Világgazdasági változások és az oktatás

1,341 views

Published on

Published in: Technology, Business
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,341
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
24
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Világgazdasági változások és az oktatás

  1. 1. Thomas L. Friedman ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD A XXI. század rövid története
  2. 2. Alapfelvetés : A Föld Lapos ! Globalizáció A kapcsolatok és technikai lehetőségek által a megszűnnek a távolságok és térbeli akadályok A Föld tehát lapos.
  3. 3. „ A 3 globalizáció „ Kolombusz felfedezi Amerikát Ó- és Újvilág kereskedelmi kapcsolatai kb. 1800-ig Erőverseny országok között 1800-2000-ig Nagy Multinacionális tőke kialakulása, versenye. Megszűnik a távolság a kommunikáció és technológia fejlődése miatt 2000-től A PC elterjedésével, az egyének versenye zajlik a globális gazdasági színtéren.
  4. 4. Mérföldkövek a kilapulásban/1 „A falak leomlanak, az ablakok megnyílnak” 1989.11.9. A berlini fal leomlása Ezzel egy időben: Az utolsó akadály elhárul a A PC elterjedése, Windows Globális világgazdaság forradalom kiteljesedésének útjából Digitalizmus korának kezdete. Kelet és nyugat határai eszmeileg A tartalom létrehozható digitális is leomlanak formában Szabad Rengeteg tartalom születik ez sok verseny/információ/termék ötletet is jelent. áramlás Európa teljes egységesülése EU kibővítése (Ekkor teljesedik az a tudáshalmaz, ami miatt a LLL Jegygyűrű=Euro paradigmává válik!)
  5. 5. Mérföldkövek a kilapulásban/2. „A kapcsolódás új korszaka: a Netscape színre lép” Hogyan lesz egységes az 1995. 09. 08. a Netscape bejegyzése világhálóhoz való hozzáférés: a tőzsdén A Netscape az első grafikus 1. Opticai kábelezés: szélessávú böngésző adatközlés Internet IPAR kialakulása. 2. Egységes programnyelvek: szabványos tartalmak Internet/World Wide Web 3. Mindenki képes legyen használni: A digitálisan létrehozott tartalom Mark Andersen „állj rá és kattints kereshetővé, közzétehetővé válik rá” Ugyanekkor a Win. 95. internet támogatással készül- Bárkié lehet a Eredményeként a világon bárki világháló bárkivel kommunikálhat 5év alatt 600E használóból 40M Megoszthatja tevékenységét lesz
  6. 6. Mérföldkövek a kilapulásban/3. Munkafolyamat szoftverek Kezdetben a digitális Munkafolyamat rendszerek munkamegosztás nehézkes alakultak ki (pl. SAP) volt Külön részfeladat-gyártó- Létrejön egy közös tér, ami a programnyelv… világ bármelyik pontjáról Nem lehetett teljes az elérhető azonos „nyelvet” együttműködés használ, lehetőséget ad Szabványosított e-mail korlátlan: nyelvek és dokumentumformák Önérvényesítésre kellettek (SMTP,HTML) Együttműködésre
  7. 7. Mérföldkövek a kilapulásban/4. Tartalomfeltöltés A közösség erejének kiaknázása „We Are The Web” Blogok: cenzúra nélküli híráradat Kevin Kelly 2005 Letöltési és feltöltési arány Nem csak szó-kép és hang is! megfordul Nyílt forráskód mozgalom- Bárki-bármiről írhat. ingyenes szoftverek közösségi fejlesztéssel Wikipédia: online enciklopádia, háttere: önreprezentáció-elismerés önszabályzó rendszer Csoporttöbblet adja a zsenialitást Motiválja a piacot, minőséget lehet csak eladni pénzért Az egyén hallatja a hangját az új Windows-Linux közösségben. OppenOffice Mozilla Firefox Stanford-Új-zéland Kollaboráció
  8. 8. Mérföldkövek a kilapulásban/5. Feladatkiszervezés K2Y 1 milliárd lakosú India Rutinfeladatok kiszervezése az „Agyexport.” időeltolódás lehetőségének kiaknázásával. Erős, színvonalas egyetemi oktatás A bérköltségek óriási Kezdetben kivándorlás USA-ba, különbségei!!! majd 1996-tól (Távközlési liberalizáci USA) Az optikai kábelezés túlméretezése miatt Rengeteg jól képzett műszaki és ingyen jut lehetőségekhez India. informatikai szakember! A General Elecric hazaengedi Indiai Napjainkban minden ágazatot dolgozóit, hogy a hálón keresztül gyártás-értékesítés-karbantartás végezze munkáját. megéri kihelyezni. K2Y probléma megoldása, mint Indiában az oktatás általános és vizsgafeladat Indiának magas szintű, specifikus képzést a kihelyező cég biztosít.
