Csapó Endre - atomenergia — kell e bővíteni

233 views

Published on

Published in: News & Politics
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
233
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Csapó Endre - atomenergia — kell e bővíteni

  1. 1. Csapó Endre Atomenergia — Kell-e bôvíteni? Megjelent a Magyar Élet 2013. február 28-iszámában A nemzeti megmaradáshoz, a globális világbanis élhetô élethez szükséges, törvénybe foglaltenergiastratégiát kell nemzeti konszenzussalkialakítani. A kialakult vegyes tulajdonúenergetikában helyre kell állítani a nemzetiszuverenitást megtestesítô állam(önkormányzatok) felelôs szerepét. Az államalapvetô feladata: politikai, tulajdonosi ésszabályozási eszközeivel az energiapolitikaicélok megvalósítása. (Kormánynyilatkozat) Magyarország energiaellátottsága csökkenôirányzatot mutat, az import részaránya 2004-ben már69% volt, az elérhetô primer energia források árszintjenövekszik. Az összes energiafelhasználás arendszerváltozás óta stagnált, vagy alig növekedett, sszámottevô növekedésre a jövôben sem kell számítani.A lakossági és köztéri felhasználás részaránya 2003-ban 60,2 %, a közlekedésé 17,2 % volt, ami megközelítiaz ipar 19,5 %-os felhasználását. Ezek az adatokegyértelmûen mutatják, hogy energiagazdálkodásiszempontból a lakossági és a közlekedési szektorkiemelt jelentôségû. Egyetlen, hosszútávon isszámottevô energiaforrásunk a lignit, amely hatékonyanhasználható villamos energia termelésére. Az ország 1
  2. 2. egyéb szénforrásai kimerültek, illetve csak aránytalanulnagy ártámogatás mellett lehetnek piacképesek. Megújuló energiaforrások – a természet által elôállóenergiából kevés emberi beavatkozással nyerhetô energia, mint a víz-, a szél-, anapenergia, idesorolják még a biomassza- és a geotermikus energiát is – részesedésehosszú távon is csak szerény lehet a hazai energiamérlegben. Nem minden esetbenindokolható a megújuló energiaforrások piactorzító állami ártámogatása, amely növeli afogyasztói árszínvonalat. A fejlesztési támogatás pedig fontosabb helyekrôl von el for-rásokat. A kötelezô átvételû megújuló villamosenergia-források egy részének értékelhetôteljesítôképessége a fogyasztói igények ellátása szempontjából kicsi, ezért jelentôstartalékkapacitások létesítését vonják maguk után, rendkívüli szabályozási terheket,többletköltségeket okoznak. Kitörési pontot jelenthet viszont a biomassza és a biogázhasznosítása. A biomassza hasznosításhoz kapcsolódó energetikai növénytermesztés(motor hajtóanyagok, energiaerdô, energiafû) azért is hátrányos, mert az EU elôírásokszerint több mint egy millió hektár földterületet kell kivonni az élelmiszer célúnövénytermesztésbôl. Magyarország korán felfogta az atomenergiafontosságát. A Moszkva környéki Obnyinszk városkában1954 júniusában megkezdte mûködését a világ elsôatomerômûve. Új korszak kezdôdött a villamos energiatermelésének történetében. A fejlett ipari országokbanaz ’50-es évek végén és a ’60-as évek elején számosatomerômû épült. Az akkori magyar kormány és azenergetikával foglalkozó szakemberek érdeklôdése azatomerômûvek iránt igen nagy volt, és felismerték azatomenergia villamosenergia-termelésben történôfelhasználásának jelentôségét. A Paksi Atomerômû Vállalat 1976-ban alakult meg, és1992 óta részvénytársaságként, ma zártkörûrészvénytársaságként mûködik. Magyarország közepén,Paks városától 5 km-re lévô telephelyén 4 db VVER- 2
