Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
JEAN SHINODA BOLEN
f TV T
BENNÜNK ÉL
ISTENN K
W'
H -
4
-0*
i?_ ,
1
merasUilHJilUEIHJilHIilHJil JHrSJHJHJEfHIiUHIErHIHJi
Anyámnak, Dr. Megumi YamaguchiShinodának,
akieltökélte:segít úgyfeln nöm (ahogy neki nem sikerült),
hogy szerencsének érez...
JEAN SHINODA BOLEN
BENNÜNK ÉL
ISTENN K
A fordítás alapjául szolgáló m :
Jean Shinoda Bolen: Goddesses in Everywoman
Fordította: Dr. Karczag Judit
A szöveget az e...
Tartalom
Afordítóel szava
Köszönetnyilvánítás
7
9
BEVEZETÉS
Istenn k pedig vannak 10
ELS FEJEZET
Istenn k, mint bels képek...
NYOLCADIK FEJEZET
Héra: a házasság istenn je,
az elkötelezett n , afeleség 141
KILENCEDIK FEJEZET
Démétér:a termékenység,
...
Afordítóel szava
Embert próbáló id ket élünk. Sokan fordulnak a lélektanhoz,
vagy éppen a parapszichológiához, keresve azo...
8 BENNüNK éLó ISTENN K
egy szerepünket: a feleségét, az anyáét vagy az üzletasszonyét job¬
ban be tudjuk tölteni. Fölismer...
Köszönetnyilvánítás
E könyv minden fejezetének számos névtelen társszerz je van
- betegek, barátok, kollégák -, akik példá...
BEVEZETÉS
Istenn k pedig vannak -
minden n ben
Saját, kibontakozó élettörténetében minden egyes n f szerepet
játszik.
Pszi...
ISTENN K PEDIG VANNAK 11
kreatív tevékenységet a másik után próbálja ki és hagyja oda. Ami
az egyik n számára életfontossá...
12 BENNüNK éL ISTENN K
víziót végz analitikusa vagyok. Az az elemzés azonban, amely a
következ lapokon olvasható, nem csup...
ISTENN K PEDIG VANNAK 13
hivatali el menetelre rosszabbak,ésaz alkalmaztatásban is hátrébb
szorulnak. A n i szerep leérték...
14 BENNüNK éL ISTENN K
Voltaképpen minden n re úgy tekinthetünk, mint olyas¬
valakire, aki már önmagában is két malomk köz...
15ISTENN K PEDIG VANNAK
érezte, hogy az egyetemi vizsgák meghaladják a képességeit, fo¬
galma sem volt, hogyan teremthetne...
16 BENNüNK éLó ISTENN K
Tanítás közben tanultam is: gondolkozni kezdtem a többi
istenn természetén, történetükön, s azon, ...
ISTENN K PEDIG VANNAK 17
tetszeni akar a férjének (Aphrodité). Bezzeg Hesztia akkor is
szépen megterít, és tisztességes va...
ELS FEJEZET
Istenn k, mint bels képek
Ann barátn mnek egyszer egy beteg csecsem t tettek a karjába,
egy ún. „blue baby”-1,...
20 BENNüNK éLó ISTENN K
Némely anya er s köt dést érez gyermeke iránt abban a pillanat¬
ban, hogy megszülte. Amint a hasár...
ISTENN K, MINT BELS KéPEK 21
AZ ISTENN K: ARCHETÍPUSOK
Valamikor, az iskolában hallottunk az olümposzi istenekr l és
isten...
22 BENNüNK éLó ISTENN K
(i. e. VII. század) cím munkájában els ként próbálta áttekinthe¬
t vé tenni és rendszerezni az ist...
ISTENN K, MINT BELS KéPEK 23
öklendezésére kényszerítette, Métisz, az Ész istenn je adta Zeusz¬
nak; az a Métisz, akivel k...
24 BENNüNK éL ISTENN K
tét, filozófiáját, mindennapjait. Patriarchális ihletés mondavilág
ez, mely Zeuszt és a h söket dic...
ISTENN K, MINT BELS KéPEK 25
korlátlan hatalmú anyaistenn kisebb, korlátozott hatalmú isten¬
n -alakokká hullott szét, s m...
26 BENNüNK éL ISTENN K
n k archetípusainak ereje, mint a Nagy Istenn é: kevésbé csor¬
bítják a realitásérzéket, és érzelmi...
ISTENN K, MINT BELS KéPEK 27
GÖRÖG ISTENN K-
MAI LÁNYOK ÉS ASSZONYOK
A görög istenn k az ember képzeletvilágában több mint...
MÁSODIK FEJEZET
Az istenn k munkálni kezdenek
Az ókori Görögország asszonyai tudták, hogy sorsuk vagy foglal¬
kozásuk álta...
AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 29
Nem mindenkiben válik aktívvá valamennyi viselkedési min¬
ta, amelyet az archetípusok repr...
30 BENNüNK éLó ISTENN K
A CSALÁDI KÖRNYEZET
Azok a követelmények és remények, melyeket a család egy leány-
gyermekkel szem...
AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 31
feleség és az anya szerepe elfogadott, azaz: Perszephoné, Héra és
Démétér. Aphroditét-elto...
32 BENNüNK éLó ISTENN K
ként,közgazdászként helyezkedhettek el. Ezzel egy id ben persze
a házassági esküt is egyre gyakrab...
AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 33
AZ ISTENN K ÉLETRE KELTÉSE
Egy istenn t életre hívhat egy esemény vagy személy is. Vannak
...
34 BENNüNK éL ISTENN K
CSINÁLD - ÉS OLYAN LESZEL
Van egy tréfás magyar mondás: „Ne csináld, mert úgy maradsz!”
Ennek azell...
35AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK
ha egy biciklivel, sátorral és hátizsákkal nekivág a hegyeknek,
Artemisz lesz a kísér je. N...
36 BENNüNK éL ISTENN K
végül még fohászkodhatunk is hozzájuk. A következ megszólítá¬
sok, fohászok vagy invocatiók szolgál...
AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 37
binációja), és új energiák szabadulnak föl valami más számára,
ami egy másik istenn befoly...
HARMADIK FEJEZET
A sz z istenn k:
Artemisz,Athénéés Hesztia
A három olümposzisz z: Artemisz, a vadászat és a Hold; Athéné,...
