A televízió hatása életünkre

7,864 views

Published on

Szerző:Sósné Naár Veronika

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
7,864
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
6
Actions
Shares
0
Downloads
39
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A televízió hatása életünkre

  1. 1. A televízió hatása életünkre Készítette: Sósné Naár Veronika MA. Levelező Pedagógia szak 2 féléves 1.félév 2010. Elektronikus médiumok és tananyagok
  2. 2. A televízió elterjedése • A 18. és 19. században az elektromosság terén végzett kutatások, a távíró, a telefon, a rádió és a fényképezés feltalálása és fejlődése mind kellettek, hogy végül 1885-ben a Lumiere fivérek megalkossák az első mozgóképet.
  3. 3. • 1927-ben már hangosfilmet tudnak játszani a mozikban. • A televízió ötlete az Egyesült Államokban született, már 1926-ban sugároztak kísérleti jelleggel. • A II. világháború után vált rendszeressé a televízióadás, 1953-tól az Egyesült Államokban már színes adásokat is láthattak a nézők. • Magyarországon 1957 május 1.-én sugározták az első adást.
  4. 4. Miért nézünk televíziót? • A televíziózás egyszemélyes, már nem társas tevékenység • A televíziózás szórakoztató, kellemes időtöltés • A televíziózás szükséglet • A televíziózás véletlenszerű, rendszertelen • A televíziózás többnyire esti időtöltés • A televíziózás kiszorítja a többi szórakozási formát, a társas tevékenységeket és az alvást
  5. 5. • Jay Blumer szerint négy-féle szükségletet elégít ki a televízió (Blumer, 1974) 1.) Tanulás és információszerzés-televízión keresztül tájékozódhatnak a világ eseményeiről 2.) Társas kapcsolatok- megbeszélhetik a látottakat ismerőseikkel, a televízióból megismert szereplőkhöz különféle módon viszonyulnak, azonosulnak vele vagy elítélik 3.) Elszakadás a valóságtól-televíziózás közben elmenekülhetnek a valóságból, problémák elől 4.) Szórakoztatás és időtöltés
  6. 6. • Egyre többet hallunk a média, leginkább a televízió értékrendünkre gyakorolt hatásáról, manipuláló szerepéről. Egyesek szerint teljes mértékben hatást gyakorol ránk, megváltoztatja mindennapi életünket, kimossa az agyunkat, hipnotizál minket. Mások nem tulajdonítanak neki jelentőséget, mert hiszik, hogy ellen tudnak állni a média befolyásának, és azt tartják igaznak, amit a médián kívüli környezetük: a szülők, az iskola, a barátok és a könyvek tanítanak.
  7. 7. • A televízió otthon tartja a családot és megváltoztatja a szabadidő felhasználását, közös élményt nyújt a családnak. • Manapság a családtagok nagy része hazaérkezésük után rögtön bekapcsolja a televíziót, a hétköznapok szokásos tevékenységeinek nagy része tévézéssel egybekötve folyik.
  8. 8. • George Gerbner A média rejtett üzenete című munkájában a következőt írta: „Az emberiség történetében először állt elő olyan helyzet, hogy az emberekről, az életről és az értékekről szóló történeteket nem a szülők, nem az iskola, nem az egyház és nem is a közösség egy olyan tagja mondja el, akinek van valami mondanivalója, hanem egy sor olyan távoli érdekcsoport, amely el akar adni valamit.”
  9. 9. • Gerbner szerint minél többen, minél többet néznek televíziót, akkor annál inkább megegyeznek a valóságról kialakított elképzeléseik, attól teljesen függetlenül, hogy melyik társadalmi csoportba tartoznak. Ezáltal a média uniformizált embertömegeket gyárt amelyet később még egyszerűbb megszólítani. (Gerbner, 2000)
  10. 10. A tévénéző gyermek • A televíziózás korai életkorban kezdődik és egész életen át tart. • A gyermekek szabadidejének színtere áthelyeződött az utcáról a lakásba. A szülők érzékenyebbek a gyermekekre leselkedő veszélyforrásokra, mint azelőtt így nem szívesen engedik ki őket felügyelet nélkül őket. • Leginkább a gyermekekre tartják károsnak a televíziót, hiszen még nincsenek élettapasztalataik, kialakult értékrendjük és nem tudják elhatárolni a fikciót a valóságtól. • A gyermekkorban szerzett tapasztalatok határozzák meg a társas kapcsolatok további alakulását, értékrendjük kialakulását.
