Your SlideShare is downloading. ×
Hogyan élünk victor_andras
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Hogyan élünk victor_andras

714
views

Published on

Published in: Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
714
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Hogyan élünk? És hogyan kellene? Victor András Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
  • 2. Hogyan élünk? És hogyan kellene? Nem úgy élünk, ahogy kellene, aminek több oka van:
    • Sokan vagyunk a Földön
    • 2. Nem olyan módon élünk, ahogy kéne („Nagy lábon”, nem mértéktartóan élünk!)
  • 3. Sokan vagyunk! A Föld lakosságának alakulása
    • a Föld lakossága ma már 7 milliárd
    • az emberiség létszáma a Kr. előtti évezredektől 1800-ig alig emelkedett, de 1800 táján meredeken el kezdett emelkedni, és még most is folyamatosan nő!
    • az előrejelzések azt mutatják, hogy az emberiség létszáma kb. 10 milliárdnál fog tetőzni, 2050 táján
  • 4. Sokan vagyunk!
    • A Föld lakosságának alakulása
    • a grafikonok azt is jelzik, hogy az ún. fejlett világ lakosainak a létszáma nem fog számottevően emelkedni
    • a fejlődő világ az, ahol a létszám meredeken emelkedni fog
    • ebből az következik, hogy a gazdag/ fejlett világ egyre gazdagabbá válik, a szegény világ pedig egyre szegényebbé !
    • számolni kell tehát azzal, hogy az emberiség ebben az értelemben polarizálódni fog az elkövetkező évtizedekben!
  • 5. Sokan vagyunk! A szaporodás mértéke is különböző a gazdag/szegény világban A 3. világban („Szegények”) magas – Az 1. világban („Gazdagok”) alacsony (vagy negatív)
    • az 1 szülőképes nőre jutó gyermekek létszáma 0 és 7-8 között változik
    • az ún. fejlett világban (egész Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában ill. Dél-Amerika egyes területein pl. Brazíliában) ez a szám 2 alatt van
  • 6. Sokan vagyunk!
    • ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a megszülető gyermekek száma
    • nem pótolja a halálozások számát
    • Afrika középső területein és sok más országban ezzel szemben az 1 nőre jutó gyermekek száma 6-7 (vagy 7 fölötti)
    • tehát a népességrobbanás , annak ellenére, hogy azt bizonyos betegségek (pl. AIDS) visszafogják, még mindig Afrikában lesz a legintenzívebb
  • 7. Sokan vagyunk?
    • Magyarország népességének alakulása (1950-től)
    • Magyarországon inkább egyre kevesebben vagyunk
    • csökken a lakosság létszáma (már 10 millió alá csökkent)
    • 1980-ban keresztezte egymást a születések és halálozások évenkénti száma
    • a bevándorlások ellenére 1980 óta csökken a lakosság létszáma
    • ez egyrészt pszichológiai gond , de legalább ennyire gazdasági gond is , mert a lakosság ilyen értelemben öregszik
    • tehát egyre kevesebb fiatal/munkaképes korú keresetéből kell eltartani az egyre több idősebb embert
  • 8. „ Nagy lábon” élünk!
    • a világon a leggazdagabbak többet költenek fogyókúrára, mint a legszegényebb emberek élelemre
    • az emberiség kisebbik része nem tud ellenállni a bőséges étkezés csábításának, a nagyobbik része élelem szűkében él , a legszegényebbeknél – különösen a gyerekeknél – az éhhalál sem ritka
    • Európa a természeti kapacitásainak kb. a 3x-át fogyasztja
    • természeti kapacitás : mennyi legelő terület, szántóföld, halászható vízfelület, nyersanyagforrás, energiaforrás stb. áll a rendelkezésünkre
    • ez csak úgy történhet meg, hogy más országok természeti kapacitásait is felhasználjuk!
  • 9. „ Nagy lábon” élünk!
    • Magyarország energiafogyasztása
    • Magyarországon ma már több energiát fogyasztunk nyáron, mint télen
    • az USA már évtizedek óta ebbe a kategóriába tartozik
    • látható, hogy 20 év alatt a fogyasztás kb. megkétszereződött
  • 10. „ Nagy lábon” élünk!
    • Nyáron több energiát fogyasztunk, mint télen!
    • az egyértelmű, hogy télen fűtenünk kell
    • 15 fok alatti lakásban nem lehet életvitelszerűen dolgozni és élni
    • a téli fűtés létszükséglet
    • nyáron hűteni kell; ekkor a hűtőgépek, mélyhűtők, de legfőképp a klímaberendezések működtetésére több energiát használunk fel, mint a téli fűtésre…
    • a nyári hűtés viszont csak kényelmi szükséglet
    • csak ritka esetben mondható el, hogy üzemeltetésük létszükséglet lenne
  • 11. „ Nagy lábon” élünk! Pazarolunk!
