Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
ESZTERGOMI KERESZTÉNY
       MÚZEUM
- szárnyképek:
                                                                        belül: olajfák hegye, keresztvitel,...
- szamráhátíves oltár
- kilencedik képe elveszett
- predella 1905ben elégett
- 1875ben újrakeretezéskor megvágják
- külső ...
Mo.i szobrás
Mária alakja egy Vizitációból
       1420-1440 k.
       Hársfa 81 cm
      kezei hiányosak
     térdnél beto...
Jakabfalvi Mester: A szentjakabfalvi
     Szent Jakab-templom egykori
        főoltárának két szárnya
  1480 k., Fa, tempe...
Báti I. Mester
                                                                                                           ...
- korábban Aranyosmaróti I.
                                                                          mester, Hans Multsch...
A Jánosréti Mester
                                                              Műhelye:
                                ...
A Szmrecsányi Főoltár
         Mestere:
  Mária oltár Felkáról
          1480 k.
Szobrok: fa, 140, 56,5, 56,
         2x54...
Mo.i festő: Szent Erzsébet,
Szent Anna harmadmagával és
       Mária Magdolna
 1480 k., Fa, tempera. 69x59,5
             ...
Mo.i mester: Krisztus a kereszten Telkibányáról (?)
                   1480-1490k.
            Fa, tempera. 37,5x29cm
  (M...
Magyarországi szobrász:
      Féltérden álló apostol
        1490 k. Fa, 83 cm
- evangélista Szent János: ez a megfeleltet...
Garamszentbenedeki úrkoporsó
  1480-as évek, festett, faragott baldachinos
fenyőfa építmény festett hársfa szobrokkal és
 ...
Peter Vischer: St. Sebaldus sírja (Nürnberg)
- jánosréti mester műhelyével rokon vonások
                                           - valószínűleg egy oltárhoz: tíz cs...
Garamszentbe-
                                                                                                            ...
Mo.i szobrász: Madonna Alistálból, eredetileg Pozsonyból
                               1500 k. Fa 170 cm
M ujjai hiányosa...
Mária látogatása Erzsébetnél (Egy
   hajdani oltárszárny külső képe
             Csegöldről)
 XV. sz. vége. Fa, tempera 86...
MS Mester:
    Krisztus a kereszten, Feltámadás, Keresztvitel
                1506 Hársfa, tempera
           145x91 cm, 1...
Garamszentbenedeki
           festő:
  Tizennégy segítőszent
    Fájdalmas Krisztus
 1510 Fa, tempera. 95x61
             ...
Mo.i szobrász:
Atyaisten éneklő és zenélő
      angyalok között
 1510 után fa, 34x61 cm
  - alul ferdén kifaragott
  - egy...
esztrgomi Keresztény Múzeum gótikus képanyaga
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

esztrgomi Keresztény Múzeum gótikus képanyaga

2,502 views

Published on

ELTE MUV-251 kurzusához (gótika) készített kis összefoglaló a fontosabb emlékekről a Keresztény Múzeumban. Arial betűtípussal a Cséfalvy Pál könyv kijegyzetelése, Garamonddal a képekre vonatkozó esetleges kiegészítések a Boskovits-Mojzer-Mucsi féléből.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

esztrgomi Keresztény Múzeum gótikus képanyaga

  1. 1. ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM
  2. 2. - szárnyképek: belül: olajfák hegye, keresztvitel, mennybemenetel, feltámadás kivül: Szent Benedek és ahúsvéti étel csodája, Szent Egyed és a szarvasünő csodája, Szent Miklós gabonacsodája, - elveszett- - legrégebbi magyar bencés apátságban (alap. 1075) - XIV. sz.i átépítés, befej. XV. sz elején, oltárral - valószínűleg szerzetesi kórus előtt - Krisztus szenvedésének tisztelete kiemelt: XV. sz. végi fa úrkoporsó + mozgatható karú Krisztus corpus - első kiállítás 1875-ben nyitáskor - szárnyképeket még valószínűleg Garamszentbenedeken fűrészelték szét - predella: feliratos, Zsigmond király/császár címere: 1905, képtári tűzben elpusztul: 1890 Knauz-monográfiában megvan pontos rajza + megnevezi Kolozsvári Tamást festőnek: első, név szerint ismert táblaképfestő + megrendelő Miklós győri kanonok (királyi kápolna kántora): portrészerű vonások donátor ábr. + 1427 - ikonográfiát kanonok határozza meg - miniatúrák ismerete szükséges táblaképekhez: K.T. egyik legnagyobb miniátor is?: szoros kapcs. táblaképek és könyfest.: nehéz attribuálni (Mucsi, Stange): korstílus azon. - Schmidt: K.T. nagyobb műhely vezetője, olasz trecento + újabb cseh hatások (Rajhrádi mester + Martyrologium miniátorai + Józsua Mester 1410 k. /táj, figurák/) - Frinta: Martyro.: Gerona Mester: hatás táblaképfest.re mutatója, hogy itt is - Mart.: Szent Benedek - 33v medallionjának miniatúrszerű sűrítése Kolozsvári Tamás: Garamszentbenedeki - Mart.: Szent Egyed - 39v med./33r; szarvas: Wilton dipt. hátoldala, Giovannino de Grassi Kálvária-oltár vázlatkönyve: ülő, pihenő állatok: K.T. nyilvánvalóan mintakönyvi megfigyelésekre - Antwerpeni Biblia = Sz. Egyedi táj, Mennybe. hátrafelé fújt szakállú férfi (Sz. Péter mögött): 1427 utóbbi több cseh előzménnyel rend. - Prágai Missale = Sz. Benedek fenyőtűs Fa, tempera. - figurák a bécsi mintakönyvvel állnak rokonságban - kiáltó férfifej Pisanello v. Gentile da Fabriano Középkép 242x177 cm - rövidülések: közvetlenebb olasz mintaképek Szárnyak 90x67, 87x68,5, 90x71,5 - Otto Pacht: félköríves lezárás térbeliség része, alkok alul: rálátás a tájra - Lukács Zsuzsa: Narbonni Paramentum + burgindiai műv.: passiójelenet: túlfinomult elegáns stílus (konzervatív): KT Berry hercegének műhelyében (nincs közv.) - XV. sz. során Keresztvitel kiszakad passióból: Kr és simon kiemelése ennek a foly. tükre - XV. elején új ker.vit. típus: maga után vonszolja: korai elterj. - 1400 k.től lepecsételt sír (tipológia, ágostonos irodalom)
  3. 3. - szamráhátíves oltár - kilencedik képe elveszett - predella 1905ben elégett - 1875ben újrakeretezéskor megvágják - külső képek szoros tartalmi összefüggésben kálváriával: szt. egyed - önfeláldozás, húsvéti étel és gabona pedig kenyét átváltoztatása, mise csodája - Szt. Miklós - Feltámadás, hiányzó - Keresztvitel - hiányzó: ikonográ ából Szt. Benedek lisztcsodájára gondolunk/Jézust átvivő Szent Kristófot - predella: oltár elkészülésének évszáma 1427, festő és donátor személye - hatások: XIV. sz.i francia (narbonne-i paramentum), kortárs cseh (wittingaui és raigerni mesterek), olasz előképek a legendaábr.
