Richard Dawkins: Folyam az édenkertbôl             Címlap            Fülszöveg                            Richard Dawkins:...
RICHARD DAWKINS:               FOLYAM AZ                   DENKERTB§L                 - Darwinista elm‚lked‚sek az ‚letr“l...
A VILG - EGYETEM sorozat f“szerkeszt“je:                    LNG ISTVN akad‚mikus                A m– eredeti c¡me: Kiver O...
El“sz¢                          1. FEJEZET                        A digit lis folyam                          2. FEJEZET  ...
soksz¡n–s‚g‚vel ragad meg minket: a fajok sz m t t”bb t¡z milli¢ra  becsljk: ennyif‚le ‚letforma l‚tezik F”ldnk”n. K”nyvem...
Minden valaha is ‚lt szervezet - llat, n”v‚ny, bakt‚rium vagy gomba,  minden "cs£sz¢-m sz¢ llat", s“t e k”nyv valamennyi o...
jusson keresztl, egyiken a m sik ut n, a g‚nnek t”bbre van szks‚ge  szerencs‚n‚l. A t”bb ezer nemzed‚ken t”r”k¡t“d”tt g‚ne...
van sz¢. Egy g‚n akkor maradhat fent, ha eredm‚nyesen m–k”dik egytt  ugyanazon faj - ugyanazon folyam - m s g‚njeivel. A h...
(ugyancsak “seink) ‚s a skorpi¢k “seinek eset‚ben.    Mostan ra hozz vet“leg harmincmilli¢ ga l‚tezik a DNS-folyamnak, mer...
A zool¢gusok mindezt persze t”k‚letesen tudj k, m‚gis hajlamosak  elfeledkezni r¢la a val¢ban nagy rendszertani csoportok,...
hatvann‚gy szav t (egy n‚gybet–s b‚c‚ lehets‚ges tripletjeinek  kombin ci¢it) egy m sik nyelv huszonegy szav ra (a h£sz am...
M‚g egy digit lis telefon eset‚ben is a kagyl¢ba ‚rkez“ ‚s a flhallgat¢t  elhagy¢ hanghull mok v ltozatlanul a leveg“ nyom...
mechanizmust, amely az impulzusk¢d-modul ci¢ alkalmaz sa el“tt nagy  n‚pszer–s‚gnek ”rvendett k”rkben.     Az impulzusok g...
norm lis kommunik ci¢s csatorna megtagadtatott t“le. Egy kiv‚tel‚vel. A DNS  k¢d hatvann‚gy triplet "kodonb¢l" ll, amely e...
eltekintve, amelyeket a term‚szetes kiv laszt¢d s vagy kigyoml l, vagy  meg“riz - a m sol¢ folyamat t”k‚letes. Csup n egy ...
pontosan meghat rozott alak£ szervek - amilyen a m j, ves‚k ‚s csontok -  bonyolult egyttese. Minden szerv adott sz”vetekb...
szalagj nak elej‚t. Ez azut n tov bbi utas¡t sokat tartalmazott e szalag  k”vetkez“ r‚szlet‚r“l ‚s ¡gy tov bb. Amikorra az...
ezen a gasztrul ci¢s folyamaton. Ez az az egys‚ges talapzat, amelyen az  embriol¢giai fejl“d‚s kl”nbs‚gei nyugszanak.    E...
nemzed‚kek sor ban. Az adott g‚n szempontj b¢l az egy‚b hal lokok teh t  kiegyenl¡t“dnek. A g‚n szemsz”g‚b“l egyedl a DNS ...
szigor£an azokkal szemben alkalmazom, akik a koll‚g mhoz hasonl¢an       gondolkodnak a lop¢t”k”kr“l. Vannak m sok is, aki...
“sanyja k”z”tt. Ha sikerrel j rok, izgalmasabbnak, mi t”bb k”lt“ileg is  megind¡t¢bbnak tal lj k majd az igazs got a m¡tos...
ut n. Azonfell sz mos egyidej– lesz rmaz si vonalon is unokatestv‚rek  vagyunk.    Az “s”k hib san felduzzasztott sz m hoz...
esik, mikor kil‚pnek id“g‚pkb“l, vagy egyetemes “se az emberis‚gnek, vagy  senkinek sem “se.    Ez m r ugyancsak megh”kken...
sz”vegelemz‚snek vetik al a Szent¡r s kl”nb”z“ v ltozatait. Sajnos azonban  a DNS-lev‚lt r eset‚ben van egy alapvet“ b”kke...
p rosod sra csup n fajon bell kerlhet sor. Mikor egy fajr¢l £j g sarjad,  a g‚nfolyam is el gazik. Ha kell“ id“ telt el a ...
bet–t¡pus-v ltoz sokt¢l fggetlenl ketyeg az ‚vmilli¢k sor n. A v ltoz sok,  amelyek a term‚szetes kiv laszt¢d s hat sk”r‚b...
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Richard dawkins  folyam az édenkertbõl
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Richard dawkins folyam az édenkertbõl

1,670 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,670
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
15
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Richard dawkins folyam az édenkertbõl

  1. 1. Richard Dawkins: Folyam az édenkertbôl Címlap Fülszöveg Richard Dawkins: Folyam az édenkertbõl A Könyv impresszuma - Darwinista elmélkedések az életrõl - Elôszó (Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1996.) Fülszöveg 1. FEJEZET A digitális folyam 2. FEJEZET Afrika és leszármazottai 3. FEJEZET Lopva tégy jót! 4. FEJEZET Isten haszonelvûsége 5. FEJEZET A replikációs bomba Bibliográfia és további olvasmányok Magyar nyelvû ajánlott irodalom Hazaviszem (ASCII-CWI; HTML - 439.642 byte) Illegal Book 006 date:2000.04.04. (NeTtErRoRiStA pRoDuKcIó)file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.HTM[2009.12.26. 14:00:20]
  2. 2. RICHARD DAWKINS: FOLYAM AZ DENKERTB§L - Darwinista elm‚lked‚sek az ‚letr“l - Illusztr lta: LALLA WARD (Kulturtrade Kiad¢, Budapest, 1996.) ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿ ³ßÛß Û Û Ûßßß Ûßßß ÛßßÛ Û ³ ³ Û Û Û Ûß Û ßÛ ÛßßÛ Û ³ ³ßßß ßßßß ßßßß ßßßß ßßßß ß ß ßßßß³ ³ ÛßÛ ÛßßÛ ÛßßÛ Û Û ³ ³ ÛßßÛ Û Û Û Û ÛßßÛ ³ ³ ßßßß ßßßß ßßßß ß ß ³ ³ /±±±±± /±±±±± /±±±± ³ ³ ³ ±±/±± ³ ±±/±± ³ ±±_/ ³ ³ ³ ±± ±± ³ ±± ±± ³ ±±±±± ³ ³ ³ ±± ±± ³ ±± ±± ³ ±±/±± ³ ³ ³ ±±±±± ³ ±±±±± ³ ±±±±± ³ ³ ³/____/ ³/____/ ³/____/ ³ ³ ³ ³ date: ³ ³ ÚÄ·ÖÄ·ÖÄ·ÖÄ· ÖÄ·Ò Ò ÖÄ·Ò Ò ³ ³ ÖĽº ºº ºº º º ºÓĶ º ºÓĶ ³ ³ ÓÄÄÓĽÓĽÓĽo ÓĽ ½o ÓĽ ½o ³ ³ RICHARD DAWKINS: ³ ³ Folyam az ‚denkertb“l ³ ³ (Darwinista elm‚lked‚sek ³ ³ az ‚letr“l) ³ ÃÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ´ ³ (NeTtErRoRiStA pRoDuKcI¢) ³ ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ Rezm‚ RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi ltal Oxfordban £jonnan alap¡tott Tudom nyn‚pszers¡t“ Tansz‚k els“ professzora. A VILG - EGYETEM sorozat sz m ra ¡rt k”nyv‚ben a g‚nkutat s £jabb eredm‚nyeit ismerteti. Mik‚nt alakulhatott ki az ‚let a F”ld”n? Digit lis inform ci¢k, bitek halmaza az ‚let, s az ember - vagy b rmely ‚l“ szervezet - kiv‚teles "programozott t£l‚l“g‚p"? Egyetlen k”z”s “st“l sz rmazik minden f”ldi ‚l“l‚ny? Mi‚rt 50-50% a nemek k”zti ar ny? A g‚nek h”mp”lyg“ folyam r¢l sz¢l¢ k”nyv az evol£ci¢ t”rt‚net‚n kalauzolja v‚gig az olvas¢t.file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  3. 3. A VILG - EGYETEM sorozat f“szerkeszt“je: LNG ISTVN akad‚mikus A m– eredeti c¡me: Kiver Out of Eden Copyright (C) 1995 by Richard Dawkins A ford¡t s a Basic Books. A Division of Harper Collins Publishers, Inc. ltal rendelkez‚snkre bocs tott k‚zirat alapj n k‚szlt. Ford¡totta: B‚resi Csilla A ford¡t st az eredetivel egybevetette ‚s szakmailag ellen“rizte, tov bb a magyar nyelv– aj nlott irodalmat ”ssze ll¡totta: dr. Moln r Istv n Minden jog fenntartva. Kritik kban ‚s recenzi¢kban felhaszn lt r”vid id‚zetek kiv‚tel‚vel a m– egyetlen r‚sze sem reproduk lhat¢ semmilyen elj r ssal a jogtulajdonos el“zetes enged‚lye n‚lkl. M sodik kiad s Az els“ kiad s a Magyar K”nyv Alap¡tv ny t mogat s val jelent meg. Kiadta a KULTURTRADE KIAD• KFT. (1027 Budapest, Margit k”r£t 64/b.) Felel“s kiad¢ Vince G bor, a KULTURTRADE KIAD• KFT. igazgat¢ja Hungarian translation (C) B‚resi Csilla, 1995. Felel“s szerkeszt“: Moln r Magda A c¡mlapon Cs ji Attila Sejtkrist lyok 12 c¡m–, 1981-ben k‚szlt l‚zerkompoz¡ci¢ja l that¢. M–szaki szerkeszt“: Kempfner Zs¢fia Szed‚s ‚s t”rdel‚s: MA Bt., M‚sz ros Attila Nyomtatta ‚s k”t”tte a Re lsziszt‚ma Dabasi Nyomda Rt. 11,6 (A/5) ¡v terjedelemben, 1996-ban Felel“s vezet“: Musk t P‚ter vez‚rigazgat¢ Munkasz m: 96-0082 ISBN 963 7826 89 0 / ISSN 1218 4500 Henry Colyear Dawkins (1921-1992), az oxfordi St. Johns College professzora eml‚k‚re, aki oly mesterien megvil g¡totta sz munkra a dolgokat. "Foly¢v¡z j“ vala pedig ki denb“l a kert meg”nt”z‚s‚re" GENEZIS 2, 10. Tartalomfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  4. 4. El“sz¢ 1. FEJEZET A digit lis folyam 2. FEJEZET Afrika ‚s lesz rmazottai 3. FEJEZET Lopva t‚gy j¢t! 4. FEJEZET Isten haszonelv–s‚ge 5. FEJEZET A replik ci¢s bomba Bibliogr fia ‚s tov bbi olvasm nyok Magyar nyelv– aj nlott irodalom El“sz¢ "—gy t–nik, term‚szetnek h¡vj k a r‚szecsk‚k milli rdjait, melyek v‚gtelen bili rd- j tszm ban vesznek r‚szt." PIET HEIN Piet Heinnek sikerlt megragadnia a fizika vil g nak l‚nyeg‚t. m amikor a t‚rb“l vakt ban visszapattan¢ atomok olyan objektumm llnak ”ssze, amely bizonyos, l tszatra rtatlan tulajdons ggal rendelkezik, sorsd”nt“ esem‚nyre kerl sor a Vil gegyetemben. Ez a tulajdons g az ”nsokszoros¡t s k‚pess‚ge; azaz az objektum a k”rnyezet‚ben fellelhet“ anyagokb¢l el tudja k‚sz¡teni ”nmaga pontos m s t, a m sol s sor n ad¢d¢ apr¢bb hib kat is bele‚rtve. Ebb“l a p ratlan, a Vil gegyetem b rmely pontj n j tsz¢d¢ esem‚nyb“l nem kevesebb k”vetkezik, mint a darwini kiv laszt¢d s ‚s az a barokkos burj nz s, amit bolyg¢nkon ‚letnek neveznk. Soha ily sok t‚nyt nem magyar zott m‚g meg ily kev‚s feltev‚s. A darwini elm‚let nemcsak hogy b“s‚gesen el‚gs‚ges magyar zattal szolg l az ‚let t‚nyeire, de a gazdas gos, szik r eleganci ban, ahogyan ezt teszi, olyan k”lt“i sz‚ps‚g rejlik, amely a vil g legelb–v”l“bb eredetm¡toszait is t£lsz rnyalja. K”nyvem meg¡r s ra t”bbek k”z”tt az sarkallt, hogy hozz j ruljak a darwini te¢ria ”szt”nz“ erej‚nek elismertet‚s‚hez. T”bb k”lt‚szet van a mitokondri lis v ban, mint legendabeli n‚vrokon ban. Az ‚letnek legink bb az a saj toss ga "ejti mulatba mindazokat, akik egyszer is belegondoltak" - hogy David Hume szavait id‚zzk -, hogy mechanizmusai, ez£ttal Charles Darwin szavaival ‚lve, e "rendk¡vl t”k‚letes ‚s bonyolult szervek" (*), oly kimer¡t“ r‚szletess‚ggel szervez“dtek valamely feladat bet”lt‚s‚re. A f”ldi ‚let ezen t£lmen“en t£l rad¢file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  5. 5. soksz¡n–s‚g‚vel ragad meg minket: a fajok sz m t t”bb t¡z milli¢ra becsljk: ennyif‚le ‚letforma l‚tezik F”ldnk”n. K”nyvem meg¡r s ra a fentieken k¡vl az is k‚sztetett, hogy meggy“zzem az Olvas¢t: az ‚let DNS- k¢dolt sz”vegek thagyom nyoz s nak szinonim ja. Az ‚n "foly¢m" a DNS folyama, amelynek gai t ramlanak a f”ldt”rt‚neti korokon. Ez a metafora meglep“en hasznosnak bizonyul, ha tov bbsz“ve, a foly¢nak az egyes fajokat saj t genetikai j tszm ik hat rai k”z‚ szor¡t¢ meredek partjaira gondolunk. ---------------------------------------------------------------------------- (*) Charles Darwin: A fajok eredete, ford.: Mikes Lajos, Magyar Helikon, 1973, 213. old. ---------------------------------------------------------------------------- gy vagy £gy, csaknem minden ¡r sommal a darwini szelekci¢s elv szinte korl tlan erej‚re k¡v ntam r mutatni - valah nyszor elegend“ id“ van az “si ”nsokszoros¡t s k”vetkezm‚nyeinek kibont s ra, ez az er“ szabadul el. A Folyam az denkertb“l is ennek a kldet‚snek a term‚ke. Azzal foglalkozik, mi t”rt‚nik akkor, ha a visszahat sok l ncolata egyfajta f”ld”nk¡vli cs£cspontra jut, mikoron a replik torok belesz¢lnak az atomi bili rd eleddig szer‚ny j tszm j ba. Hadd fejezzem ki k”sz”netemet mindazoknak, akik k”nyvem meg¡r s ban t mogat ssal, tan ccsal vagy ‚p¡t“ kritik val seg¡ts‚gemre voltak: Michael Birkettnek, John Brockmannek, Steve Daviesnek, Daniel Dennettnek, John Krebsnek, Sara Lippincottnak, Jerry Lyonsnak ‚s mindenekel“tt feles‚gemnek, Lalla Wardnak, aki a rajzokat is k‚sz¡tette. Egy-egy bekezd‚st kor bban megjelent cikkeimb“l emeltem t. Az 1. fejezet digit lis ‚s anal¢g k¢dokra vonatkoz¢ kit‚telei a Spectatorban 1994. j£nius 11-‚n megjelent cikkemen alapulnak. A 3. fejezetben besz molok Dan Nilssonnak ‚s Susanne Pelgernek a szem fejl“d‚s‚re vonatkoz¢ vizsg latair¢l, ennek r‚szleteit a Nature-ben 1994. rpilis 21-‚n megjelent ismertet‚semb“l mer¡tettem. Ez £ton mondok k”sz”netet mindk‚t £js g szerkeszt“inek, akik megb¡ztak a fenti cikkek meg¡r s val. V‚gl hadd k”sz”njem meg John Brockmannek ‚s Anthony Cheethamnek, hogy felk‚rtek a sorozatban val¢ r‚szv‚telre. Oxford, 1994 1. FEJEZET A digit lis folyam Minden n‚p legend kban mes‚li el “sei t”rt‚net‚t, ‚s ezek a legend k gyakran vall si kultuszokba szervez“dnek. Az emberek tisztelik, mi t”bb, im dj k “seiket - ‚s j¢ okkal: hiszen az “s”k, ‚s nem term‚szetf”l”tti istenek “rzik az ‚let kulcs t. A megszlet“ szervezetek t”bbs‚ge elpusztul, miel“tt ivar‚rett‚ v lna. A fennmarad¢, szaporod¢ kisebbs‚gb“l £jabb elkl”nl“ kis csoport mondhat csak mag ‚nak t”bb ezer nemzed‚ket meg‚lt ut¢dokat. Ez a par nyi kisebbs‚g alkotja az “s”k kiv lasztott gylekezet‚t. Az “s”k kevesen vannak, az ut¢dok sokan.file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  6. 