A  VálasztásSzabadsága Thomas J. Chalko      MSc, Ph.D.
A VálasztásSzabadságaThomas J. Chalko MSc, Ph.D.    „Annak, aki mindent tud,         de Belül üres,      nincs SEMMIJE…”  ...
A könyvben alkalmazott kiemelések a Szerzõ kiemeléseit tükrözik.A magyar változat az alábbi kiadás alapján készült:The Fre...
TartalomjegyzékBevezetés ................................................................... 7Egyszerû kérdések .............
6                           Thomas J. Chalko         Koncentráció a Szeretetre ..............................................
A Választás Szabadsága               7BevezetésKépzelj el egy kutyust.Tegyük fel, hogy két dolgot teszel az orra elé:     ...
8                  Thomas J. ChalkoSzánd rá az idõt. Szükséged lehet rá, hogy többször is el-olvasd és tanulmányozd ezt a ...
A Választás Szabadsága                   9Egyszerû kérdésekMi a könnyebb:        felépíteni egy házat        vagy életre k...
10                 Thomas J. ChalkoDe MIÉRT nem épülhet fel magától?Azért, mert a ház elképzelése, megtervezése, felépítés...
A Választás Szabadsága               11Az elsõ NAGY lépésÉpp az imént egyeztünk meg abban, hogy Életet sokkalnehezebb tere...
12                 Thomas J. ChalkoSzeretném mind a KIMAGASLÓ, mind az ÉRTELEMszót kihangsúlyozni, mert rendkívüli Értelem...
A Választás Szabadsága               13A Cél fogalmaEl tudsz képzelni egy RENDKÍVÜL értelmes valakit, akicél és ok NÉLKÜL ...
14                 Thomas J. Chalkoaz elejét sem értették annak, amit hallottak. Mivel nemsokat hámoztak ki belõle, különf...
A Választás Szabadsága            15valamennyiüket mélyen megérintette a dolog, és biztat-tak, hogy írjam le.Itt van tehát...
16                 Thomas J. ChalkoA KezdetKépzeld el a Kezdetet.Mindenek Kezdetét.Még nincsen SEMMI.Abszolúte Semmi: sem ...
A Választás Szabadsága             17Emiatt az egész Univerzum egyetlen folyamat kell legyen,nem érdekes, milyen bonyolult...
18                  Thomas J. ChalkoAz értelem fejlõdéseVizsgáljuk meg, mik az értelem fejlõdésének feltételei.Lehetséges-...
A Választás Szabadsága               19ténne a te értelmeddel, ha úgy döntenél, hogy egyálta-lán NEM használod?Tegyük fel,...
20                  Thomas J. ChalkoHol rejtõzik az értelem?Miben tér el egy élõ és egy holt test a halál pillanatában?Min...
A Választás Szabadsága               21Az Értelem EredeteMegegyeztünk, hogy Kezdetben vala az Egyedülvaló Semmi.Abban is m...
22                      Thomas J. ChalkoA tudatosságból a „létezés” tudata, az értelmesség (intel-ligencia) és az Értelem ...
A Választás Szabadsága               23Képzeld el, hogy nincs fizikai tested – csak értelmed ésintelligenciád. Mi lenne ér...
24                 Thomas J. ChalkoÉrtelmi szükségletekMár megállapítottuk, hogy az Értelem számára ÖNMA-GA fejlesztése az...
A Választás Szabadsága                  25tik. A szeretet megtapasztalásához Szeretetet kell adnunk,ugyanakkor azt is át k...
26                  Thomas J. ChalkoSZERETET-tervKényszeríthetsz-e valakit, hogy szeressen téged?Követelhetsz-e szeretetet...
A Választás Szabadsága              27Az „egyéni értelmek” önrendelkezése nélkül nincs lehe-tõség Szeretetre.Az egyéni önr...
28                  Thomas J. ChalkoAz önrendelkezés következményeiMivel az „egyéni értelmek”-nek határtalan önrendelke-zé...
A Választás Szabadsága               29Tehát a Magasztos Érzelmek megtapasztalásának egy má-sik szükséges feltétele, hogy ...
30                 Thomas J. ChalkoÁm még az „egyéni értelmek” határtalan önrendelkezé-se és fejlõdési lehetõsége esetén s...
A Választás Szabadsága               31A Szeretet ébredéseHogyan ösztönözhetjük a határtalan önrendelkezéssel ésönfejleszt...
32                  Thomas J. ChalkoA szükséglet megállapítása után, elképzeli        saját TÁRSASÁGÁT.Elképzeli MÁS értel...
A Választás Szabadsága               33az a többi Egyéni Értelem önrendelkezését bármi módonsértené?Ahhoz, hogy valami bep...
34                  Thomas J. ChalkoMit szólsz a Természet megteremtéséhez? OLYAN gyö-nyörû, OLYAN elbûvölõ, OLYAN fensége...
A Választás Szabadsága                 35tezésére, megismerjék, megtanulják értékelni Nagyszerû-ségét, és Szabad Akaratukb...
36                Thomas J. ChalkoMiért? Mert TELJESEN figyelmen kívül hagyják a tényt,hogy a Mindenség Tudatosan, Értelme...
A Választás Szabadsága                37A CélNem hagytunk ki valami valóban fontos dolgot?Kik azok az „egyéni értelmek”, a...
38                 Thomas J. ChalkoAz egész anyagi Mindenség teremtésének mi vagyunk aközponti és elsõdleges OKA. Atomok, ...
A Választás Szabadsága                39Önmaga fejlesztésének folyamán a Kimagasló Értelem el-képzelte a Magasztos Érzelme...
40                 Thomas J. ChalkoLehetséges?A Mindenség imént felfedezett Célja túl szépnek tûnik ah-hoz, hogy igaz legy...
A Választás Szabadsága                 41  „Mert semmi sincs elrejtve, amit meg ne találnátok…”                           ...
42                   Thomas J. Chalkotelemmel az anyagi valóság környezetében folytatott kap-csolatok kiváló feltételeket ...
A Választás Szabadsága                43nyozhasd azt, ami egyszerûen a Kimagasló Értelem meg-nyilvánulása az értelmes megf...
44                 Thomas J. ChalkoImádat és félelemSzeretnéd, ha a gyermekeid imádnának téged? [17]Szeretnéd, ha imádnák ...
A Választás Szabadsága                         45Nincs semmi értelme bárkit vagy bármit imádni. Az imá-dat bármely formája...
46                  Thomas J. ChalkoTalán véletlen, hogy a FÉLELEM hirdetése az egyik kulcs-fontosságú módszer az imádók t...
A Választás Szabadsága               47Akkor hogyan tovább?Akkor mit tegyünk most? Hogyan éljünk?Én nem tudom megmondani n...
48                 Thomas J. Chalkohogy MAGAD válassz bármilyen helyzetbe kerülsz is –egyéni értelmed ezen a módon fejlesz...
A Választás Szabadsága               49nünk senki más Egyéni Értelmének fejlesztését SEMMI-LYEN módon.Ha valaki BÁRMIKÉPPE...
50                 Thomas J. ChalkoGyakorlati példákAz imént megegyeztünk, hogy bármilyen tevékenység,amely megsérti és/va...
A Választás Szabadsága               51•    A tudatosság elhomályosítása érzékelést megváltoz-     tató kábítószerekkel, e...
52                  Thomas J. ChalkoAz Egyéni Értelem ébredése a félreprogramozás látványosmegfordítását eredményezheti. A...
A Választás Szabadsága               53Hogyan is ébreszthetnénk fel egy Értelmet, ha nem mû-ködik?Hány sérült értelemmel l...
54                  Thomas J. ChalkoAz UniverzumTeljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Cél-jában SEMMIFÉLE ANYA...
A Választás Szabadsága               55Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit.Arra készült, hogy segítsen be...
56                 Thomas J. Chalkogi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fej-lõdésének felgyorsítására fordít...
A Választás Szabadsága               57Önjavító TervezésMik a cselekvés következményei, szemben a gondolko-dás következmén...
58                 Thomas J. ChalkoMivel értelmesek vagyunk és nem szeretjük a „szenvedéstés nyomorúságot”, MEGTANULHATJUK...
A Választás Szabadsága               591.   A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság létezik.2.   Van OKUK rá, hogy létez...
60                 Thomas J. ChalkoA hibák elkerüléseElkerülhetjük-e a hibákat? Hadd válaszoljak erre egy kér-déssel:Megta...
A Választás Szabadsága               61Gondoljuk át a következõ példát. Manapság sokan ápol-gatják az úgynevezett „áldozat...
62                 Thomas J. ChalkoEsetleg körüljárhatod a könyvben általam használt mód-szert. Ez sem újdonság. [11]Egy é...
A Választás Szabadsága               63Gyakori kérdésekMi van akkor, ha valaki egyszerûen nem ért semmit, sõtmég a megérté...
64                  Thomas J. ChalkoRájöttem, hogy kiváló megoldás, ha kidolgozunk egy ér-telmes „metódust”, mellyel az ef...
A Választás Szabadsága               65zióban” léteznek, távol az atomok alkotta anyagi Való-ságtól.Egy szép napon majd a ...
66                 Thomas J. ChalkoAlapvetõ segédeszközökÉszlelésHogyan vesszük észre, járjuk be és csodáljuk a bennün-ket...
A Választás Szabadsága                67A különbségek elve mindenfelé feltûnik a Természetben,beleértve Valóság-érzékelésü...
68                 Thomas J. ChalkoA „harmónia” érdekében nem alkalmazhatunk találom-ra kiválasztott hangokat, még egy kit...
A Választás Szabadsága               69Rendkívül elbûvölõ, ha felfedezzük, hogy ezek az „opti-mális” színpárok képezik az ...
70                  Thomas J. ChalkoA kontrasztok harmóniája állandóan serkenti az észlelé-sünket. Érzékenységünk és fogék...
A Választás Szabadsága              71Nincs erre jobb módszer? Kifejleszthetjük-e a SAJÁT szû-rõnket, hogy mindig kiváloga...
72                  Thomas J. ChalkoMeditáció és koncentrációA meditáció olyan gyakorlat, melynek célja, hogy elér-jük és ...
A Választás Szabadsága                  73sokáig anélkül, hogy szünetet kéne tartanod? Miért nemtudsz végtelen sokáig alud...
74                 Thomas J. Chalkojobb gyakorlat, ha tudatosan váltogatjuk a kétféle tevé-kenységet. Amikor Értelmünk min...
A Választás Szabadsága                  75Egyszerû meditációs módszerNagyon sok meditációs módszer létezik. A legtöbbjükúg...
76                  Thomas J. Chalko     feszült helyzeteiben is igen hatásos eszközt farag a     mantránkból, amelyet mag...
A Választás Szabadsága               77gerinccel. Ha lefekszünk, nagyon valószínû, hogy el is al-szunk. Egyébként ennek is...
78                  Thomas J. Chalko     gét sikerül 2–3-ra csökkentened ötperces idõsza-     konként, az már nagyon jó er...
A Választás Szabadsága                  79A Szeretet ahhoz az érzéshez hasonlít, amit gyermeked,édesanyád vagy a Természet...
80                 Thomas J. ChalkoAz efféle „víziók” nagyon hasonlítanak az álmokhoz,csakhogy azokkal ellentétben, teljes...
A Választás Szabadsága                 81•    Érkezhetnek képek a pszichoszférából [1], amelyet     akása krónikaként is i...
82                 Thomas J. ChalkoKoncentráció „belsõ hangra”Ez egyike azon titkos módszereknek, amelyeket az elmúltidõk ...
A Választás Szabadsága                        83Ebben az állapotban úgy találhatod meg az „alagutat”,hogy a „túlsó oldal” ...
84                 Thomas J. Chalko– mindenkor rendelkezésedre áll a Választási Szabadság,sose feledd!Amikor bebocsátást n...
A Választás Szabadsága               85szel a találkozóról. Például arra a tényre, hogy egyálta-lán nem voltak kérdéseid, ...
86                 Thomas J. ChalkoMicsoda véletlen, a legjobb tanítók pontosan ezt teszik,amikor tanítványaikat vizsgázta...
A Választás Szabadsága                       87A legtöbb ember számára ez rendkívül nehéz gyakorlat,de jómagam mind közül ...
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Thomas j. chalko  a választás szabadsága
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Thomas j. chalko a választás szabadsága

949 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
949
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
14
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Thomas j. chalko a választás szabadsága

  1. 1. A VálasztásSzabadsága Thomas J. Chalko MSc, Ph.D.