    • mi magyarok , akár érezzük, akár nem, a gazdag világ része vagyunk
    • ha rangsorba állítjuk gazdagság tekintetében a világ országait, akkor mi a leggazdagabb 20%-on belül vagyunk
    • sokan ezt nem így érzik, mert nem a szegény világgal hasonlítják össze a magyarok életszínvonalát, hanem a nálunk még gazdagabb országok – pl. Svédország, Ausztria, Svájc stb. – életszínvonalával
    • ha nem hozzáértők körében közvélemény-kutatást végzünk, akkor az emberek legnagyobb része Magyarországot a világ középmezőnyébe sorolja
    • nemhogy a gazdag 1/3-ba, hanem a gazdag 1/5-be tartozunk bele!
    Ha mindenki átvenné a magyarok fogyasztási szokásait, még két Földre lenne szükség!
  • 12. „ Nagy lábon” élünk!
    • Fűtés
    • Hűtés
    • Közlekedés
    • Világítás
    Pazaroljuk az energiát! Látszanak a nagyvárosok, ipartelepek, mezőgazdasági területek ... Egész éjszaka „világítjuk” a világűrt…
  • 13. „ Nagy lábon” élünk!
    • energiaforrásaink döntő többsége szén alapú energia- forrás, azaz energiaigényünk 80%-át szén, olaj, kőolaj és földgáz égetésével nyerjük
    • fosszilis energiaforrásokra (szén, olaj,
    • kőolaj, földgáz) támaszkodunk, pedig ezek véges
    • mennyiségben vannak a Földön
    • a megújuló energiaforrások felhasználási aránya mindössze 14%
    • a döntően szén alapú energiaforrások égetése szén-dioxidot produkál, és a szén-dioxid levegőben való mennyiségének növekedése fokozza a globális felmelegedést (üvegházhatás erősödése)
    C-tartalmú anyagok égetése ≈ 80% Egyéb ≈ 20%
  • 14. „ Nagy lábon” élünk!
    • nap-
    • víz-
    • szél-
    • biomassza-
    • fosszilis (szén, C-alapú)
    • atomenergia- urán sem lesz örökké…
    Megújuló energiaforrások: (14%) Energia-fajták: Meg- nem-újuló energiaforrások: (86%)
    • ez azért megdöbbentő adat, mert 200 millió év alatt képződött a földkéregben ez a kőolaj és földgáz, és mi kb. 1 milliószoros sebességgel fogyasztjuk, mint ahogy az képződött
    • a kőolajat nagyjából 100 éve bányásszuk (autókat is kb. azóta használunk), és a becslések szerint még nagyjából 100 évig lesz kőolajunk a Földön
    • vagyis nagyjából 200 év alatt elhasználjuk a Föld teljes kőolajkészletét
  • 15. „ Nagy lábon” élünk! Pazaroljuk az anyagokat 1. Víz - Ivóvíz a WC-ben!?
    • túl sok vizet fogyasztunk, ivóvizet használunk a WC-ben is
    • egy hagyományos lehúzós WC-ben kb. 10 liter zubog le egy lehúzással , ami ráadásul ivóvíz minőségű víz
    • az igazán jó az lenne, ha két csővezetékrendszer lenne a lakásban…
    • ez azért is elgondolkoztató, mert a világon nagyon sokan (több mint 1 milliárdnyian) víz szűkében élnek, és sok millió embernek a napi teljes víz „adagja” nem több, mint 10 liter
    • mi egy WC-lehúzással elhasználunk annyit, amennyi nekik ivásra, mosásra, főzésre, mosogatásra, takarításra stb. kell…
  • 16. „ Nagy lábon” élünk! 2. Papír - Az „elektronikus korszakban” több fogy belőle
    • mindenki azt gondolta annak idején, hogy az elektronikus korszakban kevesebb papírt fogunk fogyasztani, mert elektronikus úton küldjük egymásnak az információkat
    • mégis több papír fogy most pl. Magyarországon, mint 20 évvel ezelőtt, amikor még nem éltünk az elektronikus korszakban
    • az információáramlás mennyisége olyan irdatlan mértékben megnőtt , hogy sajnos ezzel együtt a papírfogyasztás is megnőtt