6. Minden valaha is ‚lt szervezet - llat, n”v‚ny, bakt‚rium vagy gomba, minden "cs£sz¢-m sz¢ llat", s“t e k”nyv valamennyi okas¢ja - “seire visszatekintve a k”vetkez“ bszke kijelent‚ssel ‚lhet: egyetlen “s”m sem m£lt ki fiatalon. Valamennyien meg‚lt‚k a feln“ttkort, ‚s mindegyik tal lt mag nak legal bb egy m sik nembeli partnert, amellyel sikeresen p rosodott. (*) Egyetlenegy “snket sem ter¡tette le ellens‚g, ”lte meg v¡rus vagy egy elhib zott l‚p‚s a szikla perem‚n, miel“tt legal bb egyetlen ut¢dot vil gra hozott volna. Kort rsaik ezrei vallottak kudarcot a fenti szempontb¢l, “seink k”zl azonban egyetlen sem. Az im‚nti kijelent‚sek megt‚veszt“en k‚zenfekv“nek t–nnek, m‚gis sz mtalan k”vetkezm‚nnyel j rnak: sz mtalan furcsa, v ratlan, meglep“ vagy megvil g¡t¢ erej– k”vetkezm‚nnyel. K”nyvem ezekkel a k‚rd‚sekkel foglalkozik. ---------------------------------------------------------------------------- (*) Vannak kiv‚telek is. Bizonyos llatok, ¡gy p‚ld ul a lev‚ltetvek aszexu lisan szaporodnak. A mesters‚ges megterm‚keny¡t‚s lehet“v‚ teszi a ma embere sz m ra, hogy p rosod s n‚lkl szless‚k gyermeke, ak r a feln“ttkor el‚r‚se el“tt is, mivel petesejt ak r a l ny magzatb¢l is nyerhet“. Az esetek t”bbs‚g‚re azonban igaz az ll¡t som. ---------------------------------------------------------------------------- Mivel minden szervezet minden g‚nj‚t “seit“l kapja, nem pedig “sei sikertelen kort rsait¢l, ez‚rt minden szervezet sikeres g‚nekkel rendelkezik. Megvan bennk az “ss‚ v l s - azaz a t£l‚l‚s ‚s szaporod s - k‚pess‚ge. Ez‚rt a szervezetek olyan g‚neket ”r”k”lnek, amelyek j¢l meg‚p¡tett g‚pp‚ form lj k “ket - olyan testekk‚, amelyeknek legf“bb c‚lja, hogy “s”kk‚ v ljanak. Ez‚rt olyan j¢ repl“k a madarak, j¢ £sz¢k a halak, m sznak olyan gyesen a majmok, terjednek olyan ellen llhatatlanul a v¡rusok. Ez‚rt szeretjk az ‚letet ‚s a nemis‚get, ez‚rt szeretjk a gyerekeket. Mindez az‚rt van, mert kiv‚tel n‚lkl valamennyien sikeres “s”k megszak¡tatlan sor t¢l ”r”k”ljk valamennyi g‚nnket. A vil g olyan szervezetekkel n‚pesl be, amelyek rendelkeznek az “ss‚ v l s k‚pess‚g‚vel. Ez di¢h‚jban a darwinizmus l‚nyege. Term‚szetesen Darwin j¢val t”bbet mondott enn‚l, ‚s napjainkban mi is t”bbet mondhatunk, ez‚rt is ¡r¢dott ez a k”nyv. T”bben m‚gis f‚lre‚rtik az el“z“ bekezd‚sben mondottakat, ami ha term‚szetes is, m‚lys‚gesen k rt‚kony. Az ember k¡s‚rt‚sbe esik, hogy azt gondolja: amennyiben “seink sikeresek voltak, az ut¢daikra ”r”k¡tett g‚nek is jobb min“s‚g–ek lehettek, mint amit szleikt“l kaptak. Vagyis a sikerk valamik‚nt r nyomta b‚lyeg‚t g‚njeikre, s ez‚rt olyan gyesek ut¢daik a repl‚sben, £sz sban, udvarl sban. Ez teljesen helytelen, elhib zott n‚zet! A g‚nek nem javulnak fel haszn lat k”zben, egyszer–en csak tov bb”r”k¡t“dnek, ‚spedig n‚h ny igen ritka v‚letlen hib t¢l eltekintve v ltozatlanul. Nem a siker teszi a j¢ g‚neket. A j¢ g‚nek teszik a sikert, ‚s b rmit m–vel is egy egyed ‚lete folyam n, ennek a legcsek‚lyebb kihat sa sincs g‚njeire. A j¢ g‚nekkel szletett egyedeknek a legnagyobb az es‚lye, hogy sikeres “s”kk‚ v ljanak; ez‚rt a j¢ g‚nek nagyobb val¢sz¡n–s‚ggel ad¢dnak tov bb, mint a rosszak. Minden nemzed‚k egyfajta sz–r“k‚nt, rostak‚nt m–k”dik: a j¢ g‚nek trost l¢dnak a k”vetkez“ nemzed‚kbe, m¡g a rosszak fiatalon vagy szaporod s n‚lkl elpusztult testekben v‚gzik. Sokszor az ut¢bbiak is meg‚lhetnek egy-k‚t nemzed‚ket, tal n mert szerencs‚jkre j¢ g‚nekkel osztoznak ugyanazon a testen. Ahhoz azonban, hogy rost k ezreinfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  7. 7. jusson keresztl, egyiken a m sik ut n, a g‚nnek t”bbre van szks‚ge szerencs‚n‚l. A t”bb ezer nemzed‚ken t”r”k¡t“d”tt g‚nek val¢sz¡n–leg a j¢k k”zl kerlnek ki. Azt mondtam teh t, hogy a nemzed‚kek sor n t”r”k¡tett g‚nek azok, amelyek az “s”ket alkotj k. Ez igaz is, m‚gis l‚tezik egy szembesz”k“ kiv‚tel, amellyel foglalkoznom kell, miel“tt a jelens‚g tiszt zatlans ga zavart keltene. N‚mely egyed gy¢gy¡thatatlanul steril, m‚gis szeml tom st arra rendeltetett, hogy seg‚dkezz‚k g‚njei tov bbad s ban. A dolgoz¢ hangy k, m‚hek, darazsak ‚s termeszek sterilek. Nem azon munk lkodnak, hogy maguk v ljanak “s”kk‚, hanem n“v‚reiket ‚s fiv‚reiket seg¡tik ehhez hozz . Itt k‚t dolgot kell meg‚rtennk. El“sz”r is, b rmely llatfajban egyazon nemzed‚k tagjai nagy val¢sz¡n–s‚ggel ugyanazon g‚nekkel rendelkeznek. M sodszor, a k”rnyezet ‚s nem a g‚nek hat rozz k meg mondjuk, hogy valamely termesz tov bb szaporodik-e vagy steril dolgoz¢v v lik. Minden termeszben vannak olyan g‚nek, amelyek adott k”rnyezeti felt‚telek mellett steril dolgoz¢v form lj k, m s felt‚telek k”z”tt viszont ivaros egyedd‚. Az ut¢bbi ugyanazokat a g‚neket adja tov bb, amelyek tov bbad s ban a steril dolgoz¢k seg‚dkeznek. §k pedig ugyanazon g‚nek hat sa alatt tev‚kenykednek, amelyek m sodp‚ld nyait az ivaros egyedek szervezete tartalmazza. E g‚neknek a dolgoz¢kban tal lhat¢ p‚ld nyai azon munk lkodnak, hogy ivaros t rsaikat tseg¡ts‚k a nemzed‚kek rost j n. A termesz dolgoz¢k h¡m- ‚s n“nem–ek egyar nt lehetnek, a hangy kn l, m‚hekn‚l ‚s darazsakn l azonban minden dolgoz¢ n“st‚ny; az elv egyebekben v ltozatlan. Tulajdonk‚ppen nagy vonalakban ugyanez vonatkozik a madarak, eml“s”k ‚s m s llatok bizonyos fajaira, amelyekben a fiatalokat id“sebb testv‚rek ‚s n“v‚rek gondozz k. Az el“bb mondottakat ”sszegezve, a g‚nek mintegy megv lthatj k tjut sukat a rost n azzal, hogy nemcsak a saj t test, hanem egy rokon “ss‚ v l s ban is seg‚dkeznek. A k”nyvem c¡m‚ben megid‚zett folyam a DNS folyama, ez pedig az id“n ‚s nem a t‚ren folyik t. Az inform ci¢ foly¢ja ez, nem csontok‚ ‚s sz”vetek‚: nem maguk‚ a szil rd testek‚. Az inform ci¢ voltak‚ppen tfolyik a testeken ‚s hat ssal van r juk, viszont az inform ci¢nak ezt a folyam t az egym s ut n sorj z¢ testek tapasztalatai ‚s teljes¡tm‚nyei egy ltal n nem befoly solj k. S“t, nem hat r , nem szennyezi egy tov bbi lehets‚ges, l tsz¢lag sokkalta hatalmasabb er“: a nemis‚g sem. Minden egyes sejtnkben feler‚szt anyai, feler‚szt apai g‚nek tal lhat¢k. Ezek titkos ”sszeeskv‚se tesz bennnket azz a finom ‚s egys‚ges ”tv”zett‚, amik vagyunk. Maguk a g‚nek azonban nem olvadnak ”ssze, mind”ssze a hat saik. A maguk r‚sz‚r“l sziklaszil rd ”n ll¢s ggal rendelkeznek. Ha elj”n az ideje, egy g‚n vagy t”r”k¡t“dik egy ut¢dba, vagy sem. Az apai ‚s anyai g‚nek nem olvadnak ”ssze: ”n ll¢s gukat meg“rizve rekombin l¢dnak. Egy adott g‚nnk vagy anyai, vagy apai eredet–. N‚gy nagyszl“nk, nyolc d‚dszl“nk stb. egyik‚b“l, ‚s csakis egyik‚b“l sz rmazik. A g‚nek folyam r¢l besz‚ltem, de ugyan¡gy besz‚lhettem volna a f”ldt”rt‚neti korokon keresztl mas¡roz¢ j¢ cimbor k csapat r¢l is. Egy-egy nemzed‚k ”sszes g‚nje hossz£ t von t rsa egym snak. R”vid t von az ugyanabban a testben lakoz¢ t”bbi g‚nhez van t”bb k”zk. A g‚nek akkor ”r”k¡t“dnek tov bb, ha olyan testeket ‚p¡tenek, amelyek a faj ltal v lasztott ‚letm¢dot ‚s szaporod si form t szolg lj k. Enn‚l azonban t”bbr“lfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  8. 8. van sz¢. Egy g‚n akkor maradhat fent, ha eredm‚nyesen m–k”dik egytt ugyanazon faj - ugyanazon folyam - m s g‚njeivel. A hossz£ t v£ fennmarad shoz egy g‚nnek j¢ cimbor nak kell lennie. Egy m sik faj g‚njei m s folyamhoz tartoznak. Ezekkel m r nem musz j sz¢t ‚rtenie - legal bbis nem az el“bbi ‚rtelemben -, mivel m sfajta testeken osztoznak. Egy faj meghat roz¢ saj toss ga, hogy minden tagj n ugyanaz a g‚nfolyam ramlik keresztl, ez‚rt egy faj valamennyi g‚nj‚nek j¢ bar ts gban kell llnia a t”bbivel. —j faj akkor j”n l‚tre, amikor egy l‚tez“ faj k‚tfel‚ gazik. Ekkor a g‚nfolyamok is el gaznak az id“ben. A g‚n szemsz”g‚b“l a faji elkl”nl‚s, £j faj keletkez‚se a "hossz£ b£cs£" kezdete. A r‚szleges elkl”nl‚s r”vid id“szak t k”vet“en a k‚t folyam £tja mind”r”kre elv lik egym st¢l, egyikk vagy m sikuk az id“k sor n ki is sz radhat. A folyamok partjai ltal hat rolt v¡z £jra meg £jra elkeveredik a nemi rekombin ci¢ r‚v‚n. m a v¡z sosem l‚p ki medr‚b“l, nem szennyez be m s folyamot. Miut n egy faj kett‚oszlott, a l‚trej”v“ k‚t g‚n llom ny t”bb‚ nem t rsulhat egym ssal. Imm r nem tal lkoznak ugyanabban a testben, ¡gy nem is kell bar ts gban maradniuk. Nem ‚rintkezhetnek egym ssal - amin ez esetben a sz¢ szoros ‚rtelm‚ben a nemi ‚rintkez‚s lehetetlens‚g‚t ‚rtjk, a g‚nek ideiglenes sz ll shelye, a test, nem k”z”slhet m s fajhoz tartoz¢ testtel. Mi‚rt kell a k‚t fajnak elkl”nlnie? Mi az oka g‚njeik hossz£ b£cs£j nak? Mi k‚szteti a folyamot arra, hogy el gazzon, hogy sz‚tkanyarg¢ k‚t ga soha t”bb‚ ne tal lkozzon? Ha a r‚szletek tiszt zatlanok is, a jelens‚g legf“bb ”sszetev“je vit n fell a f”ldrajzi elkl”nl‚sek v‚letlene. Val¢ igaz, a g‚nek folyama az id“ben folyik, de t rsul suk testekhez k”t”tt, a testek pedig a t‚r adott pontj hoz rendelhet“k. Egy ‚szak-amerikai szrke m¢kus keresztez“dni tud egy angol szrke m¢kussal, m r ha valaha is tal lkoznak az ‚letben. Csakhogy nem val¢sz¡n–, hogy tal lkoznak. Az ‚szak-amerikai szrke m¢kusok g‚nfolyam t majd ”tezer kilom‚ternyi ¢ce n v lasztja el az angol szrke m¢kusok‚t¢l. A k‚t g‚n llom ny megszak¡totta a bar ts got, hab r feltehet“leg alkalomadt n sz¢t ‚rten‚nek m‚g. B£cs£t mondtak egym snak, ha - egyel“re - a b£cs£ nem is v‚gleges. m n‚h ny ‚vezredes elkl”nl‚s ut n a k‚t folyam m r annyira elt volodott egym st¢l, hogy t”bb‚ nem tudj k kicser‚lni g‚njeiket. Az "elt volod s" ez esetben nem a t‚rre, hanem a genetikai ”sszef‚rhet“s‚gre ‚rtend“. Szinte bizonyos, hogy valami ehhez hasonl¢ j tsz¢dott le a szrke ‚s v”r”s m¢kusok m‚g r‚gebbi elkl”nl‚se sor n. Ezek a fajok m r nem keverednek. Ha elterjed‚si terletk f”ldrajzilag tfedi is egym st Eur¢p ban, ‚s j¢llehet n‚melykor ”sszekl”nb”zhetnek egy-egy di¢n, szaporod¢k‚pes ut¢dokat m r nem hozhatnak l‚tre. Genetikus folyamuk t£l messzire kanyarodott egym st¢l, magyar n, g‚njeik t”bb‚ nem f‚rnek meg egy testben. Sok-sok nemzed‚kkel kor bban a szrke ‚s v”r”s m¢kusok “sei ugyanazok az egyedek voltak. K‚s“bb azonban f”ldrajzilag elszigetel“dtek - tal n egy hegyl nccal vagy v¡zzel, v‚gl pedig az Atlanti-¢ce nnal. G‚n llom nyuk is kl”nv lt teh t. A f”ldrajzi elkl”nl‚s az ”sszef‚rhet“s‚g hi ny t eredm‚nyezte. A j¢ cimbor kb¢l rossz cimbor k lettek (vagy ez derlt volna ki r¢luk egy p rosod si k¡s‚rlet sor n). A rossz cimbor kb¢l azut n m‚g rosszabb cimbor k, m¡g v‚gl, napjainkra sz¢ sem lehet t”bb‚ cimboras gr¢l. B£cs£juk imm r v‚gleges. A k‚t folyam elkl”nlt, ‚s a tov bbiakban csak m‚g ink bb elkl”nl egym st¢l. Ugyanez t”rt‚nt mondjuk “seink ‚s az elef ntok “seinek j¢val kor bbi elv l sa sor n. Vagy a struccokfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  9. 