  2. 2. A VálasztásSzabadságaThomas J. Chalko MSc, Ph.D. „Annak, aki mindent tud, de Belül üres, nincs SEMMIJE…” Lunarimpex Kiadó, 2001
  3. 3. A könyvben alkalmazott kiemelések a Szerzõ kiemeléseit tükrözik.A magyar változat az alábbi kiadás alapján készült:The Freedom of Choiceby Thomas J. Chalko MSc, Ph.D.E-book edition 1.2, 22 January 2000Publisher: Scientific Engineering Research P/L,PO Box 1135, Nth Caulfield 3161, Melbourne, Australiahttp://www.thiaoouba.com/http://bioresonant.com/freedom.htm© Tom J. Chalko 1999Fordította: Edelényi GyulaHungarian translation © Lunarimpex Bt., 2001Hungarian edition © Lunarimpex Bt., 2001All rights reserved ISSN 1218-7771 ISBN 963 9219 12 6 Kiadja a Lunarimpex Bt. http://www.globenet.hu/lunarimpex/ http://surf.to/lunarimpex/ mailto:lunar@globenet.hu Felelõs kiadó: Tóth Erzsébet Nyomta: Kinizsi Nyomda, Debrecen Felelõs vezetõ: Bördõs János
  4. 4. TartalomjegyzékBevezetés ................................................................... 7Egyszerû kérdések ..................................................... 9Az elsõ NAGY lépés ................................................ 11A Cél fogalma ......................................................... 13A Kezdet ................................................................. 16Az értelem fejlõdése ................................................ 18Hol rejtõzik az értelem? .......................................... 20Az Értelem Eredete ................................................. 21Értelmi szükségletek ................................................ 24SZERETET-terv ...................................................... 26Az önrendelkezés következményei ........................... 28A Szeretet ébredése ................................................. 31A Cél ....................................................................... 37Lehetséges? ............................................................. 40Imádat és félelem .................................................... 44Akkor hogyan tovább? ............................................. 47Gyakorlati példák .................................................... 50Az Univerzum ......................................................... 54Önjavító Tervezés .................................................... 57A hibák elkerülése ................................................... 60Gyakori kérdések .................................................... 63Alapvetõ segédeszközök .......................................... 66 Észlelés ............................................................... 66 Információszûrés ................................................. 70 Meditáció és koncentráció ................................... 72 Egyszerû meditációs módszer .......................................... 75 Példák koncentrációs gyakorlatokra ................................. 78
  5. 5. 6 Thomas J. Chalko Koncentráció a Szeretetre ................................................ 78 Koncentráció „látomásokra” ............................................ 79 Koncentráció „belsõ hangra” ........................................... 82 A „kereszt” gyakorlat ...................................................... 86 A koncentráció haladó szintje .......................................... 88 Válasz pszichikus támadásra ................................ 90A fejlõdés mérése .................................................... 96A gyerekek oktatása .............................................. 103Tudomány és technika ........................................... 106Evolúció ................................................................ 113A Választás Szabadsága .......................................... 116A legnehezebb dolog ............................................. 119Az Ego .................................................................. 120Hiszel-e? ............................................................... 123A megértés minden ................................................ 125Nem a mit, hanem a MIÉRT ................................. 129A múlt ................................................................... 132A jövõ ................................................................... 134Az én választásom ................................................. 137Segítség másoknak ................................................. 142Még egy idézet ...................................................... 146A bizonyíték .......................................................... 147Utóirat .................................................................. 149Irodalomjegyzék .................................................... 150Köszönetnyilvánítás ............................................... 152A szerzõ további könyvei ....................................... 152
  6. 6. A Választás Szabadsága 7BevezetésKépzelj el egy kutyust.Tegyük fel, hogy két dolgot teszel az orra elé: egy gyönyörû gyémántot és egy kupac kutyakakit.Mire tippelsz, melyik fogja felkelteni az érdeklõdését?Bizonyosan NEM a gyémánt. Uram bocsá’, a kutyus mégle is pisilheti.MIÉRT lesz mégis tökéletesen BOLDOG azzal, amit vá-lasztott?Egyszerûen azért, mert a kutyus korlátozott értelme nemér fel a gyémánt szépségének értékeléséhez.Tudatos választásainkat Értelmünk határozza meg, és ha-tárolja be.Miért egy párhuzammal kezdtem a könyvet? Azért, mertpontosan az Értelmed provokációja és kihívása érdeké-ben írtam. Mi benne a kihívás? Az, hogy próbáld meg nemelvéteni a drágaköveket…És ha kezdetben nem találnál egyet sem, kérlek, ne pi-sild le õket, mert késõbb, amikor megértésed gyarapszik,furcsán érezheted majd magad.
  7. 7. 8 Thomas J. ChalkoSzánd rá az idõt. Szükséged lehet rá, hogy többször is el-olvasd és tanulmányozd ezt a könyvet életed különbözõfázisaiban, mielõtt értelmet kezdene nyerni.A könyv elsõdleges célja, hogy megmutassa, mekkora tu-datos fejlõdési lehetõség áll elõtted, ha BEFELÉ indulsz,és ÖNMAGADAT, mint a teljes Univerzum szerves részéttanulmányozod.Készülj fel a rengeteg meglepetésre SAJÁT tudatosságodfeltáratlan csücskeinek felderítése közben.A könyvben számos kérdést találsz. Úgy készültek, hogyfelébresszék a már az elmédben lapuló válaszokat. Tuda-tosságod mekkora darabját vagy képes tudatos figyelmed-be vonni? Tom Chalko Melbourne, Ausztrália, 1999. december 4. A böjt 5. hete„Aki nem ismeri Önmagát – nem ismer semmit,ám az, aki megismerte Önmagát,már megszerezte az Univerzummélységérõl szóló tudást”[2]
  8. 8. A Választás Szabadsága 9Egyszerû kérdésekMi a könnyebb: felépíteni egy házat vagy életre kelteni egy holttestet?Más szóval házat építeni vagy életet teremteni könnyebb?SOKKAL könnyebb a ház, mint az Élet „építése”.Ha egy cseppet is kételkedsz ebben, kérlek, gondolkodjel rajta alaposan. Ha teljesen biztos vagy a fenti válasz he-lyességében, akkor készen állsz a következõ kérdésre.Szerinted egy ház képes lenne felépíteni önmagát, anél-kül, hogy valaki megtervezné?Mi lenne, ha SOKÁIG várhatnánk? Végtelenül sokáig?Tényleg felépülne egy ház magától? Ablakokkal, ajtók-kal, szõnyegekkel, parkettával, elektromos vezetékekkel,csatornával, komfortosan stb.?Megadhatjuk-e pontosan, mi a VALÓSZÍNÛSÉGE an-nak, hogy egy ház magától felépüljön?Tapasztalatainkból arra kell következtetnünk, hogy egyház egyszerûen nem építheti fel saját magát. Ennek való-színûsége ZÉRUS.
  9. 9. 10 Thomas J. ChalkoDe MIÉRT nem épülhet fel magától?Azért, mert a ház elképzelése, megtervezése, felépítése,tesztelése és fejlesztése Értelmet és ÉRTELMESSÉGET(intelligenciát) igényel, hogy valóban hasznos legyen.Arra kell következtetnünk, hogy az Értelemnek és Értel-mességnek léteznie kell egy ház felépülése ELÕTT, egy-szerûen azért, mert a házat el kell KÉPZELNI, mielõttakár a tervezéséhez fognánk.Kérlek, gondold át, hogy valóban teljesen, cseppnyi ké-tely nélkül megértetted-e a fenti következtetést, mielõttrátérnél a következõ fejezetre.
  10. 10. A Választás Szabadsága 11Az elsõ NAGY lépésÉpp az imént egyeztünk meg abban, hogy Életet sokkalnehezebb teremteni, mint egy házat.Ha tehát egy ház önmagától való felépülésének valószí-nûsége zérus, akkor az Élet önteremtéséé még kevesebb!!!Meg kell állapítanunk, hogy az Élet egyszerûen NEMhozhatta létre önmagát. Tehát:Minden Életet elõbb meg kellett TERVEZNI.Értelemnek és Értelmességnek bármiféle Élet elõtt létez-nie kellett. Miért? Mert az Életet elõbb el kellett KÉP-ZELNI, azután megtervezni. Ahogyan egy házat.Mennyi Értelem és Értelmesség szükséges az Élet meg-tervezéséhez? Kevés vagy SOK?Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz velem abban, hogyigazán Kimagasló Értelem kellett az Élet terveinek elké-szítéséhez. Valójában olyan Kimagasló, hogy ma talán elsem képzelhetünk akkorát.Eddigi vizsgálódásunkat az alábbiakban összegezhetjük:ELÕSZÖR egy KIMAGASLÓ Értelemnek kellett léteznie– mielõtt bármilyen Élet létrejött volna az Univerzumban.
  11. 11. 12 Thomas J. ChalkoSzeretném mind a KIMAGASLÓ, mind az ÉRTELEMszót kihangsúlyozni, mert rendkívüli Értelem nélkül azÉlet egyszerûen nem fordulhatott volna elõ.Emlékezz vissza, az elõzõ fejezetben egyetértettél azzal,hogy még egy ház sem épülhetne fel Értelem nélkül. Aztis elismerted, hogy az Élet megtervezése sokkal nagyobbértelmet követel, mint egy házé.Kérlek, gondold át alaposan, hogy tényleg megértet-ted-e, mirõl van itt szó. Nem sok értelme tovább ol-vasnod, ha nem érted meg, vagy nem értesz egyet a fen-ti állítással.
  12. 12. A Választás Szabadsága 13A Cél fogalmaEl tudsz képzelni egy RENDKÍVÜL értelmes valakit, akicél és ok NÉLKÜL tervezne valamit?Ebbõl az következik, hogy az Életnek KELL, hogy legyenCÉLJA.A könyv további része az elképzelhetõ legfontosabb és va-lószínûleg legnehezebb kérdésre összpontosít – hogy fel-tárjuk és bebizonyítsuk a teljes Univerzum és különösenaz Élet Célját.Készítsd fel a képzeleted és az értelmed, hogy kinyúlhassaz eddig lehetetlennek hitt határok felé.Ha vállalod a kihívást, még ha csak korlátozott mérték-ben is, megtudhatod, mégpedig BIZTOSAN, hol a helyedés mik a kilátásaid az Univerzumban. Soha többé nem kell„hinned” senkiben és semmiben. TUDNI FOGOD. Biz-tosan.Nem szeretnéd látni az életed az elképzelhetõ legszéle-sebb távlatból? Nem szeretnéd TUDNI, mi folyik való-jában a világmindenségben és MI CÉLBÓL? Miért tör-tént? Miért KELLETT megtörténnie?A régmúlt sok kiváló egyénisége próbálta elmagyaráznia Cél bizonyos szempontjait az embereknek, akik még
  13. 13. 14 Thomas J. Chalkoaz elejét sem értették annak, amit hallottak. Mivel nemsokat hámoztak ki belõle, különféle „hiedelmek”-et al-kottak.Ám „gyanítani” vagy „hinni” a Célban, illetve átfogóanBEBIZONYÍTANI MINDEN EGYES EMBERNEK, be-leértve SAJÁT MAGADAT is, teljesen különbözõ dolgok.A felismerés és a megértés, amit ebben a könyvben sze-retnék megosztani veled, fokozatosan alakult ki próbál-kozások és tévedések négy évtizede, majd napi több órásmeditációs és intenzív koncentrációs gyakorlatok öt évesorán.Életem eddigi legnehezebb feladata, hogy mindezt átad-jam neked.A Cél megértése és bizonyítása saját magamnak – bár ön-magában sem volt aprócska kihívás – közel sem volt olyannehéz, mint átadni azt a többi embernek. Miért?Mert ehhez KÉT elme igazán hatékony összeköttetéseszükséges. Magamat ismerem, de TÉGED nem. Egysze-rûen nem tudom, hogy milyen ismeretek és milyen pél-dák serkentenék leghatásosabban a képzeleted.Mielõtt írni kezdtem, megpróbáltam kifejteni a felfede-zésemet több gondosan kiválasztott barátomnak; a tõlükkapott visszajelzésekért nagyon hálás vagyok. Csaknem
  14. 14. A Választás Szabadsága 15valamennyiüket mélyen megérintette a dolog, és biztat-tak, hogy írjam le.Itt van tehát.Elõször vegyük a Kezdetet. Mindennek el kell kezdõd-nie valahol. Egyetértesz?
  15. 15. 16 Thomas J. ChalkoA KezdetKépzeld el a Kezdetet.Mindenek Kezdetét.Még nincsen SEMMI.Abszolúte Semmi: sem tér, sem idõ, se észlelés, se tuda-tosság – semmi.El tudod képzelni az IGAZI SEMMIT?Tudom, hogy nem könnyû, de próbáld meg…Képzeld el az elméleti, hipotetikus, abszolút SEMMIT,aminek a Kezdetkor minden más elõtt léteznie kellett.A Mindenek Kezdetekor.Próbáld elképzelni a SEMMIT gondolatban.Most tehát hány abszolút „Semmi” létezhet?Ha kettõre vagy még többre gondoltál, egyikük sem le-het „semmi” többé – az már két „valami”, amit két kü-lönbözõ „dolog”-ként meghatároztál és megkülönböz-tettél.Meg kell tehát állapítanunk, hogy a Kezdetkor csakEGYETLENEGY SEMMI létezhetett.Az Egyedülvaló.
  16. 16. A Választás Szabadsága 17Emiatt az egész Univerzum egyetlen folyamat kell legyen,nem érdekes, milyen bonyolultnak tûnik számunkra, vagymilyen korlátozottan érzékeljük és értelmezzük.Mellékesen úgy tûnik, hogy minden, a csillagászok általérzékelhetõ dolog az Univerzumban a Tér Egyetlen Pont-jából ered, amit a tudósok a Nagy Bumm Középpontjá-nak neveznek. [16]Véletlen volna?
  17. 17. 18 Thomas J. ChalkoAz értelem fejlõdéseVizsgáljuk meg, mik az értelem fejlõdésének feltételei.Lehetséges-e valamiféle „felvételt” készíteni az értelem-rõl vagy „továbbítani” azt az egyik élõlénytõl a másikig?Ha igen, akkor majmokat és csirkéket oktatnánk az egye-temeken.Nõhet-e egy ember értelme attól, hogy egy másik tanul?Nem igazán.Kifejlõdhet-e értelem valamiféle gondolkodás gyakorlá-sa nélkül? Igen valószínûtelen.Az értelem fejlõdéséhez, úgy tûnik, egyetlen feltétel szük-séges: MAGÁNAK az értelemnek a SZÁNDÉKA. Sem-mi más nem kell, csak a gondolkodás szándéka.A fenti szempontok alapján világos, hogy CSAKIS az Ér-telem fejlesztheti SAJÁT MAGÁT. Senki más nem tehetbennünket értelmesebbé és bölcsebbé – csakis mi magun-kat. Nem így van?Tehát, az értelem legfontosabb jellemzõje, hogy képesÖNMAGÁT fejleszteni a SZÁNDÉKÁNAK irányába.Most próbáld meg elképzelni, hogy mi történne az érte-lemmel, ha NEM szándékozna fejleszteni magát. Mi tör-
  18. 18. A Választás Szabadsága 19ténne a te értelmeddel, ha úgy döntenél, hogy egyálta-lán NEM használod?Tegyük fel, hogy elhatároztad, NEM gondolkodsz töb-bé. Világos, hogy értelmed idõvel bomlásnak indulna, ésjelentõsen meggyengülne.Az értelemnek tehát van indítéka ahhoz, hogy fejlesszeönmagát. Számára a legjobb és leglogikusabb választás,hogy növeszti és kiterjeszti önmagát. Mert egyébkéntcsak gyengülne, szélsõséges esetben akár meg is szûnnelétezni.Talán nem kellemes érzés, ha értelmünk és ismereteinkgyarapodnak?Töprengenél azon, hogy az ellenkezõjét válaszd?Szeretnél kevésbé értelmes lenni?Kérlek, jegyezd meg a fenti kérdésekre adott válaszaidat– hamarosan szükséged lehet rájuk.
