztellsz??l?v?y, a gy?gyh?f?y-rojtos s?? felh?et tajt?z??, mik?ben
halv?y ?nyalatnyi r?sap? derengett fel a Sziget durva s??k?je m??t. Neki azonban e m?-m? ?zakias t?k?
is elegend?magyar?atul szolg?t, az ?jel m? oly egynem?ek l?sz?alakzat k?vonalai m?? ugyanis egy erd?
domb bontakozott ki, melynek meredek lejt?e magas t?zs?f?kal ben?t, majd pedig p?m? koszor?ta feh? f?
ennyel szeg?yezett parti s?ban v?z??t. A f?eny lassacsk? felf?ylett, s a legsz?? k?oldalt valami nagy,
bebalzsamozott p?f?es?ek t?tek fel, amint csontv?l?aikkal a vizet kasz?j?. Roberto nagy messze t?? ?y d?
t?t, hogy bizony?a aff?e ﾄ cs?z??z?n??yek ﾔ, ? ekkor a homok feh?je m? ?y elvak?otta, hogy k?ytelen-
kelletlen visszah??ott. Felfedezte azonban, hogy ha a szeme cserbenhagyja is, a hall?a ann? h??esebb;
r?is hagyatkozott h?, s az ablakt?l? majdnem eg?zen becsukv?, f?? hegyezve figyelte a sz?azf?d fel? ?
kez?hangokat. Megszokta ?a maga dombvid?i hajnalait, s most m?is tudta, hogy ?et?en el?z? hall igazi

7. mad?sz?, vagy legal?bis hogy soha ilyen n?es ? tarka mad?k?ust nem hallott m?. Ezer ? ezer mad? k?z?
t?te a napot: a papag?rikoltoz?b? mintha a f?em?e, a rig? a pacsirta ?ek?, t??dek fecske csivitel??, s? a
kab?a meg a t?s? ?es cirpeg?? is kihallotta volna, s azon tanakodott, vajon csakugyan azt hallja-e, amit
hall, vagy valami vil?v?i rokonszerzetek dalolnak... A Sziget messze volt, m?is ?y ?ezte, hogy mindeme
hangok narancsvir?- ? bazsalikomillatot sodornak fel? mintha az eg?z ?? leveg?? ?itatn? a szagok ﾖ ami
azt illeti, d'Igby ? mes?te neki, mik?t h?t? fel a figyelm? a sz?azf?d k?els??e egyik ?ja sor? a sz?f?ta
illatatomok... De ahogy nagyokat szippantva a l?hatatlan sokas? hangjait f?elte, mintha valamely v?
csipk?p?k?ya vagy egy b?tya l??e m?? hadsereget figyelne, mely a domb t?e, a szemk?ti s?s? ? a falakat
v??foly?k?t rendez??t l?m? f?k??be, egyszer csak az a sejt?e t?adt, hogy l?ta m? ?azt, amit f?elve k?zel,
s a v?telens? ostromgy???en ostromolva is ?ezte mag?, ? ?zt??en m?-m? a v?l?oz kapta a pusk??.
Casal?an volt, s ?ellenben a spanyol sereg nyikorg?t?szekerei, cs??p??fegyverei, a kaszt?iaiak
tenorhangja, a n?olyiak kiab??a, a landsknechtek durva kaffog?a, a h?t?b? pedig n?i vatt?a bugyol?t
trombitahang meg id?k?t egy-egy mord?y tompa d?ren?e, klakk, puff t?-bumm, mint b?s?an a t?ij??.
Az ?et? ak?ha k? ostrom k?t ?te volna, s mintha egyik a m?ikat mint?n?annyi k??bs?gel, hogy most,
mid? bez?ul a k? b?lusztrumot ?fog?k?, a foly?t? sz?es, ? maga is k?k?? ﾖ ami?t is gondolni sem lehet
kit??re ﾖ, Roberto ugyanazt ?te ? megint, amit valaha Casal?an.
2. Arr?, hogy mi t?t?t Monferrat?an
?et?ek az 1630. esztend?nyar? megel??els?tizenhat ??? Roberto alig besz?. M?tbeli epiz?okat csup?
olyankor eml?, amikor ezek valamif?e ?szef?g?ben l?szanak lenni az ?Daphn?/i>-n id??jelen?el, ?
makrancos kr?ik??ak kr?ik?a a sorok k?t k?ytelen olvasni. A modora alapj? olyasf?e auktorra eml?eztet,
aki k?leltetni ?ajtv? a gyilkos leleplez??, nemigen igaz?ja el az olvas?. ?y azt? egy-egy elejtett
megjegyz??e csapok le, mint holmi bes?? A Pozzo di San Patrizi? kisnemesek voltak, a csal? a La Griva-i
nagybirtok ura volt az alessandriai hat?ban (ami az id?t?t a mil?? hercegs? r?z? k?ezte, teh? spanyol
ter?etnek sz??ott), ? politikai-f?drajzi vagy t? lelki megfontol?b? a monferrat? ?gr? h??es?ek tekintette
mag?. Roberto atyja ﾖ ki a feles??el franci?l, a parasztokkal dialektusban, a k?honiakkal pedig olaszul
besz?t ﾖ Robert?oz hol ?y sz?t, hol meg ?y, aszerint, hogy kardforgat?ra oktatta, avagy a f?dekre
kilovagoltukban a vet?t puszt??madarakat ?kozta-e ?p. Egy?ir?t bar?ok n?k? t?t?te napjait a fi? s ha a
sz?? j?ta unottan, h? messzi t?akr?, ha fecsk? hajkur?zott, solym?zatr?, ha a kuty?kal j?szott, s?k?
yviadalr?, ha pedig az udvarh?uk szob?t f?k?zte, elejtett kincsekr? fant?i?t. K?zelg?einek a d?i
toronyban lelt poros reg?yek ? lovagi k?tem?yek adtak t?ot. Pall?ozatlan nem volt teh?, s? h?itan??is
ok?otta, igaz, csak bizonyos id???k?t. Egy karmelita szerzetes, akir? ?y h?lett, hogy bej?ta napkeletet, ?
ott ﾖ vet keresztet, s halk?ja le a hangj? Roberto anyja ﾖ ?l??ag muzulm? hitre t?t ?, ez a szerzetes
teh? ?ente egyszer megjelent n?uk a birtokon egy szolga meg n?y, k?yvekkel ? m? irkafirk?kal felm?h?ott
?zv? t?sas??an, s att? fogva h?om h?apon ? n?uk vend?eskedett. Hogy mire tan?otta n?end??, azt nem
tudom, de P?izsba ?kezv? Roberto nem vallott sz?yent, legal?bis egykett?e elsaj??otta az ott hallottakat.
Err? a karmelit?? csak egyvalami tudhat? s err? a valamir? Roberto nem v?etlen? tesz eml??t. Egyik nap
az ?eg Pozzo megv?ta mag? kardpucol? k?ben, ? vagy rozsd? volt az a kard, vagy t?ont? ?z?eny helyen
has?ott a kez?e vagy az ujj?a, de f??t?b f?t a sebe. A karmelita ekkor fogta, s besz?ta a kardpeng?
valaminem?porral, amit egy skatuly?an tartott, Pozzo ? pedig azonnal esk?ni mert volna r? hogy
jobban ?zi mag?. Annyi bizonyos, hogy m?napra m? hegesedett a seb. A karmelita el?edetten szeml?te az
?tal?os ?m?kod?t, ? azt mondotta, hogy ennek a szernek a titk? egy arab ?ulta el neki, meg hogy ez
sokkalta hathat?abb orvoss?, mint az, amit a kereszt?y szpagirikusok unguenturn annariumnak neveznek.
Arra a k?d?re, hogy vajon mi?t a sebet okoz?kardpeng?e kell sz?ni a port, mi?t nem a sebre, azt v?
aszolta, hogy ekk?pen m??ik a term?zet, melynek egyik legf?b ereje a t?olba hat?okat ir?y??egyetemes
sympathia. B?mily hihetetlennek tetszik is, tette m? hozz? k?etik csak a vasreszel?et mag?oz r?t?m?nesk?
e, avagy a plan??k ?zaki r?z? bor??roppant vashegyekre gondolni, melyekhez az ir?yt?igazodik. Ekk?t
vonzza mag?oz a fegyverken?s is, ha j? a kardpeng?e tapad, a vasnak mindazon er?t, melyeket a kard a
sebben hagyott, s amelyek akad?yozt? a gy?yul?t. Nincs az a teremtett l?ek, aki egy ?etre meg ne
jegyezn? ha gyermekk?t eff?e ?m?y ?i, ? l?juk is csakhamar, mik?t hat?ozta meg Roberto sors? az ?

8. porok ? ken?s? vonzereje ir?ti vonzalma. A legm?yebb nyomot azonban nem ez az epiz? hagyta a zsenge
Robert?an. Nem ez, hanem valami m?, ? voltak?pen nem is epiz?, hanem amolyan visszat??dallamf?e,
gyanakv?sal ?z?t gyermeki eml?. Megesett teh? ﾖ ?pedig ?et?ek ?p az els?? esztendej?en ﾖ, hogy az
apja, kit minden bizonnyal gyeng? ?zelmek f?tek hozz? a fi?oz, m? ha az e vid?en ??f?fiakra jellemz?
nyerses?gel b?t is vele, egyszer csak felkapta ? a f?dr?, ? b?zk? azt ki?totta: ﾄ Te vagy az ? els?z??tem!ﾔ
Nincs ebben, persze, semmi k???, hacsak a sz?zapor?? bocs?atos b?? nem tekintj?, merthogy Roberto
egy szem fi?volt. Igen ?, de ahogy cseperedett, Roberto r?szm?t (vagy legal?bis r?szm?ni v?t), hogy egy-
egy ilyet? atyai ??kit??kor nyugtalans? felh?te el a boldog mosolyt ?esanyj?ak arc?, mintha az anyja
helyeseln?ugyan azt, amit a f?je mond, ? azzal, hogy ?ra- s ?rahallja, valami egyszer m? elfojtott
szorong? ?edne ?ra benne. Roberto k?zelet? sok?g foglalkoztatta e kurjant? hangneme, s v?? is arra a k?
etkeztet?re jutott, hogy az apja ezt nem holmi mag?? ?tet???l??nak sz?ta, hanem saj?os invesztit??ak, j?
megnyomva a te sz?sk?, mintha azt akarn?mondani: ﾄ te vagy az ? els?z??tem, ? nem m?ﾔ. Nem m? vagy
nem az a m?ik? Roberto levelei mindig utalnak valamik?p egy nyomaszt?M?ikra, s alkalmasint ?p ekkor
t?adt benne ez a k?zet, mert meggy?????v?t (hiszen mir? is morfond?ozhat egy denev? lakta tornyok,
sz??kertek, gy?ok ? lovak k?t csetl?botl? hozz?nem val?parasztfi?kort?sakkal sz?v? pironkond?gyerek,
aki hol a nagyanyja, hol meg a karmelita mes?t hallgatja?), hogy ugyanis kell lennie valahol egy m?ik
gyereknek, egy el nem ismert testv?nek, aki bizony?a gonosz term?zet? ha egyszer az apja kitagadta.
