Természetismeret tantárgyra - csak letöltve működik az animáció miatt!

1. Az időjárás és éghajlat

2. Az időjárás
 Az időjárás elemei határozzák meg.
Csapadék
+ Eső
hó
Napsugárzás
Hőmérséklet
+
Napsugarak beesési
szögétől
Talaj Színe
Felhőzöttség mértéke Szél

3. Az időjárás: az időjárás elemeinek
változása
 Az időjárás változásait figyelemmel kísérjük:
De miért fontos? A hétköznapi öltözködésben
A közlekedésben
Fontos a mezőgazdaságban

4. Az időjárási adatok rögzítése
1. Vizsgálják a felhőzetet
2. Az ég borultságát
3. A csapadék fajtáit Szélmérő
4. Levegő hőmérsékletét
Folyékony halmazállapot: eső
Ónos eső,
5. Légnyomást
6. Szél irányát és sebességét
Barométerrelhalmazállapot
Szilárd

5. Meteorológiai léggömbök
A meteorológiai léggömb meteorológiai mérőeszközök, rádiószondák
szállítására alkalmazott eszköz. Mintegy 30 km magasságig képes
emelkedni és a kezdetben, a talajon csaknem üresnek ható, héliummal
vagy hidrogénnel töltött léggömb ebben a magasságban kb. 12 m
átmérőre duzzad. Maga a léggömb az esetek többségében latex-
anyagból készül, saját tömege csupán 200 g. Az időjárási szondák a
léggömbre kerülnek felfüggesztésre, ügyelve arra, hogy az eszközök
és a léggömb között elegendő távolság legyen, az árnyékoló hatást
elkerülendő. A 30 km magasságig történő felemelkedés kb. 75-80
percig tart, ezen idő alatt a rádiószondák a mért adatokat a fogadó
meteorológiai állomásra sugározzák. A célmagasság elérése után a
léggömb csaknem szabadesésben, illetve egy kis ejtőernyővel
fékezve, kb. 20 perc alatt száll vissza a földfelszínre.

6. Az éghajlat
Egy terület átlagos időjárását ÉGHAJLATNAK hívjuk.
Elemei:
4. Napsugárzás
5. Hőmérséklet
6. Csapadék
7. Szél
Évszakok:
Nyár=forró és száraz
Ősz=enyhe és csapadékos
Tél=hideg és száraz
Tavasz=meleg és csapadékos Hazánk éghajlata:
Éves csapadékmennyiség: 700mm
Éves középhőmérséklet: + 10’C
Nedves
Éves közepes hőingás: 24’C Kontinentális

7. Éghajlati térképek
(Az Atlaszotok 12.oldalán találjátok
ezeket a kiegészítő térképeket)
ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET
HAZÁNKBAN 1. Színekkel jelöl
2. A térkép mellett
színkód látható
Olvassuk le, hogy
melyik tájunk a
legmelegebb és
melyik a
leghűvösebb?

8. Éghajlati térképek II.
Sok csapadék:
ÉVI CSAPADÉKMENNYISÉG
•Nyugaton és a
hegységekben
Kevés
csapadék:
• Alföld
közepe
•Kelet-
Magyarország
Aszály: hosszan tartó csapadékmentes ASZÁLYOS
időszak. (szabály) TERÜLETEK

9. Éghajlati térképek
Éves napfénytartam
1. A legmagasabb
középhőmérsékletű táj kapja
a legtöbb napfényt.
2. A legcsapadékosabb tájunk a
legkevesebb napfényt kapja

10. Éghajlati térkép IV. - Széltérkép
ÉK
ÉNY
NY-szél Dévényi-szélkapu (szoros)
ÉNY
Uralkodó szelek:
2. Hazánk nyugati és középső
tájain: ÉNY
3. Hazánk keleti tájain főleg z
ÉK-i szelek jellemzőek
4. A szelek az Alpok és
Kárpátok között a Dévényi
szélkapun tör be hazánk
területére

