Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Programozás és Digitális
Technika I.
4.
Arduino Programozás alapjai
Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt ...
Tartalom
• Az Arduino Története
• Arduino Előnyei és Hátrányai
• Panelek Felépítése - Általánosan
• Arduino IDE Fejszetői ...
Arduino története
3
2005-ben egy olasz mérnők Massimo Banzi és mérnők
csapata hozta létre az ARDUINO mikrokontrollert, azz...
4
Arduino Előnyei és Hátrányai
Az Arduino sikere az alábbiakban keresendő:
• - alkalmazási területének sokszínűség,
• - kö...
5
Panelek Felépítése - Általánosan
A hardver egy nyílt forráskódú 8 vagy 32 bites Atemel AVR
mikrokontrollerből áll, amely...
6
Panelek Felépítése - Általánosan
7
Arduino IDE Fejszetői Környezet
Az Arduino IDE egy kereszt-platformos Java nyelven írt
fejlesztőkörnyezet, amely segítsé...
8
A programot először elindítva az alábbi képernyő fogad
Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
Ardui...
9
Az Eszközök/Soros port menüpontban pedig azt kell beállítani hogy a panel melyik COM
portra van csatlakoztatva. Ezek beá...
10
Arduino IDE Fejszetői Környezet
Az eszközsorban az alábbi 6 gomb található
- Ellenőrzés: mielőtt a programot az Arduino...
11
Programozás Főbb Részei
Arduino panel programozásához nem kell ismerni a panelen található
AVR mikrovezérlő működését, ...
12
Változók – megadása
Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
Programozás Főbb Részei
Az Arduino prog...
13
A kapcsos zárójelen belül lévő kód az Arduino bekapcsolása után csak
egyetlen egyszer fut le, mielőtt a programunk fő c...
14
Főprogram része a Loop (){}. Ebben a program részben
adjuk meg az Arduino-nak, hogy milyen konkrét
lépéseket végezzen e...
15
A Setup részben minden egyes digitális láb a pinMode() parancs
használatával külön-külön beállítható bemenetnek (INPUT)...
16
Az Arduino többfajta különböző jelet tud érzékelni és kiadni. A jeleket
alapvetően két csoportra szoktuk osztani: analó...
17
A digitális kimenetekkel azt tudjuk megadni, hogy a kimeneti lábon magas
szint (5V) vagy alacsony (0V) legyen. Így vezé...
Felhasznált források
18
• http://www.arduino.cc/
• http://hobbirobot.hu/
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Arduino
• Ábrák, k...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Programozás és Digitális Tecnikák IV. - Timotei István Erdei & Zsolt Molnár

551 views

Published on

Programozás és Digitális Tecnikák IV. - Timotei István Erdei & Zsolt Molnár

Published in: Education
  • Hello! Who wants to chat with me? Nu photos with me here http://bit.ly/helenswee
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Be the first to like this