Roberto eleinte t? kicsi volt hozz? k??b t? szem?mes lett, semhogy azon tanakodj?, vajon apai vagy anyai
?r? testv?e-e neki ez a testv? (s hogy ak?mint is, de valamelyik sz???e ?nyat vet egy r?i ? megbocs?
hatatlan v?ek): mindenesetre a testv?e volt, akinek valamely (tal? term?zetfeletti) ?on-m?on bizony?a a
saj? lelk? is sz?ad, hogy kitagadt?, s ez?t bizony?a gy??i ?, Robert?, a kedvencet. M? gyerek volt, ez az
ellens?es testv? (akivel mindazon?tal sz?esen megismerkedett volna, hogy szerethesse, s hogy mag? is
megszerettesse vele), ?jeli ?nyk?t k??tett; k??b, kamassz?cseperedv?, Roberto r?i k?eteket lapozgatott a
k?yvt?ban, h?ha r?ukkan benn?, tudj' isten, egy k?m?ra, egy pl??osi bejegyz?re, egy mindent
megmagyar??vallom?ra. A padl?tereket j?va d?sz?? ruh?val teli ?on l??at nyitogatott, rozsd? med?i?
akadtak a kez?e, vagy egy arabs t?, ? t?ova ujjai k?t hosszasan forgatott egy-egy gyolcspendelyt, mely
bizonyos, hogy gyermeken fesz?t, de ki tudja, hogy esztend?kel vagy ?sz?adokkal kor?ban-e. Lassank?t
nevet is adott ennek az elveszett testv?nek, Ferrant?ak nevezte el, ? szok?a lett, hogy az ?rov??a ?ja a cs?
yt, ha ok n?k? megv?olt? p?d?l azzal, hogy elcsent egy szem s?em?yt, vagy hogy jogtalanul sz?nek
eresztett egy kuty?. A nem l?ez??nyilv??tat? oltalm?an Ferrante Roberto h?a m??t buzg?kodott, Roberto
pedig Ferrant?al fedezte mag?. S? az a szok?a, hogy mindazzal, amir? ?nem tehetett, a nem l?ez?testv??
v?olja, hovatov?b od?g fajult, hogy m? azt is Ferrante rov??a ?ta, amit igenis ? Roberto k?etett el, ?
megb?t. Nem mintha hazudott volna a t?bieknek; csak ?p mik?ben n?? s a k?nyeit visszanyelve
elszenvedte a helytelenked?ei?t re?m?t b?tet?t, siker?t meggy?nie mag? a saj? ?tatlans???, s hogy
igazs?talans? ?dozata. Egy ?ben p?d?l, r?zint hogy egy kov?st? frissiben kapott ? fejsz? kipr??jon, r?zint
pedig, hogy valamely kor?bi, v?t jogtalans??t megfizessen, kiv?ott egy gy??csfa-csemet?, melyet az apja
mihamarabbi nagy term?ek rem?y?en nemr? ?tetett. Amikor Roberto r??bent, mekkora bolonds?ot
cselekedett, a k?zelet?en borzalmas k?etkezm?yek r?lettek fel ﾖ a legkevesebb, hogy eladj? a t??nek,
azt? mint g?yarab s?yl?het mindhal?ig ﾖ, ? m? azon volt, hogy megsz?ik, ? bety?k?t v?zi a hegyekben.
Ments?et keresett, ? tal?t is nyomban: a f? minden bizonnyal Ferrante v?ta ki.
Igen ?, de az apja, mikor a b?re f?y der?t, felsorakoztatta a birtok valamennyi gyerek?, s azt mondta,
hogy ?ljon el?a b??, k??ben v?ogat? n?k? fog les?tani a haragja. Robert? irgalmas nagylelk?? vett er?:
szeg?y Ferrante, ha ?most be?ulja, m? jobban megut?tatja mag?; a szerencs?len v?t?e is csak dacb?
rosszalkodik, ami?t ?v? mag?a hagyt?, ami?t t?ni k?ytelen, hogy a sz?ei m?valakit halmoznak el a
szeretet?kel... Roberto el?el?ett, s f?elemt? ? b?zkes?t? reszketve kijelentette, hogy nem szeretn? ha m?t
v?oln?ak ?elyette. Kijelent?e vallom?nak min??t, noha nem az volt. Az apja az anyj?a n?ett, s nagy
bajuszpedr?ek ? mogorva kr?og?ok k?epette arra a v?eked?re jutott, hogy a gaztett s?yoss??oz nem f?
k?s?, a b?tet? pedig elengedhetetlen, mindazon?tal m?t?yolni kell, hogy az ifj?ﾄ della Griva ?ﾔ a csal?
hagyom?yaihoz m?t?n j?t el, ?y viselkedik egy ?iember, m? ha csak nyolcesztend? is. V?ezet? ?y hat?
ozott, hogy Roberto kimarad az augusztus k?epi San Salvatore-i unokatestv?-l?ogat?b?, ami ugyan
kellemetlen b?tet? volt (San Salvator?an lakott bizonyos Quirino nevezet?vincell?, aki Robert? egy sz???
n magas f?ef?a szokta fel?tetni), de a szult? g?y?n az?t Roberto m?iscsak rosszabbul j?t volna. K??r? n?

9. ve egyszer?ek l?szik az ?y: az ap? b?zkes?gel t?ti el, hogy a csemet?e nem hazud?, szinte leplezetlen? el?
edett pillant?t vet a csemete anyj?a, ? csak a l?szat kedv?rt, tess?-l?s? b?teti meg Robert?. ? Roberto
agyonmagyar?ta mag?an ezt a hist?i?, s v?? oda lyukadt ki, hogy a sz?ei nyilv? megsejtett?, miszerint
Ferrante volt a tettes, kedvenc fiuk h?iess?? h??an nyugt?t?, ? nagy k?esett le a sz??r?, ami?t nem kell
leleplezni? a csal?i titkot. Meglehet persze, hogy ? magyar?ok agyon egy-k? gy? utal?t, csak h? e t?t?
etben fontos szerepe lesz m? ennek a mindig jelen lev?volt-nincs testv?nek. A viselked??? ??ve kiss?
mintha ugyanezt a gyerekkori j??ot folytatn?a feln?t Roberto ﾖ legal?bis a Daphne fed?zet?, ebben a
kutyaszor??an, ahol az igazat megvallva b?ki elbizonytalanodott volna. No de elt?tem a t?gyt?; el?b m?
meg kell ?lap?anunk, hogyan keveredik Roberto Casale ostrom?a. E t?gyban pedig az a legc?szer?b, ha
szabadj?a engedj? a fant?i?kat, ? elk?zelj?, hogyan is t?t?hetett. La Griv?a meglehet?en lassan jutottak
el a h?ek, annyit azonban legal?b k? esztendeje tudni lehetett, hogy a mantovai hercegi tr? ??l?e sz?os
baj forr?a lett Monferrat?an, s hogy egyszer m? egy ostromf??e is sor ker?t. R?iden arr? van sz?ﾖ s ezt
a t?t?etet, ha t?ed?esebben is, mint ?, m?ok m? elbesz?t? ﾖ, hogy II. Vince, Mantova hercege 1627
december?en haldokl?ra adta a fej?, ? ennek a fiakat nemzeni k?telen l?a fr?ernek a hal?os ?ya k??
legott n?yen is ellejtett? tr?k?etel?t?cukat az ?enseikkel s a protektoraikkal kar?tve. A gy?tes
SaintCharmont ?gr?ja lett, akinek siker?t meggy?nie Vinc?, hogy az ??s? az egyik francia ?i unokafiv?t,
Gonzaga K?olyt, Nevers herceg? illeti. Az ?eg Vince k? hal?h?g? k?t elint?i vagy hagyja, hogy Nevers
nagy sietve feles?? vegye az unokah??, Maria Gonzag?, s azzal r?agyja Nevers-re a hercegs?et, ?
kileheli a lelk?. Nevers hercege m?most francia volt, a meg???t hercegs? pedig a Monferrat? ?gr?s?ot is
mag?a foglalta a f??ossal, Casal?al, ?zak-It?ia legfontosabb v??al egy?t. A spanyolok uralta Mil??? a
savoyai birtokok k?t elter??Monferrato, ahonnan ellen?izni lehetett a P?fels?foly??, az Alpokt? d?nek
vezet?utakat s a Mil?? Genov?al ?szek??utat, ?k???t ?el??t Franciaorsz? ? Spanyolorsz? k?? a m?ik ?
k????an, a Savoyai Hercegs?ben, ahol I. K?oly Em?uel enyh? sz?va kett? j??ot ??t, egyik nagyhatalom
sem b?hatott. Ha Monferrat? Nevers kapja, az olyan, mintha Richelieu kapn?meg; nyilv?val?volt teh?,
hogy Spanyolorsz? azt szeretn? ha ink?b valaki m?? p?d?l Guastalla herceg? lenne. N?i ?????i jogc?re
r?d?ul Savoya hercege is hivatkozhatott. De minthogy volt v?rendelet, s az Nevers-t jel?te meg ???k?t, a
t?bi tr?k?etel?legfeljebb abban rem?ykedhetett, hogy a szent N?et-r?ai Birodalom cs?z?a, akinek a
mantovai herceg form?isan a h??ese volt, v?? nem hagyja majd j??az ?????t. A spanyolok azonban t?
elmetlenek voltak, s mik?ben a cs?z?i d?t?re v?tak, el?b Gonzalo de C?doba vette ostrom al?Casal?,
most pedig, m?odj?a, Spinola vez?let?el egy spanyolokb? ? cs?z?iakb? ?l?tekint?yes hadsereg. A francia
hely?s? v?ekez?re k?z?t, ? v?ta a felment?francia sereget, mely most m? ?zakon id??t, s csak a j?Isten
tudta, hogy meg?kezik-e idej?en. Nagyj?? ?y ?ltak a dolgok, amikor is ?rilis k?ep? az ?eg Pozzo
egybegy?t?te a kast?y el?t a szolgan?e legfiatalabbj? meg a leg?etreval?b parasztjait, sz?osztotta k?t?
mind a birtokon f?lelhet?fegyvereket, majd mag?oz intette Robert?, ? az al?b k?etkez? v?het?eg az el???
jelen meg?t besz?et tartotta: ﾖ Ide hallgassatok, emberek. Ez a birtok itt, La Griva, mindig is Monferrato
?gr?j?ak ad?ott, ami egy darab ideje olyan, mintha a mantovai hercegnek ad?ott volna, az pedig most
Nevers ? lett, ? aki azzal j? nekem, hogy Nevers se nem mantovai, se nem monferrat?, azt ? j? seggbe r?
om, mivelhogy bunk?parasztok vagytok, ? semmit sem ?tetek ebb? az eg?zb?, ?yhogy pofa be, ? b?zatok
mindent a gazd?okra, ?legal?b tudja, mi a becs?et. Minthogy azonban a becs?et tinektek szart sem ?,
tudj?ok meg, hogy ha a cs?z?iak beveszik Casal?, h? azok azt? nem kukoric?nak, a sz???et sz?verik, a
feles?etekr? pedig jobb nem is besz?ni. ?yhogy indul?, megv?j? Casal?. ? senkit sem k?yszer?ek. Ha van
k?tetek olyan semmirekell? akinek m? a v?em?ye, mondja meg most mindj?t, hadd k?sem fel arra a t?
gyf?a, ni! A jelenl?? egyike sem l?hatta m? Callot r?karcain, ahogy f?t?ben l? a magukfajta mindenf?e
m? t?gyf?r?, de valaminek lennie kellett a leveg?en: musk??, kopj?, sarl? v??botok emelkedtek a
magasba, ? felharsant a ki?t?, hogy ?jen Casale, vesszenek a cs?z?iak. Egy emberk?t ki?tott? ezt. ﾖ ?es
fiam ﾖ mondta Pozzo ? Robert?ak m? a dombok k?t, ? ketten l??on, kicsiny csapatuk gyalogszerrel k?
ette ?et ﾖ, az a Nevers annyit se ?, mint a f? t??, Vinc?ek pedig, amikor ??hagyta a hercegs?et, m?
nemcsak a p?se, hanem az agya is megl?yult, hab? az kor?ban se volt az er?s?e. De h? ??hagyta, ? nem
arra a taknyos Guastall?a, a Pozz? pedig embereml?ezet ?a Monferrato t?v?yes ur?ak a vazallusai. ?
yhogy megy?k Casal?a, ? ha kell, meghalunk ?te, mert a kutyamindens?it, az ember ne csak a j?an
tartson ki a m?ik mellett, hanem a rosszban, akkor is, amikor az a m?ik nyakig van a p?ban. Ha nem
halunk meg, az persze m? jobb; h? csak legy?k r?en. Hosszabb utat, mint amekkor? ezen ?k?tesek az
alessandriai hat?t? Casal?g megtettek, aligha jegyeztek fel a kr?ik?. Az ?eg Pozzo a maga nem?en p?d?
okfejt?be bocs?kozott: ﾖ Ismerem a spanyolokat ﾖ mondta ﾖ, a spanyol a k?yelmes megold?okat
szereti. ?yhogy d? fel?, a s?s?on ? fognak Casale fel?nyomulni, mert ott k?nyebben mozognak a t?

