A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggései onk2015
A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggései onk2015
A digitális bennszülöttek mítoszának megteremtésével és a laikus közbeszédben való elterjedésével párhuzamosan egyre több felől fogalmazódnak meg a 21. századi tanulóval kapcsolatos konkrét elvárások. Ezek között hangsúlyos a digitális kompetencia megléte is, amelyet a szerzők számos módon közelítenek meg és különböző részterületre bontanak (Calvani, Cartelli, Fini és Ranieri, 2008, Erstad, 2010, Pegrum, 2011, Area és Pessoa, 2012, Ng, 2012, Hinrichsen és Coombs, 2013). A digitális kompetencia mérésének alapját azok a jól körülírt kompetenciák és készségek adják, amelyekről nemcsak szakirodalomi összefoglalókban olvashatunk, hanem a munkaerő-piaci elvárásokat tükröző dokumentumokban is. Az előadásban ismertetett kutatás célja a középiskolás tanulók internethasználattal kapcsolatos ismereteinek, forráskeresési és -értékelési stratégiáinak, valamint a digitális kompetencia kognitív dimenzió összefüggésrendszerének megismerése. A kutatásban 2014 őszi félévében 14 középiskola 38 osztálya vett részt összesen 1037 tanulóval. A digitális kompetenciát mérő teszthez Calvani és munkatársai (2008) Instant DCA (Digital Competence Assessment) tesztjéből adaptáltuk a kognitív dimenzióban mérő feladatokat, Eszter Hargittai (2009) fogalomgyűjteményéből vettünk át néhány fogalmat, a PISA 2012-es matematikai tesztfüzetéből választottunk egyet (OECD, 2012), illetve néhány saját kérdést is alkalmaztunk. A mérőeszköz 16 féle feladatba sűrített itemeit reliabilitás-vizsgálatnak vetettük alá, a Cronbach-alpha értéke megfelelőnek bizonyult (0,712). A kutatás rávilágított, hogy a tanulók forráskeresési és –értékelési stratégiáinak fejlesztése terén még sok teendő van. A varianciaanalízisek eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a szülők iskolai végzettsége a digitáliskompetencia-pontszámból 4%-os hányadot magyaráz meg, ahogyan a tanuló előző évi bizonyítványátlaga is. Az osztály mint független változó esetében volt a legmagasabb a megmagyarázott variancia (36%), azaz hogy a tanulók melyik osztálynak, tanulóközösségnek a tagjai. A digitáliskompetencia-pontszám összefüggést mutatott az iskolai Országos Kompetenciamérésnek a matematikai (r=0,53, p=0,01) és a szövegértés-eredményeivel is (r=0,535, p=0,01). A digitális kompetencia nem függött össze az életkorral, a heti informatikaórák számával, a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy olvasással töltött órák számával sem (p>0,05). A digitális tanulói jellemzők és a hatékony tanulási szokások (Prensky, 2001, Jukes és Dosaj, 2006 nyomán Thompson, 2012) felmérése alapján elkülönített klaszterek (hatékony alkalmazók, közömbösek, eredményorientáltak) a digitáliskompetencia-teszten nyújtott teljesítményükben csak néhány feladat esetében különböznek szignifikánsan. A hagyományosabb tanulási preferenciájú tanulók sem feltétlenül maradnak el a digitális világ kihívást jelentő feladataiban. A digitális kompetencia sem nem veleszületett, sem nem spontán fejlődő, de hozzáértő pedagógusok munkája nyomán fejleszthető.
Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot(20)
Viewers also liked
Viewers also liked(20)
More from Szilvia Tóth-Mózer
More from Szilvia Tóth-Mózer(13)
A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggései onk2015
- 1. A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggései Tóth-Mózer Szilvia, doktorjelölt (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) Dr. KárpátiAndrea DSc egyetemi tanár (ELTETermészettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ) XV.Országos Neveléstudományi Konferencia Óbudai Egyetem Budapest, 2015. november 19-21.