A SZ Z ISTENN K: ARTEMISZ, ATHÉNÉ ÉS HESZTIA 39
dó le nem gy zte ket, érintetlenek maradtak - még Aphrodité
mesterkedése s...
BENNüNK éL ISTENN K40
A SZÜZEK TUDATA -
MINTA REFLEKTOR FéNYCSóVáJA
Mindhárom istenn -kategóriához sajátos tudati min ség ...
A sz z ISTENN K: ARTEMISZ, ATHéNé éS HESZTIA 41
A mitológia szerint mind a három istenn hasonló kihívással
nézett szembe, ...
42 BENNüNK éLó ISTENN K
EGY ÚJ ELMÉLET
Amikor Artemiszt, Athénét és Hesztiát pozitív,aktív n i minták¬
ként jellemzem, hag...
A SZ Z ISTENN K: ARTEMISZ, ATHÉNÉ ÉS HESZTIA 43
het vissza, amikor fölfedeztük, hogy nincs péniszünk, és rájöt¬
tünk, hogy...
44 BENNüNK éL ISTENN K
vezetett be a pszichológiába. Nem utasítom el teljesen Jung mo¬
delljét, ami a n lélektanát illeti,...
NEGYEDIK FEJEZET
Artemisz:a vadászat és a Hold istenn je,
versenytárs és n vér
Artemisz, az istenn
Artemisz (a rómaiaknál:...
BENNüNK éL ISTENN K46
Héra féltékeny dühében a Püthón kígyót uszította szerencsét¬
len várandós Létóra,aki kétségbeesetten...
ARTEMISZ 47
Egyszer például, amikor Létó éppen Delphi felé igyekezett,
hogy meglátogassa Apollóm, Titüosz, az óriás nekies...
48 BENNüNK éLó ISTENN K
iránti szerelme, és cselt eszelt ki. Egy este látta, hogy a vadász
belegázol a tengerbe, s amikor ...
ARTEMISZ 49
vagy jóváhagyása nélkülisföloldódhasson a munkában,követhesse
saját céljait, és megválaszthassa érdekl dése ir...
50 BENNüNK éL ISTENN K
képzés, vagy a bántalmazás ellen menekül n k számára fenntar¬
tott átmeneti otthonok alapítása. A n...
51ARTEMISZ
A bojkottot természetesen a mozgalom kezdeményezte. Nos, le¬
ny göz volt annak a megtapasztalása, hogy férfi ko...
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen

2,673 views

Published on

Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen

Published in: Healthcare

Bennünk Élő Istennők - Jean Shinoda Bolen

  1. 1. JEAN SHINODA BOLEN f TV T BENNÜNK ÉL ISTENN K W' H - 4 -0* i?_ , 1 merasUilHJilUEIHJilHIilHJil JHrSJHJHJEfHIiUHIErHIHJi
  2. 2. Anyámnak, Dr. Megumi YamaguchiShinodának, akieltökélte:segít úgyfeln nöm (ahogy neki nem sikerült), hogy szerencsének érezzem, hogy lánynak születtem, és mindent el tudjak érni, amire majd n ként törekszem. JeanShinoda Bolen
  3. 3. JEAN SHINODA BOLEN BENNÜNK ÉL ISTENN K
  4. 4. A fordítás alapjául szolgáló m : Jean Shinoda Bolen: Goddesses in Everywoman Fordította: Dr. Karczag Judit A szöveget az eredetivel egybevetette: Dr. Herskovits Mária Copyright © Jean Shinoda Bolen, M. D., 1989 Hungarian edition © Stúdium Effektive Kiadó, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a m b vített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes m , sem annak része semmiféle formában (fotókópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. ISBN 963 8279 12 5 Kiadja a Stúdium Effektive Kiadó Felel s kiadó: Lipták Erzsébet Tipográfia: Kedves László Borítóterv, grafika: Vass Ági Nyomta és kötötte: Imi Print, Nyíregyháza
  5. 5. Tartalom Afordítóel szava Köszönetnyilvánítás 7 9 BEVEZETÉS Istenn k pedig vannak 10 ELS FEJEZET Istenn k, mint bels képek 19 MÁSODIK FEJEZET Az istenn k munkálni kezdenek 28 HARMADIK FEJEZET A sz z istenn k:Artemisz, Athénéés Hesztia 38 NEGYEDIK FEJEZET Artemisz: a vadászat és a Hold istenn je, versenytárs és n vér 45 ÖTÖDIK FEJEZET Athéné:A bölcsesség, a mesterségek és a stratégia istenn je, apja lánya 75 HATODIK FEJEZET Hesztia:a házit zhely és a templom istenn je, bölcs n és„hajadon nagynénénk” 108 HETEDIK FEJEZET A sebezhet istenn k: Héra, Démétér és Perszephoné 135
  6. 6. NYOLCADIK FEJEZET Héra: a házasság istenn je, az elkötelezett n , afeleség 141 KILENCEDIK FEJEZET Démétér:a termékenység, a gabonafóldek istenn je, táplálékadó, anya 170 TIZEDIK FEJEZET Perszephoné: a leány és az alvilág királynéja, fogékony n ,„anyja lánya” 198 TIZENEGYEDIK FEJEZET Azalkimista istenn :Aphrodité 224 TIZENKETTEDIK FEJEZET Aphrodité:a szerelem és szépség istenn je, kreatív n ésszeret 232 TIZENHARMADIK FEJEZET Melyik istenn kapja az aranyalmát? 260 TIZENNEGYEDIK FEJEZET A h sn mindenföldi n ben 272 Függelék 289
