• Like
1.feladat
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

Published

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
71
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
0
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Bevezetés a környezet-gazdaságtanba
  • 2. A modern társadalom fejlődése során a természet adta kincsek felkutatása,kinyerése és felhasználása révén halad előre.Ezen témakör tanulása során elsajátíthatja: a természeti erőforrások típusait, a környezet értékelésének módszereit.Természeti erőforrások gazdaságtana
  • 3. A természeti erőforrások típusaiA nem megújuló (kimerülő) természeti erőforrások – hatékonyfelhasználása szén, olaj, érckészletek – azonnali felhasználásuk vagy takarékoskodni a jövőre? ha igen milyen ütemben érdemes hasznosítani? „lehetőség költség” – opportunity cost
  • 4. Kimerülő természeti erőforrások használataHelyettesítő termék megjelenése vagy alternatív felhasználás
  • 5.  az ásványi vagyon felmérése, osztályozása, rendszerezése a nyersanyagok mennyisége durván becsülhető, gazdaságos kinyerésükhöz sokszor igen fejletttechnika szükségesPéldák: réz felhasználása alumínium felhasználása Sokszor nemzetközi diplomácia határozza meg, hogy mi tartozik bele az ásványanyag készletbe a hozzáférhetőséget befolyásolják egyéb tényezők is, mint háborús konfliktusok, politikaifeszültségek – készletnagyság pozitív in situ érték ásványvagyon
  • 6. Ásványi nyersanyagvagyon osztályozásaForrás: U.S. Bureau of Mines (1976)
  • 7. Megújuló erőforrások és hatékonyfelhasználásukA megújuló természeti erőforrások hatékony felhasználása erdő, tó halállománya, legelő, óceánA természeti erőforrások megújíthatóvá válnak a technikai fejlődés által Példák: réz felesleg – üvegszálak megjelenése általplatina, ólom is közel áll ehhezAz esőerdők, biológiai diverzitás megőrzésének problémája sokkalnagyobb veszélyeket hordoz magában az emberiség számáraOlyan ütemben szabad erőforrásainkat felhasználni, amilyen ütembenazok újratermelődnek.
  • 8. Eltartó képesség – carrying capacityA természetes növekedési törvény szerint ugyanis a növekedés vagynövekmény az erőforrás függvénye.A biológiai növekedési törvény alapján létezik egy optimális méretű készlet(egyedszám vagy biomassza), amely a maximálisan fenntartható hozamotbiztosítja.Példák: halastó és legelő esetéreErőforrás mennyiségének növekedése függ: a természeti erőforrások induló méretétől/egyedszámától a környezet eltartó képességétől.
  • 9. A biológiai növekedési törvényA maximális növekményt a 6 milliós halpopulációnál találjuk, ezt tekintjüka fenntartható halászat szempontjából optimális egyedszámnak. Ennélmaximális a hozam, mely időszakonként éppen 2 millió. A tó eltartóképessége 12 millió hal, vagyis ez a maximális egyedszám, ami a tóbanmegél. De látható az is, hogy ebben az esetben a növekmény már nulla.Tehát a maximális hozamot 6 millió hal esetén kapjuk.
  • 10. Erőforrásféleség védelme Túlhalászás esete – halak kipusztulásával fenyegetmegoldás: lehalászást korlátozó beavatkozás Túlnépesedés – a tó halhozamának éves mértékét csökkentimegoldás: nincs szükség beavatkozásra, a természet elvégzi helyettünkAz előbbi tógazdasági példánál maradva a védelem azt jelenti, hogymegakadályozzuk, hogy a tóban a halpopuláció egyedszáma 6 millió alácsökkenjen.Ha viszont évente 2 milliónál több halat horgászunk le az állományelfogyásával kell számolni.
  • 11. A környezeti probléma megjelenéseA piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréjealapján képesek teljesíteni. Ez viszont hatékony tulajdonosi szerkezetetfeltételez. általános érvényűség (universality) – minden jog maradéktalanulmeghatározott kizárólagosság (exclusivity) – tulajdonlással és használatávalkapcsolatos hasznok és költségek a tulajdonost terhelik átruházhatóság (tranferability) – tulajdonjogok szabad átruházhatósága kikényszeríthetőség (enforceability) – védett tulajdonosi jogok
  • 12. A közjavak tragédiájaHa a tulajdonosi jogok nem tisztázottak, például a legelő vagy a halastó afalu közös tulajdona a helyzet bonyolulttá válik.Erre a helyzetre az egyik legszemléletesebb példa , melyet szemléletesenír le G. Hardin Közlegelők tragédiájáról szóló tanulmánya.A feltartóztathatatlan népességrobbanásban látta korunk egyik legnagyobbtársadalmi problémáját. Elemzése egy (Lloyd, 1833) vett példán alapszik,melyet Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák című könyvéből idézünk.