9. (ugyancsak “seink) ‚s a skorpi¢k “seinek eset‚ben. Mostan ra hozz vet“leg harmincmilli¢ ga l‚tezik a DNS-folyamnak, mert ennyire becslik a fajok sz m t a F”ld”n. Azt is kisz m¡tott k, hogy a jelenleg ‚l“ fajok az ”sszes valaha ‚lt faj mind”ssze egy sz zal‚k t teszik ki. Ebb“l k”vetkezik, hogy ”sszesen h rommilli rd DNS-folyam l‚tezett. A mai harmincmilli¢ egyszer ‚s mindenkorra elkl”nlt egym st¢l. Sokuknak az a sorsa, hogy eleny‚sszen, mivel a fajok z”me kihal. Ha visszafel‚ haladunk a harmincmilli¢ folyam ment‚n (az egyszer–s‚g kedv‚‚rt a folyam gakat is folyamoknak nevezem), azt tal ljuk, hogy egyik a m sik ut n m s foly¢kkal egyesl. Az emberi g‚nek folyama nagyj b¢l ugyanakkor egyeslt a csimp nz- g‚nek folyam val, mint a gorilla-g‚nek‚, teh t mintegy h‚tmilli¢ ‚vvel ezel“tt. N‚h ny milli¢ ‚vvel visszafel‚ haladva az id“ben azut n az afrikai emberszab s£ majmok k”z”s folyama egyesl az orangut n-g‚nek foly¢j val. M‚g kor bban a gibbon-g‚nek foly¢ja is csatlakozik hozz - ez a foly¢ foly sa ment‚n haladva t”bb gra, gibbonnok ‚s sziamangok ”n ll¢ fajaira gazik sz‚t. Visszafel‚ haladva az id“ben genetikai foly¢nk mind t”bb ‚s t”bb foly¢val egyesl, az id“ben el“rejutva pedig az ¢vil gi ‚s £jvil gi majmokra, tov bb a madagaszk ri makikra v lik sz‚t. M‚g t volabb az id“ben folyamunk m s nagyobb eml“scsoportok‚val egyesl: a r gcs l¢k‚val, macskaf‚l‚k‚vel, denev‚rek‚vel, elef ntok‚val. Ezt n el‚rnk a kl”nb”z“ hll“k, madarak, k‚t‚lt–ek, halak, gerinctelenek le gaz si pontj ra. Cs¡nj n kell azonban b nnunk a folyam-metafor val. Ha az ”sszes eml“sh”z torkoll¢ el gaz sra gondolunk - mondjuk a szrke m¢kushoz vezet“ foly¢csk val szemben -, k”nnyen k¡s‚rt‚sbe eshetnk, hogy holmi ¢ri sfoly¢t k‚pzeljnk el, amilyen a Mississippi ‚s a Missouri egybe”ml‚se. Hisz az eml“s”k sz rmaz svonala v‚gs“ soron £jra meg £jra el gazik, m¡g az ”sszes eml“st l‚trehozza - a m¢kuscick nyt¢l az elef ntig, a f”ld alatt t£r¢ vakondt¢l a f k koron j n himb l¢z¢ majmokig. A folyam eml“s- g nak oly rengeteg nagy fontoss g£ f“ v¡zi utat kell t pl lnia, hogyan is lehetne m s, mint hatalmas, h”mp”lyg“ v¡zt”meg? Csakhogy ez az elk‚pzel‚s alapjaiban elhib zott. Amikor az ”sszes mai eml“s “sei elszakadtak a nem-eml“s”kt“l, ez az esem‚ny semmivel sem volt jelent“sebb b rmely m s faji elkl”nl‚sn‚l. Ha ‚lnek akkor term‚szettud¢sok, t n ‚szre sem veszik. A g‚nek £j folyam ga v‚kony erecske lehetett csup n. Egy apr¢ ‚jszakai l‚ny g‚njeit hordozta, amely nem kl”nb”z”tt jobban nem-eml“s unokatestv‚reit“l, mint a v”r”s m¢kus a szrk‚t“l. Csak ut¢lag visszatekintve ¡t‚ljk egy ltal n eml“snek az “si eml“st. Akkoriban mind”ssze egy volt a sz mtalan eml“sszer– hll“faj k”zl, s semmi sem kl”nb”ztette meg a tucatnyi apr¢, pof val rendelkez“, rovarev“ l‚nyt“l, a dinoszaurusz-‚tkek par nyi morzs j t¢l. A dr mais g ugyanilyen hi nya jellemezhette az llatok ”sszes t”bbi nagy rendszertani csoportja - a gerincesek, puhatest–ek, r kok, rovarok, gy–r–sf‚rgek, laposf‚rgek, csal noz¢k stb. - kor bbi elkl”nl‚s‚t. A folyamot - amelyb“l kiv ltak a puhatest–ek (‚s m sok), hogy ebb“l az gb¢l megint elkl”nljenek a gerincesek (‚s m sok) - alkot¢ (val¢sz¡n–leg f‚regszer–) l‚nyek k‚t popul ci¢ja m‚g annyira hasonl¡thatott, hogy keresztez“dni tudtak egym ssal. Az egyedli ok, ami‚rt m‚gsem tett‚k, holmi esetleges f”ldrajzi akad ly lehetett, tal n a kor bban ”sszefgg“ vizeket elszigetel“ sz razulat. Senki sem sejthette, hogy az egyik popul ci¢b¢l sz rmaznak k‚s“bb a puhatest–ek, m¡g a m sikb¢l a gerincesek. A k‚t DNS- foly¢ ekkor csup n alig elkl”nl“ erecske volt, amik‚nt az llatok fenti k‚t t”rzse is alig kl”nb”zhetett egym st¢l.file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  10. 10. A zool¢gusok mindezt persze t”k‚letesen tudj k, m‚gis hajlamosak elfeledkezni r¢la a val¢ban nagy rendszertani csoportok, p‚ld ul a puhatest–ek ‚s gerincesek vizsg latakor. Abba a hib ba esnek, hogy sorsd”nt“ esem‚nyk‚nt k‚pzelik el ezeknek a nagyobb rendszertani egys‚geknek a sz‚t gaz s t. T‚ved‚sk oka, hogy abban az h¡tatos tiszteletben n“ttek fel, amely az llatok orsz g nak minden egyes le gaz s ban valami m‚lys‚gesen egyedi esem‚nyt l tott; ezt n‚ha a n‚met Bauplan sz¢val jel”lik. J¢llehet a sz¢ mind”ssze "tervrajzot" jelent, elismert szaksz¢v v lt, £gyhogy magam is ¡gy haszn lom, ha (mint megd”bbenve fedeztem fel) nincs is bent az Oxford English Dictionary leg£jabb kiad s ban. (Mivel n‚mely koll‚g mn l kev‚sb‚ rajongok ez‚rt a sz¢‚rt, bevallom, nem csek‚ly Schadenfreude, k r”r”m borzongatja h tamat hi nya l tt n: az ut¢bbi p‚ld nak ok ‚rt bent van a sz¢t rban, nincs teh t mi‚rt tiltakoznunk az idegen kifejez‚sek haszn lata ellen.) A Bauplant gyakran ford¡tj k "alapvet“ testtervnek". A bajkever“ itt az "alapvet“" jelz“ (vagy ami ezzel egyen‚rt‚k–, a fellengz“s n‚methez fordul s, a m‚lys‚g ‚rz‚keltet‚s‚re). Mindez komolyan f‚lrevezeti a zool¢gusokat. Egyikk p‚ld ul felvetette, hogy a kambrium (mintegy 500-600 milli¢ ‚vvel ezel“tt) korabeli evol£ci¢ gy”keresen kl”nb”zhetett a k‚s“bbit“l. Okfejt‚s‚nek l‚nyege, hogy napjainkban m r csak £j fajok keletkeznek, m¡g a kambriumban jelentek meg a f“bb rendszertani csoportok, amilyenek a puhatest–ek ‚s a r kok. •ri si t‚ved‚s! M‚g az olyan gy”keresen elt‚r“ ‚l“l‚nyek is, mint amilyenek a puhatest–ek ‚s a r kok, eredetileg ugyanannak a fajnak f”ldrajzilag elkl”nl“ popul ci¢i voltak. Egy darabig m‚g keresztez“dhettek volna is, ha tal lkoznak, de ez elmaradt. vmilli¢k elszigetelt fejl“d‚se ut n tettek szert azut n azokra a b‚lyegekre, amelyek alapj n a mai zool¢gus puhatest–ekk‚nt ‚s r kokk‚nt oszt lyozza “ket. Ezeket a jegyeket a hangzatos "alapvet“ testterv" vagy Bauplan elnevez‚ssel illetik. Csakhogy az llatok orsz g nak f“bb Bauplanjai csup n fokonk‚nt t‚rtek el a k”z”s kezdetekt“l. Bevallom, n‚mi, meglehet“sen nagydobra vert n‚zetelt‚r‚s uralkodik a zool¢gusok k”z”tt arra vonatkoz¢lag, mennyire fokozatos vagy "ugr sszer–" az evol£ci¢. m senki, hangs£lyozom, senki sem k‚pzeli, hogy az evol£ci¢s ugr sok egyszeriben vadonat£j Bauplant eredm‚nyezhettek. Az eml¡tett szerz“ 1958-ban vetette pap¡rra sorait. Ma m r csak kev‚s zool¢gus helyezkedik ny¡ltan erre az ll spontra, ki nem mondottan m‚gis megteszik, amikor £gy besz‚lnek, mintha a f“bb rendszertani csoportok mintegy magukt¢l, k‚szen sz”kkentek volna el“, ahogyan Pallasz Ath‚n‚ Zeusz fej‚b“l, ‚s nem a f”ldrajzilag v‚letlenszer–en elszigetel“d”tt “si popul ci¢k el gaz s b¢l keletkeztek. (*) ---------------------------------------------------------------------------- (*) Az olvas¢ figyelm‚be aj nlom e szempontot, ha Stephen J. Gould Wonderful Life (Csod latos ‚let) c¡m– k”nyv‚t forgatja, amely var zslatos besz mol¢ a burgessi agyagpala kambrium kori llatvil g r¢l. ---------------------------------------------------------------------------- Molekul ris biol¢giai vizsg latok mindenesetre sokkalta k”zelebbi rokonoknak mutatt k a nagy llatrendszertani csoportokat, mint gondolni szoktuk. A genetikus k¢dot egyfajta sz¢t rnak is felfoghatjuk, amelynekfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  11. 11. hatvann‚gy szav t (egy n‚gybet–s b‚c‚ lehets‚ges tripletjeinek kombin ci¢it) egy m sik nyelv huszonegy szav ra (a h£sz aminosav ‚s egy ¡r sjel) ford¡tjuk le. Annak es‚lye, hogy v‚letlens‚gb“l m‚g egyszer ugyanehhez a 64:21-es lek‚pez‚si ar nyhoz jutunk, egy a milli¢szor milli¢szor milli¢szor milli¢szor milli¢hoz. Ennek ellen‚re a genetikai k¢d mondhatni pontr¢l pontra megegyezik minden, valaha is megvizsg lt llatban, n”v‚nyben ‚s bakt‚riumban. Minden f”ldi ‚l“l‚ny egyetlen k”z”s “st“l sz rmazik, ehhez nem f‚rhet k‚ts‚g. Senki nem is vitatja, m‚gis megr”k”ny”d‚st keltett, milyen k”zeli hasonlatoss g mutatkozik p‚ld ul a rovarok ‚s gerincesek k”z”tt, ha nem csup n a genetikai k¢dot mag t vizsg ljuk, hanem a genetikus inform ci¢ r‚szletes sorrendj‚t is. Meglehet“sen bonyolult genetikai mechanizmus felel“s p‚ld ul a rovarok szelv‚nyezett testfel‚p¡t‚s‚‚rt. K¡s‚rtetiesen hasonlatos genetikai hat smechanizmust tal ltak az eml“s”kben is. Molekul ris szempontb¢l minden llat igen k”zeli rokona egym snak, mi t”bb, a n”v‚nyeknek is. A bakt‚riumokig kell visszamennnk, hogy t voli unokatestv‚rekr“l besz‚lhessnk, ‚s a genetilkai k¢d maga m‚g ez esetben is megegyezik a mienk‚vel. Az‚rt tudunk ilyen pontos sz m¡t sokat v‚gezni a genetikai k¢ddal a Bauplanok anat¢mi ja helyett, mert az el“bbi szigor£an digit lis, a sz mokkal pedig pontosan dolgozhatunk. A g‚nek foly¢ja digit lis foly¢. Most pedig srg“sen meg kell magyar znom, mit is jelent ez a m–szaki szakkifejez‚s. A technika digit lis ‚s anal¢g k¢doltat kl”nb”ztet meg. A lemezj tsz¢k ‚s magnetofonok - s a mai napig a telefonok z”me - anal¢g k¢dokat haszn l. A kompakt lemezek, sz m¡t¢g‚pek ‚s a legt”bb modern telefonrendszer ezzel szemben digit lis k¢dokat alkalmaznak. Egy anal¢g telefonrendszerben a leveg“ nyom sv ltoz sainak (a hangoknak) lland¢ hull mz s t ennek megfelel“ feszlts‚gkl”nbs‚gekk‚ alak¡tj k t az elektromos h l¢zatban. A lemezj tsz¢ hasonl¢ elv szerint m–k”dik: a hangbar zd k rezg‚sre k‚sztetik a lej tsz¢t–t, amelynek mozg s t ennek megfelel“ feszlts‚gingadoz sokk alak¡tj k. A t£loldalon azut n ezeket a feszlts‚gingadoz sokat a telefon flhallgat¢j ba szerelt rezg“ membr n vagy a lemezj tsz¢ hangsz¢r¢ja visszaalak¡tja a megfelel“ leveg“- azaz hanghull mokk . Minden lehets‚ges feszlts‚g‚rt‚k, bizonyos hat rokon bell, elektromos jell‚ alakul, ‚s a k”ztk mutatkoz¢ kl”nbs‚g az, ami sz m¡t. Egy digit lis telefonn l mind”ssze k‚t feszlts‚g‚rt‚k vagy lehets‚ges feszlts‚g‚rt‚kek - mondjuk 8, esetleg 256 - elkl”nlt sorozata kerl az elektromos h l¢zatba. Az inform ci¢t nem ezek a feszlts‚g‚rt‚kek hordozz k, hanem az elkl”nlt szintek elrendez‚se, amit impulzusk¢d-modul ci¢nak neveznek. Egy adott id“pontban m‚rhet“ feszlts‚g‚rt‚k csak ritk n egyezik meg pontosan a mondjuk nyolctag£, n‚vleges ‚rt‚kek valamelyik‚vel, m‚gis a felfog¢ appar tus a megjel”lt feszlts‚gekhez legk”zelebb es“ feszlts‚gre kerek¡ti le, £gyhogy a vonal t£loldal n csaknem t”k‚letes lek‚pez‚s ‚rhet“ el, ha maga az tvitel m¢dja nem is t”k‚letes. Mind”ssze annyit kell tennnk, hogy kell“ t vols gban llap¡tsuk meg az egyes szinteket, hogy a v‚letlen ingadoz sokat soha ne a rossz szinthez rendelje, ne magyar zza f‚lre a felfog¢ k‚szl‚k. Ez a digit lis k¢dok felbecslhetetlen el“nye, ‚s ez‚rt t‚r t mind t”bb audio- ‚s videok‚szl‚k - s az inform ci¢s technol¢gia ltal ban - a digit lis rendszerekre. Azt, gondolom, mondanom sem kell, hogy minden sz m¡t¢g‚pes m–velet digit lis. K‚nyelmi okokb¢l bin ris - azaz kettes sz mrendszer– - k¢ddal dolgoznak, vagyis mind”ssze k‚t feszlts‚gszinttel 8 vagy 256 helyett.file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  12. 