Fascination of Plants Day Hungary Magyarország, magyar The 'Fascination of Plants Day' Sikertörténet

1. Éltetőnk és tartalékunk
A növényvilág
kincsestára
A
növények csodálatos élőlé- Ha azt nézzük, hogy csak a múlt év végén indult el útjára az Euró-
nyek. Mivel helyhez kötött
életmódot folytatnak, állandó- pai Növénytudományi Szervezet kezdeményezése, hatalmas siker-
an alkalmazkodniuk kell a fo- nek számít, hogy már harmincnyolc ország szakmai testületei és
lyamatosan változó környezeti
feltételekhez. Ennek köszönhe- intézményei csatlakoztak hozzá. Nem sok olyan kezdeményezésről
tő, hogy a Földön élő mintegy
kétszázötvenezer–háromszázezer növény-
tudunk, amely ilyen rövid idő alatt elérte, hogy százmilliók számára
faj gyakorlatilag bolygónk minden életterét reflektorfénybe állítsa bolygónk életének és a tudományos kutatá-
benépesítette, meghatározva a bioszféra
arculatát és életteret teremtve az állatfajok sok egyik ágának legizgalmasabb kérdéseit.
százezrei számára is. Az európai kezdeményezés az immár négy földrészre kiterjedő ese-
A növények legjellemzőbb tulajdonsága,
hogy a napfény energiáját megkötve szén- ménysorozattal arra a szerepre hívja fel a figyelmet, amelyet a növény-
dioxidból és vízből szerves anyagot (szén-
hidrátot) állítanak elő (fotoszintézis). Ez a
világ betöltött és betölt az emberiség életében. Ennek jegyében adjuk
szerves anyag az elsődleges forrása az állati közre a 2012. május 18-át jeles nappá avató program nemzeti koordi-
szervezetek és az ember táplálékának. Ráa-
dásul a fotoszintézis egyik „mellékterméke” nátorának cikkét a Föld zöld palástjával foglalkozó kutatásokról.
a légköri oxigén, amit belélegzünk. Mind-
ezek alapján bátran állíthatjuk, hogy nö- fennmaradó 7 százalékban előállított állati kell élelemmel ellátni kisebb földterületről.
vények nélkül a jelenlegi formájában nem eredetű termékek is közvetve növényekből Ehhez járul az éhínség elleni küzdelem (je-
létezhetne élet bolygónkon. Egymagában származnak. lenleg naponta mintegy egymilliárd ember
már ez is alátámasztja kutatásuk szükséges- A növénytermesztésnek igen nagy kihí- éhezik), a klímaváltozás és az öntözésre for-
ségét, de a növények emellett számos egyéb vásokkal kell szembenéznie az elkövetke- dítható csökkenő vízkészletek hatása.
formában is meghatározzák mindennapja- ző évtizedekben. A Föld népessége 2050-re A romló környezeti feltételek közül világ-
inkat éppúgy, mint a jövőnket. várhatóan 9 milliárdra nő, ugyanakkor az szerte a vízhiány a legfenyegetőbb. Sokat
Az öt világrész több mint hétmilliárd la- egy főre jutó, mezőgazdaságilag hasznosít- elárul, hogy jelenleg a növénytermesztésre
kója ellátásának legközvetlenebb formája ható terület nagysága – a jelenlegi ütem mel- használt területeknek csak a 16 százaléka
az élelmiszer-termelés. Az évente forga- lett – 40–55 százalékkal csökken az erózió, a öntözhető, de így is a mezőgazdaság hasz-
lomba kerülő élelmiszer tömegének 93 szá- szikesedés, a sivatagosodás, az infrastruktú- nálja fel vízfogyasztásunk 70 százalékát.
zalékát termesztett növények adják, míg a rák kiépítése stb. miatt. Tehát több embert Éppen ezért a szárazságtűrő gabonafélék
10 TermészetBÚVÁR • 2012/2