  • 13. A tehenek száma Egy-egy tehénsúlyaA kéttehenesgazdákteheneinekegyüttes súlyaA másodiktehenetbeengedőkhaszna az eredetiállapothozképestA tehenekösszsúlyaAz összsúlycsökkenése10 1000 0 - 10000 011 900 1800 800 9900 10012 800 1600 600 9600 40013 700 1400 400 9100 90014 600 1200 200 8400 160015 500 1000 0 7500 250016 400 800 -200 6400 360017 300 600 .400 5100 490018 200 400 -600 3600 640019 100 200 -800 1900 810020 0 0 -1000 0 10000
  • 14. Magyarázat Mindenki betartja az együttélés szabályait – kooperatív stratégia, akkora legnagyobb a közösség jövedelme (10000 font)I. Minél többen megszegik a szabályt (dezertáló stratégia), annál inkább csökken aközösség jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra)II. Minél több dezertáló, annál kevesebb a kooperatív stratégiát folytatók jövedelmem(10000 fontról 0 fontra)III. Minél több dezertáló, annál kevesebb lesz az ő jövedelmük is (1800 fontról 0 fontra)Az egész folyamat 4 fő dezertálásáig még megéri, de az ötödik főtőlmár ugyanannyi a bevételük, mint az eredeti egy esetében.
  • 15. KövetkeztetésekMilyen lehetőségek fordulnak elő ilyen esetben?I. Ha beindult a dezertálások sora, akkor nem áll meg a negyedik embernél, hanem aláncreakció végigfut a soron, ami végül a közlegelő pusztulásához vezet. Ez a tehenekszámára éhhalált, míg a gazdák számára a teljes csődöt jelenti.II. A kooperatív stratégia elérése vagy kikényszerítése állami beavatkozás esetleg, mint afentiekben egy úgynevezett hatékony tulajdonosi szerkezet létrehozásával. Ezáltal a piacmaga biztosítja a hatékony erőforrás felhasználást. A falusi közlegelők esetében ez így mentvégbe, a közlegelők eltűntek, helyüket a magántulajdonú gazdaságok vették át. Ez a egyesekelszegényedését okozta.
  • 16. In-situ erőforrásokA természeti erőforrások nem kitermelhető természeti javait „in situ” vagyhelyben való erőforrásoknak nevezzük.A befektető számára fontos eldöntendő kérdés, hogy mi ér többet azemberiségnek, a kinyerhető erőforrás használata vagy pedig a természetitáj által nyújtható szolgáltatások megőrzése.A természeti erőforrások in situ eleme különösen fontos a turizmussal vagyáltalában a rekreációval foglalkozók számára. Részben azért, mert ezek agazdasági ágak nagyrészt az erőforrásoknak ezt az oldalát hasznosítják,másrészt ezek a gazdasági ágak is képesek saját működési közegüketvisszafordíthatatlanul károsítani.A szállodák, autópályák stb. majdnem annyi problémát tudnak okozni atermészeti tájban, mint például a vízerőművek.
  • 17. A környezet értékeléseSok közgazdász véleménye a környezettel a fő baj az, hogy nincs piac amimérhetné az árát.A társadalmi elvárások erősségének monetáris formában történő kifejezéselehetővé teszi, hogy a természetet, mint tőkét értékeljük, kiemelve ezzel atermészetvédelem jelentőségét.A pénzbeli értékelés azért is fontos, mert a politikusoknak ésdöntéshozóknak ez alapján érzékelhetővé lehet tenni a problémajelentőségét. Valamint ez által lehetőség nyílik más alternatívákkal valóösszehasonlításra.
  • 18. A környezet értékelése II. Példák:Egy folyó amelynek felső szakaszán egy fafeldolgozó üzem higanyvegyülettel gombamentesíti a fát és ennek a higanynak egy része bekerül afolyóba. Az alsó szakaszon egy cukorgyárnak a folyóból kivett vizethiganymentesíteni kell, mielőtt mosóvízként felhasználja. A higanymentestiszta vízért a cukorgyár legkevesebb annyit hajlandó fizetni, amennyibe ahiganymentesítés kerül.A szennyezett levegőjű városban a légúti megbetegedések gyakoriságanagyságrendileg magasabb, mint a tiszta levegőjű területeken. Emiattmagasabbak az orvosi ellátás költségei, nagyobbak a társadalombiztosításköltségei a táppénz miatt stb. Gyakrabban van szükség az épületektatarozására a levegő korrodáló hatása miatt. Mindezeket a hatásokatszámszerűsítve a tiszta levegő értékét monetáris formában is kifejezhetjük.
  • 19. A természeti erőforrások értékeléseA természeti erőforrások értékelésében természetesen kifejeződik atársadalom értékrendje, erkölcsi állapota. A módszerek azt vizsgáljákvalamilyen módon, hogy mennyit ér a társadalomnak, egy nemzeti park,vagy egy növényritkaság megőrzése.A módszerek mindegyike a társadalom preferenciáit, az úgynevezettfizetési hajlandóságot vizsgálja.
