Agrártájak fenntarthatósága

1. A hagyományos agrártájak szociális (gazdasági) és
ökológiai fenntarthatóságának kihívásai
Hartel Tibor
hartel.tibor@gmail.com
Május 25, 2018, Budapest

2. Kutatási trend 1: a táplálék termelés és biodiverzitás védelem
összeegyeztetése.
Kompromisszumok – trade offs
-Land sparing – biodiverzitást kompromittálja a termelési területen
-Land sharing – a termelés csökkentése, magas biodiverzitás

3. Kutatási trend 2: fenntartható intenzifikáció – termelési hozam
különbségek („yield gap”) bezárása

4. ‘...Feláldozni a biodiverzitást
még több hulladékért?
Zárjuk be a hozamkülönbséget („Close the yield gap”)

5. Hozamkülönbség bezárása és HNV területek
A Magas természeti értékkel
rendelkező területek:
-Agrártájak, magas
biodiverzitással rendelkeznek.
-Eztenziv mezőgazdaság hozta
létre, tartja fenn őket (land
sharing).
-Nagy a „yield gap”.
-Intenzifikációval tönkremennek.

6. Kutatási trend 3: agrártájak mint szociális-ökológiai
rendszerek
A kompromisszumok komplexebbek, mint a „land sharing-land sparing” stratégia
esetén:
-Biodiverzitás-termelés kompromisszum (trade-off)
-Táplálék biztonság – food security – amely sokszor független a termeléstől
-Szociális értékek (táj identitás, tájhoz kapcsolt emberi – egyéni, közösségi –
értékek) – is a „trade-off” részei.
- Előadásom célja kiemelni, hogy a hagyományos tájak komplex szociális-
ökológiai rendszerek. A „konvencionális” paradigmák (amelyek szinte
kizárólagosan a termelés-monetáris értékekre épülnek) nem elégségesek
ezen tájak fenntarthatóságának a biztosításához.

7. Agrártáj profil – Európa (EUROSTAT)

8. Agrártáj profil – Európa (EUROSTAT)

9. Hagyományos tájak “szociális-ökológiai csomagok”

10. A természeti örökséget a kisléptékű, extenzív
mezőgazdaság tartja fenn - növények
Loos et al. 2014 – Agriculture Ecosystems and Environment, Tölgyesi et al., RAMA

12. Komplex tájak – kedvez(het)nek az ember-nagy ragadozók
együttélésének
De:
-Konfliktusok
-Kompenzációs, prevenciós rendszerek kiánya. Kutatások hiánya.
-Emberi terjeszkedés a tájban „sparing” típusú, azaz „ez az én területem, a
medve helye a vadonban van.” (Lassan már nincsen „vadon”.)
Dorresteijn et al. 2014 – Landscape Ecology.
Fotó: Dr. Szabó József.

16. A „kulturális váz” tükrözi a társadalomban végbemenő változásokat

17. Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése
Ökoszisztéma szolgáltatások értékelése
“A szegény ember hagyományos
mezőgazdaságot, a gazdagok a modern
mezőgazdaságot választják.”
Az emberek jórésze modern típusú életformára
vágyik, a természet nagymértékben hiányzik a
jövőbeni elképzeléseiket illetően.
Veszély: számos ökoszisztéma szolgáltatás
sérülékeny. Intenzifikációra, terület
felhagyásra, földek eladására „hajlamos”
rendszer.
Hartel et al. (2014) – Ecology and SocietyHartel et al. 2014 – Ecology and Society

18. Ökoszisztéma szolgáltatások értékelése
Hartel et al. (2014) – Ecology and Society

19. Táj és „kulturális” preferenciák – Q módszer
Milcu et al. 2014 – Land Use Policy

20. Tájak a jólétért és a gazdasági fejlődésért
Férfi dominálta csoport, román nemzetiségűek, 51 évesek (medián)
„A burjánok nagyon ellenállók.
Kell a herbicid, hogy kiőljük őket...
A modern mezőgazdaságban van a jövő.”
„Ezt a juhászost nem szeretem.
Mert nem modern.”
„Tetszenek az új épületek.”
„Ez túlhaladott mezőgazdaság...”
- Szeretik a gazdagságot és a gazdasági
növekedést, és nem szeretik a szegénységet és
azokat a jeleket amelyek az fejlettlenségre utalnak.
Milcu et al. 2014 – Land Use Policy

21. Tájak az egyensúlyért és a harmoniáért
Szászok és külföldiek, fiatalok (medián 35 év), NGO ban aktiváltak. Bevételük függött a védelmi
munkálatoktól.
„Itt a természet és ember együtt él.”
„A természet mindent megad....”
„Ha kézzel kaszálsz több mag érlelődik.
és diverzebb a táj...”
- Pásztori tájak, kissé idillikus ember-természet
kapcsolattal. Kulturális megnyilvánulások, természet,
hagyományos gazdálkodás.
Milcu et al. 2014 – Land Use Policy

22. Tájak az emberért
Cigány dominálta, munkahely nélküliek és nagyrészt függenek a szubzisztens gazdálkodástól.
„A választásokon kivül semmi
sem történik itt...”
„Fontos, hogy az embernek pénze legyen
és egy olyan szép háza...de
nincsenek munkahelyek”
- Egyszerű falusi életet tartják fontosnak.
Milcu et al. 2014 – Land Use Policy

23. Társadalmi tőke – szociális csapda
• Több tényező gátolja a résztvevést:
bizalmatlanság, jó vezetők hiánya,
kommunikáció hiánya, szegénység,
vállalkozó szellem hiánya, gyenge
infrastruktura, korrupció etc.
• Csapda. Egyoldalú beavatkozások nem
elégségesek ahhoz, hogy feloldják a
csapdát.
• A gyenge társadalmi tőke veszélyezteti a
gazdag természeti örökséget.
347 lakó
66 falu
Mikulcak et al. 2014 – Land Use Policy

24. Ember-agrártáj kapcsolat: öt tengelyen
Balázsi Ágnes adatai - Erdővídék.
- Kongnitív – tanulás
- Érzelmi – identitás, esztétika, csend, szabadság
- Tapasztalati – megfigyelések, család, emlékek
- Anyagi – termelés
- Filozófiai – egzisztencia, szabadság, az élet
csodálatossága, harmónia, spirituális
Bár fontosak a helyi közösslgeknek, ezek az
értékek nincsenek figyelembe véve a klasszikus
„értékelési” (termelés orientált) paradigmákban.
Balázsi Ágnes adatai

25. Következtetések
• Melyek a földhasználat fő mozgatói a régióban?
A hagyományos mezőgazdaság kiemelkedő természeti és kulturális értékekkel
rendelkező agrártájakat tart fenn. A legtöbb ember ezt szegénységként éli meg
és nem, lehetőségként.
• A fenntartható fejlődés potenciális szociális és intézményi kihívásai.
Intézményi: korrupció, csökkent hatékonyság, kontextus specifikusság hiánya
(konfliktusok felhalmozódása, motiváció „kiölése”).
Szociális: gyenge társadalmi tőke, egységes vízió hiánya (konfliktusok).
Gazdasági: szegénység, opciók hiánya (land grabbing, intenzifikáció, felhagyás).
Ökológiai: Az egyetlen olyan tőke ami erős és építeni lehetne rá (sérülékeny).
Vidék fejlesztés: holisztikus, szociális-ökológiai fejlesztés.
Kutatás: transz-diszciplináris, fenntarthatóságot célzó, megoldás orientált kutatások
(hiányzanak, „diszciplináris világban” nem tudnak kibontakozni).

26. Tudományos publikációk

27. Köszönöm a figyelmet!