  19. 19. 20 Thomas J. ChalkoHol rejtõzik az értelem?Miben tér el egy élõ és egy holt test a halál pillanatában?Mindkét esetben minden szerv pontosan ugyanolyan.Még az atomok is egyformák.Akkor mi a különbség?„Az öntudata eltûnt” – mondaná sok szakértõ.Eltûnt, de HOVÁ? Különben is, hol van, amikor élünk?Az biztos, hogy NEM valamelyik szervben, még csak nemis a test valamelyik atomjában, mert a halál pillanatábanazok mind ugyanolyanok, mint az élõ testé. A szervek ésatomok nem „mennek” sehová. Ugyanolyanok marad-nak, és csak késõbb indulnak oszlásnak.Ebbõl az egyszerû példából arra kell következtetnünk,hogy az öntudat, csakúgy, mint az értelem (ami az öntu-dat bizonyos megjelenési formája), az atomokból állóanyagi valóságtól függetlenül létezik.Hol vannak hát? Egyelõre nem tudjuk, de ez nem jelentiazt, hogy nem is tanulmányozhatjuk õket.Mindazonáltal érthetõ, hogy az anyagi eszközök (ato-mokból készített szerkentyûk) alkalmazása az öntudat ésaz értelem tanulmányozására nem lehet túl jó ötlet.Az ELME lenne a megfelelõ eszközünk. Használjuk tehát!
  20. 20. A Választás Szabadsága 21Az Értelem EredeteMegegyeztünk, hogy Kezdetben vala az Egyedülvaló Semmi.Abban is megállapodtunk, hogy az Élet létrejötte elõtt egyKimagasló Értelemnek kellett léteznie, aki megtervezte.Hogyan születhetett meg a Kimagasló Értelem? Létrejö-hetett a Semmibõl, a Semmiben?Nos, a könyv elõzõ szakaszában épp az imént fedeztükfel önmagunk bizonyos sajátosságainak vizsgálatával,hogy az értelem KÉPES fejleszteni, és ténylegesen FEJ-LESZTI is magát. Bizonyíték erre a SAJÁT értelmünk.Valóban, ha õszintén és alaposan megvizsgáljuk Saját Ma-gunkat, megállapíthatjuk, hogy a mi értelmünk a tuda-tosság egészen egyszerû szikrájából terjesztette ki önma-gát, annyira egyszerûbõl, hogy tudatosan talán nem is em-lékszünk rá.Van tehát egy igen logikus gondolatmenetünk. Az Érte-lem ÖNMAGÁT fejlesztette ki a lehetõ legegyszerûbb tu-datosságból – ahogyan a miénk is.Más szavakkal a Semmi tudatossága terjesztette ki önma-gát – hasonlóan a MI tudatosságunkhoz. Hát ezértOLYAN fontos önmagunk tanulmányozása – csak így is-merhetjük meg az Öntudatot.
  21. 21. 22 Thomas J. ChalkoA tudatosságból a „létezés” tudata, az értelmesség (intel-ligencia) és az Értelem fejlõdött ki – mind ÖNMAGÁ-TÓL és ÖNMAGÁVAL. Semmi más nem kellett hozzá,csak az Értelem SZÁNDÉKA, hogy gondolkozzon, még-hozzá saját fejlõdésének minden egyes fázisában.1Megállapítottuk tehát, hogy az Értelem számára az egyiklegörömtelibb és legkielégítõbb tevékenység ÖNMAGAfejlesztése. Ebbõl csaknem bizonyos, hogy kellõ mennyi-ségû gondolkodás után az Értelem rendkívül fejletté vált– a Semmibõl és a Semmiben.Önmaga fejlesztésén kívül a Rendkívüli Értelem milyenEGYÉB elemi szükségleteit azonosíthatjuk minden két-séget kizáróan? Mi az, ami kielégítené az Élet Tervezõjé-nek Kimagasló Értelmét és Intelligenciáját? Lehetetlen-nek tûnik megmondani… SAJÁT értelmünk szükségleteitviszont meg TUDJUK nevezni, nemde?Próbáld meg megkeresni, mely tevékenységek a legkielé-gítõbbek a TE intelligenciád és értelmed számára.1 Ez a kérdés igen elõrehaladott, és csak a Self, a Felsõbb Én, tanulmá-nyozásával érthetõ meg teljesen, ami minden olvasó számára életre szólófoglalatosság lehet. Azonban annak megértése, hogy a tudatosság ho-gyan jelenik meg, és hogyan fejleszti ki az értelmet, nem elengedhetet-len a könyv további részeinek megértéséhez. Elég, ha az olvasó megér-ti az Egyedülvaló Semmi fogalmát, és annak szükségességét, hogy azÉrtelemnek az Élet elõtt kell léteznie. L. még:http://NUjournal.net/choice.html
  22. 22. A Választás Szabadsága 23Képzeld el, hogy nincs fizikai tested – csak értelmed ésintelligenciád. Mi lenne értelmed számára a legörömtel-jesebb és legkielégítõbb tevékenység? A VÉGSÕ tevékeny-ség? Mit nem unnál meg SOHA, mit lennél képes végte-len ideig mûvelni?Ez tisztán rólad szól. Minél jobban megérted a választ,annál közelebb juthatsz a Mindenség Céljának teljes meg-értéséhez. Emiatt azt javaslom, GONDOLKODJ EL a vá-laszon, mielõtt folytatnád az olvasást.
  23. 23. 24 Thomas J. ChalkoÉrtelmi szükségletekMár megállapítottuk, hogy az Értelem számára ÖNMA-GA fejlesztése az egyik legörömteljesebb és legkielégítõbbtevékenység.Felfedeztél-e bármi mást, miközben a választ kerested azelõzõ fejezet kérdésére? Találtál-e egyéb NÉLKÜLÖZHE-TETLEN szükségletet a SAJÁT értelmed számára?Mi a helyzet az ÉRZELMEK iránti szükséglettel? Melyikérzés a legörömtelibb, ami mindig elégedettséget biztosít?Nem az, hogy SZERESSÜNK, és hogy SZERESSENEK?Valóban, pusztán önmagunk vizsgálata útján igen nagy bi-zonyossággal leszögezhetjük, hogy BÁRMELY fejlett ér-telemnek Magasztos Érzelmekre, például Szeretetre vanSZÜKSÉGE.Ebbõl tehát kétséget kizáróan arra következtethetünk,hogy a Kimagasló Értelemnek ugyancsak Magasztos Ér-zelmek átélésére van SZÜKSÉGE. Hogy Szeressen, éshogy Szeressék.Mit is jelent pontosan az „Igaz Szeretet”? Nagyon nehézleírni ezt az áldott elme- és értelembeli „állapot”-ot mégmeglehetõsen pontatlanul is. Egy dolog azonban bizo-nyos. A Szeretet átéléséhez érzések cseréje szükségelte-
  24. 24. A Választás Szabadsága 25tik. A szeretet megtapasztalásához Szeretetet kell adnunk,ugyanakkor azt is át kell élnünk, hogy szeretnek.Bizonyítékot akarsz? Képzeld el, hogy a fentiek valame-lyike hiányzik…Emiatt ahhoz, hogy a Szeretetet igazán, a maga teljessé-gében tapasztalhassuk, az érzelmek kölcsönös cseréjeszükséges.Érzelmek cseréje? De KIVEL????Hiszen senki más nincs! Az Értelem egyedül létezik a Sem-miben!Tehát az Értelem fejlõdésének egy bizonyos szintjén (csak-is akkor!) kifejleszt bizonyos érzésekkel kapcsolatosSZÜKSÉGLETET, amelyeket „érzelmek”-nek nevezünk.Mindenekelõtt elképzel egy nagyon különleges, áldássalteli érzelemCSERÉT, amit most SZERETET-nek neve-zünk.Ám ennek a cserének a LEHETÕSÉGÉHEZ az Értelem-nek más „egyéni értelmek” „társaságára” van szüksége.Tudod, hogyan TERVEZZ egy rendszert, amelyben a Sze-retet átélésének lehetõsége a lehetõ legnagyobb?Rajta, derítsük fel egy ilyen terv néhány sarkalatos pontját.
  25. 25. 26 Thomas J. ChalkoSZERETET-tervKényszeríthetsz-e valakit, hogy szeressen téged?Követelhetsz-e szeretetet?Szeretnél-e igazán valakit, ha „feltételeket” szabna?Mi történik az igaz Szeretettel ilyen helyzetekben?Abban a pillanatban, hogy megpróbálunk szeretetre kény-szeríteni valakit, vagy feltételeket kötünk ki, a Szeretet-nek nevezett magasztos érzés egyszerûen megszûnik lé-tezni. Azonnal keserûség, csalódás, netán csalárdság váltjafel, amint a feltételeket felfedezik.Ez aztán igen „kényes helyzet”, hogy finoman fogalmazzunk.A fentiekbõl világos, hogy:Az Igaz Szeretet átéléséhez az egyéni értelmek autonómi-ája (önrendelkezése) semmiféleképpen nem sérülhet.Az egyéni értelmeknek maguknak kell VÁLASZTANIUKazt, hogy magasztos érzelmeiket megosztják más egyéniértelmekkel, mégpedig SAJÁT Szabad Akaratuk folytán.Így tehát az „egyéni értelmek” önrendelkezését, mint aSzeretet-terv egyik szükséges feltételét határozhatjuk meg.
  26. 26. A Választás Szabadsága 27Az „egyéni értelmek” önrendelkezése nélkül nincs lehe-tõség Szeretetre.Az egyéni önrendelkezés elengedhetetlen része a Válasz-tás korlátozásoktól mentes Szabadsága, avagy a SzabadAkarat.Korlátozható-e bármiképpen az „egyéni értelem” ilyenönrendelkezése? Ha a Tervben az „egyéni értelem” bár-milyen korlátozásra bukkan, az kellemetlen érzelmeket,csalódást és becsapottságot ébreszt benne.Tehát,a Szeretet-tervben az egyéni értelem önrendelkezése ha-tártalan kell legyen.
  27. 27. 28 Thomas J. ChalkoAz önrendelkezés következményeiMivel az „egyéni értelmek”-nek határtalan önrendelke-zést kell biztosítani, semmi nem garantálja, hogy a te Sze-retetedet választják, mihelyt önállóvá válnak.Mivel határtalan önrendelkezésük semmivel nem korlá-tozható, az egyéni értelmek bármilyen más tevékenysé-get vagy érzelmet is választhatnak, amit csak elképzelnek.Fontos megjegyeznünk, hogy választásukat csakis SAJÁTértelmük korlátozza. (Emlékszel a kutyus esetére?)Mivel ösztönözhetjük ezeket az „önálló egyéni értelme-ket”, hogy a SAJÁT Szabad Akaratukból VÁLASSZÁK aSzeretet ösvényét?Ez aztán kényes helyzet a javából, mert az efféle ösztön-zés SEMMILYEN szempontból nem sértheti az egyéni ér-telmet.Ehelyt kell emlékeztetnünk magunkat egyik korábbi kö-vetkeztetésünkre, hogy a Magasztos Érzelmek, tehát aSzeretet is, csak a megfelelõen fejlett értelmek számáralehetségesek.Minél fejlettebb az egyéni értelem, annál magasztosabbérzelmeket képes megtapasztalni.
  28. 28. A Választás Szabadsága 29Tehát a Magasztos Érzelmek megtapasztalásának egy má-sik szükséges feltétele, hogy az önálló egyéni értelmekFEJLÕDÉSÉHEZ megfelelõ körülményeket teremtsünk.Nemcsak azért, mert az értelem számára a fejlõdés a leg-logikusabb választás, amellett igen kellemes tevékenység,hanem azért is, mert ez a Magasztos Érzelmek, köztük aSzeretet létrehozásának, fejlesztésének és megtapasztalá-sának elengedhetetlen feltétele.Korlátozható-e bármilyen mértékben az „egyéni értelem-nek” ez a „fejlõdése”?Te behatárolnád-e az értelemnek azt a szintjét, amit agyermekeid elérhetnek?Megint csak oda jutunk, hogy bármiféle korlátozás a Terv-ben – amint felfedezi azt az „egyéni értelem” – rendkí-vül kellemetlen érzéseket, kiábrándulást és becsapottsá-got ébreszt. Azzal pedig a Magasztos Érzelmek lehetõsé-ge teljes mértékben elvész.Ennélfogva SEMMILYEN korlát nem állítható az egyé-ni értelem fejlõdése elé.Így tehát az igazi Magasztos Érzelmek csak azoktól az„egyéni értelmektõl” várhatók, akik Szabad Akaratukbólválasztják a megfelelõ mértékû önfejlesztést ÉS a Terve-zõ iránti Szeretetet.
  29. 29. 30 Thomas J. ChalkoÁm még az „egyéni értelmek” határtalan önrendelkezé-se és fejlõdési lehetõsége esetén sincs még mindig semmigarancia arra, hogy a Szeretet Ösvényét választják. Ha pe-dig nem, erre vonatkozóan semmi nem szerepel a Terv-ben. Miért is szerepelne? Azért talán, nehogy megzavar-ja a Kimagasló Értelmet? Te terveznél olyan Rendszert,amely nagymértékben megzavarhatná az Értelmed?
  30. 30. A Választás Szabadsága 31A Szeretet ébredéseHogyan ösztönözhetjük a határtalan önrendelkezéssel ésönfejlesztési lehetõséggel rendelkezõ „egyéni értelmeket”,hogy szeressenek bennünket?Már megállapítottuk, hogy a parancsolgatás NEM ered-ményez semmiféle Magasztos Érzelmet. Mások utasítga-tása erõvel szabotálja a Szeretetet.MAXIMALIZÁLHATÓ-E hát a Szeretet és más Magasz-tos Érzelmek LEHETÕSÉGE?Készíthetõ-e TERV a Szeretetre, már a Kezdettõl?Képzeld el az Univerzum Kezdetét. Csak az Értelem létezik, semmi más. A Kimagasló Értelem. Egyedül.Fejleszti önmagát, mert ez az egyetlen logikusés megelégedésére szolgáló tevékenység.Fejleszti önmagát, addig a pontig, ahol elképzelhet és megtervezhet BÁRMIT és MINDENT, amit kíván.Az Értelem elképzeli az Érzelmeket. Az Értelem elképzeli a SZERETET, az érzelmek különösen áldásos cseréjét.Az Értelem arra vágyik, hogy átélje ezt a cserét – hogy szeressen és szeressék.