  7. 7. Afordítóel szava Embert próbáló id ket élünk. Sokan fordulnak a lélektanhoz, vagy éppen a parapszichológiához, keresve azokat a bels fogód¬ zókat és tartalékokat, melyek a fennmaradásban vagy a tovább¬ jutásban segítenek. Ez a könyv - amellett, hogy igen szórakoztató-segít. A japán származású szerz ,dr.Jean Shinoda Bolen az amerikai Kalifornai Egyetem pszichiátriai klinikájának professzorasszo¬ nya, és mint gyakorló terapeuta, a jellegzetesen nyugat-európai jungi pszichoanalízis m vel je. Egy id ben a feminista mozga¬ lomhoz is csatlakozott. Anyagát a n új lélekrajzához a görög mitológiából és saját mai gyógyítói tapasztalataiból merítette. Alázatra int , hogy mindebb l egy itt és most, s t, bárhol és bármikor használható személyiségelmélet kerekedett ki: az örök n lélekrajza. Nem csak korok és kontinensek, istenek és emberek találkoz¬ nak ebben a könyvben. Mi is találkozunk önmagunkkal, és szeretteinkkel vagy ellenfeleinkkel is. A hét olümposzi hölgy alakjában felismerjük anyánkat, nagy¬ anyánkat vagy leányunkat, szomszédasszonyunkat, barátn nket, s megértjük olykor „lehetetlen” viselkedésük titkos,ám kíméletle¬ nül er s rúgóit: az istenn k nevével és meséivel fémjelzett (arche- tipikus) vonásokat. Felfedezzük a miénkt l eltér gondolkodás- és viselkedésmódok el nyös oldalait, és kevésbé haragszunk önma¬ gunkra is, amikor a mi viselkedésünk válik látszólag irreálissá. Találkozunk örök szerepeinkkel, és megtanuljuk Bolent l azt is, hogyan lehet (és kell) ezekt l a szerepekt l szépen elbúcsúzni, hogy életünk folyamán mindig újabb és újabb szerepekbe bújhas¬ sunk anélkül, hogy ezt kudarcnak éreznénk, anélkül, hogy bele¬ betegednénk a veszteségbe. Az „istenn k”: az stípusok valóban bennünk élnek. Magunk¬ hoz szólíthatjuk, kifejleszthetjük ket önmagunkban, hogy egy-
  8. 8. 8 BENNüNK éLó ISTENN K egy szerepünket: a feleségét, az anyáét vagy az üzletasszonyét job¬ ban be tudjuk tölteni. Fölismerhetjük, ha egy bizonyos szerep nem nekünk való, s így elkerülhetjük a sorozatos kudarcot. Ha megismerjük és megzabolázzuk a bennünk munkáló isten¬ n ket, ha tudjuk, hogy melyik próbál eluralkodni rajtunk, kézben tarthatjuk indulatainkat, és-Bolen szavaival-f szerepl ivé vál¬ hatunk saját életünknek. Pszichológusként, szül n ként is tapasztalom, hogy az évek során változunk ugyan, de bizonyos domináns személyiségvonᬠsok életünk végéig elkísérnek. Az, hogy senki nem tud kibújni a b réb l, nem jelentheti azt, hogy rosszul kell magunkat érezni a b rünkben. A pszichoterápia lényegében önmagunk tanulása valaki más¬ nak, jelesül egy terapeutának a segítségével. Bolen igazi terapeuta. Junggal együtt vallja, hogy egyéni történetünk nem a fogamzással kezd dik. Ahogyan az állatok ösztöneiket, úgy mi, emberek úgy¬ nevezett archetipikus vonásokat hozunk magunkkal, melyek az ösztönkésztetés erejével hatnak, s melyekben az egész emberiség tapasztalati anyaga tükröz dik. Érdemes ezt a könyvet többször is, akár öt-hat évenként el venni. Minden életkorra van mondanivalója. Segít a gyereknevelésben, pálya- és párválasztásban,a vesztesé¬ gek elviselésében, munkahelyi és házassági konfliktusok, emberi kapcsolatok és els sorban önmagunk mélyebb megértésében. Carl Gustav Jung teljes életm ve csak most jelent meg magyar nyelven. Ez a könyv azonban a jungi pszichológia behatóismerete nélkül is élvezhet . Akinek Jung olykor talán nehézkes tudo¬ mányos nyelvezete, egyedi, bonyolult fogalomkészlete elvette volna a kedvét az egész jungiánus irodalomtól, azt megnyug¬ tathatom: dr. Jean Shinoda Bolen írásmódja egyszer , fogalmai nem lépik túl az ismeretterjesztés szintjét, gondolatmenete vilᬠgos és követhet , ugyanakkor a legmodernebb pszichiátriai is¬ kolák sem találnának benne kivetni valót. Az olvasó számára külön gyönyör séget jelenthet a mitológiai tanulmányok fölfrissítése és Homérosz idézett sorainak tovább olvasása Devecseri Gábor fordításában. Dr. KarczagJudit, pszichológus
  9. 9. Köszönetnyilvánítás E könyv minden fejezetének számos névtelen társszerz je van - betegek, barátok, kollégák -, akik példásan képviseltek egy-egy istenn -archetípust, vagy adalékokkal szolgáltak azokhoz. Ezek a lélekrajzok tehát számtalan n vonásaiból tev dtek össze, akiket igen változatos körülmények között ismertem meg, legtöbbjüket több évtizedes pszichiátriai gyakorlatom során. Megtiszteltetés¬ nek érzem, ha azok, akik megbíznak bennem, föltárják el ttem lelk k mélységeit, s így mások, valamint önmagam pszichés m ¬ ködését is jobban megismerhetem. A betegeim a legjobb taní¬ tóim. Köszönet mindnyájuknak. Er s támaszt jelentett a családom is, hiszen zajló életük kell s közepén dolgoztam kéziratomon. Elhatároztam, hogy nem vonu¬ lok el,és nem zárkózom be,rendelkezésükreállok munka közben, és a tapintatukra bízom magam.Jól számítottam: férjem,Jim, és a gyerekeink, Melody és Andy az egész vállalkozássorán mellettem álltak.Jim,amellett, hogy érzelmi támaszt nyújtott, id r l id re a szakember szemével is betekintett munkámba és biztatott, ha¬ gyatkozzam csak az ösztöneimre. Szívb l mondok köszönetét mindazoknak, akik a lelket tartot¬ ták bennem, hogy be tudjam fejezni a munkát. Valahogy mindig akkor jelentek meg, amikor éppen ott tartottam, hogy elegem van az egészb l. Ilyenkor valaki mindig megjegyezte, hogy ez a könyv hasznára lehet másoknak, ki kell hát tartanom, mígel nem készül. Megtettem, hiszen ez volt a dolgom. Tudtam, hogy ha egyszer végre kiadják, önálló életre kel majd, és egészen biztosan eljut azokhoz, akiknek szól. JeanShinoda Bolen