- 2. A digitális kompetencia és a 21. századi készségek tájképe (Ala-Mutka, 2011)
- 3. A digitális kompetencia dimenzióiés alkotóelemei az Instant DCA mérőeszközben (Calvani és mtsai, 2008. 190. o.) • Technológiai hibák felismerése • Felületek azonosítása • A legmegfelelőbb technológiai megoldás kiválasztása • Logikai műveletek végzése • Folyamatok ábrázolása • A való világ és a virtuális közötti különbségtétel • Szövegek kezelése (összegzés, bemutatás, elemzés) • Adatok rendszerezése • Grafikonok kiválasztása és értelmezése • Releváns információ értékelése • Az információ megbízhatóságának értékelése • Személyes adatok védelme • Tiszteletadás az interneten • A szociális és technológiai egyenlőtlenségek megértése
- 4. Vizsgálati eszközök 20 állítás teszt (Kuhn, McPartland, 1954) Internethasználattal kapcsolatos motivációk (Leung, 2003) Internethasználattal kapcsolatos attitűdök (Ng, 2012) Problémás és veszélyes internethasználati skála (Jelenchick, 2014) A digitális bennszülöttekre jellemző tulajdonságok A digitális bennszülöttség kritériumai Digitális tanulói jellemzők és hatékony tanulási szokások (Thompson, 2012) Digitáliskompetencia-teszt Tanulási naplók 7 egymást követő napon át I. szakasz II. szakasz III. szakasz
- 5. Minta 14 iskola, 38 osztály, 1037 tanuló átlagéletkor: 16,24 (szórás 1,4) min. 13, max. 20 év szülők iskolai végzettsége: közel 60%-nak főiskolai vagy egyetemi diplomája van 14 iskola közül 12 esetében elmondható, hogy a 2013-as OKM- en mindkét teszten az országos átlag fölött teljesítettek évfolyam nem összesen fiú lány 8 16 28 44 9 142 120 262 10 149 136 285 11 73 91 164 12 68 55 123 13 31 42 73 összesen 479 472 951
- 6. Feladat tartalma Kapcsolódó digitális kompetenciaterület Technológiai A keresőoldalak találati eredményeinek értelmezése (DCA) használat Internethasználattal kapcsolatos definíciók ismerete (Hargittai, 2009) használat Internethasználattal kapcsolatos szituációk elemzés, dekódolás, használat Piktogramok felismerése, értelmezése dekódolás Kognitív Kulcsszavak megadása (DCA) használat Táblázatok használata (DCA) dekódolás Infografika értelmezése dekódolás Grafikonolvasás (DCA) dekódolás Hierarchikus rendezés (DCA) dekódolás Keresés az interneten (DCA) használat A hiányzó érték megtalálása (DCA) használat A szerző szándékának megértése(DCA) jelentés-teremtés Számításos feladat (PISA 2012) dekódolás Források összevetése (DCA) elemzés Az email tárgyának megadása dekódolás Etikai Idézés (DCA) használat
- 7. Források összevetése 1. forrás 2. forrás Napóleon ellenségeit reggel 7 órakor akarta megtámadni, de a csapatai kimerültek voltak. Napóleon csapatai hajnalban készen álltak a csatára, de a köd megnehezítette a támadás beindítását. A csata két napig tartott. A csata nyolc órán át tartott. 50.000 katona halt meg a csatában. A végén a csatamezőt halott katonák borították. Napóleon úgy gondolta, hogy megnyeri a csatát, még ha okos tábornagya, Berthier marsall nem is tudja támogatni többé. A történészek egyetértenek abban, hogy Napóleon optimista volt a csata kimenetelével kapcsolatban. Napóleon azzal bízta meg Grouchy generálist, hogy akadályozza meg a porosz és a brit sereg egyesülését. Napóleon arra törekedett, hogy megakadályozza a porosz sereg megérkezését a csatamezőre. Amikor délután megérkeztek a porosz csapatok, a csata már zajlott a franciák ellen. Napóleon vereségének egyik oka a porosz sereg megérkezése volt a csatamezőre.