10. szekerek, az ?y? ? az egy? tragacsok. Ha teh? mi k?vetlen? Mirabello el?t felkanyarodunk nyugatnak, a
dombok k?? akkor egy-k? nappal tov?b tart ugyan az utunk, viszont mindenf?e kellemetlens?et kiker??
k, ? m? mindig hamarabb oda??k, mint ?. Sajna, de Spinol?ak csavarosabb elk?zel?ei voltak arr?, hogy
mik?t kell egy ostromot el??z?eni, ?y h? Casal?? d?keletre nekil?ott Valenza ? Occimiano elfoglal??ak,
minekut?a m? hetekkel kor?ban a v?ost? nyugatra vez?yelte Lerma herceg?, Ottavio Sforz?, valamint
Gemburg gr?j? mintegy h?ezer gyalogossal, hogy lehet?? szerint azonnal vegy? be Rosignano,
Pontestura ? San Giorgio v??. ?j? ?lva ?y minden lehets?es francia seg?s?nek; ?zak fel? pedig
Alessandria korm?yz?a, don Geronimo Augustin fogta a v?ost harap?og?a, mikor tov?bi ?ezer
emberrel ?kelt a P?. ? valamennyien ugyanannak az ?nak a ment? helyezkedtek el, amelyet Pozzo oly
gy??cs??n kihaltnak v?t. Mire pedig tudom?t szerzett err?, m? nem v?toztathatott ir?yt a mi ember?k,
mert keleten id??ben t?b lett a cs?z?i, mint a nyugati oldalon. Pozzo csak annyit mondott: ﾖ Nem
kanyarodunk el. ? jobban ismerem ezt a vid?et, mint ?, ?y ?csusszanunk k?t?, mint a nyest. Ami val??an
rengeteg kanyart ? ker?? jelentett. Olyannyira, hogy m? a pontesturai franci?ba is belebotlottak, akik
id??ben megadt? magukat, s enged?yt kaptak r? hogy ha nem mennek vissza Casal?a, eg?zen Final?g
leereszkedhetnek, onnan pedig tengeren t?hetnek haza francia f?dre. A La Griva-iak Otteglia t?? tal?
koztak ?sze vel?, kis h?a, hogy egym?ra nem l?tek, mert ki-ki ellens?nek n?te a m?ikat, ? Pozzo megtudta
a parancsnokukt?, hogy t?bek k?t azzal a felt?ellel ?lapodtak meg a szabad elvonul?ban, hogy a
pontesturaiak a gabon? a spanyoloknak adj? el, ? pedig a casaleieknek fizetik ki az ?te j??p?zt. ﾖ A
spanyolok ?iemberek, ?es fiam ﾖ mondta Pozzo ﾖ, olyanok, akik ellen ?vezet harcolni. Szerencs?e m?
nem azok az id? j?j?, amikor Nagy K?oly harcolt a m?ok ellen, azt? csak abb? ?lt a h?or? hogy ki kit
gyilkol?z le. Manaps? kereszt?y h?or?ik a kereszt?y ellen, a szents?it! ? most Rosignan?? el vannak
foglalva, sz?en a h?uk m??ker??k, ?b?unk Rosignano ? Pontestura k??t, ? h?om nap alatt ott vagyunk
Casal?an. Pozzo e szavakat ?rilis v?? sz?ta, ? m?us 24-? pillantotta meg Casal? a csapata ??. Kir?dul?
volt az a jav??, Roberto legal?bis ?y eml?szik r? Az utakr?, ?zv?csap?okr? minduntalan let?tek, s a f?
deken ? folytatt?; hogyne, mondta Pozzo, elv?re h?or?an ?yis minden ebek harmincadj?a jut, s ha mi
nem tessz? t?kre a term?t, h? majd t?kreteszik ?. ?elemre nem volt gondjuk, ell?t? ?et a sz??- ? gy??cs?
kertek, a baromfiudvarok minden f?di j?al: hogyne, mondta Pozzo, elv?re monferrat? f?d ez, musz?, hogy
ell?sa azokat, akik a v?elm?e kelnek. Egy mombell? parasztot, aki tiltakozott, harminc bot??re ??t, mert
mint mondta, kell az a kis fegyelem, k??ben m? nyeri meg a h?or?. Roberto lassacsk? ?y tekintett a h?or?
a, mint valami gy?y??z? ?m?yre; ??etes t?t?etekr? ?tes?t egy-egy arraj???, hogy p?d?l Lenna hercege,
megtudv?, hogy egy sebes?t francia lovag San Giorgi?? fogs?ba esett, s ott felpanaszolta, hogy
valamelyik katona elrabolta a kedvenc k?m??, legott visszaadatta azt a k?m?t a lovagnak, majd meggy?
y?tatta s egy lovat is adott neki, ?y engedte vissza Casal?a. M?fel? pedig, ha k?k?? ker??kel is, hogy a
v?? azt se tudt? m?, hol vannak, az ?eg Pozz?ak siker?t el?nie, hogy val??os h?or? a csapata mind az
ideig m? nem l?ott. Fell?egezve, de egyszersmind a r? v?t ?nepre k?z??? izgatotts??al pillantott? h? meg
egy sz? napon egy dombtet?? a l?uk alatt s a szem? el?t elter??v?ost: ?zakon, nekik bal k? fel? a P?sz?es
szalagja hat?olta, melyet ?pen a v? el?t bontott ?akra a foly?k? nagy szigete, s a fellegv? csillagforma t?
bj?el szinte cs?sban v?z??t d?en. A bel? v? templom- s harangtornyokkal ?es Casale k??r? mintha
csakugyan bevehetetlen lett volna, f??zfog-vonal?v??ala a k?yvekben l?hat?s?k?yokhoz tette
hasonlatoss? Igaz? nagyon sz? l?v?yt ny?tott. A v?os k??, kecsesen fellobog?ott s?rak ? felett?b tollas
kalpag?lovagok csoportozatai k?t tarka ruh? katon? mindenf?e ostromg?eket vonszoltak. Az erd? z?dj?e
vagy a f?dek s?g??a olykor egy-egy szemet k?r?tat?villan? has?ott: ez?t p?c?os urak cic?tak ott a
nappal, ki tudja, honnan hov?tartottak, hogy nem a puszta hat? kedv?rt pipiskedtek-e. Pozzo azonban
kor?tsem volt ?y elragadtatva a l?v?yt?, mint a t?biek, s azt mondta: ﾖ No, emberek, most azt? benne
vagyunk a szarban. Hogyhogy, k?dezte Roberto, mire Pozzo ? tark? legyintette: ﾖ Ne mafl?kodj, hisz
azok ott a cs?z?iak, csak nem k?zeled, hogy a casaleiek ennyien vannak, s hogy fel-al?flang?nak a
falakon k??! A casaleiek meg a franci? odabent vannak, ? majd ?szecsin?j? magukat, mivelhogy k?ezren
sincsenek, ezek meg, idelent, sz?ezren is meglehetnek, oda s?s, ott szemben, a dombokon is mennyi van
bel??. T?zott: Spinola serege mind?sze tizennyolcezer gyalogost ? hatezer lovast sz?l?t, de h? annyi is b?
en el? volt. ﾖ Akkor most mit csin?unk, ap?uram? ﾖ k?dezte Roberto. ﾖ Azt ﾖ felelte az apja ﾖ, hogy
kifigyelj?, hol vannak luther?usok, ? arra nem megy?k: in primis az?t, mert egy kukkot sem ?teni a besz?
j?b?, in secundis pedig, mert azok el?b meg?nek, s csak azt? k?dik, hogy ki vagy. Azt less?ek, hogy a
spanyolok merre vannak: hallott?ok, hogy azokkal lehet t?gyalni. Az a f? hogy j?csal?b? val?spanyolok
legyenek. Ezekben a dolgokban nincs fontosabb, mint a neveltet?. Egy legkereszt?yibb cs?z?i lobog? t?
orhely ment? n?tek ki maguknak utat, ahol t?b p?c? csillogott, mint m?utt, ? Istenhez foh?zkodva al?

11. reszkedtek. A nagy kavarod?ban j?darabig h?or?atlanul haladtak el?e a sok ellens? k?epette, mivel
azokban az id?ben csup? n??y k??leges csapattest, p?d?l a musk??ok tagjai viseltek uniformist, s ami a
t?bieket illeti, az ember sosem tudhatta, kivel is van. ? hirtelen, ?p, amikor m? csak n?i senki f?dj? kellett
volna ?v?niuk, egy el?rsbe ?k?tek. A tiszt el?? ?lt, ? mik?ben maroknyi csapata a h?a m?? szuronyt
szegezve n?ett vel? farkasszemet, udvariasan megk?dezte, hogy kikhez van szerencs?e, s hogy ugyan hova
tartanak. ﾖ Uram ﾖ sz?t Pozzo ﾖ, kegyeskedj? utat engedni nek?k, ugyanis el kell foglalnunk a megfelel?
helyet, hogy onnan l?ess? ?t. A tiszt leemelte a kalpagj?, s m?yen meghajolva akkor? b?olt, hogy k?m?
ernyire f?verte maga el?t a port, majd ekk?pen sz?ott: ﾖ Senor, no es menor gloria vencer al enemigo
con la cortes? en paz que con las armas en la guerra. ﾖ Azut? j?olaszs?gal imigyen folytatta: ﾖ M?t?
tass? elvonulni, uram, s ha a mieink negyed?en csak feleannyi b?ors? van, mint amennyi ?ben, akkor gy?
ni fogunk. Adn?az ? az ??et, hogy a csatamez? l?hassam viszont, s a dics??et, hogy meg?hessem ?t! ﾖ
Festi orb d'an festi secc ﾖ mormogta maga el?Pozzo ?, s ez az ?ajt?m?ban fogalmazott kifejez? az ?
vid??ek nyelv? mindm?g k??bel? annyit tesz, hogy a besz?get?artner el?z? is vesz?se el a szeme vil??,
majd k?vetlen? ennek ut?a j?j? r?a csukl?, lehet?eg. Fennhangon azonban, ?szeszedve minden
lingvisztikai tartal?? s retorikai tud??, e szavakat sz?ta: ﾖ Yo tambi?! Azzal kalapot lend?ve
megsarkanty?ta a lov?, igaz, nem annyira, amennyire a pillanat sz?padiass?a megk??ta volna, de h? be
kellett v?nia, am? az emberei gyalogszerrel a nyom?a t?ulnak, ? ekk?t megindult a v?fal fel? ﾖ
Mondhatsz, amit akarsz, de ezek ?iemberek ﾖ fordult oda a fi?oz, ? ez volt a szerencs?e, mert az egyik b?
ty?? j? odap?k?tek neki, s a f?rehajl?fej? ?p csak hogy elker?te egy puskagoly? ﾖ Ne terez pas,
conichons, on est des amis, Nevers, Nevers! ﾖ ki?totta feltartott k?zel, majd ism? Robert?oz fordult: ﾖ
L?od, micsoda h??lan n?s?? Nem az?t mondom, de a spanyolok jobbak. Bevonultak a v?osba. Valaki
alkalmasint azonnal megvitte ?kez?? h?? a hely?s?parancsnoknak, Toiras ?nak, az ?eg Pozzo r?i
katonacimbor??ak. ?el? jobbr?--balr?, els?s?a a falakon. ﾖ Kedves bar?om ﾖ mondta Toiras ﾖ, a p?izsi
nyilv?tart?ok szerint nekem ? gyalogos ezredem van egyenk?t t?-t? sz?addal, ami ?szesen annyi, mint t?
ezer gyalogos. De de La Grange ?nak csak ?ezer, Monchat-nak pedig kett?z??ven embere van, ? mindent
egybevetve is csup? ezerh?sz? gyalogos katon?a sz??hatok. Van tov?b?hat k?ny?ovas-sz?adom, ?szesen
n?ysz?, igaz, j? felszerelt ember. A b?oros tudja, hogy kevesebb az emberem, mint amennyi k?e, m?is
azt ?l?ja, hogy h?omezer-nyolcsz?an vannak. Ezt ? egy lev?ben megc?olom, de ?minenci?a ?y tesz,
mintha nem ?ten? K?ytelen voltam sebt?en egy olasz sz?adot is toborozni korzikaiakb? meg monferrat?
akb?, de ezek, m? megbocs?son, rossz katon?, k?zelje, parancsba kellett adnom a tiszteknek, hogy az
apr?jaikat k?? sz?adba sorozz?. Az ? emberei az olasz ezredhez fognak csatlakozni, Bassiani sz?ados
lesz a parancsnokuk, aki remek katona. Az ifj?de la Grive-et is k??? tessz?, essen csak ? a t?kereszts?
en, ? f?eljen j? a parancsokra. Ami ?t illeti, kedves bar?om, ? egy remek ?iemberekb? ?l?csoport tagja
lesz, saj? elhat?oz?ukb? csatlakoztak hozz?k, ahogy ?? is, ? az ? k??etem. ? ismeri ezt a vid?et, bizony?a
j?tan?sokkal szolg? majd. Jean de Saint-Bonnet, Toiras ura magas, barna, k? szem? negyven? ?es, f?