  10. 10. BEVEZETÉS Istenn k pedig vannak - minden n ben Saját, kibontakozó élettörténetében minden egyes n f szerepet játszik. Pszichiáterként immár egyéni sorsok százainak történetét hallgattam végig, és megállapítottam, hogy mindegyikben van¬ nak misztikus vonások. A n k zömecsak akkor fordul szakember¬ hez, amikor már teljesen munkaképtelennek érzi magát, és nem talál kiutat, mások - a bölcsebbek - akkor, ha fölismerik, hogy megfeneklettek egy bizonyos helyzetben, amelyet sürg sen meg kell érteniük, és változtatniuk kell az életükön. Bárhogyan is legyen, szerintem végül is azért kérik a n k egy terapeuta segít¬ ségét, hogy megtanulják t le, hogyan lehetnének jobb h sn k, vagy f szerepl k saját élettörténetükben. Ehhez azután tudatos döntések sorát kell majd meghozniuk, melyek a kés bbiekben fontos változásokat hozhatnak. Ahogyan a n k általában nincse¬ nek tisztában a küls sztereotípiák: a társadalom részér l rájuk ható szerepelvárások nyomásával, úgy a pszichéjükben munkáló er k sem ismertek el ttük. Ebben a könyvben ezekr l a hatalmas er kr l szólok majd. N és n között óriási különbségek vannak, s ezeket a különb¬ ségeket a bels viselkedési minták különböz sége okozza. si mintákról, Jung kifejezésével élve archetípusokról vagy stípu¬ sokról lesz szó, s ezeket görög istenn k alakjaival szemléltetem majd. Az archetípusok vagy szimbólumok az emberi élet alaphe¬ lyzeteit és alapvet viszonyulásait tükrözik. Az egyik n nek pél¬ dául ahhoz, hogy élete teljes legyen, monogám házasságra, a mᬠsiknak feltétlenül gyermekre van szüksége. Van, aki mindenek- fölött el akarja érniegyéni,személyes célját,és a hagyományos n i szerepek betöltésénél jobban becsüli a függetlenségét, a munkᬠját. Végül ismét egészen más az a n , aki az intenzív érzelmi élményeket keresi, és egyik kapcsolatot a másik után, egyik
  11. 11. ISTENN K PEDIG VANNAK 11 kreatív tevékenységet a másik után próbálja ki és hagyja oda. Ami az egyik n számára életfontosságú, a másik számára érdektelen lehet aszerint, hogy kiben melyik stípus, melyik „istenn ” mun¬ kál éppen, vagy melyik vonul a háttérbe. Ugyanabban az asszonyban is több „istenn ”, több archetípus aktivizálódhat egyszerre, s minél differenciáltabb, bonyolultabb egy n pszichéje, annál több a valószín sége, hogy nem csupán egyetlen domináns „istenn ” lakja t. Az istenn kr l vagy archetípusokról szerzett ismereteink segít¬ hetnek, hogy jobban értsük önmagunkat és kapcsolatainkat a fér¬ fiakhoz,más n khöz,szüléinkhez,gyermekeinkhez,munkánkhoz. A különböz istenn k történetei, viselkedésmintái magyarázatot adnak arra is, hogy mi az, ami némely n ket motivál (s t kény¬ szerít) valamire, vagy éppen frusztrál, kielégít vagy dühít, másokat viszont hidegen hagy. E szimbólumok segítségével ráismerhetünk egymásra is, és tudhatjuk, melyik n társunktól mit várhatunk. A férfiak számára is érdekes stúdium ez, hiszen könnyebben meg¬ érthetik általa a „bonyolult és ellentmondásos” n i viselkedést. Hasznos klinikai ismeretekkel szolgál az „istenn kre” vonatko¬ zó tudás terapeuták (pszichoterápiát végz k) számára is a betegek interperszonális (személyek közötti), és intrapszichés (önmaguk¬ kal való) konfliktusairól. Ezek a minták magyarázatul hívhatók személyiségjegyek, lelki zavarok, pszichiátriai tünetek elemzésé¬ hez. Könyvemben mindenegyesarchetípusnál kitérek arra is,hogy mik a fejl dés lehetséges útjai. A n pszichológiájának új elmélete bontakozik ki ebb l a könyvb l. A görög istenn k imázsaira épül ez az elmélet, rájuk, akik több mint három évezreden át maradtak elevenek az emberi képzeletben. Ezaz új pszichológiai látásmód mer ben különbözik azoktól a tudományos vagy laikus elképzelésekt l, melyek szerint a „normális n ” az, aki megfelel egy bizonyos modellnek vagy meghatározott személyiségstruktúrának. Elméletem a mitológiᬠból kölcsönzi alakjait, azonban nagyon is földi n k között el for¬ duló normális variációk sokféleségének megfigyelésén alapul. Amit a n kr l megtanultam, annak nagy részét hivatásom gyakorlása közben tanultam meg. Pszichiáterként és jungiánus analitikusként dolgozom, tanítottam a Kaliforniai Egyetem pszi¬ chiátriai klinikáján,és a San Franciscó-iC.G.Jung Intézet szuper-