  4. 4. Mo.i szobrás Mária alakja egy Vizitációból 1420-1440 k. Hársfa 81 cm kezei hiányosak térdnél betoldás: pergamenborítás nyomai festés és aranyozás nyomokban - er. ruha kék-ezüst, haj arany - 1400 k. törékeny, kissé ari stílus - aranyozott ruhaszegély és övön színes üveg, féldrágakő = drágakő mint valóson - zömök arányok, nincs csonttalan hajladozás, arc kereksége, nyak szélessége, nincs lágy, kanyargós redőzet: kemény stílus - arc hasonló osztrák Bemutatások mestere és Albert-oltár mesterének figuráihoz - párja Szent László MNGben - kedves mosoly, előrehajlás, ölelésre lendülő kezek: vizitáció része
  5. 5. Jakabfalvi Mester: A szentjakabfalvi Szent Jakab-templom egykori főoltárának két szárnya 1480 k., Fa, tempera. 75,5 x 67 cm. - szárnyak: zarándok és fia fogadóba, éjjel aranyserleget csempésznek tarsolyába, bíró elé viszik és tolvajnak ítélik; sz. jakab meggyógyít egy bénát, sz. jakab és jósiás lefejezése; kakascsoda; Sz. Jakab holtteste Lupa királyné előtt, J a ravatalon - középkép elveszett - egy ideig besztercebányán - sz. jakab kultusz középkorban virágzott - II. Callixtus pápa legendagyűjteménye (XII. sz.) + XV. sz. kakascsoda változat - 1460 német fameteszet: nyolc képben legenda régi és új rétege + Herlin rothenburgi oltára (XV. eleje) - bányavárosi iskola jelentős egyénisége: szoros kapcs. Jánosréti mesterrel: narratív stílus, gesztusok, tájháttér és interiör ezt biz. - de nála szabadabb, nagyobb elbeszélő jelleg - Genthon István: több alak, nincs olyan szigorú kontúr, vázlatosabb, somásabb és festőibb - jánosrétinél későbbi keletkezés - részletes tájháttér: németalföldi hatás - középkép elveszett (Szt. Jakab) - bányavárosi iskola jelentős mestere: szoros kapcsolat jánosréti mesterrel és lőcsei vir dolorum mesterével
  6. 6. Báti I. Mester Két jelenet Alexandriai Szent Katalin legendájéból 1430 k., Fa, tempera. 88x132 cm - oltár bal szárnyának belső oldala, kívűl alex. szt. kat. és szt. borbála elmosódott, erősen megkopott álló alakja - alsó és felső rész levágva - bal oldali érintkezett Borbála képpel: mustrás aranyháttértől elvál. - jobb oldali érint. Kat.: mustrát raktak rá: ez megegyezik a garamszentbenedeki Szent Vér kápolna szárnyképek mustrájával (ezek 1510 ): 1510 k. készülhetett a Garamszentbenedeki mester bevonásával - lehetséges, hogy előtte Garamszentbenedeken állt - Báti I. mester: olasz ikonográ ai ábrázolások egyesítése a hazai freskó és miniatúra hagyományokkal, nürnbergi - jegyesét kereső, tükörképét szemlélő katalin; remete Madonna képet ad a megtérő Katalinnak iskolához stílusrokonság - csonka oltárszárny: antependiummá alakítják: más képekkel együtt közös keretben - hasonló szerkezetű szárnyasoltár: - külső oldalon Sz. Katalin és egy álló szent, erősen megrongálódott nürnbergi cadolzburgi oltár (1417 k.) - er. garamszentbenedeki apátságban? (töredékes): Szt. Kat. eljegyz., vértanű - tükör ritka jelenet szűzek, Kat. élet jelenetei - széles körben ismert, bár Legenda Aurea-ban nincs benne: Érsekújvári kódex verses legendája: teljes összhangban ezzel a képpel - képátadás XIV. sz itáliai festészetben gyakrabb: 1343 bolognai miniátor Vásári Miklós esztergomi prépost Padovai Kódexében megfesti Katalin megtérését - ikonogr. érdekessége két jelenet tartalmi és komp. párhuzama: ikon és portré együtt + beszélő kegykép: új ikonok csoportja + tükörmetafora (Rózsa-regény): Isten megismerése a lélek és a test tükrében: fehér ruhás lány lelki képe lehet - éles kontúrú, babaszerű arc, merev kezek, drapéria és interiör: nürnbergi festészet, langenzenni és Deocarus oltár - hasonló felfogás Mateóci Mesternél