fiereje telj?en l?? hirtelen harag? de nagylelk?? b???eny, nyers modor? de v?s?soron mindenkihez, a
katon?hoz is ny?as ember volt. R?sziget?ek v??ek?t, az angolok elleni h?or?an t?tette ki mag?, Richelieu
? az udvar azonban mintha nemigen sz?elhette volna. A bar?ai azt rebesgett?, hogy ?szesz?alkozott
Marillac pecs??rel: amaz lekicsinyl?eg ?y v?ekedett, hogy k?ezer olyan nemes? is van Franciaorsz?ban,
aki hasonl??pen meg?lta volna a hely? R?sziget?, mire ?azzal v?ott vissza, hogy olyanb? viszont, aki
Marillatn? jobban tudn??izni a pecs?eket, n?yezer is akad. A tisztjei egy m?ik szellemes mond?t is neki
tulajdon?ottak (b? ez m?ok szerint egy sk? kapit?yt? sz?mazott): egy La Rochelle-i haditan?son Joseph
atya, a haditudom?y?a b?zke, k??bi h?es sz?ke eminenci?, r???t egy t?k?re, ? azt mondta: ﾄ itt fogunk ?
v?ni ﾔ, mire Toiras h??en azzal v?ott vissza: ﾄ Sajna, tisztelend?aty?, az ? ujja nem h?.ﾔ ﾖ Ez h? a
helyzet, cher ami ﾖ folytatta Toiras, ahogy a s?cokat j?t?, ? k?bemutatott a t?ra. ﾖ A sz? pazar, s a sz??
zek k? birodalom ? sok-sok v?os legjav? k?viselik: m? firenzei ezred is van oda?, igazi Medici a
parancsnoka. Casal?an mint v?osban megb?hatunk: a v?, ahonnan a foly?fel?i oldalt ellen?izz?, j?er?
v?, ? j? k?? van ?kolva, a falakra pedig f?ds?cot rakattunk, hogy a v??nk derekas munk? v?ezhessenek. A
citadell? hatvan ?y?v?i, a falai rendben vannak. Akadnak gyenge pontjai, de azokat meger??tettem egy-
egy ?eg?l?sal. Egy front?is t?ad? kiv???ez mindez b?en elegend? de Spinola nem ?onc; n?ze csak azt a
mozg?t amott lejjebb, ni: aknafolyos???hoz k?z??nek, ? ha siker? eljutniuk ide al?k, akkor az olyan lesz,
mintha t?t kapukkal fogadn?k ?et. Csak akkor ?lhatjuk ?jukat, ha kit??k, s ?y csapunk le r?uk, de odakint
gyeng?bek vagyunk. Meg azt? el?b-ut?b el?erukkolnak azok az ellens?es ?y?, bomb?ni kezdik a v?ost, s

12. att? fogva igen sok f?g a casaleiek ked?y??, m?pedig abban ? vajmi kev?s?b?om. ?teni persze ?tem ?et:
a v?osuk ?s?e t?bet ? nekik, mint Nevers ?, ? egyel?e nem biztosak benne, vajon j?e meghalniuk a francia
liliomok?t. Meg kell ?tetni vel?, hogy Savoy?al vagy a spanyolokkal elveszten? a szabads?ukat, Casale
pedig t?b?nem sz?hely lenne, csak egy k??s?es v?, olyan, mint Susa, amit Savoya k?z n??y tall??t elk?
yavety?ni. Egyebekben azt? r?t??ni fogunk, elv?re olasz kom?ia ez, vagy mi a sz?z. Tegnap n?ysz?
emberemmel porty?a mentem amarra, Frassineto fel? mert nagyon gy?ekeztek a cs?z?iak, ? siker?t is
visszaszor?ani ?et. De ?p mik?ben vel? foglalatoskodtam, ott, arra a dombra, ?p az ellenkez?oldalra meg
n?olyiak f?zkelt? be magukat. Legott l?etni kezdtem a dombot, ??ig ?y?tattam, ? bizony?a nagy m?z?l?t
v?eztem, de nem mentek el. Annak a csat?ak melyik?k lett a gy?tese? Esk?z? az egy ??Istenre, hogy nem
tudom, ? Spinola sem tudja. Azt ellenben tudom, hogy mit fogunk csin?ni holnap. L?j? azokat a visk?at
ott a s?s?on? Ha bevenn?k ?et, sok ellens?es ?l?t t? alatt tarthatn?k. Egy spion azt jelentette, hogy
lakatlanok, m?pedig ebb? j?okom van azt hinni, hogy valaki megb?ik benn?. Kedves fiatal Roberto bar?
om, ne m?t?tass? olyan felh?orodott k?et v?ni, ? tess? megtanulni, ad egy: hogy j?spionokkal az ?yes
parancsnok csat? nyerhet, ad kett? hogy a spion nemhi?a ?ul? szemrebben? n?k? el?ulja azt is, akit? p?
zt kap az ?ul??t. El? az hozz? hogy holnap a gyalogs? elfoglalja azokat a h?akat. Ne poshadjon a sereg
mindig csak idebent, n?a ki kell zavarni a katon? a t?be, hadd eddze mag?. Ne t?elmetlenkedj?,
Roberto ?, ez m? nem az ?? napja lesz, de holnaput? a Bassiani-ezred ? fog kelni a P?. L?ja odalent
azokat a falakat? Egy kiser?? kezdt?k ott ??eni m? azel?t, hogy az ellens? meg?kezett volna. A tisztjeim
nem osztj? a v?em?yemet, de ? amond?vagyok, hogy j?volna visszafoglalnunk, miel?t a cs?z?iak foglalj?
el. Onnan m? a s?s?on is t? alatt tarthatjuk ?et, ? folyamatos zavar?sal k?leltethetj? az akna??t. Egysz?
al ?tal?os lesz a diadal. Hanem most induljunk vacsor?ni. Az ostrom csak most kezd??t, egyel?e b?iben
vagyunk a k?zleteknek. A patk?yev? m? od?b van.
3. A Csod? Kertje
Megmenek?ni az ostromlott Casal?? ﾖ ahol patk?yt az?t k??b sem kellett ennie ﾖ csak az?t, hogy a
Daphn?a v?ezze, ahol megeshet, hogy ? eszik meg a patk?yok... Roberto addig-addig ijesztgette mag? e
csinos ellentmond?sal, m? v?? is gondolt egyet, ? elhat?ozta, hogy ut?a j? az el??este hallott bizonytalan
zajoknak. Ugy d?t?t, hogy a tatfel??m?y fel? megy le, s tudta, hogy ha minden ?y van, ahogy az
Amarilla-n volt, akkor k?oldalt egy tucatnyi ?y?meg a leg?ys?i szalmazs?ok vagy f?g?gyak l?v?ya
fogadja majd. M? egy szinttel lejjebb, a korm?yosf?k?en j?t ﾖ a korm?yr? lass?nyikorg?sal imbolygott ﾖ,
s voltak?pen nyithatta volna is a fed?k? ajtaj?. ? mintegy szokni akarv? e m?ys?eket, miel?t farkasszemet
n?ne ismeretlen ellens??el, egy csap?jt? ? m? lejjebb bocs?kozott, oda, ahol rendszerint rakt? szokott
lenni. Ehelyett azonban egy tucatnyi, igen takar?osan elrendezett fekhelyre bukkant. Vagyis a leg?ys?
nagyobbik r?ze idelent aludt, mintha bizony a t?bi hely valami m?ra kellett volna. A priccsek t??etes
rendben. Ha teh? j?v?y puszt?ott, a t??? minden ?abb halott ut? annak rendje ? m?ja szerint meg?
yaztak, azt sugallva ezzel a t?bieknek, hogy semmi sem t?t?t... No de v?t?e is ki mondta, hogy meghaltak
a matr?ok, ?pedig valamennyien? S ez a gondolat ez?tal sem nyugtatta meg: az, hogy egy eg?z leg?ys?
elpusztul pestisben, term?zetes, s?, egyes teol?usok szerint olykor gondvisel?szer?dolog; ? sokkal
aggaszt?b lehetett egy olyan esem?y, amely ugyanezt a leg?ys?et arra k?ztette, hogy ilyen term?
zetellenes rendet hagyva h?ra, hanyatt-homlok elmenek?j?. Tal? a fed?k?ben rejlik a magyar?at, csak b?
ors?. Roberto visszam?zott, ? benyitott arra az ijeszt?helyre. Most ?tette meg, mire val? a fed?zetet ?
lyuggat?r?sok. E fort?ynak k?z?het?n a fed?k? templomhaj?oz v?t hasonlatoss? melyet a r?sk??? ? az
imm? h??ra t??nap r?s? sugarai vil??ottak meg, keresztezve az ?y??ek fel? ?ad? borosty? ?y?isszf?nyel
dereng?p?zm?at. Eleinte Roberto nem l?ott m?t, csak e f?yp?zm?at, s a f?yben valami hemzseg?t, v?telen
sok apr?testet, ez a l?v?y pedig ?atatlanul eml?eztette valamire (mert a puszta elbesz?? helyett j?szani
szeretett ? ??etes eml?eket cit?ni ?adozva, hogy ?n?? elk?r?tassa), esz?e juttatta, mely szavakkal biztatta
Digne kanonokja, hogy figyeljen csak meg egy-egy sz?esegyh? s??j?e has??f?yzuhatagot, micsoda
legbens?b ny?sg? ?teti, folyton-folyv?t tal?koz?s egym?t? ?ra elv??mon?zok, magok, bonthatatlan egys?
ek, magukt? sz?robban?t?j?cseppek, ?atomok micsoda k?delme, h?or?a, sereges csetepat?a ﾖ nyilv?val?
bizony??ak?t annak, hogy maga a vil?egyetem is mib? ?l: ?ben bozsg?corpus primusokb?, nem m?b?.
Ekkor pedig, mintegy annak igazol?ak?pen, hogy a teremtett vil? csakugyan az atomok t?c?ak a m?e,

13. azon kapta mag?, hogy valamif?e kertben van, ? r?bredt, hogy ami?a ide lej?t, a part fel? ?kez?n?
sokkalta er?ebb illatok ??e ostromolja. Kertet bizony, z?t kertet telep?ettek h? ide a Daphne elt?t gazd?,
hogy vir?okat, n??yeket vigyenek haza a f?fedezend?szigetekr?, m?mint ha a nap, a szelek s az es? ?y
akarj?, hogy megmaradjanak. Hogy azt? a sok h?apos haj?t sor? meg?z??t volna-e a vadon termett zs?
m?y, hogy nem tette volna-e t?kre a legels?tengeri vihar s?a, azt Roberto meg nem mondhatta, ? abb?,
hogy ez a darab term?zet m? elevenen ?, tudni lehetett, hogy ak?csak az ?elem, ez a k?zlet is friss
szerzem?y. A gy?erest?-f?dest? idehordott vir?okat, cserj?et, facsemet?et kosarakba ? heveny?zett l??ba
helyezt?. Ez ut?biak azonban itt is, ott is m?ladoztak, a f?d pedig egyikb? a m?ikba pergett, ? nyirkos
telev?ny??lt ?sze, melyb? m?is ?abb n??yek ind?tak el? mintha egyenesen a Daphne deszk?b?
sarjadzan? ez az ?enkert. A nap m? nem t??t annyira er?en, hogy b?tsa Roberto szem?, de ahhoz m?is
elegend?volt a f?ye, hogy a levelek kisz?esedjenek, s hogy szirmukat bonts? az els?vir?ok. Roberto
pillant?a egy feh? bimb?zirmokkal teli lev?p?ra t?edt, mely el?z?re olyb?t?t, mint a r? farka, azut? egy
m?ik, zsengez?d lev?re: azon meg elef?tcsontsz? zsid??isbogy?f?tr? fakadt valami vir?f?e. ?ely??szag
csapta meg az orr?, s egy s?ga f?et vett ?zre, amelybe mintha kal?zt dugtak volna, mellette h?eh?, r?s?
hegy?porcel?kagyl?f??ek l?tak, egy m?ik f?tr? pedig enyhe mohaillatot ?aszt?k?t-, avagy harangf?es?ek,
t??ast. Citroms?ga vir?ot l?ott, csak a k?etkez?napok sor? tudta meg, mily ?lhatatlant, mert d?ut?
kajszibarack-, napsz?ltakor pedig alkonyv?? sz?t ?t?t; ? m?f?e, s?r?yv?? k?ep?liliomfeh?eket is. ?des
gy??cs?et fedezett fel, ? ny?ni sem mert volna hozz?uk, ha az egyik t??etten le nem pottyan, s sz?jelny?va
f? nem fedi gr??p?os belsej?. M? gy??cs?et is meg mert azut? k?tolni, ? alkalmasint nem annyira ?lel?
mint ink?b besz?es c?zattal vette ?et a nyelv?e, hiszen az egyiket ?y defini?ja, mint m?es batyut, buja t??
buggyantott mann?, par?yi rubink?ecsk?kel d? smaragd?szert. Amir? t?etesebb ?raolvas? ut? b?v?t
kijelenthetem, hogy valami igencsak f?eszer?gy??csre bukkant. Egyet sem ismert e vir?ok vagy gy??cs?
k??, mintha fest?agyalta volna ki ?et, hogy er?zakot t?e a term?zet t?v?yein, meggy??k?telens?eket, gy?
y???ficamokat ? ?es hazugs?okat agyaljon ki: emitt egy violasz? tollpamacsba fesl?piszkosfeh? pih? p?
t?, amott egy par?na ny?v?yt ereszt?elfakult kankalint, vagy egy ?z kecskeszak?las arcra borul?maskar?.