  9. 9. Hatodik tényező offshoring  Fogalma  Előnye  Példa  Hova vezethet ez?
  10. 10. Hetedik tényező Ellátási láncok  a Wal-Martról, a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálozatáról  „Wal-Mart szimfónia“  Egyediségére utaló tenyezők  Az RFID-cimkékkel ellátott áruk  De! A negativumokról is pár szó
  11. 11. Nyolcadik tényező Insourcing  Fogalma  Kinek jelentős ez a folyamat;  A „UPS“ új szoftveréről
  12. 12. Kilencedik tényező In-formació  A Google-ról  Legkeresetebb szavak  Új szolgaltatás („Sushi 20817“)
  13. 13. Tizedik tényező Szteroidok  Mik is azok a szteroidok?  Formái (digitális, virtuális, mobil, személyes)  Egyes szteroidok részletesen (fájlcserelők, multifunkcionális eszközök, VoIP,  Überszteroid: a vezeték nélküli technológia
  14. 14. Tripla konvergencia  Az első konvergencia: a tíz tényező kezdett hatni egymásra  A második konvergencia: az új üzleti játéktér  A harmadik konvergencia: a 3 milliárd ember „belépése” a lapos világba
  15. 15. Az első konvergencia Internet-hozzáféréssel ellátott globális környezet, ami lehetővé tette a sok új együttműködési formát,földrajzi helyzettől, távolságtól függetlenül- ez az első konvergencia eredménye!!!
  16. 16. A második konvergencia A termelékenység nagy ugrása akkor következik be, amikor az új technológia mellé új módszerek is társulnak az üzletvitelnek. Az új számítógépek mellé új ismeretanyagot, tudást, tapasztalatot, újfajta képességeket, üzleti eljárásokat kell elsajátítani.
  17. 17. A harmadik konvergencia A zárt rendszerekben korábban nem kapott lehetőséget versengeni, együttműködni: India, Kína, Oroszország, Kelet-Európa, Latin-Amerika, Közép-Ázsia. Megnyílt előttük is a kapu, csatlakozhattak a szabad piac nevű „játékhoz”. Komoly következmények nélkül nem lehet bevinni ennyi és ilyen oktatási hagyományokkal rendelkező kultúrát.
  18. 18. A „zippyk” köztünk vannak Az indiai ifjúság reményteli nemzedéke, akik azután váltak nagykorúvá, hogy India elfordult a szocializmustól. A 15 és 25 év közöttiek. Energikus fiatalok, akiket mindig az ambiciózusság jellemez, keresi a kihívásokat. India lakosságának 54%-a(555 millió) 25 év alatti.
  19. 19. A nagy „szortírozás” Az információtechnológiában végbement fejlődés lehetővé teszi a vállalatok számara, hogy üzleti tevékenységükből kiiktassanak minden olyan akadályozó tényezőt és mindent, ami nem a hatékonyságot szolgálja.
  20. 20. Amerika és a lapos föld
  21. 21. Amerika és a szabad kereskedelem  Amerika a maga egészében többet nyer, ha ragaszkodik a szabad kereskedelemről vallott elveihez, mintha megpróbál ellene falakat építeni  A piac és verseny fontossága, a védekezés a protekcionizmus (a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika) formáinak támadása  A mezőgazdaság helyett az iparosítás, és a számítógépesítés felkarolása  mai gazdasági színvonal.
  22. 22. Mikor fog Amerika jól teljesíteni a szabad kereskedelmen alapuló lapos világban? -Az amerikaiak a világ minden tájáról érkező tehetségekkel kényszerülnek versenyezni - az oktatás és továbbképzés intézményeinek segítése. -Magasan képzett embereket kell „termelni” , akik képesek az egész világon eladható tudásalapú termékeket előállítani (ez szükséges a globalizációban való boldoguláshoz) „Különbség van ismeretalapú termékek és anyagi termékek között” (Paul Romel, a Stanfordi Egyetem gazdasági specialistája)
  23. 23. „A félelem jó, mert növeli a változatásra, felfedezésre és jobbításra való hajlandóságot és törekvést” -Az indiaiak és a kínaiak generálta verseny  előbbre viszi Amerikát (ők is magasabb életszínvonalat akarnak, igazi márkára vágynak, minél előrébb jutnak, annál több pénzük lesz, annál többet költenek, annál sokfélébb lesz a termékpiac) - Tanulás - Képességek fejlesztése
  24. 24. Érinthetetlenek - Amerika „ellustult”  Senki sem lehet közepes -„Lányok, gyerekkoromban a szüleim mindig azt mondták: Tom, edd meg a vacsorádat; Kínában és Indiában éheznek a gyerekek!” Én pedig azt mondom nektek: „Lányok, írjátok meg a házi feladatotokat; kínai és indiai gyerekek fenik a fogukat a leendő állásaitokra!” - Ahhoz, hogy az amerikaiak biztonságban érezhessék magukat az új világban „érinthetetlenné” kell válniuk. Mit jelent ez?