  7. 7. - korábban Aranyosmaróti I. mester, Hans Multscher irányzatának képviselője - boroszlói Szent Borbála- oltár mesterének tanítványa (Labuda): táj részletessége, apostolok arctípusa, de külső képek festőisége alsó- ausztriai emlékekhez - Bars vármegye: szorosabb kapcsolódhatot német és osztrák területekhez - Hans Multscher irányzatának mo.i képviselője - közvetlen stílusforrás a boroszlói Szt. Borbála oltár műhelye - rokonságban a bártfai Szt. Borbála oltárral Két jelenet egy hajdani aranyosmaróti oltárról 1450-1460 k. Fa, tempera. 95x61,5 és 93 x 60 cm Keresztelő Szent János lefejezése (kivül Jézus bemutatása a templomban) Idősebb Szent Jakab lefejezése (kivül Mária halála)
  8. 8. A Jánosréti Mester Műhelye: Garamszentbenedeki Kálvária-oltár 1480 k. Fa, tempera. Középkép 157x112,5 cm, predella (Vir Dolorum) 46x97 cm, szárnyak 75x55 cm - kivül: K az olajfák, K elfogatása, K ostor, K Pilátus (belsőktől szétfűrészelve - bányavárosi iskola vezető egyénisége: főműve jánosréti Szt. Miklós főoltár (MNG) - rajnai, kölni iskola? festő és szobrász? - nagyobb műhely: külső és belső fest. különb. + rokon emlékek - Radocsay: középkép és predella Sz. Mik.nál korábbi - középkép és predella: kemény körvonalak, megnyúlt figurák, szobrásziasság: kölni Mária élete szobor mestere? - K realisztikusabb, festőileg egyszerűbb eszközök - köves út egy műhelyre utal Szt. Miklós főoltárral: festői előadásmód eltérő - tanítvány alkotásának látszik - e műhelyé cserényi Szent Márton oltár (1483) - Kálvária és predella biztosan a mester műve - - alkok megformáltsága szobrászi tevékenységre utal
  9. 9. A Szmrecsányi Főoltár Mestere: Mária oltár Felkáról 1480 k. Szobrok: fa, 140, 56,5, 56, 2x54 cm Képek: fa, tempera, 88x57 cm, 44,6x198 cm - szamárhátíves, mérműves szekrény - holdsarlós Madonna: kis Jézis elveszett + Sz Katalin, Borbála, Dorottya, Margit - szárnyon négy jelenet Mária életéből: vizitáció, üdvözlet, J szül, királyok imádása - kivül négy passiójelenet XVIII sz. - szepeshelyi festészeten belül a mester munkássága jól elkülöníthető - festő és szobrász azonos: kedvesen naiv figurák - viereraltar (négyesoltár) elrendezés - nagyszalóki Mária-oltár és szepeshelyi Mária oltár (MNG) - kompozició és az alakok 1480ban megkésettek, de festmények és szobrok stílusa miatt nem lehet korábbra datálni - szepes megyei Felka templomából - nagyszakóki Mária-oltár is ettől a mesteről
