Az emberi tudat kivirágzása        ECKHART TOLLE    ÚJ FÖLD    Ráébredni életed céljára                Budapest, 2006     ...
Az emberi tudat kivirágzása                                                        TartalomjegyzékELS FEJEZET ...............
Az emberi tudat kivirágzása   A HÁBORÚ AZ EGYFAJTA GONDOLKODÁSMÓD............................................................
Az emberi tudat kivirágzása   HOGYAN ÚJÍTJA MEG MAGÁT A FÁJDALOMTEST? .......................................................
Az emberi tudat kivirágzásaNYOLCADIK FEJEZET ................................................................................
Az emberi tudat kivirágzása                   …     …      ……           …       …      ……        …                      ...
Az emberi tudat kivirágzásaformamentes között húzódó hidaknak a szerepét kapták. Nemcsak az illatuk volt olyan, amitaz emb...
Az emberi tudat kivirágzásaéletformák képeznek: csecsem k, kölyökkutyák, kismacskák, bárányok stb.             k törékenye...
Az emberi tudat kivirágzásafontosak lehetnek, jelent ségük mégis csupán másodlagos. Nem többek, mint a felébredéshezvezet ...
Az emberi tudat kivirágzásaAZ ÖRÖKÖLT DISZFUNKCIÓNK (M         KÖDÉSZAVARUNK)       Ha alaposabban szemügyre vesszük az si...
Az emberi tudat kivirágzásavalamint a vallási és ideológiai okok miatti rabszolgaság, kínzás és megannyi kegyetlenkedésis....
Az emberi tudat kivirágzásamegfigyelhet , szüntelen konfliktusok hátterében is. Hatásukra érzékeled torzan a többiembert é...
Az emberi tudat kivirágzása        Az emberiség legnagyobb vívmánya nem a számos m vészeti, tudományos ésm szaki alkotás, ...
Az emberi tudat kivirágzása       És mégis… és mégis…, mindezen, a vallás nevében elkövetett rült tett ellenére, azigazság...
Az emberi tudat kivirágzásaamit k, addig a szemükben te rossznak számítasz, és ennek alapján – nem is túl régen – mégarra ...
Az emberi tudat kivirágzásalegmerevebb struktúrák, a változásnak leginkább ellenállók fognak el ször összeomlani. Ezmár me...
Az emberi tudat kivirágzásaviszonylag kicsiny, de gyorsan növekv hányada már tapasztalja magában a régi egós mintákszéttör...
Az emberi tudat kivirágzásamegnyilvánulás, ami mindig a bels t tükrözi. A kollektív emberi tudat belülr l szorosanösszekap...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapota                                      MÁSODIK FEJEZET                         Az eg...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotaélettelenebbé válik, és annál halottabb leszel a valóság, a benned és a körötted fo...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapota         Amikor a kisgyerek megtanulja, hogy a szülei hangszalagjai közül el sorjáz...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotapersze maga a hang, a gondolkodó, a megfigyeletlen elme. Szinte azt mondhatjuk: ket...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotavagy könyvtáros? Lehet, hogy valamilyen pszichológiai kutatás alanya?” Sohasem tudt...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotanövekedtek. Hétf      reggel bementünk egyik professzorunk el adására, akinek az el...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotalátják ket. Más szóval: valamit hozzáad az éntudatukhoz. A reklámszakemberek ezt pé...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotaköt dést, a dolgokkal kapcsolatos rögeszmés megszállottságot, ami aztán létrehozzaf...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotavonja-e a hölgyet, vagy inkább most rögtön értesítse a rend rséget. Azt feleltem, n...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapota       Így felelt: „Most megértettem Jézus egy mondását, ami korábban értelmetlenne...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapota       Fontos ebben felismerni, hogy a történetnek és a történetet alkotó gondolatf...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapotanem lehet elpusztítani. A birtoklás abszurditása még nyilvánvalóbb a földterület es...
Az ego: az emberiség jelenlegi állapota       Amint azt már láttuk, a birtoklás – a tulajdonlás fogalma – csupán kitaláció...
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára

3,646 views

Published on

Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára - scribd.com per PapajiKonyvek

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
3,646
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
5
Actions
Shares
0
Downloads
105
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Eckhart Tolle - Új Föld - Ráébredni Életed Céljára

  1. 1. Az emberi tudat kivirágzása ECKHART TOLLE ÚJ FÖLD Ráébredni életed céljára Budapest, 2006 (Fordította: Dr. Domján László)… … …… … … …… … -1-
  2. 2. Az emberi tudat kivirágzása TartalomjegyzékELS FEJEZET ......................................................................................................................... 2Az emberi tudat kivirágzása ....................................................................................................... 6 FELIDÉZÉS ............................................................................................................................... 6 E KÖNYV MEGÍRÁSÁNAK CÉLJA ............................................................................................... 8 AZ ÖRÖKÖLT DISZFUNKCIÓNK (M KÖDÉSZAVARUNK) .......................................................... 10 A MEGJELEN BEN LÉV ÚJ TUDATOSSÁG .............................................................................. 12 SPIRITUALITÁS (LELKISÉG) ÉS VALLÁS .................................................................................. 14 AZ ÁTALAKULÁS SÜRG SSÉGE .............................................................................................. 16 ÚJ ÉG ÉS ÚJ FÖLD ................................................................................................................... 17MÁSODIK FEJEZET .............................................................................................................. 19Az ego: az emberiség jelenlegi állapota ................................................................................... 19 AZ ILLUZÓRIKUS ÉN .............................................................................................................. 20 A HANG A FEJBEN .................................................................................................................. 22 AZ EGO TARTALMA ÉS SZERKEZETE ...................................................................................... 24 A DOLGOKKAL VALÓ AZONOSULÁS ....................................................................................... 24 AZ ELVESZETT GY R ........................................................................................................... 26 A BIRTOKLÁS ILLÚZIÓJA ........................................................................................................ 28 AKARÁS: A TÖBBRE IRÁNYULÓ IGÉNY ................................................................................... 30 AZONOSULÁS A TESTTEL ....................................................................................................... 32 ÉREZNI A BELS TESTET ........................................................................................................ 34 A LÉTFELEJTÉS ...................................................................................................................... 35 DESCARTES TÉVEDÉSÉT L SARTRE MEGLÁTÁSÁIG ............................................................... 35 A MINDEN ÉRTELMET MEGHALADÓ BÉKE .............................................................................. 36HARMADIK FEJEZET ........................................................................................................... 38Az ego „magva” ....................................................................................................................... 38 A PANASZKODÁS ÉS A MEGBÁNTÓDÁS .................................................................................. 39 REAKTIVITÁS ÉS SÉRELMEK .................................................................................................. 41 „NEKEM IGAZAM VAN, TÉVED” .......................................................................................... 42 EGY ILLÚZIÓ VÉDELMÉBEN ................................................................................................... 42 IGAZSÁG: RELATÍV VAGY ABSZOLÚT? ................................................................................... 43 AZ EGO NEM SZEMÉLYES VALAMI ......................................................................................... 45 -2-
  3. 3. Az emberi tudat kivirágzása A HÁBORÚ AZ EGYFAJTA GONDOLKODÁSMÓD....................................................................... 47 BÉKESSÉGET AKARSZ VAGY DRÁMÁT? .................................................................................. 48 AZ EGÓN TÚL: A TE VALÓDI IDENTITÁSOD ............................................................................. 48 MINDEN SZERKEZET LABILIS ................................................................................................. 49 AZ EGO IGÉNYE A FÖLÉNY ÉRZÉSÉRE .................................................................................... 50 AZ EGO ÉS A HÍRNÉV ............................................................................................................. 51NEGYEDIK FEJEZET ............................................................................................................ 53Szerepjátszás: az ego számos arca ........................................................................................... 53 GONOSZTEV , ÁLDOZAT, SZERELMES ................................................................................... 54 AZ ÖNDEFINIÁLÁS SZÉLNEK ERESZTÉSE ................................................................................ 55 EL RE MEGSZABOTT SZEREPEK ............................................................................................. 56 ID LEGES SZEREPEK .............................................................................................................. 57 AZ IZZADT TENYER SZERZETES ........................................................................................... 58 A BOLDOGSÁG MINT SZEREP KONTRA VALÓDI BOLDOGSÁG .................................................. 58 ANYASÁG ÉS APASÁG: SZEREP VAGY FUNKCIÓ? .................................................................... 59 TUDATOS SZENVEDÉS ............................................................................................................ 62 A TUDATOS SZÜL I VISELKEDÉS ........................................................................................... 63 GYERMEKED „FELISMERÉSE” ................................................................................................ 64 A SZEREPJÁTSZÁS FÖLADÁSA ................................................................................................ 65 A PATOLOGIKUS (KÓROS) EGO............................................................................................... 67 A „HÁTTÉR-BOLDOGTALANSÁG”........................................................................................... 68 A BOLDOGSÁG TITKA ............................................................................................................ 69 AZ EGO KÓROS FORMÁI ......................................................................................................... 71 MUNKA EGÓVAL, ILLETVE ANÉLKÜL ..................................................................................... 73 AZ EGO A BETEGSÉGBEN ....................................................................................................... 75 A KOLLEKTÍV EGO ................................................................................................................. 75 A HALHATATLANSÁG KÉTSÉGBEVONHATATLAN BIZONYÍTÉKA ............................................. 76ÖTÖDIK FEJEZET.................................................................................................................. 78A fájdalomtest ........................................................................................................................... 78 AZ ÉRZELEM SZÜLETÉSE ....................................................................................................... 79 AZ ÉRZELMEK ÉS AZ EGO....................................................................................................... 81 AZ EMBERI ELMÉJ KACSA .................................................................................................... 82 A MÚLT CIPELÉSE .................................................................................................................. 83 AZ EGYEDI ÉS A KÖZÖS .......................................................................................................... 84 -3-