  3. 3. 440/213 típusú atomerômûvi blokk üzemel, összesen2000 MW beépített teljesítménnyel. Ezen a telephelyentermelik meg a Magyarországon elôállított villamosenergia közel 40 százalékát. A paksi blokkok ateljesítmény-kihasználási mutató alapján a világélvonalába tartoznak, és évek óta az elsô huszonötblokk között szerepelnek. Már 1985-ben történtekjelentôs erôfeszítések az erômû bôvítésére, ami akkor aSzovjetunióban végbement mûszaki váltás miattelmaradt. A Magyar Országgyûlés 2009. március 30-án 330igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvijóváhagyását adta Pakson új atomerômûvi blokk(ok)létesítésének elôkészítését szolgáló tevékenységmegkezdéséhez. A parlament megadta az elvihozzájárulást, hogy a kormány megkezdje a PaksiAtomerômû kibôvítésének elôkészítését. Egyelôre sok abizonytalanság, még azt sem lehet tudni, hogy egy vagykét új blokk épül-e, de az már biztos, hogy költsége alegoptimistább számítások szerint is 2–2,5 milliárd euróttesz majd ki. Egy felmérés szerint az emberek többségetámogatja a bôvítést, ugyanakkor vannak ellenzôk is,akik az Alkotmánybíróságig is képesek elmenni.(Mfor.hu háttér.) Szinte teljes volt az egyetértés aparlamentben, 346 jelenvolt képviselôbôl 330-anszavaztak az elvi engedély megadására, ami után lehetelkezdeni tervezni a Paksi Atomerômû bôvítését. Kormányzati vélemény 2009-ben: „Magyarországot rendkívül kiszolgáltatottá teszi a nagyfokúfüggése energiaimporttól. Hosszú távon azzal kell számolni, hogy nô az ország energiaigénye, miközben csökkena környezet energiaexport-képessége. Ez egyértelmûvé teszi, hogy szükség van új erômûvekre.” Mártha Imre,a Magyar Villamos Mûvek Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a paksi bôvítés mellett több, 3
  4. 4. kevésbé költséghatékony gázerômû beruházásra is szükség lesz. „Senki ne gondolja, hogy végigkell koldulni Európát, vagy a bankokat az új paksi beruházás megvalósítására a befektetôk bevonásával azMVM önállóan is képes lesz a paksi atomerômû bôvítését megvalósítani. Kifejtette, a világbantapasztalható atomerômûépítési hajrában heves érdeklôdés mutatkozik a magyar atomerômû projekt iránt is.” Ugyancsak 2009-ben Süli János, a Paksi Atomerômû Zrt.vezérigazgatója arról beszélt, hogy eddig sikeres volt az atomerômû kapacitásánakbôvítése, és az újabb beruházás elôkészítése. Az ütemterv szerint az új projektengedélyeztetése 5–6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, a reaktor típusától isfüggôen 3–5 ezer embernek teremtve munkalehetôséget. A cél az, hogy a beszállítók 30–35százaléka magyar legyen – mondta a vezérigazgató. A 3 milliárd euró, azaz 900 milliárdforint forrásigényû projekt révén 2020-tól termelhet áramot Paks elsô, és 2025-tôl a másodikúj blokkja. Hangsúlyozta, az országgyûlés elvi hozzájárulása nem a beruházásengedélyezését jelenti, hanem felhatalmazást adott annak a munkának az elindítására,amely az engedélyeztetéshez vezet. A helyzet 2012-ben A kormány a nukleáris energiának a hazaienergiaellátásban betöltött stratégiai szerepe miattnyilvánította a nemzetgazdaság szempontjából kiemeltfontosságú és az energiaellátás biztonságaszempontjából alapvetôen szükséges beruházásnak apaksi atomerômû telephelyén létesítendô új blokk vagyblokkok megvalósítását. Az elôkészítô munkátpotenciálisan két, egyenként 1000–1600 megawattosblokkal kapcsolatban végeznék. A kormány egyebekmellett javaslatot vár egy vagy két blokk létesítésére,illetve két blokk építése esetén a létesítésük közöttiidôintervallumra. Tavaly nyáron jelentették be, hogy Magyarország azelmúlt évek egyik legnagyobb beruházására készül,mivel két új blokkal bôvítenék ki a Paksi Atomerômûvet.Erre azért lenne szükség, mert a 2030-as években 4