  11. 11. • A képernyőn látott erőszak hatására a gyermek agresszívvé válhat, hosszútávon pedig érzéketlenné teszi őket a szörnyűségekkel szemben. • Azokban a családokban tartják különösen károsnak a televíziózást ahol a szülők nem ellenőrzik azt. Valamint, azok akik túl sokat néznek televíziót, mert így a televízió által képviselt értéket tekintik követendő mintának. • A szülőknek segíteniük kellene a gyermekeiknek, hogy megértsék a mit látnak, a gyermek érzelmi képességeinek a szintjére „lefordítsák” a látottakat. A szülői aktivitás szintjei: 1.) Az együttérzés 2.) A korlátozó szülői részvétel 3.) Az aktív szülői részvétel
  12. 12. Kockázati magatartásformák a kiskorúak által legnézettebb televíziós műsorokban • Kiskorúak védelme kapcsán elsősorban a televízióban előforduló erőszakos és szexuális tartalmak állnak a vizsgálatok fókuszában, míg az olyan önkárosító magatartás formák, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a droghasználat általában kisebb figyelmet kapnak.
  13. 13. A televízió szocializációs szerepe • A média szocializációs szerepe vitathatatlan, a társadalmi normák, értékek és minták legfontosabb közvetítőjeként tartják számon. • Különösen áll a televízióra, amely az elmúlt néhány évtized alatt tért hódított az otthonokban, és uralkodó szerepet tölt be a családok szabadidős tevékenységeiben. • A készülékek elterjedésével a gyermek nevelkedésének feltételei is megváltoztak. • Nagy Andor, a téma hazai szakértője arra figyelmeztet, hogy a televízió a gyermeknevelésben „ma már sok esetben önállóan is betölti feladatát.”
  14. 14. A szocializáció • „ A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. (…) Mások viselkedésének látott, átélt, tapasztalt élményei, a szülők által nyújtott viselkedési minták, a saját magatartásunkról nyert visszajelzések módosító hatásai és a tudatos nevelés útján közvetített törekvések egyaránt belejátszanak ebbe a fejlődésbe.” ( Bagdy, 1977 )
  15. 15. • Az egyén a tanulás különböző formáin keresztül sajátítja el az adott kultúra szabályait, értékeit, gondolatrendszerét, viselkedésmintáit és egyéb személyes tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik a társadalomban való hatékony részvételt.
  16. 16. A szocializáció változása • A történelem során a szocializáció körülményei folyamatosan változtak. • A középkorban a világ megismerése a személyes tapasztalatokból származott. A gyermekeknek a szó mai értelmében nem volt gyermekkoruk, a felnőttek tevékenységeinek részesei voltak.
  17. 17. • A 19. század végétől az iskoláztatás általánossá vált, ennek következtében elkülönült a gyermekkor. Ismereteik a világról továbbra is a személyes tapasztalatokon alapult, de kiegészült a nyomtatásban rögzült ismeretekkel. Az idősebb generáció megszűrte a gyermekeket érő információkat. Ismereteiket a felnőttek által mondott mesék, történetek gazdagították. Olvasmányaikon keresztül betekinthettek a felnőttek világába, de ez adott életkorhoz és az olvasás készségéhez kötődött.
  18. 18. • A 20. század második felében a televízió megváltoztatta a fokozatos átmenetet a gyermekkorból a felnőttkorba. A televízió által ábrázolt világ eltér a mesék világától, a felnőttek által „megszűrt világtól”. A televízió-nézés nem korhoz kötött, mint az olvasás. A kisgyermekek is hozzáférhetnek ugyanahhoz az információhoz, amihez azelőtt csak az olvasni tudók tudtak.
  19. 19. • Több szerző szerint a televízió véget vetett a gyermekkornak. Marie Winn Gyermekek gyermekkor nélkül című könyvében azt írja, hogy a televízió átalakította nevelési szokásokat. A televízió elterjedésével általános a kontroll elvesztése, a gyermekek felügyeletének lazulása. A szülők rábízzák gyermeküket az „elektronikus bébiszitterre”, nem is lényeges mit néz a gyermek, legalább egy időre leveszi a terhet a szülők válláról.( Winn, 1990.)
  20. 20. Mi a teendő? • Meg kell találnunk az arany középutat. • Arányosan elosztani időnket a különböző tevékenységi formák között. • Ellenőrizni gyermekeink televízió nézési szokásait
  21. 21. Felhasznált irodalom: • Bagdy Emőke (1977.) – Családi szocializáció és személyiségzavarok Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. • Erdélyi Ildikó (1988.) – Televízió a családban Tömegkommunikációs Kutatóközpont • Gerbner George (2000.) – A média rejtett üzenete Osiris Kiadó Bp. • Kósa Éva – Vajda Zsuzsanna (1998.) – Szemben a képernyővel Eötvös József Kiadó
  22. 22. • Nagy Andor (1993.) – A televízió a családban és az iskolában Seneca Kiadó Bp. • Winn Marie (1990.) – Gyermekek gyermekkor nélkül Gondolat Könyvkiadó Bp.

×