  4. 4. Az emberi tudat kivirágzása HOGYAN ÚJÍTJA MEG MAGÁT A FÁJDALOMTEST? .................................................................. 86 HOGYAN „TÁPLÁLKOZIK” FÁJDALOMTESTED A GONDOLATAIDBÓL? ..................................... 87 HOGYAN TÁPLÁLKOZIK A FÁJDALOMTEST A DRÁMÁBÓL? ..................................................... 88 AS R FÁJDALOMTESTEK .................................................................................................... 90 A SZÓRAKOZÁS, A MÉDIA ÉS A FÁJDALOMTEST ..................................................................... 91 A KOLLEKTÍV N I FÁJDALOMTEST ......................................................................................... 92 NEMZETEK ÉS EMBERCSOPORTOK FÁJDALOMTESTE .............................................................. 94HATODIK FEJEZET ............................................................................................................... 96Kitörni a szabadságra .............................................................................................................. 96 JELENLÉT .............................................................................................................................. 97 A FÁJDALOMTEST VISSZATÉRÉSE .......................................................................................... 99 FÁJDALOMTEST A GYEREKEKBEN ........................................................................................ 100 BOLDOGTALANSÁG ............................................................................................................. 102 MEGSZAKÍTANI A FÁJDALOMTESTTEL TÖRTÉNT AZONOSULÁST .......................................... 103 A „NYOMÓGOMBOK” ........................................................................................................... 105 A FÁJDALOMTEST MINT ÉBRESZT ...................................................................................... 107 KITÖRNI A SZABADSÁGRA ................................................................................................... 108HETEDIK FEJEZET.............................................................................................................. 110Megtalálni azt, aki valójában vagy ........................................................................................ 110 AKINEK GONDOLOD MAGAD ................................................................................................ 110 B SÉG ................................................................................................................................. 112 ISMERNI MAGADAT, ILLETVE ISMERETET SZEREZNI MAGADRÓL .......................................... 113 KÁOSZ ÉS MAGASABB SZINT REND .................................................................................... 114 JÓ ÉS ROSSZ ......................................................................................................................... 115 NEM TÖR DNI AZZAL, HOGY MI TÖRTÉNIK .......................................................................... 117 ÍGY LENNE? ......................................................................................................................... 117 AZ EGO ÉS A JELEN PILLANAT .............................................................................................. 118 AZ ID PARADOXONJA ........................................................................................................ 120 AZ ID KIIKTATÁSA ............................................................................................................. 121 AZ ÁLMODÓ ÉS AZ ÁLOM ..................................................................................................... 123 A KORLÁTOKON TÚLLÉPVE ................................................................................................. 124 A LÉT ÖRÖME ...................................................................................................................... 125 MEGENGEDNI AZ EGO MEGKEVESBEDÉSÉT .......................................................................... 126 AHOGY KINN, ÚGY BENN ..................................................................................................... 127 -4-
  5. 5. Az emberi tudat kivirágzásaNYOLCADIK FEJEZET ....................................................................................................... 131A bels tér felfedezése ............................................................................................................ 131 TÁRGYTUDATOSSÁG ÉS TÉRTUDATOSSÁG ........................................................................... 133 A GONDOLAT ALÁ ZUHANNI, ILLETVE A FÖLÉ EMELKEDNI .................................................. 134 TELEVÍZIÓ ........................................................................................................................... 134 A BELS TÉR FELISMERÉSE .................................................................................................. 136 HALLOD-E A HEGYI PATAKOT? ............................................................................................ 138 A MEGFELEL CSELEKDET................................................................................................... 139 AZ ELNEVEZÉS NÉLKÜLI ÉRZÉKELÉS ................................................................................... 139 KI A MEGTAPASZTALÓ? ....................................................................................................... 141 A LÉLEGZET ........................................................................................................................ 142 ADDIKCIÓK (SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK) ............................................................................. 144 BELS TEST-TUDATOSSÁG ................................................................................................... 144 BELS ÉS KÜLS TÉR ........................................................................................................... 145 ÉSZREVENNI A RÉSEKET ...................................................................................................... 147 VESZÍTSD EL MAGAD, HOGY MEGTALÁLD MAGAD! ............................................................. 148 A CSEND .............................................................................................................................. 149KILENCEDIK FEJEZET ....................................................................................................... 150Bels célod ............................................................................................................................. 150 FÖLÉBREDÉS ....................................................................................................................... 150 PÁRBESZÉD A BELS CÉLRÓL .............................................................................................. 152TIZEDIK FEJEZET ............................................................................................................... 163Új föld ..................................................................................................................................... 163 ÉLETED RÖVID TÖRTÉNETE.................................................................................................. 164 A FÖLÉBREDÉS ÉS A VISSZATÉRÉS MOZGÁSA ....................................................................... 165 A FÖLÉBREDÉS ÉS A KIÁRADÓ MOZGÁS ............................................................................... 167 A TUDAT.............................................................................................................................. 169 FÖLÉBREDT CSELEKVÉS ...................................................................................................... 170 A FÖLÉBREDT CSELEKVÉS HÁROM MÓDJA (MODALITÁSA)................................................... 171 ELFOGADÁS ......................................................................................................................... 171 ÉLVEZET.............................................................................................................................. 172 LELEKESEDÉS ...................................................................................................................... 174 A FREKVENCIATARTÓK ....................................................................................................... 177 AZ ÚJ FÖLD NEM UTÓPIA ..................................................................................................... 178 -5-