Vajon kinek ?lete ez a cserje? Leveleinek a sz?e vad piros-s?ga rajzolat?s??z?d, a fon?ja pedig l?gv??, s
a k?nyez?zseng?b, bors??d, h?os levelek kagyl? form?va m? most is ?zik a legut?bi es?viz?. A hely ?y
leny??te Robert?, hogy fel sem ?l?t benne, ugyan mif?e es?marad?? ?izgetik e levelek, merthogy legal?b
h?om napja bizonyosan nem esett. Az illatok k?ulat?an b?minem?boszork?ys?ot mag?? ?tet??ek ?zett.
Mag?? ?tet??ek, hogy egy petyh?t, puha gy??cs erjesztett sajtszagot ?aszt, hogy egy alul lyukas,
ibolyasz? gr??alma-f?es? belsej?en holmi t?col?magok cs??nek, mintha nem vir?, hanem j??szer
volna, ? azon sem h?kent meg Roberto, hogy egy m?ik vir?nak meg kem?y, kerekded alap?k?form?a van.
M? sohasem l?ott olyat, hogy egy p?ma szomor?legyen, ak? a f?, m?pedig most eff?e tipr?ott el?te az
egyetlen t?? kin??t?zs sz?os kis gy??l?ain, s e szomorkod?ra sz?etett n??y lombj? m?r?zt ?p a nagy vir?
z? ernyesztette oly cs?getegg? ? olyat sem l?ott m? Roberto, mint az a m?ik bokor, melynek sz?es ? h?os
levelei a vasnak tetsz?gerinc? miatt ?y kimerev?tek, hogy ak? t?y?nak, vagy t?nak is beillettek volna, r?
d?ul a t?zomsz?s?ukban ism? m? levelek hajl?ony kanalakat form?tak. Roberto ?y j?ta ezt az ?enkertet,
hogy nemigen tudta, hol j?, mesters?es erd?en, vagy f?d m?y? megb??f?di paradicsomban-e, s illatos
r??et ejtette rabul. Err? sz?v? ut?b az ?n?ek, rusztikus ??etekr?, kerti szesz?yekr?, lombkoron? Pr?
euszokr?, ?es szenvedelmekbe t?olyult c?rusokr? (c?rusokr??) besz? majd... Vagy ?y eml?szik vissza,
mint aki csal?a szerkezetekkel zs?olt ?z?barlangban j?t, hol sz?ny?? cs?t-csavart fonalak h???an eszel?
zs?sa, barb? vadon megannyi istentelen sarja burj?zik... ?z?csal??iumot emleget, rothad?elementumokat,
melyek tiszt?alan p?ak?t ??ul lecsap?tak, hogy n?i legott elment, ? meg sem ?lt az esze a vil? t?fel?g.
Eleinte a sziget fel? j??mad?dallal magyar?ta azt az ?z??, hogy tollas n? hangja k? a vir?ok ? n??yek k?
t; ? hirtelen megborzongott, mert egy denev? csaknem s?olta az arc?, r?vest ezut? pedig s?yom el? kellett
f?rehajolnia, mely cs??el lecsapott a pr??a. A Sziget madarait Roberto a fed?k?re lesz?lv? is hallotta m?
messzir?, ? biztos volt benne, hogy ezek a hangok a pal?kokon ? sz?emlenek be, most azonban sokkal k?
elebbr? hallotta ?et. A partr? nem j?ettek: m?f?e ? nem is messzi madarak ?eke hangzott teh? a n??
yeken t?r?, a haj?rr fel?, annak a rakt?nak a t???, amelyb? el???jel a zajokat hallotta. Ahogy tov?bment,
egyszer csak ?y r?lett neki, hogy a kert egy fed?zetet ?lyukaszt? sud? sz?fa t??? ? v?et, s csak ezut? fogta
fel, hogy nagyj?? haj???re ?t, oda, ahol a f?rboc legfen?ig a haj?estbe ?yaz?ik. Eddigre azonban
emberk? m?e ? term?zet olyannyira ?szekeveredtek, hogy h??k zavarodotts?? indokoltnak kell
mondanunk. M? csak az?t is, mert ugyanezen pillanatban olyan illatelegy legyintette meg ﾖ f?des pen?
z ? ?lati b? ﾖ, mintha a kertb? sz? lassan kar?ba ?ne ?. S a f?rboc mellett elhaladva tov?bl?ett a haj?rr
fel? ? ekkor vette ?zre a mad?h?at. Nem tudta, mi m? n?en illesse: n?fonat?ketreceket, a r?sk??? ?dugott
t?? ?akat, az ?akon pedig sz?nyasn?et l?ott, ahogy a hajnalt neszeln?, melynek f?y?? csak alamizsn?

14. kaptak, meg ahogy torz rikkant?okkal v?aszolgatnak a Szigeten ??szabad t?sak ?ek?e. Emitt a padl?
tornyosultak, amott a fed?zetgerend?? l?tak a ketrecek, megannyi sztalaktit ? sztalagmit, ?l?? f?g?
cseppk?ek var?solt? csodabarlangg?ezt a haj?eret is, hol a nagy sz?nyverdes?be beleremegett a sok
ketrec, s ahogy keresztezt? a napsugarak ?j?, lett nagy sz?kavarg?, sziv?v?yf?geteg. Roberto mindeme
napig sohasem hallott m? istenigaz?? madarat dalolni, l?ni azt? meg m??y se, ennyif?e fajt? legal?bis
bizonyosan nem, ?yhogy fel is ?l?t benne, vajon term?zett? ilyenek-e, avagy m??zk? ping?ta ki s cicom?
ta fel ?et, hogy pantomimot j?sszanak, vagy lobog?kba burkol?z?bak? ? lovagok par???sereg?. Most l?y
okos, ??, hi?a, minderre nem voltak nevei, hacsak azok nem, amelyeket saj? f?tek??ek a madarai
viseltek; nini, k?sag, mondta mag?an, daru, f?j... De mintha a hatty? mondta volna lib?ak. Emitt tereb?
yes kardin?isfark?? lombikforma cs??f?apok b?or gig?ukat ny?togatva, k? begy?et d?lesztve s m?-m?
emberi hangon zsolt?ozva t?ogatt? sz? f??d sz? sz?nyukat, amott k??b- s k??bf?e csapatok virtuskodtak a
ter?et k???el?alacsony kupol?at ostromolva, burukkol?vill?z?, piros ? s?ga suhog?ok k?epette, mint
megannyi fel-feldobott s r?t?en ?ra elkapott hadilobog? Sz? helyen szorong?hossz? ideges l??lovagok
m?tatlankodtak k?og?nyer??sel, vagy emelt f?el, b?itar?va, f? l?on m??tak egy-egy sort... Testre szabott
ketrec?en ?sz?k? pal?t? skarl?v?? ruh??? szem? b?avir? sisakforg? kapit?y ? turb?olta el mag? galamb
gyan?t. Egy szomsz?os kalitka alj? h?om k?katon?ska, eg?pofik? s?os kis sz?gombolyag ugrabugr?t sz?
nyatlanul, hossz? hajlott cs???, melynek t?? bajusz meredezett, orrlyukak, azzal szagl?ztak e sz?nyecsk?,
mik?ben az ?jukba akad?kukacokat csipegett?... Egy csavaros fonat?ketrecben r?al?? akvamarin begy?
fekete sz?ny?? violasz? cs??kicsi g?ya l?egetett t?ov?, m??te libasorban a fi??, s amikor nem volt hova
tov?b, m?geset rikkantott, ? nekiesett a r?snak, amit holmi indasz?ed?nek v?t, ? v?? is megh?r?t, ?
sarkon fordult, hogy a kicsinyei m? azt sem tudt?, el?te vagy m??te j?nak-e. Roberto nem tudta, hova
legyen: a felfedez? izgalommal t?t?te el, ugyanakkor sajn?ta e szeg?y rabokat, s szerette volna
ketreceiket kinyitogatni, hadd l?sa, mint ??lik el sz?esegyh?? a l?i hadsereg heroldjai, kimenek?v? az
ostromgy???, melybe a kinti t?saikt? k??vett Daphne k?yszer?i ?et. Bizony?a ?esek, gondolta, ? l?ta is
val?an, hogy a ketrecekben csak itt-ott maradt egyp? morzs?yi eles?, s hogy a v?nek val?ed?yek ? t?ak
pedig ?esek. A ketrecek mellett azonban gabon? zs?okat ? sz??ott haldarabokat vett ?zre, nyilv? az k?z?
ette oda, aki mindeme zs?m?yt Eur??a ?ajtotta volna sz?l?ani, elv?re egy haj?sem j?ja meg a t?s?f?teke
tengereit an?k?, hogy az udvaroknak vagy akad?i?nak h?mond? ne vigyen az ottani vil?okb?. Tov?
bhaladva egy deszk?al ker?ett ?t is tal?t, benne tucatnyi kapirg??j?z?gal, amit baromfinak gondolt, hab?
eff?e tollazatokat odahaza sose l?ott. Ez a j?z? is ?esnek l?szott, a ty?ok azonban hat toj?t tojtak (s ?
nepelt? is az esem?yt, ugyan?y, ahogy b?mely m? t?suk szerte a vil?ban). Roberto mindj?t f?kapott egyet,
a t?e hegy?el ?lyukasztotta, s amint gyerekkor?an szokta, egy hajt?ra kiitta a tartalm?. A t?bit az ing?e
dugta, a mam?nak meg a roppant term?enys??ap?nak pedig, kik felett?b szigor?pillant?ok k?epette r?t?
fel?e a szak?lukat, vizet ? eles?et osztott k?p?l?ul; s azut? ketrecr? ketrecre ugyanezt tette, ? k?ben azon
tanakodott, vajon mif?e gondvisel? vetette ? ?p akkor a Daphn?/i>-ra, amikor az ?latok az ?h?? k?z??e
jutottak. ?maga ugyanis k? napja id??t a haj?, s legk??b a j?etele el?ti napon l?hatta el valaki a sz?
nyasokat. ?y ?ezte mag?, mint aki k?ve ?kezik valami vend?s?be, ?p miut? az utols?megh?ott is elment,
de az asztalt m? nem szedt? le. Egy?ir?t, gondolta, annyi bizonyos, hogy valaki itt volt, ? most meg m?
nincs itt. Hogy egy vagy t? nappal az ?kez?em el?t volt-e itt, az a sorsomon mit sem v?toztat, legfeljebb
cs?osabb?teszi: ha csak egy nappal hamarabb ? haj???, csatlakozhattam volna a Daphne tenger?zeihez,
ak?hov?is mentek. Vagy esetleg egy?t halhattam volna meg vel?, ha meghaltak. Nagyot s?ajtott (az is
valami, hogy nem patk?yokr? van sz?, ? lesz?ezte mag?an, hogy akkor h? ty?ok is ?lnak a rendelkez??e.
Ism? esz?e jutott im?ti elhat?oz?a, hogy ugyanis e k?l??k nemesebbj? szabadon ereszti, s most ink?b
arra gondolt lett, hogy ha nagyon elh??n? ez a sz?kivetetts?, v?s?soron ez ut?biak is ehet?ek
bizonyulhatnak. A hidalg?k is milyen sz? tark? voltak Casal??, gondolta, ? mi m?is l?t?k r?uk, ? ha tov?
b tart az az ostrom, bizony, hogy meg is ett? volna ?et el?b-ut?b. Aki a harminc?es h?or?an volt katona
(a harminc?esben, mondom ?, de az akkoriak m? nem ?y nevezt?, s? tal? fel sem ?l?t benn?, hogy ﾖ
noha al?r n?a valaki egy-egy b?ek??t ﾖ, egyetlen, hossz?h?or?ak l?s?), az megtanulta, hogyan kell k?z??
ek lenni.