  25. 25. Az érinthetetlenek: -„egyedi dolgozók”: egyedi munkaerő (áruikra, szolgáltatásaikra globális piacuk van, az ő munkájukat soha nem fogják kihelyezni) - szakemberek: ide tartozik az összes ismeretalapú dolgozó, olyan szaktudást képviselnek, amire mindig nagy igény mutatkozik és nem helyettesíthetők - „lehorgonyozott dolgozók”: munkájuk le van horgonyozva, jellegénél fogva helyhez kötött, keresetük a piaci viszonyokhoz igazodik. - „rugalmas dolgozók”: folyamatos tudásmegújítás, új képességek, gyakorlat megszerzése, „teremtsen mást, mint a tömegcikk vaníliafagylalt”… - (aki a munkaerőpiac végén áll, rosszul fog járni)
  26. 26. Megóvandó értékek: -„A mi egyetemi rendszerünk a legjobb” (Bill Gates), finanszírozzák az egyetemeket, hogy minél több kutatást végezzenek, jutalmazzák a kockázatvállalást, az egyetemi rendszer versengő, kísérletező (webböngésző, mágneses rezonancián alapuló képalkotás – MRI, globális helymeghatározó) -Egyedi innovációs központok, hatékony tőkepiac - Nyitottság (vonzerő a külföldiek számára) - A szellemi tulajdon védelme (egy pillanat alatt globális sikert lehet elérni) - Rugalmas munkajogi rendszer (könnyen, és gyorsan átcsoportosítható a munkaerő és a tőke) - Társadalmi és kulturális olvasztótégely (bizalom)
  27. 27. Ha összekötjük egymással a világ összes tudásforrását, és támogatjuk az egyre növekvő kereskedelmi forgalmat, és integrációt, a globális torta nagyobb és komplexebb lesz. Ha egy ország tehát, támogatja a különlegesen képzett alkalmazkodni tudó, magasabb hozzáadott értéket végző munkaerőt, akkor megkapja méltó jutalmát: az őt illető szeletet a növekvő tortához. De: EZEN FOLYAMATOSAN DOLGOZNI KELL!
  28. 28. A néma válság -Bizonyíték: az USA nem nyert a 2004-es olimpián aranyat kosárlabdában - Okok: - APAD A MENNYISÉG: kevesebb tanárt képeznek, külföldről is kevesebben jönnek tanítani, az amerikai egyetemisták az 1970-80-as években igen nagy százaléka jogi tanulmányokat folytatott, a ‘90-es években pedig business szakokra járt  Amerika matematikai és műszaki tudományok terén dolgozó tanerejének kétharmada 2010-re nyugdíjba megy. - ELPÁROLGÓ AMBÍCIÓ: az amerikaiak nem elég ambíciózusak, megasztár problémákkal küzdenek, az amerikai vállalatok külföldi kiszervezése  100 %-os termelékenységnövekedést von maga után. (+ a lapos glóbuszon ideális, ha egy országnak nincsenek természeti erőforrásai) - OKTATÁSI SZAKADÉK: az iskolások eredményeiben 1995 óta sem a matematikában, sem a természettudományokban nincs javulás, a szingapúri diákok 44 %-a, a tajvaniaknak pedig 38 %-a a legfelső szintű matematikai tudással rendelkezik, az USA diákjainak csak 7 %-a éri el ezt a szintet. Pedig: „Az Intel chipjeihez két dolog kell: homok és ész”
  29. 29. Hogyan maximalizálhatóak a lapos világból adódó lehetőségek, és hogyan biztosítható azok védelme, akiknek nehézséget okoz az átalakulás? VEZETÉS: inspirálni kell az embereket, cselekvésre kell szólítani őket, hogy feleljenek meg a kihívásoknak. IZOMÉPÍTÉS: élethosszig tartó alkalmazás helyett („zsírfelhalmozás”), élethosszig tartó alkalmazhatóság („izomépítés”), az egyén egyre inkább felelős a karrierje alakulásáért, a kormány felelőssége – segítsége az egyént az ehhez szükséges képességek („izmok”) kifejlesztésében. HÍZÓKÚRA: társadalmi biztonság („jó zsír”), az olyan jóléti rendszer, amely nem ösztönözi munkára az embereket („rossz zsír”), megoldás: munkabér biztosítási rendszer, „a munkavállalót kipárnázzák”. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: cégek felelőssége, „ha manapság nagy vállalat akarsz lenni, jó vállalatnak kell lenned.” (Jeff Immelt, a GE ügyvezető igazgatója) SZÜLŐI FELELŐSSÉG: „semmi rossz, semmi stressz az iskolában”… ez a felfogás az amerikai társadalom rákfenéje! Többet kell tenni azért, hogy a gyerekek kimozduljanak a kényelmi zónából!
