1. Az idei évre tervezett technológiánk már bizonyított a legszélsőségesebb körülmények között Dr. Füzi István

2. A lisztharmat ellen nem mindenki találta a megoldást

3. Még kevesebben a peronoszpóra ellen

4. A szürkerothadás elhárítása pedig esetenként már megoldhatatlan föladatot jelentett

5. Hogy jöhettek így össze az időjárási föltételek a három fő gombabetegség számára?

6. A rendkívül csapadékos ősz miatt elmaradhat idén a lisztharmatjárvány 1. Gyenge volt ősszel a lomb- fertőzöttség 2. A gombának kevés termőteste képződött 3. Sok volt köztük a parazitált 4. A kéregre lemosódott ép termőtestekből az aszkospórák egy része már ősszel kiszóródhatott 5. Másik részük áttelelhet ugyan, de mivel korán képződtek, tavasszal hamar elveszíthetik életképességüket

7. Az évjáratelemzések is a lisztharmatjárvány elmaradását valószínűsítik

8. Május 8-án már tudni lehetett, hogy lisztharmatjárvány lesz a gyakori és igen korai első tünetekből (Előrejelzés 2010. május 9-én) Szekszárd, 2010. május 8.

9. Az első levéltünetek és az első bogyótünetek megjelenése között 40 nap telt el. Ennek során a gombának kb. 5 nemzedéke fejlődött ki. május 8. május 27. június 10. június 19.

10. A lisztharmat hasonló járványt okozott, mint 2008-ban Szekszárd (Faluhely), 2007-2010. Fajta: Kékfrankos [kezeletlen]

11. A járvány annak ellenére kitört, hogy 2010-ben kedvezett legkevésbé az időjárás a lisztharmatnak a bogyófertőzés időszakában (a BOREAS modellje alapján) 2007 Problémamentes év Átlag: 94,9% Átlag: 94,7% Átlag: 89,2% 2009 Közepesen veszélyes év 2008 Járványos év 2010 Járványos év Átlag: 86,5%

12. Nagy vegyszergyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak lisztharmat elleni hatékonysága Szekszárd és Szentgál-Szőlőhegy, 2010. Fajta: Kékfrankos (2 kísérlet 5 értékelésének átlaga)

13. Nagy vegyszergyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak lisztharmat elleni hatékonysága Eger, 2010. Fajta: Blauburger (Dr. Dula Bencéné mérései alapján)

14. Nagy vegyszergyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak hatása a lisztharmatgomba termőtestképződésére Eger, 2010. Fajta: Blauburger (Dr. Dula Bencéné mérései alapján)

15. A 2009. évi szőlővédelem hatása a 2010. évi aszkospórás lisztharmatfertőzésre Szekszárd (Faluhely), 2009-2010. (Fajta: Kékfrankos)

16. A 2009-es Cantus-kezelés „megszelídítette” 2010-ben a lisztharmatot Szekszárd (Faluhely), 2010. Fajta: Kékfrankos 2010-ben lisztharmat ellen nem permetezett mintaterek

17. A 2009-es Cantus-kezelés „megszelídítette” 2010-ben a lisztharmatot Szekszárd (Faluhely), 2010. Fajta: Kékfrankos 2010-ben lisztharmat ellen nem permetezett mintaterek 2009-ben Cantus nélkül 2010-ben permetezetlen 2009-ben Cantusszal kezelt 2010-ben permetezetlen

19. Május 28-án már valószínűsíthető volt a peronoszpórajárvány – súlyos primer fertőzés május 12-e és 21-e között (Előrejelzés május 30-án) május 28. első tünetek június 10. június 19.

20. A peronoszpórajárványok kitörésében nagy szerepe van a téli és a tavaszi csapadéknak is Szekszárdi borvidék, 1991-2010.

21. 2010 előtt az utóbbi 20 évben kétszer volt korai peronoszpórajárvány, a tavalyi ereje azonban messze fölülmúlta elődeiét Szekszárdi borvidék, 1991-2010.

22. Három hullámban támadott a peronoszpóra Szekszárdi borvidék (északi rész) , 2010.

24. A Merlot termését megvédeni igazi szakmai kihívás volt Szentgál-szőlőhegy, 2010. július 9. 80,5%-os mértékű fürtfertőzöttség Kontakt szerek kb. két hetenként

25. A Merlot termését megvédeni igazi szakmai kihívás volt Szentgál-szőlőhegy, 2010. július 9. 5X szisztemikus szerek, de 2 X 2 nap „csúszás” 38,9%-os mértékű fürtfertőzöttség

26. A Merlot termését megvédeni igazi szakmai kihívás volt Szentgál-szőlőhegy, 2010. július 9. BASF-technológia, de 2 X 2 nap „csúszás” 36,3%-os mértékű fürtfertőzöttség

27. A Merlot termését megvédeni igazi szakmai kihívás volt Szentgál-szőlőhegy, 2010. július 9. BASF-technológia tökéletes időzítéssel (9-11 nap) 0,3%-os mértékű fürtfertőzöttség

28. Nagy vegyszergyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak peronoszpóra elleni hatékonysága Szentgál-szőlőhegy, 2010. Fajta: Merlot (4 értékelés átlaga)

29. Nagy vegyszergyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak peronoszpóra és lisztharmat elleni átlagos hatékonysága Szekszárd és Szentgál-Szőlőhegy, 2010. Fajta: Merlot és Kékfrankos)

30. A botritiszjárványok kitörése a fürtfertőzési időszak (zsendülés–érés) időjárásától függ Szekszárdi borvidék, 1990-2010.

31. Augusztus végétől október elejéig folyamatos nedvesség (eső, köd, harmat, pára), kevés napsütés > szétrepedő bogyók > elképesztő erejű botritiszjárvány Kritikus helyzet

32. A lisztharmat és a peronoszpóra is segített a botritisznek

34. Nagy vegyszergyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak szürkerothadás elleni hatékonysága Eger, 2010. Fajta: Blauburger (Dr. Dula Bencéné mérései alapján) 3 botritisz elleni védekezés: virágzás vége (VI. 23.), fürtzáródás (VII. 14.) és zsendülés (VIII. 24.)

35. Lisztharmat és botritisz elleni védelem

36. Bizonyított már a lisztharmat ellen

37. Kettős hatás a peronoszpóra ellen (kritikus helyzetekben is)

38. Új Mythos született

40. A BASF integrált szőlővédelmi technológiája 2011-re Kumulus S 5 kg Vivando 0,2 l Collis 0,4 l Vivando 0,2 l Collis 0,4 l Vivando 0,2 l Kumulus S 5 kg Kumulus S 5 kg Scala 1,75 l Delan 0,5 kg Acrobat Mz 2 kg Delan 0,5 kg Forum R 3 kg Delan 0,5 kg réz réz réz

41. A BASF integrált szőlővédelmi technológiája 2011-re a Cantusszal Kumulus S 5 kg Vivando 0,2 l Collis 0,4 l Vivando 0,2 l Collis 0,4 l Vivando 0,2 l Kumulus S 5 kg Cantus 1 kg Delan 0,5 kg Acrobat Mz 2 kg Delan 0,5 kg Forum R 3 kg Delan 0,5 kg réz réz réz