Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Kommunikációs és médiajog1.    Mely történelmi események, tényezők, globális folyamatok vezettek ahhoz, hogy      szüksége...
cselekményt követ el, az vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű                           munkával vag...
jellege: pozitív-negatív, verbális-non verbális, direkt (közvetlen)- indirekt (közvetett), egyoldalú- inte-        raktív,...
jogi, közigazgatási jogi, büntetőjogi, polgári jogi jogszabályokat. Tehát a kommunikációs jog lényegében egysajátos szempo...
Ezek a normák biztosítják az emberi méltóság tiszteletben tartását, az önrendelkezési és a tájékoztatásijog, valamint a sz...
A kreatív alkotó munka fontos az üzenetek megfogalmazásában, művészi megjelenítésében, oktatási te-        vékenység útján...
ség, vagy az erkölcs védelme, mások jó hírneve, vagy jogainak védelme, a bizalmas informá-                  ciók közléséne...
szabadsága is. A kommunikációs alapjogok (lelkiismereti, vallás, tudomány, művészet, tanítás, tanulás, tüntetés,stb.) gara...
Az AB határozatban fejtette ki, hogy a társadalmi, politikai fejlődésben nagyhatású jelenség a nyilvánosság óriá-si mérték...
egyre növekvő mértékben válik nyilvánossá a nemzetközi fórumok, a parlament, az egyéb állami szer-vek, pártok, önkormányza...
a személyes adatok védelméhez fűződő jogot nem hagyományos védelmi jogként ér-                            telmezi, hanem i...
ingyen lehet hozzáférni a jogszabályokhoz, illetve nyomon lehet követni azok előkészítését, sőt, véleményt islehet róluk a...
− a média az uralkodó hatalom propaganda eszköze, az ellenvéleményeket cenzúrázzák             − a náci Németország kristá...
a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait a valóságnak megfelelően köteles                            ismertetni ...
újságíró definíciója:             − a hivatásszerűen tájékoztatási tevékenységet végző személy        jogai, kötelezettség...
minden műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, nem sértheti az emberi jo-        gokat, tevék...
a napi műsoridő reklámra fordítható része maximalizálva van        a reklámbevételek 65-át kötelező elkülöníteni hazai gyá...
Reklámtevékenység a közszolgálati műsorszolgáltatóknál:        a reklám időtartama nem haladhatja meg a 6 percet, napi átl...
a műsorszolgáltató híreket közlő és politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső        és külső munka...
abban foglaltak megtartását, nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatókról, és megállapítja a műsorszol-            gáltatás...
5. média pluralizmusa,      6. a kommentár hírektől való elkülönítés Az 5. §      7. az erőszakos műsorokat szabályozása  ...
Kommediajog
Kommediajog
Kommediajog
Kommediajog
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Kommediajog

699 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Kommediajog

  1. 1. Kommunikációs és médiajog1. Mely történelmi események, tényezők, globális folyamatok vezettek ahhoz, hogy szükségessé vált ma a kommunikáció szabályozása?Magyarországon a rendszerváltás óta kialakult társadalmi, gazdasági, politikai környezetben jelentős átalakulá-son ment keresztül a magyar jogrendszer. Növekvő jogalkotási kényszer és kodifikációs igény alakult ki, egyreszélesebb körben kell szabályozni a demokratikus állam életviszonyait. A jogalkotási folyamat felgyorsult éskomplexszé vált (15 év alatt a joganyag több mint 1/3-a újult meg, évente kb. 120 tv-t, tehát összesen kb. 2000tv-t alkotott az Országgyűlés)Okai: globalizáció rendszerváltás integráció (pl. EU csatlakozás) multinacionalizáció információs- kommunikációs forradalom: internet, elektronikus kommunikáció térhódítása → infor- mációs társadalom kialakulása gazdasági szektor változása: − gazdasági növekedés, versenyképesség megtartása érdekében informatikai rendszerek: digitális, in- formatikai infrastruktúra, amely behálózza az egész világot − hálózatokban való gondolkodás − globális piacok, szervezetek, kapcsolatok − új ágazatok − számítástechnika- internet-távközlés összefonódása − új munkafolyamatok, technikák, munkarendszerek − időbeli-térbeli távolság áthidalhatósága − fokozódó verseny: versenyelőny kulcsa a profi szervezeti kommunikáció − túlinformált társadalmak létrejötte kommunikációs szakma és tevékenység változása: − kommunikációs szakemberképzés a felsőoktatásban − egyre nagyobb szerepet kapnak a komm. szakemberek − a digitális hálózatok gazdagítják a kommunikációs eszközöket, felgyorsítják és interaktívvá teszik a kommunikációt Kialakult a kommunikáció egyes területeinek szabályozása, jogi eszköztára (új jogterületek, jogágak), amelyek tartománya kiterjed az élet különböző területein történő információ kibocsátásra: egyéni kom- munikáció, igazságszolgáltatás, kormányzati és önkormányzati szektor, média, gazdaság, civil szféra2. A jó hírnév védelmét biztosító polgári- és büntető jogi szabályok A PTK a személyhez fűződő jogok körében szabályozza: − 78 § (2): a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha vki más személyre vonatkozó, azt sértő, va- lótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tűntet fel. − 79 § (1): ha vkiről napilap, folyóirat, rádió, televízió, vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel, az követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tün- tet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás). BTK: Büntetőjogi korlátok: − rágalmazás: (BTK. 179) aki vkiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, az vétséget követ el, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbegyűjtéssel büntetendő − becsületsértés: (BTK 180) (1) aki 179 esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmeg- bízásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben a nagy nyil- vánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen
  2. 2. cselekményt követ el, az vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést ténylegesen követi el. − BTK. 300/C. §: jogtalan haszonszerzés végett számítástechnikai rendszerek működését akadá- lyozó tevékenység, különösen jelentős károkozás esetén akár 10 éves szabadságvesztéssel is sújtható. − levél, megán, üzleti, szolgálati, államtitok megsértése − visszaélés személyes, vagy közérdekű adattal − kegyeletsértés − fogyasztó megtévesztése, vásárlók megkárosítása, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, áru hamis megjelölése, rossz minőségű termék forgalomba hozatala, szerzői jogok védelme, alárendelt megsértése jogérvényesítési fórumok: − Igazságszolgáltatási szervek − ORTT – média, szerzői jog − Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete – internet − Önszabályozó Testület – internet − Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság – médiára vonatkozó jogsértések, spamek − Versenyhivatal – jó hírnév védelme, reklám − Fogyasztóvédelmi Felügyelőség – fogyasztókat ért sérelmek − PSZÁF – fogyasztók védelme leggyakoribb jogi ügyek: − jó hírnév megsértése (hírnévrontás, gyűlölet beszéd, hirdetés) − rágalmazás/becsületsértés − sajtó helyreigazítás (téves tájékoztatás, megtévesztés, félrevezetés) − sajtófigyelői tevékenység/szerzői jogi problémák − médiatörvény megsértése (reklámidők be nem tartása, műsorban a szponzor nevének elhangzá- sa, kiskorúak védelme) − megtévesztő reklámok, fogyasztók megtévesztése − információ illegális gyűjtése (hírlapok feltörése, hírlopás) − kültéri hirdetése (pl. fővárosi fülke hirdetésbotrány, autós reklámok) − sajtószabadság megsértése (pl. a BKV leszedette a választási plakátokat) − adatbázis-kezelés, adatvédelem (DM, SMS kampányok) − e-mail kommunikáció, internetes szemét, spamek3. A kommunikáció fogalmi köre, folyamata és rendszereFogalmi köre: jogi fogalomként nincs definiálva, jelentése átalakulóban van, jelentéstartalma gazdagodik számtalan meghatározás, nincs egységes definíció: − köznapi értelemben: tájékoztatás, hírközlés − hivatalos értelmezés: információk közlése vagy cseréje vmilyen erre szolgáló eszköz, illetve jel- rendszer (pl. nyelv, gesztusok, média, stb.) útján − tágabb értelemben: közlemény, összeköttetés, kapcsolat, érintkezés latin eredetű szó: „communicatio”, „communicare” szógyökérből és „commonus” =közös szavakból ered: amikor kommunikálunk, közösséget akarunk létrehozni minden közösség, társadalom létezésének, működésének alapfeltétele formai megnyilvánulásai (jelrendszer) és az üzenet tartalma jelentős fejlődésen ment keresztül, emberi- ség fejlődéstörténetével párhuzamos ma már külön tudományterület és iparág a kommunikáció területe 2 nagy elméleti megközelítés: 1. matematikai kommunikációelmélet: a komm. mint jelenség alapegységére, az információra és annak matematikai törvényszerűségeire fókuszál, kiemelkedő képviselője Weaver („a kommuniká- ció minden olyan eljárás, amellyel egy tudat behatást gyakorol a másikra”) 2. társadalmi kommunikációelmélet: a komm. humán vonatkozásaira fókuszál és társadalmi vi- szonyként fogja fel
