Internetkeresők 1resz

619 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
619
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
28
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Internetkeresők 1resz

  1. 1. Internetkeresők<br />Készült: Tóth Erzsébet: A tudás reprezentálása a világhálón az internetes keresőrendszerek működése című jegyzete alapján<br />Szász Péter<br />2010<br />
  2. 2. 1. Bevezetés<br />
  3. 3. 1.1. A webes keresőrendszerek definíciói<br />Internetes keresők alatt a programoknak egy olyan általános csoportját értjük, amely lehetővé teszi a weben történő dokumentumkeresést a felhasználók számára.<br />Ezek a programok dokumentumokat indexelnek és arra törekednek, hogy megtalálják a releváns találatokat a feltett keresőkérdésre.<br />
  4. 4. A searchengineis an informationretrievalsystemdesignedtohelpfindinformationstoredon a computer system. The searchresultsareusuallypresentedin a list.<br />Searchengineshelptominimizethetimerequiredtofindinformation and theamount of informationwhich must be consulted, akin toothertechniquesformanaginginformationoverload.<br />(Forrás: angol nyelvű Wikipédiahttp://en.wikipedia.org )<br />
  5. 5. SearchEngine: The software thatsearches an index and returnsmatches. Searchengine is oftenusedsynonymouslywithspider and index, althoughtheseareseparatecomponentsthatworkwiththeengine.<br />(Forrás: Ranking web of worldrepositieries<br />http://repositories.webometrics.info/glossary.html)<br />
  6. 6. 1.2. A globalizáció és a keresők közötti éles verseny <br />Korunk számos legjelentősebb folyamata: <br /> a politikai, katonai értelemben vett egyhatalmú világ kialakulása, <br /> a demokratizálódás, <br />- az európai integráció, <br />- a fokozódó ázsiai gazdasági együttműködés, <br />- a technológia forradalma, <br />- a globalizáció, <br />- az információs és a fogyasztói társadalom kialakulása. <br />Azok a világ minden részére közvetlenül, vagy közvetve ható, globális folyamatoknak tekinthetők.<br />
  7. 7. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) rohamos fejlődésének és konvergenciájának köszönhetően a társadalomban egy új életforma, újszerű működés és viselkedés alakult ki. <br />Új értékrendek jöttek létre.<br />Ezt a széles körben elterjedt új életmódot, magatartást, információs technológiára épülő gazdaságot információs társadalomnak hívjuk.<br />Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek második felében jelent meg. <br />
  8. 8. Az információs társadalom kialakulása országonként különböző időszakban és ritmusban megy végbe. <br />A társadalom tágabb értelemben vett fejlettségi szintje és a kultúra nagymértékben befolyásolja. <br />Fontos, hogy erre a folyamatra sokkal „könnyebben” lehet hatni, társadalmi szinten jó irányba terelni, mint a globalizációra. <br />A fogyasztói társadalom megjelenése a globalizációhoz és az információs társadalomhoz kapcsolódó harmadik jelentős folyamat.<br />
  9. 9. Aglobalizációgyorsuló és könyörtelen versennyel jár együtt. <br />Úgy lehetünk versenyképesek, ha az információs társadalom legfőbb értékét, magát az információt részesítjük előnyben. <br />Egy adott szakmai kérdés megválaszolásának a leggyakoribb kiindulási pontja lehet az internet, amely a minket körülvevő globális társadalomnak egyik fontos eszköze.<br />
  10. 10. A világhálón történő információkereséskor egyre nagyobb gondot jelent számunkra a minőségi, releváns információk kiválogatásaa ránk zúduló információáradatból. <br />Ebben támogatnak minket a rendelkezésünkre álló keresőszolgáltatások, bár nem minden esetben nyújtanak tökéletes megoldást számunkra.<br />
