CHICAGÓI KRÓNIKA - Jól érezték magukat a magyarok a pikniken

92 views

Published on

Published in: News & Politics
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
92
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

CHICAGÓI KRÓNIKA - Jól érezték magukat a magyarok a pikniken

  1. 1. sélte Gyula, azt hittem, hogy a nagyok az érettek, a magyarul beszélõ far- mer meg rettenetesen ká- romkodott, hogy ki az a hülye, a zöld paradicso- mokat szedi. Régi emlékeket elevení- tünk fel beszélgetéseink során. Minap éppen egy nemrég elhunyt alkoholis- ta barátjáról mesélt, aki- nek kedvenc szavajárása az volt: „akármikor is jön a halál, engem józanul nem talál!” Az amerikai közvéle- ményt az utóbbi idõben erõsen foglalkoztatta az a fura idõjárás, amelyet mostanában élünk át ezen a hatalmas kontinensen. Chicagóban a tél után a ta- vasz sokáig váratott magá- ra, majd rögtön a forró és nedves nyár jött, hatalmas viharokkal. Július elején napokig 90F (32C) felett mutatott a hõ- mérõ, ami a szokásos ma- gas páratartalommal érke- zett. Éppen arról beszél- tünk, hogy hosszú és kelle- metlen nyár élé nézünk, amikor július végére lehûlt az idõ. Most augusztus ele- jén, amikor ezeket a sorokat írom,márcca.tíznapjanem érteelahõmérõa80F(27C9 fokot, és az elõjelzések sem ígérnek nagy melegeket. Így kevesebb a villany- számla, miután a légkon- díció nincs használva. Száz évvel ezelõtt volt ilyen hûvös július, azért nem panaszkodunk, in- kább csak furcsának tart- juk a helyzetet. Nem szo- kás errefelé pulóverben látni az embereket július végén és augusztus elején. Las Vegasba is megér- kezetek a szokásos mon- szun viharok, július 20-án a tévéhíradók szerint még a Stripen lévõ egyik hatal- mas kaszinó is beázott. Tavaly éppen ott voltunk egy ilyen hatalmas vihar alkalmán. A keleti parton élõket is sanyargatta az idei nyár, New Yorkban 107F (42C) volt a legmaga- sabb hõmérséklet, a hét napig tartó hõhullámala- posan igénybe vette a Consolidated Edison válla- lat forrásait. Felborzolta az emberek hangulatát az a bírósági ügy, amelyet George Zimmerman önkéntes jár- õr ellen folytattak, aki a floridai Sanfordban tavaly februárban, megölte a Trayvon Martin nevû fe- kete tinédzsert. Zimmerman 2012. feb- ruár 26-án lõtte le az õt megtámadó Martint, leg- alábbis ezt mondta Zimmerman, aki azt állí- totta, hogy egy csuklyás ember rátámadt, mire ön- védelembõl használta fegyverét. A Zimmerman- verziót elõbb a rendõrség, majd késõbb a bíróság is elfogadta. Szemtanúja nem volt az esetnek, a bíróságon a hat nõbõl állt zsûri egyön- tetûen hozta a döntést, amelyben felmentették Zimmermant a vádak alól. Másnap országszerte za- vargásokba torkolló tünte- tések zajlottak, sokan szö- vetségi vizsgálatot és pol- gári pert akarnak, de a bí- rósági tárgyaláson nem volt szó rasszizmusról, va- jon lesz-e per ebbõl, az még kétséges. Hat nappal a bírósági íté- let után, Barack Obama el- nök sajtókonferencián nyil- vánított véleményt az ügy- rõl. „35 évvel ezelõtt én is le- hettem volna Trayvon Mar- tin”, közölte az elnök. „A zsûri ítéletét azonban el kell fogadni,azonbandiszkrimi- nációban minden afro- amerikainak volt már része, és úgy érzi, ha fehér tiné- dzser lett volna az áldozat, másképpen ér véget az ügy”. Érdekesnek és egyben furcsának tartom, hogy Obama elnök véleményt nyilvánít, mintegy megkér- dõjelezi az ítéletet, amit elõbb már elfogadott. Min- denki tudja, hogy volt, sõt van is diszkrimináció az Egyesült Államokban, ma- gam részérõl mégis azt mondom, hogy jobb, ha az elnök nem mond