    3. Műanyag - Egyszer-használatos tárgyak 4. Szerves anyag- Étel a szemétben! Pazaroljuk az anyagokat
  • 17. „ Nagy lábon” élünk! Eldobó társadalom Budapest hulladéka: 4 millió kg/nap
    • Budapesten a fejenkénti és naponkénti hulladék produkálás kb. 2 kg , (háztartási és ipari hulladék)  Budapest 2 millió lakosú, tehát ez 4 millió kg naponta
    • egy részét a rákospalotai hulladékégetőbe szállítják, ami abból a szempontból jó, hogy energiát termelnek vele (lakásokat fűtenek)  abból a szempontból viszont rossz , hogy az abban lévő szerves hulladékot lehetett volna komposztálni, a kéményen kiáramló gázok pedig tartalmaznak veszélyes gázokat is
    • bár a hulladékégetőben keletkező maradék kis térfogatú, veszélyes hulladéknak minősül , mert a benne lévő veszélyes anyagok koncentráltan megmaradnak
    • ennek a napi 4 ezer tonna hulladéknak a nagyobbik részét Pusztazámorra szállítják, ami Budapesttől 25 km-nyire van  ide szállítják közúton (sok pénzért) a sok ezer tonna szemetet
  • 18. „ Nagy lábon” élünk! Eldobó társadalom Belefulladunk a szemétbe! Csendes óceáni szemét-sziget 10-15 magyarországnyi szemétsziget! 1,5 millió km 2 ! Az eldobált műanyag hulladék most már az óceánokban olyan mértékű, hogy a Csendes-óceánon egy 10-15 magyarországnyi méretű , vagyis 1-1,5 millió km 2 -nyi szemétsziget úszik. Zárógondolatként egy szomorú dolog:
  • 19. A tengeráramlások ezeket összesodorták két helyre: Csendes óceáni szemét-sziget
    • ez az irdatlan mennyiségű szemét (főleg flakonok, műanyag öngyújtók, kupakok stb.) valószínűleg úgy került az óceánba , hogy:
    • bedobálták a hajókról
    • a folyókba bedobált hulladékot a folyók besodorták az óceánba
    • a szemétszállító vagy konténer hajók illegálisan nem a megfelelő helyre, hanem az óceánba eresztették be a rakományukat
  • 20. Csendes óceáni szemét-sziget Egyelőre sajnos nem lehet tudni, hogy miért, de az ott élő albatroszok ezzel a műanyag szeméttel is etetik a fiókáikat , akik közül sok elpusztul… Döbbenetes felvételek vannak arról, hogy milyen ez a szemétsziget (flakontenger) a Csendes-óceánon:
  • 21. „ Nagy lábon” élünk! Hogyan számszerűsíthető? – Az ökológiai lábnyom fogalma
    • ez a környezetterhelésünknek a mértéke , amit úgy kell kiszámítani, hogy megnézzük hektárban annak a föld-és vízterületnek a nagyságát, amelyet az életünkhöz felhasználunk (nyersanyagforrásnak, termőföldnek, szántóföldnek, halászati területek stb.)
    • ez az ökológiai lábnyom lényegében 3 tényezőtől függ (pl. egy ország esetében):
    • Népesség
    • 2. Fogyasztás
    • 3. Technológia
  • 22. Ökológiai lábnyom
    • ez az ökológiai lábnyom sajnos már ijesztő mértékű , főleg ha azzal vetjük össze, hogy mennyi az ökológiai kapacitás
    • ezt a 2 számot kell összevetnünk: adott országban 1 lakosra hány hektár ökológiai kapacitás jut, tehát mennyi az a termőterület és vízfelület, amelyet használni tudunk, és mekkora az a terület, amit ténylegesen használ 1 fő az életben
    • nem mindegy , hogy ennek a kettőnek a viszonya , egyenlege pozitív vagy negatív
    • itt most a pozitív egyenleg rosszat jelent, hiszen ez azt jelenti, hogy többet fogyaszt, mint ami van neki
  • 23. Ökológiai lábnyom
    • az USA ökológiai lábnyoma majdnem 2x akkora, mint amekkora az ökológiai kapacitása (van egy-két olyan kivételes ország is, ahol 10-15x-e az ökológiai lábnyom az ökológiai kapacitásnak!)
