2. Nyugat-Európában a ’80-as
években ment végbe a változás,
amit a paleotelevíziózásból a
neotelevíziózásba való
átmenetként definiálhatunk
3. Paleotelevízió
• pedagógiai jellegű kommunikációs
szituáció (hierarchiát tükröz)
• a műsorok egymástól jól érzékelhetően
elválasztottak (pl. konferálás)
• informál-szórakoztat-tanít
• állampolgárhoz szól
• jól azonosítható célközönség
4. Neotelevízió
• közelség, közvetlenség
• gyakran szólítják fel a nézőket véleménynyilvánításra,
részvételre interaktivitás (korlátozott)
• „mindennapiság ígérete” életvitel ritmusához igazodó
műsorok (pl. délelőtt főzőműsor)
• a megidézett tér egy lehetséges mindennapi teret
ábrázol (pl. kanapék, fotelek)
• műsorhatárok elmosódnak, klipszerű lesz a műsorfolyam
• megjelennek kevert műfajok, mint az infotainment –
informál és szórakoztat egyszerre
• magánemberhez szól
• a célközönség heterogén
5. „…a neotelevízió egyik fő célja […] a
valósághatás keltése, a valószerű
hangsúlyozása, miközben a valóság és a fikció
teljesen összekeveredik benne. A neotévé jóval
kevesebbet beszél a külvilágról, mint elődje: a
televíziózás lényege már nem a valóság
megmutatása, hanem a tévé és a nézők
kapcsolatának fenntartása.”1
1 „Neotelevízió: válság és/vagy megújulás?” Császi Lajossal és Síklaki Istvánnal Jenei Ágnes
beszélget. Médiakutató 2006/1:39
6. Szociálpszichológiai vonzat:
• Kontrolligény kielégítése (a néző
befolyásolni tudja a műsort)
• Társas viszonyok (talk show,
valóságshow)
• Önértékelés növelése (a néző
összehasonlítja magát a szereplőkkel)
7. Programszerkesztés szerepe
• Az USA-ban a ’60-as években, Nyugat-
Európában a ’80-as években válik fontossá
• A kínálat összehangolása a kereslettel
• Meghatározza a csatorna jellege, társadalmi-
gazdasági helyzete, idő (évszakoktól
napszakokig)
• Nem csak maguk a műsorok, hanem az egész
audiovizuális környezet kialakítása vált fontossá
(pl. logó)
8. • A neotelevízió jelensége sok helyen a nagy,
általános kereskedelmi csatornák elterjedését és
a közszolgálati csatornák válságát jelentette
• A közszolgálati csatornáknak így kereskedelmi
engedményeket kellett tenniük =>
identitásválság, presztízsveszteség
• Ha a médium fogalmán keresztül értelmezzük
ezt a jelenséget, a paleotelevízió lényegében a
rádió és a filmek körül kialakult társadalmi
gyakorlatok összessége volt, a neotelevízió a
televízió médiumának igazi eljövetele
9. Felhasznált irodalom:
„Neotelevízió: válság és/vagy megújulás?” Császi
Lajossal és Síklaki Istvánnal Jenei Ágnes
beszélget. Médiakutató 2006/1:39-56
„A paleotelevíziótól a neotelevízióig – és tovább”
Maksa Gyula. Debreceni Disputa 2007/10:35-40