  12. 12. 12 BENNüNK éL ISTENN K víziót végz analitikusa vagyok. Az az elemzés azonban, amely a következ lapokon olvasható, nem csupán a hivatásom körében szerzett tapasztalatokon nyugszik. Mindabból, amit tudok, na¬ gyon sok minden egyszer en arra vezethet vissza, hogy n va¬ gyok magam is, n i szerepekben élek, mint szüleim leánygyerme¬ ke, mint feleség, mint egy fiú és egy lány anyja. Felismeréseim többek között beszélgetések során keletkeztek, melyeket barát¬ n immel, kollégan immel, vagy n i csoportokkal folytattam. Mind a négyszemközti, meghitt helyzet, mind a csoportszituáció alkalmas rá, hogy fölismerjük vagy tükröztessük egymásban ön¬ magunk egyes vonásait, hogy megmerítkezzünk egy másik n tapasztalataiban,és esetleg tudatossá váljék valami, amit korábban nem méltattunk figyelmünkre. Olykor fölfedezzük azt, ami közös bennünk, máskor olyasvalamit, ami nagyon különböz vé tesz. Ismereteimet a n pszichológiájáról egy történelmileg pontosan meghatározható korszakban szereztem: 1963-ban kezdtem pszi¬ chiáterként dolgozni. Ugyanabban az esztend ben két esemény adott lökést a n mozgalmak kibontakozásához: Betty Friedan The FeminineMystique cím könyve, melyben megfogalmazódik annak a n i generációnak a kiürültsége éselégedetlensége, melynek tagjai másokért és mások által éltek. Aszerz szerint ennek a boldogtalan létnek az oka az identitás vagy énazonosság zavara, ami a fejl dés, a felnövekedés megakadására vezethet vissza. Leszögezi, hogy ezt a problémát maga a kultúra idézi el , amikor nem engedi meg a n knek, hogy kielégítsék a fejl désre, a kiteljesedésre irányuló igényeiket,és emberilényként kiaknázhassák a bennük szunnyadó lehet ségeket. Azáltal, hogy Friedan leszedte a szenteltvizet a kul¬ turális sztereotípiákról, a freudi dogmákról, és rámutatott, hogyan manipulálják a n ket a médiában, könyve olyan gondolatokat röp¬ pentett föl, melyek számára éppen megérett az id . Olyan gondola¬ tok voltak ezek, melyek felszínre hozták a lefojtott keser séget,és a n k felszabadításáért vívott harc zászlóbontásához, majd kés bb a NOW (Nemzeti N szervezet) megalakulásához vezettek. Még ugyanabban az évben, 1963-ban hozta nyilvánosságra a John F. Kennedy által létrehozott bizottság a n k helyzetér l készített be¬ számolóját, mely felfedte az Egyesült Államok gazdasági rendsze¬ rében fennálló igazságtalanságot, egyenl tlenséget: a n k ugyan¬ azért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, esélyeik a
  13. 13. ISTENN K PEDIG VANNAK 13 hivatali el menetelre rosszabbak,ésaz alkalmaztatásban is hátrébb szorulnak. A n i szerep leértékelésének és korlátainak kiáltó bizo¬ nyítékai voltak ezek a feltárt anomáliák. Abban az id szakban kezdtem tehát dolgozni,amikor az Egye¬ sült Államokban mozgalom indult a n k egyenjogúságáért. A hetvenes években öntudatosságom beérett: megállapíthat¬ tam ugyanis, hogy a férfiak által fölállított játékszabályokon ala¬ puló társadalom akkor ismeri el a n ket, ha megfelelnek hagyo¬ mányos szerepeiknek, és akkor bünteti, ha ezeket elutasítják. így történt, hogy csatlakoztam az Észak-Kaliforniai Pszichiátriai Társaság és az Amerikai Pszichiáterek Szövetsége tagjaiból ala¬ kult maroknyi feminista csapathoz. A N K PSZICHOLÓGIÁJA - KÉTSZEMSZÖGB L Már feminista szemmel néztem körül a világban, amikor jungiá- nus analitikai képzésem folyt. Miután 1966-ban szakvizsgáztam pszichiátriából, jelentkeztem a San Franciscó-i C. G. Jung Intézet kiképz programjára,és tíz évvel kés bb megszereztem analitikus képesítésemet. Miközben a jungisták és a feministák között ingáztam, az volt a benyomásom, hogy két világ közé építek hidat. A Jung Intézet¬ ben kollégáim nemigen tör dtek vele, hogy társadalompolitikai síkon mi történik körülöttük; legtöbbjük aligha volt tisztában a n mozgalmak jelent ségével. A pszichiátriai osztályon dolgozó feminista barátn im pedig - amennyiben egyáltalán gondolkoz¬ tak azon, hogy mi is lehet a jungi analízis-egyfajta speciális, elfo¬ gadott módszerként és emellett ezoterikus, misztikus tanként kezelték ezt a gyógymódot. Hogy köze lenne a n kérdéshez, arra bizonyára nem is gondolt senki. Megéreztem, hogy ha a két meg¬ közelítést valamiképpen ötvözni tudnám, a megértés új távlatai nyílnának meg el ttünk. A jungi és a feminista látásmód együtte¬ sen ad plasztikusabb bepillantást a n pszichológiai sajátosságai¬ ba, s ezt teljes mélységében ki kell aknáznom. A jungi szemlélet- mód alapján jutottam arra a gondolatra, hogy a n ket hatalmas bels er k, késztetések befolyásolják: az archetípusok, vagy stí¬ pusok, s ezek a görög istenn k alakjaival megszemélyesíthet k.