  6. 6. Az emberi tudat kivirágzása … … …… … … …… … ELS FEJEZET Az emberi tudat kivirágzásaFELIDÉZÉS A Föld 114 millió évvel ezel tti reggele, kevéssel napkelte után: a bolygón legel szörjelenik meg virág, s kinyílik, hogy befogadja a Nap sugarait. E jelent s, a növények életébenevolúciós átalakulást jelz pillanatot megel z en a bolygót már évmilliók óta borítottanövényi vegetáció. Az els virág valószín leg nem élt hosszú ideig, s a virágok sokáigbizonyára ritka és elszigetelt jelenségek maradtak, mert a körülmények még nem kedveztekbolygószerte való megjelenésüknek. Ám a kritikus küszöb egyszer mégis csak elérkezett, sazon a napon az egész bolygón hirtelen szín- és illatrobbanás zajlott le. (Bár akkor nem voltmég ott ezt érzékel tudat.) Sokkal kés bb ezek a finom és illatozó lények, amelyeket virágoknak nevezünk, egymásik faj tudatfejl désében kaptak fontos szerepet. Az embereket rendkívüli mértékbenvonzották és leny gözték a virágok. Az emberi lények tudatfejl dése során valószín leg avirág volt az els olyan dolog, amit nem hasznossága miatt, más szóval nem az életbenmaradásukban betöltött szerepe miatt értékeltek. A virágok számtalan m vészt, költ t ésmisztikust ihlettek meg. Jézus azt javasolja, hogy merengjünk el a virágok fölött, és tanuljunkt lük élni. Buddháról azt mesélik, hogy egy alkalommal „szótlan szentbeszédet” tartott:kezébe vett egy virágot, majd merengve nézte. Némi id után a jelenlev k egyike,Mahakasyapa szerzetes, elmosolyodott. Azt mondják, egyedül értette meg a prédikációt. Alegenda szerint ezt a mosolyt (más szóval: felismerést) adta tovább az egymást követhuszonnyolc mester, és sokkal kés bb ez vált a zen gyökerévé. A virág szépségének meglátása rá tudott ébreszteni embereket – még ha csak rövidid re is – arra a szépségre, ami legbens bb lényük, valódi természetük esszenciális (lényegi)része. A szépség els fölismerése az emberi tudatfejl dés egyik legjelent sebb eseménye volt.Az öröm és a szeretet érzése esszenciájában kapcsolódik ehhez a felismeréshez. Anélkül,hogy annak teljesen tudatában lennénk, a forma szintjén a virágok annak a kifejez dései lettekszámunkra, ami bennünk a legmagasabb rend , legszentebb és végs soron formamentes. Avirágok, amelyek tünékenyebbek, éteribbek és finomabbak, mint azok a növények,amelyekb l el emelkedtek, egy másik birodalom hírnökeinek, a fizikai formák világa és a -6-
  7. 7. Az emberi tudat kivirágzásaformamentes között húzódó hidaknak a szerepét kapták. Nemcsak az illatuk volt olyan, amitaz emberek finomnak és kellemesnek tartottak, hanem emellett a lélek világából is „illatot”hoztak. Ha a „megvilágosodás” szót a hagyományosan elfogadottnál tágabb értelembenkezeljük, akkor tekinthetünk úgy a virágokra, mint a növények megvilágosodására. Bármely világ – ásványvilág, növényvilág, állatvilág vagy embervilág – bármelyéletformájáról azt mondhatjuk, hogy „megvilágosodáson” megy keresztül. Ez azonbanrendkívül ritka jelenség, mert az már több mint evolúciós el relépés: fejl désefolyamatosságának megszakadását, a Lét egy teljesen eltér szintjére való ugrást, éslegf képp az anyagiság csökkenését jelenti. Mi lehet súlyosabb és áthatolhatatlanabb a k nél, minden forma legs r bbjénél?Néhány k molekuláris szerkezete mégis változáson megy keresztül, kristállyá alakul, s a fényszámára így már átjárhatóvá válik. Egyes széndarabok, elképzelhetetlenül hatalmas h ésnyomás hatására gyémánttá válnak, illetve bizonyos nehéz ásványok egyéb drágakövekké. A legtöbb csúszómászó hüll , minden teremtmény legföldhözragadottabbja, évmilliókóta változatlan maradt. Néhányuk azonban tollat és szárnyat növesztett, és madárrá vált,legy zve így a gravitáció erejét, amely ket oly sokáig fogva tartotta. Nem a csúszó-mászómozgásuk vagy a járásuk vált jobbá, hanem „transzcendáltak”: teljesen felülemelkedtek acsúszásmászáson és járáson. Az emberi lélek számára id tlen id k óta különösen jelent s szerepet játszottak avirágok, a kristályok, a drágakövek és a madarak. Persze, k is – mint minden életforma – amögöttes, egyetlen élet, egyetlen tudat pillanatnyi ideiglenes, múló megnyilvánulásai.Különleges jelent ségük és a tény, hogy az emberek csodálják ket és vonzódnak hozzájuk,éteri jellegüknek tulajdonítható. Ha az emberek érzékelésében van bizonyos fokú jelenlét – csöndes és éber figyelem –,akkor képesek érezni a minden teremtményben, minden életformában lev isteniéletesszenciát, és felismerni, hogy az ugyanaz, mint saját esszenciájuk, s ezért úgy szeretik ket, mint önmagukat. Anélkül azonban a legtöbb ember csak a küls formát látja, s nincstudatában a bels lényegnek, ahogy saját lényegének sem, és önmagának csupán testi éslélektani formájával azonosul. A virág, a kristály, a drágak vagy a madár esetében azonban még a kevés vagysemennyi jelenléttel rendelkez ember is olykor megérzi, hogy több van bennük, mint az adottforma fizikai léte, jóllehet nem tudja, hogy emiatt vonzódik hozzájuk. Egyszer en affinitástérez irántuk. Éteri természetük miatt formájuk kisebb mértékben homályosítja el a bennüklakozó lelket, mint az más életformák esetében történik. Kivételt ez alól az újszülött -7-
  8. 8. Az emberi tudat kivirágzásaéletformák képeznek: csecsem k, kölyökkutyák, kismacskák, bárányok stb. k törékenyek,finomak, még nem ágyazódtak szilárdan az anyagiságba. Rajtuk keresztül átragyog a nemevilági ártatlanság, édesség és szépség. k a még viszonylag érzéketlen embereket isfelvidítják. Ha éberen elmerengsz egy virág, kristály vagy madár láttán, anélkül, hogy aztgondolatban megneveznéd, számodra az a formamentesbe nyíló ablakká válik. Megnyílik egybels „rés” – ha mégoly csöppnyi és tünékeny is –, amely a lélek világával teremtösszeköttetést. Ezért játszott sid k óta e három „megvilágosodott” életforma oly fontosszerepet az emberi tudat fejl désében. Ezért lett például a lótuszvirág közepében ül drágaka buddhizmus központi jelképe, és ezért jelzi a fehér madár, a galamb, a kereszténységben aSzentlelket. k készítették el a talajt a planetáris tudat még mélyebb megváltozásához, amireaz emberi faj jelöltetett ki. Ez az a spirituális fölébredés, amelyet kezdünk megtapasztalni.E KÖNYV MEGÍRÁSÁNAK CÉLJA Készen áll-e az emberiség a tudat átalakulására, az olyan radikális és mély, bels„kivirágzásra”, hogy ahhoz viszonyítva a növények virágzása – bármily gyönyör is az –annak csupán halovány visszfénye? Képesek-e az emberi lények elveszíteni kondicionált(beidegz dött, beprogramozódott) elmestruktúráik „s r ségét”, és úgymond olyanokká válni,mint a kristályok vagy a drágakövek: áttetsz vé a tudat fénye számára? Le tudják-e gy zni azanyagelv ség és az anyagiság lehúzó nehézségi erejét, és fölül tudnak-e emelkedni a formávalvaló azonosuláson, ami az egót a helyén tartja, és arra kárhoztatja ket, hogy sajátszemélyiségük rabságában sínyl djenek? Az ilyen átalakulás lehet sége képezte az emberiség hatalmas, bölcs tanításainakközponti üzenetét. A hírnökök – Buddha, Jézus és mások, akik közül nem mindenki váltismertté – voltak az emberiség korai „virágai”. k el futárokként, ritka és értékes lényekkéntjártak itt. A széles kör „virágzás” az korukban még nem volt lehetséges, s üzenetüketnagymértékben félreértették, és gyakran durván eltorzították. Bizonyosan állítható, hogy – akisebbséget leszámítva – tanításuk nem alakította át az emberi viselkedést. Vajon nagyobb mértékben áll-e készen az emberiség most, mint azon korai tanítókkorában? Miért lenne így? Mit tehetsz – ha tehetsz bármit is –, hogy ezt a bels váltástlétrehozd vagy felgyorsítsd? Mi jellemzi a régi, egós tudati állapotot, és milyen jelekb lismerhet fel az új tudatosság? Ezekr l és más alapvet kérdésekr l lesz szó ebben akönyvben. Ám ami ennél fontosabb: ez a könyv maga is olyan eszköz az átalakuláshoz, ami afelbukkanóban lev , új tudatosságból született. Az itt taglalt gondolatok és fogalmak ugyan -8-
  9. 9. Az emberi tudat kivirágzásafontosak lehetnek, jelent ségük mégis csupán másodlagos. Nem többek, mint a felébredéshezvezet útjelz táblák. Olvasás közben egyfajta váltás történik benned. E könyv megírásának nem az a célja, hogy elméd tartalmához új információt vagyhitet adjon, vagy hogy bármir l is megpróbáljon meggy zni, hanem hogy tudatállapot-váltástidézzen el , vagyis: fölébredést. Ebben az értelemben ez a könyv nem „érdekes”. Az érdekesazt jelenti, hogy távolságot tarthatsz az olvasottaktól, hogy elmédben eljátszhatsz az elvekkelés fogalmakkal, egyetértve vagy egyet nem értve velük. Ez a könyv rólad szól. Vagymegváltoztatja a tudati állapotodat, vagy semmitmondónak találod. Csak azokat képesfölébreszteni, akik készen állnak rá. Még nem mindenki áll készen, sokan azonban igen, ésminden egyes fölébred személlyel n a lendület a kollektív tudattalanban, s ezért a változásmár könnyebbé válik a többiek számára. Ha nem tudod, mit jelent a fölébredés, olvasd továbbe könyvet. Csak a fölébredés révén tudhatod meg e szó valódi jelentését. Egy futó bepillantáselegend a fölébredés folyamatának beindításához, s az visszafordíthatatlan lesz. Egyesekszámára ez a futó bepillantás e könyv olvasása közben következik be. Sok más emberben,akik talán észre sem vették, a folyamat már elkezd dött. E könyv segít nekik észrevenni azt.Egyeseknél átélt veszteség vagy szenvedés hatására vette kezdetét; másoknál azáltal, hogyspirituális tanítóval vagy tanítással kerültek kapcsolatba, elolvasták A most hatalma címkönyvet, vagy elolvastak valami más, spirituálisan szintén eleven és ezért átalakító hatásúkönyvet; vagy az elmondottak bármely kombinációja kapcsán. Ha az ébredés folyamataelkezd dött benned, e könyv olvasása fel fogja azt gyorsítani és er síteni. A felébredés nélkülözhetetlen része: felismerni a föl nem ébredt énedet, az egódat,amint az gondolkozik, beszél és cselekszik; valamint felismerni a kollektívan kondicionáltelmefolyamatokat, amelyek a föl nem ébredt állapotot fenntartják. Ezért mutatja be e könyvaz ego fontosabb aspektusait, s hogy azok miként m ködnek individuálisan és kollektívan,tehát az egyedben és a közösségben. E kérdés vizsgálata két ok miatt fontos. Az els : amígnem ismered az ego m ködése mögött megbúvó alapmechanizmust, addig azt nem veszedészre, s emiatt az újra és újra rászed: eléri, hogy újra és újra azonosulj vele. Ez azt jelenti,hogy a téged álnokul megtéveszt „lény” átveszi fölötted az uralmat, s úgy tesz, mintha telennél. A másik ok: maga a felismerés is a felébredés egy módja. Amikor felismeredmagadban a tudattalant, akkor ami lehet vé teszi a felismerést: az a megjelen tudat, az afölébredés. Nem harcolhatsz az egóval, és nem gy zheted le, ahogy a sötétséggel semharcolhatsz. Mindössze a tudat fényére van szükség. Te az a fény vagy. -9-
  10. 10. Az emberi tudat kivirágzásaAZ ÖRÖKÖLT DISZFUNKCIÓNK (M KÖDÉSZAVARUNK) Ha alaposabban szemügyre vesszük az si vallásokat és spirituális tradíciókat, azttaláljuk, hogy a számos felszíni különböz ség mögött létezik két olyan központi felismerés,amelyekben legtöbbjük egyetért. Az e felismerések leírására használt szavak ugyan eltér ek,mégis mindegyik ugyanarra a kett s, alapvet igazságra mutat rá. Ennek az igazságnak azels fele a felismerés, hogy a „normálisnak” vélt (vagyis szokványos) elmeállapot a legtöbbembernél olyan, aminek alapján m ködészavarról vagy akár rültségr l is beszélhetünk.Talán a hinduizmus egyes központi tanításai jutnak a legközelebb e m ködészavar mintkollektív elmebetegség meglátásához. k ezt mayának, a káprázat fátyolának nevezik.Ramana Maharshi, az egyik legnagyobb indiai bölcs, kereken kimondja: „Az elme maya.” A buddhizmus más szavakat használ. Buddha szerint szokványos állapotában azemberi elme dukkhát generál, amit szenvedésnek, elégtelenségnek vagy egyszer engyötrelemnek fordíthatunk. ezt az emberi állapot jellemz jének tartja. Bárhová is mész ésbármit is teszel – mondja Buddha –, találkozol a dukkhával, s az minden helyzetben el bb-utóbb megmutatkozik. A keresztény tanítások szerint az emberiség szokványos, „normális” állapota az„eredend b n”. A b n olyan szó, amit nagyon félreértettek és durván félrefordítottak. Ha szószerint fordítjuk ógörögb l – amely nyelven az Újszövetség íródott –, vétkezni annyit tesz,mint elvéteni a célt, ahogy az íjász elvétheti, eltévesztheti a célpontot. Vétkezni tehát aztjelenti, hogy eltéveszteni az emberi lét lényegét. Azt jelenti: ügyetlenül, vakon élni, s emiattszenvedni és szenvedést okozni. Ismét azt látjuk, hogy a kifejezés – ha megfosztjuk kulturálisterhét l és a félreértelmezést l – az emberi állapottal örökölt m ködészavarra mutat rá. Az emberiség teljesítménye leny göz és tagadhatatlan. Fenséges zenei,képz m vészeti, irodalmi és építészeti m veket alkottunk. Az utóbbi években a tudomány ésa technika az életmódunkat oly gyökeresen változtatta meg, s olyan dolgok megtételére ésmegteremtésére tett minket képessé, amik akár kétszáz esztend vel ezel tt is csodánakmin sültek volna. Kétségtelen: az emberi elme rendkívül intelligens. Ám épp értelmét betegítimeg az rültség. A tudomány és a technika fölnagyította azt a romboló hatást, amit az elmem ködészavara fejt ki a bolygóra, más életformákra és magukra az emberekre. Ezmagyarázza, hogy miért a XX. század történelme mutatja meg legvilágosabban ezt adiszfunkciót, ezt a kollektív elmebajt. További tényez , hogy ez a m ködészavar történetesenfokozódik és er södik. Az I. világháború 1914-ben tört ki. Az emberiség egész történelme során gyakoriakvoltak a félelem, a kapzsiság és a hatalomvágy gerjesztette romboló és kegyetlen háborúk, - 10 -