12. M‚g egy digit lis telefon eset‚ben is a kagyl¢ba ‚rkez“ ‚s a flhallgat¢t elhagy¢ hanghull mok v ltozatlanul a leveg“ nyom s nak anal¢g ingadoz sai. Csup n az talak¡tott, tov bb¡tott inform ci¢ digit lis. Egyfajta k¢dot kell itt is fel ll¡tani, amely az anal¢g ‚rt‚keket mikroszekundumonk‚nt elkl”nlt impulzusok sorozat v alak¡tja, teh t digit lisan k¢dolt sz mokk . Mikor szerelmnkkel enyelgnk telefonon, hangunk ‚s ‚rzelmeink minden apr¢cska rezdl‚se, minden szenved‚lyes s¢hajt s, az epeked‚s megannyi finom rnyalata kiz r¢lag sz mok form j ban tov bb¡t¢dik a telefonhuzalon. Sz mok fakasztanak k”nnyekre bennnket - felt‚ve ha el‚g gyorsan k¢dolj k ‚s dek¢dolj k “ket. A modern elektronika kapcsol si sebess‚ge oly gyors, hogy egy telefonvonal idej‚t feldarabolhatj k, valahogy £gy, ahogyan a sakkmester osztja meg idej‚t h£sz partner k”z”tt egy szimult n j tszm ban. Ez‚rt ugyanaz a telefonvonal egyszerre t”bb ezer besz‚lget‚st k”zvet¡thet, amelyek ha l tszatra egyidej–ek is, elektronikusan elszigeteltek, ‚s nem zavarj k egym st. Egy adatokat sz ll¡t¢ k”zponti vonaton - sokuk manaps g m r nem elektromos huzal, hanem vagy k”zvetlenl hegycs£cst¢l hegycs£csig sug rzott, vagy m–holdakr¢l visszaver“d“ r di¢hull mok - sz mok t”mkelege ramlik t. m az im‚nt elemzett lelem‚nyes elektronikus elszigetel“d‚s k”vetkezt‚ben ez digit lis folyamok ezreib“l ll, amelyek csak a sz¢ felsz¡nes ‚rtelm‚ben folynak ugyanabban a mederben, amik‚nt a szrke ‚s v”r”s m¢kusok is hi ba osztoznak ugyanazokon a f kon, g‚njeik soha nem keveredhetnek el. Visszat‚rve a technika vil g ba, az anal¢g jelek hib i nem sokat sz m¡tanak mindaddig, am¡g ism‚telten m sol sra nem kerlnek. Egy magn¢szalag csak alig hallhat¢an surrog - hacsak nem er“s¡tjk f”l a hangot, amivel egy£ttal a surrog st is felhangos¡tjuk, £jfajta zajt keltve a lej tsz s sor n. m ha t”bbsz”r tm soljuk a szalagot, £gy vagy sz z "nemzed‚k" ut n m r nem hallunk m st rajta, csak pokoli surrog st. Hasonl¢ gonddal kellett megkzdeni az anal¢g telefonrendszerek kor ban. Egy telefonjel eleny‚szik a hossz£ huzalon, ez‚rt k”rlbell 1,5 kilom‚terenk‚nt fel kell er“s¡teni. Az anal¢g rendszerek idej‚n ez igen nagy probl‚m nak sz m¡tott, mivel minden egyes er“s¡t‚s tov bb n”velte a h tt‚rzaj m‚rt‚k‚t. A digit lis jeleket ugyancsak fel kell er“s¡teni. Csakhogy ez esetben a m r ismertetett okokb¢l a feler“s¡t‚s nem j r hib val: az inform ci¢ t”k‚letesen tjut, fggetlenl att¢l, h ny feler“s¡t“ llom st iktattunk k”zbe. A h tt‚rzaj sz z ‚s sz z kilom‚ter ut n sem n”vekszik. Gyerekkoromban any m elmagyar zta nekem, hogy idegsejtjeink a szervezet telefonh l¢zat t k‚pviselik. De vajon anal¢g vagy digit lis h l¢zatot-e? rdekes m¢don a kett“ kever‚k‚t. Egy idegsejt kl”nb”zik az elektromos huzalt¢l. Hossz£, v‚kony cs“ ez, amelyen k‚miai v ltoz sok hull mai terjednek tova, olyan, ak r egy f”ld”n sisterg“ gy£jt¢zsin¢r. Azzal a kl”nbs‚ggel, hogy az idegsejt eredeti llapota gyorsan helyre ll, ‚s r”vid pihen‚s ut n £jabb kisl‚sre k‚pes. Az idegrostokon terjed“ hull mok kileng‚s‚nek m‚rt‚ke - a gy£jt¢zsin¢r h“m‚rs‚klete - v ltozhat, amint a hull m tovahalad, ez azonban l‚nyegtelen. A k¢d nem vesz r¢la tudom st. Vagy ott van a k‚miai impulzus, vagy sem, ak rcsak k‚t elkl”nlt feszlts‚gszint a digit lis telefonn l. Ilyen ‚rtelemben az idegrendszer digit lisnak mondhat¢. Csakhogy az idegi impulzusok nem szorulnak bitekbe: nem alkotnak elkl”n¡thet“ k¢dsz mokat. Ehelyett az zenet er“ss‚g‚t (a hanger“ss‚get, a f‚nyer“t, tal n m‚g az ‚rzelmek h“fok t is) az impulzusok szaporas ga k¢dolja. A m‚rn”k”k impulzusfrekvencia-modul ci¢nak nevezik ezt afile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  13. 13. mechanizmust, amely az impulzusk¢d-modul ci¢ alkalmaz sa el“tt nagy n‚pszer–s‚gnek ”rvendett k”rkben. Az impulzusok gyakoris ga anal¢g mennyis‚g, ha maguk az impulzusok digit lisak is: vagy ott vannak, vagy sem, k”z‚p£t nincs. Az idegrendszer ugyanazt a hasznot h£zza mindebb“l, mint b rmely m s digit lis rendszer. Az idegsejtek m–k”d‚sm¢dj b¢l ad¢dik az er“s¡t“ llom sok jelenl‚te, nem sz zkilom‚terenk‚nt, hanem millim‚terenk‚nt - hozz vet“leg nyolcsz z ilyen llom s tal lhat¢ a gerincvel“ ‚s ujjbegyeink k”z”tt. Amennyiben sz m¡tana az idegimpulzusok kileng‚s‚nek - a gy£jt¢zsin¢r sisterg‚s‚nek - m‚rt‚ke, az zenet m r karunkon v‚gigfutva felismerhetetlenl eltorzulna, a zsir f nyak r¢l nem is sz¢lva. Minden egyes er“s¡t‚s tov bbi v‚letlen hib kkal tet‚zn‚ a rendszert, hasonl¢an ahhoz, mint amikor nyolcsz zadszor m solj k le ugyanazt a magn¢szalagot, vagy minden xeroxm solatr¢l £jabb m solatot k‚sz¡tenek. A nyolcsz zadik f‚nym solt "nemzed‚ken" m r csak elmos¢dott szrke foltokat l tn nk. Az idegsejtek probl‚m j ra a digit lis k¢dol s ny£jtja az egyetlen megold st, ‚s a term‚szetes kiv laszt¢d s ‚lt is a lehet“s‚ggel. Ugyanez mondhat¢ el a g‚nekr“l. Francis Crick ‚s James Watson - a g‚nek molekul ris szerkezet‚nek felfedez“i - helye, v‚lem‚nyem szerint, Arisztotel‚sz ‚s Plat¢n mellett van. Nobel-d¡jukat az "‚lettan ‚s orvostudom ny" terlet‚n el‚rt eredm‚nyeik‚rt kapt k, ami nagyon is hely‚nval¢, mi t”bb, m sk‚nt elk‚pzelni sem lehet. Folyamatos forradalomr¢l besz‚lnnk csaknem ”nellentmond s, pedig a k‚t fiatalember ltal 1953-ban elind¡tott szeml‚letv ltoz s nem csup n az orvostudom nyt forradalmas¡totta £jra meg £jra, hanem az ‚letre vonatkoz¢ eg‚sz tud sunkat. Maguk a g‚nek ‚s a genetikai betegs‚gek mind”ssze a j‚ghegy cs£cs t k‚pviselik ebben a gy”keres talakul sban. A Watson ‚s Crick ut ni molekul ris biol¢gi ban a legforradalmibb az, hogy digit liss v lt. Watson ‚s Crick munk ss ga nyom n tudjuk, hogy a g‚nek finom bels“ szerkezete mer“ben digit lis inform ci¢ hossz£ fonalaib¢l ll. Mi t”bb, velej‚ig digit lis inform ci¢r¢l besz‚lhetnk a sz¢ val¢di ‚rtelm‚ben, amik‚nt az a sz m¡t¢g‚pekben ‚s kompakt lemezekben feldolgoz sra kerl, nem olyan felem san, mint az idegrendszerben. A genetikai k¢d nem bin ris, mint a sz m¡t¢g‚pek, ‚s nem is nyolcszintes, mint a telefonrendszerek eset‚ben, hanem n‚gy elemb“l, n‚gy jelb“l ll. A g‚neknek ez a g‚pies k¢dja k¡s‚rtetiesen hasonl¡t a sz m¡t¢g‚pek‚hez. A szakkifejez‚sek kl”nbs‚geit“l eltekintve egy molekul ris biol¢giai foly¢irat oldalait b rmikor felcser‚lhetjk egy sz m¡t¢g‚pes szaklap has bjaival. T”bb m s k”vetkezm‚nye mellett az ‚let l‚nyeg‚t t‚rtelmez“ digit lis forradalom egyszersmind a v‚gs“, hal los csap st jelentette a vitalizmusra - arra a meggy“z“d‚sre, amely szerint az ‚l“ anyag m‚lys‚gesen kl”nb”zik a nem ‚l“t“l. 1953-ig m‚g hihet“ volt, hogy van valami alapvet“en ‚s tov bb nem egyszer–s¡thet“en titokzatos az ‚l“ protoplazm ban. Ennek v‚ge szakadt. Az ‚let mechanisztikus szeml‚let‚re hajl¢ filoz¢fusok legmer‚szebb lmaikban sem rem‚ltek ilyen hatalmas tt”r‚st. K‚pzeljk el a k”vetkez“ sci-fi cselekm‚nyt. A m– nagyobb ra a mienk‚vel megegyez“ technol¢giai k”rnyezetben j tsz¢dna, mind”ssze felp”r”gn‚nek kiss‚ az esem‚nyek. Jim Crickson professzort elrabolja egy gonosz idegen er“, ‚s arra k‚nyszer¡ti, hogy biol¢giai fegyvereket kik¡s‚rletez“ laborat¢riumaiban dolgozz‚k. A civiliz ci¢ megment‚s‚hez elkerlhetetlen, hogy n‚h ny szigor£an titkos inform ci¢t a klvil g tudom s ra hozzon, csakhogy mindenfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  14. 14. norm lis kommunik ci¢s csatorna megtagadtatott t“le. Egy kiv‚tel‚vel. A DNS k¢d hatvann‚gy triplet "kodonb¢l" ll, amely elegend“ a teljes kis- ‚s nagybet–s b‚c‚, a t¡z sz m, t‚rk”z ‚s egy pont t¡r s ra. Crickson professzor leemel egy fert“z“ influenzav¡rust a laborat¢riumi polcr¢l, ‚s genomj ba be¡rja palackpost ja teljes sz”veg‚t, t”k‚letes angol mondatokban. T”bbsz”r is elism‚tli zenet‚t a manipul lt genomban, amelyhez k”nnyen felismerhet“ "z szl¢jelz‚st" biggyeszt - mondjuk az els“ t¡z t”rzssz mot. Ezt k”vet“en beoltja mag t a v¡russal, majd egy emberekkel telezs£folt helyis‚gben tssz”gni kezd. Influenzaj rv ny s”p”r v‚gig a vil gon, ‚s t voli orsz gok orvosi laborat¢riumaiban l zasan pr¢b lj k felt‚rk‚pezni a genomot az olt¢anyag elk‚sz¡t‚s‚hez. Hamarosan kiderl, hogy a genomban furcsa minta ism‚tl“dik. A t”rzssz mokon felb torodva - amelyek semmik‚ppen nem k”sz”nhet“k a v‚letlennek - valaki k¢dt”r“ m¢dszereket javasol. Innen m r r”vid £t vezet Crickson professzor zenete teljes sz”veg‚nek megfejt‚s‚hez, amelyet szertetssz”g”tt a vil gban. Az ”r”kl“d‚s, amely a F”ld”n el“fordul¢ b rmely ‚letform ra egyetemesen ‚rv‚nyes, velej‚ig digit lis. Sz¢r¢l sz¢ra tm solhatn nk mondjuk az —jsz”vets‚get az emberi genom azon r‚szeibe, amelyeket jelenleg "hullad‚k" DNS t”lt ki - azaz a szervezet ltal fel nem haszn lt vagy legal bbis a mindennapi ‚rtelemben fel nem haszn lt DNS. Testnk minden egyes sejtje tartalmazza a negyvenhat nagyszer– m gnesszalag megfelel“j‚t, amelyekr“l sz mtalan, egyszerre munk lkod¢ olvas¢-¡r¢ fej veszi le a digit lis jeleltet. Minden egyes sejtben ezek a szalagok - a kromosz¢m k - ugyanazt az inform ci¢t tartalmazz k, csakhogy a kl”nb”z“ sejtekben az olvas¢-¡r¢ fejek az adatb zis kl”nb”z“ r‚szleteit keresik ki a maguk saj tos c‚ljainak megfelel“en. Ez‚rt kl”nb”znek az izomsejtek a m jsejtekt“l. Nincs teh t semmif‚le l‚lek korm nyozta ‚leter“, semmif‚le lktet“, f£jtat¢, sarjadz¢ rejtelmes protoplazma-kocsonya. Az ‚let nem egy‚b, mint digit lis inform ci¢, bitek halmaza. A g‚nek is mer“ben inform ci¢b¢l llnak, amelyet k¢dolni, £jrak¢dolni ‚s dek¢dolni kell, an‚lkl, hogy az inform ci¢ ek”zben szemernyit is s‚rlne, vagy megm s¡tan jelent‚s‚t. A tiszta inform ci¢ tm solhat¢, ‚s mivel digit lis inform ci¢r¢l van sz¢, az tm sol s hiteless‚ge rendk¡vli. A DNS elemei oly pontoss ggal m sol¢dnak t, ami t£lsz rnyalja a modern technika valah ny v¡vm ny t. Nemzed‚keken t m sol¢dnak t ¡gy, s az id“nk‚nti hib k gondoskodnak a v ltozatoss g megteremt‚s‚r“l. Az ‚l“vil gnak ebben a v ltozatoss g ban automatikusan azok a k¢dolt kombin ci¢k szaporodnak el, amelyek dek¢dolva ugyane DNS-zenetek meg“rz‚s‚re serkentik az “ket hordoz¢ szervezeteket. Mi - ‚s velnk egytt valamennyi ‚l“l‚ny - a programoz s‚rt felel“s digit lis adatb zis elterjeszt‚s‚re programozott t£l‚l“g‚pek vagyunk. A darwinizmust ma a tiszta, digit lis k¢d szintj‚n a t£l‚l“k t£l‚l‚sek‚nt ‚rtelmezhetjk. Ha j¢l meggondoljuk, nem is lehetne m sk‚nt. Elk‚pzelhetn‚nk ugyan anal¢g t”r”kl‚si rendszert is. L ttuk azonban, mi t”rt‚nik az anal¢g inform ci¢val, mikor t”bb, egym st k”vet“ nemzed‚ken t tm sol sra kerl. K¡nai suttog ss fajulna. A feler“s¡tett telefonrendszerek, £jram solt magn¢szalagok, a f‚nym solatok f‚nym solatai eset‚ben az anal¢g jelek oly ‚rz‚kenyek a felgyleml“ k rosod sokkal szemben, hogy bizonyos korl tozott sz m£ m solatn l t”bb nem is k‚sz¡thet“. A g‚nek ezzel szemben ak r t¡zmilli¢ nemzed‚ken t is k‚pesek ”nmaguk m sol s ra, mik”zben alig k rosodnak. Az evol£ci¢ az‚rt m–k”dik, mert - az alkalmank‚nti mut ci¢kt¢lfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  15. 