nyilvános véleményt a bírósági ügyin- tézésbõl. Hamarosan meg- látjuk, lesz-e folytatása a jo- gi hercehurcának. Nemrégiben a Chicagói Magyar Klub tartotta ha- gyományos piknik ren- dezvényét, a megszokott Bunker Hill ligetben. Az elõzõ hétvégen a nagysze- rû Gulyásfesztiválon ve- hettek részt a szabadba vágyakozó chicagói ma- gyarok, ezúttal egy újabb pikniket látogathattunk, amely az elmúlt évek szo- kása szerint, szintén sike- resen végzõdött. Krémer Sándor, a Klub elnöke kijelentette, hogy a piknik idén talán több em- bert vonzott, mint tavaly, a bevétel is kicsit több lett a vártnál. Ez nagyon fon- tos a not for profit egyesü- let számára, hiszen a nyá- ri piknik adja a Klub bevé- telének, büdzséjének je- lentõs részét. A sikerhez hozzájárult a szép napos idõ, így a klubtagok, valamint a ven- dégek kellemes környe- zetben élvezhették a bará- ti, sõt mondhatni testvéri együttlétet. A meteoroló- gusok által ígért vihar el- maradt, egy kis esõ jött ugyan délután 5 óra után, ami egyáltalán nem zavar- ta a piknikezõk hangula- tát. Az idõsebbek addigra már elmentek, a fiatalok- nak pedig nem okoz gon- dot egy kis esõ. Megszokott továbbá az is, hogy a Klub tagjai gyer- mekei, unokái számára me- séket olvasnak a bábjáté- kokhoz fiatal tanítók, akik nagyrészt a Magyar Iskola és Óvoda oktatóiból állnak. Az önkéntes munkát végzõ tanítók egykor maguk is gyermekként még a másik oldalon ülve élvezettel néz- ték és hallgatták a magyar mesevilágot. Manapság egyetemi, fõ- iskolai végzettséggel, már a kisgyerekek, a jövõ ge- neráció magyarrá nevelé- sén fáradoznak, többen közülük már maguk is gyermekeket nevelnek. A chicagói 19. sz. Hunyadi Mátyás cserkészcsapat egykori tagjai felett is el- járt az idõ, ami megállít- hatatlanul száguld elõre. A cserkészvezetõk mel- lett részt vett a Kõrösi Csoma Sándor-program Magyarországról érkezett két ösztöndíjasa, akik kö- zül Sívó Márta Chicagó- ban, Hegedüs István pedig New Brunswickban dol- gozik, ahol tanulmányoz- zák a külföldi magyarok életét. A piknikre elkészítették a Chicagói Magyar Klub történetét, amely tablón volt látható a szabadban. Régóta várjuk városunk legrégebbi magyar egye- sületének történeti feldol- gozását, amely nehéz fel- adat, hiszen a kézzel írott régi jegyzõkönyvek nehe- zen kezelhetõk, olvasha- tók, és kérdéses, hogy mindet megõrizték-e az egykori jegyzõk. Remélem, hamarosan láthatjuk a tablót az idõjá- rástól védett helyen, ahol ülve is tanulmányozható lesz az egyesület története. Mindenesetre, dicséretet ér- demel a több mint 90 éves klub vezetõsége, valamint Sívó Márta, aki a munka nagy részét végezte. Az 1922-ben alakult Chicagói Magyar Club ro- hamos lépéssel közeleg a kerek, századik évforduló felé, kérdéses azonban, hogy a jelenlegi vezetõk közül hányan ünneplik meg az ünnepséget. A ha- gyományosan január vé- gén, bizonyára különlege- sen ünnepi Gála bál lesz. Kevés aktív magyar egyesület mûködik manap- ság Amerikában, amelynek hasonlóan hosszú, küzdel- mes sorsa és sikerekben gazdag történelme van. Chicagóban fontos intéz- mény a Klub, akár a többi magyar egyesület, amelyek tagság hiányában kezdenek eltûnni a társadalmi életbõl. Ez jellemzõ egyébként a vallási közösségekre is, bár ott a hit miatt nagyobb az összefogás. Mindenesetre támogat- nunk kell a sorvadozó csoportjainkat, legyenek azok vallási vagy társadal- mi jellegûek, és ez nem- csak az USA-ra érvényes, hanem Kanadára is. Ép- pen a napokban hívott te- lefonon Beregi Károly ba- rátom az Ontarióban lévõ London városból, akivel a