    • negatív egyenleget a világ 2 helyén láthatunk csak: Afrikában és Dél-Amerikában, mindenhol máshol ez pozitív
    Térség Lábnyom (ha/fő) Kapacitás (ha/fő) Egyenleg Afrika 1,1 1,3 - 0,2 Ázsia 1,7 1,1 + 0,6 Kína 1,6 0,8 + 0,8 D-Amerika 2, 0 5,4 - 3,4 USA 9,6 4,7 + 4,9 EU 4,8 2,2 + 2,6
  • 24. Ökológiai lábnyom
    • Magyarországon is pozitív , mert kb . 2 hektár jut 1 főre, mint ökológiai kapacitás , és kb. 3,5 hektárnyit fogyasztunk fejenként, vagyis 1,5-2x annyit, mint amennyi van nekünk
    • csak úgy tudunk többet a használni Föld javaiból annál, mint ami nekünk van, hogy más népek/országok javait is használjuk (ásványkincseket, termőföldeket stb.)
    Térség Lábnyom (ha/fő) Kapacitás (ha/fő) Egyenleg Afrika 1,1 1,3 - 0,2 Ázsia 1,7 1,1 + 0,6 Kína 1,6 0,8 + 0,8 D-Amerika 2, 0 5,4 - 3,4 USA 9,6 4,7 + 4,9 EU 4,8 2,2 + 2,6 Magyarország 3,5 2,0 + 1,5
  • 25. Ökológiai lábnyom
    • a 6,5-7 milliárd ember egyesített ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a Föld teljes ökológiai kapacitása, vagyis mi 7 milliárdnyian többet fogyasztunk, mint amennyi van
    • Hogy csináljuk ezt? Kitől vesszük el azt, amit többet fogyasztunk a jelenleg adott kapacitásnál?
    • erre sajnos egyetlen válasz van: az UTÓDAINKTÓL
    Térség Lábnyom (ha/fő) Kapacitás (ha/fő) Egyenleg Afrika 1,1 1,3 - 0,2 Ázsia 1,7 1,1 + 0,6 Kína 1,6 0,8 + 0,8 D-Amerika 2, 0 5,4 - 3,4 USA 9,6 4,7 + 4,9 EU 4,8 2,2 + 2,6 Magyarország 3,5 2,0 + 1,5 Világ 2,2 1,8 + 0,4
  • 26.
    • Mennyi idő alatt éljük föl az egy év alatt keletkező ökológiai forrásokat?
    Ökológiai év Ökológiai kapacitás, mint „törzstőke”
    • tekintsük a Föld ökológiai kapacitását egyfajta törzstőkének, ami a bankban van, és minden évben bizonyos hozamot, nyereséget hoz (mert nőnek a fák, növények, szaporodnak az állatok)
    • mi most többet használunk, mint amennyi a kamat, mint amennyi évente újratermelődik, vagyis tulajdonképpen most már a törzstőkét fogyasztjuk
    • ez gazdasági szempontból katasztrofális állapot , hiszen nincs az a közgazdász, aki belemenne abba a helyzetbe, ami nem csak a kamatokat veszi ki a bankból, hanem a törzstőkét is
  • 27.
    • Mennyi idő alatt éljük föl az egy év alatt
    • keletkező ökológiai forrásokat?
    Ökológiai év 2010-ben ez a dátum augusztus 17. volt! Mennyi idő alatt fogyasztjuk el azt, ami regenerálódott?
    • van egy másik szám is, ami azt jelzi, hogy túlfogyasztunk: ha kiszámoljuk azt, hogy mennyi ökológiai kapacitás keletkezik/regenerálódik 1 év alatt
    • azt is meg tudjuk mondani, hogy mennyi idő alatt fogyasztottuk el ezt az évente regenerálódó kapacitást
    … amikorra már elfogyasztottuk a 2010-re (egész évre) való ökológiai értéket, vagyis ez azt jelenti, hogy augusztus 18-tól kezdve már lényegében hitelre fogyasztottunk…
  • 28. Hogy kellene élnünk? Azt már tudjuk, hogy sajnos nagy lábon, pazarlóan élünk… 1. szabály: Anyagtakarékosan: takarékoskodni kellene mindennel (vízzel, fával, fémmel, papírral, textillel stb.) 2. szabály: Kevesebbet és ugyanazt többször!: kevesebbet kellene fogyasztanunk, ill. ugyanazt többször kéne felhasználnunk
    • több élettel bíró tárgyakat kéne inkább használnunk, és nem olyanokat, amelyek csak egyszer használatosak
    • régen a tárgyak nagy része javíthatóra készült, az alkatrészeket cserélni lehetett, ha egy tárgy tönkrement, akkor másra is felhasználták őket; ez ma sajnos nem így van
    • „ A kasza és az elektromos kenyérpirító története”
    A tárgyak életútja:
  • 29. Hogy kellene élnünk?
    • Hulladékmentesen!
