2. A squareolás lényege, hogy összehozzuk az árat és az időt, azonos
egységrendszerre az ábrázoláskor. Vagyis a függőleges és vízszintes
tengelyeken egy egység elmozduláshoz, egy egység idő tartozzon. Pl. egy
nap : 1 dollár, ez az alap eset.
Mivel nem csak napi chartok vannak, ezért a squareolás heti, vagy órás
charton már más értékeket kíván meg, mint az 1:1 arány.
Továbbá vannak nem normál volatilitású papírok, ezek esetén is a normál
értéktől eltérő squareolás az optimális.
A squaerolás alapértékei: 100 dollárig 0,1 aránylik az 1-hez, 100 dollár fölött
0,01 aránylik az 1-hez, 1000 dollár fölött 0,001 aránylik az 1-hez.
Ha az alap értékek nem jók akkor a felezzük az értéket 0.1/2= 0.05, ha még
ez sem jó akkor azt is felezhetjük 0.025. Ezekben a léptékben lehet az infó
ablak csúszkájával könnyedén arrébb állítani a mértékét.
A program automatikusan elvégzi a squaerolást, de le kell ellenőrizni,
melynek módszere a 45fokos szögben húzott vonal shortra és longra
történő, minél gyakoribb visszatesztelésének módszere.
3. A 45 fokos szöget megtartó
Square nevű rajzeszközt
használjuk a beállításokhoz!
Ha jól van a square-olás elvégezve, akkor hasonlóan sűrűn és lehetőség szerint a
legközelebbi visszahúzódásoknál a 45fokos szöget érinti, metszi a korrekció.
4. Ha túl nagy egy papírnak a volatilitása, ki fog lógni a képernyőről. Mindegy milyen
lenne a szabályos beállítása, csökkenteni kell az ár skála square értékét. Az infó
ablak csúszkájával könyedén megkereshető az optimális érték.
5. Ha pedig túl kicsi egy papírnak a volatilitása akkor lapos lesz a chart és a 45 fokos
vonalaink beleérnek a chartba, érdemes növelni a skála square értékét, amíg
a 45 fokos vonalaink a legtöbb helyen szépen érintik a visszahúzódásokat a charton.
7. A jó beállításnak a másik visszaigazolása, ha az alsó és felső csúcsok
csatornaszerűen használják ezt a sebességet
8.
9. A következő slide-kon különböző beállítások láthatók, indexekre és kisebb,
nagyobb értékű, volatilitású papírokra.
10. Ezzel az eszközzel beállítjuk a square értéket. És közben rádöbbenünk
a 45 fok csodájára! Kereskedésünkben a trendline 45 fok funkcióját használjuk.
Trendline + Shift gomb adja a 45 fokot. Erre már tudunk scan-elni is!
11.
12.
13. Ha nagyon nagy értéket változott az ár, vagy a karaktere változik meg jelentősen
nő vagy csökken a volatilitása akkor a Square értékét meg kell változtatni. De
jellemzően ezt nagyon ritkán, akár csak évek múlva kell megtenni.
16. Square és a GT
A Square és a GT működésének elmélete: Gann azt
állította, hogy az árak square-olt charton normális
kiegyenlített menetben, 45 fokos szög mentén mozognak.
Ami csak elmélet, mert a valóságban hol ennél
gyorsabban, hol lassabban mozognak, de mindenképpen
visszatérnek a 45 fokhoz, amelyik pont ez által egy
kitüntetett, kiegyenlítődési pont és egyben egy ciklus
záródásának pontja is, ahonnan nagy valószínűséggel
trendváltozás következik.
17. Square eszköz egyik használata látható a képen, amikor az ár elrugaszkodik egy pontról,
úgymond kimegy az alapnégyzetből, és amelyik nap visszaérkezik a sarkára, azon a napon
lezajlódott a 45 fokra történő visszanormalizálódása az árnak. Ezt nevezhetjük egy normalizált
pontnak, de ez csak a helyesen square-olt charton működik.
18. Ezen a képen a Square és a GT másik használata látható, amikor timerként
használjuk. Ha egy swing aljára, tetejére húzzuk a négyzet oldalait és amikor ez a
négyzet véget ér, attól az időpillanattól trendváltozás várható.
19. Ez a pont
többszörösen is erős
szignáljel volt! 45%
és timer együtt
20. Ez a másik amikor a négyzeten belül a
45% -nál normalizálódott a mozgás
Itt ért véget a nov. 09 környéki
beszakadás négyzete. Ez a Timer jel a
trend változásra
Ez a példa szemlélteti a Square és a GT két féle használatának a módját.
A Square helyett timerként a GT használjuk! Ez a program jelenlegi beállítása
mellett így javasolt! Ugyanazt mutatják, de a Square-t másra használjuk.
21. A GT csak felhelyezési módjában különbözik a Square-tól, és csak
timerként használható. De annak nagyon jó!
22. A Gannn Box alapesetben amikor szabályos négyzetet formál és az OGA
működésének alapjai hasonlóak. Az OGA mindig megtartja négyzet formáját és
csak squared charton használható.
23. W.D.Gann 1935-ben publikálta a “The Basis of My Forecasting Method”
című füzetét 35 oldalon, amelyben elmagyarázza a szögek használatát.
24. Az OGA a fenti slide-on bemutatott alapvető szögekből kevesebbet, de az erősebb
szignáljel értékűeket használja. Ráadásul ez erősen hasonlít Murrey Math speed lines-hoz,
lényegében ugyan az.
Mr. Jenkins, aki ezt az eszközt kifejlesztette, ebben az állított négyzetformátumban használja.
Ebben a formában a négyzet kerete a Square és a GT-vel azonos elven működik, így a timer
része is ugyan oda esik. Ami a plusz, azok a sugarak.
25. A sugarak használatának szabályrendszere ugyan az, mint a sugaras
eszközöknél. Tapasztalatom szerint egy jól squareolt charton a legjobb
ilyen típusú eszköz. A 45 fokot azért kiemelném belőle!
26.
27. Az OGA másik használatának módszere, amit TraderBambu fejlesztett ki és ez is jól működik,
az OGA kiinduló oldallapját a swing csúcsokra helyezzük, ezáltal egy megdöntött négyzet alakul ki.
Ebben az esetben a sugarak és a timer ugyan úgy használhatók, de máshová esnek, mint az
alapváltozatánál.
28.
29. Ha csak a timer részét akarjuk használni, akkor a többi eszközrész
láthatatlanná tehető.