sport-, fõként a fociszere- tet hozott össze minket. Károly rendszeresen beszámol saját és családja életérõl, azután mindig ér- deklõdik a Magyarságnál mûködõ kollégák, Fekete Pista, Kiss Zoltán sorsa fe- lõl. Nemrég örömmel üd- vözölte az újabban rend- szeresen megjelenõ Saáry Évát, akit sokáig hiányolt a lapból. Károly barátommal min- den alkalommal elbeszélge- tünk a kanadai városokban mûködõ magyar egyházak- ról, és bizony szomorúan hallom, hogy lassacskán tá- mogatás híján bezárásra kényszerülnek a keresz- tény – katolikus, reformá- tus – templomaink. Ezek nagy részét még a múlt század elején alapí- tották azok a kivándorlás- ra kényszerült magyarok, akik számára nem adódott lehetõség az elsõ világhá- borút követõ megcsonkí- tott Magyarországon. Egykoron a kanadai Do- hányvidék környékén so- kan beszéltek magyarul, manapság a dohányzás káros hatása miatt megrit- kultak a dohányfarmok, az iskolázott fiatalok már a közeli városokba – Lon- don, Hamilton és Toronto – mentek munkát találni. A másod- és harmad- generációk nem kedvelik a kemény és sok esetben egészségtelen fizikai mun- kát, a régi magyar dohány- farmokat eladták, lassan teljesen megszûnt a ma- gyar szó a környéken. Arról is beszélgettünk, hogy milyen gyorsan ro- hant el az idõ mellettünk. Mindketten az 1956-os forradalom után kerültünk Kanadába, mi a hatvanas évek elején az USA-ba jöt- tünk, Károly és családja London környékén telepe- dett le. Több mint ötven éve já- ratja a Magyarságot, de a konkurens magyar lapo- kat is támogatta, az idõ múlásával egyre kevesebb mûködik még belõlük. Azonos volt a sorsunk 1957-ben, bár Károly On- tario tartományba került, míg jómagam British Co- lumbiába. Akkoriban egy Abbotsford nevû kisváros- ban volt a menekülttábor, ahova mi érkeztünk, és délelõttönként a helyi far- merek málnát szedni vit- tek minket, s a munkával zsebpénzt kerestünk ma- gunknak. Nem volt könnyû mun- ka, hamar vége is lett a mál- naszüretnek. Az egyik ba- rátunk, akivel együtt jöt- tünk az Ascania nevû ha- jón Európából, Windsor vá- ros közelében lévõ lágerba került, Ontario déli részén éppen paradicsomot szüre- teltek a farmerek. Gyula barátunk is mun- kára jelentkezett, de miu- tán színvak volt, a mun- káltató farmer hamar vé- get vetett az alkalmazás- nak. Rengeteg zöld paradi- csomot szedhettem, me- K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. augusztus 31. – 36. szám – CHICAGÓI KRÓNIKA KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Harmath István CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES Szeptember 21 szombat, de. 11-órakor Taste of Hun- gary. Chicagói Magyar Társaság és a Norridge-i Magyar Református Egyház közös rendezése. Norridge-i Magyar Református Egyháznál. Október 5-én szombat este 7 órakor Szüreti bál. Szent István Király templom, a Délvidéki csoport és Hu- nyadi Mátyás cserkészcsapat közös rendezése. Október20-ánvasárnap,de.11órakorünnepiSzent- mise utána mûsoros megemlékezés az 1956-forradalom 57-ik évfordulóján. Szent István Király templom, a chica- gói magyar egyesületek közös szervezése. Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa! Jóléreztékmagukatamagyarokapikniken Krémer Sándor elnök mellett Sivó Márta és Hegedüs István, a Körösi Csoma Sándor program tagjai, a Chicagói Magyar Klub történelmi tablójával Az egykori kiscserkészek: Stétz Andrea, Jackson-Stétz Gabriella, ifj. Sass Márton, Klózer Anikó, ifj. Vass György, Jókay Judith és Demeter Edith Stétz Andrea „néni” mesét olvas a kicsiknek Vihar Las Vegasban Trayvon Martin

×