  3. 3. jellege: pozitív-negatív, verbális-non verbális, direkt (közvetlen)- indirekt (közvetett), egyoldalú- inte- raktív, magán- nyilvános, egyéni- szervezeti- tömegkommunikáció, aktív- inaktív, proaktív- reaktív, stb. A kommunikáció jellegét tekintve a legfontosabb a cél szerinti csoportosítás: az alapján lehet a kom- munikációs tevékenységeket osztályozni, szakterületekre bontani. (pl. pr, reklám, direkt marketing, stb.) szintjei: − 1. szint: személyen belüli (intraperszonális) − 2. szint: személyek közötti (interperszonális) − 3. szint: szervezeti (ill. csoport) − 4. szint: társadalmi − 5. szint: globális (szupranacionális): világméretűFolyamata:A kommunikáció minden esetben folyamatot takar, folyamatjellege van. A kommunikációs folyamatok közösvonása: valaki, valamiről, valamit, valamilyen célból, valamilyen módon, eszközzel valakinek, valamilyeneredménnyel, hatással el akar mondani. E szerint a kommunikáció általános jegyei: a közlő, a befogadó, az üze-net konkrét tárgya és tartalma, a közlés eszköze, a célja, valamint a hatása = kommunikációs folyamat elemei.Rendszere:A kommunikáció különböző szintjein belül megkülönböztetünk egyéni, szervezeti ( vagy csoport) és tömeg-kommunikációt. A három közül a legfontosabb a tömegkommunikáció, hiszen ez képes a közvéleményt legin-kább befolyásolni és alakítani az egyéni és társadalmi tudatot.A kommunikáció kp-jában mindig az információ áll. A mai modern informatikai rendszerek, a világháló és amobil-kommunikációs eszközök segítségével bárki képes tömegkommunikációs hatás kiváltására. a modernvilágban a tömegkommunikációs forma a jellemző, azonnal képes eljuttatni az információt széles tömegekhez. Atömegkommunikációs eszközök is intézmények összessége a média, amely információt közvetít a társadalomfelé. A társadalmi kommunikáció rendszerét tehát a társadalmat alkotó egyének, csoportok, szervezetek kommu-nikációjának összessége alkotja, amely az egész társadalmat behálózza.4. A kommunikációs jog meghatározása, rendszertani helyzete, szabályozástani osztá- lyozásaMeghatározása:A társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok megváltozása miatt a jogviszonyokban is változások történtek, újjogszabályok, sőt jogágak, jogterületek születtek. Az új normaalkotások igénye a kommunikáció tekintetében ismegjelent, kialakultak a kommunikációs szakmához kapcsolódó jogágak: médiajog, marketingjog, reklámjog,sajtójog, infokommunikációs jog, internetjog, szerzői jog, public relations jogi szabályozása, valamint a tételesjog számos területe szabályoz valamilyen kommunikációs kérdést. A kommunikációnak jelentős szerepe vanjogalkotás, törvényhozás, jogalkalmazás és jogértelmezés területén is, évről évre emelkedik azon jogesetek szá-ma, amelyek kommunikációhoz, kommunikációs tevékenységhez kapcsolódnak.A kommunikációs iparág és a jog fejlődésének hatására a kommunikációhoz kapcsolódó jogok külön területetalkotnak, mely folyamatosan bővül. „Kommunikációs jog” terminológia nem létezik a szakirodalomban, azon-ban átszövi az egész jogrendszert, alapját az alkotmányos normák, a véleménynyilvánítás szabadsága, sajtósza-badság és információszabadság alkotják. A kommunikációs jog összegzi a többi jogterület kommunikációhozkapcsolódó részterületeit, igen szerteágazó, a jogtudomány számos területének eredményeit is felhasználja.Rendszertani helyzete:A kommunikációs jog tárgya a jogtudománynak, de hagyományos értelemben nem képez külön jogágat, annakugyanis egyéb feltételei vannak: egynemű társadalmi viszonyokat szabályozzon szabályozás módszere jellegzetes, homogén legyen önálló törvényben legyen szabályozva a terület egyetemen önálló tanszékkel rendelkezzen a jogi karokon külön tantárgy legyen rendelkezzen saját tankönyvvel társadalmilag fontos kérdés legyenBár a kommunikációs jog a társadalom szempontjából igen fontos kérdés, mégsem képez külön jogágat, mertnem nincs egy egységes összefoglalása, nem rendelkezik homogén joganyaggal, egyaránt tartalmaz alkotmány-
  4. 4. jogi, közigazgatási jogi, büntetőjogi, polgári jogi jogszabályokat. Tehát a kommunikációs jog lényegében egysajátos szempont szerint csoportosítja a hagyományos jogágak joganyagát, azokat a rendelkezéseket foglaljaössze, amelyek a kommunikációhoz kapcsolódnak. Számtalan részterület tartozik hozzá, melyek összefüggnek,közös alapelvek és intézmények fogják össze. A kommunikációs jogi normák közt valamennyi jogforrás megta-lálható, törvényi és alsóbb rendű szabályok szintjén van szabályozva, a hiányzó szabályokat pedig az etikai kó-dexek, EU előírások és esetjogi normák adják, valamint az ön - és társszabályozás.Az információs társadalomban a kommunikációs eszközök, csatornák, formák és szakmák integrációját a tör-vényalkotásnak is követnie kell. (pl. UK-ban megszületett az első kommunikációs törvény, a CommunicationsAct of 2003) Magyarországon is szükség lenne egy olyant törvényen, amely lefektetné a legfontosabb kommuni-kációs alapelveket, alapfogalmakat, a kommunikációs tevékenységek működésének alapvető normáit, az üzene-tek és eszközök szabályozását, tehát a média reformját.Szabályozástani osztályozása:A kommunikációs jog a klasszikus joganyagok (közjog, magánjog, büntetőjog) egyes vonatkozásait egyesíti akommunikáció látószögéből.A kommunikációs jogi szabályozás csoportosítása: szabályozás irányultsága szerint: tartalom -, piaci belépés-, infrastruktúra-, és technológiaszabályozás szabályozás területi hatóköre szerint: nemzetállamon belüli és nemzetek feletti (regionális, globális) a szabályozás által átfogott ágazatok szerint: általános és különös vagy szektorális, amely lehet szokásos és indokolt (az általános nem tesz különbséget az ágazatok között, a szektorális igen, kifejezetten a kommunikációs ipar 1-1 ágazatára vonatkozik) a szabályozás normáinak jogforrásban való elhelyezkedése szerint: nemzetközi, szupranacionális, al- kotmányi, törvényi és alsóbb rendű jogi normák egyéb osztályozási módok5. A kommunikációs jog megnyilvánulási területei, a jogi szabályozás elemei (a leg- fontosabb törvények és szabályok) és azoknak a kommunikációhoz való kapcsolataA kommunikációs jog megnyilvánulási területei:A kommunikációs forradalommal, a tudományos-műszaki haladással és fejlődéssel (könyvnyomtatás, telefon,rádió, tv, telefax, számítástechnika, internet, stb.) a gondolatközlés, véleménynyilvánítás, tájékozódás, tájékozta-tás befolyásolás lehetőségei és formái is növekedtek. Korunkra az információs igények és az információ rohamosgyarapodása jellemző. A távközlési-tömegközlési intézményeknek, eszközöknek óriási szerepük van a kulturális,gazdasági, társadalmi és politikai életben, ezért a kommunikációra vonatkozó törvényi és alkotmányi szabályo-zások nagyon fontosak.A kommunikáció számos megnyilvánulási területei részben már szabályozottak, az ezekre vonatkozó jogi nor-mák speciális rendszert alkotnak. Ezeket megközelíthetjük a kommunikációs szakterületek szerinti csoportosításáltal: általános: kommunikációs jogok különös: prjog specifikus: reklámjog társjog: média – és szerzői jogA rendszer alapját a kommunikációs alapjogok alkotják, melyek a rendszer általános részét képezik. Ezekből azalkotmányi rendelkezésekből levezethetőek a származtatott jogok, szektorális és alsóbbrendű jogszabályok,melyek együtt képezik a rendszer különös részétA megnyilvánulási területek: személyek közti kommunikáció: a személyek egymás közötti vagy társadalmi, gazdasági, állami szer- vekkel történő napi kommunikációja, a nyilvánosság előtti kommunikációja, illetve a személyes adatok, információk köre alkotja megjelenési formáit. Főbb törvények: − PTK 1959. évi IV. törvény: személyek polgárjogi védelmét biztosítja: a személyiségi jogok és a személyhez fűződő jogok köre − információszabadságról szóló tv. − önkormányzati tv. − választási tv. − adatvédelmi tv. − fogyasztóvédelem jogi normái − munkajogi vonatkozások
  5. 5. Ezek a normák biztosítják az emberi méltóság tiszteletben tartását, az önrendelkezési és a tájékoztatásijog, valamint a szükséges titoktartási kötelezettségek érvényesülését.piaci kommunikáció: a marketing-kommunikáció elemei: reklám, direkt marketing, személyes meg-győzés, eladásösztönzés, közvélemény -, piac-, és az egyéb marketing célú kutató tevékenység képezike terület összetevőit. Ezek közül kiemelt figyelmet kíván a közvetlen üzletszerzés (ügynöki, üzletkötői,céglátogatói tevékenység), amely a direkt megkeresés módszerével végez tájékoztató tevékenységet, ki-egészítő szolgáltatásokat, melyek célja termék vagy szolgáltatás ajánlása, hirdetéstovábbítás, fogyasz-tók, kereskedelmi partnerek tájékoztatása üzletkötés érdekében.Ez a terület viszonylag jól szabályozott: − reklámtevékenységről szóló tv. (1997. évi LVIII. tv és annak módosítása: 2005. évi LXVII. tv) − elektronikus kereskedelemről szóló tv. − versenytörvény − reklámfeliratokra vonatkozó tv. (gazdasági reklámok, üzletfeliratok, egyes közérdekű közle- mények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. tv) − direkt marketingre vonatkozó rendelkezések (közvetlen üzletszerzés és kutatás adatkezelési szabályairól szóló 1995. évi CXIX. tv) − alsóbbrendű jogszabályok, szektorális szabályozás (gyógyszerpiacra, dohánykereskedelemre vonatkozó normák, etikai kódexek)szervezeti kommunikáció:Megnyilvánulási területei: pr, a szervezetek külső és belső kommunikációs tevékenységei (sajtófigye-lés, szóvivői tevékenység, elektronikus kommunikáció, szponzoráció, CSR- társadalmi felelősségválla-lás, rendezvényszervezés, lobbi tevékenység, közérdekű és személyes adatok kezelése, stb.), melyekcélja a tájékoztatás, az adott szervezet jó hírnevének és kapcsolatainak építése, környezetével kölcsönösbizalom kialakítása, fenntartása.Vonatkozó szabályok: − a szponzorációt ágazati szabályozásban találhatjuk (pl. sportról szóló 2004. évi I. tv. 33-37. § szabályozza a sport szponzorációt)− a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról, azaz a közjó szolgálatáról a számvitelről szóló 2000. évi C. tv 95-96. §, 134. § rendelkezik (az EU direktíva rendelkezéseit tartalmazza) − lobbi tevékenységről szóló tv. − rendezvényszervezésről szóló jogszabály − a szerzői jogi törvény sajtófigyelésre vonatkozó szabályai − alsóbb rendű jogszabályok a tájékoztatási, szóvivői tevékenységről − nagyobb szervezetek belső szabályozása (pl. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommu- nikációjának rendjéről) − etikai, magatartási, viselkedési kódexek, tájékoztatási szabályzatok − önszabályozásA szervezeti kommunikáció területeinek nagy része szabályozatlan, vagy hiányosan szabályozott.tömegkommunikációs eszközök (médiumok):Megnyilvánulási területei: a médiai, azaz a közvetítő eszközök összessége (nyomtatott sajtó, rádió, tele-vízió, mobil kommunikáció, internet, kül - és beltéri hirdetőfelületek)Legfontosabb jogszabályok: − sajtótörvény − médiatörvény − frekvenciagazdálkodásról szóló tv. − elektronikus kereskedelmi, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdé- seiről szóló 2001. évi CVIII. tv (weboldalak, világháló üzemeltetésére, e-mailekre vonatkozó szabályozás) − hirdetési felületek jogszabályai (minisztériumi vagy önkormányzati rendeletek szabályozzák, pl. közúti hirdetések, reklámok, közúti jelzések, stb.) − médiumokra vonatkozó rendelkezések találhatóak még a az EU joganyagban, esetjogban, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntéseiben, médiaetikai kódexekben is. −kommunikációs üzeneteket megjelenítő, kreatív alkotások:
