Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Online pszichológiai tesztek az
IKT kutatásában
Dorner László – Taskó Tünde
Anna – Hatvani Andrea
EKF Pszichológia Tanszék...
Bevezetés
• Az online tesztelés egyre gyakoribbá válik a társadalomtudományi
és humán kutatásokban 1980-as években történő...
Az online tesztelés jellegzetességei
• A kérdőívtételek egymástól elkülönítetten
jelennek meg a korábban szokásos papír-ce...
A teljes kutatás menete
1. Online kérdőíves vizsgálat a médiahasználati
szokásokról a teljes mintára vonatkozóan.
www.tesz...
A teljes kutatás menete II.
4. Mélyinterjú a médiahasználati szokásokról
(próbavizsgálat része)
– a médiahasználat sajátos...
Az IKT használati kérdőív
bemutatása
• A kutatáshoz egy a kutatócsoportunk által
kidolgozott, és az előzetes tapasztalatok...
Főbb kutatási kérdések
• Az IKT eszközök családon belüli és iskolai elérhetősége hogyan
hat az IKT használati szokásokra?
...
Minta
• A vizsgálatban 492 fő vett
részt.
• Az online kérdőíveket
három iskolában töltettük ki:
két megyeszékhelyi
általán...
A kutatás technikai részletei
• Azonosítókat használtunk a tanulók elkülönítésére, melyet csak az
iskola és kutatócsoportu...
A tájékozott beleegyezés
szükséges!
Mire érdemes figyelni?
• Mi történjen a félbehagyott kitöltéssel?
• Megfelelő-e a tárhely az adatok tárolására?
• A kutatá...
Adattípusok
• Egyszerű választás
• Többszörös választás
• Szöveges válasz
• Skála
• Mátrix
Kutatásunk főbb eredményei
• Az IKT használat nagy változatosságot mutat a korosztályok és az egyes
személyek között (0-40...
Irodalom
• Barak, A., English, N. (2002): Prospects and limitations of
psychological testing on the Internet. Using the In...
dorner@ektf.hu
taskot@ektf.hu
hatvani@ektf.hu
Köszönjük a figyelmet!
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Dorner László – Taskó Tünde Anna – Hatvani Andrea: Online pszichológiai tesztek az IKT kutatásában

660 views

Published on

Online pszichológiai tesztek az IKT kutatásában

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Dorner László – Taskó Tünde Anna – Hatvani Andrea: Online pszichológiai tesztek az IKT kutatásában