  31. 31. 32 Thomas J. ChalkoA szükséglet megállapítása után, elképzeli saját TÁRSASÁGÁT.Elképzeli MÁS értelmek társaságát, önálló és függetlenértelmekét, mert csak õk képesek az Értelem által elkép-zelt és áhított Igaz Szeretet adására és befogadására.Azt már megállapítottuk, hogy valódi Magasztos Érzel-meket csak azoktól az „egyéni értelmektõl” várhatunk,akik saját akaratukból választják önmaguk megfelelõ mér-vû fejlesztését.Teljesen elégedett lennél-e azok szeretetével, akik túl egy-ügyûek, túl korlátozott értelmûek ahhoz, hogy megért-senek téged?Emiatt az Értelem ELKÉPZELI, majd MEGTERVEZI alegjobb „rendszert”, amit csak képes, amelyben az Egyé-ni Önálló Értelmek ösztönzést kapnak önmaguk oly mér-tékû fejlesztésére, amilyet csak kívánnak, hogy kifejleszt-hessék saját Szeretet iránti igényüket.Meglehetõsen naiv feltételezés lenne, hogy a KimagaslóÉrtelem mindössze némi „esélyt” célzott volna meg a Sze-retetre. Sokkal ésszerûbb, ha feltesszük, hogy KimagaslóÉrtelmével a Szeretet valószínûségét a lehetõ legnagyobb-ra növelte.Hogyan növelhetõ a Szeretet valószínûsége anélkül, hogy
  32. 32. A Választás Szabadsága 33az a többi Egyéni Értelem önrendelkezését bármi módonsértené?Ahhoz, hogy valami bepillantást nyerjünk, vizsgáljuk mega „szeretet ébredését”. Mik a szeretet kialakulásának kez-deti feltételei?Lehetséges-e valódi Szeretet anélkül, hogy ismernénk azt,akit szeretünk? Nem túl valószínû.Ezért a Kimagasló Értelemnek módot kellett találnia ar-ra, hogy „megismertesse” magát a többi Egyéni Értelem-mel. Természetesen valakinek az ismerete még nem elégahhoz, hogy megszeressük, de azért lényeges feltétele.Egyetértesz?Hogyan mutatjuk meg magunkat másoknak, hogy felkelt-sük a kíváncsiságukat, érdeklõdésüket, és elbûvöljükõket? Hogyan növelhetjük a lehetõ legnagyobbra annakaz esélyeit, hogy mások Szabad Akaratukból csodálnikezdjenek? Mit tegyünk?Ne feledd, hogy ekkor még a Kimagasló Értelem egye-dül létezik a Semmiben. Az egyetlen dolog, ami tényle-gesen „kinyilvánítható” errõl, az Értelem és annak Nagy-sága. Hogyan nyilvánítható ki az Értelem, hogy másokannak méltányolását választhassák?Te mit tennél?
  33. 33. 34 Thomas J. ChalkoMit szólsz a Természet megteremtéséhez? OLYAN gyö-nyörû, OLYAN elbûvölõ, OLYAN fenséges és nagyszerû,OLYAN intelligens a tervezése, hogy mindenki, akibe egycsepp értelem és érzékenység szorult, ÖNKÉNTELEN aTERV csodájára jár.Találkoztál már valaha valakivel, aki nem csodálta a Ter-mészetet?El kell ismernünk, hogy a csodálat kitûnõ elsõ lépés a Sze-retet felé… Szerethetsz-e igazán valakit, ha nem kél ben-ned csodálat iránta?A Kimagasló Értelem ezért elképzelte a Magasztos AnyagiValóságot és az Életet, hogy az „önálló egyéni értelmek”majd egy szép napon megtanulhassák csodálni a TervSzépségét és Intelligenciáját – de csak akkor, ha úgy dön-tenek, hogy a felfogásához megfelelõ szintre fejlõdnek,és maguktól választják ezt a viszonyulást.Más szóval, az Élet és a pompásan tervezett anyagi Va-lóság az Értelem megnyilvánulásának egy módja, mellyelbármely értelmes megfigyelõ számára felfedheti Nagysze-rûségét anélkül, hogy sértené a megfigyelõ önrendelke-zését és Választásának Szabadságát.A Természet és az Élet megtervezésével a Kimagasló Ér-telem nagymértékben megnövelte annak VALÓSZÍNÛ-SÉGÉT, hogy az egyéni értelmek felfigyeljenek puszta lé-
  34. 34. A Választás Szabadsága 35tezésére, megismerjék, megtanulják értékelni Nagyszerû-ségét, és Szabad Akaratukból viszonozzák csodálatát ésSzeretetét.Ezután a Kimagasló Értelem tudatosan elképzelte, és alegapróbb részletekig megtervezte, majd elindította az ál-talunk ismert Univerzum és Természet teremtését. A ter-vezési folyamat a Semmi egy rendkívüli intelligenciávalmegtervezett felkavarásával kezdõdött – az Értelem általvezérelt mérhetetlen robbanással.Tudósaink ezt a robbanást a „Nagy Bumm”-nak nevezik.Az atomok, galaxisok, csillagok, bolygók, az Élet mindtudatos és folyamatos elképzelés, tervezés és teremtéseredményei. A terv még messze van a megvalósulástól –minden jel arra utal, hogy végrehajtása ma is folyik…Érdemes megjegyezni, hogy ennek „kõkemény anyagi bi-zonyítéka” az, hogy az Univerzum a tér EGYETLENPONTJÁBÓL ered. Minden, amit csillagászaink képesekértelmezni belõle, óriási sebességgel TÁVOLODIK ettõla ponttól, amit a Nagy Bumm epicentrumának neveznek.[16]A földi tudósok egyik ámulatból a másikba esnek a távol-ban, a Világûr Mélyén megfigyelhetõ folyamatok bonyo-lultsága és Szépsége láttán. Egyre több tudós ismeri el, hogya Világûr Mélyében zajló folyamatokat figyelve sokkal többkérdésük vetõdik fel, mint amennyi választ kapnak.
  35. 35. 36 Thomas J. ChalkoMiért? Mert TELJESEN figyelmen kívül hagyják a tényt,hogy a Mindenség Tudatosan, Értelmesen, Tervszerûenés Céltudatosan teremtõdik.Mint a Kimagasló Értelem bármely teremtménye, az Uni-verzum éppen annyira mûalkotás, a Szépséget képviselõmûtárgy, mint amennyire hasznos vagy célszerû.Talán nem értesz egyet azzal, hogy a Mindenség Tervé-nek egyik elsõdleges célja a Szépség volt?Képesek-e tudósaink megmérni a Szépséget?
  36. 36. A Választás Szabadsága 37A CélNem hagytunk ki valami valóban fontos dolgot?Kik azok az „egyéni értelmek”, akik „korlátlan önálló-sággal” és „önmaguk fejlesztéséhez” „korlátlan potenci-állal” rendelkeznek? Kik azok, akik a Kimagasló Értelem„értelmes társai” lehetnek, s akiket „lelkesíteni” kell ah-hoz, hogy megtanulják Szeretni a Tervezõt saját SzabadAkaratukból?Hát nem miattuk készült az egész Univerzum és az Életterve? Hol vannak akkor?Nem mások Õk, mint az Emberi Lények.Emberek.Mi.TE meg ÉN.Egyéni, önálló értelmek, határtalan lehetõséggel afejlõdésre… (vagy az elnyomorodásra, ami kizárólag a miSzabad Választásunkon múlik…)MI vagyunk az egész Univerzum Célja.
  37. 37. 38 Thomas J. ChalkoAz egész anyagi Mindenség teremtésének mi vagyunk aközponti és elsõdleges OKA. Atomok, csillagok, galaxi-sok, bolygók, Élet és minden más, amirõl még nem is sejt-jük, hogy létezik.MI vagyunk azok, akik a Kezdetkor egyedül létezõ Ki-magasló Értelem „értelmes társai” lehetünk.AKKOR és HA rájövünk, hogy kik vagyunk, természe-tesen.AKKOR és HA értelmünk odáig fejlõdik, hogy képes leszérteni és értékelni a Kimagasló Értelem Nagyszerûségét.AKKOR és HA nem pusztítjuk tovább a Természetet, ésfelismerjük benne a szemünk elõtt megnyilvánuló Kima-gasló Értelmet.Továbbá, amikor a fentieket BEBIZONYÍTJUK magunk-nak az Én (a Self) tanulmányozásával.„Aki nem ismeri az Én-t, nem ismer semmit, de aki meg-ismeri azt, máris megszerzi a Mindenség Mélyérõl szóló Tu-dást.”[1] [2]Mi volt tehát az EREDETI Célja a mi megtervezésünk-nek? Emlékszel?
  38. 38. A Választás Szabadsága 39Önmaga fejlesztésének folyamán a Kimagasló Értelem el-képzelte a Magasztos Érzelmek, például a Csodálat és aSzeretet kialakulásának és átélésének szükségét. Mindeze-ket nem tapasztalhatta, amíg egyedül létezett.Ebbõl következõen minden egyes emberi lény létezésé-nek KÉT oka van:1. egyéni értelmünket a lehetõ legnagyobb mértékig fejlesszük2. fejlesszük képességeinket az általunk elképzelhetõ Legmagasztosabb Érzelmek átéléséreEz a KÉT Ok PONTOSAN megegyezik a Kimagasló Ér-telem Kezdetek KEZDETÉTÕL való létezésénekokaival… SEMMILYEN korlátozás nincs benne… NEMIS LEHET korlátja… Értelmünk fejlõdése elõtt éppúgynincsenek határok, mint a Kimagasló Értelem fejlõdéseelõtt…Érted? Ha téged is annyira megindít ez, ahogyan engem,miközben e szavakat írom, az azt jelenti, hogy legalább akiindulási szinten megértetted a Célt.Ha nem, kérlek olvasd el újra a könyv elejét idáig, és pró-báld megérteni, amit megkíséreltem elmagyarázni.
  39. 39. 40 Thomas J. ChalkoLehetséges?A Mindenség imént felfedezett Célja túl szépnek tûnik ah-hoz, hogy igaz legyen…Hogyan gyõzõdhetünk meg arról, hogy képesek vagyunk-e megérteni a Teremtõ Célját és indítékait korlátozott ér-telmünkkel?Egyetértek, pillanatnyilag nem érzékelünk, nem fogunkfel mindent. Amit viszont IGEN, annak végül elegendõ-nek kell lennie ahhoz, hogy kialakítsuk saját Megértésün-ket az EGÉSZRÕL.Nem kell törekednünk erre – hiszen Szabadon Választ-hatunk.Ha azonban úgy döntünk, hogy törekszünk a megértés-re, megteremtjük a megértés elérésének lehetõségét, egy-szerûen mert értelmesek vagyunk, és mert értelmünk cso-dálatos módon képes a szándék irányában NÖVEKED-NI. Más szóval mi, teljes egészében magunktól teremtjükmeg és növeljük a megértés lehetõségét. Képesek vagyunksaját megértésünk kialakítására.Ha tehát meg sem próbálod, soha nem fogod megtudni,mennyit érthetsz meg. Én úgy gondolom, hogy TÖRE-KEDJÜNK a maximális megértésre, és CSELEKEDJÜNKeszerint. Ez a könyv az én megértésemet tükrözi. Nekedki kell alakítanod a magadét.
  40. 40. A Választás Szabadsága 41 „Mert semmi sincs elrejtve, amit meg ne találnátok…” „Aki keres, talál” [2]De nem jelent-e súlyos korlátot a fizikai testünk? Nem kér-dõjelezi meg a fizikai test puszta léte következtetéseink né-melyikét?Mindenekelõtt arra jutottunk, hogy Önálló Egyéni Értel-mek vagyunk, és NEM csupán fizikai testek. A fizikai tes-tek átmeneti eszközök, amelyeket önmagunk megisme-réséhez alkalmazunk.Egyéni értelmünk fejlõdése elõtt nincs korlát, mi ma-gunk azonban felállíthatunk ideiglenes határokat, egy-szerûen azért, mert fejlõdésünk bizonyos szintjén célsze-rûnek tûnhet.Például Szabad Akaratából bármelyikünk tudatosan dönt-het úgy, hogy fizikai testben él le egy életet.Nagyon jó Szeretet-lecke, ha megtanuljuk más Egyéni Ér-telmek Szeretetét, olyanokét, akik hozzánk hasonló fej-lõdési szinten állnak, nemde?A fizikai testben élt élet ugyanakkor VIZSGA is, mely-ben a tudatos létezés Céljának megértésérõl adhatunk szá-mot. Ezt a „vizsgát” részben magunk fabrikáljuk magunk-nak ahhoz, hogy „kipróbáljuk”, mennyit értünk, isme-rünk VALÓJÁBAN az Univerzumból. A többi Egyéni Ér-
  41. 41. 42 Thomas J. Chalkotelemmel az anyagi valóság környezetében folytatott kap-csolatok kiváló feltételeket biztosítanak egy efféle vizs-gához.Egyik elsõ következtetésünk a könyvben az volt, hogy azÉrtelemnek már azelõtt léteznie kellett, hogy fizikai tes-teink megjelenhettek. Ebbõl következik, hogy már szü-letésed elõtt rendelkeztél bizonyos „elméleti” ismerettelarról, hogyan kell élni egy életet.Ezért ismered a választ a könyv minden egyes kérdésére.Már „hallottad valahol”. Emiatt nem mondhatok nekedsemmit, amit ne „tudnál”. Én csak felhívhatom rá a tu-datos figyelmedet.Önálló fizikai testben élve bebizonyíthatod, hogy érted.Például, ha elég jól érted, újra felépítheted Univerzum-beli létezésed Célját, még akkor is, ha „emlékeid” telje-sen kitörlõdtek születésedkor.Valójában a fizikai testbeli lét egyik fõ célja éppen az, hogymegtaláld a Célt, újra és újra, még a legváratlanabb és leg-nagyobb próbatételt jelentõ helyzetekben is. Ez az egyikmódja, hogy bebizonyítsd önmagadnak, tudod, hogy tu-dod, ki vagy, és mit teszel a Mindenségben.Emellett a fizikai testben egyedi lehetõséged nyílik arra,hogy tapasztalatokat szerezz a Természetrõl, és tanulmá-
  42. 42. A Választás Szabadsága 43nyozhasd azt, ami egyszerûen a Kimagasló Értelem meg-nyilvánulása az értelmes megfigyelõk számára. Ebbõl kö-vetkezõen az élet a fizikai testben lehetõséget nyújt arra,hogy a Természetet tapasztalva-tanulmányozva „megis-merkedj” a Kimagasló Értelemmel.A legjobb, természetesen, ha elõször a saját testedet ta-nulmányozod.Ha nem veszel tudomást a Természetrõl, és pusztítod, hanem vagy képes felismerni Tervezõjének, a Kimagasló Ér-telemnek a Nagyszerûségét, hogyan élhetnél át magasz-tosabb érzelmeket?Tegyük fel, hogy megterveztél és felépítettél egy pompásházat, aztán a gyermekeidnek ajándékoztad.Hogyan éreznéd magad, ha randalíroznának, törnének-zúznának benne? Építenél-e nekik egy másikat?Érdekelne-e olyanok ismeretsége, akik nem képesek ér-tékelni értelmed és nagyvonalúságod?Az élet vizsga, akár megérted, akár csak álmodsz a meg-értésérõl.A fizikai létünk más vonatkozásairól (és szükségességé-rõl) a könyv késõbbi részeiben beszélünk majd.