  30. 30. Méltányos laposizmus A kormánynak létre kell hozni a szükséges infrastruktúrát, megteremteni a biztonságos eszközöket, és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy minden amerikainak nagyobb esélye legyen a munkavállalásra egy olyan korban, amikor senkinek sem garantált az élethosszig tartó munka. Esélyteremtés!!! „JFK embert akart küldeni a Holdra. Az én álmom, hogy minden amerikai főiskolára járhasson.”
  31. 31. A fejlődő országok és a lapos világ 1. NÉZZÜNK MAGUNKBA!: önvizsgálat, tisztán látni, hogy más országokhoz képest, hol állnak a világot kilapító 10 tényező viszonylatában. 2. REFORM-NAGYKER: felelős költségvetési és pénzügyi stratégiák folytatása. 3. REFORM-KISKER: vállalkozásbarát környezet, el kell hárítani az akadályokat az infrastruktúrában, de az oktatás és kultúra területén is + jó kormányzás. 4. A KULTÚRA: GLOKALIZÁCIÓ 5. MEGFOGHATATLAN: Miért van, hogy az egyik ország képes fenntartani a fejlődést, a másik pedig nem???  a társadalom képes és hajlandó-e összefogásra, és a gazdasági felelősségért való áldozatvállalásra  vannak-e a társadalomban olyan vezetők, akik képesek előrelátni, milyen irányú fejlesztésre van szüksége az országnak, és hatalmukat a változás elősegítése érdekében használják-e fel.
  32. 32. „Még ha jó kerékvágásban vagy is, ha egy helyben maradsz, elütnek.”
  33. 33. A vállalatok esete a lapos világgal Akiknek sikerül:  MITŐL?  A megváltozott környezethez alkalmazkodó stratégia kidolgozása  A riválisoknál gyorsabb reakció a lapos világ nyújtotta lehetőségekre  A lehetőségek kiaknázása
  34. 34. A siker alapszabályai  „Ha van ötletünk váltsuk valóra minél hamarabb” (csináld-a-magad-üzletét modell)  „Minden eddiginél jobban számít, hogy milyen eladható ötleteink vannak” (képzelet kiterjesztése, nyitottság)  „Képesnek kell lennünk az egyes speciális szaktudásokat kombinálni...ezért fontos az együttműködés”  „A legjobb cégek úgy maradnak egészségesek, hogy rendszeresen átvilágítják magukat”
  35. 35.  „A lapos világban egy vállalat bizalomépítő képességénél nincs fontosabb”  „Ha úgy érzed kilapít a világ, magadban keresd a megoldást” ↓ Mindenkinek ugyanazok az eszközök vannak a kezében, a legjobbnak, legkreatívabbnak kell lenni.
  36. 36. A lapos világ és a geopolitika A nem lapos világ  A világ kilapulása nem törvényszerű folyamat  Léteznek gátló erők, avagy Hogyan mehet tönkre a folyamat?