  6. 6. A kreatív alkotó munka fontos az üzenetek megfogalmazásában, művészi megjelenítésében, oktatási te- vékenység útján történő terjesztésében. Vonatkozó jogi normák: − szellemi alkotásokhoz fűződő jogok: a szellemi, művészi, tudományos alkotások védelmét biz- tosító szerzői jogi törvényA jogi ügyek gyakorisága és a jogkövető magatartás hiánya magyarázható azzal, hogy hiányzik a kellő szabályo-zás és tisztázatlan a szabályozási háttér. A „kiskapuk” megtalálása, a joghézagok kriminalizálnak.6. A kommunikációs jogok nemzetközi alap dokumentumai és annak ismertetéseA kommunikációs jogok vizsgálatához elengedhetetlen a nemzetközi alapdokumentumok áttekintése, melyektöbbnyire a véleménynyilvánítás szabadságát rögzítik, amely a kommunikációs jogok kiindulópontja, melyeketmár elismertek alapvető emberi jogként.Nemzetközi alapdokumentumok: 1789: Az ember és polgár jogainak deklarációja: a ma hatályos francia alkotmány is erre hivatkozik 11. cikkely: „Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban, de a törvényben megál- lapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal.” USA alkotmány: szinte korlátlan szólás és véleményszabadság 1. kiegészítés: „ A kongresszus nem alkothat törvényt vallás alapítása vagy vallás szabad gyakorlása eltiltása tárgyában, nem csorbíthatja a szólás – vagy sajtószabadságot, nem csorbíthatja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.” a II. vh után kezdődik az emberi jogok nemzetközivé válása, azaz az emberi jogok katalógusának nem- zetközi egyezményekbe foglalása: − 1949. ENSZ – Emberi Jogok Nyilatkozata: az első nemzetközi emberi jogi dokumentum, amely rendelkezik a kommunikáció szabadságról. 19. cikke: „Minden személynek joga van a vélemény – és kifejezés szabadságához, amely ma- gába foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra va- ló tekintet nélkül kutathasson, átvehessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kife- jezési módon.” − 1966. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése – Polgári és politikai jogok nemzetközi egység- okmánya: 19. cikke: • nézetei miatt senki sem zaklatható • mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, ez a jog magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélkül – szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése sze- rinti módon történő keresésének, megismerésének és terjesztésének szabad- ságát is. • a cikk 2. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges köteles- ségekkel és felelősséggel jár. Ennél fogva bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a tv. kifejezetten megál- lapít, és amelyek mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, il- letőleg az állambiztonság vagy a közrend, közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. regionális egyezmények: − Európa Tanács 1950 – Emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló egyezménye: 10. cikk: a kommunikáció szabadságáról szól: mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. E cikk nem képezi akadályát annak, hogy az álla- mok rádió –, mozgókép- vagy televízió vállalatok működését engedélyhez kössék. E kötele- zettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak, vagy szankcióknak vethető alá, ame- lyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbizton- ság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegész-
  7. 7. ség, vagy az erkölcs védelme, mások jó hírneve, vagy jogainak védelme, a bizalmas informá- ciók közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének vagy pártatlanságának fenn- tartása céljából. − EU – Maastrichti szerződés: az EU tiszteletben tartja az alapvető jogokat mint a közösségi jog általános alapelveit és rögzíti az információk szabad áramlásának biztosítását. − a 70-es években a közösségi jog általános jogelvei közé emelte az alapvető emberi jogokat. − egyéb európai normák: • 1958: Európai Gazdasági Közösség Szerződése: szabad verseny szabályozása (85- 90. cikkely) • 1978: címkézéssel kapcsolatos szabályozás • 1984: félrevezető reklámmal kapcsolatos szabályozás • 1991: dohánytermékek reklámozásáról szóló javaslat; összehasonlító reklámozásról szóló javaslat • 1998: a határokat átlépő televíziózásról szóló nemzetközi egyezmény (Mo-on is)A véleményszabadság körébe tartozó jogok szabályozása az európai jogrendszerekben az alkotmány szintjére isvonatkozik (pl. 1949: német alaptörvény, amely az 1989-es magyar alkotmányozásra is hatott)7. A kommunikációs jog alkotmányi szabályozásaA rendszerváltáskor a demokrácia, a nyilvánosság és jogállam fontos kérdések voltak. A nyilvánosság jogrend-szere, főleg a szabadságjogok hiányos volt ez idáig, amelyen az 1989-90. évi alkotmányozás változtatott, meg-született az alapjogi katalógus.A jelenleg hatályos, de többször átalakított alaptörvény (1949. évi XX. tv.) tartalmazza a polgárok alapvető joga-it és kötelezettségeit, tehát a szabadságjogokat, kommunikációs jogokat, az állami szervezetre és a demokratikusjogállam gazdasági-társadalmi berendezkedésére vonatkozó alapelveit.A Magyar Köztársaság jogrendje elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja a nemzet-közi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját, garantálja a nemzetközi dokumentumban rögzített ember-,szabadság-, és kommunikációs jogok érvényesülését hazánkban (Alk. 7-8. §), valamint az állam elismeri azember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait, melyek tiszteletben tartása és védelme a kötelessége.Az alapjogok érvényesítésének feltételeit, a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat alkotmánybanrögzített törvények szabályozzák: • személyes adatok védelméről szóló tv. • közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló tv. • a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletét, vezetőik kinevezése • a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről szóló tv. • a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló tv. • sajtóról szóló tv. • jó hírnév, magántitok és a személyes adatok védelme • a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága • véleménynyilvánítás és sajtó szabadsága • a gyülekezési jogról szóló tv. • az egyesülési jogról szóló tv.Az alapjog védelmének intézménye az Alkotmánybíróság., de fontos szerepe van benne az országgyűlési biztos-nak is. A fent említett jogok alkotják a kommunikációs jogok alapjait.8. A véleménynyilvánítás szabadsága és annak korlátaiA hatályos magyar alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van szabad véle-ménynyilvánításra (61. §) Ez egyrészt szubjektív jog, másrészt a demokratikus közvélemény kialakulásával ésműködésének fenntartásával kapcsolatos állami kötelezettség,Az Alkotmánybíróság 1992-ben foglalkozott először a véleménynyilvánítás fontosságával, e szerint a vélemény-nyilvánítás és a sajtószabadság a demokratikus társadalom alapvető értéke, kitüntetett szerepük van az alkotmá-nyos alapjogok között. Hierarchiában közvetlenül az élethez és az emberi méltósághoz való jogok után követke-zik. A szólás – és sajtószabadság tartalmazza valamennyi médium szabadságát, az informáltsághoz való jogot, azinformációszerzés szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik a művészi,irodalmi alkotások szabadsága, azok terjesztésének szabadsága, tudományos alkotás szabadsága és a tudományosismeretek tanításának szabadsága is. Egyes nézetek szerint a kommunikációs jogok körébe tartozik az egyesülés
  8. 8. szabadsága is. A kommunikációs alapjogok (lelkiismereti, vallás, tudomány, művészet, tanítás, tanulás, tüntetés,stb.) garantálják bármilyen kommunikációnak, azaz kifejezésnek a szabadságát, ezért véleménynyilvánítás sza-badsága helyett jobb a kifejezés szabadsága kifejezés használata. (A kifejezés magában foglalja a gondolatot,véleményt, hitet, meggyőződést, megérzést, stb. is)Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kifejezés szabadsága körében az egyéni véleménynyilvánítás, a közvé-lemény kialakulása és a minél szélesebb körű tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás szabadsága alkot-mányos védelmet élvez, tehát a véleménynyilvánítás részben önkifejezés, szabad kibontakozás lehetősége. Akommunikációhoz való jog mindenkit megillető morális jog, alapja az autonómia. Ez nem csupán alanyi jog,hanem a jog intézményes oldalának, azaz a közvéleménynek mint politikai intézménynek az elismerését is ki-mondja, tehát a véleménynyilvánítás működteti a társadalmi nyilvánosságot.Az Alkotmányban a véleménynyilvánítás szabadsága a szabad kommunikációt biztosítja, de nem annak tartalmá-ra vonatkozik. Így tehát pl. szélsőséges nézetek hangoztatása esetében nem a vélemény tartalma, hanem a közlésközvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását és polgári jogi vagy büntető-jogi felelősségre vonását. (Alkotmány Bíróság határozata)A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai: • csak törvény által korlátozható • a demokratikus egyensúly fenntartása miatt szükséges korlátozni a másokat sértő közléseket • a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni • a véleménynyilvánítás szabadsága általában mindenfajta közlés szabadságát jelenti, függetlenül annak módjától, értékétől, erkölcsi minőségétől és valóságtartalmától. • a szabad véleménynyilvánítás határainak meghúzásakor különbséget kell tenni tényközlés és értékítélet között • a közügyeket intéző szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága alkotmányos érdek • a szabad véleménynyilvánítás jogának része a hallgatáshoz való jog, viszont nem része a meghallgatás- hoz való jog9. A sajtószabadság tartalma, felelősségi kérdései és korlátaiA hatályos magyar alkotmány kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Aszólás- és sajtószabadság alkotmányos szabadságjog, kommunikációs alapjog, melynek anyajoga a vélemény-nyilvánítási szabadságjog. A sajtó- és szólásszabadság külön nevesített jog, felölelik valamennyi médium sza-badságát és a tömeges kifejezés szabadságát jelentik.A sajtószabadság klasszikus követelményei: cenzúra tilalma: a tartalmakat az alkotmányos védelem nevében tilos cenzúrázni. Azonban