4. A demonstr?t er?

15. Mi?t emlegeti Roberto a haj? t?t?t els?napok le??akor Casal?? A hasonlat kedv?rt is, persze, hogy
ostromz?at ostromz?hoz hasonl?son, de enn? az?t t?e, mint kor?ak ember??, valami jobbat v?n?k. K?
nyen lehet, hogy a hasonl??ban rejl? kifejtett antit?iseket term?k??bs?ek ny??t? le: Casal?a ?sz?t??
vonult, nehogy m?ok vonuljanak be, a Daphn?/i>-ra ellenben a sors vetette, s ?csak azt leste, hogyan
menek?hetne. ? ink?b ?y v?em ?, hogy e f?hom?yos hist?i?a cs?penve az?t eleven?ette fel azt a
mozgalmas ? ver??yes m?ik t?t?etet, hogy a t?lobog??ostromnapok eml??el vigasztal?j? a mostani s?
atag bolyong?ban. S tal? m? valami?t. ?et?ek els?r?z?en Robert?ak csup? k? olyan korszaka volt,
amikor megtudott valamicsk? arr?, hogy micsoda a vil? s hogy mik?t kell belakni ﾖ az ostrom n??y h?
apj?a meg az utols? p?izsi ?ekre gondolok ﾖ; most pedig fejl???ek harmadik, tal? utols?korszak?a l?ett,
melynek befejezt?el ?? ? boml? v?? is egy ? ugyanaz, ? ennek a titkos ?enet? tal?gatta, mid? a jelen k??
l?ta meg a m?tban. Casale hist?i?a kezdetben csupa kirohan? volt. Roberto ?y sz?ol be r?a az ?n?ek,
hogy ?szellem?i, azt besz?ve el, mintegy, hogy minekut?a k? napj?ak l?gj?? is kikezdett, el m?sem
olvasztott sz? h?f?te b?c? bevenni sehogy sem k?es, m? nap l?gol?hev?en igenis k?es volt szembesz?lni
azzal, aki az ?monferrat? citadell?? vette ostromz? al?
A La Griva-iak ?kez?e ut?i reggelen Toiras n??y tisztet ind?ott ?nak egy sz? magukban, pusk?al a v?
lukon, hogy less? meg, miben mesterkednek a n?olyiak a tegnap megh??ott dombtet?. A tisztek t? k?el
mer?zkedtek, l??d?? t?adt, s a Pompadour ezred egyik ifj?hadnagy? hal?os tal?at ?te. Bajt?sai
visszacipelt? a v?fal m?? Roberto pedig ?et?en el?z? l?ta meg?t ember holttest?. Toiras ?y d?t?t, hogy
elfoglaltatja az el??nap emlegetett h?akat. A falakr? j? lehetett l?ni a t? musk??t, ahogy mennek el?e,
majd egyszer csak k?fel?v?nak, hogy beker?s? az els?h?at. A v?falon ?y?d?d?t, a goly?a katon? feje f??t
s??ett el, ? let?te a h? tetej?: mintha rovarfelh?csapott volna fel bel?e, spanyolok rajzottak el? ? futottak,
amerre l?tak. A musk??ok engedt? ?et, hadd fussanak, birtokukba vett? a h?at, elbarik?ozt? magukat
benne, ? zavarkelt?t?et z??ottak bel?e a dombra. K?enfekv?ek tetszett, hogy az akci? tov?bi h?akra is ki
kellene terjeszteni: most m? a v?falr? is l?ni lehetett, hogy a n?olyiak r?sek?egekkel ? s?ckosarakkal v?
ett l??z?kok ???a fogtak. Igen ?, csakhogy azok nem a dombot vett? k??, hanem lefel? a s?s? fel?h??tak.
Roberto megtudta, hogy aknaj?atok ???? szok? ilyet?k?pen kezdeni. Ha egyszer a falak al??nek, a
legutolj? puskaporos hord?kal rakj? teli. Azt kellett megakad?yozni, hogy az ellens? az ??ban a f?d al?
jusson, ahonnan m? fedez?ben dolgozhat tov?b. Ezen ?lt vagy bukott az eg?z: kintr? is meg bentr? is
elej? venni az alag???nak, ellenakn?at ?ni mindaddig, m? meg nem j? a felment?sereg, meg am? az ?
elemb? s a mun?i?? futja. M?t nem is lehet tenni ostromkor, csak ennyit: zavarni a m?ikat, ? v?ni, v?ni.
M?nap reggel, Toiras elhat?oz??oz h?en, a kiser? ker?t sorra. Roberto egyszer csak azon kapta mag?,
hogy mindenf?e gy?ev?z n?s? ﾖ L? Cuccaro vagy Odalengo dolgozni rest lakosai, hallgatag korzikaiak ﾖ
ny?sg?t?eg?en markol?sza a pusk??, ? minekut?a k? francia sz?ad m? ??t a t?partra, maguk is cs?
akokba zs?ol?nak, ? ?kelnek a P?. Toiras ? k??ete a jobb partr? n?te ?et, az ?eg Pozzo pedig b?s? intett
a fi?ak: ﾄ Menj csak, menj!ﾔ, majd a mutat?jj? is megr?ta: ﾄ Azt? vigy?z ?!ﾔ A h?om sz?ad bevette mag?
a kiser?be. Az ???? m? be sem fejezt?, de egy r?ze m?is omladozott. A leg?ys? eg?z nap a falh?agok bet?
k??? dolgozott, de v?te ?et m? egy fut?rok is, a k??pedig ?szemeket k?dtek. Azt? beesteledett, s olyan vil?
os ?szaka k?z?t?t r?uk, hogy az ?szemek el-elszenderedtek, ? a tisztek sem tartottak t?ad?t?. ? ekkor
hirtelen rohamjel harsant, s csak azt l?t?, hogy nyakukon a spanyol k?ny?ovass?. Robert?ak, akit
Bassiani kapit?y egyp? h?agp?l?szalmab?a m??vez?yelt, felfogni sem volt ideje, mi t?t?ik: minden k?ny?
ovast egy-egy musk?? k?etett, s amikor az ?okhoz ?tek, a k?ny?ovasok k??fogt? ?et, a musk??ok t?et
nyitottak, ? leter?ett? azt az egy-k? ?szem?et, majd valamennyi musk?? levetette mag? lova nyerg??, s az
?okba hengeredett. Mik?ben pedig a k?ny?ovasok f?k??ben a bej?at el??ltak, ? ?szt?et z??va a v??re,
fedez?be k?yszer?en? ?et, a musk??ok s?tetlen? be??l?tek a kapun ? a kev?b?v?ett r?eken. Az olasz sz?
ad, mely az ?s?et adta, kil?te pusk?t, ? fejvesztve menek?t ﾖ meg is kapta azt? ?te a mag?t ﾖ, de a
francia sz?adok sem tudtak jobbat. A t?ad? kezdet?? a falak megm?z??g alig n??y perc telt el, s a v??? ?
y ??t rajta, imm? falon bel?, az ellens?, hogy a fegyvereiket sem tudt? magukhoz venni. A t?ad? a
meglepet?t kihaszn?va, halomra ?t? a bentieket, ? annyian voltak, hogy mik?ben egyesek a m? talpon l??
leter???el foglalatoskodtak, m?ok m? vetk?tett? is az elesetteket. Robert?a, miut? ?is r??t a musk??okra,
s a visszar??puskatust? zsibbadt v?lal ?p az ?rat?t?sel bajl?ott, val??gal r??ult a k?ny?ovass? t?ad?a, s
egy l? ahogy a feje f??t r?tatott ? a falnyilad?on, a pat??al r?mlasztotta az eg?z torlaszt. Ez volt Roberto
szerencs?e: a test?e zuhan?b?? megv?t? az els? hal?os l??t?, s most kazla al? elborzadva leste, mint v?

16. ez az ellens? a sebes?tekkel, hogyan v?j? le a spanyolok egy gy??kedv?rt az ujj? vagy egy karperec
megkaparint?a v?ett a kez? is valakinek. Bassiani kapit?y, hogy embereinek megfutamod?? j??egye,
vit?? tov?b verekedett, de v?? is k?refogt?, s meg kellett adnia mag?. A foly?fel? ?zrevett?, hogy baj
van, ? La Grange t?ornok, aki szemle?on ?p az im?t j?t a kiser?ben, s m? t?t volna vissza Casal?a,
azonm? a v?? seg?s??e akart sietni, tisztjei azonban visszafogt?, mondv?, hogy tan?sosabb er???t k?ni a
v?osb?. A jobb partr? m? indultak az ?abb cs?akok, s l?al??an Toiras is a helysz?en termett. Egykett?e
vil?oss?v?t, hogy a franci?nak v??, itt m? csak az seg?, ha folyamatos t?zel fedezik a m? ??et, m? el
nem ?ik a foly?artot. Ebben a felfordul?ban t?t fel az ?eg Pozzo, izgatottan nyargal?zott fel-al?a vez?
kart? a cs?akkik??g ? vissza, v?tig keresve Robert? az ?? k??t. Mikor nagyj?? megbizonyosodott r?a,
hogy nem j? t?b cs?ak, sokak f?e hallat?a csak annyit mondott: ﾄ A kirilejzom?!ﾔ Majd a foly?kiv??
ismer?ek?t, bolondnak tartv? mindenkit, aki eladdig evez?sel bajl?ott, megfelel?helyet n?ett ki mag?ak az
egyik z?onyn?, ? megsarkanty?va lov?, beleg?olt a v?be. A sek?yesen ?l?olva ?y ?t ? a t?s?partra, hogy
m? csak ?ztatnia sem kellett, ??ve pedig kardot r?tott, ? nekiiramodott a kiser? fel?veszett?. Ellens?es
musk??ok csoportja j?t vele szembe, mik?ben pitymallott m?, ? nem tudt?, kicsoda ez a mag?yos lovas; a
mag?yos lovas pedig holtbiztos suhint?okkal legal?b ?? test? ? nyitott utat mag?ak, azt? k? k?ny?
ovasba ?k??t, lov? h?rah??tette. Valamelyik? csap?a el? f?rehajolt, de visszar?dult?an ?maga egy csap?
ra eg?z k?t ?t le a kardj?al: az egyik ellens?es katona csizmasz?ra buggyan?belekkel roskadt tovav?tat?
lova nyak?a, a m?iknak meg elny?t a szeme, ahogy a f??ez kapott, s nem tal?ta, mert ?l?g le volt az has?
va az arc??. Pozzo ? a kiser? al??t, s a h??? oly buzg? vetkeztett? ?p a h?ulr? leter?ett utols?menekv?et,
hogy fel sem fogt?, honnan j?. Fi? fennhangon sz?ongatva bel?ett, kardj? k?be-k?be suhogtatva a sz?r?
sa minden ir?y?a, tov?bi n?y szem?yt lekaszabolt; Roberto kikukucsk?t a szalm??, ? messzir? ?zrevette,
de el?z? nem is az apj?a ismert r? hanem az apja lov?a, a Pagnuflira, akivel ?ek ?a j?szani szokott. K?
ujj? a sz??a kapta, ? f?tyentett egyet, az ?lat pedig, mikor a j? ismert f?tyjelet meghallotta, f?? hegyezve
fel?askodott, ? vonszolni kezdte Pozzo urat a ny?? fel? Pozzo ? v?igm?te Robert?, ? r??medt: ﾖ Hol b?
k?sz, te eszetlen? L?a! S mik?ben Roberto felugrott m?? s a derek?a kapaszkodott, azt mondta m?: ﾖ Az
any? keservit, sose ott vagy, ahol lenned k?e. Azzal megsarkanty?ta a Pagnuflit, s m? v?tatott is vissza a
foly?oz. Ekkor vette csak ?zre n??y martal?, mennyire nem hely?val?ezen a helyen ez az ember, ? ordib?
va mutogattak fel?e. Egy horpadt p?c?zat?tiszt, akit h?om katona k??t, megpr??ta elv?ni az ?j?. Pozzo ?
zrevette, ki akarta ker?ni, de azt? megr?totta a zabl?, ? ?y ki?tott: ﾖ Ezt nevezik v?zetnek! Roberto
odan?ett, s akkor l?ta csak, hogy ez az a spanyol, aki k? napja tov?bengedte ?et. A spanyol is r?smert
pr???a, ? csillog?szemmel, kivont karddal indult meg fel?e. A mag?t az ?eg Pozzo erre gyorsan a bal
kez?e kapta, a jobbj?al pedig pisztolyt r?tott, s el?eszegezte, de oly vill?sebesen, hogy a spanyol, kit a
lend?et m? szinte nekisodort, ?zbe sem kaphatott. De Pozzo ? nem l?t mindj?t. El?b m? azt mondta: ﾖ
Bocs?sa meg a pisztolyt, de ha egyszer ? p?c?t visel, akkor, ugyeb?, r?zemr? is jogos, hogy... Megh?ta a
ravaszt, ? sz?on l?te a spanyolt. Vez?? elest?ek l?t? a katon? elszeleltek, Pozzo ? pedig visszadugta ??e
pisztoly?, s ?y sz?t: ﾖ No, menj?k innen, mert a v?? m? felideges?j? ?et... Gy? te, Pagnufli! Nagy
porfelh? csapva ?v?tattak a mez? s vad fr?sk??ek k?epette a foly? is, mik?ben a h?uk m??t valakik m?
mindig r?uk s??ett? a pusk?ukat nagy messzir?. A t?parton taps fogadta ?et. ﾖ Tr? bien fait, mon cher
ami ﾖ mondta Toiras, azut? Robert?oz fordult: ﾖ M?a mindenki kereket oldott, La Grive uram, csak ?
maradt a hely?. A v? nem v?ik v?z? Jobbat ?demel ? ann? a gy?a t?sas?n?. Beveszem a k??etembe.