  37. 37. Betegség Afrika  A várandós anyák egyharmada HIV- pozitív  A tanárok a betegségek miatt nem tudnak tanítani  Árvák, beteg szüleiket ápoló gyermekek → nem tudják fizetni a tandíjat Kína és India  A lakosság legalább egy része a lapos világban él Összesen kb. 3 milliárd ember rekedt csapdában
  38. 38.  Egyéni tragédia → halál vagy korlátozott élet  Globális tragédia → az ezeken a területeken élők alkotó életének, energiáinak elvesztése ↓ Megoldás: a fejlődő országokkal való együttműködés
  39. 39. Erőtlenség  A lapos és nem lapos világ közötti világ  Egészségesek, de nincsenek meg a megfelelő eszközeik, képességeik, infrastruktúrájuk  Pl.: vidéki Kínában, vidéki Indiában, vagy vidéki Kelet- Európában élő emberek  Nincs módjuk a meggazdagodásra és a lapos világhoz való csatlakozásra
  40. 40. ↓ Helyes stratégia: Helyi szintű, mikro-reformok bevezetése
  41. 41. Frusztráció  A világ laposodása következtében különböző kultúrák, társadalmak kerülnek közvetlen kapcsolatba → pontosan látható, ki hol tart a másikhoz képest Arab-muszlim közösség  Tekintélyuralmi kormányzás  Saját jövőjükbe való beleszólás  Képességek kibontakoztatásának lehetősége  A nyugati világ nyitottságát erkölcstelennek ítélik ↓
  42. 42.  1. A nyugati világ fő gazdasági erejét a nyitottság jelenti → a nyitottság eléréséhez az arab világnak változnia kellene, de nem akarnak változást  Ezért: tudatosan a azt támadják, ami a nyitottság alapköve: a BIZALMAT  2. Iszlám: „Mohamed próféta isten utolsó és legtökéletesebb hírnöke” → az arab világ mégis elmarad a világ többi részétől → Miért élnek mások náluk jobban, ha az ő vallásuk a felsőbbrendű? → szélsőséges csoportokhoz való csatlakozás
  43. 43. Toyota-dömping  Az emberek életmódjának környezetre gyakorolt hatásának kérdése  Környezetszennyezés problémája (Peking havonta 43.000 új autó)  Energia-fogyasztás (az emberiség energia-fogyasztása 2003 óta két és félszer olyan gyorsan nő, mint az előző évtizedben) ↓ Megoldás: Geozöld- stratégia
  44. 44. Háborúk  Ellátási láncok befolyásolhatják a háború lehetséges veszélyét → Hogyan?  „Arany M” : „Nem volt még példa arra, hogy két olyan ország támadt volna egymásra, ahol volt McDonald's..”  Dell- -féle prevenciós elmélet: „Két olyan ország,amelyben a Delléhez hasonló globális ellátási lánc működik, nem fog egymással háborút viselni, amíg mindketten ugyanannak az ellátási láncnak a tagjai”
  45. 45. Mutáns ellátási láncok  Bűnözőkből, terroristákból álló, destruktív célokat kitűző láncok  A lapos világ által kínált összes eszköz számukra is rendelkezésre áll  A terroristák is könnyebben terjesztik gondolataikat  Adatbányászat, ellenségről való információk gyűjtése, manipuláció, on-line pénzgyűjtés, toborzás
  46. 46. Az olaj átka  A hatalmon lévők az adott ország természeti kincseinek kitermeléséből gazdagodnak meg, nem az emberek tehetségét és alkotóerejét igyekeznek hasznosítani  Elszigeteltség érzése, személyes szabadság és az önmegvalósítás lehetőségének hiánya  Legkreatívabb innovációs munka az arab- muszlim világon belül:  Ahol kevés, vagy nincs olaj (pl: Bahrein)
  47. 47. 11/9 kontra 9/11  1989. november 9. kontra 2001. szeptember 11.  Kreatív képzelőerő kontra romboló képzelőerő  A világot kétféleképpen lehet lapossá tenni:  Arra használjuk képzelőerőnket, hogy mindenkit felemeljünk ugyanarra a szintre, vagy  Arra, hogy mindenkit ugyanarra a szintre alacsonyítsunk le
  48. 48.  Minden társadalomnak meg kellene vizsgálnia azt, hogy több álma van-e, mint emléke → álmok = életigenlő programok ; emlékek = múlton való rágódás  Törekedni kell a képzelőerőből a lehető legjobbat kihozni  Példát kell mutatni másoknak,elősegíteni ezt a hozzáállást  Másokkal való együttműködés fontossága
  49. 49. Összefoglalás  Lapos világ: új lehetőségeket, új kihívásokat, új partnereket, DE új veszélyeket is rejt  Kémleljük éberen a fenyegetéseket, DE ne hagyjuk, hogy a félelem megbénítson minket!  Hozzuk ki legtöbbet képzelőerőnkből és váltsuk valóra elképzeléseinket!
  50. 50. Köszönjük a figyelmet! Tóth Tímea, Agárdi Márta, Varga Adrienn, Bárdi Csilla

×