  14. 14. 14 BENNüNK éL ISTENN K Voltaképpen minden n re úgy tekinthetünk, mint olyas¬ valakire, aki már önmagában is két malomk között rl dik: belülr l az istenn k, kívülr l a társadalmi szerepelvárások szorít¬ ják. Ha megismerjük ezeket a bels er ket,a velünk született típu¬ sokat: a bennünk munkáló istenn ket, önmagunkról szerzünk hasznos tudást; ösztöner inkr l, ezek hierarchiájáról, természe¬ tér l és-ami a legfontosabb -, ezeknek az er knek a kezelésér l is. így a n is képessé válhat arra a meglep dologra, hogy olykor olyan döntést hozzon, mellyel saját érdekeit szolgálja, ha ezekkel mások esetleg nem is értenek egyet. Mivel bels istenn ink a férfiakhoz f z d kapcsolatainkat is igencsak befolyásolják, megismerésük a párkapcsolatok konflik¬ tusaiba is mélyebb bepillantást enged majd. Magyarázatot ka¬ punk rá, miért van az,hogyegyes n k csakis a sikeres, hatalommal rendelkez férfiakhoz vonzódnak,míg mások inkább a kreatív,de elesettebb, és megint mások a kisfiús partnert keresik társul. Az archetipikus minták ugyanis a döntést ésa kapcsolat tartósságát is befolyásolják. Más kapcsolatok is magukon hordják ezeket a jegyeket. Apa¬ lánya, fivér-n vér, anya-fiú, anya-lánya, szeret -szeret : minden páros egy meghatározott istenn nek megfelel konstelláció. Minden n nek vannak olyan képességei, melyeket „az istenn k adományoztak neki”, melyekr l tudomást kell szereznie,és hálával kell fogadnia. Vannak azonban káros hajlamai is, melyeket ugyan¬ csak jó fölismerni - és lehet ség szerint le kell azokat küzdeni. A MÍTOSZOK, MINTA MEGISMERÉS ESZKÖZEI A mitológiai alakok viselkedésmintái és a n pszichológiája közötti összefüggésre Erich Neumann jungiánus analitikus Ámor és Pszükhé cím könyvében mutat rá. Neumann a mitológiát eszközként használja föl a n pszichológiájának leírására. A feldolgozott mítoszban például Pszükhé els feladata egy óriási halom különféle mag szétválogatása. Els reakciója-nem¬ csak erre, a többi három feladatra is - a kétségbeesés. Megállapí¬ tottam, hogy számos betegemre ráillik a mítosz: feladathelyzet- ben kétségbeesnek. Egyik páciensem egy diáklány volt, aki úgy
  15. 15. 15ISTENN K PEDIG VANNAK érezte, hogy az egyetemi vizsgák meghaladják a képességeit, fo¬ galma sem volt, hogyan teremthetne valami rendet a hatalmas anyagban. A másik beteg egy depresszióban szenved anya, aki képtelen rá, hogy valamilyen id beosztással eleget tegyen számta¬ lan feladatának,és még kedvenc id töltését: a festést isfolytathas¬ sa. Mindkett jüknek - akárcsak Pszükhének - az volt az érzése, hogy több a tennivalója, mint amennyit el tud végezni, holott mindketten maguk határozhatták meg, hogy mit csináljanak. A mítoszok az érzelmeket szólítják meg, és a képzelet segít¬ ségével tanítanak, témáik az emberiség kollektív örökségének részei. Miközben személyesen szólítanak meg bennünket, közös emberi tapasztalatok igazsága cseng ki bel lük - ezért megun- hatatlanok, és mindig id szer ek. Egy mítosz értelmezése nyomán intellektuális vagy intuitív tudásra teszünk szert. Olyasmi ez, mint egy álom, melynek szim¬ bolikus jelentése van,s melyre akkor is visszaemlékszünk, ha nem értjük ezt a jelentést. Joseph Campbell szerint „Az álom meg¬ személyesített mítosz, a mítosz elszemélytelenedett álom.”1 Ha egy álmot helyesen értelmeznek, az álmodéban hirtelen fölismerés támad, amit a pszichológia „ahá-élmény”-nek nevez. A helyzet, melyre azálom vonatkozik, egycsapásra válik világossá egy helytálló értelmezés nyomán, s az álmodó ösztönösen meg¬ ragadja ezt a tudást, és nem is ereszti el többé. Amikor egy mítosz értelmezése nyomán ahá-élményünk tᬠmad, a mítosz szimbolikusan érint olyasmit, aminek személyes vonatkozása van: fölfogunk egy igazságot, amely rólunk szól. Számtalanszor tapasztaltam ezt a jelenséget hallgatóim köré¬ ben. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a n pszi¬ chológiájáról tartott szemináriumokba bevontam a görög mitoló¬ gia elemeit is. Oktatómunkám állomásai: Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz, a C. G.Jung Intézet,San Francisco, majd a következ tizenöt évben Seattle, Minneapolis, Denver, Kansas City, Hous¬ ton, Portland, Fort Wayne, Washington, Toronto, New York és a San Franciscó-i öböl vidéke, ahol lakom. A Pszükhé-mítosszal kezdtem, hiszen ez olyan n t személyesít meg, akinél els helyen az emberi kapcsolatok állnak. A következ Atalantáról szólt, egy n r l, aki nem tehernek, hanem kihívásnak érzi, ha akadályokat kell legy znie és feladatokat kell megoldania.
  16. 16. 16 BENNüNK éLó ISTENN K Tanítás közben tanultam is: gondolkozni kezdtem a többi istenn természetén, történetükön, s azon, hogy milyen értelme¬ zési lehet séget rejtenek a n lélektanának kidolgozásához. így szereztem a magam ahá-élményeit. Egy napon például egy fékte¬ lenül tomboló féltékeny asszony kereste fel a rendel met, akiben a dühös, megalázott Hérát ismertem föl: Zeusz feleségét, a házas¬ ság istenn jét. Férje szerelmi kalandjai úgy kiborították, hogy - akárcsak maga Héra - a világ végén is megkereste és megsem¬ misítette volna azt a „másik” n t. Bosszúfantáziái voltak, kémkedett a pár után, s annyira meg¬ szállta a törlesztés gondolata, hogy úgy érezte, rövidesen meg- tébolyodik. Dühét -akárcsak az istenasszony - nem a férje, ha¬ nem a csábító n ellen fordította. Ezen a betegen is nagyon sokat segített a fölismerés, hogy férje h tlensége Héra-reakciót váltott ki bel le, elborította és maga alá gy rte a düh, s ez pusztítóan hat rá is. Belátta, hogy ahelyett, hogy bosszúszomjas Hérává változna egészen,szembesítenie kell férjét a viselkedésével, és közösen kell