Roberto megk?z?te, majd lov?? leugorva kezet ny?tott az apj?ak, hogy neki is k?z?etet mondjon. Kezet r?
tak, de Pozzo ? esze m?hol j?t: ﾖ Sajn?om azt a spanyol uras?ot, olyan der? embernek l?szott. Hja, a h?
or? az bizony rusnya egy fenevad. M?r?zt viszont jegyezd meg egy ?etre, fiacsk?: sz? dolog a sz?j??, de
ha valaki agyon akar csapni, akkor biztos, hogy nem neki van igaza. De nem ?! Visszamentek a v?osba, s
k?ben Roberto v?tig az apja cs?des dohog?? hallgatta: ﾖ Nem ? kerestem ?, kereste a fene...
5. A vil? labirintusa
Roberto alkalmasint fi? szeretetroham?an eleven?i f? ezt az epiz?ot, ?r?dosan gondolva vissza ama
boldog id?e, amikor m? volt egy oltalmaz?alak, aki kiragadhatta ? az ostrom z?zavar??; de ?atatlanul

17. esz?e jut az is, ami a tov?biakban t?t?t. S azt hiszem, ez nem puszt? az eml?ez? v?etlene. Eml?ettem m?,
hogy Roberto mintha az?t ?k?tetn?e t?oli esem?yeket a Daphn?/i>-n t?t?tekkel, hogy ?szef?g?ekre, ?
telemre, sorsszer?jelekre bukkanjon. Nos, ?y v?em, hogy a casalei napok eml??ek seg?s??el azt siker?t a
haj? felder?enie, mik?t is eszm?t r?leg?yfejjel apr?k?t, hogy a vil? felett?b furcsa szerkezet. Mert arr?,
hogy itt lebeg ? ? tenger k??t, azt is gondolhatta egyfel?, hogy mindez a legegyenesebb k?etkezm?ye az ?
kert alatti v?aszutakat bebolyong?tizen? esztendej?ek; m?fel? ?y v?em, hogy kor?bi viszontags?ainak
felemleget??en a maga jelenb?i ?lapot?a keresett vigaszt, mintha a haj??? abba a f?di paradicsomba
juttatta volna vissza, melyet La Griv?an ismert meg, s akkor hagyott ott, mikor az ostromlott v?os falai
k??l?ett. Roberto mostant? nem a katon? sz?l?hely? sz?l?gatta a tetveket, hanem Toiras asztala mellett,
P?izsb? j?t urak k??en hallgatta a kalandjaikat, a hadi eml?eiket, a hetvenked? pazar mes?ket. Ezen t?
salg?okb? azt a v?eked?t sz?te le ﾖ m?hozz?mindj?t a legels?est? ﾖ, hogy Casale ostroma nem az a v?
lalkoz?, amelyre ?hite szerint k?z?t. Roberto az?t j?t ide, hogy a La Griv?an olvasott h?k?tem?yek alapj?
sz?t lovagi ?mait megval??sa: a nemesi v?, s hogy kard ?ezte v?re az oldal?, egyet jelentett sz??a azzal,
hogy bajnok lesz bel?e, ki az ?et? dobja oda egy kir?yi sz?a vagy egy h?gy v?elm?en. Meg?kezt?el azt?
kider?t, hogy a dics?sereg, melyhez csatlakozott, voltak?p az els??k?etn? h?at ford?ani k?z, kedvetlen p?
ok szedett-vedett hada. Most mint maguk k??val? fogadta be ? a vit?ek gy?ekezete. De tudta, hogy vit?i
mivolta mer?f?re?t?, ? csak az?t nem menek?t el, mert ?m? a menek??n? is jobban f?t. Mikor pedig
Toiras ? t?oz?a ut? megeredt a tov?b ?szak??asztalt?sak nyelve, a tetej?e r?kellett d?bennie, hogy maga
az ostrom is csup? egy ?telmetlen hist?i?ak az egyik fejezete. Vince ? teh? meghalt, ? Nevers-re hagyta a
mantovai hercegs?et, ? ha ?y alakul, hogy valaki m? l?ja ? utolj?a, akkor az eg?z t?t?et m? ir?yt vesz. P?
d?ak ok?rt Monferrat? illet?n K?oly Em?uel is hivatkozhatott n?i jogc?re egy unokah? r?? (mert egym?
k?t h?asodtak mind), s m? j?ideje szerette volna bekebelezni ezt az ?gr?s?ot, mely a Torin? n??y tucat
m?f?dnyire megk?el??be?el??n? ?y f??ott ?lam?ak az oldal?a, mint a t?ke. ?y azt? Gonzalo de C?doba,
a savoyai herceg t?ekv?eit t?ogatv? a franci? sz???? akarva kereszt?h?ni, azt sugallta K?oly Em?uelnek,
hogy csatlakozz? a spanyolokhoz, foglalj? el egy?t Monferrat?, s azut? felezzenek. A cs?z?, akinek ?p el?
baja volt m? am?y is Eur?a-szerte, nem adta beleegyez?? a h???hoz, de Nevers-t sem ??te el. Gonzalo ?
K?oly Em?uel v?et is vetett azt? a huzavon?ak, ? valamelyik? sz?en nekil?ott Alba, Trino ? Moncalvo
bev?el?ek. J?ak j?ember volt a cs?z?, de nem ostoba, ?y h? cs?z?i biztos fennhat??a al?rendelv?, z? al?
helyeztette Mantov?. A pihen?el valamennyi tr?k?etel?ek sz?t, Richelieu azonban Franciaorsz? elleni
kih??nak v?te. Vagy legal?bis kap?a j?t annak v?nie, de nem mozdult, mert m? a La Rochelle-i protest?
sokat ostromolta. Spanyolorsz?nak kedv?e volt a maroknyi eretnek lem?z?l?a, de az?t engedte, hogy
Gonzalo ezt az alkalmat kihaszn?va nyolcezer emberrel ostromgy??e fogja az alig k?sz? katon?al v?ett
Casal?. S ez volt Casale els?ostroma. Minthogy azonban a cs?z? hajthatatlannak l?szott, K?oly Em?uel
bajt szimatolt, ? j?lehet tov?bra is egy?tm???t a spanyolokkal, titkon Richelieu-vel is felvette a
kapcsolatot. Ezenk?ben elesett La Rochelle, a madridi udvar gratul?t Richelieu-nek, ami?t ily nagyszer?
gy?elemre seg?ette az igaz hitet, Richelieu megk?z?te, ?szeterelte a sereg?, s XIII. Lajossal az ?en 1629
febru?j?an a Monginevr? ? Susa al?vitte. K?oly Em?uel azon kapta mag?, hogy nemcsak Monferrat?,
hanem Sus? is elvesztheti a kett? j??ban; egy francia v?os?t cser?e ﾖ h?ha siker? eladnia azt, amit ?yis
elvesznek t?e ﾖ felk??ta h? Sus?. Roberto egyik asztalt?sa vid?an mes?te, hogyan is t?t?t. Richelieu
metsz?g?nyal megk?deztette a hercegt?, vajon Orl?ns-t vagy ink?b Poitiers-t parancsolja-e, k?ben pedig
egy francia tiszt felkereste a susai hely?s?et, ? sz?l?t k?t a francia kir?y sz??a. A savoyai hely?s?
parancsnok, aki szellemes f?fi?volt, azt v?aszolta, hogy a f??t???herceg ? v?het?eg ezer ??mel l?ja majd
vend?? ?els??, minthogy azonban ?els?e ily n?es k??ettel ?kezett, legyen szabad ?tes?enie el?b a f??t???
urat. A h?an pipisked?Bassompierre marsall hasonl?eleganci?al kapta le kalpagj? kir?ya el?t, ? tudatv?
vele, miszerint a heged?? m? bel?tek, az ?arcosok pedig a kapuban ?lnak, enged?yt k?t a b? megkezd??
ez. Richelieu celebr?ta a t?ori mis?, a francia gyalogs? t?ad?ba lend?t, ? Sus? elfoglalt?. A dolgok ilyet?
?l?a l?t? K?oly Em?uel amond?volt, hogy XIII. Lajos ??i igen kedves vend?e, el?e is j?ult h?, hogy k?z?
tse, s mind?sze azt k?te, hogy Casal?a ne pocs?olja az idej?, mert azzal m? foglalkozik ? ink?b seg?sen
neki Genov? bevenni. V?aszul felsz??tatott, hogy m?t?tass? tart?kodni a badar besz?t?, a kez?e pedig
sz? sz? l?toll nyomatott, ugyan, ?na m? al?vele egy szerz??t, melyben felhatalmazza a franci?at, hogy
tegyenek Piemont?an azt, ami nekik tetszik; ?borraval?fej?en annyit ?t el, hogy meghagyt? neki Torin?,
valamint k?elezt? Mantova herceg?, hogy Monferrat?rt ?es b?letet fizessen neki. ﾖ ?y azt? Nevers ﾖ
mondta az asztalt?s ﾖ csak ?y tarthatta meg a saj? birtok?, hogy b?leti d?at fizet ?te olyasvalakinek, aki?
az a birtok sosem volt! ﾖ Fizetett is! ﾖ nevetett egy m?ik. ﾖ A barma! ﾖ Nevers vil??et?en megfizetett a
h?ortjai?t ﾖ mondta egy abb? aki ?y mutatkozott be Robert?ak, mint Toiras gy?tat?a. ﾖ J?bor ??t az a

18. Nevers, Szent Bern?nak k?zeli mag?. Vil??et?en csak azon volt, hogy egyes?se a kereszt?y fejedelmeket
egy ? keresztes h?or?an. De t??ik is valaki a hitetlenekkel manaps?, amikor egym?t ?i a kereszt?y!
Casalei urak, ha marad valami ebb? a szeretetre m?t?v?osb?, sz??sanak r? hogy ? uruk mindny?ukat
Jeruzs?embe fogja invit?ni! Az abb?vidor mosollyal v?igsim?ott j? ?olt, sz?e bajusz?, Roberto pedig azt
gondolta: ﾄ Tess?, ma reggel majdnem meghaltam egy bolond?t, ? az?t mondj? bolondnak azt a
bolondot, mert a r?i sz? id?r?, Melizend?? ? a Leprakir?yr? ?modozik, ahogy ?modoztam valaha ? is.ﾔ
Robert? a k??biek sem seg?ett? hozz? hogy ?l?son ezen a kusza hist?i?. K?oly Em?uel ?ul?a ut?
