1. Projektor
• A projektor, videó projektor vagy digitális vetítő a
számítástechnikában egy kimeneti eszköz. A
számítógéptől egy kábelen videojelet kap, és az
ennek megfelelő képet a lencséjén keresztül
kivetíti egy külső felületre, például falra,
vászonra
2.
3. • Felbontás
• A videoprojektorok fontos tulajdonsága a
felbontás. Tipikus hordozható projektor
felbontások és elnevezések:
• SVGA (800×600 pixel)
• XGA (1024×768 pixel)
• 720p (1280×720 pixel)
• 1080p (1920×1080 pixel).
4. Fényerő
• A videoprojektorok fontos tulajdonsága a
fényerő amit lumenben mérnek.
• Az 1500 és 2500 lm közti fényerejű projektorok csak
elsötétített szobában, kis felületre képesek jól látható
képet vetíteni.
• A 2500 és 4000 lm közti készülékkel homályos teremben
közepes méretű felületre
• A 4000 lm felettivel pedig nagyméretű felületre lehet
vetíteni olyan teremben, ahova nem süt be a nap és
villannyal sincs megvilágítva.
6. • A DLP (Digital Light Processing) technológia
hosszú évek óta folyamatosan fejlődik, és a
pikóprojektoroktól az óriás fényerejű vetítőkig
minden projektorkategóriában használják.
• Jelenleg egyike a két uralkodó
projektortechnológiának, vagyis az LCD
technológiával versengve osztozik a
projektorpiac túlnyomó részén.
DLP technológia
8. Digitális fényfeldolgozás
• A DLP projektorok működése egy mikro-
elektromechanikai rendszerű (MEMS =
microelectromechanical system) eszközön alapul, amely
„digitális mikro tükrös eszköz” néven vált ismertté (Digital
Micromirror Device, azaz DMD).
• A DMD, amelyet 1987-ben fejlesztett ki a Texas
Instruments, egy félvezető alapú, gyors, fényvisszaverő
digitális fénykapcsolókból álló elrendezés, egyszerűbben
szólva egy tükröcskék százezreiből vagy millióiból álló, a
kívánt képformátumnak megfelelő téglalap alakú chip.
9. A DMD egy CMOS hordozóra integrált mikro tükör-rendszer. Az ábra két tükröt
mutat a sok százezerből. Az egyik "bekapcsolt", azaz logikai "1" állapotban van
(+10 fokos szögben elmozgatva), a másik pedig "kikapcsolt", azaz logikai "0"
állapotban. Az, hogy egy tükör a fényforrás fényének mekkora hányadát tükrözi
a vetítő objektív irányába, a bekapcsolt és kikapcsolt állapot időtartamának
arányától függ
10. Előnyei és hátrányai
• A DLP technológia előnyei:
– -Nincs rácsozat a pixelek közt, így folytonosabb a kép
– -Nagyobb kontraszt érhető el a technológiával
– -Állítólag tartósabb, mint az LCD projektor. A
mindennapi életben alapvetően mindegy, jelenleg
hamarabb elavul a technika, mintsem tönkremenne.
• A DLP projektorok hátránya:
– A forgó kerék miatt szivárványeffekt, tehát a képre egy
gyors rápillantás során a másodperc törtrészééig, picit
eltolva látjuk a 3 alapszínt. Ez zavarónak tűnhet, de az
agyunk képes a tanulásra, én személy szerint pár óra
alatt hozzászoktam, és az én agyam már nem látja.
11. LCD projektor működési elve
• 3 LCD panel található a projektorban, piros, zöld
és kék, mindegyiken a megjelenítendő kép
megfelelő színsávja. A fényforrást tükörrendszer
segítségével mindegyik kijelző mögé irányítják,
majd a 3 alapszín képét egyesítik, és az
optikába vetítik, ami szétszórja a falon.
13. Előnyei és hátrányai
• Az LCD előnyei:
– Azonos teljesítményű fényforrással nagyobb a fényereje
– Élesebb, kontúrosabb a képe, ami videónézéskor rögtön
hátrányba fordul: Jól látszanak a pixeleket elválasztó rácsok.
Hajolj csak közelebb a monitorodhoz? A sok kis pixel közt vékny
sötét rácsháló van, hiszen minden pixelt külön lehet vezérelni, így
el is kell választani őket egymástól.
• Az LCD hátrányai:
– A fent említett rácsozat
– Ha egy pixel tönkremegy, akkor az adott pixel vagy fényes, vagy
sötét lesz, de állandó. Egy pixelnél nem vészes, több pixelnél már
irritáló lehet. Az ilyesmi ritka dolog, de előfordul. Nem tudm a
projektor gyártók hány halott pixellel minősítik még
elfogadhatónak a terméket, de a monitoroknál egy pixelhiba nem
hiba - a gyártók szerint.
14. A projektorok felhasználási területe
• A forgalmazó cégek a kiforrott technológiák és a széles
választékának köszönhetően képesek szinte minden
vevő igényét kielégíteni. A legjelentősebb vásárlóerőt az
oktatási intézmények, az ipari felhasználók, a
szórakoztatóipar és a pénzesebb magánvásárlók
jelentik. Magyarországon a forgalom legjelentősebb
részét az egyetemek, főiskolák teszik ki.