Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Bodnár Gábor: Osztatlan képzés az ének-zene tanár szakon: tapasztalatok, javaslatok

349 views

Published on

Osztatlan képzés az ének-zene tanár szakon: tapasztalatok, javaslatok

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Bodnár Gábor: Osztatlan képzés az ének-zene tanár szakon: tapasztalatok, javaslatok

  1. 1. Osztatlan képzés az ének-zene tanár szakon: tapasztalatok, javaslatok…
  2. 2. …avagy: ki viszi át a jó gyakorlatokat (a folyamatosan zajló koncepcióváltásokon)?
  3. 3. A változások kényszere – kényszerű változások • Az 1984-es alapítás óta az egyetemi struktúra és az oktatás központi koncepciója is többször megváltozott, de a cél, a tehetséges hallgatók kreatív szaktanárrá nevelése, ugyanaz maradt. • A Zenei Tanszék létrejötte önmagában is jelentős változási kényszer hatására történt, mivel a korábbi tanárképzési rendszer nem bizonyult megfelelőnek. • Az oktatók első tevékenysége az oktatás elindítása és feltételeinek biztosítása volt, ezt elősegítő be- és kimeneti vizsgákkal.
  4. 4. A komplex felvételi és záróvizsga rendszere • Az első évfolyamok számára karvezetés-központú óraterv készült, melyhez magas szintű elméleti és énekes-hangszeres egyéni oktatás társult. • A komplex felvételi vizsga különböző szempontok alapján méri a jelentkezők tudás- és képességszintjét – erre a szisztémára épülnek az oktatási koncepció tematikus blokkjai is. • A komplex záróvizsga a tanulás során megszerzett mennyiségi és minőségi, illetve az összehasonlító- elemzési tudás felmérésére egyaránt ad alkalmat.
  5. 5. Munkaerő-piaci típusú és központilag irányított változások • A kezdeti periódusban a hallgatók és a tanár kollégák által kezdeményezett változtatások a képzési kínálat bővítését eredményezték. • Az ezredfordulót követően a struktúrát már a „felülről” jövő döntések határozták meg. • Ennek első állomása az ELTE szervezeti rendszerének átalakítása volt, majd létrejött a tanárképzés mesterszintű oktatása. • A központi változtatások előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jártak.
  6. 6. Együttműködés a kreativitás és a tanulási motiváció fejlesztéséért • A különböző képzésfajták speciális tárgyainak egyetlen rendszerbe „sűrítése” lehetőséget adott a tehetséggondozó program elindítására. • A hallgatói állomány csökkenése olyan külső kapcsolat felvételét eredményezte, amely az integrált művészetoktatásra épülő tanár-továbbképzés elindítását tette lehetővé. • A Tanárképző Főiskolai Kar megszűnésekor készített módszertani kötetben helyet kaphatott az ének-zene tanulásáról szóló, a tanulók motivációját elősegítő, összefoglaló tanulmány.
  7. 7. Hogyan segítsük az együttműködést a változások jelenlegi szakaszában? • A jelentkezési hajlandóság országos szintű tapasztalatai szerint az ELTE helyzete kedvező, de szükséges a társintézményekkel való kooperáció. • A szakmai társszakokkal párba állítható ének-zene művésztanár szak nem befolyásolja a közismereti szakpárokkal induló ének-zene tanár szak működését. • A „kis és nagy szakok” közötti óraütközések akár mindennapos problémákat okozhatnak. • A különböző együttműködések sok leendő jó gyakorlat forrásául szolgálhatnak a jövőben is.
  8. 8. Köszönöm a figyelmet!

×