Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városelméletek

873 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városelméletek

  1. 1. ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 Városelméletek Csanádi Gábor Csizmady Adrienne EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központja Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.10.19
  2. 2. Klasszikus humán ökológia  A városszociológia kezdetei: a városi társadalom problémáival foglalkozó empirikus felmérések jelentették.  1845: Engels „A munkásosztály helyzete Angliában”  1892 és 1902 között: Charles Booth („Life and Labour of the People in London”)  1915: Robert Ezra Park „The City: suggestions for the investigation of human behavior in urban environment”  1921: Park és Burgess az „Introduction to the Science of Sociology” cimű művében nevezi el a kutatási területet humán ökológiának.
  3. 3. Chicago városszerkezeti modellje Központi, üzleti negyed (Central Business District, CBD – Ez a terület a szorosan vett belváros (city) Átmeneti övezet –leromlott állagú, alacsony státuszú lakónépességgel rendelkező lakóterületek (első generációs bevándorlók, lecsúszottak) Munkások övezete –lakóövezet, olyan (alsó)középosztályi munkások, második generációs bevándorlók. Felsőbb osztályok lakóterülete – Kertes, családiházas övezet -az igazi, amerikai születésű (alsó)középosztály lakónegyede. Kertvárosi ingázó övezet – a központi üzleti negyedtől 30-60 percnyi utazásra levő külvárosi, városkörnyéki területek, bolygóvárosok - felsőközéposztálybeli lakónegyedek. (Burgess, 1967 55. oldal nyomán)
  4. 4. Louis Wirth  Nagyvárosi életmód  Népesség, Heterogenitás foka, Népsűrűség  Népesség: nem kis közösségek, racionalitás alapján meghatározott kapcsolatok, elidegenedés, anómia  Sűrűség: kényszerű egymás mellett élés, a fizikai közelségre az emberek a társadalmi távolság növelésével válaszolnak  Heterogenitás: a biztos eligazodás hiánya, sokféle életmód és norma egymás mellett  Skála két végpontja a falusi és városi (Összehasonlítás R. Redfield)
  5. 5. Wirth elméletét Robert Redfield kiegészítette a nagyvárosi társadalom ellenpontjaként megjelenített népi társadalom leírásával.
  6. 6. A Chicagói Iskola kritikája - Hoyt szektormodellje, 1939
  7. 7. Hoyt szektormodellje A népszámlálási adatok helyett a gazdaság helyzetét leíró adatokkal dolgozott. Három időpontra (1900, 1915, 1936) több mint száz amerikai város szerkezetét vizsgálta meg. Kutatása alapját a (lakó)telekárak és bérleti díjak alakulásának vizsgálata jelentette
  8. 8. Harris és Ullmann többmagvú város koncepciója - (1945)
  9. 9. A városnövekedés csillag modellje - Richard Mayer (1969): kör és csillag váltja egymást, ahogy a technikai fejlődés alakul 1)Gyalogos, lovas város - kör alakú 2) a villamos vonalak - terjeszkedik a város sugár irányba 3) beépülnek a közbülső részek, körkörös infrastruktúra(1920-45) 4) autópályák - további terjeszkedés (1945-70) 5) kör alakú metropolisz-térség
  10. 10. Komplex városleíró modellek  A II. világháború utáni kutatások az egyes városok térbeni-társadalmi szerkezetének leírásához szükséges dimenziókat kívánták meghatározni.  A kutatás súlypontja: Los Angeles és San Fransisco  1949-1955 között: Eshref Shevky, Marilyn Williams és Wendell Bell  Népszámlálási adatokból kiindulva létrehozták azt a három társadalmi státuszt mérő indexet, melyek segítségével a város szerkezete leírható.  gazdasági státusz index – a vizsgált területen élő népesség képzettsége (iskolai végzettség), foglalkozása és lakásviszonyai alapján számított mutató  demográfiai index – az itt élő családok demográfiai mutatóinak összessége (kor, családi állapot, gyermekek száma, stb.)  szegregációs index – az adott területen élő különböző etnikai csoportoknak az összlakossághoz viszonyított aránya.
  11. 11. Herbert Gans  Kozmopoliták - olyan emberek, akik közel akarnak lenni a belvárosi kulturális intézményekhez (diákok, értelmiségiek, művészek, szórakoztatóiparban dolgozók stb.);  Még nem házasok, vagy gyermektelen házaspárok – Míg a házasság előtt állók csak átmenetileg laknak a belvárosban és a házasságkötés, vagy az első gyerek megszületése után a kertvárosba költöznek, addig a gyermektelen házasok akár végleg a belvárosban maradhatnak;  Etnikai csoportok – Elszigetelten élnek a nagyvárosban, aminek csak két területét használják, a lakóhelyüket és munkahelyüket. Ez gyakran ugyanazt az erősen szegregált területet (akár etnikai gettót) jelenti, tehát akár életük végéig nem mozdulnak ki a város e területéről.  Hátrányos helyzetűek – Ide azok az egyének vagy családok taroznak, akik olyan szociális problémákkal küzdenek, amely kilátástalanná teszi helyzetüket.  Lecsúszottak – Az ő helyzetük még az előző csoportnál is rosszabb. Mint az elnevezés is mutatja, lefelé mobil rétegről van szó, aki jobb helyzetű volt, de idővel teljesen elvesztette a talajt a lába alól.