2. Az erdők fontos szervesanyag és
oxigéntermelő rendszerek
szemben a búzafaj­ ák túlnyomó többsége
t
védtelen. A nemesítők világszerte erőfeszí-
téseket tesznek azért, hogy kenyérgaboná-
ink ezzel a mindennapi kenyerünket ve-
szélyeztető kórokozóval szemben is védetté
(rezisztenssé) váljanak. E versenyfutásban
is nagy szerepe van a molekuláris nemesí-
tési eljárásoknak a rezisztenciáért felelős
gének gyors azonosításával.
A növények megújuló energiaforrások-
ként is egyre inkább előtérbe kerülnek. 2010-
ben a gépjárművek által felhasznált összes
üzemanyag 2,7 százaléka volt úgynevezett
első generációs bioüzemanyag (etanol és bi-
A fotoszintézís hatékonysága a bio- odízel), de a becslések szerint ez az arány
masszatermelésben egy-két százalék 2050-re 25 százalék lesz. Az energianövé-
nyek cukor-, keményítő-, illetve olajtartal-
mának növelése csökkentheti a termelé-
előállítása a növénynemesítés egyik kulcs- küzdelem leghatékonyabb eszközei, ezért a sükhöz szükséges földterület nagyságát, és
fontosságú feladata. mezőgazdasági területek növelése az erdők ez mérsékli az élelmiszernövényekkel való
A szárazságtűrés rendkívül komplex tu- rovására nem járható út. Ez is a növényter- versengésüket.
lajdonság. A megfelelő génkombinációt mesztés hatékonysága növelésének (kisebb Nagy előrelépésre azonban csak a máso-
hordozó szárazságtűrő egyedek kiválogatá- területen több termés) szükségességét erősí- dik generációs bioüzemanyagok elterjedé-
sa hosszadalmas és sok bizonytalansággal ti. Ennek legkézenfekvőbb módja a nagyobb sekor lehet számítani. Ezek a sejtek falát
teli folyamat. Ezt lényegesen meggyorsítja a termőképességű, a környezet káros hatásai- alkotó lignocellulóz erjesztésével állíthatók
molekuláris biológiai technológiák alkalma- nak ellenálló, jobb vízhasznosítású fajtákki- elő, és igen nagy mennyiségben lesznek
zása, az úgynevezett molekuláris nemesítés, nemesítése. A sikeresség megköveteli, hogy hozzáférhetők. A becslések szerint ezeknek
illetve a génsebészet. Napjainkban kerülnek jobban megismerjük a növényekben zajló az üzemanyagoknak a felhasználása a szén-
forgalomba azok a korszerű módszerekkel folyamatokat, a fejlődésüket szabályozó gé- hidrogén alapú üzemanyagokra jellemzőnél
előállított új kukoricahibridek, illetve -faj- neket és ezek kölcsönhatásait. mintegy 90 százalékkal kevesebb üvegház-
ták, amelyek termése mérsékelt vízellátott- A terméshozamot nemcsak a hőség, a hatású gázt juttat a levegőbe. Nem kis előny
ság mellett sem csökken számottevően. szárazság és egyéb élettelen környezeti té- az sem, hogy az energianövények egyúttal
Nem új dolog, hogy az éghajlatváltozás nyezők veszélyeztetik, hanem a kórokozók megújuló jellegű erőforrások is. A rendkívül
hat a növénytermesztésre, de azt sem té- és az általuk keltett betegségek is. Ebben ellenálló lignocellulóz üzemanyaggá alakí-
veszthetjük szem elől, hogy a mezőgazda- a tekintetben is az ellenálló fajták neme- tása azonban nehéz feladat.
ság is hat a klímaváltozásra, hiszen az üveg- sítése a legjárhatóbb út. Jelenleg az egyik Energetikai szempontból ígéretes a foto-
házhatású gázok kibocsátásának 14 százalé- legnagyobb veszélyt a búza úgy­ evezett
n szintézis kutatása is. A fényasszimiláció so-
káért felelős. Ezt súlyosbítja az erdőirtás. Az rozsdabetegségét okozó gomba Ug99 jelű rán a növények a Napból érkező fényener-
erdők szén-dioxidot megkötő képességük- törzsének megjelenése és megállíthatatlan giának mindössze egy-két százalékát kötik
nek köszönhetően az éghajlatváltozás elleni terjedése jelenti. Ezzel az agresszív törzzsel meg. A hatékonyság javításával nemcsak a
w w w. t e r m e s z e t b u v a r. h u TermészetBÚVÁR • 2012/2 11