  • 20. A természeti erőforrások értékösszetevőiTeljes gazdaságiértékSzemélyes használattalösszefüggő értékek(Personal Use Values)Közvetlenhasználat értéke(Direct UseValues)Nem használattalösszefüggő értékek(Non-Use Values)Közvetetthasználat értéke(Indirect UseValues)Választásilehetőség értéke(Options Values)Hagyomány v.Örökölhetőség(Bequest Values)Létezési értékek(Existence Values)• élelmiszer• biomassza• rekreáció• egészség• ökológiaifunkciók• árvízvédelem• viharvédelem• bio diverzitás• védettélőlények• élőlények• irrevilibisváltozatok• élőlények• veszélyeztetettegyedek
  • 21. Fejlesztési hajlandóságA táblázat alapján megállapítható, hogy csak akkor van értelme egyfejlesztésnek, ha a fejlesztésből származó gazdasági haszon nagyobb,mint a fejlesztés ráfordításából és a természeti környezet érintetlenülhagyásából származó haszon összege.Ha viszont a várható haszon nagysága kisebb, akkor a fejlesztéstértelmetlen végrehajtani.
  • 22. Elfogadott értékelési módszerekHagyományos(valóságos) piacImplicit (rejtett)piacKonstruáltpiacA jelenlegimagatartásonalapulóA termelékenység változásaKiesett jövedelem számításaVédekezési ráfordításokUtazási költség módszerKereseti különbségekIngatlan értékekMesterségespiacA jövõbelimagatartásonalapulóHelyettesítési költségÁrnyék projektFeltételesértékelés
  • 23. A környezet értékelésének módszerei Élvezeti ár módszer vagy hedonikus ár módszer (környezeti tényezőkhatása az ingatlan árak alakulására) Feltételes értékelés (feltételes ármeghatározás megkérdezés alapján) Utazási költség módszer (parkok, természeti, turisztikai látványosságokértékelése) Környezeti kárértékelés módszere (negatív externális költségekbecslése)
  • 24. Az élvezeti ár (hedonista ár) módszerahol:Iái = az adott ingatlan piaci ára,Xin= az ingatlan árát befolyásoló jellemzők (például közműellátottság, beépítettség, közlekedésihelyzet, szomszédság, környezetminőség stb.)Aá = az ingatlan alapárabn = az n-edik, árat befolyásoló jellemző fontosságának a mértékeAmerika számos nagyvárosára ismerünk olyan számokat, amelyektájékoztatnak arról, hogy az olyan légszennyező vegyületek mint pl. akéndioxid vagy a por koncentrációjának 1 %-os növekedése az ingatlanárhány százalékos változásával jár.Hasonló elemzés elvégezhető lenne Budapesten is mondjuk az ólomravagy a repülőtéri zajra.Iái = Aá + b1Xi1 + b2Xi2 + ... + bnXin
  • 25. Feltételes értékelés módszerA természeti környezet értékelésében talán a leggyakrabban használtmódszer, ami az emberek megkérdezésén alapszik.Egy bizonyos haszonért (pl. tiszta levegő) mennyit hajlandók fizetni (fizetésihajlandóság, willingness to pay) vagy, hogy mennyiért hajlandók elviselni,mekkora kompenzációt igényelnek a környezetminőség romlásáért.A megkérdezés célja, hogy olyan árat keressünk, ami kialakulna,ha avizsgált környezeti elemre létezne valóságos piac.Előnye az univerzálisság, de az eredmények megbízhatóságát vizsgálnikell és csak azután szabad elfogadni.
  • 26. Az utazási költség módszerElőszeretettel használják parkok, természeti turisztikai látványosságokértékelésére. Alapfelvetés az idő pénz. A választás joga a miénk elmegyünka parkba vagy dolgozunk ez idő alatt. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy abelépésért fizetnünk kell és oda is kell utaznunk, amelynek szintúgy vanköltsége. Így kapunk egy képet arról, hogy valójában mennyibe is kerül egylátogatás.A park nyújtotta szolgáltatás javulása (pihenő padok kihelyezése), esetleg abelépődíj változása milyen hatással lesz a látogatási kedvre.Természetbarátok, kampányok az őserdők védelmére – jelképeserdőterületek vásárlása.Létezési értékrész – vadászok, természetbarátok interjúvolása mennyitlennének hajlandóak áldozni bizonyos állatfajok fennmaradásáért.
  • 27. Környezeti kárértékelés módszereA környezeti kárértékelés nem más, mint a negatív externális költségek(MEC) becslésének értékelése, a határmechanizmusuk éshatárorientációjuk alapján. A környezetszennyezés által okozott kárkülönböző formában jelentkezik: az emberi egészségre gyakorolt hatás (a szervezetbe bejuttatott szennyezett levegő, víz,egyéb környezeti hatás betegségeket okozhat) az élő természetben okozott károk a szennyezés következtében az épített környezetben keletkezett károk (saját csoportbasorolhatóak a tájrombolások, részben az épített környezet részei)Nehéz a lehetséges hatások beazonosítása és nagyságuk meghatározása.
  • 28. Készítették:Jámborné Strausz Hajnalka (OZ72T7) SZIE-GTK GM, levelező I. évfolyamBágyon Dániel (MA1BQ3) SZIE-GTK GM, levelező I. évfolyamKoczeth Tamás (DXU67C) SZIE-GTK GM, levelező I. évfolyam
  • 29. Köszönjük a megtisztelő figyelmet!