3. • „Rétegződést érdemes több dimenzió
mentén szemlélni” (Max Weber)
• „A társadalmi rendszer egységeinek a
közös értékrendszer elvárásaival
összhangban lévő osztályozása”
(Parsons)
6. • Foglalkozási osztály: körülbelül azonos
helyet kapott foglalkozások pl: fizikai
munkások /kékgalléros/, szellemi
dolgozók /fehérgalléros/
• Foglalkozások presztízse az egész
világon kb. ugyan olyan
7. • Foglalkozási környezet: fizikai munkás
nem sorolja magát a középosztályhoz,
még ha többet is keres, mint pl. egy
kisvállalkozó alacsony presztízs
8. Fogyasztási rangsorok
• Fogyasztói osztály: azok alkotnak egy
fogyasztói osztályt, akiknek az életstílusa
megközelítően azonos presztízsű
• Inkább a jövedelem elköltésének módja,
mintsem összege határozza meg a
fogyasztói osztályt
9. Társadalmi osztály
• Társadalmi osztály: egymást egyenlőnek,
bizalmas kapcsolatokra alkalmasnak
tekintő egyének alkotják kapcsolatok
10. Hogyan mérhetjük az osztályok
közötti mobilitást?
• Összehasonlítjuk a • Megkérjük a
férj és a feleség válaszadót, hogy
házasság előtti nevezze meg a
foglalkozási / legjobb barátai trsd-i
gazdasági helyzetét státusát
11. Hierarchia
• Hatalmi osztály: annak mértékét, hogy egy
személy mennyire tudja akaratát a trsd-
ra kényszeríteni, hatalomként
osztályozhatjuk,
és a kb. azonos hatalommal bíró
személyeket egy hatalmi osztályba
soroljuk
12.
13. Kutatások
• New York City • Wales
Egy nyomdában a Helyi szakszervezeti
legalább bolti eladóval vezetők fiai gyakrabban
azonos pozíciójú értek el középosztálybeli
munkások, ha újra foglalkozási státust, mint
kezdhetnék inkább nem generációjuk többi tagja
fizikai munkát
választanának, ellenben
a kisebb presztízsű
munkásokkal
14. Magas vagy alacsony a mobilitás?
Múlttal való Más területekkel Egyenlők-e a
összehasonlítás: vagy országokkal lehetőségek?
Kevesebb v. több való
a mobilitás ma? összehasonlítás:
USA mobilabb
trsd-e mint
Németország?
16. Az üres státusok kínálata
• Egy adott rétegben a státusok száma
általában nem állandó
• Hivatalnoki + fehérgalléros pozíciók
aránya nő, munkás pozíciók aránya
csökken
• Felfelé irányuló mobilitási hullámot igényel
17. A rangok cserélődése
• Társadalom megadja az eszközöket az
alacsonyabb rangban lévőknek?
• Szükséges: motiváció!
• Veblen motiváció-elmélete: Miért vágynak
az emberek maguk javítására?
18. • Saját társadalmának/foglalkozásának (vízvezeték-
szerelő) értékelése nagyban meghatározza az egyén
önbecsülését
• Egy egyén cselekedeteit – legalábbis részben – az a
kielégíthetetlen vágy vezérli, hogy a lehető
legkedvezőbb önértékelést érje el
• Ha a trsd a magas fogyasztási szintet értékeli, az
egyén megpróbálja maximalizálni a fogyasztási
szintjét, ezáltal az önbecsülését is maximalizálja
19. • Nem csak a trsd-i normák, HANEM én-
szükségletek is befolyásolják a mobilitást
• Ezek kiegészítik egymást
20. Kutatások Európában
• Fizikaiból a szellemi • Minden országban
munkába való egy nagy kisebbség
mobilitás férfiaknál tud apái foglalkozása
felfelé irányuló fölé emelkedni
• A legtöbb alulértékelt • Kisebb, bár szintén
fehér galléros állást jelentős hányaduk
nők töltik be foglalkozási osztálya
csökken
21. Kutatások USA-ban, Európában
• Felsőbb osztályokban • Megszaporodtak a
dolgozóknak fehérgalléros állások
kevesebb gyermeke a fizikai munkahelyek
született + hivatali rovására
állás NEM örökölhető
• Alsóbb osztályok • Ezzel is elvárva a
felemelkedhettek felfelé irányuló
mobilitást
22. Politikai hatások
• Szélsőséges nézetek (pl: nácizmus,
kommunizmus): mobilitási vágy
• Zsidóság el nem fogadása baloldali
nézetek
• (És ahol toleránsabbak?)
26. Felhasznált irodalom:
• Lipset, Seymour M. – Zetterberg, Hans L.:
A társadalmi mobilitás elmélete. In: Róbert
Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Új
Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998,
45-71. o.