  43. 43. 44 Thomas J. ChalkoImádat és félelemSzeretnéd, ha a gyermekeid imádnának téged? [17]Szeretnéd, ha imádnák a képeidet, a szobraidat, oltáro-kat emelnének neked, ahelyett, hogy felismernék, ki vagyvalójában, és méltányolnák, amit teszel?Elégedett lennél egy efféle kultusszal? MIÉRT NEM?Kérlek, alaposan gondold át, MIÉRT tûnik egy ilyesfajtaténykedés tiszta képtelenségnek. Próbálj logikus OKOTtalálni rá, amitõl képtelenségnek hat. Vizsgáld meg az ér-zéseidet.Hogyan ÉREZNÉD magad, ha gyermekeid úgy dönte-nek, hogy imádni fogják a szobraidat, és imádkoznak aképeidhez? Elégedett lennél? Miért nem? Értelmedet ésintelligenciádat kielégítené ez?Nem lennél-e mélységesen csalódott amiatt, hogy a gye-rekeid semmi értelmesebbet nem tudnak kitalálni?Az imádat méltán kiábrándító, kényelmetlen, sõt akárbosszantó is bárki számára, aki elég értelmes, hogy fel-fogja a velejáró érzelmeket. Ez természetesen vonatko-zik a Kimagasló Értelemre is.Meg kell állapítanunk, hogy:
  44. 44. A Választás Szabadsága 45Nincs semmi értelme bárkit vagy bármit imádni. Az imá-dat bármely formája az imádó teljes tudatlanságát bizo-nyítja.Hát persze, hogy az elejétõl fogva tudtad, nem igaz? Vé-letlenségbõl nem pont ezt mondja az Elsõ és legfontosabb„parancsolat”2 a Bibliában? [4]Látod, mennyire kiforgatták mára? Látod, hogyan terem-tett ezen egyszerû, logikus tanács mellõzése kedvezõ kö-rülményeket a primitív kultuszok és vészes bálványok ré-szére?Nézzük, MIÉRT merül bele oly sok földi ember minden-féle kultuszba?Az imádat akkor jelentkezik, amikor elnyomjuk és tevé-kenyen szabotáljuk az egyéni értelmet. Az értelem a leg-hatásosabban FÉLELEM keltésével nyomható el és sza-botálható. Ha valaki halálra rémült, aligha képes logiku-san gondolkozni, nem igaz?Talán véletlen, hogy az imádattal foglalkozó emberekmélységesen rettegnek is?2 2. Móz. 20, 3: „Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem.” 20, 4:„Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a me-lyek fenn az égben vagy a melyek alant a földön vagy a melyek a vizek-ben a föld alatt vannak.” 20, 5: „Ne imádd és ne tiszteld azokat…”(Károli Gáspár fordítása). Majd késõbb: „Ne készíts ábrázolást semmi-rõl, ami Velem van” [4]
  45. 45. 46 Thomas J. ChalkoTalán véletlen, hogy a FÉLELEM hirdetése az egyik kulcs-fontosságú módszer az imádók tömegének féken tartá-sára és irányítására?Ám a félelem az Egyéni Értelem tudatos érzelme, ame-lyet Egyénileg érzékel. Tudatosan CSAK akkor félhetünk,ha MEGENGEDJÜK magunknak.Megijedtél, amikor valaki azzal próbált rád ijeszteni, hogy„Isten megbüntet, ha nem csinálod ezt-meg-ezt”? Veddészre, hogy CSAK akkor féltél, ha MAGAD is ELHITTEDa lehetõséget, és CSAK ha értelmed képtelen volt más le-hetõségeket és megoldásokat találni.Féltél-e, amikor TUDTAD, hogy a fenyegetõ személynekfogalma sincs, mirõl beszél?Összefoglalva, a tudatos FÉLELEM az Egyéni ÉrtelemÖNMAGÁT korlátozó választásának eredménye.Van-e egyáltalán BÁRMI az Univerzumban, amitõl fél-nünk kellene?Emlékszel a Célra? Emlékszel, KI vagy, és MIK a lehetõ-ségeid? Mit gondolsz hát?Csakis olyan korláttal találkozhatunk a Mindenségben,amit mi magunk állítottunk önmagunk elé.
  46. 46. A Választás Szabadsága 47Akkor hogyan tovább?Akkor mit tegyünk most? Hogyan éljünk?Én nem tudom megmondani neked.Tulajdonképpen SENKI NEM mondhatja meg az égvilágon.Még maga a Kimagasló Értelem sem képes BÁRMIFÉ-LE választási lehetõséget biztosítani neked…A választási lehetõségek biztosítása bárki másnak egyéb-ként is TELJESEN értelmetlen…Minden Egyéni Értelmet, beleértve TÉGED is, KIMON-DOTTAN teljes önrendelkezésre és KorlátozásmentesSzabad Választásokra TERVEZTEK. Tehát ne engedd senkinek, hogy irányítsa az életed…Megvan az OKA, hogy korlátlan önrendelkezést és a Vá-lasztás Szabadságát kaptuk. Emlékszel, mi az?Világosan láttuk, hogyaz „egyéni értelmek” önrendelkezése és Választásuk Sza-badsága nélkül nem létezik lehetõség a Szeretetre.Ezért tehát az egyéni értelem önrendelkezése semmikép-pen nem sérülhet. Ami téged illet, meg kell TANULNOD,
  47. 47. 48 Thomas J. Chalkohogy MAGAD válassz bármilyen helyzetbe kerülsz is –egyéni értelmed ezen a módon fejleszti önmagát.Tehát TELJES EGÉSZÉBEN TE választod meg, hogyan élj.Ebbõl a szempontból világos, hogy egyszerûen lehetet-len bárkinek pontosan elõírni, hogyan éljen. Mindazon-által bölcs dolog kidolgozni néhány általános elvet, ame-lyen az emberek eltöprenghetnek. A másik jó módszer,ha élõ példával szolgálunk mások számára.Kezdjük azzal, hogy meghatározzuk, hogy az UniverzumCélja szerint mit érdemes elkerülnünk.Például, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz-hangban élünk, akkor nem szabad megsértenünk senkimás Választásának Szabadságát SEMMILYEN módon.Ezt a következõ „tanácsban” összegezhetjük, kérlek, gon-dolkodj el rajta:Saját Választási Szabadságod gyakorlása oly módon,hogy az korlátozza valaki más Választási Szabadságát,nyíltan ellentmond az Univerzum Céljának. [1]Miért? Mert a Választási Szabadság korlátozása azonnalmegbénítja vagy megszünteti a Magasztos Érzelmeket.Emellett, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz-hangban élünk, nekünk magunknak sem szabad sérte-
  48. 48. A Választás Szabadsága 49nünk senki más Egyéni Értelmének fejlesztését SEMMI-LYEN módon.Ha valaki BÁRMIKÉPPEN elnyomja akárki más Egyé-ni Értelmének Fejlesztését, ugyancsak nyíltan megsérti azUniverzum Célját.Ez ugyanolyan súlyos, mivel közvetlenül szabotálja aCélt…
  49. 49. 50 Thomas J. ChalkoGyakorlati példákAz imént megegyeztünk, hogy bármilyen tevékenység,amely megsérti és/vagy elnyomja egy egyéni értelem fej-lõdését, méghozzá bármilyen módon, az megsérti és sza-botálja az Univerzum Célját. Néhány példa ilyen tevé-kenységre:• Hiedelmek, hitek, hiedelem-rendszerek terjesztése, hirdetése, függetlenül azok sajátosságaitól• Hipnózis alkalmazása (mind egyéni, mind csopor- tos formában) hiedelmek és hiedelem-rendszerek beültetésére (az értelem félreprogramozása)• Bárminemû félelem keltése és fenntartása. Ide tar- tozik minden „félelem-propaganda”, mint például az Istentõl, betegségektõl, haláltól, pokoltól, nap- sütéstõl vagy bármi mástól való félelem és/vagy hisz- téria keltése• Bármiféle tan- vagy hittétel, tekintély, hatalom rá- kényszerítése másokra• Az alternatív nézõpontok elnyomása és kigúnyo- lása• Az egyéni VÁLASZTÁSI SZABADSÁG akadályozá- sa bármi módon (például emberek kényszerítése, hogy parancsokat hajtsanak végre, vagy hogy olya- nokká váljanak, mint mások stb.)• Az egyéniséggel szembeni tiszteletlenség – a statisz- tikák követése az értelem helyett• A gondolat szabadságának bárminemû korlátozása
  50. 50. A Választás Szabadsága 51• A tudatosság elhomályosítása érzékelést megváltoz- tató kábítószerekkel, egyéb anyagféleségekkel illet- ve tevékenységekkel• Primitív ösztönök megerõsítése, hirdetése és dicsõ- ítése• Erõszak hirdetése és dicsõítéseA fentiek közül mely tevékenységek a legveszélyesebbekaz Egyéni Értelem számára?A tudatosság félreprogramozása általában nem fordítha-tó vissza egykönnyen. Például, tudod-e, mennyi tudatoserõfeszítést és önfegyelmet igényel egy szokás leküzdé-se, amelytõl szeretnél megszabadulni? Felismered-e, hogya tanultak kitörlése gyakran sokkal-sokkal nehezebb, mintmegtanulni valamit a nulláról?Néhány ember annyira „megrekedtnek” tûnik, hogy alig-ha változik meg, hacsak újra nem születhet…Ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a Céllal való különfélevisszaélések következményeit, tegyük fel, hogy egy em-ber, akivel szemben valamennyi fenti visszaélést elkövet-ték, egy szép napon felfedezi a Mindenség Célját, és atényt is, hogy hosszú idõn át az orránál fogva vezették.Ha te rájössz, hogy hosszú idõn át becsaptak, és ezt bi-zonyítani is tudod, akkor megbízol-e azokban, akik át-vertek, és követed-e õket másnap is?
  51. 51. 52 Thomas J. ChalkoAz Egyéni Értelem ébredése a félreprogramozás látványosmegfordítását eredményezheti. Az új ismeretek igenkönnyen elsajátíthatók, amint valaki felfedezi, hogyannyerheti vissza önrendelkezését Értelme és Választási Sza-badsága segítségével.Ez alól a jelek szerint csak egy eset kivétel. Ha az illetõkábítószereket fogyasztott.Egyik barátom mesélt néhány ismerõsérõl, akik halluci-nogén gombákkal kísérleteztek két hónapon keresztül.Mindössze két hónapig. A kísérletek befejezése óta hosszúidõ eltelt már, de még mindig meg vannak gyõzõdve ró-la, hogy „delfinek”. Semmiféle értelmes kommunikáció-ra nincs lehetõség velük, hiszen „delfinek”…Semmi baj a fizikai testükkel, Értelmük károsodása azon-ban tartósnak tûnik. Õk maguk programozták félre sajátérzékleteik meghamisításával… Gyakorolták VálasztásiSzabadságukat…Az Egyéni Értelem elleni bármely más cselekmény poten-ciális tanpéldának látszik, amely végül tudatos elõrelépéstjelent az adott életben – kivéve a kábítószer-fogyasztást.A drogok azon túl, hogy az Értelem drámai és azonnalihanyatlását okozzák, egyúttal súlyosan csökkentik a ké-pességét is önmaga megjavítására.
  52. 52. A Választás Szabadsága 53Hogyan is ébreszthetnénk fel egy Értelmet, ha nem mû-ködik?Hány sérült értelemmel leélt élet szükséges az intelligen-cia újjáépítéséhez?Van kedved hozzá, hogy a saját bõrödön próbáld ki?
  53. 53. 54 Thomas J. ChalkoAz UniverzumTeljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Cél-jában SEMMIFÉLE ANYAGI DOLOG vagy hasonló nemszerepel.Mind a Kimagasló Értelem, mind annak értelmessége kez-dettõl fogva nem anyagi természetû. Itt nem anyagin aztértem, hogy „nem atomokból álló” [1]. A Kimagasló Ér-telemnek egyszerûen nincsenek anyagi szükségletei.Az Egyetlen Cél az Egyéni Értelem fejlesztése. A Kima-gasló Értelemé és a miénk.Ez pedig 100%-ig TUDATI természetû.Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre össz-pontosítjuk, például a fizikai testünk „kinézetére”, és ha-nyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb hi-ba, amit csak elkövethetünk.Mi a helyzet az Univerzummal? Emlékszel, mire készültaz Anyagi Univerzum?Arra, hogy észrevegyük, felfedezzük és csodáljuk Intelli-gens Tervezését.Arra készült, hogy serkentse kíváncsiságunkat és értel-münket.
  54. 54. A Választás Szabadsága 55Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit.Arra készült, hogy segítsen bennünket saját értelmünk ésMagasztos Érzelmekre való képességünk fejlesztésében.Arra készült, hogy megtanulhassunk Szeretni – kezdhet-jük mindjárt egymáson…Így tehát az egész Anyagi Univerzum pusztán átmeneti„játszótér”, amit egy szép napon, úgy 50 millió év múlva[1], kinõhetünk, mint ahogy a gyerekek az óvodát.Választhatod azonban azt is, hogy sohasem nõsz fel…Az én nézõpontom szerint a haladásra való törekvés a leg-értelmesebb választási lehetõség. Rendelkezésedre áll aVálasztás Szabadsága, hogy kidolgozz egy másik véle-ményt.Amikor megértjük a Kimagasló Értelem szándékait, nyil-vánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja szá-munkra az Univerzum tervezési elveinek megértése és ta-nulmányozása, amit a Természet Törvényének vagy Egye-temes Törvénynek nevezhetünk [1]. Fontos megjegyez-nünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi va-lóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanema Tudatosság és az Értelem területén is.Az anyagi tárgyak gyûjtése semmilyen irányú fejlõdéshezsem vezet. Ezek a dolgok tisztán másodrendûek. Az anya-
  55. 55. 56 Thomas J. Chalkogi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fej-lõdésének felgyorsítására fordítjuk. A legtöbb ember (ma-gamat is beleértve) sokkal többet tanul, ha szenved. [12]Az Egyetemes Törvényrõl szerzett ismereteink gyarapí-tásának folyamatában – amelyben kipróbálunk ezt-azt,naponta különféle hibákat követünk el, és tanulunk be-lõlük – meg kell próbálnunk fejleszteni intelligenciánkatés értelmünket.És mindezek felett, próbálkozások és tévedések során át,meg kell próbálnunk kifejleszteni és átélni a legmagasz-tosabb érzelmeket, amiket csak el tudunk képzelni.Fokozatosan meg kell tanulnunk felismerni és tisztelniminden emberi lényt magunk körül, mint Határtalan Le-hetõségekkel bíró Egyéni Értelmet…Netalántán nem így foglalkozunk-e saját gyermekeinkkel?Véletlen lenne?