  10. 10. Mo.i festő: Szent Erzsébet, Szent Anna harmadmagával és Mária Magdolna 1480 k., Fa, tempera. 69x59,5 cm - egykori szárnyasoltár három hasonló méretű, apostolokat ábrázoló táblája is a múzeumé - ablakok ünnepélyes egymás mellé sorozása: oltárra helyezett nemesfém ereklyetartón + óker szarkofágokon is gyakori - arcformák + drapériák: hely és idő meghat. - jelentőség kiemelése erőteljes arcvon, nagy orr és szemek: XV.sz. második fele, kislengyelo.i mesterek - vaskosabb, szélesebb arcforma és test kizárja közvetlen műhelykapcsolatot - Sáros megye: erős lengyel befolyás (egykor olvasható Kapeller név is erre utal)
  11. 11. Mo.i mester: Krisztus a kereszten Telkibányáról (?) 1480-1490k. Fa, tempera. 37,5x29cm (Másik öt sebéből vérző Krisztus angyallal) - két tábla val. egy szárnyasoltárhoz - diptichon ellen: eltérő térábrázolás: végtelenig elnyúló táj vs. alig tér - Fájdalmas Krisztus vagy Oltáriszentségnek szentelt oltárhoz (egy méternél alacsonyabb szekrény): kis méretű templom mellékoltára - közvetlen kapcsolat németalföldi műv.el: fejformák, arckif., választékosnak szánt mozdulatok: Dierick Bouts képei - testtartások Rogier van der Weyden hatása: vázlatok alapján - talán diptichon
  12. 12. Magyarországi szobrász: Féltérden álló apostol 1490 k. Fa, 83 cm - evangélista Szent János: ez a megfeleltetés csak fiatalságára támaszkodik (őt szokták szakáll nélkül): ruha és mezítláb apostolra utal - szomorú arckifejezés: Kálvária vagy Mária-halála csoport része lehetett (inkább utóbbi, mert előbbinél álló/Máriát támogató ha térdel - északi (Veit Stoss) oltár hatása jól érezhető (bár ott nem térdelnek) - redők eleganciája, megnövekedett jelentőségűk: szigorú stílus - Mária halálakor gyakran féltérdre eresz. apost. - formák kialakítása: bányavárosi szobrászi áramlat része: garamszentbenedeki úrkoporsó, cserényi oltár és nagyócsai Mária-halála csoport - elsősorban cserényi oltárhoz áll közel: Szent János evangélista (MNG) rutkai Szt. János evang. (SNMM): tömbszerű, szigorú stílus - lendületes drapéria: jánosréti Krisztus siratása oltár (MNG) főcsoportjára nagyon emlékeztet: későbbi datálás
  13. 13. Garamszentbenedeki úrkoporsó 1480-as évek, festett, faragott baldachinos fenyőfa építmény festett hársfa szobrokkal és domborművekkel 3,25x2,26x1m több szobor keze letört, eredeti festés, aranyozás hiányos - sátortetős gótikus baldachin, gazdagon faragott díszek - halott Jézus szobor behelyezhető - nyílás előtti sokszögű konzolon úrmutató és szent vér ereklyetartó - Jézus pokolraszállása + Három Mária látogatása húsvétkor - 3-3 mezőben sírt őrző katonák - Péter és Pál újkori pótlás, többi eredeti - XIV-XV sz. húsvét ünnepélyességét fokozzák, de kevés marad meg belőlük (fa, pl. Salzburg, St. Blasius templom) - sírláda, fölötte templom: apostolok mint egyház támpillérei - nürnbergi St. Sebaldus síremlékkel rokonítható - Mátyás királytól Szent Vér ereklyét kapnak: alkalom készítettésre - Martin Shongauer metszeteinek felhasználása - több tagú szobrászműhely: András a vezető mester munkája (expresszív) - Máté ap. zárt, merev: más mester (júdás is) - Szent Fülöp: csigavonalas haj és szakáll, laza ruharedőzet: harmadik mester: magasabb talapzat, cipőt visel: más sorozat számára készülhetett - őröket első és második Shongauer címkép-sorozatának ismeretében - Veit Stoss hatása: turbános és piros sapkás felriadók: kemény, plasztikus, monumentális, élesen metszett (szemben alvó lágy, dekoratív) - Martin Schongauer: B.19-es rézmetszet: Pokolraszállás kompozíciójában, alakok gesztusaiban de formai megoldás Veit Stoss hatását: kidagadó erek, széles lábfejek, Éva Ádám mögött - feltehetőleg Körmöcbányai szobrászműhely