- 8. A források értékelése c. feladatra adott válaszok aránya (%) Források összevetése a feltevés hihető a felvetés további igazolásra szorul a feltevés ellentmondásos 1. állítás fiú 54,1 31,9 14 lány 45,4 36 19 össz 49,9 33,8 16 2. állítás* fiú 10,9 24,9 64 lány 6,5 16,7 77 össz 8,8 21 70 3. állítás fiú 47,4 34,4 18 lány 53,6 32,5 14 össz 50,4 33,5 16 4. állítás fiú 16,4 47,2 36 lány 14,6 42,1 43 össz 15,6 44,7 40 5. állítás fiú 40,7 45,9 13 lány 38,1 48,6 13 össz 39,5 47,2 13 6. állítás fiú 28,8 57,6 14 lány 30,2 57,9 12 össz 29,5 57,7 13
- 9. Internet- használattal kapcsolatos fogalmak 3,1% 40,8% 7,2% 16,9% 3,5% 34,9 % Helyes válaszok aránya a PDF, a CTRL+F, a titkos másolat, a podcast, az RSS és a Creative Commons fogalmak kifejtésénél
- 10. A digitális tanulói jellemzők és a hatékony tanulási szokások (Thompson, 2012) alapján végzett klaszteranalízis eredménye -3.5 -2.5 -1.5 -0.5 0.5 1.5 2.5 3.5 -3.5 -2.5 -1.5 -0.5 0.5 1.5 2.5 3.5 hatékonytanulásiszokások digitális tanulói jellemzők Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak
- 11. A digitális- kompetencia- teszt feladataiban elért eredmények a különböző tanuló- típusoknál 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak
- 12. A digitális- kompetencia- teszt feladataiban elért eredmények a különböző tanuló- típusoknál 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak t=2,5, p=0,01
- 13. A digitális- kompetencia- teszt feladataiban elért eredmények a különböző tanuló- típusoknál 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak t=2,5, p=0,01 t=3,2, p<0,01 t=4,5, p<0,01 t=2,8, p<0,01
- 14. A digitális- kompetencia- teszt feladataiban elért eredmények a különböző tanuló- típusoknál 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak t=2,0, p=0,04 t=2,0, p=0,04 t=2,1, p=0,03 t=2,6, p=0,01 t=3,3, p=0,01
- 15. A digitális- kompetencia- pontszám (%) különbsége a fiúk és a lányok között 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 teljes minta (N=879) fiúk (N=413) lány (N=388) |t|=3,87, p<0,01
- 16. Klaszter nem N átlag szórás |t| p Hatékony alkalmazók fiú 144 55,64 19,69 2,32 0,02 lány 108 49,74 20,30 Közömbösek fiú 131 53,64 17,65 1,9 0,05 lány 128 49,69 14,45 Eredmény- orientáltak fiú 129 58,09 15,27 2,62 0,009 lány 148 53,32 14,96 A digitális- kompetencia- pontszám (%) különbsége a fiúk és a lányok között
- 17. A digitális- kompetencia- tesztpontszám összefüggései * p<0,05; ** p<0,01 Változó F a megmagyarázott variancia értékei %- ban osztály** 12,9 36 iskola** 27,9 30 tanulmányi átlag** 12,2 4 anya iskolai végzettsége** 6,5 4 Mióta vagy aktív internetező?** 8,2 4 Mikor használtál először számítógépet?** 7,4 4 apa iskolai végzettsége** 4,8 3 évfolyam** 4,7 3 iskolai feladatok megoldásának gyakorisága az otthoni számítógépen** 4,7 2 életkor* 3,0 2
- 18. A digitális kompetencia nem függ össze az életkorral, a jelenlegi informatikaórák heti számával, a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy olvasással töltött órák számával, a digitális tanulói jellemzőkkel, a hatékony tanulási szokásokkal, az eszközök hozzáférhetőségével (bármikor használhatja a számítógépet vagy használatán meg kell osztoznia, illetve a rendelkezésre álló IKT eszközök sokféleségével), az elektronikus tanulási környezetek egyes fajtáit előnyben részesítésével.
- 19. Irodalom Ala-Mutka, K. (2011): Mapping DigitalCompetence:Towards a Conceptual Understanding. EuropeanCommission. Joint Research Centre. Institute for ProspectiveTechnological Studies. Calvani,A., Cartelli,A., Fini,A. és Ranieri, M. (2008): Models and Instruments for Assessing DigitalCompetence at School. Journal of e-Learning Je-LKS and Knowledge Society —Vol. 4, n. 3, 183- 193. http://bit.ly/1vP1Z6s Letöltés ideje: 2015. május 17. Thompson, P. M. (2012):The popular profile of the Digital Learner: Technology use patterns and approaches to learning. (Doktori disszertáció) http://bit.ly/1IQmGJt Letöltés ideje: 2015. május 17.
- 20. Köszönjük a figyelmet! Tóth-Mózer Szilvia tothmozerszilvia@gmail.com Kárpáti Andrea andreakarpati.elte@gmail.com
Editor's Notes
- A digitális kompetencia nem mutatott összefüggést az életkorral, a jelenlegi informatikaórák heti számával, a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy olvasással töltött órák számával, a digitális tanulói jellemzőkkel és a produktív tanulási szokásokkal sem (p>0,05). A digitális kompetencia pontszáma korrelált a tanulók kapcsolati-kommunikációs státuszát felmérő kérdések némelyikével: negatív összefüggést mutatott a Facebook-ismerősök számával (r=-0,24, p<0,01), a napi posztok számával (r=-0,07, p<0,05), a napi szinten olvasott posztok átlagával (r=-0,08, p<0,05) és kapott kommentek számával (r=-0,14, p<0,01). Mindemellett a közösségi oldalak mint tanulási színterek kedveltsége is negatív összefüggést mutat a teszten elért pontszámmal (r=-0,12, p<0,01). Nem bizonyosodott be, hogy az elektronikus tanulási környezetek egyes fajtáit előnyben részesítők jobban teljesítenének egy ilyen megmérettetésen.