alkotmá- nyos értelemben nem a cenzúra a nem állami szerv által (pl. tulajdonosi, szerkesztői jogok gyakorlása által) végzett előzetes tartalomellenőrzés. Erre újságírói etikai szabályok vonatkoznak, bár a jogi szabá- lyozás biztosítja az újságírói autonómiát. A sajtótörvénynek továbbá az is eleme, hogy az újságíró neve alatt kizárólag az ő hozzájárulásával közölhető olyan anyag, amelynek tartalmát a szerkesztő megvál- toztatta. Az AB szerint nem minősül cenzúrának, ha az ügyész mint a közhatalom gyakorlója előzetes ellenőrzést végez és bírósági döntés nélkül a lap terjesztését felfüggeszti. Továbbá az utólagos ellenőr- zés és az azzal kapcsolatos felelősség érvényesítése sem minősül cenzúrának. A sajtótermék terjeszté- sének utólagos megtiltás mint a sajtó útján elkövetett jogsértés jogkövetkezményeire is csak a törvény- ben meghatározott esetekben kerülhet sor. időszaki lap engedély nélküli alapításának joga publikációk közlésénekA sajtónak fontos szerepe van a demokratikus társadalomban, a közvélemény alakulásában, a demokratikusintézmények hatékony működésében, a hatalommal, erőfölénnyel vagy más helyzettel való visszaélés mellőzé-sében, leleplezésében, valamint a monopóliumok létrejöttének megelőzésében.Ezek biztosítása érdekében az állam különböző erősségű beavatkozásokkal, szabályozásokkal élhet: sajtó alapjogát képző sajtótörvény (1986. évi II. tv.) (eredetileg a nyomtatott és elektronikus médiumok- ra vonatkozott) médiatörvény: a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. a legdinamikusabban fejlődő médium, az internet szabályozása hiányos, sokkal nyitottabb hozzáférést biztosít, valamint új normaalkotást is igényel. (Ma az internet a leggyorsabb hírközlő, rövid időn belül a legnagyobb információs hatalom az online médiatulajdonosok kezében lesz, ezért az államnak szüksége van megfelelő szabályozások kialakítására, amely azonban nem korlátozza a szólás és véleménynyilvá- nítási szabadságot)
  9. 9. Az AB határozatban fejtette ki, hogy a társadalmi, politikai fejlődésben nagyhatású jelenség a nyilvánosság óriá-si mértéke. A nyilvánosságot meghatározza kommunikációs eszközök folyamatos technikai bővülése, a tájéko-zódás, tájékoztatás, befolyásolás lehetőségei és alkalmazott formái befolyásolják, ezért indokolt a hamis infor-mációk szembeni védekezés eszközeinek erősítése. A hazai és nemzetközi jogtudomány eltérő befolyásolásttulajdonítanak az írott, elektronikus és online médiának.(A rendszerváltás előtti alkotmány rendelkezik a szólás – és sajtószabadságról, de leszögezi, hogy ezt a jogotcsak a szocializmus és a nép érdekeinek megfelelően lehet alkalmazni.)A sajtószabadság felelősségi kérdései: sajtó: a felelősségi kérdéseket a sajtótörvény a 18. §-ban szabályozza: a sajtószerv működésében a kia- dó, illetve a nyilvános közlést végző, a szerv vezetője, valamint a szerkesztő tartozik felelősséggel, de csak a törvényben foglalt kötelezettségek tekintetében. A rendelkezések megsértése esetén büntetőjogi, szabálysértési, polgári jogi vagy munkajogi fegyelmi következményeket kell alkalmazni, önálló sajtó- jogi konzekvencia nincs. elektronikus média: a médiatörvény foglalkozik a műsorszolgáltatók felelősségével és önálló szankci- ókat rögzít. E szerint a műsorszolgáltató felel a tartalomért, amelyért minden esetben a műsorszolgálta- tóé a felelősség. A törvény megsértése esetén általános felelősségi szabályok mellett sajátos eljárási rendet és médiajogi jogkövetkezményeket kell alkalmazni. online média: az online szolgáltatások esetében a közvetítő szolgáltatók nem válogatnak az informáci- ók között. A rájuk vonatkozó sajátos felelősségi szabályokat az elektronikus kereskedelmi törvény sza- bályozza. A 7. § szerint a szolgáltató nem köteles előzetesen ellenőrizni az információk tartalmát, vala- mint arra sem köteles olyan tényeket keresni, amelyek jogellenes tevékenységre utalnak. Ezt az indo- kolja, hogy az információ hatalmas mennyiségű, ellenőrzése ezért technikailag lehetetlen, valamint az ellenőrzés beavatkozást jelentene a magánszférába és a véleménynyilvánítási szabadságba. A saját ér- dekkörből származó online tartalmak közvetítése esetén a szolgáltató teljes körűen felelős. A felelősség mértéke attól függ, hogy a szolgáltató mekkora befolyással rendelkezik a tartalom fölött.A sajtószabadság korlátai: a sajtószabadság a szerkesztési szabadság által a szerkesztési tevékenységet végző sajtótermék összeál- lításával, megszerkesztésével saját véleményét is kifejezi. a véleményt korlátozzák az egyes tartalmakra, közlésekre vonatkozó korlátozások (pl. szexuális, erő- szakos tartalmak) a szerkesztési szabadságot az is korlátozhatja, ha olyan közlemény közzétételére vannak kényszerítve, amelyet maguktól nem tennének közzé. mivel cenzúra nem alkalmazható a tartalmak esetén, ezért a nem állami, hatósági szerv általi ellenőrzés nem minősül cenzúrának, ez azonban korlátozhatja a sajtószabadságot. emberi méltóság védelme (büntethető: pl. rágalmazás, becsületsértés)10. Az információ szabadság tartalmaA kommunikációs forradalom kezdete (XX. sz. utolsó évtizede) óta általános jelenség, hogy: az állam és gazdaság működéséhez, társadalmi tevékenységekhez egyre több infora van szükség a demokratikus működéshez meg kell valósulnia a nyilvánosságnak és az információk szabad áramlásá- nak az információs társadalmakban egyre nagyobb szerepe van a nyilvánosságnak a jogi védelemnek kellően szabályozottnak kell lennieTartalma: az információs alapjogok alkotják (állam és állampolgár kapcsolatában megjelenő tájékoztatást, közér- dekű adatok nyilvánosságát biztosító jogok) információszabadság = tájékozódáshoz, tájékoztatáshoz, közérdekű adatok megismeréséhez, közhatalmi szervek működésének átláthatóságához és az információk terjesztéséhez való jogok összessége mindenkinek joga van a tájékozódásra és bizonyos tartalmú tájékoztatásra: információt nem csak keres- ni, gyűjteni, hanem terjeszteni is lehet a nyilvánosság korunkra jellemző mértékét a kommunikációs technikák folyamatos bővülése, lehetősé- gei, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tömegközlés szabadsága és az információs szabadságjog hatá- rozzák meg
  10. 10. egyre növekvő mértékben válik nyilvánossá a nemzetközi fórumok, a parlament, az egyéb állami szer-vek, pártok, önkormányzatok, köztestületek, érdekszervezetek, a hivatali munka és a civil szervezetekműködéseaz információszabadság folyamatai és garanciái megjelennek az EU Alkotmányban is: − a jó kormányzás és a civil társadalom biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei hi- vatali munkájuk során a nyilvánosság elvének tiszteletben tartásával járnak el − mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, amely jog magában foglalja a vé- leményalkotás szabadságát, információk és eszmék megismerésének és közlésének sza- badságát anélkül, hogy abba hatósági szerv beleavatkozhatna. A tömegtájékoztatás sza- badságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.hatályos Alkotmányunk szerint: − a kommunikációs jogok lehetővé teszik a közügyekről való tájékoztatást, amely az infor- mációs szabadságot alapjoggá tette (az alkotmányos alapjogok katalógusának új eleme- ként) − nem hagyományos szabadságjog, inkább igény a közérdekű információk közzétételére − a passzív szerep mellett a komm. jogok eszközként szolgálnak a politika befolyásolására a gyűléseken, politikai célú egyesüléseken, a nyomtatott, és elektronikus sajtón és az Inter- neten keresztülez az alapjog különbözik az információs önrendelkezési jogtól, amely a személyes adatok feletti rendel-kezési jogot és annak védelmét jelentia véleményszabadság gyakorlásának és a demokratikus közvélemény kialakulásának feltétele: − állam működésének és közfeladatoknak a nyilvánossága − tv-hozás és igazságszolgáltatás nyilvánossága − kormányzati, közigazgatási apparátus nyilvános működésének igényevonatkozó jogszabályok: − Alkotmánybíróság határozata: nyílt, ellenőrizhető közhatalmi tevékenység: az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése (demokratikus működés alapja, jogállami berendezke- dés garanciája) az állam működésének átláthatatlansága veszélyezteti a szabadságjogokat az info. szabadság, az információhoz való hozzáférhetőség feltétele a véleménynyil- vánítás szabadsága és a közvélemény kialakulása a közvélemény és a nyilvánosság fogalma szorosan kapcsolódnak − Alkotmány: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, terjessze a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló tv. elfogadásához az ogy. képviselők 2/3- ának szavazata szükséges a közérdekű adatok nyilvánossága az információszerzés szabadságának részeként is értelmezhető, az erre vonatkozó jogot alkotmányos alapjogként garantálják, amely a kommunikációs jogok együtteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismertségét, biztosítását jelenti és a demokra- tikus jogállamiság alkotmányos biztosítékát. (ezen jog biztosítása az államszervezet- től aktív tájékoztató szerepet igényel, másrészt az államnak és szervezeteinek is érde- ke, hogy az információkat biztosító információs rendszerek adattartalma minél széle- sebb körben felhasználható legyen) az adatalanyok érdeke, hogy a magánélet bizonyos szűkebb szférájába, vagy az üzleti titkok körébe tartozó adatait és információit még az állam illetékes szervei is csupán meghatározott és az adatalanyok által ismert célra használhassák fel az alkotmány módosításával a kommunikációs jogok közé bekerült a személyes ada- tok védelméhez fűződő jog is mint alapjog az adatok védelméhez való jog tartalma: az egyén maga rendelkezik személyes adatai- nak feltárásáról, felhasználásáról, személyes adatot felvenni és felhasználni csak az érintett beleegyezésével szabad, mindenki számára ellenőrizhetővé kell tenni az adat- feldolgozás folyamatát (tehát hogy ki, hol, mikor, milyen célra használja fel adatait) → az Alkotmány rendszerváltáskori módosításakor került be a kommunikációs alap- jogok közé a személyes adatok védelméhez fűződő jog is mint alapjog („A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlak sértetlenségéhez, va- lamint a magántitkok és a személyes adatok védelméhez való jog.”)