  11. 11. Az emberi tudat kivirágzásavalamint a vallási és ideológiai okok miatti rabszolgaság, kínzás és megannyi kegyetlenkedésis. Az ember többet szenvedett embertársa kezét l, mint a természeti csapásoktól. 1914-re arendkívül intelligens emberi elme azonban már nem csak a bels égés motort találta fel,hanem a bombát, a géppuskát, a tengeralattjárót, a lángszórót és a mérgez harci gázt is. Az rültség szolgálatába állított értelem! A Franciaország és Belgium területén zajlóállóháborúban több millió férfi pusztult el néhány négyzetkilométernyi sár megszerzéséért.Amikor a háború 1918-ban véget ért, a túlél k rémülten és értetlenül szemlélték ahátrahagyott pusztítást. Tízmillió embert mészároltak le, és még annál is többen váltaknyomorékká és torzzá. Az emberi rület korábban még sohasem produkált ekkora, ily jóllátható pusztítást. S nem sejtették, hogy ez még csak a kezdet! Az évszázad végére az embertársuk okozta er szakos halált haltak száma mármeghaladta a százmilliót. Nem csupán nemzetek közt dúló háborúkban pusztultak el sokan,hanem olyan tömeges kivégzés és népirtás következtében is, mint amilyen például ahúszmillió „osztályellenség, kém és áruló” legyilkolása volt a sztálini Szovjetunióban vagy aholokauszt leírhatatlan borzalma a náci Németországban. Továbbá rengetegen vesztettékéletüket számtalan kisebb, bels konfliktusban, mint például a spanyol polgárháborúban vagya Khmer rezsim idején Kambodzsában, ahol az ország lakóinak egynegyedét lemészárolták. Csupán a híradót kell megnézni a televízióban, hogy megértsük, az rület nemenyhült, hanem – immár a XXI. századba terjed en – folytatódik. Az emberi elme kollektívm ködészavarának egy másik oldala az a példátlan er szak, ahogyan az emberek máséletformákkal és magával a bolygóval bánnak: az oxigéntermel erd k és egyéb növények,illetve állatok elpusztítása; az állatokkal szemben elkövetett kegyetlen bánásmód ahúsgyárakban; valamint a folyók, az óceánok és a leveg megmérgezése. Kapzsiságtól hajtva,nem tudva az egésszel való összekapcsolódottságukról, az emberek továbbra is úgyviselkednek, hogy az – ha így marad – csak saját pusztulásukhoz vezethet. Az emberi történelem legnagyobb részét az emberi állapot gyökerénél találhatóelmebaj kollektív megjelenési formái alkotják. Az emberi történelem javarészt az rültségtörténete. Ha az emberiség történelme egyetlen ember kórtörténete lenne, akkor a következdiagnózist kéne fölállítani róla: krónikus üldözéses téveszmékt l szenved; kóros hajlam élbenne gyilkolásra, széls ségesen er szakos és kegyetlen tettek elkövetelésére az általa„ellenségnek” tartottak ellen: valójában saját, kívülre vetített tudattalanja ellen. Riasztóan rült ember, akinek csak ritkán akadnak – rövid ideig tartó – tiszta pillanatai. Lélektani ösztönz er ként félelem, kapzsiság és hatalomvágy húzódik meg nemcsaka nemzetek, törzsek, vallások és ideológiák, hanem a személyes kapcsolatokban - 11 -
  12. 12. Az emberi tudat kivirágzásamegfigyelhet , szüntelen konfliktusok hátterében is. Hatásukra érzékeled torzan a többiembert és magadat is. Hatásukra értelmezel félre minden helyzetet, aminek következtébenaztán olyan tetteket cselekszel, amelyekkel valódi célod, hogy megszabadulj a félelemt l, éskielégítsd a többre irányuló vágyadat: megtöltsd ezt a valójában feneketlen tartályt. Fontos azonban megérteni, hogy a félelem, a kapzsiság és a hatalomvágy nem maga am ködészavar, amir l beszélek, hanem ennek a diszfunkciónak – a minden emberi lényelméjében mélyen ül , kollektív tévhitnek – csupán a terméke. Számos spirituális tanításjavasolja: eresszük szélnek félelmeinket és vágyainkat! Ám ezek a spirituális gyakorlatokáltalában sikertelenek. Ugyanis nem ásnak le a diszfunkció gyökeréig. A félelem, a kapzsiságés a hatalomvágy nem a végs okok. Megpróbálni jó vagy jobb embernek lenni dicséretes ésemelkedett szellem célnak hangzik, ám valójában olyan törekvés, amit addig nem tudszsikerre vinni, amíg nem történik benned tudatváltás. Azért nem tudod sikerre vinni, mertigyekezete valójában továbbra is ugyanannak a m ködészavarnak a része, jóllehet azönmeger sítésnek, a több iránti vágynak és az önmagunk fogalmi identitása – az énkép –meger sítésének már ravaszabb és kifinomultabb formája. Nem attól válsz jobbá, hamegpróbálsz jó lenni, hanem ha megtalálod azt a jóságot, ami már eleve benned van, éshagyod azt el bukkanni. Ám az csak akkor bukkanhat el , ha tudati állapotodban valamialapvet változás történik. Az eredetileg nemes eszmék ihlette kommunizmus története világosan megmutatja,hogy mi történik, ha az emberek megpróbálják megváltoztatni a küls valóságot – új világotteremtenek – anélkül, hogy el tte megváltoztatnák bels valóságukat, tudati állapotukat. Úgysz nek terveket, hogy nem veszik számításba annak a diszfunkciónak a m ködésimechanizmusát, ami pedig minden emberben ott található, s a neve: ego.A MEGJELEN BEN LÉV ÚJ TUDATOSSÁG A legtöbb si vallás és spirituális tradíció egyaránt tartalmazza a felismerést, hogy a„normális” (szokványos) elmeállapotunkat valamilyen alapvet rendellenesség „szennyezi”.Ebb l az emberi állapot természetével kapcsolatos meglátásból – amit nevezhetünk rosszhírnek – fölbukkan egy második meglátás: az emberi tudat gyökeres átalakulási lehet ségéneka jó híre. A hindu tanokban (és néha a buddhizmusban is) ezt az átalakulástmegvilágosodásnak nevezik. Jézus tanításában ez a megváltás, a buddhizmusban pedig aszenvedés vége. Ezen átalakulás leírására a megszabadulás és fölébredés szavak ishasználatosak. - 12 -
  13. 13. Az emberi tudat kivirágzása Az emberiség legnagyobb vívmánya nem a számos m vészeti, tudományos ésm szaki alkotás, hanem saját m ködészavarának, saját rültségének felismerése. Arégmúltban néhányan ezt a felismerést megkapták. Indiában a 2600 évvel ezel tt élt férfi,Gautama Siddhartha volt talán az els , aki ezt tökéletesen világosan meglátta. Kés bbakasztották rá a Buddha nevet. A Buddha szó jelentése: „a fölébredett”. Körülbelülugyanebben az id ben jelent meg Kínában az emberiség egy másik korán fölébredt tanítója:Lao-ce. a valaha írt egyik legmélyebben szántó spirituális könyvben, a Tao Te Kingbenhagyta ránk lejegyzett tanítását. Persze, saját rültségünk felismerése már az épelméj ség megjelenése, a gyógyulás ésa traszcendálás kezdete. A tudatosság új dimenziója kezdett megjelenni a Földön, megindultaz els „puhatolódzó” virágzás. Ez a néhány ember szólt kortársaihoz. Beszéltek b nr l,szenvedésr l, káprázatról. Azt mondták: „Nézzétek, hogy éltek! Vegyétek észre, mitm veltek, a szenvedést, amit teremtetek!” Ezt követ en pedig rámutattak a „normális” emberilétezés kollektív rémálmából való felébredés lehet ségére. Megmutatták az utat. A világ még nem állt készen rájuk, az ember felébredésének k mégis kulcsfontosságúés szükséges szerepl i voltak. Kortársaik és a kés bbi generációk is nagyrészt menthetetlenülfélreértették ket. Tanításukat – noha az egyszer és er teljes volt – eltorzították ésfélreértelmezték, néha már amikor a tanítványaik azt lejegyezték. Aztán az évszázadok soránsok olyan dolgot f ztek hozzá, aminek semmi köze sem volt az eredeti tanításhoz, hanem azalapvet félreértést tükrözték. A tanítók egy részét kinevették, ócsárolták vagy megölték; másrészét istenként imádták. Az emberi elme m ködészavarán túlviv hidat, a kollektívelmebajból kivezet utat megmutató tanításokat eltorzították, s azok maguk is az rültségrészévé váltak. Így aztán a vallások – többnyire – inkább megosztó, semmint egyesít er vé váltak.Ahelyett, hogy a minden élet alapvet egységének felismerése révén véget vetettek volna azer szaknak és a gy löletnek, még több er szakot és gy löletet generáltak, még nagyobbfeszültséget teremtettek az emberek és a különböz vallások között, s t egy-egy vallásonbelül is. Ideológiákká váltak, olyan hitrendszerekké, amelyekkel az emberek azonosulhattak, sígy arra használhatták ket, hogy hamis éntudatukat er sítsék. Ezek alapján önmagukat„jónak”, másokat „rossznak” tekinthették, és így identitásukat az ellenségeik – a„másmilyenek”, a „hitetlenek” vagy a „tévhitben él k” – révén határozták meg, s nemritkánfeljogosítva érezték magukat a legyilkolásukra is. Az ember a saját képére teremtette meg„Istent”. Az örökké létez t, a végtelent, a megnevezhetetlent mentális (gondolati) bálvánnyáredukálták, amiben hinned kellett és „istenemként” vagy „istenünkként” imádni. - 13 -
  14. 14. Az emberi tudat kivirágzása És mégis… és mégis…, mindezen, a vallás nevében elkövetett rült tett ellenére, azigazság, amelyre e vallások rámutatnak, mégis ott fénylik a belsejükben. Mégis fénylik,jóllehet halványan, a torzítás és a félreértelmezés számtalan rétegén keresztül. Ámvalószín tlen, hogy képes lennél észrevenni azt, ha csak nem láttad már ezt az igazságot –legalább pillanatokra – önmagadban. A történelem során mindig akadtak – bár ritkán –olyanok, akik tudatváltást éltek át, és emiatt önmagukban ismerték fel azt, aminek az irányábaminden vallás mutat. E nem fogalmi jelleg igazság leírására k aztán saját vallásuk fogalmivázát használták. E férfiak és n k révén valamennyi nagyobb vallásban „iskolák”, illetve mozgalmakszülettek, ami az eredeti tanítás fényének nem csupán újrafelfedezését, hanem olykorföler södését is eredményezte. Így jött létre a korai és a középkori kereszténységen belül agnoszticizmus és a miszticizmus; az iszlám valláson belül a szufizmus; a zsidó valláson belüla haszidizmus és a kabbala; a hindu valláson belül az advaita vedenta; és a buddhizmusonbelül a zen és a dzogchen. Ezen iskolák legtöbbje a hagyományokat alapjaiban forgatta fel.Félrelökték az élettelenít fogalmizálás és a mentális hitrendszerekben gondolkodás egymásrarakódott rétegeit, ami miatt legtöbbjüket a kialakult vallási hierarchiák gyanakvással ésgyakran ellenségesen szemlélték. A f vonalat képvisel vallástól eltér en tanításuk aráébredést és a bels átalakulást hangsúlyozta. Ezeknek az ezoterikus iskoláknak, illetvemozgalmaknak köszönhet , hogy a nagy vallások visszanyerték az eredeti tanítások átalakítóerejét, bár a legtöbb esetben az emberek csupán apró kisebbsége férhetett azokhoz hozzá.Számuk sohasem volt elég nagy ahhoz, hogy a többség mély, kollektív tudattalanjára jelent shatást fejthettek volna ki. Az id múltával azonban ezeknek az iskoláknak némelyike is túlmereven formalizálttá vagy fogalmizálttá vált ahhoz, hogy továbbra is hatásos legyen.SPIRITUALITÁS (LELKISÉG) ÉS VALLÁS Mi a kialakult vallások szerepe az új tudatosság megjelenésében? Sokan már tisztábanvannak a spiritualitás és a vallás közti különbséggel. k tudják, hogy egy hitrendszer – azabszolút igazságnak tekintett gondolatcsokor – még nem tesz minket spirituálissá, bármilyenlegyen is azoknak a hiteknek a jellege. S t, történetesen minél nagyobb mértékben teszedgondolataidat (hiteidet) identitásod részévé, annál jobban elszakadsz a benned rejl lelkidimenziótól. Sok „vallásos” ember ragad le ezen a szinten. Az igazságot egyenl nek tekintik agondolattal, és mivel teljes mértékben a gondolattal (elméjükkel) azonosulnak, identitásuktudattalan védelmének megkísérlése érdekében azt állítják, hogy kizárólag k birtokolják azigazságot. Nem veszik észre a gondolat korlátait. Amíg nem hiszed (gondolod) pontosan azt, - 14 -