    • meg kellene a természettől tanulnunk azt, hogy körfolyamatokban gondolkozzunk
    • az 1 irányú folyamatok helyett a gyártási folyamatokban is a körfolyamatokat kellene alkalmazni , de ma sajnos egy irányúakat alkalmazunk
  • 30. „ Hulladékgyártó” folyamat Lineáris (emberi termelés) 1 irányú folyamat -> veszélyes hulladék timföld (Al 2 O 3 ) bauxit -> -> alumínium -> lábos -> szemét vörösiszap
    • bár nagyon magas a vastartalma – mégsem használjuk vasgyártásra
    • még mindig olcsóbb a bauxitot kibányászni, mint átállítani a vasgyártás technológiáját
    • a vörösiszap így lényegében szemétté válik, sőt veszélyes hulladékká
  • 31. „ Hulladékmentes” folyamat falevél Körfolyamat (természet) falevél -> avar -> humusz -> növényi tápanyag -> Komposztálás!!
    • a szerves hulladékot vétek elégetni vagy a szeméttelepre kivitetni
    • a szerves hulladékból komposztálással megint föld lesz, vagy természetes trágyaszerű anyag
  • 32. Hogy kellene élnünk?
    • Fűtés: szigetelés
    • Hűtés: roletta vagy légkondi?
    Energia-takarékosan!
    • nem csak az fontos, hogy kevesebbet együnk (lásd korábban: a fogyókúrára költött pénz)
    • a magyar lakosság is 125-130%-os tápláltsági állapotban van , tehát valójában többet eszünk, mint amennyit kellene
    • Étkezés:
    • Világítás: kompakt fénycső
    • Utazás: tömegközlekedés
    • kevesebb húst kéne fogyasztanunk, mert a hús előállítása nagyon sok energiát és vizet igényel
  • 33. Hogy kellene élnünk?
    • Energia-takarékosan!
    • az állattenyésztők tudják, hogy hány kiló takarmány kell ahhoz, hogy az állatállomány élősúlya 1 kg-al gyarapodjon
    • pl. 5 kg-nyi takarmány kell ahhoz, hogy a sertések élősúlya 1 kg-al gyarapodjon, a szarvasmarháknál ez kb. 8-10 kg!
    • ha mi megeszünk egy kg beafsteaket, akkor lényegében 8-10 kg-nyi növényt ettünk meg, csak hússá transzformálva
    • ezt a rengeteg takarmányt valahol meg kell termelni, tehát ökológiai szempontból is takarékosabb lenne az élet, ha nem ennénk annyi húst, mint amennyit eszünk
    • szükségünk van húsra, de nem árt tudni, hogy mi Magyarországon a biológiailag indokolt évenkénti/ fejenkénti 15 kg-nak kb. a 4-5x-ét fogyasztjuk (vagyis 70
    • kg-ot fejenként)
    • ez semmiképpen sem indokolható, ráadásul komoly anyag- és energiaveszteséget jelent
  • 34. Hogy kellene élnünk?
    • úgy, hogy az ökológiai lábnyomunk ne haladja meg az ökológiai kapacitásunkat
    • figyelembe kellene vennünk a jövő nemzedékek lehetőségeit , és nem csorbítani azokat
    Fenntartható módon!
    • felelősen és „évszázadokban” gondolkodva
  • 35. Hogy kellene élnünk? Fenntartható módon! Életszínvonal-emelés helyett egyre inkább Életminőség-javítás Életszínvonal GDP (€/fő) : Anyagi természetű NÖVEKEDÉS Életminőség:
    • GDP
    • egészség
    • kultúra
    • barátság
    • kiskert
    • kézműveskedés stb.
    Nem csak anyagi természetű FEJLŐDÉS
    • sok olyan ország van, aminek az 1 főre jutó GDP-je nem magas, az emberek a felmérések alapján mégis boldognak érzik magukat
  • 36. Hogy kellene élnünk? Új értékrendszer! 1) Anyagi birtoklás -> Lelki gazdagság 2) Valóban szükségem van rá?
    • Jó lenne, ha az anyagi birtoklás helyett – amennyire csak lehet – főként a lelki gazdagságra törekednénk. Mindkettőre szükség van, csak az arányokon kellene változtatni!
    • A fenntartható életmódnak az egyik kulcspontja, hogy minden döntésünkkor végiggondoljuk azt, hogy valóban szükségünk van-e arra, amit meg akarunk venni vagy amit el akarunk érni…
  • 37. Bábozd zöldre az otthonod! – Óvodai környezeti nevelési program „ Erdőn ha jársz, gondold sorra Szedd fel, gyűjtsd és használd újra. Erdő és fa így lesz vidám Ne feledd el kis cimborám!” Köszönjük a figyelmet! www.mimoescsipek.hu

×