  11. 11. a személyes adatok védelméhez fűződő jogot nem hagyományos védelmi jogként ér- telmezi, hanem információs önrendelkezési jogként csak törvény rendelheti el a személyes adatok kötelező kiszolgáltatását és korlátozhat- ja az információs önrendelkezés alapvető jogát, de csak ha az nem érinti a jog lénye- ges tartalmát, mivel csak így alkotmányos az információs önrendelkezési jog érvényesülése az információs társadalom alkotmá- nyosságának egyik alappillére − Elektronikus info. szabadságról szóló 2005. évi XC. tv: Mo-on az információs jog fejlődését jelzi, ugyanis a jog megteremtésének célja, hogy átláthatóbb legyen az állam működése és a közérdekű adatok hozzáférhetőségét megkönnyítse. (az új technológiák lehetőségei miatt igé- nyelt a kérdés önálló jogszabályba foglalást és nem a személyes adatok védelméről és a közér- dekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben rendelkeznek róla) − EU irányelv: személyes adatok védelméről és szabad áramlásról, melyben leszögezik, hogy a személyes adatok áramlását akadályozó korlátok eltávolítása céljából fontos az egyéni jogok és szabadságjogok azonos védelmi színvonala.11. Az információszabadság korlátai, az adatok és a jogalkotás nyilvánosságaAz információszabadság korlátai:Az információszabadság a véleményszabadság mint anyajog nevesített jogaként értelmezett, amely kitüntetettalkotmányos védelemben részesül. Alkotmánybírósági határozat: a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdek ütközhet más ér- dekekkel, amely az információszabadság korlátozását igényelheti. Ez a korlátozás akkor tekinthető al- kotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése indokolja. Adatvédelmi tv. 19. §: az állam érdekeinek védelmében korlátozza az információszabadságot az állam- titok, szolgálati titok és a belső használatra készült adat, illetve a gazdasági szervezetek üzleti titkai a szervezet üzleti érdekeinek védelme érdekében. (adatvédelmi tv. 19. §) PTK 83.§: a személyes adatok védelme az érintett személyiségi jogait, polgári jogi védelmét garantálja: a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. A jogsértés polgári jogi igényeket támaszthat. BTK 177-178. §: a büntetőjogi védelmet garantálja: a magántitok megsértéséről, jogosulatlan adatkeze- lésről, különleges személyes adatokkal való visszaélésről, levéltitok megsértéséről. BTK: közérdekű adattal való visszaélés: ha a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendel- kezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, közérdekű adatot hozzáférhetet- lenné tesz vagy meghamisít, illetve hamisított adatot hozzáférhetővé tesz. (súlyosbít, ha a cselekményt jogtalan haszonszerzés céljából követi el)Az adatok nyilvánossága:Az információszabadság, azaz a közérdekű adatok nyilvánossága és a személyes adatok védelme közti szoroskapcsolat indokolja azt, hogy a két alapjog egy törvényben legyen szabályozva. (1992. évi LXIII. tv.) Ez a sza-bályozási forma azt az ellentmondást akarja feloldani, hogy az egyének személyes adatait is kezelik állami szer-vek, azonban ennek nyíltan kell működni, vagy legalábbis nem akadályozni a közvéleményt az információkmegismerésében. (ez a fajta szabályozás kiegyensúlyozottabb, áttekinthetőbb megoldásokat eredményezhetnek,mint a külön törvények) Az információs önrendelkezési jogot és a személyes adatok védelmét együttesen infor-mációs alapjognak nevezik. A törvényi szabályozás kizárja a közérdekű adatok köréből a személyes adatokat,tehát elhatárolja, hogy az adat közérdekű vagy személyes.A jogalkotás nyilvánossága:A nyilvánosság fokozódó szerepe a jogalkotásban is megjelent. 2006. jan. 1-jéig a jogalkotást a nyilvánosságteljes kizárása jellemezte, amelyen az elektronikus info.szabadságról szóló tv. hatályba lépése változtatott. A tv.magasabb szintre emelte a jogalkotás nyilvánosságát, kiterjesztette A jogalkotás nyilvánosságát biztosító tv.egyedülálló Eu-ban, lényege, hogy olyan törvényalkotást teremtsenek, amely nem csak a képviselőkön keresztültörténik, hanem a társadalom is aktívan részt vesz benne, hogy tükröződjön a társadalmi akarat. Az egyetemesszabadságjogok kiterjesztése az újfajta demokrácia gondolata. Az elektronikus információszabadságról szóló tv.megteremti a társadalmi akarat információáramlásának nyitottságát, a nyitott jogalkotást és jogalkalmazást, va-lamint ezek törvényi garanciáit. A közvélemény gyors, pontos tájékoztatása interneten keresztül történik, ahol
  12. 12. ingyen lehet hozzáférni a jogszabályokhoz, illetve nyomon lehet követni azok előkészítését, sőt, véleményt islehet róluk alkotni és érdemi vitát folytatni. A törvény hozzájárul az állampolgárok jogismeretének és jogköveté-sének növeléséhez, valamint megteremti a társadalmi vita kereteit. (részvételi demokrácia biztosítja a széleskörűkonzultációt, párbeszédet) A törvény megvalósulása esetén a nyitott jogalkotás minőségi jogalkotással egyenlő,melyben az Internet a médium. Lehetőséget teremt a jogalkotás kiszámíthatóságára, tervezhetőségére, jogisme-retre, jogtudatra, jogkövetésre és a jogbiztonság erősítésére.A törvény a jogalkotás nyilvánosságán belül 3 részben tárgyalja annak elemeit: 1. a jogszabályok nyilvánossága, mely felöleli a jogalkotásban, a jogszabály előkészítésében történő civil részvételt és a véleménynyilvánításhoz szükséges információkat, fórumokat, az ogy. törvényalkotási munkájának nyilvánosságát és biztosítja az állampolgároknak a tervezés lehetőségét és azt, hogy tudják, hogy zajlik a jogalkotás. 2. a jogszabályok nyilvánosságának biztosítása, amely a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye által növeli a jogszabályismeretet és a jogszabályok nyomon követhetőségét. 3. anonimizált nyilvános bírósági határozatok: megteremtik a jogalkalmazó szervek és bírósági határoza- tok nyilvánosságát, amely növeli a jogkövetést, a társadalmi visszacsatolás lehetőségét és a jogszabály- ok érvényesülésének ellenőrzését.12. Az adatvédelemről szóló és az elektronikus információs szabadságról szóló törvény kommunikációs joghoz kapcsolódó szabályaiItt konkrétan nem tudom, hogy mit akar, ezekről már volt szó az előző 2 kérdésben.13. A média jog fogalma, a média modellek bemutatásaA médiajog fogalma: (ezt netről vettem, konkrétat a jegyzetben nem találtam, a könyv meg csak a kérdésekfelével foglalkozik)Médiajog csak olyan politikai és jogi viszonyok között létezhet, amelyek megteremtik a véleménynyilvánítás ésa sajtó szabadságának garanciáit. Ezért annak ellenére, hogy számos jogszabály vonatkozott már a kilencvenesévek előtt is a médiára (például a sajtótörvény, a PTK a személyhez fűződő jogok védelmét szabályozó része,számos büntetőjogi tényállás), a sajtó és a jog viszonya csak a kilencvenes évektől foglalkoztatja az újságírókatés a jogászokat, sőt az egyes szabályokat egyetlen jogterületté, médiajoggá összefogni csak a kilencvenes évekmásodik felében sikerült. A klasszikus jogági felosztást alapul véve olyan, hogy „médiajog” tulajdonképpen nemis létezik. A médiajog a hagyományos jogágakon (alkotmányjog, közigazgatási jog, polgári jog, büntetőjog)átnyúló jogterület, amelyet a szabályozás tárgya foglal rendszerbe. Magában foglal egyrészt olyan szabályokat,amelyek médiumtól függetlenül a nyilvános kommunikáció minden formájára vonatkoznak (például személyi-ségvédelem, közösségek védelme), másrészt olyanokat, amelyek csak meghatározott médiumokkal kapcsolatbanfelmerülő sajátos kérdéseket szabályoznak (például a sajtóról, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló tör-vény rendelkezései). A terület nagyon széles. A médiajog nem azonos a médiaszabályozással- annak csak egyiklehetséges eszköze.A médiajogi szabályok rendszerezése a médiarendszerek jelenlegi fejlődésében alapvetően az infrastruktúra-szabályozás és a tartalomszabályozás elválasztásával végezhető el. Az első csoportban tárgyalhatók többek kö-zött a sajtó szervezeti kérdései, a műsorszolgáltatási jogosultság elosztásának szabályai (infrastruktúra-hozzáférés) és a műsorterjesztés – médiajogi és távközlési jogi – szabályozása. A tartalomszabályozás körébenhelye van a hagyományos magánjogi és büntetőjogi rendelkezéseknek, a médium-specifikus szabályoknak (pél-dául kiegyensúlyozottság, fiatalok védelme) és az új médiumok szabályozási módszerei (önszabályozás, techni-kai szabályozás).Médiamodellek: szabadelvű, liberális médiamodell: − gyökere: francia felvilágosodás, USA háborúi − a szabad véleménynyilvánítás, a sajtótevékenység alapvető emberi jog, ugyanúgy, mint a sajtó szabad véleménye − akkor tud működni, ha szabad piacgazdaság van (kereslet-kínálat határozza meg): akinek van pénze, az alapíthat lapot, Tv-t, rádiót, majd megélhet azok reklámbevételeiből diktatórikus médiamodell: − nincs szabad véleménynyilvánítás − az adott hatalom határozza meg és befolyásolja a médiát