  1. 1. Online pszichológiai tesztek az IKT kutatásában Dorner László – Taskó Tünde Anna – Hatvani Andrea EKF Pszichológia Tanszék Tudós Tanárok Konferencia Budapest, 2014.11.11.
  2. 2. Bevezetés • Az online tesztelés egyre gyakoribbá válik a társadalomtudományi és humán kutatásokban 1980-as években történő megjelenése óta. • Számos előnnyel és hátránnyal is rendelkezik a papír-ceruza tesztekkel szemben (Schmidt, 1997) Előnyök Hátrányok Gyorsabb adatfelvétel, nagyobb minta elérése válik lehetővé, interaktívabb, médiaelemek integrálhatók A kitöltés közben felmerülő nehézségek és torzítások nem mindig orvosolhatók A hiányzó adatok száma minimalizálható, azonnali visszajelzés is lehetséges A kitöltés kevésbé személyes, így a kitöltés keltette érzelmi állapotok nem láthatók és így nem mindig tudunk rá reagálni Időbeli és demográfiai korlátok legyőzhetők Az alacsonyabb IKT kompetenciával rendelkezők kimaradhatnak Környezettudatos Ha papír alapú teszteléssel együtt történik, nehéz az adatbázisok összefésülése Kisebb anyagi és idői ráfordítás Nem minden tesztelési típus digitalizálható és nem minden eszközön tölthetők ki
  3. 3. Az online tesztelés jellegzetességei • A kérdőívtételek egymástól elkülönítetten jelennek meg a korábban szokásos papír-ceruza verziók egész oldalas vagy füzet formájú kérdéssorával szemben (Nagybányai, 2013) • Megfelelő előkészítéssel hasonló eredmények érhetők el mint a papír-ceruza tesztekkel (Mead és Drasgow, 1993; Barak és English, 2002, idézi Nagybányai, 2013)
  4. 4. A teljes kutatás menete 1. Online kérdőíves vizsgálat a médiahasználati szokásokról a teljes mintára vonatkozóan. www.tesztekaneten.com/network/ikt.html 2. Online képességvizsgálat a kutatócsoport által kifejlesztett tesztfeladatokkal a teljes mintán http://www.tesztekaneten.com/ektfpsy/ 3. Dokumentumelemzés a teljes mintára vonatkozóan – osztálynaplóból a matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, utolsó félévi eredményeit, a tanulmányi átlagot és a hátrányos helyzetre vonatkozó adatokat vontuk be az elemzésbe – a kompetenciamérések eredményeiből: » a szövegértés – szövegalkotás kompetenciamérés eredményeit, » a matematikai kompetenciamérés eredményeit és » a hungarofit iskolai testi képességmérés eredményeit vontuk be az elemzésbe.
  5. 5. A teljes kutatás menete II. 4. Mélyinterjú a médiahasználati szokásokról (próbavizsgálat része) – a médiahasználat sajátosságainak rejtett rétegeit kutatja. 5. Face to face képességvizsgálatok (teljes mintán) – pszichológiai próbák a tesztfelvételt végző pszichológusok által instruált feladatsorok, főleg verbális próbák (főfogalom alá rendelés , képleírás, számemlékezet) – műszeres vizsgálatok speciális képességméréseket tartalmaznak, pld. Kéz-kéz koordináció
  6. 6. Az IKT használati kérdőív bemutatása • A kutatáshoz egy a kutatócsoportunk által kidolgozott, és az előzetes tapasztalatok (próbavizsgálat) alapján módosított online kérdőívet használtunk. • A kérdőív 42 itemet tartalmaz, amelyek többsége 5-fokú Likert típusú skála vagy zárt végű kérdések – Szociodemográfiai kérdések – Eszközhasználatra és IKT eszközellátottságra vonatkozó kérdések (iskolai és otthoni eszköz-és internet-használati szokások) – IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdök
  7. 7. Főbb kutatási kérdések • Az IKT eszközök családon belüli és iskolai elérhetősége hogyan hat az IKT használati szokásokra? • Milyen korán kezdték el a tanulók az IKT eszközöket használni? • Milyen gyakori az IKT eszközök használata? • Az IKT eszközök milyen formáit részesítik előnyben? • Milyen célokra használják ezeket az eszközöket? • Jellemzi-e a vizsgált korosztályokat a multitasking? • Hogyan és milyen célból tudják az IKT eszközöket felhasználni a tanulás során?
  8. 8. Minta • A vizsgálatban 492 fő vett részt. • Az online kérdőíveket három iskolában töltettük ki: két megyeszékhelyi általános iskola és két megyeszékhelyi gimnázium, egy szakközépiskola, valamint egy falusi általános iskola.
  9. 9. A kutatás technikai részletei • Azonosítókat használtunk a tanulók elkülönítésére, melyet csak az iskola és kutatócsoportunk ismert. • Adott tanulóra vonatkozó visszajelzés az iskolának– a bizalmas adatkezelés miatt- nem lehetséges. • Az adatveszteség minimalizálhatóvá vált azzal, hogy addig nem engedte tovább a kitöltőt, amíg minden kért adatot hiánytalanul ki nem töltött. Erre figyelmeztette is a rendszer (rózsaszínnel kiemelve, melyik adatot nem töltötte ki) • Egyértelmű magyarázó szövegeket írtunk a kérdések elé (pl. mit értsen számítógép alatt) • A klikkelés és a legördítősáv alkalmazásával léphettek tovább. • Tájékozott beleegyezés minden tanulónál (lásd köv. dia)
  10. 10. A tájékozott beleegyezés szükséges!
  11. 11. Mire érdemes figyelni? • Mi történjen a félbehagyott kitöltéssel? • Megfelelő-e a tárhely az adatok tárolására? • A kutatásban segítőként résztvevők (pl. esetünkben a tanárok) minél hatékonyabb felkészítése a várható nehézségekre) • A kutatásban feltett kérdések megfelelő, adatvesztés nélküli digitalizálása • Papír-ceruza és online adatok összefésülése időigényes és nagy odafigyelést igényel • Mennyi információ fér el egységnyi képernyőterületen? • Mindig fontos az egyéb opciók (pl. „nincs telefonom”, „még nem használtam”, „nem tudom”) felajánlása is • Érdemes egy tájékoztató készítése (vagy gyakran ismételt kérdések) az oldalon a felmerülő problémák megoldása érdekében
  12. 12. Adattípusok • Egyszerű választás • Többszörös választás • Szöveges válasz • Skála • Mátrix
  13. 13. Kutatásunk főbb eredményei • Az IKT használat nagy változatosságot mutat a korosztályok és az egyes személyek között (0-40 óra hetente), melyet az eszközök birtoklása és az otthoni internet elérhetőség nagyban meghatároz. • A 14 évesek használják leggyakrabban tanulásra az eszközöket otthonukban, az iskolában viszont a 18 évesek. • 18 éves korra gyakoribbá válik a multitasking, unaloműzés céljából gyakran alkalmazzák. • Az eszközhasználati szokások tekintetében elmondhatjuk: kevés kivételtől eltekintve (pl. játékok) az életkorral nő a használat gyakorisága (csetelés, közösségi oldalak, szörfözés, zenehallgatás) • Az IKT eszközökkel szembeni attitűdök is csoportonként eltérő mintázatot mutatnak, minél idősebb a diák, annál nehezebben tudja elképzelni az életét ezen eszközök nélkül, ugyanakkor az informatikai tudásával annál kevésbé elégedett (csak felhasználói szintű IKT használat)
  14. 14. Irodalom • Barak, A., English, N. (2002): Prospects and limitations of psychological testing on the Internet. Using the Internet as a Research Tool for Social Work and Human Services, 19(2– 3), 65. • Mead, A. D., Drasgow, F. (1993): Equivalence of computerized and paper-and-pencil cognitive ability tests: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 114(3), 449. • Nagybányai-Nagy, O. (2013). Online személyiségmérés a hazai Big Five struktúra mentén: a Facet5 teszt magyar adaptációja. Pszichológia, 33 (1), 37-59. • Schmidt, W. C. (1997): World-Wide Web survey research: Benefits, potential problems, and solutions. Behavior Research Methods, 29(2), 274–279.
  15. 15. dorner@ektf.hu taskot@ektf.hu hatvani@ektf.hu Köszönjük a figyelmet!

×