Az időjárás és éghajlat
Az időjárás           Az időjárás elemei határozzák meg.                                                Csapadék         ...
Az időjárás: az időjárás elemeinek              változása Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:De miért fontos?  ...
Az időjárási adatok rögzítése1. Vizsgálják a felhőzetet2. Az ég borultságát3. A csapadék fajtáit                          ...
Meteorológiai léggömbökA meteorológiai léggömb meteorológiai mérőeszközök, rádiószondák   szállítására alkalmazott eszköz....
Az éghajlatEgy terület átlagos időjárását ÉGHAJLATNAK hívjuk.Elemei:4. Napsugárzás5. Hőmérséklet6. Csapadék7. SzélÉvszakok...
Éghajlati térképek (Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok   ezeket a kiegészítő térképeket)ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET      HAZÁNKB...
Éghajlati térképek II.                                       Sok csapadék:   ÉVI CSAPADÉKMENNYISÉG                        ...
Éghajlati térképekÉves napfénytartam1. A legmagasabb   középhőmérsékletű táj kapja   a legtöbb napfényt.2. A legcsapadékos...
Éghajlati térkép IV. - Széltérkép                                          ÉK ÉNYNY-szél     Dévényi-szélkapu (szoros)    ...
Éghajlati diagram használata                                 1. Számold ki az éves és                                 Olva...
Magyarország éghajlata    Egészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!Magyarország éghajlati térképei és a diagr...
Gyakorlás a témazáróra     Tanuld meg a szabályokat, majd klikkelléssel ellenőrizd, hogy jól                              ...
Gyakorlás témazáróra 2.1.    Havi középhőmérséklet     A napok középhőmérsékletének átlaga     Összeadjuk a napok középh...
A csapadék képződésének fázisai 1. A párolgás – a felszín és vízfelület állandóan párolog 2. A felszálló pára hőmérséklete...
Magasság és hőmérséklet                                2000 méter - 0 ‘C                                                  ...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Az időjárás és éghajlat - 5. osztály

6,181 views

Published on

Természetismeret tantárgyra - csak letöltve működik az animáció miatt!

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
6,181
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
7
Actions
Shares
0
Downloads
155
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Az időjárás és éghajlat - 5. osztály