  56. 56. A Választás Szabadsága 57Önjavító TervezésMik a cselekvés következményei, szemben a gondolko-dás következményeivel?Amikor gondolkodunk, gondolataink eredménye pusz-tán képzeletünkben marad meg. A gondolkodáshoz nincsszükség más Egyéni Értelmekkel való kölcsönhatásra.Amikor csinálunk valamit, lehetõségünk nyílik arra, hogymegtapasztaljuk cselekedeteink következményeit. Eköz-ben információt is cserélünk más Egyéni Értelmekkel.Ebbõl kifolyólag – értelmesek lévén – a cselekvés lehetõ-sége létrehoz egy mechanizmust, miáltal tanulhatunk atetteinkbõl. Tetteink következményeit elemezve megis-merhetjük a kapcsolatot a tettek (az ok) és a következ-ményeik (okozat) között, nem csak magunkra, hanemmás Egyéni Értelmekre nézve is.Melyek az Univerzum Céljára való tekintet nélküli cse-lekmények következményei?Meglepetésünkre a Cél elleni bármely tett az Egyéni Ér-telmek szenvedését és nyomorúságát okozza. Lehet, hogya miénket, lehet, hogy másokét. Minél inkább semmibevesszük a Célt, annál súlyosabb a hatására bekövetkezõszenvedés és nyomorúság.
  57. 57. 58 Thomas J. ChalkoMivel értelmesek vagyunk és nem szeretjük a „szenvedéstés nyomorúságot”, MEGTANULHATJUK, hogyan kerül-jük el. Mi a végsõ lecke? Az, hogy megtanuljunk az egészUniverzum Céljának megfelelõen élni és cselekedni.Mi van akkor, ha megtagadjuk a tanulást? Szenvedünk.Addig szenvedünk, amíg meg nem tanuljuk, miért. Ad-dig szenvedünk, amíg ki nem találunk valamit a szenve-dés elkerülésére. Addig szenvedünk, amíg már eleget tu-dunk. Amíg meg nem értjük a Célt, és Szabad Akaratunk-ból életmódunkká nem alakítjuk.Ez egy nagyszerû Önjavító mechanizmus alapja a Min-denségben. Minden Egyéni Értelemnek meg kell tapasz-talnia Választási Szabadságának minden következményétahhoz, hogy tanulhasson.Nincs mód arra, hogy megszökjünk a következményekelõl – egyszerûen mert Értelmünk tovább létezik vég nél-kül, és nem állítható semmilyen korlát, emlékszel? Nemszökhetsz meg ÖNMAGAD elõl.Választási Szabadságunk nem sérülhet semmilyen módon,ám visszajelzést kapunk elkövetett hibáinkról. Ügyes,nemde?Összegezve, fontos, hogy felismerjük, és észben tartsuka következõket:
  58. 58. A Választás Szabadsága 591. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság létezik.2. Van OKUK rá, hogy létezzenek – a Mindenség Cél- jának mellõzése3. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság meg- szüntethetõ4. Vannak MÓDSZEREK a szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság megszüntetésére, ha megtanuljuk felismerni és tisztelni az egész Univerzum Célját mindenben, amit teszünk.Micsoda véletlen, hogy e „négy nemes igazság” ponto-san egybeesik bolygónk ismert történelmének egyik leg-meghatározóbb Egyéni Értelme által levont következte-tésekkel [3].Hát nem tökéletesen világos?Azzal, hogy módszereket keresünk a szenvedés, nyomo-rúság és boldogtalanság tartós megszüntetésére, fokoza-tosan megtanuljuk méltányolni és megérteni az egész Uni-verzum tervét és Célját.Vedd észre, hogy egyetlen dogma vagy tantétel sincs a fen-ti „négy nemes igazság”-ban. Megfogalmazásukhoz pusz-tán a Valóságra kell utalnunk, amit minden nap megfi-gyelhetünk.
  59. 59. 60 Thomas J. ChalkoA hibák elkerüléseElkerülhetjük-e a hibákat? Hadd válaszoljak erre egy kér-déssel:Megtanulhat-e egy gyerek járni anélkül, hogy egyszer iselesne?A hibák a tanulási folyamat nélkülözhetetlen részei. Tel-jesen nem kerülhetõk el, mert ezáltal éppen a tanulás me-chanizmusát szüntetnénk meg.Azonban a felismert hibák ismétlése elkerülhetõ, és el iskerülendõ. Emellett értelmünk segítségével megfigyelhet-jük mások hibáit, és tanulhatunk belõlük.Honnan tudjuk, mi számít hibának? Lényegében mindentett, ami figyelmen kívül hagyja az Univerzum Célját, hi-bának tekintendõ.A gyakorlatban mind Önmagunk, mind mások szenvedé-sének és nyomorúságának tapasztalása figyelmeztetés,hogy elemezzük, MI is pontosan a SAJÁT hibánk.Nagyon fontos, hogy felismerjük cselekedeteink és a kö-vetkezményei közötti „ok-okozati” kapcsolatot. Az is elõ-fordulhat, hogy tetteink MÁS embereket késztetnek aMAGUK hibáinak elkövetésére.
  60. 60. A Választás Szabadsága 61Gondoljuk át a következõ példát. Manapság sokan ápol-gatják az úgynevezett „áldozati bárány mentalitást” –másokat hibáztatnak SAJÁT beteges érzéseik és korlátaikmiatt.Tegyük fel, hogy azt mondod egy ilyen embernek, hogy„az Univerzumban mindenki határtalan lehetõségekkelrendelkezik”. Nagyon valószínû, hogy az illetõ mégnyomorultabbnak és tökéletlenebbnek fogja érezni ma-gát – és ezért az érzésért TÉGED hibáztat majd. Holitt a hiba?Te azzal hibáztál, hogy túl sokat próbáltál elmagyaráznitúl rövid idõ alatt. Hogyan is várhatnád egy gyerektõl,hogy fusson, ha még fel sem tud állni? Elmulasztottad amásik személy megértési képességében található korlátokfelismerését és azonosítását. Emiatt nem volt semmilyenterved arra, hogyan közöld mondandódat úgy, hogy a má-sik megértse. Végeredményképpen a másik teljesen fél-reértett.Ahhoz, hogy valamit sikeresen elmagyarázzunk, „tervet”vagy „módszert” kell készítenünk az „áldozati bárányok-kal” vagy más megértési nehézséggel küszködõ emberek-kel való foglalkozáshoz. Colin Tipping leírt egy módszert,amely kiváló példa az emberek átfogó, gyakorlatias ésigen sikeres irányításához, hogy maguktól kitörölhessék„áldozati mentalitásukat” csakúgy, mint sok más korlát-jukat [6].
  61. 61. 62 Thomas J. ChalkoEsetleg körüljárhatod a könyvben általam használt mód-szert. Ez sem újdonság. [11]Egy értelmes „terv” vagy „módszer” bármiféle tudatos te-vékenység legfontosabb része.Végy példát a Kimagasló Értelemrõl. Tervezd meg a sa-ját tetteidet.Van Értelmed, és Szabadon Választhatsz. Használd ki!
  62. 62. A Választás Szabadsága 63Gyakori kérdésekMi van akkor, ha valaki egyszerûen nem ért semmit, sõtmég a megértés szükségessége sem merült fel benne?Hibáztathatsz egy csecsemõt, amiért még nem tanultmeg járni?A legfontosabb elv, hogy tiszteljük más Egyéni ÉrtelmekVálasztási Szabadságát. Számukra az EGYETLEN tanu-lási lehetõség, ha hagyjuk õket, hogy elkövessék a magukhibáit. Hagyd békén õket, így szembesülhetnek hozzáál-lásuk következményeivel.Mit tegyek, ha az emberek kinevetnek, kigúnyolják a né-zeteimet és folyamatosan szidalmaznak?Ha egy kutya megugat, visszaugatsz?Emlékszel rá, hogy KI vagy? Egyéni Értelem HatártalanLehetõségekkel. Senki sem árthat Egyéni Értelmednek –téged kivéve. A te érzéseid a TE felelõsségi körödhöz tar-toznak. Ne is próbálj másokat hibáztatni a SAJÁT érzé-seidért!Sokat kell még tanulniuk azoknak, akik kigúnyolnak má-sokat. Neked pedig ezt kell tiszteletben tartanod. Hogyanis hibáztathatnál egy kisbabát azért, mert még nem tanultmeg járni?
  63. 63. 64 Thomas J. ChalkoRájöttem, hogy kiváló megoldás, ha kidolgozunk egy ér-telmes „metódust”, mellyel az efféle embereket kezelhet-jük. Tekintsd ezt kihívásnak saját intellektusod számára.Felismered egy ilyen kihívás elemeit ebben a könyvben?Mi a helyzet, ha valaki fizikailag próbál bántalmazni?A fizikai testünk amúgy is ideiglenes. Mindössze tanulá-si segédeszköz. Ha támadás ér, emlékezz rá, Ki Vagy, ésmi létezésed Célja.Szabadságodban áll eldönteni, hogy védekezel-e vagysem. Választásod kizárólag azon múlik, mennyire vagy ké-pes megérteni az egyes lehetõségek következményeit. Ki-tûzhetsz egy rövid távú célt (fizikai tested túlélését), vagyegy hosszú távút – Értelmed és azon képességeid fejlõ-dését, hogy a legszélsõségesebb körülmények között is át-élhesd az elképzelhetõ legmagasztosabb érzelmeket. Néhaesetleg kompromisszumot választasz. Választási Szabad-ságodat csakis saját Értelmed korlátozza.Hadd emlékeztesselek, hogy senki sem olthatja ki a tu-datosságodat és az Értelmedet, még egy atomrobbantás-sal sem. Csak saját magad pusztíthatod el, azáltal, hogyfélreprogramozod és megfertõzöd. Honnan veszem, hogyatomrobbanással sem? Nos, a Kimagasló Értelem nyilván-valóan épségben megúszta a Nagy Bummot (a Minden-ség legnagyobb nukleáris robbanását). Egyéni Értelmeink,bár még nem fejlõdtek ki oly mértékben, hasonló „dimen-
  64. 64. A Választás Szabadsága 65zióban” léteznek, távol az atomok alkotta anyagi Való-ságtól.Egy szép napon majd a legtágabb összefüggésben is telje-sen megérted a „Ne állj ellen a gonosznak!” õsi tanácsát[5] [7] [8] – az egész Mindenség Célját, csakúgy, mint amagad szerepét benne.Mi a helyzet az öngyilkossággal?Az öngyilkossággal az emberek egyértelmûen bebizonyít-ják, hogy fogalmuk sincs a Mindenség Céljáról, különös-képpen pedig, hogy nem értik a fizikai testben élt életszükségességét és a benne rejlõ lehetõségeket. Emlékszela „cselekvés” és a „gondolkodás” közti különbségre?Egyszerûen „megbuknak” az Élet „vizsgáján”. Megbuk-nak a „cselekvés” vizsgáján. Ennek legvalószínûbb követ-kezménye, hogy sokszor meg kell ismételniük a vizsgát,amíg mindezt meg nem értik.Az élet vizsga, akár megértjük, akár csak álmodunk ar-ról, hogy értjük.
  65. 65. 66 Thomas J. ChalkoAlapvetõ segédeszközökÉszlelésHogyan vesszük észre, járjuk be és csodáljuk a bennün-ket körülvevõ Természet szépségét?Értelmünk legalapvetõbb eszköze az Észlelés. Az észlelésgépezete nélkül értelmünk képtelen lenne információhozjutni.Emiatt rendkívül fontos, hogy megértsük észlelésünkalapelveit és korlátait.Az észlelésnek létezik egy Törvénye, amelyet Egyetemes-nek nevezhetünk, mert BÁRMILYEN helyzetben érvé-nyes. Ez a Különbségek (kontrasztok) Törvénye.Az észlelés a KÜLÖNBSÉGEKEN alapul. Csak azért tu-dod elolvasni ezt a szöveget, mert a betûk kellõ mérték-ben elütnek a háttértõl.Csakis akkor észlelünk valamit, ha megfelelõ ellentétek-be öltöztetjük. Az egészséget például akkor értékeljük, haelveszítjük. Nyomorúság és szenvedés szükséges ahhoz,hogy a boldog létezést meghatározhassuk, és méltányol-juk. Az embereknek meg kell tapasztalniuk a harc és a ve-télkedés következményeit ahhoz, hogy felfedezzék,mennyivel bölcsebb lehetõség a Szeretet és az együttmû-ködés.
  66. 66. A Választás Szabadsága 67A különbségek elve mindenfelé feltûnik a Természetben,beleértve Valóság-érzékelésünk valamennyi nézõpontját.Emiatt az Egyetemes Törvény részét képezi, ahová azUniverzumszerte érvényes elvek tartoznak [1].Az észlelés ezen alapelvének ismeretében megvizsgálhat-juk választásainkat, és arra törekedhetünk, hogy a lehe-tõ legnagyobb mértékben kiaknázzuk képességeinket.Például, ha tényleg meg akarjuk érteni a Szeretet fontos-ságát, képzeljük el, figyeljük meg, elemezzük, sõt akár él-jük is át a hiányát. A dolgok megfelelõ ellentétek közéállítása drámai mértékben fokozza felfogóképességünket.Mikor a legközelebb olvasod ezt a könyvet, próbáld meg-figyelni, hogy a szándékos ellentéthasználat részemrõl ho-gyan és miért serkenti megértési készségedet.Néhány ellentétpár provokál bennünket, míg mások csakbosszantanak. Azonkívül léteznek igen kellemes, értel-münket serkentõ „ellentét”-társítások is.Tekintsük például a zenét. A hangjegyeknek (hangoknak)bizonyos „skála” szerint különbözniük kell egymástól.Amikor ezeket a különbségeket (tónusokat) sajátos mó-don rendezzük el, elérjük azt a hatást, amit „harmónia”-ként észlelünk. Az ellentétek harmonikus összeállítása na-gyon kellemes és élvezetes.