  14. 14. Peter Vischer: St. Sebaldus sírja (Nürnberg)
  15. 15. - jánosréti mester műhelyével rokon vonások - valószínűleg egy oltárhoz: tíz csegöldi festmény alapján rekonst. (Genthon): szekrényfelein BE mester: zenélő angyalok, kívül passió, belül apostolok és segítőszentek - egyiken BE monogram és 1494 Egykori Apostolok és segítőszentek-oltár - Csánky Miklós: BE műve lőcsei Vir Dolorum-oltár és garamszentbenedeki Kálvária-oltár - Radocsay: más műve nem ismert képei Csegöldről - passió: Schongauer hatás - angyalok és belső képek robosztus, szoborszerű figurái 1494 Fa, tempera. 100x36,5, 100x93 cm - egymás mellé és mögé helyezés, drapériák mozgalmassága: dinamizmus az arany háttér ellenére Hét segítőszent (bal oldali szárny alsó képe) - ezen kivül: hét apostol - K az olajfák hegyén; hét segítőszent - K ostorozása; zenélő angyalok - ezek az oltár szárnyai (és bélletképei), hiányzó apostolok - passiójelenet Keresztvitel (ennek külseje) - jánosréti mester bányavárosi köréhez kapcsolódik
  16. 16. Garamszentbe- nedeki festő: Kálvária-oltár szárnyképei Garamszentbene- dekről Fa, tempera. 65x45,5 Sírbatétel (belül) Feltámadás (belül) + Keresztvitel (belül) - két szárnyú oltárból nyolc táblaképet őriz a múzeum: passió jelenetei - összesen: Krisztus az olajfák hegyén, Krisztus ostorozása, Krisztus töviskoronázása, Ecce - 1905-ben megégett az oltárszekrény: háromalakos Kálvária- homo, Keresztvitel, Krisztus siratása, Krisztus sírbatétele, Feltámadás szoborcsoport állt - 1905ben a szekrénybeli Kálvária csoport megégett - 1495 oltárszekrény alján - keresztvitel Schongauer rézmetszete nyomán - sírbatétel hátterében garamsz.i apátság - Radocsay: bányavárosi hagyományok (jánosréti mester meghat.), ugyanakkor provinciális - oldottabb festői stílus + élénk színezés: klasszikus periódus (gótikus táblakép + ren. szemlélet)
  17. 17. Mo.i szobrász: Madonna Alistálból, eredetileg Pozsonyból 1500 k. Fa 170 cm M ujjai hiányosak, J kézfeje hiányzik, orrhegyek csúcsa és M nyaka kiegészítve eredeti festés és aranyozás elenyésző nyomai - már méretei is monumentalitás - késő-gótikus redőjáték: Ulmhoz köti, Hans Multscher/Michael és Gregor Erhart (hangsúlyos nyak is erre utal) /Balogh Jolán/ - J két fej közé, kiemelt helyen áldást osztó keze (elveszett): furcsa mozdulat: de bal kar és lábak: mozgékony, eleven gyermek - fej viszonylagos nagysága, karok/vállal szélesített alak: XV-XVI sz. fordulója - Balogh Jolán: pozsonyi dóm egyik mellékoltárán állhatott (mérete ezt alátámasztja) - Jaromír Homolka: inkább alsó-Ausztriához, Jakob Kaschauer és Nikolaus Gerhaert van Leyden