11. Éghajlati diagram használata
1. Számold ki az éves és
Olvasd le: (hőmérséklet
Csapadékmennyiség)
csapadékösszeget!
2. Számolj éves
Január:
középhőmérsékletet!
Április:
Összes hónap khm-t összeadjuk
Szeptember:
12
6. Számolj éves közepes
Itt találod a hónapokat
hőingást!
Legmagasabb középhőmérsékletű
hónap értékéből kivonjuk a
legalacsonyabb értékét!
A csapadék A hőmérséklet
leolvasásának Leolvasása itt
helye

12. Magyarország éghajlata
Egészítsd ki az alábbi mondatot, és otthon tanuld meg!
Magyarország éghajlati térképei és a diagram a következőt mutatja:
hazánkban a nyár MELEG és a tél hőmérséklete HIDEG !
Emiatt az éves közepes hőingásNAGY . A csapadék éves
mennyisége viszonylag KEVÉS tavasszal és ősszel SOK hullik,
nyáron és télen pedig KEVÉS . Nyáron sokszor kialakul hosszú
csapadékmentes időszak is, melyet ASZÁLYNAK hívunk. A csapadék
tehát EGYENLŐTLENÜL oszlik el.
Az ilyen éghajlat messze a szárazföld belsejében alakul ki, ezért a neve is
ezt tükrözi: SZÁRAZFÖLDI ( KONTINENTÁLIS ) éghajlat.

13. Gyakorlás a témazáróra
Tanuld meg a szabályokat, majd klikkelléssel ellenőrizd, hogy jól
tudod-e!)
1. Milyen irányból melegszik a levegő?
 A levegő alulról, a talaj felől melegszik fel, azaz a Nap felmelegíti a
talajt, az pedig a felette levő levegőt.
3. Mitől függ a felmelegedés?
 Napsugarak hajlásszögétől
 Felhőzöttség mértékétől
 A talaj színétől (Albedó)
7. Napi középhőmérséklet
 Egy napon mért hőmérsékleti adatokat összeadjuk és elosztjuk
annyival, ahány adatunk van.
Pl. 12’C, 16’C, 14’C – ez a három adatunk van, akkor
12+16+14= 42 és ezt a számot elosztjuk 3-mal, vagyis 42:3= 14’C
vagyis ezen a napon 14’C volt a napi középhőmérséklet.

14. Gyakorlás témazáróra 2.
1. Havi középhőmérséklet
 A napok középhőmérsékletének átlaga
 Összeadjuk a napok középhőmérsékleti adatait, majd elosztjuk a hónap
napjainak számával
4. Évi középhőmérséklet
 A havi középhőmérsékletek átlaga
 Összeadjuk a havi középhőmérsékletek adatait, majd elosztjuk 12-vel (mert
hiszen ennyi hónap van egy évben)
7. Hőingás számolása
 A legmagasabb mért adat és a legalacsonyabb mért hőmérsékleti adat közti
különbség.
Pl. 2006- ban a következő havi középhőmérsékleteket regisztrálta az Országos
Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
Jan: -2’C, febr: -2’C, márc: 2’C, ápr: 5’C, május: 11’C, jún: 17’C, júl: 22’C, aug:
21’C, szept: 16’C, okt: 12’C, nov: 5’C és dec: 1’C
Legmagasabb hőmérséklet: július: 22’C és legalacsonyabb: január: -2’C
A két adat közti különbség: 24’C, azaz 2006.év éves közepes hőingása: 24’C

15. A csapadék képződésének fázisai
1. A párolgás – a felszín és vízfelület állandóan párolog
2. A felszálló pára hőmérséklete 200 méterenként
1’C-kal csökken, vagyis lehűl! …………………
…………………..
3. A hűlő levegőből a pára porszemekre válik ki.
4. A cseppek egyre nagyobbak lesznek és felhő képződik.
……… 5. Amikor a cseppek nagyra nőnek és legyőzik a gravitációt
…… szépen kihullanak csapadék formájában
Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*************

16. Magasság és hőmérséklet
2000 méter - 0 ‘C
1000 méter a szint-
1800 m = + 1’C különbség
1600 m = + 2’C
1400 m = +3’C
1200 m = + 4’C
1000 méter + 5’C
800 métert kell
800 m= +6’C lefelé haladni
600 m = + 7’C
400 m = + 8’C
200 méter + 9 ’C
1. 200 méterenként 1’C-kal változik a hőmérséklet