  67. 67. 68 Thomas J. ChalkoA „harmónia” érdekében nem alkalmazhatunk találom-ra kiválasztott hangokat, még egy kitûnõen felhangoltzongorán sem. Mind a harmónia összeállítása, mind ész-lelése az értelem feladata.Emlékszel rá, hogy érzed magad, amikor a kedvenc mu-zsikádat hallgatod? Az adott „harmónia”, amit kiválasz-tottunk, és amit „kedvelt”-nek címkézünk, mélyrehatóváltozásokat idéz elõ tudatállapotunkban és közérze-tünkben.A Természet, a maga teljességében ÓRIÁSI példa, ugyan-akkor lecke a Harmónia megvalósítására. Valóban a Ki-magasló Értelem tervezte, nem igaz? Mindenfelé harmó-nia látható, akár észrevesszük, akár nem. Ez a harmónia,amit fokozatosan megtanulunk felismerni a Természet-ben az Értelem Nagyszerûségének egy újabb bizonyíté-ka, azé az Értelemé, aki megálmodta annak Tervét.A színek alkalmazása egy másik példa arra, hogyan ser-kentik az ellentétek az észlelést.A zenéhez hasonlóan, a színek (különbözõ hullámhosszúfények) között vannak a mi észlelésünk számára a többi-eknél jobb kontrasztot nyújtó társítások. Néhány szín-összeállítás pedig a legjobban érzékelhetõnek bizonyul-hat, mert a lehetõ legnagyobb ellentétet biztosítja érzék-szerveink számára.
  68. 68. A Választás Szabadsága 69Rendkívül elbûvölõ, ha felfedezzük, hogy ezek az „opti-mális” színpárok képezik az alapelvet a Természet élén-ken színezett organizmusainak ékítéséhez.Tudtad-e például, hogy a „rózsaszín-bíbor” az egyik leg-gyakrabban elõforduló „szín” a Föld virágainál? Mit gon-dolsz, miért? Egyszerûen mert a „rózsaszín-bíbor” nyújtjaa lehetõ legjobb „kontrasztot” a „zölddel”, ami éppen-séggel az ilyen virágokat növesztõ növényi levelek, lom-bok uralkodó színe. A „zöld” két „második legjobb” kont-rasztú színe a „vörös” és az „ibolya”.A földi virágfajták csaknem 90%-a rózsaszín, bíbor, vö-rös és ibolya színben pompázik. Gondolod, hogy ez vé-letlen?Az ettõl eltérõ színû virágok más ellentétekkel hívják felmagukra az élõlények figyelmét, például az illatukkal.A zenéhez hasonlóan „behangolhatunk” bizonyos szín-hullám-tartományokat, és harmonizáló kontrasztos szín-összeállításokat „komponálhatunk” magunknak.Ezeket a „harmonikus színkontraszt-összeállításokat”„biorezonancia-mintázatoknak” nevezzük [14], mertmegállapítható, hogy módszeres, kedvezõ változásokatidéznek elõ az emberi pszichében, és javítják a közér-zetet.
  69. 69. 70 Thomas J. ChalkoA kontrasztok harmóniája állandóan serkenti az észlelé-sünket. Érzékenységünk és fogékonyságunk fokozódik.Az élénkülõ éberség és értelmi tevékenységek elõbb vagyutóbb kihatnak a pszichénkre, fizikai állapotunkra és köz-érzetünkre. (További részletekért ld. [14].)Mi történik, amikor észlelésünk maximális stimulációjá-ra törekszünk?Értelmünk minden MÁS képességét cselekvésre kész-tetjük!Miért nem próbálsz hát nagyobb figyelmet szentelni an-nak, amit érzékelhetsz? Minél jobban odafigyelsz, annáltöbbet láthatsz, és annál többet érthetsz.InformációszûrésÉrtelmünkre állandóan jelentõs mennyiségû információzáporozik. Mindenki megpróbálja magára irányítani a fi-gyelmünket, és szándékuk nem mindig tiszta.A legtöbbünk számára az információ mennyisége egysze-rûen elviselhetetlen. Emiatt az emberek a javát figyelmenkívül hagyják, vagy kiválasztanak valakit, aki megszûriszámukra ezt a tengert, és „elhiszik” az általa nyújtott öt-perces „zanzát”.
  70. 70. A Választás Szabadsága 71Nincs erre jobb módszer? Kifejleszthetjük-e a SAJÁT szû-rõnket, hogy mindig kiválogathassuk a „gyémántokat” ahalomnyi csecsebecsébõl? Hogyan ismerhetjük fel a va-lódit és a fontosat?A Mindenség Céljának tudása és megértése – ha eleintemégoly korlátozott is –, lehetõvé teszi számunkra, hogyegy rendkívül hatásos „szûrõt” tervezhessünk a „bejövõ”információ számára.Mindössze EGYETLEN kérdést kell feltennünk:„Ellentmond ez a Célnak?”Ezzel azonnal „kiszûrhetünk” minden félretájékoztatást,megtévesztést, propagandát, demagógiát stb. Ha nem em-lékszünk tisztán a Célra, vizsgálatunkat az alábbi két,egyenértékû kérdéssel bõvíthetjük ki:Hátráltatja-e az Egyéni Értelmek fejlõdését?Megsérti-e bárki Választási Szabadságát?Ennek birtokában elképesztõ szabályszerûséggel és pon-tossággal tudod majd megkülönböztetni a veszélyes tan-tételeket az érdekes tudományos elméletektõl – mégpe-dig azonnal. Próbáld csak ki! Elbûvöl majd, hogy milyenegyszerû és hatásos egy efféle „szûrõ”. Mindig.
  71. 71. 72 Thomas J. ChalkoMeditáció és koncentrációA meditáció olyan gyakorlat, melynek célja, hogy elér-jük és fenntartsuk az elme teljes „csendjét”, bármilyengondolatféleség nélkül. Más szavakkal a meditáció soránelménket „üresen” próbáljuk tartani, és figyelmünket anem gondolkodásra összpontosítjuk.Az „elme csendjének” állapota néhány másodperctõl akárórákon át fenntartható, jártasságunktól és szándékunk-tól függõen.A koncentráció ezzel éppen ellentétes – figyelmünket ek-kor Egyéni Értelmünk bizonyos készségeinek használa-tára fordítjuk, például imaginációra, vizualizációra, alko-tó vagy logikus gondolkodásra, problémamegoldásravagy érzések illetve érzelmek átélésére.Ennek idõtartamára ismét vonatkoznak bizonyos korlá-tok, idõnként szünetet kell tartanunk.Rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a meditáci-ót a koncentrációtól, egyszerûen azért, mert teljesen máscélra szolgálnak.Sem meditálni, sem koncentrálni nem tudunk vég nélkül.Elgondolkodtál már azon, miért nem tudsz végtelen so-káig pihenés nélkül dolgozni? Miért nem koncentrálhatsz
  72. 72. A Választás Szabadsága 73sokáig anélkül, hogy szünetet kéne tartanod? Miért nemtudsz végtelen sokáig aludni?Emlékszel még az Észlelés Egyetemes Törvényére? Ah-hoz, hogy érzékeljük a dolgokat, mindenekelõtt ellenté-tekre (kontrasztokra) van szükségünk. Ezután sajátos mó-don el kell rendeznünk ezeket az ellentéteket, hogy egyen-súly és harmónia érzetét keltsék.Csak akkor élvezzük a munkát, ha elõzõleg alaposan kipi-hentük magunkat. A pihenés pedig kemény munka utánesik jól igazán. A „ciklikus változások” mindenütt jelen van-nak életünkben, és a Tudatosan Tervezett Univerzumesszenciáját képezik, a szubatomi világtól a csillagködökig.Mi köze az Ellentétek Törvényének a meditációhoz és akoncentrációhoz?A meditáció és a koncentráció Értelmünk mûködésénekkét szélsõ üzemmódja. A koncentráció alaposan kihasz-nálja Értelmünk képességeit, míg a meditáció mindenfajtaértelmi tevékenység szüneteltetését célozza.Váltakozó ciklusban való gyakorlásuk legalább annyiraelengedhetetlen, mint amennyire a munka és a pihenésegymást váltó szakaszai.Ez azt jelenti tehát, hogy nem szabad csak „meditálnunk”vagy csak „koncentrálnunk”. Értelmünk számára az a leg-
  73. 73. 74 Thomas J. Chalkojobb gyakorlat, ha tudatosan váltogatjuk a kétféle tevé-kenységet. Amikor Értelmünk mindkét szélsõ állapotottapasztalja, akkor mûködik a legjobban.Miért van szükségünk „meditálásra”? Nem elég, ha pihe-nünk vagy alszunk?Amikor „pihensz”, elméd valójában egyáltalán nem nyug-szik. Állandóan gondolatok és/vagy érzelmek foglalkoz-tatják. Figyeld csak meg. Ugyanez a helyzet alváskor is –álmodsz, mindenfélét érzékelsz és érzel, még akkor is, hanem emlékszel rájuk.A meditáció lehetõvé teszi, hogy teljesen és tudatosan el-lazítsd az Értelmed. Ellazult állapotban az Értelem a te-vékenység sokkal magasabb szintjeit érzékeli, és jelentõsmértékben nõ a hatékonysága.Amikor elménket kusza gondolatok és emlékek garma-da tölti ki, nehezen tudunk friss ötletekkel elõállni.Amirõl azt „gondoljuk”, hogy tudjuk, valójában megaka-dályoz az új ismeretek szerzésében. „Megrekedünk” a régigondolatok és emlékek között. Amikor elménket rend-szeresen megtisztítjuk a gondolatoktól, egyszerûen helyetcsinálunk az új ötleteknek.Röviden, a meditáció éppen annyira elengedhetetlenszükséglete az elmének, mint az alvás a testnek.
  74. 74. A Választás Szabadsága 75Egyszerû meditációs módszerNagyon sok meditációs módszer létezik. A legtöbbjükúgynevezett „mantrát” alkalmaz, amely néhány szóbólvagy hangból áll. A mantrát gondolatban ismételjük, hogymegkönnyítse az „üres” elmeállapot elérését.Ellentétben azzal a népszerû hiedelemmel, amelyet azokaz emberek terjesztenek, akik követõket toboroznak, és/vagy pénzért tanítják a meditációt, a mantrának semmi-féle megszentelt „jelentése” nincs, és lényegében egyet-len mantra sem jobb a többinél. Tartalmától függetlenülazonban két fontos feladata van, amelyek nagymérték-ben segítenek bennünket, hogy elérjük, és fenntartsuk ameditatív, üres elmeállapotot.1. A mantra egy nagyon egyszerû gondolat. Igen isme- rõssé, megszokottá válik elõttünk, ha gondolatban ismételgetjük. Ezzel helyettesítjük az elménkbe öt- lõ egyéb gondolatokat. Ha valami eszünkbe jut me- ditáció közben, a mantrát állítjuk a helyébe.2. Amikor rendszeresen meditálunk ugyanazzal a mantrával (bármi legyen is az), elménket rövid idõ alatt betanítjuk arra, hogy a mantrához nyugodt, meditatív állapotot társítson. Az efféle társítást „hor- gony”-nak (anchor) nevezik a neurolingvisztikai programozás (NLP) [18] gyakorlói. Egy ilyen tré- ning után, ha a mantrára gondolunk, még zaklatott állapotból is gyorsan megnyugodhatunk. Ez életünk
  75. 75. 76 Thomas J. Chalko feszült helyzeteiben is igen hatásos eszközt farag a mantránkból, amelyet magunknak fejleszthetünk ki a rendszeres meditációs gyakorlatok eredményekép- pen.Amikor megértjük a mantra elõbbi két funkcióját, vilá-gossá válik, hogy a váltogatása nem túl jó ötlet. Ennekcsak sajátos helyzetekben lehet haszna, például, ha ki aka-runk küszöbölni egy nem kívánatos meditációs szokást,amely megakadályoz a mély meditatív állapotba jutásban,és a meglévõ mantráról megállapítottuk, hogy az adottszokáshoz kapcsolódik.Ebbõl az is logikusan következik, hogy bármilyen mantráthasználjunk is, tartsuk titokban, és ne adjuk ki azt má-soknak, különben eszközt adunk a kezükbe, amellyel –ha telepatikus úton továbbítják nekünk – irányíthatják azelménket.A mantrák általában néhány magánhangzóból illetve na-zális mássalhangzóból állnak. A legelterjedtebb az„ooommm” vagy „aaaummm”, de bármely hasonló szóis megteszi, ha kiegészítjük néhány hanggal (lom, rom,züm, mú, zen, bumm stb.). A legjobb, ha valamilyen eg-zotikus vagy mesterséges szót választunk, amely nemigenfordul elõ a beszélt nyelvekben.A meditáció közbeni testtartás ugyancsak fontos. A leg-könnyebb egy kényelmes ülõhelyzet, egyenes, függõleges
  76. 76. A Választás Szabadsága 77gerinccel. Ha lefekszünk, nagyon valószínû, hogy el is al-szunk. Egyébként ennek is jó hasznát vehetjük, ha álmat-lanság gyötör.A kezek összefûzése és a lábak keresztezése is kívánatos,ezzel ugyanis tömörítjük a bennünket körülvevõ bioelek-tromágneses mezõt [19], miáltal intenzitása megnõ. A kü-lönféle lótuszülések igen kedvezõek, de némi állóképes-séget és tréninget igényelnek. Ugyancsak jó, de ma arány-lag ritkán alkalmazott a guggolásszerû ülõhelyzet, keresz-tezett kezekkel és lábakkal. Ez nagyon hasonlít a szüle-tésünk elõtti, magzati pózhoz.Ha még sohasem próbálkoztál meditációval, keress egycsendes helyet, és kísérletezz a következõ módszerrel:1. Válassz ki egy kényelmes meditációs pózt a fentiek közül.2. Hunyd le a szemed, és lazítsd el minden izmodat, beleértve az arcizmokat is. Néhány váltott orrlyu- kas jóga-légzés sokat segíthet ebben az induló sza- kaszban.3. Hagyj figyelmen kívül minden felötlõ gondolatot – ne forgasd a kaleidoszkópot – mintegy 20 percen át, próbáld az elmédet üresen tartani. Gondolatban kimondhatod a választott mantrát (pl. ooommm), ha valamilyen gondolat furakodik az elmédbe. Vagy számolhatod is õket, egyidejû elengedésük mellett, mindenféle elemzés nélkül. Ha gondolataid sûrûsé-
  77. 77. 78 Thomas J. Chalko gét sikerül 2–3-ra csökkentened ötperces idõsza- konként, az már nagyon jó eredmény.Az egyes meditációs foglalkozások elõtt esetleg szeretnélvilágosan meghatározni valamilyen célt, amit meg akarsztanulni, tudni. A meditáció során ne várj választ (bár meg-jöhet) – az ugyanis szintén gondolat!Némi gyakorlással képes leszel arra, hogy a mantrád se-gítségével bárhol és bármikor kiüresítsd az elméd, akártömegben vagy stresszhelyzetben is. Feszült állapotban ad-dig ne használd a mantrát, amíg biztos nem vagy abban,hogy elég régóta gyakorolsz már, és a mantra gondolataszilárdan összefonódott a nyugalmi elmeállapotoddal.Példák koncentrációs gyakorlatokraAz egyéni értelem fejlesztésére használható koncentráci-ós gyakorlatok tárgyalásával és összehasonlításávalkönnyedén megtölthetnénk több könyvet is. A [3] számúirodalom tanulmányozása adhat néhány jó ötletet a to-vábbi tanuláshoz. Az alábbiakban csak néhány példát so-rolok fel, hogy bemutassam a lehetõségeket és az ered-ményeiket.Koncentráció a Szeretetre(Ezt „metta” koncentrációnak is nevezik [3].) Miután el-érted a „csendes elmét” meditációd során, és képes vagyfenntartani azt körülbelül 20 percen át, próbáld meg el-képzelni, hogy Szeretet „vesz körül”. Ez nem érzéki vágy.