Gonzalo de C?doba r?bredt, hogy a hadj?atot elvesz?ette, fejet hajtott h? a susai szerz?? el?t, ?
visszarendelte nyolcezer ember? Mil??a. Francia hely?s? telep?t Casal?a, Sus?a ?yszint?, XIII. Lajos
marad? serege pedig az Alpokon ? hazament, hogy megsemmis?se az utols?languedoci ? Rhone-v?gyi
hugenott?at. ? a h?om uraknak esz? ??an sem volt, hogy tarts? magukat az alkuhoz, s az asztalt?sas?
ezt ?y mes?te, mintha teljess?gel rendj? val?ak tal?n? s? n??yan b?ogattak is, mondv?: ﾄ La Raison
d'Estat, ah, la Raison d'Estat ﾔ. Ami az ?lam?deket illeti, Olivares ﾖ Roberto kital?ta, hogy ?aff?e
spanyol Richelieu, csak ?p kev?b?kegyeli Fortuna ﾖ, Olivares teh? r??bent, hogy leszerepeltek, nagy
nehezen megszabadult Gonzal??, Ambrosio Spinol? tette a hely?e, ? azt kezdte hajtogatni, hogy
Spanyolorsz? megsz?yen??e ?t az egyh?nak. ﾖ Mesebesz? ﾖ jegyezte meg az abb?ﾖ, VII. Orb? Nevers
ut?l?? p?tolta. Roberto pedig tanakodhatott, vajon mi k?e a p??ak olyan ?yekhez, amelyekben vall?i k?
d?ek fel sem mer?nek. Ek?ben a cs?z?nak ﾖ kitudja, mennyit piszk?ta ? Olivares ﾖ esz?e jutott, hogy
Mantova m? mindig biztosi ir?y?? alatt ?l, valamint hogy Nevers-nek nem ?l m?j?an fizetni vagy nem
fizetni olyasmi?t, ami egyel?e nem az ?? elvesztette h? a t?elm?, ? k?d?t h?zezer embert, vegy? ostrom
al?a v?ost. A p?a az It?i?an porty??protest?s zsoldosok l?t? r?vest R?a ?abb kifoszt??a gondolt, ? maga
is csapatokat k?d?t a snantovai hat?ra. Spinola, aki t?ekv?b is, hat?ozottabb is volt, mint Gonzalo, ?y d?
t?t, hogy ism? megostromolja Casal?, de ez?tal am?y istenigaz??. Egy sz? mint sz?, vonta le mag?an a
tanuls?ot Roberto, aki nem akar h?or?, az sohase k?s? b?eszerz??t. 1629 december?en a franci?
megint ?keltek az Alpokon; az egyezs? szerint K?oly Em?uel tov?b kellett hogy engedje ?et, ?azonban ?y
adta bizonys?? megb?hat???ak, hogy ?fent bejelentette, miszerint ig?yt tart Monferrat?a, ? hatezer
francia katon? k?t Genova ostrom?oz, mert ez volt a r?eszm?e. Richelieu ?y tekintett r? mint egy k?y?a,
nem mondott neki se igent, se nemet. Egy kapit?y, aki Casal?an is ?y ?t?k??t, mintha az udvarban
lebzselne, ?y eml?ezett vissza arra a febru?i napra: ﾖ Micsoda ?nepl? volt ott, cimbor?, a harson?at is
megf?t?, m? csak a kir?yi palota muzsikusai hi?yoztak! ?els?e a serege ?? lovagolt be Torin?a, a fekete
ruh?a csupa aranysujt?, a f?eg? tollbokr?a, a p?c?ja milyen f?yesen ragyogott! Roberto arra sz??ott,
hogy most mindj?t egy nagy rohamr? hall besz?ol?, de nem, ez is csak aff?e par???nak bizonyult; a kir?y
nem t?adott, ellenben v?atlanul let?t Pinerol?ak, ? elfoglalta, azazhogy visszafoglalta, mert valah?ysz?
esztendeje francia v?os volt az m?. Roberto k??bel? sejtette, merre van Pinerolo, ? nem ?tette, ugyan mi
okb? seg?i a bev?ele Casale felszabad???. ﾄ Tal? bizony Pinerol?an ostromolnak benn?ket?ﾔ ﾖ
tanakodott. A p?a, akit aggasztott a dolgok ekk?ti fordulata, k?et ?j? meg?ente Richelieu-nek, hogy
szolg?tassa vissza a v?ost a savoyaiaknak. Az asztalt?sas? mindennek elmondta ezt a k?etet, bizonyos
Giulio Mazzarinit: hogy szic?iai, hogy r?ai n?fa, illetve hogy sem ez, sem az, hanem ﾖ kontr?ta meg az
abb?ﾖ egy R?a vid?i ember obsk?us k??m?yek k?t sz?etett zabigyereke, tudj' isten mi m?on, de kapit?y
lett bel?e, a p?a szolg?at?an ?l ugyan, de minden?on be akar f?k?ni Richelieu bizalm?a, aki m?is odavan
?te. ? nem ?t szemmel tartani, mivelhogy most meg Regensburgba ment vagy indult el ?pen, az isten h?a
m?? ? bizony ott d? ? el Casale sorsa, nem holmi akn?an vagy ellenakn?an. Ek?ben, minekut?a K?oly
Em?uel megpr??ta elv?ni egym?t? a francia csapatokat, Richelieu Annecyt ? Chamberyt is bevette, ?
Aviglian?? meg?k?tek egym?sal a savoyaiak ? a franci?. Ebben a lass?ad j?szm?an a cs?z?iak
Lotharingi?a nyomulva a franci?at fenyegett?. Wallenstein a savoyaiak seg?s??e indult, j?iusban
Mantov?? a cs?z?i had egy maroknyi katon?a deregly?r? a partra ugr?t, ? rajta??szer?n elfoglalt egy
er??m?yt, majd a sereg eg?ze berontott a v?osba, ? hetven ?? kereszt? fosztogatta, ki??ve pinc?? a padl?
ig a hercegi palot? is, a v?os templomait pedig, hogy h? a p?a se nyugtalankodj? hi?a, a cs?z?i had
luther?usai csupasz?ott? le egyt? egyig. ?y ?, a landsknechtek, azok, akik Spinol? er??eni j?tek, s akiket
Roberto is l?ott. A francia sereg m? mindig ?zakon forgol?ott, ? senki sem tudta, vajon meg?kezik-e azel?
t, hogy Casale elesne. B?ni, mondotta az abb? m? csak Istenben lehet: ﾖ A j?politikus, uraim, tiszt?an
van vele, hogy ?y kell t?ekednie az emberi megold?ra, mintha nem volna isteni, az istenire pedig ?y,
mintha nem volna emberi megold?. ﾖ Nosza, rem?ykedj?k h? az isteniben! ﾖ kurjantotta az egyik ?,

19. vajmi kev?s?b?an, s akkor? lend?ett a kup??, hogy a bora r?occsant az abb?k?eny?e. ﾖ Uram, ?
lelocsolt borral! ﾖ ki?tott fel az abb?els?adva: mert ?y volt szok? m?egbe gurulni az id?t?t. ﾖ Gondolja
azt ﾖ vetette oda neki a m?ik ﾖ, hogy mise k?ben ?te baleset. Bor, bor. ﾖ Saint-Savin ?! ﾖ ugrott fel erre
az abb? s a kardj?oz kapott. ﾖ ? nem el?z? becstelen?i meg a saj? nev? azzal, hogy a mi Urunk? k?
omolja! Jobban tette volna, Isten megbocs?sa, ha P?izsban marad, s ink?b a h?gyeket becstelen?i, ahogy
a magafajta pyrrhonist? szokt?! ﾖ Ugyan! ﾖ legyintett szeml?om?t r?zegen Saint-Savin. ﾖ A magamfajta
pyrrhonist? ?jelente szeren?ot adtak a h?gyeknek, s aki mert, az nyerhetett, ha vel?k tartott. De ha nem j?
t a h?gy az ablakhoz, tudtuk j?, hogy az?t nem akarja odahagyni az ?yik??, mert a h?i gy?tat?a m?
bemeleg?ette neki. A tiszt urak felpattantak, ?y kellett, hogy visszafogj? az abb?, aki m?-m? kardot r?tott.
Saint-Savin ? becs?ett, mondt? neki, de ennyit igaz? meg?demel, mert tisztess?esen verekedett az elm?t
napokban, ? h? n?i tiszteletet a frissen elesett bajt?sak eml?e is ?demel t?. ﾖ ? legyen! ﾖ hagyta r?uk az
abb? ﾖ Saint-Savin ?, felsz??om ?t, hogy miel?t nyugov?a t?ne, mondjon el elhunyt bar?aink?t egy De
Profundis-t. Ezzel ? be is ?em. Az abb?ezzel sarkon fordult, ? t?ozott, Saint-Savin pedig, aki ?p Roberto
mellett ?t, odahajolt a fi?f??ez, ? imigyen sz?t: ﾖ A kuty? meg a v?imadarak nem csapnak akkora l?m?,
amekkor? mi, amikor a De Profundis-t ??tj?. Minek annyit harangozni meg mis?ni, hogy a holtak felt?
adjanak?
Egy hajt?ra ki??ette a kup??, s figyelmeztet?eg f?emelt ujjal, mint aki istenes ?etre inti ? szent hitvall?
unk v?s?titkaira neveli Robert?, ekk?t folytatta: ﾖ Uram, ? b?zke lehet mag?a: ma kicsi h?? sz? hal?t
halt, oda se neki, csak ?y tov?b, de ne feledje, hogy a testtel egy?t a l?ek is meghal. ?y menjen h? a hal?
ba, hogy el?b j? ki?vezi az ?etet. ?latok vagyunk, a mat?ia sz??tei mi is, ak? a t?bi ?lat, csak ?p v?
telenebbek. De mert mi tudjuk azt, amit ? nem, vagyis hogy meg kell halnunk, k?z?j?k a hal?unk ???a ?p
azzal, hogy ???k a v?etlen adta, v?etlen ?et?knek. L?suk be b?csen, hogy napjaink iv?zatra ? ?
iemberekhez ill?ny?as t?salkod?ra val?, a gy?? pediglen s?tsa megvet??k. Ad?unk nek?k az ?et, bajt?
sak! Itt rohadunk meg Casal?an, k?? sz?ett?k. Hol van m? a j?Henrik kir?y, hol vannak a r?i sz? id?,
amikor a Louvre-ban fattyak, majmok, ??tek ? udvari bolondok, t?p? ? kos?emberek, muzsikusok ? k?t?
ny?s?tek, s a kir?yt nagyon is mulattatta a t?sas?uk? Manaps? v? kujon jezsuit? sz?j? ?kaikat arra, aki
Rabelais-t meg latin k?t?et olvas, ? ?ajtott er?yess??k c?j? a hugenott? legyilkol??an l?j?. Bizony isten,
nekem tetszik a h?or? de ? a magam ???e akarok verekedni, nem pedig az?t, mert az ellenfelem h?t eszik
p?tekenk?t. A pog?yok b?csebbek voltak, mint mi. H?om isten? nekik is volt, de azoknak az anyja, K?el?
legal?b nem ?l?otta azt, hogy sz?en sz?te ?et. ﾖ Uram! ﾖ m?tatlankodott a t?biek nevet??? k??ve
Roberto. ﾖ Uram! ﾖ v?ott vissza Saint-Savin. ﾖ A j?aval?ember el?z? is arr? ismerszik meg, hogy
megvet??el s?tja a vall?t, mely szerint rettegn?k kellene a vil? legterm?zetesebb dolg?, vagyis a hal?t,
gy??n?k az egyetlen j?dolgot, amit a sors adott, vagyis az ?etet, ? ??oznunk a mennyet, ahol ?? boldogs?
ban csup? a plan?? ?nek, mert azokon nem fog se jutalom, se b?tet?, csak a saj? ?? mozg?uk a semmi ??.
Legyen er?, mint a r?i g?? b?csek, ? n?zen farkasszemet a hal?lal, ne f?jen t?e. J?ust t?s?osan is
megizzasztotta a re?val?v?akoz?. Pedig h? mit? f?t? Tudta, hogy ?yis fel fog t?adni. ﾖ El?, Saint-Savin ?
ﾖ sz?t r?az egyik tiszt fedd?eg, ? bel?arolt. ﾖ Ne botr?koztassa meg fiatal bar?unkat, aki egyel?e nem ?
tes?t r?a, hogy P?izsban az istentelens? ma a boyt tov legkifinomultabb form??ak sz??, s a v?? m?
komolyan veszi uras?odat. ? t?jen nyugov?a ? is, de la Grive ?. A j?Isten oly igen irgalmas, tudja, hogy
Saint-Savin ?nak is meg fog bocs?ani. Ahogy a teol?us mondta: er? a kir?y, aki mindent lerombol, m?
er?ebb az asszony, aki mindent megkap, de n?uk is er?ebb a bor, mert abba belefullad a j?an ?z. ﾖ Tov?
b is van az id?et, j?uram ﾖ motyogta Saint-Savin, mik?ben k? bajt?sa m? h?ta-vonszolta kifel?ﾖ, ezt a
mond?t a Nyelvnek tulajdon?j?, csakhogy ??y folytatta: a leger?ebb azonban az igazs?, s ?, aki
kimondom. Ami pedig a magam nyelv? illeti, az ha m?oly nehezen forog is, nem n?ul el. A b?cs ne csak a
kardj?al, hanem a nyelv?el is vegye fel a harcot a hazugs? ellen. Bar?aim, h? hogyan nevezhettek
irgalmasnak egy olyan istens?et, aki egyetlen pillanatnyi haragj? azzal akarja csillap?ani, hogy mind??
re boldogtalann?tesz benn?ket? Csak mi bocs?sunk meg felebar?ainknak, ?nem? S egy ilyen kegyetlen l?
yt m? szeress?k is? Az abb?pyrrhonist?ak nevezett. ? legyen, de mi, pyrrhonist? legal?b vigaszt szeretn?k
ny?tani a szeg?y becsapottaknak. H?om cimbor? ? ? egyszer par?na ?mecsk?kel d?z?ett r?saf??eket
osztottunk sz? a h?gyeknek. Ha tudn?, micsoda ?tatoss? vett rajtuk er? azonm?! T?oz?? ?tal?os nevet?