  18. 18. Mária látogatása Erzsébetnél (Egy hajdani oltárszárny külső képe Csegöldről) XV. sz. vége. Fa, tempera 86x72 cm - belül: mustrás arany háttér, dombormű hiányzó alakjainak körvonalai - késő középkori ikonográfia: vizitáció mint Jézus és Ker. Szent János első találkozása - többi ilyen festménnyel összehasonlítva jelentős magzatok nagysága: foetus típus - vizitáció 1389 óta hivatalos ünnep: ábrázolások sokkal régebb óta: - születendő gyermek kora XIV.sztól, gyakorivá XV. sz. elején: vizitáció, angyali üdv., József kételyei - késő középkorban ölelést kézfogás váltja föl: de vállon lévő kéz még ennek öröksége - E előrehajlás: egyszerre beszélgetés és hódolat - karoling kor óta előfordul szolgáló Máriával - Genthon és Mucsi: magyar festő, 1450 k. - Péter András: bányavárosi kör XVI. sz. - Radocsay: osztrák kapcs., 1450 k. - Lechner: osztrák vagy cseh, 1450/60 - Stange: Garsi oltár mestere, 1490k. - XV. sz vége: fejfedő divatja, realisztikusabb arc, tájháttér
  19. 19. MS Mester: Krisztus a kereszten, Feltámadás, Keresztvitel 1506 Hársfa, tempera 145x91 cm, 156x78, 147x92,5 + Krisztus az olajfák hegyén 157x79 erősen lekopva, a széleken, sarkakon festék hiányos Kálvária és Keresztvitel hátoldalán: álló nőalakok (dombormű), körvonalaik felett mérmű nyomai: forgatható szárnyak voltak - felette levő Jézus születése sorozat: vizitáció (MNG), jézus születése hontszentantali - merev szárnyak: Krisztus az plébániatemplomba olajfák hegyén, Feltámadás - Selmecbányai Mária-templom főoltárán 1506 - mozgatható: Keresztvitel, - töröktől való ijedtség: templomot erőddé, Kálvária: hátuljukon szétszedett darabok falvakba: két festmény és a domborművek körvonalai szobordísz elveszett (megsemmisült) - Vizitáció nem volt része - új művészi eredménye a szokatlanul szenvedélyes - hetedik Lille-ben festőiségű előadásmód - ragyogó színek - arany háttér: XVI sz. feltűnő archaizálás - festői foltokban gondolkodás: hátteret, távoliakat laza ecsetkezeléssel - bizonyos gesztusok felejthetetlen megformálása - rejtett szimbolikus tartalmak (pl. szamóca) - középkori: formák, testek átszellemesítése, bár olasz hatás érezzük: pl. összeroskadt Krisztus átvétel Mantegnától - valószínűleg Dürertől is vett át előképeket - ikonográfia összeállítója: Johannes plébános - Divaldi ismeri fel magyaro.i szárm. és esztergomi + hontszentantali összetart. - Genthon: selmecbányai Szt. Kat. temp - többi kutató véleménye stb.
  20. 20. Garamszentbenedeki festő: Tizennégy segítőszent Fájdalmas Krisztus 1510 Fa, tempera. 95x61 cm - a garamszentbenedeki Szent Vér- kápolna egykori oltárának belső szárnyképe - szétfűrészelt négy külső szárnyképet (passió) szintén a múzeum őrzi - donátor III. Szécsényi János apát - háttérben garamszentbenedeki apátság - leglátogatotabb késő középkori magyar bucsúhely - összesen: Krisztus ostorozása Keresztvitel Kálvária Vir dolorum és donátor Tizennégy segítőszent Krisztus az olajfák hegyén
  21. 21. Mo.i szobrász: Atyaisten éneklő és zenélő angyalok között 1510 után fa, 34x61 cm - alul ferdén kifaragott - egyértelműen alulnézetre komp. - tekintete kissé balra: arra lehetett Jézus alakja: újszülött: ez a felfelé mutató angyalok is alátámasztják (betlehemi csillag) - oltárszekrény felső részében lehetett - könnyedségük fokozta, hogy úgy jelentek meg, mintha nem támaszkodnának - népi hangszerek: talán pásztorok imádása is jelen volt - Radocsay: bányavárosi kör (dunai iskola hatása)

×