15. eltekintve, amelyeket a term‚szetes kiv laszt¢d s vagy kigyoml l, vagy meg“riz - a m sol¢ folyamat t”k‚letes. Csup n egy digit lis t”r”k¡t“ rendszer k‚pes fenntartani a darwini elveket a f”ldt”rt‚neti korok ‚vmilli¢in keresztl. 1953, a kett“s spir l felfedez‚s‚nek ‚ve, teh t nem csup n az ‚let misztikus, k”d”s ‚rtelmez‚s‚nek vetett v‚get, hanem ett“l az ‚vt“l kezdve tekintik az evol£ci¢t digit lis folyamatnak. Nagy erej– k‚p, ha elk‚pzeljk a mer“ben digit lis inform ci¢ f”ldt”rt‚neti korokon m‚lt¢s gteljesen th”mp”lyg“ folyam t, amely h rommilli rd gra szakad. De mikor hagyja el ez az inform ci¢ az ‚let ismer“s t jait? Mikor hagyja oda a testeket, kezeket, l bakat, szemeket, agyakat, pofaszak llakat, leveleket ‚s fat”rzseket, gy”kereket? Mikor hagy el minket ‚s testr‚szeinket? Vajon mi valah nyan - llatok, n”v‚nyek, egysejt–ek, gomb k ‚s bakt‚riumok - puszta partok vagyunk, amelyek k”z”tt a digit lis inform ci¢ foly¢csk i ramlanak? Bizonyos ‚rtelemben igen. m, amint m r jeleztem, t”bbr“l van itt sz¢. A g‚nek tev‚kenys‚ge nem merl ki abban, hogy m solatokat k‚sz¡tenek magukr¢l, amelyek nemzed‚kr“l nemzed‚kre tov bbad¢dnak. Idejket a testekben t”ltik, ‚s meghat rozz k annak a testnek a form j t ‚s viselked‚s‚t, amelyben ‚ppen tart¢zkodnak. Eszerint a testek is fontosak. Egy jegesmedve teste p‚ld nak ok ‚rt - a fenti sz¢k‚ppel ‚lve - nem puszta foly¢part, amely digit lis foly¢csk t hat rol. Egyszersmind a jegesmedv‚kre jellemz“ bonyolults ggal rendelkez“ g‚p is. A jegesmedv‚k eg‚sz popul ci¢j nak ”sszes g‚nje egyfajta k”z”ss‚get alkot - j¢ cimbor k “k, akik ell”kd”s“dnek egym ssal az id“ben. M‚gsem t”ltik minden idejket a k”z”ss‚g t”bbi tagj nak t rsas g ban: v ltogatj k partnereiket a k”z”ss‚get alkot¢ g‚nk‚szletb“l. A g‚neknek ezt a k”z”ss‚g‚t £gy hat rozhatjuk meg, hogy olyan g‚nk‚szletet jelentenek, amely a k”z”ss‚g b rmely m s g‚nj‚vel tal lkozhat (nem tal lkozhat viszont a vil gon fellelhet“ harmincmilli¢ t”bbi k”z”ss‚g egyetlen m s tagj val sem). A tulajdonk‚ppeni tal lkoz sra mindig a jegesmedve egy sejtj‚ben kerl sor. Ez a test pedig t”bb a DNS-t hordoz¢ egyszer– tart lyn l. Kezdetnek legyen el‚g annyi, hogy m r maga a sejtek sz ma, amelyek mindegyik‚n bell teljes g‚nk‚szlet tal lhat¢, sz‚d¡t“: mintegy kilencsz zbilli¢ egy kifejlett h¡m medve eset‚ben. Ha sorba ll¡tan nk egyetlen jegesmedve sejtjeit, e sor oda-vissza ‚rne a F”ld ‚s a Hold k”z”tt. E sejtek t”bb sz z j¢l megkl”nb”ztethet“ t¡pusba sorolhat¢k. Kiv lt az eml“s”ket jellemzik ugyanazok a sejtt¡pusok, amilyenek az izomsejtek, idegsejtek, csontsejtek, h msejtek ‚s ¡gy tov bb. Az azonos t¡pushoz tartoz¢ sejtek t rsul sa sz”veteket alkot: izomsz”veteket, csontsz”veteket stb. Mind e sett¡pusok valamennyi t¡pus fel‚p¡t‚s‚hez szks‚ges genetikai utas¡t sokat tartalmazz k, csup ncsak a sz”vetnek megfelel“ g‚nek l‚pnek m–k“d‚sbe. Ez‚rt kl”nb”z“ megjelen‚s–ek ‚s m‚ret–ek a kl”nb”z“ sz”veteket alkot¢ sejtek. Ami enn‚l is ‚rdekesebb, egy adott sejtt¡pusban m–k”d‚sbe l‚p“ g‚nek a sz¢ban forg¢ sz”vet form j t is megszabj k. A csontok p‚ld ul nem kem‚ny, merev sz”vet alaktalan t”megei. Saj tos alakjuk van, reges nyelekkel, goly¢kkal ‚s foglalattal, tsk‚kkel ‚s sarkanty£kkal. Mintha csak a bennk l‚v“, m–k”d“ g‚nek ltal beprogramozott sejtek tudn k, milyen a kapcsolatuk a k”rnyez“ sejtekkel. gy ‚p¡tik fel a sz”veteket £gy, hogy azok flkagyl¢t, sz¡vbillenty–t, szemlencs‚t vagy z r¢izmot form ljanak. Egy jegesmedv‚hez hasonl¢ szervezet bonyolults ga sokr‚t–. Ez a szervezetfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  16. 16. pontosan meghat rozott alak£ szervek - amilyen a m j, ves‚k ‚s csontok - bonyolult egyttese. Minden szerv adott sz”vetekb“l form lt bonyolult ‚p¡tm‚ny, amelynek ‚p¡t“k”vei a sejtek, melyek gyakran r‚tegekbe, lapokba rendez“dnek, m skor viszont szil rd t”meget alkotnak. Enn‚l sokkalta kisebb m‚rettartom nyban minden sejt rendk¡vl ”sszetett bels“ szerkezettel rendelkezik a benne ”sszehajtogatott membr nokb¢l. E membr nok ‚s a k”ztk l‚v“ v¡z sz mtalan bonyolult k‚miai reakci¢ sz¡nhelye. Az ICI-hez vagy az Union Carbide-hoz tartoz¢ vegyizemben t”bb sz z k‚miai reakci¢t v‚geznek. Ezeket lombikokkal, cs”vekkel stb. kl”n¡tik el egym st¢l. Egy ‚l“ sejt belsej‚ben hasonl¢an nagysz m£ k‚miai reakci¢ j tsz¢dik le egyidej–leg. Bizonyos m‚rt‚kig a sejt membr nrendszere a laborat¢rium veged‚nyeinek feladat t t”lti be, j¢llehet a hasonlat k‚t okb¢l is s nt¡t. El“sz”r is, hab r sok k‚miai reakci¢ra kerl sor a membr nok fellet‚n, tetemes r‚szk mag ban a membr nban zajlik. M sodszor, a reakci¢k elkl”n¡t‚s‚nek l‚tezik egy, az el“bbin‚l fontosabb m¢dja. Minden reakci¢t saj t enzimje kataliz l. Az enzim igen nagy molekula, amelynek h romdimenzi¢s form ja meghat rozott k‚miai reakci¢t gyors¡t fel az ltal, hogy megfelel“ felsz¡nt biztos¡t a reakci¢ lezajl s hoz. Mivel a biol¢giai molekul kb¢l legink bb h romdimenzi¢s megjelen‚sk sz m¡t, ez‚rt egy enzimet nagyobbfajta szersz mnak is tekinthetnk, amelyet k”rltekint“en £gy alak¡tott ki a term‚szet, hogy meghat rozott alak£ molekul k szalagtermel‚s‚t biztos¡tsa. Ez‚rt b rmely sejt belsej‚ben egyidej–leg ‚s egym st¢l m‚gis elszigetelten fggetlen k‚miai reakci¢k sz zai j tsz¢dnak le a kl”nb”z“ enzimmolekul k felsz¡n‚n. Hogy adott sejtben mely k‚miai reakci¢k zajlanak, azt az hat rozza meg, mely enzimmolekul k vannak jelen nagyobb sz mban. Minden enzimmolekula fel‚p¡t‚s‚‚rt, perd”nt“ alakj t is bele‚rtve, egy meghat rozott g‚n a felel“s. K”zelebbr“l, a g‚n t”bb sz z k¢djel‚nek pontos sorrendje adott, t”k‚letesen ismert szab lyok (a genetikai k¢d) szerint megszabja az enzimmolekula aminosavsorrendj‚t. Minden enzimmolekula aminosavak line ris l ncolata, amely ”nmag t¢l a csak sz m ra jellemz“ h romdimenzi¢s szerkezetbe g”ngy”l“dik fel, s ak rcsak valami masnin l, a l nc meghat rozott r‚szei keresztk”t‚seket alkotnak annak m s r‚szeivel. A masni pontos h romdimenzi¢s k‚p‚t az aminosavak egydimenzi¢s sorrendje d”nti teh t el, azaz v‚gs“ soron a g‚n k¢djeleinek egydimenzi¢s sorrendje. Ilyet‚nk‚ppen a sejtben lej tsz¢d¢ k‚miai reakci¢kat a m–k”d“ g‚nek hat rozz k meg. Mi d”nti el, milyen g‚nek l‚pnek m–k”d‚sbe egy adott sejt eset‚ben? A sejtben m r jelenlev“ k‚miai anyagok. Rejlik mindebben egyfajta ty£k-toj s paradoxon, m nem feloldhatatlan. Felold sa voltak‚ppen v‚gtelenl egyszer– elm‚letben, ha a gyakorlatban tekerv‚nyesebb is. A sz m¡t¢g‚ptud¢sok programbeh£z snak nevezik ezt a megold st. Mikor el“sz”r kezdtem el sz m¡t¢g‚pet haszn lni, valamikor az 1960-as ‚vekben, minden programot pap¡rszalagon kellett bet”lteni. (A korszak amerikai sz m¡t¢g‚peiben gyakran lyukk rty kat alkalmaztak, de az elv ugyanaz.) Miel“tt azonban az ember bet”lt”tte volna egy komolyabb program j¢kora szalagj t, be kellett t”ltenie egy £gynevezett beh£z¢programot. Ez egyvalamit tudott: megmondta a sz m¡t¢g‚pnek, hogyan t”ltse be a pap¡rszalagokat. Itt van azonban a ty£k vagy toj s paradoxon: hogyan t”lti be ”nmag t a beh£z¢program szalagja? A mai sz m¡t¢g‚peken a beh£z¢program megfelel“j‚t m r be‚p¡tik a g‚pekbe, a r‚gi id“kben azonban az embernek el“sz”r meghat rozott szertart srend szerint v‚gig kellett nyomogatnia egy sor gombot. A gombnyom sok sorrendje k”z”lte a sz m¡t¢g‚ppel, mik‚nt kezdje el olvasni a beh£z¢programfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  17. 17. szalagj nak elej‚t. Ez azut n tov bbi utas¡t sokat tartalmazott e szalag k”vetkez“ r‚szlet‚r“l ‚s ¡gy tov bb. Amikorra az eg‚sz szalagot beette a g‚p, m r b rmely pap¡rszalagot el tudott olvasni, £gyhogy haszn lni lehetett. Mikor egy embri¢ fejl“d‚snek indul, egyetlen sejt, a megterm‚keny¡tett petesejt oszt¢dik kett‚, ez azut n megint tov bb oszt¢dik, s minden egyes £j sejt megint csak tov bb. N‚h ny nemzed‚k el‚g, hogy a sejtek sz ma billi¢ra n”vekedjen, ilyen hat‚kony a m‚rtani haladv ny szerinti oszt¢d s. m ha mind”ssze err“l lenne sz¢, akkor ez a billi¢ sejt mind ugyanolyan volna. Hogyan differenci l¢dnak (a szaksz¢val ‚lve) ehelyett m jsejtekk‚, vesesejtekk‚, izomsejtekk‚ stb., mik”zben mindegyikben m s ‚s m s g‚nek l‚pnek m–k”d‚sbe ‚s m s enzimek aktiv l¢dnak? K‚rem sz‚pen, a programbeh£z s seg¡ts‚g‚vel, m‚gpedig a k”vetkez“k‚ppen. Hab r egy petesejt g”mb alak£, k‚miai ”sszet‚tel‚t tekintve kl”nbs‚g van a p¢lusai - a teteje ‚s az alja ‚s sok esetben az eleje ‚s a h tulja (ez‚rt a jobb ‚s bal oldala) - k”z”tt. Ezeken a p¢lusokon a vegyletek m s-m s koncentr ci¢ban vannak jelen. Bizonyos k‚miai anyagok koncentr ci¢ja jelent“sen megn”vekszik p‚ld ul, ha h tulr¢l el“refel‚ haladunk a petesejtben, m sok‚ meg akkor, ha fentr“l lefel‚. Ezek a korai koncentr ci¢-kl”nbs‚gek meglehet“sen egyszer–ek, mindez azonban el‚g ahhoz, hogy beind¡tsa a programbeh£z s els“ szakasz t. Amikor a megterm‚keny¡tett petesejt, mondjuk, harminck‚t sejtt‚ oszt¢dik - teh t ”t oszt¢d s ut n -, e harminck‚t sejt n‚melyik‚ben a petesejt cs£cs ban l‚v“ vegyi anyagok jutnak t£ls£lyba, m¡g m sokban a petesejt alj ra jellemz“ anyagok. Kiegyens£lyozatlans g mutatkozhat a sejtek k”z”tt az ells“ ‚s h tuls¢ koncentr ci¢gradiensek viszonylat ban is. E kl”nbs‚gek el‚gs‚gesek ahhoz, hogy a g‚nek kl”nb”z“ kombin ci¢j t l‚ptess‚k m–k”d‚sbe az egyes sejtekben. Ez‚rt a kezdeti embri¢ kl”nb”z“ r‚szeit alkot¢ sejtekben elt‚r“ enzimkombin ci¢k lesznek jelen. Ez pedig gondoskodik tov bbi g‚nkombin ci¢k beind¡t s r¢l a kl”nb”z“ sejtekben. Az ut¢dsejtek teh t kl”nb”znek az embri¢n bell, nem maradnak azonosak kl¢n-“skkel. E kl”nbs‚gek azonban nagyon m sok, mint a fajok kor bban eml¡tett elt‚r‚sei. A sejtek sz‚t gaz sa programozott, ‚s r‚szletekbe men“en kisz m¡that¢, m¡g a fajok‚ f”ldrajzi v‚letlenek szesz‚ly‚nek m–ve volt, amelyekkel nem lehetett el“re sz molni. Azont£l a fajok sz‚tv l sakor maguk a g‚nek is elv lnak egym st¢l az ltalam kiss‚ cirkalmasan hossz£ b£cs£nak nevezett folyamat sor n. Mikor azonban az ut¢dsejtek gaznak sz‚t az embri¢ban, minden £j oszt¢d ssal ugyanazok a g‚nek jutnak az £j sejtekbe, ebben nincs kiv‚tel. Csakhogy a kl”nb”z“ sejtek k‚miai anyagok kl”nb”z“ kombin ci¢iban r‚szeslnek, amelyek elt‚r“ g‚nkombin ci¢kat l‚ptetnek m–k”d‚sbe, majd ezek £jabbakat ind¡tanak be vagy kapcsolnak ki. gy halad tov bb a programbeh£z s, m¡g ki nem alakul a kl”nb”z“ sejtt¡pusok teljes k‚szlete. A fejl“d“ embri¢ nem csup n t”bb sz z elt‚r“ t¡pus£ sejtt‚ differenci l¢dik, hanem eleg ns dinamikai v ltoz sok sor n kls“-bels“ form ja is folyton talakul. Tal n a legdr maibb e v ltoz sok k”zl a legkor bbi, gasztrul ci¢k‚nt, b‚lcs¡ra-k‚pz“d‚sk‚nt ismert folyamat. Lewis Wolpert kiv l¢ embriol¢gus od ig ment, hogy kijelentette: "Nem a szlet‚s, h zass g vagy hal l, hanem a gasztrul ci¢ a legfontosabb az ‚letnkben." A gasztrul ci¢ sor n egy sejtekb“l ll¢ res goly¢ g”rbl t”lcs‚rr‚, melynek bels“ fal t sejtb‚l‚s bor¡tja. Az llatok orsz g ban minden embri¢ tesikfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  18. 