  15. 15. Az emberi tudat kivirágzásaamit k, addig a szemükben te rossznak számítasz, és ennek alapján – nem is túl régen – mégarra is feljogosítva érezték magukat, hogy ezért téged megöljenek. Egyesek még ma is ígyvannak ezzel. Az új lelkiség, a tudat átalakulása, nagyrészt a létez , intézményesített vallásokkeretein kívül jelentkezik. Még az elme uralta vallásokban is mindig akadtak a lelkiségnekszigetei, bár az intézményesített hierarchiák fenyegetve érezték magukat t lük, és gyakranigyekeztek ket elnyomni. A vallási struktúrákon kívüli spiritualitás széles skálájúmegjelenése teljesen új fejlemény. A múltban ez elképzelhetetlen lett volna, különösennyugaton, minden kultúra legelmeuraltabbjában, ahol a keresztény egyháznak tulajdonképpenkizárólagos jogosítványa volt a lelkiségre. Nem állhattál egyszer en fel és tarthattál spirituálisjelleg beszédet, illetve nem publikálhattál spirituális jelleg könyvet, ha az egyház nemhagyta azt jóvá. S ha mégis megtetted, gyorsan elhallgattattak. Most azonban még néhányegyházon és valláson belül is változás jelei mutatkoznak. Ez szívmelenget , és az ember anyitottság legkisebb jeléért is hálás, mint amilyen például II. János Pál pápa egy-egy mecsetbeés zsinagógába tett látogatása volt. Részben a kialakult vallásokon kívül megjelent spirituális tanítások hatására, de az sikeleti bölcselet tanainak a beáramlása miatt is, a hagyományos vallást követ k közül egyretöbben képesek túllépni a formával, a dogmával és a merev hitrendszerekkel valóazonosuláson. Felfedezik a saját spirituális tradíciójukban rejl eredeti mélységet, ahogyfelfedezik a mélységet önmagukban. Felismerik, hogy „spiritualitásod” mértéke függetlenattól, hogy mit hiszel, ám maximálisan összefügg a tudati állapotoddal. Ez pedigmeghatározza, hogy mit teszel a világban, és miként lépsz kapcsolatba más emberekkel. Akik képtelenek túllátni a formán, azok még mélyebbre ássák magukat hiteikbe, másszóval: elméjükbe. Manapság nem csupán a tudatosság példátlan beáramlásának, hanem azego „elsáncolásának” és föler södésének is a tanúi vagyunk. Egyes vallási intézményeknyitottak lesznek az új tudatosságra; mások azonban meg fogják keményíteni doktrinális„hadállásaikat”, és részévé válnak mindazon további, ember alkotta struktúrának, amelyenkeresztül a kollektív ego védi magát és „visszatámad”. Egyes egyházak, szekták, felekezetekés vallási mozgalmak alapvet en kollektív, egós entitások, amelyek ugyanolyan merevenazonosulnak mentális álláspontjukkal, mint bármely politikai ideológia követ i, akik avalóság bármely alternatív értelmezése el l elzárkóznak. Az ego sorsa azonban az, hogy feloldódjon, és valamennyi megcsontosodottstruktúrája – akár vallási, akár más intézménnyel (pl. vállalattal vagy kormánnyal)kapcsolatos – belülr l fog szétesni, bármily er sen körülbástyázottnak is t njön. A - 15 -
  16. 16. Az emberi tudat kivirágzásalegmerevebb struktúrák, a változásnak leginkább ellenállók fognak el ször összeomlani. Ezmár megtörtént a szovjet kommunizmussal kapcsolatban. Milyen er sen körülsáncoltnak,milyen szilárdnak és monolitikusnak t nt, és mégis néhány év alatt belülr l esett szét. Eztsenki sem látta el re. Mindenkit meglepett, ami történt. Számos hasonló meglepetés vár mégránk.AZ ÁTALAKULÁS SÜRG SSÉGE Ha mély válsággal kell szembenézni; ha a világban való létezés, a többi emberrel és atermészettel való kapcsolat régi módja többé már nem m ködik; ha az életben maradástleküzdhetetlennek látszó problémák fenyegetik, akkor az egyedi életforma – vagy a faj –elpusztul, illetve kihal; vagy pedig egy evolúciós ugrással állapotának korlátai fölé emelkedik. Úgy tartják, hogy az életformák e bolygón el ször a tengerben fejl dtek ki. Amikor aszárazföldön még nem éltek állatok, a tenger már hemzsegett az élett l. Aztán elérkezett azid , amikor az egyik tengeri él lény kimerészkedett a partra. El ször talán csak néhánycentiméternyire csusszant a víz szélét l, majd a bolygó hatalmas gravitációs lehúzó erejét lkimerülve visszatért a vízbe, ahol szinte nem érz dik a nehézségi er , s ahol sokkalkönnyebben megélt. Majd újra, újra és újra megpróbálta, és – hosszú id múltán –alkalmazkodott a szárazföldön való élethez. Uszonyok helyett lábakat növesztett, s kopoltyúhelyett tüd t. Valószín tlennek t nik, hogy egy állatfaj ilyen idegen környezetbemerészkedjen ki, és evolúciós átalakuláson menjen keresztül, ha csak valamilyen krízishelyzetrá nem kényszeríti. Talán egy vízterület elszigetel dött az óceántól, s ott a tengervízfokozatosan – évezredek alatt – visszahúzódott, rákényszerítve a halakat, hogy elhagyjákél helyüket és fejl djenek. Reagálni az életben maradásunkat fenyeget , mély válságra: ezzel a kihívással kell maaz emberiségnek szembenéznie. Az emberi elme – az si bölcseleti tanítók által már több mint2500 éve fölismert – m ködészavara, amit immár fölnagyít a tudomány és a technika, elsalkalommal fenyegeti a bolygó életben maradását. A legutóbbi id kig az emberi tudatátalakulása – amire az si tanítók szintén rámutattak – nem volt több, mint lehet ség, amitcsak egy-két ember valósított meg, függetlenül az illet kulturális vagy vallási hátterét l. Azemberi tudat széles kör virágzására azonban nem került sor, mert az még nem voltparancsoló szükség. A föld lakóinak jelent s része hamarosan rájön, ha már rá nem jött, hogy az emberiségmanapság kemény választás elé kerül: fejl dj vagy pusztulj! Az emberiség még mindig - 16 -
  17. 17. Az emberi tudat kivirágzásaviszonylag kicsiny, de gyorsan növekv hányada már tapasztalja magában a régi egós mintákszéttöredezését, és a tudat új dimenziójának a felbukkanását. Ami most megjelen ben van, az nem valami új hitrendszer, új vallás, spirituálisideológia vagy mitológia. Nemcsak a mitológiák, hanem az ideológiák és a hitrendszerekvégórái felé is tartunk. A változás mélyebbre hatol, mint elméd tartalma, mélyebbre, mint agondolataid. Az új tudatosság középpontjában történetesen a gondolat transzcendálása(átlépése) áll, az újonnan megtalált képesség a gondolat fölé való emelkedésre, egy olyandimenzió felismerése önmagadban, ami végtelenszer hatalmasabb, mint a gondolat. Aztkövet en már nem eredezteted identitásodat – annak tudatát, hogy te ki vagy – a gondolkodásszüntelen áramából, amit a régi tudatosságban élve önmagadnak hittél. Micsodafelszabadulás, hogy a „hang a fejemben” nem én vagyok! De akkor ki vagyok? Az, aki azthallja. A gondolkodást megel z tudat vagyok; a tér vagyok, amelyben a gondolat – vagyérzés, vagy érzékszervi érzékelés – megjelenik, illetve megtörténik. Az ego nem több ennél: azonosulás a formával, ami f ként gondolatformát jelent. Ha agonosznak van egyáltalán bármilyen realitása (valóságtartalma) – és relatív s nem abszolútrealitása van –, akkor ez is a definíciója: teljes azonosulás a formával. Fizikai formákkal,gondolatformákkal, érzelmi formákkal. E teljes azonosulás eredménye: sejtelmem sincs azegésszel való összekapcsolódottságomról, a minden „mással” és a Forrással való belsegységben levésemr l. Ez a feledékenység az eredend b n, a szenvedés, a káprázat. Ha atotális elkülönültség e káprázata irányítja minden gondolatomat, szavamat és tettemet, akkorvajon milyen világot teremtek? Hogy választ kapj erre a kérdésre, figyeld meg az emberekközti kapcsolatokat, olvass el egy történelemkönyvet, vagy nézd meg este a tévéhíradót! Ha az emberi elme struktúrái változatlanok maradnak, akkor végül újra és újraalapvet en ugyanazt a világot, ugyanazokat a gonoszságokat, ugyanazt a m ködészavartteremtjük újra.ÚJ ÉG ÉS ÚJ FÖLD E könyv címét egy bibliai prófécia ihlette, amely aktuálisabbnak t nik, mint az emberitörténelemben eddig bármikor. Az Ó- és Újszövetségben is megjelenik, és a létez világrendösszeomlásáról beszél, valamint az „új ég és új föld” megjelenésér l.1 Tudnunk kell, hogy azég* nem valami hely, hanem a tudat bels birodalmára vonatkozik. Ez a szó ezoterikusjelentése, és Jézus tanításában is ezt jelenti. A föld a formában megjelen küls* Az angol nyelv , eredeti könyvben a menny (heaven) szó szerepel, ahogy az angol nyelv Bibliában is.(A fordító megjegyzése.) - 17 -
  18. 18. Az emberi tudat kivirágzásamegnyilvánulás, ami mindig a bels t tükrözi. A kollektív emberi tudat belülr l szorosanösszekapcsolódik az e bolygón zajló élettel. Az „új ég” az átalakult emberi tudatállapotmegjelenése, az „új föld” pedig annak tükröz dése a fizikai világban. Mivel az emberi élet ésaz emberi tudat bels leg egy a bolygó életével, ezért szükségszer , hogy a bolygó számosvidékén földrajzi és id járási jelleg fölfordulás történjen, amely folyamat néhánymegnyilvánulását már tapasztaljuk. … … …… … … …… … - 18 -
  19. 19. Az ego: az emberiség jelenlegi állapota MÁSODIK FEJEZET Az ego: az emberiség jelenlegi állapota A szavak – függetlenül attól, hogy hanggá formálva hallod ket, vagy gondolatokkéntkimondatlanok maradnak – szinte hipnotikusan megigézhetnek. Könnyen elveszíted magadatbennük, hipnotikus állapotba kerülsz t lük, kimondatlanul azt gondolva, hogy ha valamihezegy szót kapcsoltál, akkor már tudod is, hogy az micsoda. A tény: nem tudod, hogy azmicsoda. Csupán címkével fedted el magad el l a misztériumot. Minden – egy madár, egy fa,még egy szimpla k is, az emberi lényr l nem is beszélve – végs soron megismerhetetlen.Azért, mert mérhetetlen a mélysége. Mindaz, amit azzal kapcsolatban észlelhetünk,megtapasztalhatunk, gondolhatunk, csupán a valóság felszíni rétege, kevesebb, mint a jéghegycsúcsa. Felszíni megjelenése mögött minden nemcsak minden egyébbel, de még azzal aForrással is összekapcsolódik, amelyb l született. Akár egy k , és még könnyebben egyvirágszál vagy egy madár is megmutathatja neked az Istenhez, a Forráshoz, az önmagadhozvisszavezet utat. Ha úgy nézel rá, vagy úgy tartod kezedben, hogy hagyod azt lenni, anélkül,hogy rá szót vagy mentális címkét aggatnál, egyfajta áhítatérzés és csodálat jelenik megbenned. Hangtalanul közli veled lényegét, és visszatükrözi saját esszenciádat is. Ez az, amit anagy m vészek érzékelnek, és m vészetükben közvetíteni képesek. Van Gogh nem mondta,hogy „ez csak egy régi szék”. Nézte, nézte és nézte. Érzékelte a szék „Létségét”. Majd avászon elé ült, és kezébe vette az ecsetet. Magát a széket néhány dollárért lehetett volnaeladni. Az ugyanerr l a székr l készült festmény ma 25 millió dollárt ér. Ha nem takarod le a világot szavakkal és címkékkel, akkor visszatér életedbe acsodálatos érzékelése, ami réges-rég elveszett, amikor az emberiség, ahelyett, hogy használtavolna a gondolatot, annak megszállottjává vált. Egyfajta mélység tér vissza az életedbe. Adolgok visszanyerik újdonságukat, frissességüket. És a legnagyobb csoda, hogy saját lényegiénedet bármely szót, gondolatot, mentális címkét vagy képet megel z valamikénttapasztalod meg. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kell szabadítanod éntudatodat –„Létséged” érzékelését – mindattól, amivel az összekeveredett, más szóval: amivel azazonosult. Err l a megszabadításról, err l a kibogozásról szól ez a könyv. Minél gyorsabban ragasztasz verbális (szóban megfogalmazott) vagy mentális(gondolati) címkéket dolgokra, emberekre vagy helyzetekre, valóságod annál sekélyesebbé és - 19 -