  5. 5. leállítják a jelenleg mûködô négy blokkot, így ki fog esnia magyar villamosenergia-termelés több mint 40százaléka. Létrehozták a Nukleáris Energia Kormánybizottságot,amelynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a nemzetifejlesztési miniszter és a gazdasági miniszter. Akormánybizottság által vizsgálandó stratégiai kérdésekközé tartozik egyebek mellett az új blokk, illetve blokkokvárható tulajdonosi szerkezete, a mûszaki-biztonságikövetelményeknek megfelelô nagyság és típusmeghatározása, az engedélyezés elôkészítése ésbiztonságos végrehajtása, a megvalósításnál szóbajöhetô szállítók köre, valamint a velük szembentámasztandó elvárások, a kiválasztás alapelvei. Astratégiai kérdések közé sorolja a kormányhatározat aprojekt finanszírozhatóságát, a finanszírozás célszerûmódját, illetve a projekt megvalósításához szükségeshazai és nemzetközi együttmûködési lehetôségekfeltárását. Ugyancsak a vizsgálandó kérdések közésorolja a dokumentum, hogy – a közbeszerzési és aversenyjogi szabályokra is figyelemmel – mikéntbiztosítható a magyar vállalkozások minél nagyobbrészvétele a beruházásban. A Magyar Villamos Mûvek MVM Paks II. AtomerômûFejlesztô Zrt. néven új cég létrehozását jelentette be2012. augusztus 7-én a paksi atomerômû bôvítésére. Azúj cég feladata lesz hogy részletes tanulmányok,értékelések alapján minden lényeges körülménytmegvizsgálva felelôs döntés születhessen az új paksiblokk(ok) megépítésének tervérôl. A Paks bôvítésétlebonyolító MVM célja, hogy a szerzôdés biztosítsa: 5
  6. 6. magyar beszállítók 30 százalékban részesedjenek aberuházásban. Végleges magyar döntés, hogy a Paksi Atomerômûkét új blokkját még 2025 elôtt üzembe állítsák ésvalószínû, hogy a bôvítésre szóló megrendelést azorosz Rosatom cég kapja – értesült a Germany Tradeand Invest, a német Kereskedelmi Minisztériumháttérintézménye. Elemzése szerint magyar részrôl aztszeretnék, ha a megrendelést összekapcsolnák azOroszországgal a gázszállításra vonatkozó, hosszútávú szerzôdés megújításával. Egy berlini forrás szerint magyar részrôl még ez év elején kiírják a pályázatot a két,egyenként 1.600 MW kapacitású blokk szállítására, és az atomerômû bôvítésévelkapcsolatos tárgyalásokat a Magyar Villamos Mûvek folytatná le. A Rosatom és az amerikaiWestinghouse mellett a megrendelésben érdekelt lehet még a francia Areva és Atmea,valamint a koreai Doosan és Kepco. Az új blokkok öt év alatt készülnének el s az erômûkibôvített teljesítményével az ország energiaszükségletének jelenlegi, 40 százaléka helyett60 százalékát tudja majd kielégíteni. Egyébként 2012 végére elkészült Magyarországon azúj atomhulladék-tároló, amelyben gyengén és közepesen sugárzó anyagot helyeznek el, 200m-el a föld felszíne alatt. A tároló 4.600 hordó elhelyezésére alkalmas. Összegezés Az ország jövô energiaellátásának fontos részekéntkét különálló feladatból áll a paksi atomerômûfolyamatos áramszolgáltatásának biztosítása. Egyik ajelenlegi négy reaktor üzemidejének meghosszabbítása,a másik az erômû bôvítése új reaktorok építésével. A múlt században épített atomreaktorok biztonságosüzemeltetésének idejét 30 évben állapították meg.Harminc éve, pontosan 1982. december 14-én kezdtemeg a folyamatos mûködést a Paksi Atomerômû 1.blokkja. Közel húsz éve kezdôdött az elsô átfogó 6
  7. 7. biztonságnövelô program, a paksi blokkok ma már közelegy teljes generációval modernebbek a nyolcvanasévekbeli, vadonatúj állapotuknál. Ez a tény és alakosság folyamatos, jelenleg több mint 75 százalékostámogatása teheti lehetôvé, hogy az MVM PaksiAtomerômû Zrt. a tervezett üzemidejüknél húsz évveltovább üzemeltethesse a jelenlegi blokkokat. AzOrszágos Atomenergia Hivatal vezetôje elmondta: – ahatóság pozitívan bírálta el az engedélykérelmet, így atervek szerint még az idén kiadja az ehhez szükségesengedélyt. „A paksi szakemberek harminc éve biztonságosan ésgazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározóvillamosenergia-termelô egységét”, mondta Baji Csaba, az MVM MagyarVillamos Mûvek Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerômû Zrt. igazgatóságánakelnöke. „Büszkék vagyunk rá, hogy az atomerômû az egyéb, hagyományos erômûvekhez