  12. 12. Modern városfejlődési elméletek A városfejlődés szakaszai - Peter Hall 1980  A városi népesség növekedése. Az indusztrializáció korai szakaszában az emberek vidékről a városokba költöznek. A városi népesség megnő, de ezzel párhuzamosan a régió népessége még nem csökken.  Az indusztrializáció előrehaladtával városi népesség aránya tovább emelkedik.  A „relatív centralizáció” során megindul a szuburbanizációs folyamat. A városi népesség „felfedezi” a környező településeket.  Felgyorsul az agglomerációk növekedése. Nagyságuk már meghaladja a városmagét. Megindul a „relatív decentralizáció”, vagyis az emberek a város külső részeire, és a környező településekre költöznek.  A szűken értelmezett belváros (központi negyed) kezdi elveszteni lakófunkcióját. A lakások helyett irodák nyílnak, a terület szép lassan irodaövezetté alakul. A kiköltözés felgyorsul, megindul az „abszolút decentralizáció”.  Az utolsó szakasz a városok teljes hanyatlása. A deindusztrializáció előrehaladásával a népesség falusi környezetbe költözik.
  13. 13. Modern városfejlődési elméletek A városfejlődés szakaszai - Enyedi György 1988 A-európai viszonyokra alkalmazta a nyugat-európai modelleket.  Városrobbanás. A rohamos városnövekedés szakasza Az ipari forradalom során a falusi népesség a nagyvárosokba áramlott. Nyugat-Európában a XVIII.-XIX. század fordulójától - XX. század közepéig. Közép-Kelet-Európában XIX. század végétől az 1970-es évekig.  Viszonylagos dekoncentráció. Az ipar extenzív szakaszát felváltotta az ún. intenzív szakasz. Fejlődésnek indultak a nem termelő szektorok, megnőtt az infrastruktúrafejlesztés aránya. A fejlett tőkés országokban a XX. század elejétől az 1960-as évekig, Közép-Kelet-Európában az 1970-es évektől. Megjelentek a városi agglomerációk, és megerősödtek a kisvárosok. A falusi települések egy része gyorsan modernizálódnak, városiasodik, más része viszont elnéptelenedik  Dezurbanizáció. A gazdaság a posztindusztrális fejlődési szakaszba lépett. A termelő szektorokról a hangsúly a nem termelő szektorokra tevődik át, a K+F szektor húzóágazattá válik. Csökken a nagyvárosok népessége, a kiköltözés célpontjai arurális térségek lettek.  Az informatika urbanizációja, vagy reurbanizáció. Acsúcstechnológia elterjedéseA városközpontok újraélesztése (épületeket felújítása, közlekedés körszerűsítése, stb.), a központokhoz csatlakozó lakóterületek átépítése, a városközpontok lakosságának újbóli növekedése.
  14. 14. Modern városfejlődési elméletek A világgazdaságban elfoglalt hely szerinti osztályozás  A harmadik világ városai - heterogén, túlurbanizált, polarizált társadalmú városok  Globális városok - a nemzetközi pénzpiactól függő, gyakran a multinacionális cégek főhadiszállásául szolgáló centralizált nagyvárosok  Régi iparvárosok - gyorsan hanyatló, nagy munkanélküliséggel és rossz lakáskörülményekkel jellemezhető városok  Új iparvárosok - decentralizált, nagy területen elterülő városias területek, ahol a fejlesztések nagy része a városmagon kívüli csomópontokra összpontosul  Szocialista városok - a kapitalista városfejlődéstől eltérően, lassabban fejlődő, a leginkább tervezett városok.
  15. 15. Alapfogalmak  urbanizáció: a városodás, illetve városiasodás fogalma együttesen  városodás: a városok népességének számszerű gyarapodását és a lakosság térbeli koncentrációja (mennyiségi elem)  városiasodás: a városokra jellemző szolgáltatások, infrastuktúra stb. általános elterjedésé (minőségi elem)  szuburbanizáció: elővárosiasodás, az elővárosok kialakulása és elterjedése a nagyvárosok közelében. Fő típusa a lazán beépített kertváros (vagy „alvóváros”)  zöld övezetek: a városok körül kijelölt zónák, beépítési tilalommal  ellenurbanizáció: a városodási folyamat megállása, sőt a lakosság térbeli koncentrációjának csökkenésével jellemezhető folyamat  gettósodás: a különböző városrészek etnikai szegregációja és a né-pességük közötti kapcsolatok megszakadása a nagyvárosokban. E negyedek leromlanak, a lakosság életminősége jelentősen csökken  agglomeráció: várostömörülés, kis helyen sok, egymással összeépülő nagyváros kialakulása

×