  20. 20. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotaélettelenebbé válik, és annál halottabb leszel a valóság, a benned és a körötted folyamatosankibontakozó élet számára. Ily módon eszességre ugyan szert tehetsz, ám a bölcsesség odavész,ahogy az öröm, a szeretet, a kreativitás és az elevenség is. Ezek ugyanis az érzékelés és azértelmezés közti csöndes résben rejlenek. Természetesen használnunk kell szavakat ésgondolatokat. Azoknak megvan a maguk szépsége. De muszáj-e a rabságukban élnünk? A szavak valami olyanná redukálják a valóságot, amit az emberi elme már képesmegragadni, s az nem túl sok. A nyelv öt, a hangszalagok által produkált alaphangból áll.Ezek a magánhangzók: a, e, i, o, u. A többi hang a leveg préselése okozta mássalhangzókcsokra: s, f, g stb. Elhiszed-e, hogy a hangok bármely kombinációja valaha iselmagyarázhatja, hogy te ki vagy, hogy mi a világmindenség végs célja, vagy akár csak azt,hogy valódi mélységében mi egy fa vagy egy k ?AZ ILLUZÓRIKUS ÉN Az „én” szó a legnagyobb tévedést és a legmélyebb igazságot testesíti meg, attólfügg en, hogy hogyan használják. A hagyományos szóhasználatban az „én” nem csupán aleggyakrabban használt szó (a hozzá kapcsolódó „engem”, „az én…”, „enyém”, „önmagam”szavakkal együtt számolva), hanem az egyik legfélrevezet bb is. A szokványos, hétköznapihasználatban az „én” az alapvet tévedést testesíti meg, lényed téves érzékelését, az identitásilluzórikus tudatát. Ez az ego. Az én ezen illuzórikus érzékelését nevezte Albert Einstein – akinem csupán a tér és id valóságába látott sokszor mélyen bele, hanem az emberi természetbeis – „a tudat optikai csalódásának”. Ez az illuzórikus én válik aztán a valóság minden továbbiértelmezése (vagy inkább félreértelmezése), minden gondolati folyamat, interakció éskapcsolat számára alappá. Valóságod az eredeti illúzió visszatükröz dése lesz. A jó hír: ha fel tudod ismerni egy illúzióról, hogy illúzió, akkor szertefoszlik. Azillúzió felismerése annak végét is jelenti. Életben maradása attól függ, hogy összetéveszted-ea valósággal. Amint meglátod, hogy ki nem vagy, magától megjelenik annak valósága, akivagy. Ez történik, ahogy lassan és gondosan olvasod ezt és a következ fejezetet, amelyek azegónak nevezett hamis én m ködési mechanizmusáról szólnak. Milyen is tehát ezenilluzórikus én természete? Akire általában utalsz, amikor azt mondod, hogy „én”, az nem az, aki valójában vagy.Egy borzasztó leegyszer sítés következtében valódi lényed végtelen mélységeösszetévesztetik két hanggal, amit az „én” szó kimondásakor hangképz szerveidprodukálnak; vagy az „én” elmédben lev gondolatával; és mindennel, amivel csak az „én”azonosult. Mire utal hát a szokásos „én”, és az azzal kapcsolatos „az én…” vagy „enyém”? - 20 -
  21. 21. Az ego: az emberiség jelenlegi állapota Amikor a kisgyerek megtanulja, hogy a szülei hangszalagjai közül el sorjázóbizonyos hangsor az neve, akkor azt a szót – ami az elméjében gondolattá válik – azonosnakkezdi vélni önmagával. Ebben a stádiumban sok gyerek egyes szám harmadik személybenutal önmagára: „Peti éhes.” Hamarosan megtanulja a mágikus „én” szót, és azt azonosnaktekinti a nevével, amit korábban már azonosnak fogadott el azzal, aki . Ezt követ en újabbgondolatok érkeznek, és összeolvadnak az eredeti éngondolattal. A következ lépés a velemés az enyémmel kapcsolatos gondolatok azon dolgok megjelölésére, amelyek valahogy részeiaz „énnek”. Ez a tárgyakkal való azonosulás, ami azt jelenti, hogy dolgokat – végs soronvalójában azokat a dolgokat reprezentáló gondolatokat – ruházok fel éntudattal, s ezáltalidentitást eredeztetek bel lük. Amikor az „én játékom” összetörik, vagy azt elveszik t lem,intenzív szenvedés jelentkezik. Nem a játék bármilyen bels értéke miatt – hiszen a gyerek azta játékot hamarosan úgyis megunná, és más játékokkal, más tárgyakkal helyettesítené –,hanem az „enyém” gondolata miatt. A játék a gyerek fejl d éntudatának, „én”-érzékeléséneka részévé vált. Ahogy aztán a gyerek növekszik, az eredeti éngondolat más gondolatokat vonzmagához. Az éngondolat azonosul a nemmel, a tulajdonnal, az érzékszervek érzékelte testtel,a nemzetiséggel, az adott emberfajtával, a vallással, a szakmával. További dolgok, amikkel az„én” azonosul: szerepek – anya, apa, férj, feleség stb. –; fölhalmozódott tudás és vélemények;kedvelt és nem kedvelt dolgok; továbbá a múltban „velem” megtörtént események, amelyekemléke olyan gondolatcsokor, ami az éntudatomat még inkább úgy definiálja, mint: „én és azén történetem”. A felsoroltakkal csupán néhány olyan dolgot neveztem meg, amikb lemberek az azonosságtudatukat eredeztetik. Végs soron ezek csupán gondolatok, amelyeketingatag módon tart össze a tény, hogy valamennyi éntudattal ruháztatott fel. Ez a gondolatiépítmény az, amire szokványosan utalsz, amikor azt mondod, hogy „én”. Még pontosabban:legtöbbször nem te beszélsz, amikor azt mondod vagy gondolod, hogy „én”, hanem agondolati építménynek, az egós énnek valamelyik aspektusa (oldala). Ha már fölébredtél,akkor továbbra is fogod használni az „én” szót, de az már sokkal mélyebb részedb l fogjönni. A legtöbb ember még mindig teljesen azonosul az elme szakadatlangondolatáramával, a kényszeres gondolkozással, ami javarészt ismétl d jelleg és céltalan.Náluk nem létezik a gondolatfolyamon és a gondolatot kísér érzelmeken kívüli „én”. Eztjelenti spirituálisan tudattalannak lenni. Ha azt mondják nekik, hogy a fejükben hang szól,amelyik megállás nélkül beszél, azt kérdik: „Miféle hang?”; vagy mérgesen tagadják, ami - 21 -
  22. 22. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotapersze maga a hang, a gondolkodó, a megfigyeletlen elme. Szinte azt mondhatjuk: ket egylény szállta meg. Sok ember sohasem felejti el az els alkalmat, amikor nem azonosult a gondolataival,és így rövid id re identitásváltást tapasztalt meg. Átélte, milyen élmény, amikor az elméjetartalma helyett a háttérben meghúzódó tudatosság. Mások esetében ez finoman, szinteészrevétlenül történik meg, vagy csupán öröm- és békességérzet beáramlását veszik észreanélkül, hogy tudnák annak okát.A HANG A FEJBEN A tudatosságba történ els bepillantást akkor éltem át, amikor els éves egyetemihallgatóként tanultam a University of London tanintézményben. Hetente kétszer a londonimetróra szálltam, hogy az egyetemi könyvtárba menjek, általában reggel 9 óra körül, a reggelicsúcs vége felé. Egyik alkalommal egy harmincegynéhány éves hölgy ült velem szemben.Néhányszor már láttam t a metrón. Nem lehetett nem észrevenni. Bár a szerelvény tele volt,a mellette lév két ülésre mégse ült senki, ugyanis a hölgy meglehet sen rültnek t nt.Rendkívül feszültnek látszott, és egyfolytában hangosan és mérgesen beszélt magához. Olymértékben elmerült a gondolataiban, hogy láthatóan egyáltalán nem volt a körötte levemberek tudatában. Lefelé és kissé balra nézett, mintha valaki olyanhoz beszélne, aki amellette lév üres ül helyen ülne. Bár nem emlékszem pontosan monológja tartalmára, azvalahogy így hangzott: „És akkor azt mondta nekem… ezért azt mondtam neki, te hazudsz!Hogyan merészelsz engem ilyennel vádolni…, amikor te vagy az, aki mindig kihasználtálengem! Bíztam benned, de te eljátszottad a bizalmamat…” Hanglejtése haragot tükrözött.Annak az embernek a haragját, akit megbántottak, akinek meg kell védenie az álláspontját,mert különben megsemmisül. Ahogy a szerelvény befutott a Tottenham Court Road állomásra, fölállt, és az ajtó felévonult, ám egy pillanatra sem maradt csendben, a szavak továbbra is egyre csak peregtek aszájából. Nekem is itt kellett leszállnom, a hölgy mögött ezért én is kiléptem a szerelvényajtaján. Az utcaszinten elindult a Bedford tér felé, továbbra is teljesen elmerülve az elképzeltpárbeszédbe, még mindig haragosan vádolva és saját álláspontját védve. Kíváncsi lettem,ezért úgy döntöttem, hogy amíg nagyjából egy irányba megyünk, addig követem. Bárbelemerült a képzeletbeli párbeszédébe, a jelek szerint tudta, hová tart. Hamarosan felt nt aSenate House impozáns, az 1930-as években épült sokemeletes tömbje, ahol az egyetemközponti adminisztrációs részlege és könyvtára m ködik. Megdöbbentem. „Elképzelhet ,hogy ugyanoda megyünk?” Igen, is oda tartott. „Ez a n vajon tanár, diák, irodai dolgozó - 22 -
  23. 23. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotavagy könyvtáros? Lehet, hogy valamilyen pszichológiai kutatás alanya?” Sohasem tudtammeg. Ugyanis mire beléptem a kapun, húsz lépéssel mögötte haladva, az épület egyik liftjemár elnyelte a hölgyet. (Milyen vicces, hogy ez az épület George Orwell regényének, az1984-nek a filmváltozatában az „Elmerend rség” f hadiszállásaként szerepelt.) Kissé mellbe vágott a dolog. Érett, 25 éves, els éves egyetemi hallgatókéntönmagamat formálódó értelmiséginek tekintettem, és meg voltam róla gy z dve, hogy azemberi létezés dilemmáira valamennyi válasz megtalálható az intellektus, vagyis agondolkodás révén. Akkor még nem jöttem rá, hogy az emberi létezés f dilemmája épp magaa tudatosság nélküli gondolkodás. A professzorokra a valamennyi válasz birtokában levbölcsekként tekintettem, az egyetemre pedig a tudás templomaként. „Hogyan lehetséges,hogy ennek része egy ilyen, rült hölgy?” Még akkor is róla gondolkoztam, amikor a könyvtárba menet betértem a férfi WC-be.Kézmosás közben az járt a fejemben: „remélem, nem végzem majd úgy, mint ”. A mellettemálló férfi egy pillanatra rám nézett. Hirtelen ráeszméltem, hogy ezeket a szavakat nemcsakgondoltam, hanem halkan, motyogva, ki is mondtam. „Te jó ég! Már most olyan vagyok, mint !” – gondoltam. Nem volt-e az én elmém is ugyanolyan szüntelenül aktív, mint az övé? Csakapró különbségek voltak köztünk. Az gondolatai mögött érzékelhet en dominálóan a haraghúzódott meg; az én esetemben a szorongás. hangosan gondolkozott; én – javarészt – afejemben. Ha rült volt, akkor mindenki rült, magamat is beleértve! Csupán a mértékbenkülönbözünk! Egy pillanatra képes lettem kilépni az elmémb l, és mintegy tágabb perspektívában, amaga valóságában látni mindezt. Néhány pillanatra a gondolkodásból a tudatosságbacsusszantam át. Még mindig a férfimosdóban álltam, de már egyedül, és az arcomat néztem atükörben. Az elmémt l történt leválás eme pillanatában hangosan fölnevettem. Elmebajjelének t nhetett, holott az valójában éppenséggel az épelméj ség nevetése volt, a nagy hasúBuddha hahotája. „Az élet nem olyan komoly, mint amilyenné az elmém teszi” – úgy t nt, eztmondja a nevetésem. Ám ez csak egy bepillantás volt, ami aztán nagyon gyorsan feledésbemerült. A következ három évet szorongásban és depresszióban töltöttem, teljesen azonosulvaaz elmémmel. Közel kellett kerülnöm az öngyilkosság gondolatához, miel tt a tudatosságvisszatérhetett, és akkor az már sokkal több volt, mint futó bepillantás. Megszabadultam akényszeres gondolkozástól és a hamis, elme alkotta ént l. Az elmesélt incidens nem csupán az els bepillantást adta meg a tudatosságba, hanemaz els kétséget is elültette bennem az emberi intellektus abszolút érvényességét illet en.Néhány hónappal kés bb valami tragikus dolog történt, amit l a kétségeim tovább - 23 -