  13. 13. − a média az uralkodó hatalom propaganda eszköze, az ellenvéleményeket cenzúrázzák − a náci Németország kristályosította ki ezt a médiamodellt, amit később átvett a szovjet rendszer és Mo. is közszolgálati (társadalmi felelősségű) médiamodell: − liberális médiamodell kritikája − lényege, hogy azoknak a csoportoknak is lehetőséget kell adni a véleménynyilvánításra, ame- lyeknek nincs pénzük lapot, rádiót, Tv-t alapítani − az olyan értékeket, mint pl. a sokszínűség, különbség is ki kell hangsúlyozni − elveti a szabad piacgazdaság mintáját14. A sajtótörvény alapvető rendelkezéseiA sajtótörvény jellemzői: 1986. évi II. tv a második vh. után az első törvényi szintű sajtójogi szabályozás többször módosították elavult keveset és elvontan szól a sajtószabadságról inkább rövid sajtórendészeti szabályzatnak minősíthető hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott sajtótevékenységre terjed ki, valamint a magyar ál- lampolgárok és szervezetek által külföldön folytatott sajtótevékenységreRendelkezései: a sajtótermék fogalmának meghatározása: időszaki lap egyes számai, rádió és televízió műsor, könyv, röplap, hírügynökség, egyéb szöveges kiadvány sajtó feladata: hiteles, pontos, gyors tájékoztatás sajtószabadság határainak kijelölése: − a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elköve- tésére való felhívást − nem sérthet közerkölcsöt − nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével tájékoztatás és reklám kapcsolata: − a tájékoztatás nem szolgálhat burkolt reklámtevékenységet − a reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jelleget kifejezve kell közölni adatok rendelkezésre bocsátása: − állami szervek, társadalmi szervezetek és egyesülések kötelesek a sajtó rendelkezésére bocsá- tani a szükséges adatokat − a felvilágosítás akkor tagadható meg, ha az a sajtószabadság korlátaiba ütközne (bűncselek- mény, közerkölcs, személyi jogok sérelme) vagy ha állami, szolgálati, üzleti vagy magántitkot rejt − a sajtó részére felvilágosítást adó személy valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni, de a törvény ennek megszegésére nem ír elő jogkövetelményt − a sajtó az érdekeltek hozzájárulása nélkül is tájékoztatást adhat az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, egyesülések nyilvános üléseiről, valamint a bíróságok nyilvános tárgyalásairól időszaki lap alapítása: − időszaki lapot mindenki alapíthat, aki jogképességgel rendelkezik − az alapító legfontosabb jogai és kötelezettségei: meg kell határozni a lap célját, jellegét, irányvonalát és azokat ellenőrizni kell gondoskodni kell a lap működésének feltételéről dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért − időszaki lap kiadója olyan szervezet lehet, amely lapkiadói jogosultsággal rendelkezik újságíró definíciója: − a hivatásszerűen tájékoztatási tevékenységet végző személy − jogai, kötelezettségei: bármely szervezettől, magánszemélytől felvilágosítást kérni a felvilágosítást adó személy nevét jogosult, annak kérelmére köteles titokban tartani
  14. 14. a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait a valóságnak megfelelően köteles ismertetni köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot adó személynek kérelmére bemu- tatni, de azt nem közölheti, ha a nyilatkozatot adó személy nem járult hozzá köteles megtagadni az olyan közlés tartalmi kialakításában való közreműködést, amely ellentétben áll e törvény rendelkezéseivel MTI-ről: − az MTI az országos hír-sajtó- és fotóügynökség, amely ellátja a belföldi hírszolgálat feladatait − részt vesz a külföldre irányuló tájékoztatásban sajtóigazgatási szabályok: − mindenkinek joga van a sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni − időszaki lap előállítása és nyilvános közlésének bejelentési kötelezettsége van (illetékes mi- nisztériumnál) → bejelentésnek tartalmaznia kell: lap címe, neve, célja, alapító, kiadó (nyilvántartásba vétel előtt nem terjeszthető) − a lap nem vehető nyilvántartásba, ha a sajtótermék tartalma bűncselekményt valósít meg, vagy arra hív fel, illetve közerkölcsöt vagy mások személyhez fűződő jogát sérti − a sokszorosító szerv vezetője a sokszorosítás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megren- delő eleget tett bejelentési kötelezettségének − a sokszorosítás megkezdéséhez a megrendelő, a szerkesztőség vezetőjének aláírása szükséges (imprimatúra, ezt 6 hónapig meg kell őrizni) − a sajtótörvényben előírt kötelezettségek betartásáért a sokszorosító, a kiadó, a nyilvános közlést végző szerv vezetője, a szerkesztő és az újságíró önálló felelősséggel tartozik15. A sajtó szervezete és az újságírók jogai, kötelezettségeiSajtó: a sajtótermék fogalma: időszaki lap egyes számai, rádió és televízió műsor, könyv, röplap, hírügynök- ség, egyéb szöveges kiadvány sajtó feladata: hiteles, pontos, gyors tájékoztatás sajtó társadalmi szerepe: − a sajtó szinte önálló hatalmi ág − a tömegkommunikációs eszközök mint közvetítő intézmények az állam és a polgárok közé éke- lődik sajtószabadság határai: − a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elköve- tésére való felhívást − nem sérthet közerkölcsöt − nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével tájékoztatás és reklám kapcsolata: − a tájékoztatás nem szolgálhat burkolt reklámtevékenységet − a reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jelleget kifejezve kell közölni adatok rendelkezésre bocsátása: − állami szervek, társadalmi szervezetek és egyesülések kötelesek a sajtó rendelkezésére bocsá- tani a szükséges adatokat − a felvilágosítás akkor tagadható meg, ha az a sajtószabadság korlátaiba ütközne (bűncselek- mény, közerkölcs, személyi jogok sérelme) vagy ha állami, szolgálati, üzleti vagy magántitkot rejt − a sajtó részére felvilágosítást adó személy valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni, de a törvény ennek megszegésére nem ír elő jogkövetelményt − a sajtó az érdekeltek hozzájárulása nélkül is tájékoztatást adhat az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, egyesülések nyilvános üléseiről, valamint a bíróságok nyilvános tárgyalásairólÚjságírók:
  15. 15. újságíró definíciója: − a hivatásszerűen tájékoztatási tevékenységet végző személy jogai, kötelezettségei: − bármely szervezettől, magánszemélytől felvilágosítást kérni − a felvilágosítást adó személy nevét jogosult, annak kérelmére köteles titokban tartani − a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait a valóságnak megfelelően köteles ismertetni − köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot adó személynek kérelmére bemutatni, de azt nem közölheti, ha a nyilatkozatot adó személy nem járult hozzá − köteles megtagadni az olyan közlés tartalmi kialakításában való közreműködést, amely ellen- tétben áll e törvény rendelkezéseivel16. A sajtóigazgatási szabályok mindenkinek joga van a sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni időszaki lap előállítása és nyilvános közlésének bejelentési kötelezettsége van (illetékes minisztérium- nál) → bejelentésnek tartalmaznia kell: lap címe, neve, célja, alapító, kiadó (nyilvántartásba vétel előtt nem terjeszthető) a lap nem vehető nyilvántartásba, ha a sajtótermék tartalma bűncselekményt valósít meg, vagy arra hív fel, illetve közerkölcsöt vagy mások személyhez fűződő jogát sérti a sokszorosító szerv vezetője a sokszorosítás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megrendelő eleget tett bejelentési kötelezettségének a sokszorosítás megkezdéséhez a megrendelő, a szerkesztőség vezetőjének aláírása szükséges (imprima- túra, ezt 6 hónapig meg kell őrizni) a sajtótörvényben előírt kötelezettségek betartásáért a sokszorosító, a kiadó, a nyilvános közlést végző szerv vezetője, a szerkesztő és az újságíró önálló felelősséggel tartozik17. A sajtóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok és a helyreigazítási eljárás szabályaiSajtó helyreigazítás: helyreigazítás közlése: − napilap esetében a erre irányuló igény kézbevételéhez követő 8 napon belül − folyóirat és filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon − rádió, televízió esetében 8 napon belül, a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni sajtó helyreigazítás történhet: − peren kívül: a sértett írásban foglalt kérelmét a sajtószerv önkéntesen teljesíti a helyreigazítást a kérelemben meg kell adni a helyreigazítást igényelt szöveget a sajtószerv a szöveget nem módosíthatja, és nem veheti el a helyreigazítás jellegét − bírósági határozat alapján: ha a sajtószerv nem teljesíti a kérést, akkor a sértett bírósághoz fordulhat a bíróság a keresetet elutasíthatja vagy a helyreigazításra kötelező ítéletet hoz az ítéletben meg kell adni a közlemény szövegét, a közzététel módját és időpontját18. A média törvény alapelvei, fogalmi meghatározásai és a műsorkészítéssel szembeni tartalmi elvárásokA médiatörvény alapelvei: a műsorszolgáltatás a Magyar Köztársaságban szabadon gyakorolható jog az információk, vélemények szavadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt hazai és külföldi műso- rok szabadon vehetőek