3. Nagyüzemi vízkultúrás papri-
Teaszüret a növény őshazájában kanevelés Hollandiában
A nemesített repce az étolajgyártás
egyik fontos alapanyaga
ve állítottak elő villamos áramot. A megoldás A növények hihetetlen változatosságban
Szárazságtűrő és vízhiányra érzékeny búza- további szépsége, hogy a fenyő tűleveleinek állítanak elő különféle vegyületeket, ame-
fajták gyökérzetének összehasonlítása elhelyezkedése adta a mintát ahhoz, hogy a lyeknek az ipari és gyógyászati felhasználása
GYÖRGYEY JÁNOS felvétele nanocsövek térbeli elrendezésével a világűr- még számos lehetőséget rejt magában. Már
ből érkező napsugárzás minél nagyobb ré- csak ezért is rendkívül fontos a biológiai vál-
szét hasznosítsák. tozatosságuk fenntartása és az anyagcsere-
növények növekedése gyorsulhat, hanem a A növények által előállított szénhidrátok folyamatok minél alaposabb megismerése.
terméshozamuk is nőhet. nemcsak az ásványi üzemanyagokat válthat- A május 18-ai Azok a csodálatos növények nap
Izgalmas kutatási cél az úgynevezett „mes- ják ki (legalábbis részben), hanem a petróle- („Fascination of Plants Day”) rendezvényei,
terséges levelek” kifejlesztése. Számos ilyen um alapú műanyagokat is. A növényi eredetű fórumai megtalálhatók a www.plantday12.eu
próbálkozás történt már a világban. Leg- műanyagok gyorsan lebomlanak a környe- honlapon. Jó lehetőséget kínálnak arra, hogy
újabban biológiai és nem biológiai anyagokat zetben, így nem szennyezik azt. A növények újraértékeljük a növényvilághoz fűződő kap-
kombináltak sikeresen. Kékeszöld algákból ipari jelentősége azonban ezen túl is igen sok- csolatainkat, és új ismeretekkel gyarapodva
kivont fotoszintetikus reakciócentrumokkal rétű. Gondoljunk csak a papírgyártásra vagy többet tegyünk életfeltételeink javításáért.
vonták be cinkből készült nanocsövek belső a rostnövényekre (gyapotra és lenre), illetve DR. FEHÉR ATTILA
felületét, amelyek a reakciócentrumokban a gyógyszeralapanyagokra (a gyógyszerható- nemzeti koordinátor,
fény hatására keletkező elektronokat elvezet- anyagok 80 százaléka növényi eredetű). MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Ne feledje!
Május 10. – A madarak és fák napja
Május 22. – A biodiverzitás védelmének világnapja
Június 5. – Környezetvédelmi világnap
12 TermészetBÚVÁR • 2012/2

4. „A Növények Napja” / „Azok a Csodálatos Növények” Nap
http://www.plantday12.eu/hungary.htm
2012. május 18.
Kiss Levente

5. UV-SUGÁRZÁS
KISZÁRADÁS
MAGAS
HŐMÉRSÉKLET
ELÁRASZTÁS
(OXIGÉNHIÁNY) SZÁRAZSÁG
ALACSONY
HŐMÉRSÉKLET
FAGY
KÓROKOZÓK
TÁPANYAGHIÁNY KÁRTEVŐK
NEHÉZFÉMEK
SÓ

6. Bemutatkozik a
NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET
2012. május 18.
Kiss Levente

7. Gyökereink…
1880: Herman Ottó javaslatára megalakul az
Országos Phylloxera Kísérleti Állomás
1890: átalakul M. Kir. Állami Rovartani Állomássá
1897: megalakul a M. Kir. Állami Növényélet- és
Kórtani Állomás (Magyaróvár)
Szemelvények az 1910-es évekből:
„Ha valami pusztító férget lát a vetésében, gyümölcsösében stb.
azonnal egy-kettőt gyufaskatulyába tesz, ha lehet, mellékelni a
növényt, melyen az állat pusztít s ezt elküldi a magyar királyi
Rovartani Állomásnak (Budapest, Törökvész dűlő, Debrői-út 13.)”
„Máshová kell fordulni, ha a növény levelén, a gyökerén, a szárán
mutatkoznék penészszerű pusztító gomba. A búzát az üszög és
torzsgomba pusztítja s így van minden növénynek pusztító
nyavalyája. Ilyenkor Magyaróvárra kell írni a m. kir. növénykórtani
állomásnak s be kell küldeni a beteg növényt gyökerestől. (Persze
csak a fának egy ágát, levelét, vagy gyökerét kell elküldeni.)”
2012. május 18.
Kiss Levente

8. Képek a Herman Ottó úti épületről:
1930 1945
1950-es évek
2012. május 18.
Kiss Levente

9. Szervezeti felépítés:
1. Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály
2. Állattani Osztály
+ Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Csoport
3. Biotechnológiai Osztály
4. Kórélettani Osztály
5. Növénykórtani Osztály
2012. május 18.
Kiss Levente

10. A Nyílt Nap állomásai (helyszínenként kb. 30 perc 4-5 fős csoportoknak):
1. Impotens virágoktól a békaszem-betegségig: Növénykórokozó
gombákról általában
2. DNS-kivonás banánból, almatermésűek tűzelhalása, dohánynövények
injekciózása és más érdekességek
3. Növényevő rovarok kémiai kommunikációja illatanyagokkal
4. Lombikban nevelt növények mikroszaporítása
5. Fertőzzünk vírusokkal növényeket!
6. Lisztharmat-labor és hiperparaziták
2012. május 18.
Kiss Levente