  24. 24. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotanövekedtek. Hétf reggel bementünk egyik professzorunk el adására, akinek az elméjétvégtelenül csodáltam. Közölték velünk, hogy a professzor úr a héten öngyilkos lett, f be l ttemagát. Ledöbbentem. Nagyra becsült tanárunkról úgy t nt, hogy birtokában van mindenválasz. Mindennek ellenére akkor még nem láttam más lehet séget, mint a gondolkodástm velni. Akkor még nem ébredtem rá, hogy a gondolkodás csupán csöppnyi aspektusa annaka tudatnak, akik valójában vagyunk, ahogy még az egóról sem tudtam semmit, arról nem isbeszélve, hogy azt esetleg észlelni tudtam volna magamban.AZ EGO TARTALMA ÉS SZERKEZETE Az egós elmét teljesen kondicionálja a múlt. Kondicionáltsága kett s: tartalmi ésszerkezeti. A gyerek esetében, aki mély szenvedésében sír, mert elvették a játékát, a játékképviseli a tartalmat. Az bármilyen más tartalommal, bármilyen más játékkal vagy tárggyalfölcserélhet . A tartalmat – amivel azonosulsz – a környezeted, a neveltetésed és a tégedkörülvev kultúra kondicionálja. Hogy a gyerek gazdag vagy szegény, hogy a játék egyállatformájú fadarab vagy valamilyen szuper, elektronikus ketyere, az a veszteségszempontjából közömbös. Az ok, ami miatt ilyen heveny szenvedés jelentkezik, az „enyém”szóban rejlik, és ez már szerkezeti ügy. A tudattalan kényszer, hogy az identitásunkat egytárggyal történ összekapcsolódás révén er sítsük meg, magába az egós elme struktúrájábaépült be. Az egyik legalapvet bb elmestruktúra, amely révén az ego létrejön, az azonosulás(identifikáció). Az „identifikáció” két latin szóból ered: idem és facere. Az idem jelentése:„ugyanaz”; a facere jelentése: „csinálni”. Amikor tehát azonosulok (identifikálódom)valamivel, akkor „ugyanazzá teszem”. Ugyanazzá, mint micsoda? Ugyanazzá, mint az énem.Felruházom éntudattal, és így az az „identitásom” részévé válik. Az identifikálódás egyiklegalapvet bb szintje a dolgokkal való azonosulás. A játékom ugyanis kés bb a kocsim, aházam, a ruhám stb. lesz. Dolgokban próbálom megtalálni magamat, de az valahogy sohasemsikerül, és végül elveszek bennük. Ez az ego sorsa.A DOLGOKKAL VALÓ AZONOSULÁS A hirdetésiparban dolgozók pontosan tudják, hogy ha valami olyant akarnak eladni,amire az embereknek nincs igazán szükségük, akkor arról kell ket meggy zni, hogy a szóbanforgó portéka olyan pluszt nyújt nekik, amit l többnek látják magukat, illetve mások többnek - 24 -
  25. 25. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotalátják ket. Más szóval: valamit hozzáad az éntudatukhoz. A reklámszakemberek ezt példáulúgy érik el, hogy azt mondják: ezzel a termékkel ki fogsz t nni a tömegb l. Más szóval:teljesebb mértékben leszel önmagad. Vagy asszociációt (társítást) teremtetnek elmédben atermék és egy híresség vagy a termék és a fiatalság, vagy a termék és egy boldog külsejember között. Id s vagy már elhunyt híresség – fénykorában feltüntetve – is megfelel acélnak. A kimondatlan feltevés ez esetben az, hogy ha megveszed a terméket, akkor –valamilyen mágikus átruházás révén – te is olyanná válsz, mint amilyenek k, illetve azimázsod (képed) olyan lesz, mint amilyen az imázsuk. Valójában sokszor tehát nemterméket vásárolsz, hanem „identitásnövel t”. A híres tervez t feltüntet címkék alapvet enolyan kollektív identitások, amelyek megvásárlásával befizeted az odatartozás „tagdíját”. Azezekkel ellátott termékek drágák, és ezért „exkluzívak”. Ha bárki megvehetné ket, akkorelveszítenék lélektani értéküket, és ott maradnál a csupán anyagi értékükkel, ami az általadkifizetett összegnek mindössze töredéke. Hogy milyen dolgokkal azonosul valaki, az emberenként változó, függ az illetéletkorától, nemét l, jövedelmét l, társadalmi helyzetét l, a divattól, a kulturális környezett lstb. Hogy mivel azonosulsz, az teljesen tartalmi kérdés; az azonosulás iránti kényszeres vágymár szerkezeti. Az egós elme m ködésének ez az egyik legalapvet bb módja. A „fogyasztói társadalmat” paradox módon épp az a tény tartja m ködésben, hogydolgok révén nem találhatod meg magadat. Az ego elégedettsége rövid ideig tart, ezértállandóan további dolgokat keresel, tehát folytatod a vásárlást, tovább fogyasztasz. Persze, ebben a fizikai dimenzióban, ahol a felszíni lényünk lakozik, a dolgok életünkszükséges és kikerülhetetlen részei. Szükségünk van lakhelyre, ruházatra, bútorra, eszközökre,közlekedésre. Olyan dolgok is lehetnek az életünkben, amelyeket szépségükért vagy a bennükrejl min ség miatt értékelünk. Becsülnünk s nem megvetnünk kell a dolgok világát. Mindendolognak van Létsége, mindegyikük egy id leges forma, aminek az eredete a formamentes, azegyetlen élet, a minden dolog, minden test, minden forma forrása. A legtöbb si kultúrában azemberek hitték, hogy mindennek – még az úgynevezett élettelen tárgyaknak is – lelke van.Ebben a vonatkozásban közelebb jártak az igazsághoz, mint manapság mi. Ha egy gondolatielvonatkoztatás révén halottá tett világban élsz, akkor többé már nem érzékeled avilágmindenség elevenségét. A legtöbb ember nem eleven, hanem fogalmivá tett valóságbantölti a napjait. Ám nem tudjuk igazán becsülni a dolgokat, ha azokat önmagunk növelésénekeszközeiként használjuk, vagyis ha rajtuk keresztül próbáljuk önmagunkat megtalálni. Pedigaz ego pontosan ezt teszi. A dolgokkal történ énazonosulás teremti meg a dolgokhoz - 25 -
  26. 26. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotaköt dést, a dolgokkal kapcsolatos rögeszmés megszállottságot, ami aztán létrehozzafogyasztói társadalmunkat és azokat a gazdasági struktúrákat, ahol a fejl dés egyetlen mércéjea mindig többet. A kontrollálatlan sóvárgás a többre, a vég nélküli növekedésre nem más,mint m ködészavar és betegség. Ugyanaz a diszfunkció, mint amit a rákos sejt mutat,amelynek az egyetlen célja önmaga megsokszorozása, nem tudva arról, hogy ez saját halálátokozza, mert elpusztítja azt a szervezetet, amelynek is része. Egyes közgazdászok olymértékben rabjai a növekedés gondolatának, hogy még a szótól sem tudnak szabadulni, és arecessziót (gazdasági hanyatlást) a „negatív növekedés” id szakának nevezik. Sok ember életének nagy részét a dolgokkal kapcsolatos, rögeszmés jelleg , folytonosfoglalkozás emészti föl. Ez magyarázza, hogy korunk egyik betegsége a „tárgyelburjánzás”.Amikor már képtelen vagy érezni azt az életet, aki vagy, hajlamossá válsz arra, hogydolgokkal próbáld meg feltölteni az életedet. Spirituális gyakorlatként javaslom, hogy figyeldmeg a dolgok világához f z kapcsolatodat, különösen „az én…” szavakkal megjelölt dolgokesetében! Ébernek és szintének kell lenned, hogy például megtudd: köt dik-e éntudatod azáltalad birtokolt javakhoz? Keltenek-e benned bizonyos dolgok kisfokú fontosság- vagyfels bbrend ség-érzést? Hiányuk esetén érzel-e kisebbrend ségi érzést azokkal szemben,akiknek azokból többjük van, mint neked? Megemlítesz-e, mintegy mellékesen, olyandolgokat, amiket birtokolsz – vagy dicsekszel-e velük –, hogy ezáltal értékesebbnek t njmások szemében és ennek révén a saját szemedben is? Érzel-e neheztelést vagy haragot,illetve éntudatgyengülést, ha valakinek nálad többje van, vagy amikor elveszíted valamilyennagyra becsült tulajdonodat?AZ ELVESZETT GY R Amikor tanácsadóként és spirituális tanítóként embereket fogadtam, hetente kétszermeglátogattam egy asszonyt, akinek a teste telis-tele volt rákos daganatokkal. Negyvenes éveiközepén járó iskolai tanárról beszélek, akinek az orvosok a legjobb esetben is már csaknéhány hónapot jósoltak. E látogatások során olykor váltottunk egymással néhány szót, detöbbnyire csak csöndben ültünk, amelynek során átélte els bepillantásait abba a benne rejl ,nyugodt csöndbe, aminek létezésér l zaklatott tanárélete idején mit sem tudott. Egy alkalommal feldúlt állapotban találtam: dühöngött és teljesen kiborult. „Mitörtént?” – kérdeztem. Kiderült, hogy elt nt a – számára nagy anyagi és érzelmi értéketképvisel – gyémántgy r je. Meg volt róla gy z dve, hogy az a hölgy lopta el, aki napontanéhány órát töltött nála, hogy gondját viselje. „Nem értem – mondta –, hogy lehet valaki ilyenkegyetlen és szívtelen, hogy ezt tegye velem?!” Megkérdezte, hogy szerintem felel sségre - 26 -
  27. 27. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotavonja-e a hölgyet, vagy inkább most rögtön értesítse a rend rséget. Azt feleltem, nem tudoktanácsot adni, hogy mit tegyen, s inkább arra kértem, derítse ki, hogy életének jelenlegipontján mennyire fontos számára egy gy r vagy bármi egyéb. „Nem érted! – mondta. – Ez agy r a nagymamámé volt! Mindennap fölhúztam, amíg a kezem túlságosan föl nem dagadt.Több ez nekem, mint holmi gy r ! Hát hogy ne borulnék ki?!” Reakciójának hevessége s a hangjában hallgató harag és védekezés azt jelezte, hogymég nem vált eléggé jelenlev vé ahhoz, hogy magába tekintsen, és – reakcióját azeseményb l kiemelve – mindkett t szemügyre vegye. Haragja és védekezése egyaránt arrautalt, hogy az ego még mindig beszél bel le. Azt mondtam: „Fölteszek néhány kérdést, deahelyett, hogy rögtön válaszolnál rájuk, figyeld meg, vajon meg tudod-e találni a válaszokatmagadban! Minden kérdés után majd rövid szünetet tartok. Amikor válasz érkezik, az nemfeltétlenül szavak formájában jön.” Azt felelte, hajlandó figyelni rám. Megkérdeztem:„Fölfogod-e, hogy egyszer el kell engedned ezt a gy r t, és talán nagyon hamar? Mennyi idkell még, hogy készen állj elengedni azt? Kevesebb leszel-e, amikor elengeded? Kevesebblett-e akkor a veszteségt l az, aki vagy?” Az utolsó kérdés után néhány percig csöndbenmaradtunk. Amikor újra megszólalt, mosolygott, és békésnek látszott. „Az utolsó kérdés segített,hogy rájöjjek valami fontosra. El ször az elmémhez fordultam válaszért, és az elmém aztfelelte: ’Igen, persze, hogy kevesebb lettél! Megrövidítettek!’ Ezt követ en újramegkérdeztem magamtól: ’Az, aki én vagyok, megrövidíttetett-e?’ Ekkor már inkább éreznipróbáltam a választ, mintsem gondolni. És hirtelen képes voltam érezni a ’vagyokságomat’.Korábban ezt még sohasem éreztem! Ha képes vagyok ilyen er sen érezni a vagyokot, akkoraz, aki vagyok, egyáltalán nem lett kevesebb! Most is érzem ezt, valami békéset, de nagyonél t!” „Ez a Lét öröme – feleltem. – Csak akkor tudod érezni, amikor kilépsz a fejedb l. ALétet érezni kell. Azt nem lehet gondolni. Az ego azt nem ismeri, mert az ego gondolatból áll.A gy r valójában gondolatként élt a fejedben, amit összekevertél a ’vagyok’ tudatával. Aztgondoltad, hogy a ’vagyok’ vagy annak egy része a gy r ben van. Bármit is talál az ego, amihez hozzáköt dhet, az csupán helyettesít je annak a Létnek,amit az ego nem képes érezni. Értékelhetsz dolgokat, és azok fontosak lehetnek a számodra,de valahányszor köt dsz hozzájuk, tudni fogod, hogy az az ego. És valójában sohasem adologhoz, hanem egy gondolathoz köt dsz, amiben ’én’ vagy ’enyém’ van. Valahányszorteljesen elfogadsz egy veszteséget, túllépsz az egón, s akkor el emelkedik az, aki vagy, a’vagyok’, ami maga a tudat.” - 27 -