  16. 16. minden műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, nem sértheti az emberi jo- gokat, tevékenysége nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésreFogalmi meghatározásai: sajtó társadalmi szerepe: − a sajtó szinte önálló hatalmi ág − a tömegkommunikációs eszközök mint közvetítő intézmények az állam és a polgárok közé éke- lődik közszolgálati rádiók és televíziók: − rendeltetésük: az állampolgárt tájékoztatni, művelődésüket és szórakoztatásukat szolgálni − elvárás: kiegyensúlyozott, pontos és szakszerű tájékoztatás − szükség van a jogalkotás által meghatározott garanciákra kereskedelmi célú rádiózás és televíziózás: − monopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozása − a verseny szabadságának indokolatlan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságát veszé- lyezteti jogi szabályozás: − 1990: Alkotmány 61. §-ának kiegészítése: a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség fe- lügyeletéről és a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, valamint a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló tv. elfogadásához az ogy. képviselők 2/3-ának sza- vazata szükséges − a kormány a médiatörvény elfogadásáig frekvenciamoratóriumot rendelt el − 1996: médiatörvény elfogadásaA műsorkészítéssel szembeni tartalmi elvárások: a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, ténysze- rűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie a műsorszámok nem állhatnak párt vagy politikai mozgalom szolgálatában a tájékoztató és hírműsorokban a politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot (kivéve a hírmagya- rázat) fűzni tilos → ilyeneket kizárólag a hírektől megkülönböztetve szabad közzétenni a vallás meggyőződést sértő, erőszakos képi vagy hanghatások előtt a közönség figyelmét erre a körül- ményre fel kell hívni vallási vagy világnézeti nevelésre szánt műsorszám jellegének feltűntetése kötelező kiskorúnak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képet és jan- got közzétenni tilos nem megengedett a kiskorúak személyiségfejlődésének súlyosan ártalmas műsorok sugárzása erőszakos vagy szexualitást öncélúan bemutató műsorszámokat csak 23-05 óra között lehet sugározni arányszámok leírása: meghatározza, hogy az összes műsorszolgáltatáson belül milyen részt kell képvi- selniük a hazai gyártású műsoroknak, illetve az országos és körzeti műsorszolgáltatóknak milyen arányban kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatniuk19. A média törvény által meghatározott reklám korlátok és tilalmak a reklám tényállításaiért a műsorszolgáltató nem felel lelkiismereti és világnézeti meggyőződést reklám útján terjeszteni tilos a nemzeti ünnepek eseményeiről és egyházi szertartásról készített műsorszámok előtt és után közvetle- nül reklám nem közölhető a hírműsorokban rendszeresen szereplő munkatársak nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirde- tésekben burkolt reklám nem közölhető választási időszakon kívül politikai hirdetés csak a már elrendelt népszavazással kapcsolatban közölhető külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, csak orvos által rendelhető gyógyszert vagy gyógymódot ismertető reklámot; az alkoholtartalmú italokra részleges tilalom vonat- kozik: fő műsoridőben (18.30- 21.30) csak alacsony alkoholtartalmú italok reklámozhatók, gyerekmű- sorok előtt és után nem közölhető ilyen reklám a reklámnak el kell különülni az egyéb műsoroktól
  17. 17. a napi műsoridő reklámra fordítható része maximalizálva van a reklámbevételek 65-át kötelező elkülöníteni hazai gyártású filmek támogatására a reklám műsorszerkezeten belüli elhelyezkedése: − reklámot csak műsorszámok között lehet közzétenni − olyan műsorszámok esetén, amelyekben szünetek vannak, reklám az egyes részek között köz- zétehető − 2 reklám közt legalább 20 percnek kell eltelnie − 45 percnél hosszabb film esetén a szerzői jog jogosultjának engedélyével 45 percenként 1x szakítható meg a műsor nem lehet reklámmal megszakítani azt a műsorszámot, amely: − hír vagy politikai tartalmú és nem hosszabb 30 percnél − kiskorúakhoz szól és nem hosszabb 30 percnél − nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít − vallási vagy egyházi tartalmú a műsor támogatóját a közzététel előtt és után is meg kell nevezni: − a műsorszámban nem jelenhet meg a támogató védjegye, jelszava − politikai hírműsor támogatása tilos − támogató nem lehet párt, vagy politikai mozgalom a támogatott műsorszám nem szolgálhat direkt reklámcélokat20. A közszolgálati és kereskedelmi rádiók és televíziók feladata, rendeltetése közszolgálati rádiók és televíziók: − rendeltetésük: az állampolgárt tájékoztatni, művelődésüket és szórakoztatásukat szolgálni − elvárás: kiegyensúlyozott, pontos és szakszerű tájékoztatás − fenntartásuk alapvetően közpénzből történik, társadalmi felügyelet alatt áll − szükség van a jogalkotás által meghatározott garanciákra kereskedelmi célú rádiózás és televíziózás: − a kereskedelmi csatornák olyan magántulajdonban működő üzleti vállalkozások, amelyek mű- soridejük egy részének kiárusításával, elsősorban a hirdetőktől befolyó reklámbevételekből tartják fenn magukat − lehet általános szórakoztató és tematikus vagy szakosított tartalmakat kínáló − monopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozása − a verseny szabadságának indokolatlan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságát veszé- lyezteti21. A közszolgálati műsorszolgáltatók feladata, működésük alapelvei és a reklám tevé- kenység vonatkozásában a közszolgálati műsorszolgáltatókkal szemben a média törvényben támasztott elvárások. Melyek a magyarországi közszolgáltatók?Feladata, alapelve: feladata: közszolgálati műsor szolgáltatása a közszolgálati műsorszolgáltatók működését jóváhagyott közszolgálati műsorszolgálati szabályzat ha- tározza meg fenntartásuk alapvetően közpénzből történik, társadalmi felügyelet alatt áll a közszolgálati műsorszolgáltatóknak figyelmet kell fordítani: − egyetemes és nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására − kulturális sokszínűség érvényesülésére − kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődést (ezekre vonatkozó, ismeretgazdagító műsorok bemutatásával) − vallási és egyházi, nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére − a súlyosan hátrányos helyzetűek számára fontos információk elérhetővé tételére − az ország különböző területeinek életét megjelenítő műsorszámok bemutatására
  18. 18. Reklámtevékenység a közszolgálati műsorszolgáltatóknál: a reklám időtartama nem haladhatja meg a 6 percet, napi átlagban az 5 percet a műsorszámok reklám miatti megszakítása a sportmérkőzés szünete kivételével tilos alkoholtartalmú italok nem reklámozhatók a rendszeresen szereplő munkatársak sem kéPanaszbizottságen, sem hangban nem jelenhetnek meg rek- lámban és politikai hirdetésben erőszakos és szexualitást öncélúan bemutató műsorszámot tilos közzétenni támogatás csak vallási, egyházi, művészi, kulturális, kisebbségi és fogyatékos számára készített műsor- számok javára lehetségesMédia törvény általi elvárásai: pártpolitikai függetlenség közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell: − pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait − hírek, politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kisegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a véleményének, nézetek sokféleségének bemutatására vo- natkozó elveket − a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírműsorban foglalkoztatottakraA magyar közszolgálati műsorszolgáltatók: Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Televízió22. A média törvénynek a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezései kiskorúaknak szánt műsorokban nem szabad erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 között le- het közzétenni a kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrá- zolhat alkoholt fogyasztó kiskorút – nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvet- lenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően a reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játé- kok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék a kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülő vagy a tanárok iránti bizalomra nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely 14 év alatti kiskorú- akhoz szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet a közszolgálati műsorszolgáltató és közműsor szolgáltató különös figyelmet fordít a kiskorúak testi, lel- ki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell a kiskorúakkal kapcsolatos rendelke- zéseket23. A média törvénynek a pártpolitikai függetlenségre vonatkozó rendelkezései a műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában a műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasó- ként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszo- nyuktól függetlenül – politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot, hírmagyarázatot nem fűzhet- nek
  19. 19. a műsorszolgáltató híreket közlő és politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem kéPanaszbizottságen, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban vagy po- litikai hirdetésben választási időszakban az ogy. képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és pol- gármesterek választásáról, továbbá kisebbségi önkormányzati választásokról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést közzétenni választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag a már elrendelt népszavazással kapcsolatban kö- zölhető külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetést közzétenni tilos a reklám, közérdekű közlemény, jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelő- je, továbbá az, akinek ezekhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét érintő módon nem befo- lyásolhatja a műsor tartalmát vagy az időpont kivételével a műsorban való elhelyezést a műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért nem felelős reklámot, közérdekű közleményt, politikai hirdetést, jótékonysági felhívást azok jellegének előzetes és azt követő megnevezésével, továbbá a műsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhe- tően, elkülönítve kell közzétenni a politikai hírműsorszám nem támogatható párt, politikai mozgalom nem támogathat műsorszámot a támogató megnevezésében párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet a közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és kül- ső munkatársak sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg a műsorszolgáltatónál reklámban, poli- tikai hirdetésben24. Az ORTT szervezete, működése, feladataiAz Országos Rádió és Televízió Testület szervezete az Országgyűlés a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénnyel hozta létre az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), amely a szólásszabadságot, a műsorszolgáltatók piacra lépésé- nek elősegítését, valamint azok függetlenségét hivatott biztosítani és védeni. az ORTT felett az Országgyűlés gyakorol felügyeletet, az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettség- gel tartozik előző évi tevékenységét illetően az ORTT székhelye Budapesten van hivatalos szerve az ORTT irodája tagok: − az ORTT legkevesebb öt főből, elnökből és tagokból áll − a tagokat az Országgyűlés négy évre választja, de nem lehet tag a köztársasági elnök, minisz- terelnök, kormánytag, államtitkár, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke és helyetteseik, ogy. képviselő vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselő, politikai párt tisztség- viselője − az elnököt a miniszterelnök és a köztársasági elnök, a tagokat az egyes képviselőcsoportok je- lölik, azonban nem választható az, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, államtitkár, helyettes államtitkár, ogy. képviselő, főpolgármester, politikai párt tisztségviselője volt − minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelöl. Ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldalon csak egy képviselőcsoport van, az a képviselőcsoport két tagot jelölhet. Az ORTT és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. a testület pártpolitikai tevékenységet nem folytathatAz Országos Rádió és Televízió Testület feladat- és hatásköre az információk és vélemények szabad továbbítását, a műsorszolgáltatást az ORTT formai és tartalmi előírásokkal, hatósági jogkörével igyekszik biztosítani az ORTT a műsorszolgáltatással kapcsolatos feladatköre keretében állásfoglalásokat, javaslatokat dol- goz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, kidolgozza a műsorszolgáltatást érintő frekvenciakészlettel való gazdálkodás koncepcióját, lebonyolítja és elbírálja a műsorszórási jogosultsággal kapcsolatos pályázatokat, műsorszolgáltatási szerződést köt, ellenőrzi az
  20. 20. abban foglaltak megtartását, nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatókról, és megállapítja a műsorszol- gáltatási díjak mértékét az ORTT dönt a köz-, közszolgálati-, és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóvá minősítés, nyilvá- nítás feltételeiről, és a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával minősíti ezekké az egyes műsor- szolgáltatókat → nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult: − köztársasági elnök, miniszterelnök, ogy. képviselő, kormánytag, államtitkár, om- budsman, alkotmánybíró, polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnö- ke, helyetteseik, jegyző, főjegyző, párt alkalmazottja vagy tisztviselője − bizonyos szervezetek: párt, párt által létrehozott gazdasági szervezet, állami és közigazgatási szerv (kivéve, ha az Alkotmányban szabályozott esetekben a tör- vény másként rendelkezik) az Országgyűlés a műsorszolgáltatók, a műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfej- lesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása érdekében elkülönített pénzalapként létrehozta a Mű- sorszolgáltatási Alapot, amelynek kezelését szintén az ORTT végzi a műsorszolgáltatási jogosultság elnyerésére kiírt pályázat általános feltételeinek tervezetét az ORTT készíti el és teszi közzé a Magyar Közlönyben, majd ezt követően nyilvános meghallgatást tart erről, és a meghallgatáson elhangzottak tükrében véglegesíti azt. A pályázattal kiválasztott műsorszolgáltatóval műsorszolgáltatási szerződét kötnek ha a műsorszolgáltató a rádiózásról és televíziózásról vagy a szerzői jogról szóló törvény, illetve a mű- sorszolgáltatási szerződésben foglaltakat megszegi vagy nem teljesíti, vagy ha a műsorszolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő személy vonatkozásában a bitorlás bűntettének elköveté- sét jogerősen megállapították, az ORTT egyebek mellett felfüggesztheti a műsorszolgáltatási jogosult- ság gyakorlását, felmondhatja a szerződést, bírságot szabhat ki vagy egyéb szankciókat alkalmazhat.Az ORTT fontosabb feladatai: 1. ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; 2. ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat; 3. műsorfigyelő és - elemző szolgálatot működtet; 4. rendszeresen ellenőrzi a vele kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartását; 5. kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljá- rásokat; 6. megállapítja a műsorelosztással, valamint a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi 7. a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megszegése miatti panaszok kivizsgálására Panaszbi- zottságot működtet, amely az egyes ügyekben háromfős tanácsokban jár el. A Panaszbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslati kérelemmel az ORTT-hez lehet fordulni, amely az ügy- ben másodfokú hatósági határozatot hoz. Az ORTT határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.25. A panaszbizottság feladata, összetétele és eljárási folyamataA médiatörvény hozta létre a Panaszbizottságot, amelynél az állampolgárok panasszal élhetnek az elektronikusmédia szabálysértései miatt. A panaszbizottságot az ORTT működteti. A Panaszbizottság 1997 ősze óta műkö-dik.Feladata: a panaszbizottság alapvető feladata, hogy elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatti panaszokat a Panaszbizottság különös szerv, amely csak egyedi eseteket jogosult kivizsgálni, lakossági panaszok alapján.Alapelvek: 1. műsorszolgáltatás szabadsága 2. az alkotmányos rend és az emberi jogok 3. a kisebbségek tiszteletben tartása 4. kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye
  21. 21. 5. média pluralizmusa, 6. a kommentár hírektől való elkülönítés Az 5. § 7. az erőszakos műsorokat szabályozása 8. kiskorúak védelmeÖsszetétele: a Panaszbizottság tagjait az ORTT tagjai választják öt évre a törvény deklarálja, hogy a Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük ellátása során nem utasíthatóak.Eljárási folyamata: a Panaszbizottság háromtagú tanácsokban ülésezik, amelyeket alkalmanként sorsolással állítanak össze, a tanács egyik tagja jogi végzettségű. A sorsolással kialakított rend célja, hogy a tanácsok plurálisabbak legyenek, és ne érvényesülhessen valamely szempont a tanácsok kiválasztásánál a Panaszbizottság tagjai nem folytatnak kommunikációt az ügyekről, és nem alakítanak ki közös állás- pontot a Panaszbizottság hivatali szervezete az ORTT-hez tartozik, az ORTT határozza meg a Panaszbizottság ügyrendjét, valamint félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat a Panaszbizottság akkor jogosult állásfoglalást hozni, ha a műsorszolgáltató egyoldalúan tájékoztat olyan kérdésben, amely a vételkörzet lakosságát foglalkoztatja, különösen, ha egy vitás kérdésben csak az egyik oldal számára ad megjelenési lehetőséget, vagy egyéb módon sérti meg a kiegyensúlyozott tá- jékoztatás követelményét a Panaszbizottság tizenöt napos határidőn belül megvizsgálja a panaszt, meghallgathatja a panaszosokat, és állást foglal. Amennyiben állásfoglalása szerint sérült a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, a műsor- szolgáltató köteles a Panaszbizottság állásfoglalását közölni, vagy – a Panaszbizottság döntésétől füg- gően – a panaszos álláspontját megjeleníteni. Ismételt vagy súlyosabb sérelem esetén a Panaszbizottság bírság kiszabását kezdeményezheti az ORTT-nél negyvennyolc órán belül jogorvoslattal lehet élni az ORTT-nél, amelynek határozatát bíróságnál lehet megtámadni a törvény rendkívül szűkre szabta a Panaszbizottság által tárgyalható ügyek körét. Számos olyan panasz érkezik, amely kívül esik ezeken, amelyekkel kapcsolatban a Panaszbizottság nem is hozhat kötelező határozatot. Ezért az ilyen ügyben hozott állásfoglalást Nyilatkozatnak nevezik. A Nyilatkozat ellen nincs helye fellebbezésnek, hiszen nem minősül határozatnak. Azonban a műsorszolgáltatóra nézve nem tartalmaz kötelező erejű rendelkezést a Panaszbizottság olyan intézmény, amelynek egyébként joga van elmarasztaló határozatot hozni, sőt bírság kiszabását is kezdeményezheti a média tartalmi problémái az esetek kisebb részében jogi, és gyakrabban erkölcsi, társadalmi problé- mák. A Panaszbizottság azonban nem jogosult arra, hogy a műsorszolgáltatók tevékenységét erkölcsi, ízlésbeli szempontból szükség esetén értékelje, a Panaszbizottságnak a törvény más feladatot szánt. Mi- vel a fenti célok jogon kívüli területre irányulnak, törvény nem hozhat létre olyan testületet, amely az „ízléstelenséget” szankcionálja. Hasonló problémát vet fel a műsorszolgáltatók etikai szabályzatára tör- ténő hivatkozás is. Az etikai szabályzat betartását a kuratórium felügyeli, és a fenti okokból a Panaszbi- zottságnak erre sincs felhatalmazása. Tehát a Panaszbizottság nem foglalkozhat jogszerűen olyan ügyekkel, amelyek nem tartoznak a médiatörvény hatálya alá a Panaszbizottság ritkán jelenik meg híradásokban a panaszkodás lehetőségéről és mikéntjéről most már tájékozódni lehet az interneten és az ORTT hiva- talában, a törvény elrendeli a jogerős elmarasztaló határozat közzétételét26. A képmás és a hangfelvétel védelmeA személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármifélevisszaélés. A jognak biztosítania kell, hogy az érintett személy eldönthesse, kívánja –e, hogy róla, illetve hangjá-ról felvétel készüljön, hozzájárul –e ahhoz, hogy a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra kerüljön.Képmás: mindenféle ábrázolás, festmény, rajz, szobor, fénykép, fénymásolat, film, videó, stb.Hangfelvétel: védelem szempontjából a hangrögzítés technikája közömbös

×