18. ezen a gasztrul ci¢s folyamaton. Ez az az egys‚ges talapzat, amelyen az embriol¢giai fejl“d‚s kl”nbs‚gei nyugszanak. E virtu¢z origami-bemutat¢ v‚g‚n, a sejtr‚tegek sz mtalan begy–r“d‚se, kitremked‚se, kidudorod sa, kiny£l sa ut n, amelynek folyam n az embri¢ egyes r‚szei m s r‚szek rov s ra finoman ”sszehangolt n”veked‚snek indultak, miut n maga az embri¢ t”bb sz z fajta, k‚miailag ‚s fizikailag is kl”nb”z“ sejtt‚ differenci l¢dott, s a sejtek ”ssz-sz ma el‚rte a t”bb billi¢t, kialakult a folyamat v‚gterm‚ke: a magzat. De m‚g ez sem v‚gleges, hiszen az egyedfejl“d‚s eg‚sz folyamat t - melynek sor n bizonyos r‚szek megint gyorsabban n”vekednek a t”bbin‚l -, a feln“tt- ‚s ”regkort is bele‚rtve, az embrion lis fejl“d‚s meghosszabb¡t s nak tekinthetjk. Az egyedek kl”nbs‚gei teh t teljes embrion lis fejl“d‚sk mennyis‚gi elt‚r‚seire vezethet“k vissza. Egy sejtr‚teg kiss‚ tov bb n”vekszik, miel“tt betremkedne, ‚s mi az eredm‚ny: sasorr a fitos orrocska helyett, vagy l£dtalp, amely megmenti ‚letnket, mert nem soroznak be katon nak, m¡g a lapocka esetleg £gy form l¢dik, hogy kl”n”sen alkalmass teszi tulajdonos t a d rdahaj¡t sra (vagy k‚zigr n tok‚ra, krikettlabd k‚ra, a k”rlm‚nyekt“l fgg“en). N‚ha a sejtr‚tegek origamij nak egyedi kl”nbs‚gei tragikus k”vetkezm‚nyekkel j rhatnak, p‚ld ul mikor karok helyett csonkokkal, kezek n‚lkl j”n vil gra egy csecsem“. A sejtr‚tegek origami-j t‚k ban meg nem mutatkoz¢, mer“ben k‚miai jelleg– egyedi kl”nbs‚gek hasonl¢ horderej–ek lehetnek: a szlet“ ut¢d esetleg k‚ptelen a tej megem‚szt‚s‚re, hajlama van a homoszexualit sra vagy mogyor¢-allergi ra, net n terpentin ¡z–nek ‚rzi a mang¢t. Az embrion lis fejl“d‚s rendk¡vl bonyolult fizikai ‚s k‚miai folyamat. A b rmely pontj n lezajl¢ apr¢cska v ltoz s jelent“s tov bbi k”vetkezm‚nyeket von maga ut n. Ez nem meglep“, ha visszaeml‚ksznk, milyen kimer¡t“ programbeh£z s el“zi meg e folyamatot. Az egyedfejl“d‚s kl”nbs‚gei z”mmel k”rnyezeti kl”nbs‚geknek tulajdon¡that¢k, amilyen az oxig‚nhi ny vagy a talidomid hat sa az embri¢ra. M s kl”nbs‚gek a genetikai elt‚r‚seknek tudhat¢k be - itt nem csup n az elszigetelt g‚nekre, hanem a g‚nek ”sszj t‚k ra ‚s a k”rnyezettel val¢ k”lcs”nhat s ra gondolunk. Az olyan ”sszetett, kaleidoszkopikus, sz”vev‚nyes ‚s k”lcs”n”s programbeh£z ssal vez‚nyelt folyamat, amilyen az embrion lis fejl“d‚s, egyszerre tt“ erej– ‚s ‚rz‚keny. tt“ erej–, mert n‚ha lehengerl“en h tr nyos k”rnyezeti hat sok ellen‚re is ‚letre seg¡ti a csecsem“t. M sfel“l ‚rz‚keny is a k”rnyezeti hat sokra, hiszen nincs k‚t teljesen egyforma egyed, m‚g az egypet‚j– ikrek sem. Most pedig t‚rjnk t elm‚lked‚seink voltak‚ppeni t rgy ra. Amennyiben az egyedi elt‚r‚sek genetikai eredet–ek (kisebb vagy nagyobb m‚rt‚kben), a term‚szetes kiv laszt¢d s el“nyben r‚szes¡theti az embrion lis origami vagy embrion lis k‚mia valamely szesz‚lyes k‚pz“dm‚ny‚t a m sikkal szemben. Ha karunk erej‚t g‚nek szab lyozz k, a term‚szetes kiv laszt¢d s helyeselheti vagy rosszallhatja ezt a jellegvon st. Amennyiben a messze haj¡t¢ kar a legcsek‚lyebb m‚rt‚kben is befoly solja a t£l‚l‚st ‚s ¡gy a nemz“k‚pess‚get, s e k‚szs‚get g‚nek szab lyozz k, ezeknek a g‚neknek ennek megfelel“en nagyobb es‚lyk lesz, hogy tkzdj‚k magukat a k”vetkez“ nemzed‚kbe. Term‚szetesen b rmely egyed kim£lhat sz mtalan egy‚b okb¢l is, amelynek semmi k”ze a haj¡t¢ k‚pess‚ghez. m a g‚n, amely jobb haj¡t¢v teszi az egyedeket, sok - j¢ ‚s rossz - testben lakozik majd az elk”vetkez“file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  19. 19. nemzed‚kek sor ban. Az adott g‚n szempontj b¢l az egy‚b hal lokok teh t kiegyenl¡t“dnek. A g‚n szemsz”g‚b“l egyedl a DNS nemzed‚keken t raml¢ folyama sz m¡t, amely csak n‚ha tal l sz ll sra egy-egy testben, csak n‚ha osztozik egy-egy testen sikeres vagy sikertelen g‚nt rsaival. Hossz£ t von a folyam j¢ t£l‚l‚si es‚lyeket biztos¡t¢ g‚nekkel telik meg, amelyek valamicsk‚t feljav¡tj k a haj¡t¢ k‚pess‚get, a m‚rgek meg‚rz‚s‚nek k‚pess‚g‚t vagy b rmi m s k‚szs‚get. Nagy tlagban viszont azok a g‚nek, amelyek cs”kkentik a t£l‚l‚s es‚lyeit - mert kancsals got okoznak az egym st k”vet“ testekben, amelyek ez‚rt a d rdahaj¡t sban sem jeleskednek, vagy kev‚sb‚ vonz¢ testeltet form lnak, megcsappantv n lehet“s‚geiket a p rkeres‚sben -, ezek a g‚nek el“bb-ut¢bb elt–nnek a g‚nek folyam b¢l. Ne feledjk mindenekel“tt, hogy a folyamban azok a g‚nek maradnak meg, amelyek megn”velik a t£l‚l‚s es‚lyeit az adott faj megszokott k”rlm‚nyei k”z”tt. Ennek legperd”nt“bb vonatkoz sa a faj t”bbi g‚nje, amellyel a sz¢ban forg¢ g‚n a testeken osztozik, az ugyanabban a folyamban a f”ldt”rt‚neti korokon th”mp”lyg“ t”bbi g‚n. 2. FEJEZET Afrika ‚s lesz rmazottai Gyakran hallani azt a m‚ly‚rtelm–nek v‚lt meg llap¡t st, hogy a tudom ny a mi modern eredetm¡toszunk. A zsid¢knak megvolt a maguk d mja ‚s v ja, a sum‚roknak Marduk ‚s Gilgames, a g”r”g”knek Zeusz ‚s az Olmposzi istenek, a kelt knak a Valhalla. Mi m s az evol£ci¢, mondj k ezek a nagyokosok, mint az istenek ‚s eposzi h“s”k mai megfelel“je, nem jobb ‚s nem rosszabb, nem igazabb ‚s nem hamisabb n luk. Egy mag t kultur lis relativizmusnak nevez“ szalonb”lcsess‚g v‚gletes megfogalmaz sa szerint a tudom ny nem tarthat t”bb ig‚nyt az igazs gra, mint a t”rzsi m¡toszok, l‚v‚n ez a modern nyugati vil g t”rzseinek kedvenc mitol¢gi ja. Egyszer egy antropol¢gus koll‚g m £gy megszorongatott, hogy k‚nytelen voltam a lehet“ legsarkosabban megfogalmazni a v‚lem‚nyem. Valami ilyesmit mondtam: Tegyk fel, hogy egy t”rzs az ‚gre haj¡tott, kiszolg lt lop¢t”knek v‚li a Holdat, amely csaknem karny£jt snyira l¢g a f k koron ja f”l”tt. T‚nyleg azt ll¡tja ™n, hogy a tudom nyos igazs g - miszerint a Hold hozz vet“leg negyedmilli¢ m‚rf”ldre van t“lnk s tm‚r“je egynegyede a F”ld‚nek - nem igazabb a fenti t”rzs hiedelm‚n‚l? "Igen - felelte az antropol¢gus. - Egyszer–en arr¢l van sz¢, hogy olyan kult£r ban n“ttnk fel, amely tudom nyos n‚z“pontb¢l szeml‚li a vil got. §k viszont m s vil gszeml‚letben nevelkedtek. Egyik vil gk‚p sem igazabb a m sikn l." Mutassanak nekem egy kultur lis relativist t, ‚s lefogadom, messzir“l ler¡ r¢la az lszents‚g. A tudom ny elveivel egybehangz¢an meg‚p¡tett repl“g‚pek m–k”dnek. Fennmaradnak a leveg“ben, ‚s k¡v nt £tic‚lunkhoz sz ll¡tanak bennnket. Ezzel szemben a t”rzsi vagy mitol¢giai c‚lokra ‚p¡tett g‚pek - amilyenek az egyes “serd“k tiszt sain emelt ‚s szentk‚nt tisztelt l-g‚pek vagy Ikarosz viaszsz rnyai - nem replnek. (*) ---------------------------------------------------------------------------- (*) Nem el“sz”r ‚lek ezzel a c folattal, ‚s hangs£lyoznom kell, hogyfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  20. 20. szigor£an azokkal szemben alkalmazom, akik a koll‚g mhoz hasonl¢an gondolkodnak a lop¢t”k”kr“l. Vannak m sok is, akik ugyancsak kultur lis relativist nak vallj k magukat, ez azonban zavar¢, mert az “ v‚lem‚nyk teljesen m‚lt nyos, ‚s az el“bbinek sz”ges ellent‚te. Sz mukra a kultur lis relativizmus mind”ssze annyit jelent, hogy egy kult£r t csak saj t kultur lis fogalmainak f‚ny‚ben ‚rtelmezhetnk. Ezek szerint a hiedelemvil got is ”sszefgg‚seiben kell szeml‚lnnk. Gyan¡tom, hogy a kultur lis relativizmus ut¢bbi m‚lt nyos v ltozata az eredeti, ‚s az ltalam b¡r lt form ja csup n sz‚ls“s‚ges, j¢llehet ijeszt“en elterjedt, vadhajt sa. A j¢zan relativist knak t”bbet kellene tennik az‚rt, hogy elhat rolj k magukat ett“l a b rgy£ oldalhajt st¢l. ---------------------------------------------------------------------------- Ha ™n”k p‚ld ul nemzetk”zi antropol¢gus vagy irodalmi kritikus tal lkoz¢ra replnek, az‚rt ‚rnek oda - ‚s nem zuhannak al egy sz nt¢f”ld”n -, mert egy sereg tudom nyosan k‚pzett nyugati m‚rn”k helyesen sz molt. A nyugati tudom ny nemcsak a Hold F”ld k”rli p ly j t sz m¡totta ki, hanem sz m¡t¢g‚pei ‚s rak‚t i seg¡ts‚g‚vel embereket is juttatott a Hold felsz¡n‚re. A t”rzsi b”lcsess‚g viszont, amely mind”ssze a f k koron ja f”l‚ helyezte a Holdat, soha nem ‚rintheti meg ezt az ‚gitestet lmain k¡vl. Ritk n tartok £gy nyilv nos el“ad st, hogy ne hozakodna el“ valaki a hallgat¢s g soraib¢l az antropol¢gus koll‚g m‚hoz hasonl¢ v‚lem‚nnyel, ami t”bbnyire helyesl“ morajt ‚s egyet‚rt“ fejbiccent‚seket v lt ki. Semmi k‚ts‚g, a b¢logat¢k szabadelv–nek ‚s faji el“¡t‚letekt“l mentesnek ‚rzik magukat. M‚g biztosabban sz m¡that az egyet‚rt“ b¢lintgat sokra az, aki a k”vetkez“vel ll el“: "Az ™n evol£ci¢ba vetett hite v‚gs“ soron meggy“z“d‚s k‚rd‚se, ‚s ez‚rt semmivel sem jobb, mintha valaki d m ‚s v ban hisz." Minden t”rzsnek megvan a maga eredetm¡tosza - a vil gmindens‚g, az ‚let ‚s az emberis‚g eredet‚t elmes‚l“ legend ja. Bizonyos ‚rtelemben a tudom ny is hasonl¢t cselekszik, legal bbis modern t rsadalmunk m–velt r‚tegei sz m ra. Ak r vall snak is nevezhetn‚nk, amik‚nt j¢magam is felvetettem, ‚s nem puszt n tr‚f b¢l, hogy be‚p¡thetn‚k a tudom nyt a vall soktat s anyag ba. (**) (Angli ban a vall s k”telez“en hozz tartozik az iskolai tantervhez. M s a helyzet az Egyeslt llamokban, ahol az‚rt z rt k ki a hivatalos oktat sb¢l, hogy az egym ssal ”sszef‚rhetetlen t”m‚rdek felekezet egyik‚t se s‚rts‚k meg.) A tudom ny a vall shoz hasonl¢an az eredetnkre, az ‚let term‚szet‚re, a kozmoszra vonatkoz¢ legm‚lyebb k‚rd‚sek megv laszol s ra tart ig‚nyt. Ezzel azonban v‚ge is van a hasonl¢s gnak. Mert m¡g a tudom nyos v‚leked‚seket bizony¡t‚kok t masztj k al gym”lcs”z“en, a m¡toszokat ‚s vall si hiedelmeket nem. ---------------------------------------------------------------------------- (**) The Spectator (London), 1994. augusztus 6. ---------------------------------------------------------------------------- Az ”sszes eredetm¡tosz k”zl az denkert zsid¢ legend ja hatja t legink bb kult£r nkat, olyannyira, hogy innen kapta nev‚t egy fontos, eredetnkre vonatkoz¢ tudom nyos elm‚let, "az afrikai va" te¢ri ja is. R‚szben az‚rt szentelem neki ezt a fejezetet, mert a seg¡ts‚g‚vel tov bb b“v¡thetem a DNS-folyam metafor j t, r‚szben pedig az‚rt, mert p rhuzamot szeretn‚k vonni e tudom nyos feltev‚s n“alakja ‚s az denkert legend sfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  21. 