  28. 28. Az ego: az emberiség jelenlegi állapota Így felelt: „Most megértettem Jézus egy mondását, ami korábban értelmetlennek t ntszámomra: ’Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is’.” „Így igaz – mondtam. – Ez nem jelenti azt, hogy sohase zárd be az ajtódat. Mindösszeazt jelenti, hogy néha a dolgok elengedése sokkal nagyobb erej tett, mint a védekezés vagy arácsimpaszkodás.” Élete utolsó heteiben, ahogy a teste gyengült, egyre ragyogóbbá vált, mintha fénysugározna át rajta. Számos tulajdonát elajándékozta, néhányat annak a hölgynek, akir lfeltételezte, hogy ellopta a gy r jét, és minden egyes elajándékozott tárggyal mélyebbé váltaz öröme. Amikor a mamája fölhívott, hogy értesítsen lánya haláláról, megemlítette, hogy agy r t kés bb megtalálták a fürd szobai gyógyszeres szekrénykében. Visszahozta volna ahölgy a gy r t, vagy az mindig is ott lapult? Sohasem fogjuk megtudni. Egyet tudhatunk: azélet megadja neked azt a tapasztalást, ami a legtöbbet segít majd tudatod fejl désében, bármilegyen is az. Mib l tudhatod, hogy erre a tapasztalásra van szükséged? Abból, hogy ebben apillanatban ezt tapasztalod. Ezek szerint tehát rossz dolog lenne büszkeséget érezni valamilyen tulajdonoddalkapcsolatban vagy neheztelést olyanokkal szemben, akiknek többje van, mint neked?Egyáltalán nem. A büszkeségérzet, a kit nni akarás, az én látszólagos er södése a „több,mint…”, illetve gyengülés a „kevesebb, mint…” révén se nem jó, se nem rossz – az az ego.Az ego nem rossz. Csupán tudattalan. Ha megfigyeled magadban az egót, kezdesz túljutnirajta. Ne vedd az egót túl komolyan! Amikor egós viselkedést észlelsz magadban, mosolyogj!Olykor akár nevethetsz is. Hogyan tudott az emberiség ennek ilyen sokáig bed lni?!Legf képp pedig tudd, hogy az ego nem személyes valami. Az nem az, aki te vagy. Ha azegót személyes problémádnak tekinted, az pusztán az egódat er síti.A BIRTOKLÁS ILLÚZIÓJA „Birtokolni” valamit – mit jelent ez valójában? Mit jelent valamit az „enyémmé”tenni? Ha New York egyik utcáján állva rámutatsz egy hatalmas felh karcolóra, és aztmondod: „Ez az épület az enyém”, akkor vagy nagyon gazdag vagy, vagy téveszme áldozata,vagy hazudós. Mindhárom esetben olyan történetet mesélsz, amelyben az „én” gondolatformaés az „épület” gondolatforma egybeolvad. Így m ködik a tulajdonlás mentális fogalma. Hamindenki egyetért a történeteddel, akkor lesznek aláírt okmányok, amelyek azegyetértésüket igazolják. Gazdag vagy. Ha senki sem ért egyet a történeteddel, akkorpszichiáterhez küldenek. Téveszmét l szenvedsz, vagy kényszeres hazudozó vagy. - 28 -
  29. 29. Az ego: az emberiség jelenlegi állapota Fontos ebben felismerni, hogy a történetnek és a történetet alkotó gondolatformáknak– akár egyetértenek azzal az emberek, akár nem – az égvilágon semmi köze ahhoz, aki tevagy. Még ha egyetértenek is veled a többiek, végs soron az akkor is csak fikció (kitaláció).A halálos ágyukig, és amíg a köröttük lev valamennyi küls dolog hirtelen véget nem ér,sokan nem fogják fel, hogy valójában egyetlen dolognak sem volt soha semmi köze ahhoz,akik k valójában. A halál közelében a birtoklás egész fogalma végs soron jelentés nélkülivalamivé leplez dik le. Életük utolsó pillanataiban ezt követ en azt is megértik, hogy amígegész életükben a teljesebb éntudatot keresték, amit valójában megtalálni áhítottak – Létüket–, az történetesen mindig is ott volt, ám csaknem teljesen elhomályosította el lük a dolgokkalvaló azonosulásuk, ami végs soron az elméjükkel való azonosulást jelenti. „Boldogok a lélekben szegények – mondta Jézus –, mert övék a mennyek országa.”1Mit jelent a „lélekben szegények” kifejezés? Azt, hogy nincs bels teher, nincsenekazonosulások. Sem dolgokkal, sem olyan mentális fogalmakkal, amelyekben éntudat lenne.És mi a „mennyek országa”? A Lét egyszer , ám mély öröme, ami akkor található meg, haelengeded az azonosulásokat, és „lélekben szegénnyé” válsz. Ezért lett a minden tulajdonról való lemondás – Keleten és Nyugaton is – sispirituális gyakorlat. A tulajdonról történ lemondás azonban nem szabadít megautomatikusan az egótól! Ez esetben ugyanis az ego úgy próbálja meg bebiztosítani az életbenmaradását, hogy valami mást talál, amivel azonosulhat. Például az önmagadról alkotott azonember énképét, aki már túllépett minden anyagi tulajdon iránti érdekl désen, és ezértmagasabb rend , spirituálisabb, mint a többiek. Akadnak olyan emberek, akik mindenvagyonukról lemondtak, mégis nagyobb egóval rendelkeznek, mint néhány multimilliomos.Ha elvonsz egyfajta azonosulást, az ego majd gyorsan talál egy másikat. Amíg identitássalrendelkezik, az egót végs soron nem érdekli, hogy mivel azonosul. A fogyasztásellenességvagy a magántulajdon-ellenesség csak újabb gondolatforma lenne, egy másik mentálisálláspont, ami helyettesítheti a tulajdonnal való azonosulást. Lehet vé tenné számodra, hogymagadat jónak lásd, másokat pedig rossznak. Amint azt kés bb megvizsgáljuk, az önmagadatjóvá, másokat rosszá kikiáltás az egyik legfontosabb egós elmem ködési minta, atudattalanság egyik f formája. Más szóval: az ego tartalma változhat; az elmestruktúra,amely az életben tartja, nem. Az egyik tudattalan feltevés az, hogy ha a birtoklás fikciója révén azonosulsz egytárggyal, akkor annak a materiális tárgynak a látható szilárdsága és állandósága nagyobbszilárdsággal és állandósággal ruházza fel az éntudatodat. Ez különösen igaz épületekre, demég inkább a földre, mert az az egyetlen olyan birtokolható dolog, amir l azt gondolják, hogy - 29 -
  30. 30. Az ego: az emberiség jelenlegi állapotanem lehet elpusztítani. A birtoklás abszurditása még nyilvánvalóbb a földterület esetében. Afehérb r ek letelepedése idején az észak-amerikai bennszülöttek a földtulajdont érthetetlenfogalomnak tartották. Így aztán elvesztették azt, amikor az európaiak rávették ket, hogyolyan papírlapokat írjanak alá, amik számukra ugyanilyen érthetetlenek voltak. Az indiánokúgy érezték, hogy k a földhöz tartoznak, de a föld nem tartozik hozzájuk. Az ego hajlamos egyenl ségjelet tenni a birtoklás és a Lét közé: birtokolok, tehátvagyok. És minél többem van, annál nagyobb mértékben vagyok. Az ego azösszehasonlítások révén él. Amilyennek mások látnak téged, az a kép válik az énképeddé, aszerint látod önmagadat. Ha mindenki palotában lakna, vagy mindenki gazdag lenne, akkor ate palotád vagy a te gazdagságod többé már nem szolgálná éntudatod meger sítését. Ezesetben átköltözhetnél egy kicsiny házikóba, lemondanál a vagyonodról, és olyan módonszereznéd vissza az identitásodat, hogy magadat a többieknél spirituálisabb embernek látnádés mutatnád. Ahogy mások látnak, az válik számodra tükörré, ami megmutatja neked, hogymilyen és ki vagy. Az ego önértékelése a legtöbb esetben ahhoz az értékhez köt dik, amilyenérték nek mások látnak téged. Szükséged van másokra, hogy t lük éntudatot kapj. És haolyan kultúrában élsz, amelyik az önértékelést alapvet en azzal méri, hogy mennyid és midvan, akkor, ha nem látsz át e kollektív téveszmén, arra leszel kárhoztatva, hogy életedhátralev részében dolgokat kergess abban a hiú reményben, hogy azokban találod megönmagad értékét és éntudatod beteljesedését. Hogyan mondhatsz le a dolgokhoz való ragaszkodásodról? Meg se próbáld! Ugyanislehetetlen. A dolgokhoz való ragaszkodásod viszont magától elt nik, ha önmagadat már nembennük igyekszel megtalálni. Addig pedig csupán légy a dolgokhoz való köt désedtudatában! Olykor esetleg nem is tudod, hogy köt dsz valamihez – ami azt jelenti: azonosulszazzal –, amíg el nem veszíted azt, illetve, amíg annak elvesztése nem fenyeget. Ha ekkoraztán zaklatottságot, szorongást vagy hasonlót érzel, az azt jelzi, hogy köt dsz a szóban forgódologhoz. Ha viszont tudod, hogy azonosultál valamivel, akkor az azonosulásod már nemteljes. „Én az a tudatosság vagyok, amelyik tud arról, hogy köt dés történt.” Ez a tudatátalakulásának a kezdete.AKARÁS: A TÖBBRE IRÁNYULÓ IGÉNY Az ego azonosul a birtoklással, ám elégedettsége viszonylag felszínes és rövid élet .Ott marad benne egy mélyen fészkel elégedetlenségérzet, a teljesség hiányának, a „nemelégnek” az érzése. A „még nincs elegem”, amin az ego valójában azt érti: „még nem vagyokelegend ”. - 30 -
  31. 31. Az ego: az emberiség jelenlegi állapota Amint azt már láttuk, a birtoklás – a tulajdonlás fogalma – csupán kitaláció, amit azego azért teremt, hogy önmagának szilárdságot és állandóságot adjon, s hogy önmagátkiemelked vé és különlegessé tegye. Mivel azonban birtoklás révén nem találhatod megönmagadat, ezért mögötte egy másik, még er teljesebb hajtóer húzódik meg, amihozzátartozik az ego szerkezetéhez: a többre irányuló igény, amit „akarásnak” is nevezhetünk.Egyetlen ego sem létezhet sokáig a több iránti igény nélkül. Ezért az akarás sokkal nagyobbmértékben élteti az egót, mint a birtoklás. Az ego nagyobb mértékben akar többet, mintamennyire birtokolni vágyik. Emiatt a birtoklás langyos elégedettségét mindig további akarásváltja föl. Ez a többre irányuló lélektani igény. Más szóval: igény több olyan dologra, amivelazonosulni lehet. Ez addiktív (szenvedélybetegség jelleg ) igény, s nem valós szükséglet. Egyes esetekben a többre irányuló lélektani igény, a „nem elég” érzése – ami olyjellemz az egóra – áttev dik a fizikai szintre, és kielégíthetetlen éhséggé válik. A bulimia(farkaséhség) áldozatai gyakran meghányatják magukat, csakhogy folytathassák az evést.Valójában az elméjük éhes, nem a testük. Ez az evészavar meggyógyulna, ha a t le szenved k– ahelyett, hogy azonosulnának az elméjükkel –, kapcsolatba tudnának lépni a testükkel, ésígy a test valódi szükségletét éreznék, s nem az egós elme álszükségletét. Egyes egók tudják, hogy mit akarnak, és céljukat ádáz és könyörtelen elszántsággalhajszolják: Dzsingisz kán, Sztálin, Hitler, hogy csupán néhány kiemelked példát említsek.Az akarásuk mögötti energia azonban azonos intenzitású ellener t is ébreszt, ami végülbukásukhoz vezet. Eközben boldogtalanná válnak, sok más embert is boldogtalanná tesznek,és – az említett példák esetében – földi poklot teremtenek. A legtöbb egónak egymásnakellentmondó igényei vannak. Különböz pillanatokban különböz dolgokat akarnak; vagy tánnem is tudják, mit akarnak, csak azt nem akarják, ami van: a jelen pillanatot. A kényelmetlenérzés, a nyugtalanság, az unalom, a szorongás, az elégedetlenség: mind a kielégületlen akaráseredménye. Az akarás szerkezeti jelleg ügy, ezért amíg ez a mentális struktúra a helyénmarad, addig nincs az a mennyiség tartalom, ami tartós elégedettséget biztosítana. A konkréttárgy nélküli intenzív akarás gyakran föllelhet a tizenévesek még fejl d ben lev egójában,akik közül néhányan az állandó negativitás és elégedetlenség állapotában élnek. Könnyen ki lehetne elégíteni a bolygón él valamennyi ember étel, víz, lakóhely,ruházat és alapvet kényelem iránti fizikai igényét, ha az ego kapzsisága, rült és telhetetlenigénye miatt nem teremt dött volna egyensúlytalanság az er forrásokban. Ez kollektív módona világ olyan gazdasági struktúráiban jelenik meg, mint amilyenek a hatalmas óriáscégek,amelyek valójában a „többért” egymással verseng , egós entitások. Elvakultan csak a profitothajszolják. Ezt a céljukat, a hasznot, teljes könyörtelenséggel zik. A természet, az állatok, az - 31 -

×