  11. 11. Az interneten megjelenő keresőeszközök köré külön iparágszerveződött, amelybe kisebb-nagyobb méretű cégek, vállalatok nagy pénzösszegeket fektetnek be.<br />Mindezt pedig saját versenyképességük, sikerességük és hatékonyságuk javítása érdekében teszik. <br />
  12. 12. SearchEngine Marketing Professionals Organization (SEMPO) 2008-asfelmérésének lényeges megállapításai:<br /> 13,5 billió dollárt költöttek a cégek keresőmarketingre 2008-ban Észak-Amerikában. Ennek legnagyobb részét a találatelhelyezés és a keresőoptimalizálás (SEO) tette ki. Az összeg maradéka pedig olyan szolgáltatókhoz került, akik a kampányok szoftveres megvalósításában vettek részt.<br /> Az előrejelzés szerint a keresőmarketingbe fektetett pénzösszeg 2013-re elérheti a 26 billió dollárt Észak-Amerikában. <br />
  13. 13. A költések jelenlegi arányai eltolódást mutatnak a fizetett találatok javára (88 százalékban), miközben a SEO csupán 11 százalékkal részesedik az összegből. <br />Ez a tendencia megváltozik a jövőben, mivel az internetezők jobban kedvelik a természetes listázást, mint a fizetett találatokat. <br />A használók relevánsabbnak, elfogadhatóbbnak tartják a keresésekre kapott természetes találatokat, míg az utóbbit egyszerű reklámnak vélik. <br />
  14. 14.
  15. 15.
  16. 16. Az IAB (InteractiveAdvertisingBureau) Hungary „Adex 2008” felmérése alapján 2008-ban a magyar hirdetők 21,8 milliárd forintot fordítottak online reklámozásra. Ez 6,5 milliárd forinttal több mint 2007-ben. <br />Az online reklámpiac így 2008-ban 42%-kal bővült, melynek köszönhetően részesedése a reklámtortából 10,8% volt.<br />(Forrás: http://www.iab.hu)<br />
  17. 17. A keresőszolgáltatások, a cégek, vállalatok érdekeltek abban, hogy minél több bevételre tegyenek szert. Jelentős mennyiségű pénzösszegetfektetnek be keresőmarketingbe a későbbi megtérülés reményében.<br />Ebben a kiélezett versenyhelyzetben a keresők folyamatosan törekszenek arra, hogy megújuljanakés, hogy minél több speciális, új szolgáltatással vonzzák a használókat maguk köré. <br />Ezért rendkívül fontos a versenyben részt vevő szereplők számára, hogy az egyes keresőeszközök minőségét hogyan értékelik a kutatók.<br />
  18. 18. 1.3. Információkeresési modellek<br /> Az információkeresésre irányuló kutatás több mint két évtizedes múltra tekint vissza.<br />A vizsgálódás egyik lehetséges iránya a kérdést feltevő használók viselkedésének tanulmányozása, azaz milyen kérdést, hogyan, milyen társadalmi rétegből, milyen tanultsággal rendelkezők tesznek fel. <br />A kutatók 1981-tőlfolyamatosan számos modellt alkottak meg. <br />
  19. 19. A modellek kialakítását befolyásolta a kutatók világlátása, kutatási területe és jártassága.<br />Ennek értelmében beszélhetünk kognitív perspektivikus, szociális, szociális-kognitívvagyszervezeti modellekről.<br />E modellek által a használók weben történő keresése több szinten vizsgálható:<br />1. beleértve a társadalmiés a szervezeti szintet, <br />2. az információkeresés szintjét,<br />3. az emberés a számítógép közötti kapcsolat szintjét, <br />4. a megfogalmazott keresőkérdés szintjét.<br />
  20. 20. Csak jelzésszerűen hivatkozom kiváló kutatókra, akik komoly eredményeket értek el ezen a területen: Spink, Jansen, Saracevic, Ingwersen. <br />
  21. 21. 1.4. A tárgykör alapvető fogalmai és azok kapcsolatai<br />Metadat: ez alatt a weblapok intellektuálisan vagy automatikusan létrehozott másodlagos adatait értjük, amelyek magát a dokumentumot jellemzik. <br />Másik definíciószerint: metaadaton mindazokat a többletinformációkat értjük, amelyeket a weboldalak készítői a weboldalakhoz kapcsolnak a keresőkérdés pontosabb megválaszolása reményében. <br />
  22. 22. Ezen adatok körébe tartoznak: a bibliográfiai leírás szabványosított adatelemei, a dokumentum tartalmát leíró kulcsszavak, tárgyszavak, deszkriptorokés az osztályozási jelzetek.<br />

×