21. “sanyja k”z”tt. Ha sikerrel j rok, izgalmasabbnak, mi t”bb k”lt“ileg is megind¡t¢bbnak tal lj k majd az igazs got a m¡toszn l. Kezdjk az eg‚szet egy egyszer– logikai gyakorlattal, aminek a jelent“s‚ge hamarosan kivil glik. Valamennyinknek k‚t szl“je, n‚gy nagyszl“je, nyolc d‚dszl“je van, ‚s ¡gy tov bb. Az el“d”k sz ma minden nemzed‚kben megk‚tszerez“dik. G nemzed‚kkel visszany£lva az id“ben, az el“d”k sz m t megkapjuk, ha 2-t g- szer megszorozzuk ”nmag val, ami 2 a g-edik hatv nyon. De ki sem kell sz llnunk karossz‚knkb“l ahhoz, hogy bel ssuk, m‚gsem lehet ez ¡gy. ™nmagunk meggy“z‚s‚re alig kell visszal‚pnnk az id“ben, mondjuk csak J‚zus szlet‚s‚ig, £gy k‚tezer esztend“vel ezel“ttig. Legynk konzervat¡vak, ‚s t‚telezznk fel n‚gy nemzed‚ket ‚vsz zadonk‚nt - vagyis, hogy az emberek tlag huszon”t ‚ves korukban nemzenek ut¢dokat -, ekkor k‚tezer ‚v alatt mind”ssze nyolcvan nemzed‚kkel sz molhatunk. A val¢di sz mok enn‚l val¢sz¡n–leg nagyobbak (a mai napig az asszonyok t”bbs‚ge igen fiatalon szlt), ez azonban csup ncsak aff‚le karossz‚kbeli sz m¡tgat s, £gyhogy e r‚szletek fejteget‚seink szempontj b¢l l‚nyegtelenek. Iszonyatosan nagy sz m 2 a 80-adik hatv nyon, 24 null t kell biggyesztennk az 1-es ut n, hogy le¡rjuk: billi¢szor billi¢. Eszerint valamennyinknek milli¢szor milli¢szor milli¢szor milli¢ “se ‚lt J‚zus idej‚ben! Csakhogy a vil g akkori ”sszn‚pess‚ge elhanyagolhat¢ t”red‚ke az “s”k im‚nt kisz m¡tott sz m nak. Nyilv n valahol elv‚tettk a dolgot, de hol? A sz m¡t sban nincs hiba. Abban t‚vedtnk, hogy minden nemzed‚ket megk‚tszereztnk. Elfeledkeztnk ugyanis az unokatestv‚r-h zass gokr¢l. Azt mondottam, hogy valamennyinknek nyolc d‚dszl“je van. m b rmely, els“ unokatestv‚rek h zass g b¢l sz rmaz¢ gyermeknek csup n h‚t d‚dszl“je van, mert az unokatestv‚rek k”z”s nagyszlei k‚t fggetlen lesz rmaz si vonalon d‚dszlei a sz¢ban forg¢ gyermeknek. No ‚s?, k‚rdezhetik ™n”k. Igen, h‚be-korba sor kerl unokatestv‚r-h zass gra (Charles Darwin feles‚ge, Emma Wedgwood is els“ unokatestv‚re volt), m‚gsem esik ez meg olyan gyakran, hogy b rmit is sz m¡tana. Pedig nagyon is sz m¡t, mert az unokatestv‚r a mi szempontunkb¢l lehet m sod-, ”t”d- vagy ak r tizen”t”d unokatestv‚r is. Ha ilyen t voli unokatestv‚rekkel sz molunk, akkor b rmely h zass g unokatestv‚r-h zass gnak tekinthet“. N‚ha hallja az ember, hogy valaki azzal dicsekszik, t voli unokatestv‚re a kir lyn“nek, ez azonban f”l”tt‚bb nagyk‚p– kijelent‚s, mivel valamennyien rokonai vagyunk a kir lyn“nek, ahogyan - t”bb sz lon, mint valaha felfejthetn‚nk - minden m s embert rsunknak is. A kir lyok ‚s k‚kv‚r–ek mind”ssze abban t–nnek ki a t”bbiek k”zl, hogy “k nyilv n is tartj k csal df jukat. London tizennegyedik Earlje p‚ld ul a k”vetkez“k‚ppen v gott vissza politikai ellenfele csipkel“d‚s‚re: "Felteszem, ha j¢l belegondolunk, Mr. Wilson is a tizennegyedik Mr. Wilson." Mindebb“l az k”vetkezik, hogy valamennyien k”zelebbi rokons gban llunk egym ssal, mint gondoln nk, ez‚rt “seink sz ma is j¢val kevesebb kell legyen az im‚nt sz m¡tottn l. Egyszer erre akartam r vezetni az egyik tan¡tv nyomat, ez‚rt megk‚rtem, ismeretei birtok ban pr¢b lja meg felbecslni, milyen r‚gen ‚lhetett kett“nk k”z”s “se. A le nyz¢ kem‚nyen az arcomba n‚zett, ‚s a maga lass£, vid‚kies t jsz¢l s val szemrebben‚s n‚lkl kijelentette: Valamikor a majmok idej‚n." Megbocs that¢ gondolatsz”kell‚s, hab r 10.000 sz zal‚kban helytelen. Eszerint ‚vmilli¢kkal kor bban v ltak volna el k”z”s “seink. Az igazs g ezzel szemben az, hogy legutols¢ k”z”s “snk mind”ssze n‚h ny ‚vsz zaddal ezel“tt ‚lhetett, j¢val H¢d¡t¢ Vilmosfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  22. 22. ut n. Azonfell sz mos egyidej– lesz rmaz si vonalon is unokatestv‚rek vagyunk. Az “s”k hib san felduzzasztott sz m hoz £gy jutottunk, hogy folyton, £jra meg £jra el gaz¢ fak‚nt k‚pzeltk el a csal df t. Ha ford¡tott ir nyban lesz rmaz si sort rajzolunk fel, ez is mindenk‚ppen hib s. Egy tipikus egyednek k‚t gyermeke, n‚gy unok ja, nyolc d‚dunok ja van ‚s ¡gy tov bb, eg‚szen az ‚vsz zadok k”d‚be vesz“en, ut¢dok billi¢in t. A g‚n raml s folyama az “s”k ‚s lesz rmaz s sokkalta val¢s gh–bb modellje, err“l az el“z“ fejezetben besz‚ltem. Ez a folyam sznet n‚lkl h”mp”ly”g tova medr‚ben s az id“ben. ™rv‚nyek v lnak el ‚s egyeslnek £jra benne, amint a g‚nek keresztez“dnek az id“nek ebben a folyam ban. Mer¡tsnk egy v”d”rnyit a v¡zb“l a foly¢ egyes szakaszain. Lesz £gy, hogy a molekul k p rokba rendez“dnek, m skor elv lnak. Valamikor a m£ltban ‚lesen elkl”nltek egym st¢l, ‚s a j”v“ben is ez lesz a sorsuk. Neh‚z nyomon k”vetni, mikor kapcsol¢dnak ”ssze, de matematikailag biztosak lehetnk abban, hogy erre sor kerl - hogy amennyiben k‚t g‚n ‚pp nincs kapcsolatban egym ssal, nem kell sok ig mennnk a foly¢n egyik ir nyban sem ahhoz, am¡g £jra ‚rintkez‚sbe kerlnek. Tal n nem tudj k, hogy unokatestv‚rei tulajdon h zast rsuknak, m‚gis statisztikailag val¢sz¡n–, hogy nem kell sok ig visszamennik a csal df n, am¡g k”z”s kapcsol¢d si pontra akadnak. Ha a m sik ir nyba, a j”v“ fel‚ tekintenek, k‚zenfekv“nek t–nhet, hogy k”z”s ut¢dokban osztoznak ‚letk t rs val. Van azonban enn‚l megh”kkent“bb gondolat is. Legk”zelebb, ha nagy t”meg emberrel tart¢zkodnak egytt valahol - mondjuk egy koncertteremben vagy futballmeccsen -, n‚zzenek k”rbe a n‚z“seregen, ‚s gondolj k el a k”vetkez“ket: amennyiben egy ltal n ut¢dokra sz m¡thatnak a t voli j”v“ben, ezek val¢sz¡n–leg k”z”s “s”kk‚nt tarthatj k sz mon azokat, akikkel most kezet r znak a koncerten. Ugyanazon gyerekek k”z”s nagyszlei rendszerint tudat ban vannak annak, hogy k”z”s “s”k, ami egyfajta k”z”ss‚g‚rzetet teremt k”z”ttk, fggetlenl att¢l, kij”nnek-e szem‚lyesen egym ssal vagy sem. Ha egym sra n‚znek, elmondhatj k: "Nos, ha nem is rajongok ‚rte t£ls gosan, de DNS-e elkeveredik az eny‚mmel k”z”s unok nkban, ‚s rem‚lhetjk, hogy k”z”s lesz rmazottaink lesznek a j”v“ben, j¢val azut n is, hogy mi m r elmentnk. Ez mindenk‚ppen k”tel‚ket teremt kett“nk k”z”tt." n azonban most azt mondom, hogy m r amennyiben egy ltal n ut¢dokkal ldja meg ™n”ket a sors, az el“bb emlegetett koncertteremben is tal lhatnak olyanokat, akik ™n”kkel k”z”s “sei lesznek lesz rmazottaiknak. Felm‚rhetik a hallgat¢s got ‚s tal lgathatj k, vajon kivel osztoznak ebben a szerencs‚ben. ™n”knek ‚s nekem is lesznek majd k”z”s ut¢daink, legyen b rmilyen a b“rk sz¡ne, tartozzanak b rmelyik nemhez. DNS-knek az a sorsa, hogy elkeveredj‚k az eny‚mmel. H”lgyeim ‚s uraim, kedves rokonok, dv”zl”m ™n”ket! Nos, tegyk fel, visszautazunk id“ben mondjuk a Colosseumba zs£fol¢dott t”megbe, vagy m‚g t volabbi m£ltba, teszem azt egy piaci napra Ur v ros ban, ak r m‚g enn‚l is tov bb. Vegy‚k alaposan szemgyre a t”meget, ahogyan a mai koncertteremben is tenn‚k. R fognak j”nni, hogy ezeket a r‚g halott embereket k‚t ‚s csakis k‚t csoportba oszthatj k: azokra, akik “seik ™n”knek, ‚s azokra, akik nem. Ez el‚g nyilv nval¢nak t–nik, most azonban figyelemre m‚lt¢ igazs gra bukkantunk. Amennyiben id“g‚pk el‚g messze vitte vissza ™n”ket az id“ben, akkor a l tott embereket aszerint kl”n¡thetik el, “sei-e mindazoknak, akik 1995-ben ‚lnek a F”ldgoly¢n, vagy senkinek sem “sei az 1995-ben ‚l“k k”zl. Nincs k”z‚p£t. Mindenki, akire csak a pillant sukfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  23. 23. esik, mikor kil‚pnek id“g‚pkb“l, vagy egyetemes “se az emberis‚gnek, vagy senkinek sem “se. Ez m r ugyancsak megh”kkent“ gondolat, gyerekj t‚k azonban bebizony¡tani. Nem kell m st tennik, mint nevets‚gesen t voli m£ltba visszahaj¢zniuk k‚pzeletbeli id“g‚pkkel, mondjuk 350 milli¢ ‚vvel ezel“ttre, mikor “seink td“kezdem‚nnyel rendelkez“ bojtos£sz¢j£ halak voltak, amelyek ‚pp ekkor m sztak ki a v¡zb“l ‚s v ltak k‚t‚lt–v‚. Amennyiben hal az “s”m, elk‚pzelhetetlen, hogy ne legyen az ™n”k “se is. Ha nem ¡gy lenne, azt kellene felt‚teleznnk, hogy az ™n”kh”z ‚s a hozz m vezet“ sz rmaz svonal t”k‚letesen fggetlenl, minden keresztez“d‚s n‚lkl j rta v‚gig a fejl“d‚s egyes l‚pcs“fokait, a k‚t‚lt–eken, hll“k”n, eml“s”k”n, f“eml“s”k”n, majmokon ‚s emberf‚l‚ken keresztl, ami a v‚g‚n oly hasonl¢s got eredm‚nyezett k”z”ttnk, hogy besz‚lgethetnk ‚s amennyiben az ellenkez“ nemhez tartozunk, p rosodhatunk is egym ssal. Ami igaz ™n”kre ‚s r m, igaz b rmely k‚t emberre. Bebizony¡tottuk teh t, hogy ha elegend“ messze megynk vissza az id“ben, minden ekkor ‚lt ember vagy “se volt valamennyinknek, vagy senkinek sem volt az “se. De mit jelent az, hogy elegend“ messze? Nyilv n nem kell visszamennnk a bojtos£sz¢j£ halakig - ez aff‚le k”zvetett bizony¡t‚k lenne -, de akkor milyen messze menjnk vissza, hogy minden 1995-ben ‚l“ ember k”z”s “s‚hez jussunk? Ez m r j¢val fogasabb k‚rd‚s, ‚s a k”vetkez“kben ezzel szeretn‚k foglalkozni. Ez a k‚rd‚s m r nem v laszolhat¢ meg a karossz‚kb“l. Val¢di ismeretekre, m‚r‚sekre van szks‚gnk a t‚nyek zord vil g b¢l. Sir Ronald Fisher, a kiv l¢ angol genetikus ‚s matematikus, akit m‚lt n tekinthetnk Darwin legnagyobb 20. sz zadi k”vet“j‚nek, egyszersmind a modern statisztika atyj nak, ezt ¡rta 1930-ban: "Csup n a f”ldrajzi ‚s egy‚b korl tok, amelyek £tj t llj k a kl”nb”z“ emberfajt k nemi ‚rintkez‚s‚nek, akad lyozz k meg, hogy az eg‚sz emberis‚g - az utols¢ ‚vezredet lesz m¡tva - k”z”s “sre tekintsen vissza. Ugyanannak a nemzetnek az “sei az utols¢ 500 ‚ven t£l nagyj b¢l megegyeznek; 2000 ‚v t vlat b¢l m r csak az egyes etnikai csoportokon bell tal lunk kl”nbs‚geket; ezek m r val¢ban igen r‚gm£lt id“kben ‚l“ emberek. Mindez azonban csak akkor igaz, ha az elszigetelt csoportok k”z”tt hossz£ t von nem volt v‚rkevered‚s." Foly¢ hasonlatunkn l maradva Fisher v‚gs“ soron azzal ‚rvel, hogy egy f”ldrajzilag egys‚ges n‚pcsoport minden tagj nak g‚njei ugyanabban a folyamban ramlanak. Amikor azonban a t‚nyleges sz madatokr¢l van sz¢ - ”tsz z, k‚tezer esztend“, a n‚pcsoportok elkl”nl‚s‚nek r‚gm£ltja - Fisher k‚nytelen tal lgat sokba bocs tkozni. A maga kor ban m‚g nem lltak rendelkez‚s‚re a vonatkoz¢ adatok. Manaps g, a molekul ris biol¢gia forradalma idej‚n ‚ppens‚ggel a b“s‚g zavar val kzdnk. A molekul ris biol¢gia adta neknk a karizmatikus afrikai v t is. A digit lis folyam nem az egyetlen metafora, amivel e t rgyban pr¢b lkoztak. Hasonl¡thatjuk a valamennyinkben megtal lhat¢ DNS-t a csal di Bibli hoz is. A DNS igen hossz£ sz”veg, amelyet, mint az el“z“ fejezetben l ttuk, n‚gybet–s b‚c‚vel ¡rtak. E bet–k apr¢l‚kos gonddal m sol¢dtak le “seinkt“l ‚s csakis t“lk, ‚spedig figyelemre m‚lt¢ h–s‚ggel m‚g az igen t voli “s”k eset‚ben is. A kl”nb”z“ emberekben meg“rz”tt sz”vegek ”sszehasonl¡t s val visszak”vetkeztethetnk rokons gi viszonyaikra eg‚szen a k”z”s “sig. A t voli unokatestv‚rek - mondjuk a norv‚gek vagy Ausztr lia “slak¢i - ”r”k¡t“anyaga sok sz¢ban kl”nb”zik majd. A filoszok hasonl¢file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  24. 