megoldást találniuk a házassági krízisre. Röviddel ezután történt, hogy egy kollégan m felszólalt egy ál¬ talam támogatott törvénymódosításellen,amelya n i egyenjogúsᬠgot szolgálta volna. Dühöm éssértettségem mellett ismét ahá-élmé- nyem volt: rádöbbentem,hogy kett nk párharcában két archetípus csapott össze; én, mint Artemisz,az stipikus Nagy N vér, pedig Athéné, az Apja-lánya, aki a patriarchális értékeket védelmezi. Egy más alkalommal, amikor az újságban egy gazdag házaspár lányának elrablásáról olvastam, az esetben Perszephoné mítoszát ismertem föl. Hamarosan valóban istenn ket láttam minden földi n ben. Ki van jelen például, ha egy n éppen a háztartásában ügy¬ ködik? A válasz egyszer , csak azt kell megfigyelni, mit f z vacsorára az illet , és mi történik, ha a férje egy hétre elutazik? Ha egy Héra n (ezt a kifejezést a továbbiakban annak rövidítésére használom, hogy melyik archetípus befolyásolja leginkább) vagy egy Aphro¬ dité n vacsorázik egyedül, az esemény meglehet sen lehangoló. Egy ilyen n nek bármi megteszi, amit a h t jében talál, akár az üres túró m anyag dobozból. Bezzeg, ha a férj otthon van, vál¬ tozatos és ínyenc étkeket tálal gyertyafénynél-az számára, per¬ sze. Mert a jó feleség (Héra) kötelessége a férj ellátása; vagy mert
  17. 17. ISTENN K PEDIG VANNAK 17 tetszeni akar a férjének (Aphrodité). Bezzeg Hesztia akkor is szépen megterít, és tisztességes vacsorát készít, ha egyedül van, akkor is tesz virágot a vázába, ha maga van,otthona azért lakályos, mert ott él, nem mások számára tartja azt fenn. Következ kérdésem ez volt: „Vajon mások is használhatónak fogják találni a n k mitológiai fényben megvilágított pszicholó¬ giáját?” A választ azokon az el adásokon kaptam meg, amikor „Bennünk él istenn k” címmel beszámoltam fölismeréseimr l. Hallgatóimat teljesen leny gözte ez a módszer, érzelmileg mé¬ lyen megérintették ket a történetek, és a mitológiát a megisme¬ rés igen hasznos eszközének találták. Ötletemet különböz konferenciákon, szakmai fórumok el tt isel vezettem pszichológusoknak, pszichiátereknek. A könyvem egyes fejezeteit els ízben az American Academy of Psycho¬ analysis, az International Association for Analytic Psychology, az American Psychiatric Association és más testületek el adásain is fölolvastam, s kollégáim úgy találták, hogy ez a szemlélet klinikai fölhasználásra is igen alkalmas. Legtöbbjük számára ez volt a n pszichológiájának els jungiánus leírása. Csak a jungi irányzatban jártas kollégáim és kollégan im tudták, hogy valóban új elméletet állítottam föl, mely ugyancsak eltér C. G. Jung koncepciójától. A n i stípusokra támaszkodó pszichológiai tanítás megkérd jelezi a jungi „animus-anima” elmélet általános érvényét is.2 Számos jungiánus írt viszont görög istenekr l és istenn kr l mint archetípusokról. Hálával tartozom nekik tudásukért, fölismeréseikért, és idézem is m veiket. Azzal azonban, hogy hét görög istenn t kiválasztottam, és három kate¬ góriába soroltam ket, új tipológiát hoztam létre s egy új eszközt a lelki zavarok megértéséhez. A jungi elmélet által leírt célorientált és függ tudat kategóriáihoz egy harmadikat f ztem: az Aphro¬ dité-tudat kategóriáját (1. 11. fejezet: Az alkimista istenn ). Könyvemben olyan gondolatokat és információkat rögzítet¬ tem, melyek hasznosak a pszichoterapeuták számára is, ámde mindenkihez szeretnék szólni, azokhoz is, akik önmagukat, s azokhoz is, akik a hozzájuk közel álló n ket akarják mélyebben megérteni. Legf képpen persze n társaimnak ajánlom munkᬠmat, akik olvasás közben fölfedezhetik majd az istenn ket ön¬ magukban.
  18. 18. ELS FEJEZET Istenn k, mint bels képek Ann barátn mnek egyszer egy beteg csecsem t tettek a karjába, egy ún. „blue baby”-1, elkékült babát, aki súlyos szívhibával szü¬ letett. Ahogy Ann magához szorította a kis csomagot, és a kislány elkékült arcát nézte, valami nagyon er s érzelmi felindulás fogta el. A mellcsontja alatt szinte fizikai fájdalmat érzett, s közte és a baba között másodpercek alatt megmagyarázhatatlan kapcsolat jött létre. Ann ezt követ en rendszeresen meglátogatta a csecse¬ m t, hogy amíg csak lehet, fenntartsa ezt a kapcsolatot. Sajnos, a kislány nem élte túl a szívm tétet. Csupán néhány hónapot élt, Annben mégis mély nyomot hagyott, mert amikor el ször a kezé¬ be vette, a csecsem -és valamiért éppen ez a csecsem -egy ben¬ s , érzelmekkel telített imágót (képet, képzetet) érintett meg Ann lelkében. Anthony Stevens azt pszichiáter és szakíró egy Athén melletti árvahazban a kora gyermekkori köt déseket vizsgálta. Megfigye¬ lései szerint az, ami egyes gondozón k és egyes kisbabák között érzelmi síkon kialakul, megegyezik Ann élményével. Stevens azt tapasztalta, hogy bizonyos babák és bizonyos gondozón k külö¬ nösen er s vonzást gyakorolnak egymásra, s ha ez kölcsönös, olyan érzelmi köt dés jön létre, amely az „egymásba szeretés” je¬ lenségéhez hasonlítható. Stevens megfigyelései mintha cáfolnák azt az elméletet, hogy a szeretet lassan, fokozatosan, a szoptatás és gondozás során alakul ki. Azt kellett ugyanis tapasztalnia, hogy a csecsem k jó egyhar- mada éppen egy olyan n vérkével alakított ki különleges kapcso¬ latot, aki alig vagy egyáltalán nem foglalkozott vele a szokásos ápolási feladatok során. Viszont ha a sajátos köt dés létrejött, kivétel nélkül minden gondozón tör dni kezdett az „ ” csecse¬ m jével, s nem csak azért, mert az viszondzta vonzódásukat, ha¬ nem azért is, mert a gyerek „kikövetelte” magának a „saját” gon¬ dozón jét, például azzal, hogy nem engedte, hogy más ellássa.1
