Távközlés története

1,863 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,863
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
9
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Távközlés története

  1. 1.  Az archaikus közösségeknek is voltak távközlési módszereik. A beszéd és a nyelv az emberi hírközlés alapvető eszköze, amely túllépett az állatfajok hangon, mimikán és taglejtésen alapuló kommunikációján.
  2. 2.  A ceyloni veddák illetve a közép-afrikai pigmeusok a híreket sajátosan suttogott dallamok segítségével közölték egymással. Az új guinei törzsek különböző hangjelzésekkel hegycsúcsról hegycsúcsra adták a jeleket.
  3. 3.  Viszont a füstjelek, a faragott csontsípok, keretre feszített bőr ütögetése alkalmas volt arra hogy a veszély közeledtét jelezze. Bizonyos ritmusmintákat rendeltek adott eseményekhez: Három lassú ütés és egy hosszú szünet- mammutnyomra bukkantak Hat rövid ütés és egy hosszú szünet- jelzés a többieknek hogy térjenek vissza mert zsákmányt leltek.
  4. 4.  Sok-sok ütés szünet nélkül: veszély van, meneküljetek.
  5. 5.  Az üzenetek továbbításának van néhány alapmódszere. Az élő üzenetközvetítők mindig fontos szerepet játszottak. Történelmi emlékek. Általában galamb (esetleg kutya) volt az erre kiképzett állat.
  6. 6.  Kr. E 3000-től már nagy tömegben képeztek ki galambokat Egyiptomban, de az ókori rómaiak illetve görögök is használták őket hírvivőként. (Perzsia, Görögország) – fogyasztás kezdetben, a hírvivő funkció később alakult ki az ókori rómaiknál. A hagyományok szerint a hírvivő galambokat a kínaiak már Krisztus előtt sok évszázaddal ismerték. Kezdetben a postagalambok egy irányba vitték, az otthonukba, előtte el kellett szállítani őket távolabbi helyekre.
  7. 7.  Később azonban úgy képezték ki őket hogy a táplálékukat egyik helyre, otthonukat egy másik helyre helyezték. Így képezték ki őket az oda-vissza szállításra akár naponta kétszer is. Fajta szerint: háziasított szirti galambok. A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban.
  8. 8.  Csontjainak nagy része üreges. Kis súly, erős mellizmok. Testhőmérséklet: több mint 41 °C. A Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra. A csőrük iránytűként szolgál.
  9. 9.  A középkorban pedig a keresztes hadjáratok idején játszottak fontos szerepet. A 16. században a nemesek galambdúcokat építettek, ez az ő kiváltságuk volt. Az I. illetve II. világháborúban is hasznukat vették. Az Antant hatalmaknak 300000 postagalambjuk volt, a németeknek pedig 121000. Harminckét galambot jutalmaztak Dickin medállal amelyet Maria Dickin alapított ( a Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezetének az alapítója.)
  10. 10. Repülési szezon: április közepétől szeptember végéig tart.A galambászok speciális szervezett repüléseken vesznek részt a galambokkal.
  11. 11.  Már az ókorban ismerték a futárszolgáltatot. Közel-keleti birodalmakban volt jellemző megoldás futárokon, futárláncokon keresztül eljuttatni a híreket. A legkorábbi feljegyzések szerint Kr e. 2900- ban Mezopotámiában működött futárposta. A hírvivők, futárok biztonságának növelésére a babilóniai királyok őrségeket állítottak fel.
  12. 12.  A hírnök nem csupán idegen uralkodók udvarából hozott híreket hanem a háborúk kimeneteléről is. A futárok viszont küldeményeket is szállítottak. Pl.: királyi ajándékokat, leveleket. Kifejezetten bizalmi munkakörnek számított. A küldő kénytelen volt bízni abban hogy futára pontosan és diszkréten hajtja végig feladatát.
  13. 13.  Az üzenetek továbbítására az Árpád- házi fejedelmek és királyok követ és futárszolgálatot tartottak fenn. Egész országra kiterjedt.A lovas futárok a descendus (szállásszolgáltatás) szokásjoga alapján a királyi valamint az adománybirtokok népeitől szállást és ellátást követelhettek.
  14. 14.  Szolgálatuk állandó vagy alkalmi jellege szerint a következő kifejezésekkel illették őket: „folyó” és „követ”. Folyók: a külországba vezető főutak mellett laktak. Egymást váltva lovukat cserélve végezték szolgálatukat. Keleties viselet volt jellemző rájuk. Követek: messziről felismerhetőek voltak. Vörös csuklyába és palástba burkolózva járták a közutakat
  15. 15.  Az egyéni képességekre és leleményre felépített középkori hírszolgálatban a futárok még nem fizetést hanem jutalmat kaptak. A jutalmazás az elismerés kifejezését szolgálta s ajándék jellege volt. Bőkezűség jellemezte királyaink hozzáállását- oklevelek…hímondók, követek hírszolgálati eredményeinek megjutalmazása céljából bocsátották ki.
  16. 16.  1240-ben IV. Béla király Corrardusnak (a királyné pohárnokmesterének) a soproni várhoz tartozó Padar nevű földet adományozta. (Ok: Corrardus megvitte István herceg születését.) Évek múlva Domonkos főpohárnokmester unokájának születésének hírét vitte el a királyhoz, aki a gyermektelenül elhunyt Ipolitus birtokait adományozta neki.
  17. 17.  Batiz ispán a Tátra alján fekvő Csetenye erdőt kapta meg.- ő volt az első aki a morvamezei csatában eltűnt de az ellenség kezéből szerencsésen megszabadult ifjabb király meneküléséről hozott hírt. A legszerencsésebb magyar hírmondó hírében Miklós mester állt.