24. sz”vegelemz‚snek vetik al a Szent¡r s kl”nb”z“ v ltozatait. Sajnos azonban a DNS-lev‚lt r eset‚ben van egy alapvet“ b”kken“. A nemis‚g. A nemis‚g a lev‚lt ros r‚m lma. Ahelyett, hogy egy-k‚t alkalmi hib t¢l eltekintve ‚rintetlenl hagyn az “si sz”vegeket, g tl stalanul k”z‚bk g zol, ‚s megsemmis¡ti a bizony¡t‚kokat. Egyetlen elef nt sem okozott m‚g akkora rombol st porcel nboltban, mint amekkor t a nemis‚g a DNS- lev‚lt rban. A Biblia filoszai nem l ttak ehhez foghat¢t. J¢, elismerem, az nekek ‚neke eredet‚t kutat¢ tud¢s is tudat ban van, hogy ez a m– nem eg‚szen az, aminek l tszik. Furcs n ”ssze nem ill“ r‚szleteket tartalmaz, ami arra utal, hogy kl”nb”z“ k”ltem‚nyek t”red‚keit - ezeknek is csak egy r‚sze erotikus - f‚rcelt‚k egyv‚. Hib kat - mut ci¢kat - is tal lunk benne, kiv lt ford¡t sban. "Fogj tok meg n‚knk a r¢k kat, a r¢kafiakat, a kik a sz“l“ket elpuszt¡tj k." Ez bizony f‚lreford¡t s, m‚g ha egy ‚leten t ism‚telve szert is tett a maga tnd‚ri var zs ra, amit aligha sz rnyalna t£l a helyes v ltozat, "Fogj tok meg n‚knk a gym”lcsdenev‚reket, a gym”lcsdenev‚r-fiakat..." Mert ¡m‚ a t‚l elm£lt, az es“ elm£lt, elment. Vir gok l ttatnak a f”ld”n, az ‚nekl‚snek ideje elj”tt, ‚s a gerlicz‚nek szava hallatik a mi f”ldnk”n. E sorokb¢l oly elb jol¢ k”lt‚szet rad, hogy csak vonakodva t”r”m meg a var zst a megjegyz‚ssel: egyfajta v‚letlen mut ci¢val llunk itt szemben. Az eredeti v ltozatban a gerlicze helyett "tekn“s" szerepelt. Ezek azonban csak kisebb hib k, az elkerlhetetlen, jelent‚ktelen sz”vegroml s, ami m‚lt n v rhat¢ nem ezr‚vel nyomott vagy torz¡t smentes m gneslemezre r”gz¡tett, hanem haland¢ ¡rnokok ltal ritka ‚s s‚rl‚keny papiruszra k”rm”lt sz”vegek eset‚ben. Hanem most a nemis‚g is megzavarja a k‚pet. (Nem abban az ‚rtelemben persze, ahogyan thatja az nekek ‚neke str¢f it.) Abban az ‚rtelemben, hogy kit‚pi a sz”veg fel‚t, majd tal lomra kiv laszt n‚h ny t”red‚ket, ‚s ”sszekeveri egy m sik sz”veg hasonl¢k‚ppen kett‚m‚sz rolt fel‚vel. B rmily vand lnak t–nj”n is ez az elj r s, pontosan ez j tsz¢dik le egy ivarsejt k‚pz“d‚sekor. P‚ld ul egy f‚rfi ond¢sejt termel“d‚sekor az apai ‚s anyai kromosz¢m k p ros val egym s mell‚ rendez“dnek, ‚s nagy darabjaik helyet cser‚lnek. Az ut¢dok kromosz¢m i ez‚rt a nagyszl“k ”r”k¡t“anyag nak j¢v tehetetlenl ”sszezagyv lt kotyval‚k b¢l llnak, ‚s ¡gy tov bb, az eg‚szen t voli “s”kig visszamen“en. Maguk a sz”vegelemek, a bet–k, tal n m‚g a szavak is, ‚rintetlenl meg“rz“dnek a nemzed‚kek sor n t. Csakhogy ek”zben fejezetek, oldalak, mi t”bb bekezd‚sek darabol¢dnak fel ‚s kapcsol¢dnak £jabb rendben olyan k”ny”rtelen megm s¡thatatlans ggal, hogy a fajfejl“d‚s kutat s ra csaknem alkalmatlanok. Az “st”rt‚net nagy lc z¢ja a nemis‚g. A DNS-lev‚lt rat akkor alkalmazhatjuk a lesz rmaz si viszonyok vizsg lat ra, ha sikerl a nemis‚get biztons ggal kiz rnunk a k‚pb“l. Ennek k‚t fontos p‚ld ja is van. Az egyik az "afrikai va", akir“l r”videsen sz¢t ejtek. A m sik m‚g t volabbi “s”k, az ink bb fajok k”z”tti, mint fajon belli viszonyok felder¡t‚se. Amint azt az el“z“ fejezetben l ttuk,file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  25. 25. p rosod sra csup n fajon bell kerlhet sor. Mikor egy fajr¢l £j g sarjad, a g‚nfolyam is el gazik. Ha kell“ id“ telt el a sz‚tv l s ut n, az egyes foly¢ gakon belli nemi elkevered‚s ‚ppens‚ggel seg¡ti is a g‚nek lev‚lt ros t a fajok k”z”tti rokons gi ‚s lesz rmaz si viszonyok kider¡t‚s‚ben. Csup ncsak a fajon belli rokoni viszonyokn l zavarja ”ssze a nemis‚g a bizony¡t‚kokat. A fajok k”z”tti rokons g felfejt‚s‚ben a nemis‚g az‚rt j”n seg¡t‚gnkre, mert automatikusan biztos¡tja, hogy a faj minden egyede t”k‚letes genetikai mint ja legyen az eg‚sz fajnak. Nem sz m¡t, hogy egy tajt‚kos folyam mely pontj n mer¡tjk meg v”drnket, vize mindenk‚ppen jellemz“ lesz a foly¢ra. A kl”nb”z“ fajok k‚pvisel“ib“l vett DNS-sz”vegeket val¢ban ”ssze is hasonl¡tott k, m‚ghozz nagy sikerrel ‚s bet–r“l bet–re a fajok t”rzsf j nak megrajzol sakor. Az egyik jelent“s biol¢giai iskola szerint ak r m‚g az el gaz sok id“pontj t is meg llap¡thatjuk. Ez a lehet“s‚g a "molekul ris ¢ra" meglehet“sen ellentmond sos fogalm nak k”sz”nhet“: e szerint a feltev‚s szerint a genetikus sz”veg adott terleteinek mut ci¢ja ‚vmilli¢k ¢ta v ltozatlan temben zajlik. Egy pillanat, ‚s r t‚rnk a "molekul ris ¢ra"-hipot‚zisre. A citokr¢m c-nek nevezett feh‚rj‚t le¡r¢ sz”vegbekezd‚s 339 bet–b“l ll g‚njeinkben. Tizenk‚t bet–nyi v ltoz s kl”n¡ti el az emberi citokr¢m c-t a lovak‚t¢l, t voli unokatestv‚reink‚t“l. Mind”ssze egybet–nyi a kl”nbs‚g az ember ‚s a majmok (j¢val k”zelebbi rokonaink) citokr¢m c-je k”z”tt. Negyven”t bet–ben mutatkozik elt‚r‚s az ember ‚s az ‚leszt“gomba k”z”tt, ‚s ugyanennyi bet– kl”nb”zteti meg a diszn¢kat az ‚leszt“gomb kt¢l. Nem meglep“ e sz mok egyez‚se, hiszen amint visszafel‚ haladunk az emberhez vezet“ folyam foly sa ment‚n, ez j¢val kor bban egyesl a diszn¢khoz, mint az ‚leszt“gomb khoz vezet“ ggal. A sz mok m‚gsem egyeznek t”k‚letesen. A lovakat az ‚leszt“gomb kt¢l elkl”n¡t“ bet–k sz ma a citokr¢m c-ben nem negyven”t, hanem negyvenhat. Ez nem jelenti azt, hogy a diszn¢k k”zelebbi rokonai voln nak az ut¢bbiaknak, mint a lovak. Mindketten ugyanolyan k”zel llnak az ‚leszt“gomb khoz, amik‚nt minden m s gerinces - ‚s tulajdonk‚ppen minden llat is. Tal n holmi £jabb v ltoz s lopta be mag t a lovak vonal ba a diszn¢kkal k”z”s, meglehet“sen k‚sei “sk ¢ta. ™sszess‚g‚ben a citokr¢m c bet–inek v ltoz sai jobb ra megfelelnek az ‚l“vil g t”rzsf j ra vonatkoz¢ elv r sainknak. A "molekul ris ¢ra"-hipot‚zis szerint az ”r”k¡t“anyag egy r‚szlet‚nek v ltoz si teme ‚vmilli¢k ¢ta t”bb‚-kev‚sb‚ v ltozatlan. A te¢ria szerint a lovakat az ‚leszt“gomb kt¢l elkl”n¡t“ negyvenhat bet–nyi v ltoz s fele a citokr¢m c-ben a k”z”s “st“l a mai lovakig vezet“ vonalon, m¡g m sik fele a mai ‚leszt“gomb khoz vezet“ evol£ci¢ sor n zajlott le (mag t¢l ‚rtet“d“, hogy a k‚t fejl“d‚svonal bej r s hoz ugyanannyi milli¢ ‚vre volt szks‚g). Els“ pillant sra ez meglep“ feltev‚snek t–nik. V‚gs“ soron nagy a val¢sz¡n–s‚ge, hogy a k”z”s “s ink bb hasonl¡tott az ‚leszt“gomb khoz, mint a lovakhoz. Az ellentmond s felold sa abban a mindink bb elfogadott hipot‚zisben rejlik, amelyet a kit–n“ jap n genetikus, Mot¢ Kunura fogalmazott meg, ‚s amely szerint a genetikai sz”vegek z”me szabadon v ltozhat an‚lkl, hogy mag nak a sz”vegnek a jelent‚se megv ltozna. Haszn lhat¢ hasonlatnak k¡n lkozik a nyomtatott sz”vegek bet–k‚pe. "A l¢ eml“s." "Az ‚leszt“ gomba." E mondatok jelent‚se napn l vil gosabb, j¢llehet minden sz¢t m s bet–t¡pusb¢l szedtek. A molekul ris ¢ra a jelent‚ktelenfile:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]
  26. 26. bet–t¡pus-v ltoz sokt¢l fggetlenl ketyeg az ‚vmilli¢k sor n. A v ltoz sok, amelyek a term‚szetes kiv laszt¢d s hat sk”r‚be tartoznak, ‚s amelyek a lovak ‚s ‚leszt“gomb k k”z”tti kl”nbs‚geket jellemzik - a mondatok ‚rtelm‚t megv ltoztat¢ v ltoz sok -, csup n a j‚ghegy cs£csai. N‚mely molekula ¢r ja gyorsabban ketyeg, mint m sok‚. A citokr¢m c viszonylag lassan m¢dosul: egyetlen bet–t minden 25 milli¢ ‚vben, aminek val¢sz¡n–leg az az oka, hogy a ennek a feh‚rjemolekul nak a szervezet t£l‚l‚se szempontj b¢l ‚letbev g¢ szerepe szerkezet‚nek par nyi r‚szleteit“l fgg. A term‚szetes kiv laszt¢d s t”bbnyire nem t–ri meg egy ennyire szerkezet-fgg“ molekula legt”bb v ltoz s t. M s feh‚rj‚k ezzel szemben, amilyenek az £gynevezett fibrinopeptidek, j¢llehet nem kev‚sb‚ jelent“sek, sokf‚le v ltozatban is ugyan£gy fejtik ki hat sukat. A fibrinopeptidek a v‚ralvad sban m–k”dnek k”zre, ‚s legt”bb r‚szletk megv ltoztathat¢ an‚lkl, hogy ez megk ros¡tan alvad‚kk‚pz“ tev‚kenys‚gket. A mut ci¢ teme ezekben a feh‚rj‚kben hozz vet“leg egy v ltoz s hatsz zezer ‚venk‚nt, ami negyvenszer gyorsabb, mint a citokr¢m c mut ci¢ja. A fibrinopeptidek ez‚rt nem alkalmasak a t voli “s”k tiszt z s ra, hab r az £jabb kelet– “s”k, ¡gy az eml“s”k k”r‚ben, j¢l haszn lhat¢k. T”bb sz z ilyen feh‚rje l‚tezik, mindegyik a r jellemz“ temben v ltozik az ‚vmilli¢k sor n, ‚s mind kl”n- kl”n felhaszn lhat¢ a t”rzsfa felrajzol s ra. E kl”nb”z“ adatok t”bb‚- kev‚sb‚ ugyanazt a t”rzsf t eredm‚nyezik - ami mellesleg nem csek‚ly bizony¡t‚k, m r amennyiben egy ltal n bizony¡t‚kokra van szks‚g, az evol£ci¢ elm‚lete mellett. Att¢l a felismer‚st“l jutottunk id ig fejteget‚seinkben, hogy a nemi elkevered‚s ”sszezavarja az ‚l“vil g t”rt‚neti dokumentumait. K‚t £tj t tal ltuk meg annak, hogyan z rhatjuk ki a nemis‚g hat s t. Egyikkkel az im‚nt foglalkoztunk, s abb¢l a t‚nyb“l ad¢dik, hogy a nemis‚g nem keveri ”ssze a g‚neket az egyes fajok k”z”tt. Ez lehet“v‚ teszi, hogy a DNS b zissorrendj‚nek felhaszn l s val az llatvil g t”rzsf j nak igen t voli el gaz sait is nyomon k”vessk, olyan “s”k sz rmaz svonal t, akik j¢val azel“tt ‚ltek, hogy mi felismerhet“en emberr‚ v ltunk volna. Meg llapodtunk azonban kor bban abban, hogy ilyen t voli m£ltban mi, emberek valamennyien hat rozottan egyetlen egyedt“l eredeztethettk magunkat. Szeretn‚nk tudni, milyen t vol van napjainkt¢l az az id“, amikor m‚g az eg‚sz emberis‚g k”z”s “sre tekinthetett vissza. Ehhez m sfajta DNS-bizony¡t‚kokhoz kell fordulnunk. Itt l‚p be a t”rt‚netbe az "afrikai va". Az "afrikai v "-t n‚ha "mitokrondri lis v "-nak is h¡vj k. A mitokondriumok apr¢, rombusz alak£ k‚pz“dm‚nyek, amelyek ezr‚vel hemzsegnek minden sejtnkben. Alapj ban v‚ve resek bell, de ezt a bels“ teret bonyolult membr nrendszer t”lti ki. A membr nok j¢val nagyobb felletet biztos¡tanak, mint amennyire a mitokrondriumok kls“ megjelen‚se alapj n sz m¡tan nk, ‚s ez a megn”vekedett fellet hasznos¡t sra is kerl. A membr nok egy vegyizem - pontosabban egy ramfejleszt“ telep - szerel“szalagjainak tekinthet“k. Gondosan szab lyozott l ncreakci¢ j tsz¢dik le a membr nok ment‚n, egy l ncreakci¢, amelynek t”bb llom sa van, mint b rmely emberek alkotta vegyigy rban. Eredm‚nyek‚ppen a t pl l‚kmolekul kb¢l sz rmaz¢ energia szab lyozott l‚p‚sekben szabadul f”l, ‚s k‚s“bbi el‚get‚sre £jra felhaszn lhat¢ form ban rakt roz¢dik el, legyen erre b rmikor, b rhol szks‚g a szervezetben. Mitokondriumaink n‚lkl egy szempillant s alatt elpusztuln nk.file:///C|/Users/Zsombie/Desktop/NTERR600.TXT[2009.12.26. 14:00:21]

×