  78. 78. A Választás Szabadsága 79A Szeretet ahhoz az érzéshez hasonlít, amit gyermeked,édesanyád vagy a Természet iránt érzel. Valódi FeltételNélküli Szeretet.Egyenként, esetrõl esetre, elemezz mindenkit és mindent,aki vagy ami bármilyen módon felzaklat, és próbáld meg-találni önmagadon BELÜL a Szeretetet annak az ember-nek vagy dolognak az irányában. Vedd észre, hogy a hi-bák – mind a sajátjaid, mind másokéi – elengedhetetleneszközök a Szeretet elsajátításához. Próbáld meg elérni ésfenntartani azt az állapotot, amelyben senkit nem tudszelképzelni magad körül, akit ne tudnál Szeretni.Ebben az állapotban képzeld el, hogy a „Szeretet felhõ-je”, amely körülvesz, növekszik. Képzeld el, hogy kitá-gul. Kitölti az egész helyiséget, azután az egész házat, min-den lakójával. A végsõ cél, hogy képzeletedben a TE Sze-reteted magába foglalja az egész Bolygót, majd a Gala-xist, végül a Világmindenséget. Több hónapos, vagy akártöbb éves tudatos gyakorlásba is telhet, mire megalkotoda végsõ képet az elmédben.Koncentráció „látomásokra”Amikor meditációs gyakorlatodat már elég hosszú idejefolytatod, és az „elme csendje” idõszakok kellõen hosszú-ra nyúlnak az egyes meditációk alatt, elméd idõnként „ké-peket” avagy „látomásokat” hozhat létre, amelyek köz-vetlenül elõtted bukkannak fel – akkor is, ha behunyoda szemed, vagy teljes sötétségben ülsz.
  79. 79. 80 Thomas J. ChalkoAz efféle „víziók” nagyon hasonlítanak az álmokhoz,csakhogy azokkal ellentétben, teljesen tudatosan érzéke-led õket.Megeshet, hogy szeretnéd figyelmedet ezekre a „látomá-sokra” összpontosítani, amikor megjelennek, és megpró-bálnád megfejteni, hogy az elméd MIÉRT teremti ezeket,és mit tanulhatsz belõlük.Számos ilyen látomás – az álmokhoz hasonlóan – inte-raktív lehet, azaz téged is magával ragad.Sokféle okból tûnhetnek fel, például:• Saját emlékképeid. Valami, amit korábban már láttál.• Megoldások a téged foglalkoztató problémákra, vagy emlékeztetõk, hogy mire figyelj a megoldás felé vezetõ utadon.• A „látomás” lehet üzenet is, valaki mástól. Nagyon csendes elmeállapotban felfoghatod más Egyéni Ér- telem gondolatait, ha azok rád irányulnak. Vizsgáld meg ezt a lehetõséget. Ha tényleg mástól szárma- zik a kép, végül megérezheted, hogy ki az, pusztán azzal, hogy ezt akarod, de csakis a kapcsolat ideje alatt.
  80. 80. A Választás Szabadsága 81• Érkezhetnek képek a pszichoszférából [1], amelyet akása krónikaként is ismerünk.• Észlelheted a VALÓSÁG képeit más helyszínekrõl. Ha azonosítani tudod a helyszínt, késõbb próbáld meg ellenõrizni.• Üzeneteket is kaphatsz a Magasabb Énedtõl, hogy küldetésed feladataira, „tettekre” inspiráljon, és ösz- tönözzön az Életben.• És mint sok álom esetén, „tesztek” is elõfordulhat- nak. Ezek szellemi érettségedet mérik, saját Értel- med és a Magasabb Éned vezetésével. Velük „leel- lenõrizheted” hozzáállásodat, és kipróbálhatsz kü- lönbözõ változatokat, anélkül, hogy következmé- nyeiket viselned kellene. Ez javítja felkészültsége- det Választási Szabadságod gyakorlásához, amikor ténylegesen „cselekszel”.A „látomásokra” való koncentráció gyakorolható úgy is,hogy megkísérled irányítani az álmaidat. Próbáld ki! Nefeledd segítségül hívni Értelmedet álmaid felderítéséhezmiközben megtörténnek.A felsõfokú szint az a képesség, amikor irányított és in-teraktív módon magad teremted a látomásaidat, fokoza-tosan növelve bonyolultságukat, hatókörüket és alkalma-zásaikat.
  81. 81. 82 Thomas J. ChalkoKoncentráció „belsõ hangra”Ez egyike azon titkos módszereknek, amelyeket az elmúltidõk fejlett Egyéni Értelmei hasznosnak találtak tudatos-ságuk és fizikai testük elválasztására, hogy azután megis-merhessék a „másik oldalt” anélkül, hogy meghalnának.Kezdd a gyakorlást egy tökéletesen csendes szobában. Mi-után egy ideig fenntartottad az „elme csendjét” a medi-tációban, próbáld meg tudatosítani az elmédben zengõ„belsõ hangot”.Megjegyzem, itt NEM a légzés vagy a szívverés hangjá-ról beszélek, csakis az elmédben hallható hangról. Fedezdfel, vizsgáld meg ezt a hangot. Azután törekedj Forrásá-nak meghatározására. Koncentrációval próbáld meg „be-mérni” „belsõ hangod” Forrását. Miközben fenntartoda teljes ellazulást fizikai tested minden részében, keresda „belsõ hangod” legnagyobb erõsségét és magasságát.Végül (ami spontán vagy sokéves gyakorlást követõenbekövetkezhet) elérsz egy olyan állapotot, ahol a „bel-sõ hang” csaknem az elviselhetetlenségig felerõsödik, decsak a legeslegelsõ alkalommal. Ne ijedj meg hát, ez nor-mális.Amikor elég közel kerülsz a Forrásához, meg kell tudnodtalálni egy „alagút” bejáratát – ez ugyanaz az „alagút”,amelyrõl sok, a klinikai halál állapotából visszatért em-ber beszámolt. [15]
  82. 82. A Választás Szabadsága 83Ebben az állapotban úgy találhatod meg az „alagutat”,hogy a „túlsó oldal” Fényét keresed. A Fény eleinte nemnagyobb, mint egy távoli csillagé. Próbálj a csillagra össz-pontosítani, hogy el ne „veszítsd”.Ezután koncentrációval törekedj a Fény „megközelítésé-re”. Ha sikerül, úgy érzed majd, hogy jelentõs sebesség-gel száguldasz a Fény felé, pedig fizikai tested tökélete-sen mozdulatlan. A Fény körül minden egy „alagút” kép-zetét kelti. Képzet csupán, mert ha Választási Szabadsá-godat gyakorolva a megállás mellett döntesz, a csillagokközött találod magad, és a „tér” eltorzultnak tûnik.Amikor sikerül a Fény közelébe jutnod, fényesebbnek tû-nik majd, mint a Nap. Amit mi a Fényként érzékelünk,valójában Magasabb Énünk – ez a mi külön bejáratú csa-tolónk a Kimagasló Értelemhez.3Az, hogy milyen messzire juthatsz az „alagút”-ban, elsõ-sorban attól függ, milyen jó okod van rá, hogy odamenj.A végeredmény csakis rajtad múlik – és persze MagasabbÉneden, hogy magához engedjen. Még tárgyalhattok is3 A Tudatosság szervezeti felépítése az Univerzumban meghaladja a je-len könyv kereteit. Az Univerzum Tudatos Tervének lényeges része egyolyan intelligens információszûrõ rendszer, amely megakadályozza, hogyprimitív elmék beszennyezhessék a Kimagasló Értelmet. Ezeket a kér-déseket a legjobban az [1] számú irodalom tárgyalja. Legnagyobb meg-döbbenésemre a Self tanulmányozásával ellenõrizhettem ennek a terv-nek bizonyos kulcsfontosságú részeit.
  83. 83. 84 Thomas J. Chalko– mindenkor rendelkezésedre áll a Választási Szabadság,sose feledd!Amikor bebocsátást nyersz a Magasabb Énedhez, annakboldogsága semmilyen emberi nyelven nem írható le.A legjobban úgy fejezhetném ki, hogy ANNYIRA szeret-ve érzed magad, hogy az ájulás kerülget, esetenként el isveszítheted az eszméleted. Amikor magadhoz térsz egyilyen ájulásból, azt gondolhatod, mindössze néhány má-sodpercre ájultál el, az órád azonban akár egy-két órávaltöbbet is mutathat…Két dolog erõsen jellemzõ a Magasabb Én Fényével valótalálkozásokra.Az elsõ, hogy minden alkalommal, amikor eljutottál aFénybe, tisztán emlékszel arra, hogy megértettél abszo-lúte mindent, amit valaha meg akartál érteni.A másik jellegzetesség, hogy semmilyen részletre nem vagyképes visszaemlékezni, sem felidézni, amikor visszatérsza boldogságból. A felidézés több napi, heti, havi, évnyivagy akár élethossznyi gondolkodást és erõteljes tudatostanulmányozást igényel, miután találkoztál a MagasabbÉneddel.Úgy tûnik, hogy az összes részlet szándékosan „törlõdikki” a memóriádból. Csak egyfajta „összegzésre” emlék-
  84. 84. A Választás Szabadsága 85szel a találkozóról. Például arra a tényre, hogy egyálta-lán nem voltak kérdéseid, egyszerûen, mert mindent kris-tálytisztán megértettél, mégsem emlékszel egy-egy konk-rét válaszra.Ez a szelektív „emlékezetkiesés” sok éves tépelõdést, töp-rengést és türelemjátékot okozott nekem a Fénnyel valókísérleteim során. Egyetlen tanító sem volt képes szá-momra kielégítõ módon megmagyarázni a jelenséget.Azonban – ahogy mindennek a Tudatosan Tervezett Uni-verzumban – ennek is oka kell legyen. Az egyetlen for-rás, ami logikus magyarázathoz vezetett, az [1] volt.Amint azt már elmagyaráztuk, fizikai életeink „vizsgák”avagy „tesztek” ahhoz, hogy „megtegyünk” dolgokat.Nem elegendõ, hogy minden választ emlékezetbõl tudunk– be kell bizonyítanunk, hogy teljesen önállóan képesekvagyunk megtalálni a válaszokat.Be kell bizonyítanunk, hogy értjük, nem csak „utánozzukazt, amire emlékszünk”. Az „emlékeket” könnyen elfe-lejthetjük, és akkor sehogyan sem tudjuk helyreállítani azelveszett információt. Ha viszont megértesz valamit, alig-ha tudod „nem megérteni” ismét, ugye?A megértésbõl bármely szükséges információrészletetössze tudod állítani, még teljesen új és váratlan helyze-tekben is. Érted már a különbséget?
  85. 85. 86 Thomas J. ChalkoMicsoda véletlen, a legjobb tanítók pontosan ezt teszik,amikor tanítványaikat vizsgáztatják – a megértésüket te-szik próbára azzal, hogy váratlan feladatokat adnak ne-kik. A legkiválóbb tanítók egyáltalán nem értékelik, havalaki csak emlékszik dolgokra, anélkül, hogy értenéazokat.A „cselekvés” lehetõsége fizikai életünkben egyedi „pró-batételt” nyújt ahhoz, hogy meghatározzuk, mi az, ami-re csupán „elméleti szinten” „emlékezünk”, és mi az, amitvalóban értünk, és önállóan alkalmazni is tudunk.Az emlékezet mindig átmeneti. A megértés állandó. AzÉrtelem csak akkor fejlõdik, ha nõ a megértés szintje.Mellékesen, ez a fõ oka annak, hogy minden életet „frissemlékezettel” kezdünk. [1]A „kereszt” gyakorlatMindkét fentebb leírt gyakorlat jelentõs koncentrációsképességet igényel. Amikor észleled a „látomást”, vagy„látod a Magasabb Éned Fényét”, már túl késõ az össz-pontosítást megtanulni. A legjobb, ha van a tarsolyunk-ban egy gyakorlat, amelyet bárhol és bármikor végezhe-tünk, akár munka közben is, nyitott szemmel.Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy megtanuljuk a kétszemünket külön-külön használni, és a két különálló kép-bõl egy összetett képet létrehozni az elménkben.
  86. 86. A Választás Szabadsága 87A legtöbb ember számára ez rendkívül nehéz gyakorlat,de jómagam mind közül ezt találtam a leghatékonyabb-nak. Csaknem mindegyik fejlett õsi civilizációban létez-tek különféle változatai.A gyakorlat elkezdéséhez, helyezd a képet körülbelül 1,5méterrel magad elé.Nyújtsd elõre az egyik kezed úgy, hogy egyik ujjad fél-úton legyen a körök és a szemed között. Fókuszálj az uj-jad hegyére, de közben lásd a köröket is. Ekkor négy körtkell látnod. Ezután összpontosítással próbáld meg fedésbehozni a középsõ két kört, hogy egy kört láss kereszttel aközepén, a két másik kör között. A gyakorlat célja, hogya lehetõ legtovább fenntartsd a keresztet.4Ez a gyakorlat rendkívül jótékonynak bizonyult: ha máröt percig fenn tudjuk tartani a keresztet, az drámai mér-tékben javítja a harmóniát a testünkben [13], és élesíti az4 Ennek a gyakorlatnak az interaktív és animált változata megtalálhatóaz Interneten a http://www.thiaoouba.com/seeau.htm oldalon.

×