Programozás és Digitális Tecnikák IV. - Timotei István Erdei & Zsolt Molnár

  1. 1. Programozás és Digitális Technika I. 4. Arduino Programozás alapjai Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  2. 2. Tartalom • Az Arduino Története • Arduino Előnyei és Hátrányai • Panelek Felépítése - Általánosan • Arduino IDE Fejszetői Környezet • Programozás Főbb Részei • Felhasznált források 2Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  3. 3. Arduino története 3 2005-ben egy olasz mérnők Massimo Banzi és mérnők csapata hozta létre az ARDUINO mikrokontrollert, azzal az indíttatással, hogy elérhető áron széles körben használható interaktív technológiát juttasson el az emberekhez. Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  4. 4. 4 Arduino Előnyei és Hátrányai Az Arduino sikere az alábbiakban keresendő: • - alkalmazási területének sokszínűség, • - könnyű fejleszthetőségi lehetőségek, • - egyszerű logikus kialakítása, • - könnyű programozás, • - ingyenes fejlesztési környezet, • - nyílt szabályrendszer, • - kompatibilitás más eszközökkel, • - hardver tervezési információ biztosítása Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  5. 5. 5 Panelek Felépítése - Általánosan A hardver egy nyílt forráskódú 8 vagy 32 bites Atemel AVR mikrokontrollerből áll, amely lehetővé teszi a programok feltöltését, oly módon, hogy közben nem vesz igénybe chip programozó eszközt. Arduino panel a PC-hez egy USB kábellel csatlakoztatható, a tápellátás ezen keresztül történik, illetve a mikrovezérlő programozása és a számítógéppel való kommunikáció is. A panel mikrovezérlője több ezerszer újraprogramozható és az Arduino-ra jellemző integrált fejlesztési környezete egy (C++ egyszerűsített változata) kereszt-platformos JAVA nyelv, amely sok beépített könyvtárat tartalmaz. Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  6. 6. 6 Panelek Felépítése - Általánosan
  7. 7. 7 Arduino IDE Fejszetői Környezet Az Arduino IDE egy kereszt-platformos Java nyelven írt fejlesztőkörnyezet, amely segítségével Arduino programokat készíthetünk, tesztelhetünk, majd az Arduino Board-okra tölthetjük. A fejlesztői környezetet az Arduino weblapjáról tölthetjük le (http://www.arduino.cc/) Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  8. 8. 8 A programot először elindítva az alábbi képernyő fogad Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Arduino IDE Fejszetői Környezet Mielőtt az Arduino panelt elkezdenénk használni, ahhoz hogy programozni tudjuk, az Eszközök/Alappanel menüpontban be kell állítani, hogy milyen típusú panelt használunk.
  9. 9. 9 Az Eszközök/Soros port menüpontban pedig azt kell beállítani hogy a panel melyik COM portra van csatlakoztatva. Ezek beállítások után válik a panel programozható Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Arduino IDE Fejszetői Környezet
  10. 10. 10 Arduino IDE Fejszetői Környezet Az eszközsorban az alábbi 6 gomb található - Ellenőrzés: mielőtt a programot az Arduino panelba töltenénk, le kell fordítanunk. Ezzel a gombbal fordítható le a kód és ellenőrizhető, hogy a programunk hibamentes-e. - Új: új projektet létrehozása - Megnyitás: korábban létrehozott projek megnyitása - Mentés: a jelenlegi projekt elmentése - Feltöltés: a lefordított kód feltöltése az Arduino-ba - Soros Monitor: az Arduino panel által küldött soros adatok megjelenítése egy terminálablakban
  11. 11. 11 Programozás Főbb Részei Arduino panel programozásához nem kell ismerni a panelen található AVR mikrovezérlő működését, mert a fejlesztőkörnyezet elfedi előlünk a hardvert. Ez a kezdő felhasználók dolgát segíti, mivel az ismerkedés elkezdéséhez nem szükséges a mikrovezérlők és a bennük integrált perifériák működésének regiszter ismerete. A perifériák működtetése legtöbbször néhány egyszerű paranccsal megoldható (pl. PWM, ADC, soros kommunikáció szinte egy utasítással megoldható). Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  12. 12. 12 Változók – megadása Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Programozás Főbb Részei Az Arduino programban használt változókat és azok típusát kell ebben a program részben megadni. Bármelyik Arduino lábat átnevezhetjük, továbbá a programban lehetőség van rá, hogy egy egyedi névvel hivatkozzunk rá.
  13. 13. 13 A kapcsos zárójelen belül lévő kód az Arduino bekapcsolása után csak egyetlen egyszer fut le, mielőtt a programunk fő ciklusa elindulna. Így csak setup( ) részben adhatjuk meg a fő beállításokat, általános utasításokat, eszköz inicializálásokat (itt megadhatjuk, hogy mely lábak legyenek BE/KI menetek, valamint a soros kommunikáció sebességét is). Alapértelmezettként minden láb bemenet, ezért csak a kimeneteket definiáljuk. Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Programozás Főbb Részei Setup(){ }
  14. 14. 14 Főprogram része a Loop (){}. Ebben a program részben adjuk meg az Arduino-nak, hogy milyen konkrét lépéseket végezzen el. Ez a rész a setup() lefutása után indul és folyamatosan ismétlődik mindaddig, amíg az Arduino panel működik. Loop(){} Programozás Főbb Részei Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI
  15. 15. 15 A Setup részben minden egyes digitális láb a pinMode() parancs használatával külön-külön beállítható bemenetnek (INPUT) vagy kimenetnek (OUTPUT). Az Arduino-n a digitális jel logikai magas (HIGH) vagy logikai alacsony (LOW) szintű lehet. Attól függetlenül hogy a láb kimenet vagy bemenet, ha a láb 5V-os feszültségszinten van, akkor magas logikai szintnek értelmezzük, és ha 0V-on van (föld / GND), akkor pedig logikai alacsony szintnek tekintjük. Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Programozás Főbb Részei pinMode(láb, mód)
  16. 16. 16 Az Arduino többfajta különböző jelet tud érzékelni és kiadni. A jeleket alapvetően két csoportra szoktuk osztani: analóg és digitális jelekre. A digitális jel csak kétfele értéket vehet fel: 0V vagy +5V. Az analóg jel ellenben bármilyen feszültségérték lehet 0V és +5V között. Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Programozás Főbb Részei Analóg és Digitális Jelek
  17. 17. 17 A digitális kimenetekkel azt tudjuk megadni, hogy a kimeneti lábon magas szint (5V) vagy alacsony (0V) legyen. Így vezérelhetünk különféle eszközöket az Arduino-val. Azt azért figyelembe kell venni, hogy az Arduino lábanként maximum 40mA-es áramot képes felvenni vagy leadni, ezért a lábakra kötött eszközöket is ennek megfelelően kell megválasztani (nem köthetünk közvetlenül az Arduino-ra nagy áramigényű eszközöket pl. a robot meghajtását szolgáló villanymotorokat). Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI Programozás Főbb Részei digitalWrite(láb, érték)
  18. 18. Felhasznált források 18 • http://www.arduino.cc/ • http://hobbirobot.hu/ • http://hu.wikipedia.org/wiki/Arduino • Ábrák, képek: Google képkereső Oktató: Erdei Timotei István Készítette: Molnár Zsolt & ETI

×