képest a legkevésbékörnyezetterhelô. A paksi blokkok évente 2 millió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdôk évesoxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást kiváltó gázokat. Az OrszágosAtomenergia Hivatal fôigazgatójának szavai szerint az 1. blokk még az idén megkaphatja az üzemidô-hosszabbítási engedélyt, amivel még további húsz évig hozzájárulhat Magyarország biztonságos, fenntarthatóvillamosenergia-ellátásához.” „Az atomerômû harminc éve folyamatosan a legalacsonyabbköltséggel termelô hazai erômû: a paksi áram ára soha nememelkedett az infláció mértékét meghaladóan, sôt, jellemzôen jóvalalatta maradt, reálértéken számítva a termelés megkezdése óta azárai nem emelkedtek. Köszönhetô ez az évek során elvégzettkapacitás-bôvítésnek is, hiszen az atomerômû nem csak biztonságiszempontból erôsödött meg, és erôsödik tovább napjainkban is,hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben440 MW-os teljesítményû blokkok mára mintegy 14%-osnövekedést realizálva 500MW-osak.” – mondta az 1. blokk mûködésének 7
  8. 8. harmincadik évfordulójára szervezett ünnepségen dr. Rónaky József, az OrszágosAtomenergia Hivatal fôigazgatója, amikor bejelentette: a hatóság pozitívan bírálta el azüzemidô-hosszabbítási kérelmet, a tervek szerint még az idén kiadja a továbbüzemeltetéshez szükséges engedélyt. „A folyamatos fejlesztéseknek, a három átfogó biztonságnövelôprogramnak köszönhetôen ez az erômû már nem ugyanaz, amelynek1. blokkja éppen harminc éve megkezdte a villamosenergia-termelést. Az atomerômû a klímaváltozás elleni küzdelem és agazdaságos áramtermelés fontos eszköze, nem véletlen, hogy aközvéleménykutatások szerint a lakosság több mint háromnegyedetámogatja mûködését. Az MVM Paksi Atomerômû Zrt.vezetôsége, átérezve az ország energiaellátása iránti felelôsséget,több mint tíz éve olyan döntést hozott, hogy a nukleáris biztonságmagas színvonalának megôrzése mellett 20 évvel – 2032–2037-ig –meg kívánja hosszabbítani a blokkok üzemidejét, hogy azatomerômû továbbra is hozzájáruljon a biztonságos, mûszakilagkifogástalan, környezetbarát, és nem utolsósorban megfizethetôvillamosenergia-termeléshez.” – mondta Hamvas István, azMVM Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója. A másik feladat már nem ilyen egyszerû. Ha – amintláttuk – 20–25 év múlva a paksi atomerômû elérkezikmeghosszabbított élettartama végére, a jól gazdálkodóenergiapolitika erre az idôre gondoskodik a kiesôvillanyenergiát pótló valamilyen erômûüzembeállításáról. Minden mai emberi számítás szerinta hiányt atomerômûvel lehet csak betölteni. Süli János,a Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója három évvel ezelôtt úgy számolt, hogy az ütemtervszerint az új projekt engedélyeztetése 5–6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, areaktor típusától is függôen 3–5 ezer embernek teremtve munkalehetôséget. Ilyen alapon 12év múlva termelhet áramot Paks új elsô, és 17 év múlva a második új blokkja. Ha 8
  9. 9. összevetjük a jelenlegi lejárata és az új elkészülte idôpontját, abból az jön ki, hogy ma mégnem sürgôs belevágni. Itt azonban jelentkezik egy másik számítás is. A gazdasági válság miatt Európaszerteleálltak a bôvítési programok. A válság elmúltával egyfajta versenyfutás indulhat a régióbanazért, hogy ki tudja a leghamarabb fölhúzni a maga reaktorát – hiszen aki nyer, azfeltehetôen jelentôs exportlehetôséghez jut a Balkánon, és akár a német piacon is, aholletettek minden további atomreaktor építésrôl. A kocka tehát elvettetett, lesz atomerômûépítés, feltehetôen nem azonnali elkezdéssel,hanem kivárva a kedvezô körülményeket, amikor már nem fenyeget a veszély belemerülniérte teljesíthetetlen adósságba, hiszen ez a beruházás csak hosszú távon térül meg. 9

×