  1. 1. Az időjárás és éghajlat
  2. 2. Az időjárás  Az időjárás elemei határozzák meg. Csapadék + Eső hó Napsugárzás Hőmérséklet +Napsugarak beesési szögétől Talaj Színe Felhőzöttség mértéke Szél
  3. 3. Az időjárás: az időjárás elemeinek változása Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:De miért fontos? A hétköznapi öltözködésben A közlekedésbenFontos a mezőgazdaságban
  4. 4. Az időjárási adatok rögzítése1. Vizsgálják a felhőzetet2. Az ég borultságát3. A csapadék fajtáit Szélmérő4. Levegő hőmérsékletét Folyékony halmazállapot: eső Ónos eső,5. Légnyomást6. Szél irányát és sebességét Barométerrelhalmazállapot Szilárd
  5. 5. Meteorológiai léggömbökA meteorológiai léggömb meteorológiai mérőeszközök, rádiószondák szállítására alkalmazott eszköz. Mintegy 30 km magasságig képesemelkedni és a kezdetben, a talajon csaknem üresnek ható, héliummal vagy hidrogénnel töltött léggömb ebben a magasságban kb. 12 m átmérőre duzzad. Maga a léggömb az esetek többségében latex- anyagból készül, saját tömege csupán 200 g. Az időjárási szondák a léggömbre kerülnek felfüggesztésre, ügyelve arra, hogy az eszközök és a léggömb között elegendő távolság legyen, az árnyékoló hatást elkerülendő. A 30 km magasságig történő felemelkedés kb. 75-80 percig tart, ezen idő alatt a rádiószondák a mért adatokat a fogadó meteorológiai állomásra sugározzák. A célmagasság elérése után a léggömb csaknem szabadesésben, illetve egy kis ejtőernyővel fékezve, kb. 20 perc alatt száll vissza a földfelszínre.
  6. 6. Az éghajlatEgy terület átlagos időjárását ÉGHAJLATNAK hívjuk.Elemei:4. Napsugárzás5. Hőmérséklet6. Csapadék7. SzélÉvszakok:Nyár=forró és szárazŐsz=enyhe és csapadékosTél=hideg és szárazTavasz=meleg és csapadékos Hazánk éghajlata:Éves csapadékmennyiség: 700mmÉves középhőmérséklet: + 10’C NedvesÉves közepes hőingás: 24’C Kontinentális
  7. 7. Éghajlati térképek (Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok ezeket a kiegészítő térképeket)ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET HAZÁNKBAN 1. Színekkel jelöl 2. A térkép mellett színkód látható Olvassuk le, hogy melyik tájunk a legmelegebb és melyik a leghűvösebb?
  8. 8. Éghajlati térképek II. Sok csapadék: ÉVI CSAPADÉKMENNYISÉG •Nyugaton és a hegységekben Kevés csapadék: • Alföld közepe •Kelet- MagyarországAszály: hosszan tartó csapadékmentes ASZÁLYOS időszak. (szabály) TERÜLETEK
  9. 9. Éghajlati térképekÉves napfénytartam1. A legmagasabb középhőmérsékletű táj kapja a legtöbb napfényt.2. A legcsapadékosabb tájunk a legkevesebb napfényt kapja
  10. 10. Éghajlati térkép IV. - Széltérkép ÉK ÉNYNY-szél Dévényi-szélkapu (szoros) ÉNY Uralkodó szelek: 2. Hazánk nyugati és középső tájain: ÉNY 3. Hazánk keleti tájain főleg z ÉK-i szelek jellemzőek 4. A szelek az Alpok és Kárpátok között a Dévényi szélkapun tör be hazánk területére
  11. 11. Éghajlati diagram használata 1. Számold ki az éves és Olvasd le: (hőmérséklet Csapadékmennyiség) csapadékösszeget! 2. Számolj éves Január: középhőmérsékletet! Április: Összes hónap khm-t összeadjuk Szeptember: 12 6. Számolj éves közepes Itt találod a hónapokat hőingást! Legmagasabb középhőmérsékletű hónap értékéből kivonjuk a legalacsonyabb értékét! A csapadék A hőmérsékletleolvasásának Leolvasása itt helye
  12. 12. Magyarország éghajlata Egészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!Magyarország éghajlati térképei és a diagram a következőt mutatja:hazánkban a nyár MELEG és a tél hőmérséklete HIDEG !Emiatt az éves közepes hőingásNAGY . A csapadék évesmennyisége viszonylag KEVÉS tavasszal és ősszel SOK hullik,nyáron és télen pedig KEVÉS . Nyáron sokszor kialakul hosszúcsapadékmentes időszak is, melyet ASZÁLYNAK hívunk. A csapadéktehát EGYENLŐTLENÜL oszlik el.Az ilyen éghajlat messze a szárazföld belsejében alakul ki, ezért a neve isezt tükrözi: SZÁRAZFÖLDI ( KONTINENTÁLIS ) éghajlat.
  13. 13. Gyakorlás a témazáróra Tanuld meg a szabályokat, majd klikkelléssel ellenőrizd, hogy jól tudod-e!)1. Milyen irányból melegszik a levegő? A levegő alulról, a talaj felől melegszik fel, azaz a Nap felmelegíti a talajt, az pedig a felette levő levegőt.3. Mitől függ a felmelegedés? Napsugarak hajlásszögétől Felhőzöttség mértékétől A talaj színétől (Albedó)7. Napi középhőmérséklet Egy napon mért hőmérsékleti adatokat összeadjuk és elosztjuk annyival, ahány adatunk van.Pl. 12’C, 16’C, 14’C – ez a három adatunk van, akkor12+16+14= 42 és ezt a számot elosztjuk 3-mal, vagyis 42:3= 14’Cvagyis ezen a napon 14’C volt a napi középhőmérséklet.
  14. 14. Gyakorlás témazáróra 2.1. Havi középhőmérséklet A napok középhőmérsékletének átlaga Összeadjuk a napok középhőmérsékleti adatait, majd elosztjuk a hónap napjainak számával4. Évi középhőmérséklet A havi középhőmérsékletek átlaga Összeadjuk a havi középhőmérsékletek adatait, majd elosztjuk 12-vel (mert hiszen ennyi hónap van egy évben)7. Hőingás számolása A legmagasabb mért adat és a legalacsonyabb mért hőmérsékleti adat közti különbség.Pl. 2006- ban a következő havi középhőmérsékleteket regisztrálta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)Jan: -2’C, febr: -2’C, márc: 2’C, ápr: 5’C, május: 11’C, jún: 17’C, júl: 22’C, aug: 21’C, szept: 16’C, okt: 12’C, nov: 5’C és dec: 1’CLegmagasabb hőmérséklet: július: 22’C és legalacsonyabb: január: -2’CA két adat közti különbség: 24’C, azaz 2006.év éves közepes hőingása: 24’C
  15. 15. A csapadék képződésének fázisai 1. A párolgás – a felszín és vízfelület állandóan párolog 2. A felszálló pára hőmérséklete 200 méterenként 1’C-kal csökken, vagyis lehűl! ………………… ………………….. 3. A hűlő levegőből a pára porszemekre válik ki.4. A cseppek egyre nagyobbak lesznek és felhő képződik. ……… 5. Amikor a cseppek nagyra nőnek és legyőzik a gravitációt …… szépen kihullanak csapadék formájában Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*************
  16. 16. Magasság és hőmérséklet 2000 méter - 0 ‘C 1000 méter a szint- 1800 m = + 1’C különbség 1600 m = + 2’C 1400 m = +3’C 1200 m = + 4’C 1000 méter + 5’C 800 métert kell 800 m= +6’C lefelé haladni 600 m = + 7’C 400 m = + 8’C 200 méter + 9 ’C1. 200 méterenként 1’C-kal változik a hőmérséklet

×