  18. 18.  Ő a magyarok Uros szerb király feletti győzelmét hozta hírül. Éppen akkor volt látogatóban IV. Béla királynál a görög, bolgár, cseh, tatár és francia követek kihallgatáson, lánya pedig látogatóban volt nála. A győzelem híréről kelet és nyugat egyszerre értesült. Miklós mester jutalma a liptói Verbic birtok lett.
  19. 19.  I. e. 490-ben az athéni seregek Marathonnál vereséget mértek a perzsa seregre akik túlerőben voltak. Egy hírvivő, Pheidippész, futva tette meg a 39 km körüli távot hogy a győzelem hírének vitele mellet figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint az üzenet átadása után holtan rogyott össze.
  20. 20. Egyik érdekes próbálkozás a Nap fényének tükrözésével történő üzenettovábbítás a heliográf használata volt.A módszer erős napfény esetén alkalmazható akkor is ha egyezményes jeleket akarunk továbbítani.
  21. 21.  1763-ban Claude Chappe egyházi karrierje félbeszakadt ezért más megélhetési forrás után kellett néznie. Akkoriban több francia hadihajó is heliográfok segítségével menekült meg az angol flotta elől a hadügyminisztérium komolyan támogatta azokat akik optikai fejlesztéseken munkálkodtak.
  22. 22.  Ez inspirálta Claude Chappe-ot és testvéreit. Abraham-Louis Breguet is csatlakozott hozzájuk, 1791 márciusában már be is mutatták a szinkronrendszerű ingás távjelzőt.
  23. 23.  A két azonos ingaóra számlapja helyén egy tíz részre osztott körlap állt tíz számjeggyel. Az órának egy mutatója volt amely lassan körbejárt. Az egyik szerkezet az egyik helyszínen, a másik kilométerekkel odébb, a másik helyszínen működött a két mutató azonban szinkronban mozgott.
  24. 24.  Az egyes üzeneteket vagy akár az ábécé betűit kétjegyű számokkal látták el, ezeket a számokat küldték el a távjelző segítségével úgy hogy amikor a mutató éppen a megfelelő számjegyre ért egy hang vagy fényjelzést küldtek a másik állomásra. A kezelő leolvasta a megfelelő számjegyet majd ugyanilyen módon várta a kétjegyű szám második számjegyét.
  25. 25.  Nem sokkal Chappe találmánya után Svédországban Abraham Niclas Edencratz is kidolgozott egy távjelzőt 1794 november 1-jén mutatott be (IV. Gusztáv Adolf 14. születésnapján.) Működése: nappal a redőny elütő színe , éjjel a mögötte világító lámpa fénye illetve takarása jelenítette meg az információt.
  26. 26.  Edelcrantz tíz szekrényt használt a távírójához amely 1024 különböző információ továbbítására volt képes néhány másodperc alatt. Azt is kidolgozta hogyan lehet előállítani a következő jelzés beállítását miközben a szomszéd állomás még az éppen beállított jelet olvassa le. A váltáshoz csak egy lábpedált kellett megnyomni és az ellensúllyal ellátott redőnyök átálltak az új kombinációra. Ezzel a módszerrel igen hatékonyan lehetett továbbítani az üzenetet.
  27. 27.  A távíró használatának előnyei egyre nyilvánvalóbbá váltak. Ezek a berendezések még csak továbbították a szavakat , nem írtak. Samuel Finley Breeze Morse 1791-ben született a Massachusets állam-beli Charlestownban. 1811-1815 ig Angliában élt, eredetileg festőművésznek készült.
  28. 28.  1813-ban már kiállíthatta a képeit a Királyi Akadémián. 1832-ben visszahajózott Amerikába mint a New York-i Egyetem leendő festészeti és szobrászati professzora. Ezen a hajóúton ismerkedett meg az elektromágnesesség fogalmával. Az a gondolat lebegett szeme előtt hogy a mágnesességet akár távolról is lehet működtetni.
  29. 29.  1836-ban készült el az első kezdetleges távíróval. A berendezést egy festővászon keretére építette fel. 1837-ben nyújtotta be szabadalmát a Morse abc-re. Működése: a kapcsoló egy egyszerű billentyű volt, ami lenyomáskor zárta, elengedéskor bontotta az áramkört.
  30. 30.  A vevőállomáson a billentyű nyomásakor az elektromágnes egy csapágyazott emeltyűt vonzott magához majd az impulzus megszűnésekor egy rugó az emeltyűt alaphelyzetbe hozta, amely alatt egy papírszalag mozgott melyet egy óramű továbbított Erre a papírszalagra egy tintával telt edényben forgó korong rögzítette a jeleket.
  31. 31.  1844 május 27-én Washington és Baltimore között megkezdte működését az első Morse-rendszerű távíróvonal. Nem sokkal később Európa is csatlakozott. (Hamburg-Cuxhaven vonal.) Kiforrott formában elterjedt, sorra épültek a távíró vonalak.
  32. 32.  Hamar kiderült azonban, hogy a távíró nem képes a növekvő igények kiszolgálására. Nem az üzenetek sebessége volt a lassú, hanem az okozott gondot, hogy a kapott szöveget a táviratok kézbesítéséhez a címzett által kellett leírni, és ez tetemes időt vett igénybe, hiszen a távírókezelők a nagy sebesség miatt erre nem vállalkozhattak.
  33. 33.  http://infohajdu.uw.hu/oktat/tavkozles.p df http://www.valtozovilag.hu/rx/posta.htm http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.htm l?id=1009&issue_id=36 http://www.eskuvoigalambszolgalat.hu/ eskuvoigalamb_tortenet.html http://www.postagalamb.hu/?postagal ambaszat
  34. 34.  http://data.afsz.hu/data/mediatar/pdf/ ujak/futar.pdf Köszönöm a figyelmet!

×