  19. 19. 20 BENNüNK éLó ISTENN K Némely anya er s köt dést érez gyermeke iránt abban a pillanat¬ ban, hogy megszülte. Amint a hasára teszik, vagy a kezébe veheti a tehetetlen, törékeny kis testet, fölébred oltalmazó ösztöne, és mélységes gyengédséget és szeretetet érez iránta. Azt mond¬ hatjuk, hogy ezeknél a n knél az újszülött életre kelti az anya¬ archetípust, míg más asszonyokban ez jóval kés bb, akár a baba nyolc-kilenc hónapos korára fejl dik csak ki. Ha egy n ben a gyermeke megszületésekor nem aktivizálódik az anya archetípusa, többnyire maga is érzi, hogy valami nem úgy történt, mint a többi n knél, hogy nem érzi azt, amit pedig más gyermekek vagy kicsiny állatok jelenlétében már érzett. Ilyenkor a gyerek is nélkülöz: nélkülözi azt az életfontosságú kapcsolatot, melyre aztán egy életen át mindig vágyódni fog. Ez a soha létre nem jött kölcsönös vonzalom utáni vágy (melyet, mint láttuk az árvaházi példán, nem csak a gyerek biológiai anyja tölthet be), még feln tt korában is kínozhat valakit. Egy n i csoportban együtt voltam egy negyvenkilenc éves n vel, aki sírt, amikor az anyja haláláról beszélt, mert most már végleg fel kell adnia a reményt, hogy egy ilyen kapcsolat valaha létrejöjjön. Az „anya” csak egyike a „beprogramozott” archetípusoknak, belülr l meghatározott szerepeinknek. Az anya stípusa Démétér, a leánygyermeké Perszephoné, a feleségé Héra, a szeret é Aphrodité, a n véré Artemisz, a h st oltalmazó stratégáé Athéné és a házit zhely rz jéé Hesztia. C. G. Jung volt, aki bevezette a pszichológiába az archetípus fogalmát. Az archetípusok (vagy stípusok) szerinte a kollektív tudattalanban meglév „ösztönös viselkedési alapminták”. A kol¬ lektív tudattalan pedig a tudattalannak az a rétege, amely nem individuális, hanem általános természet , azaz olyan viselkedés- módokat hoz létre, és olyan tartalmai vannak, melyek az egész világon, minden kultúrában többé-kevésbé azonosak.2 A míto¬ szok és mesék is olyanok, mint az álmokban megjelen arche- tipikus képek. Az emberiség minden tagjában meglév közös minták miatt a különböz kultúrák népmeséi és mítoszai nagyon hasonló elemekre épülnek. Ezeket az archetípusokat már meg¬ születésünkkor hordozzuk, er sen befolyásolják viselkedésün¬ ket, és azt is, hogy miképpen reagálunk embertársaink viselke¬ désére.
  20. 20. ISTENN K, MINT BELS KéPEK 21 AZ ISTENN K: ARCHETÍPUSOK Valamikor, az iskolában hallottunk az olümposzi istenekr l és istenn kr l, láttuk a róluk készült szobrokat, vázaképeket, vagy legalábbis ezekr l készült fényképeket. A rómaiak is ugyanezeket az isteneket tisztelték, de más néven, latinul szólították meg ket. A görögök egyébként nagyon is emberi tulajdonragokkal ruház¬ ták föl isteneiket: „antropomorf”, ember formájú isteneket imád¬ tak, akik „földi” érzelmeket tápláltak még egymás iránt is. Isme¬ r sek ezek az istenalakok, mert archetipikusak, azaz: azokat a lét- és magatartásformákat testesítik meg, melyeket valamennyiünk közös, kollektív tudattalanjában is felfedezni vélünk. Az istenalakok között is a tizenkét olümposzi a leghíresebb: eredetileg hat férfi és hat n alak, nevezetesen Zeusz, Poszeidón, Hádész, Apollón, Árész, Hephaisztosz, valamint Héra, Hesztia, Démétér, Artemisz, Athéné és Aphrodité. A tizenkettek egyikét, Hesztiát kés bb a bor istene, Dionüszosz váltotta föl, s így a ne¬ mek aránya 7:5 lett a férfiak javára. A hat n i archetípuson kívül szerepel ebben a könyvben Perszephoné is, Démétér leánya, ki¬ nek mítosza elválaszthatatlan az anyjáétól. A hét istenn t három kategóriába soroltam,éspedig a szüzek,a sebezhet k és az alkimista istenn kategóriájába; ez utóbbit Aphroditének tartottam fenn. Mindegyik csoport tagjaira sajátos tudati jelleg, viselkedésmód és késztetés jellemz . Eltér a kölcsö¬ nös kapcsolatok iránti igényük, kapcsolataik súlya és tartóssága is, valamint az a mód, ahogyan a nekik fontos személyekkel szem¬ ben viselkednek. Ahhoz, hogy egy n élete során képes legyen értelmes munkára, mély szerelem átélésére, hogy kreatív és érzéki legyen, minden kategória istenn inek hosszabb-rövidebb id re szót kell kapnia a lelkében. A CSALÁDFA Hogy jobban megismerjük az istenn ket,lássuk, honnan eredtek, milyen kapcsolatokat tartottak fenn egymással - azaz: nézzük meg ket el ször is a maguk mitológiai közegében. Hésziodosz- nak kell köszönetét mondanunk, amiért „Az istenek születése”
  21. 21. 22 BENNüNK éLó ISTENN K (i. e. VII. század) cím munkájában els ként próbálta áttekinthe¬ t vé tenni és rendszerezni az istenvilág sokrét hagyományait.3 Hésziodosz szerint kezdetben Khaosz, a tátongó üresség léte¬ zett. Bel le keletkezett el ször a Sötétség, majd Gaia, a Föld és Erósz.(Más mítoszok szerint Erósz-vagy Cupido, illetve Ámor - Aphrodité fia.) Gaia önmagából hívta létre Uranoszt,az Eget, majd párosodott vele, mert a szerelem, bárhogy is nevezzük, már akkor jelen volta világban, és az Ég a Föld után vágyódott. Gaia e nászsorozatból világra hozta a százkez hekatonkheireket, a titánokat és az egy¬ szem küklopszokat, valamint számos természeti istenséget, akik az olümposzi istenek szülei és nagyszülei voltak. Hiába szülte azonban Gaia a gyermekeit, Uranosz sorra elrej¬ tette és szám zte ket, s a földön nyüzsg élet helyett csupán a nemzés aktusa létezett. Gaia végül megelégelte a dolgot,ami ször¬ ny kínokat és szenvedést jelentett csak a számára, és gyermekei¬ hezfordult segítségért.Senki nem mert szembeszállni Uranosszal a titánok közül, csupán Kronosz (a rómaiaknál Saturnus), a leg¬ fiatalabb, aki válaszolt Gaia segélykiáltására. Anyjától kapott sar¬ lóval kezében megleste apját,amikor az ismét közeledett Gaiához, nagy hirtelen lemetszette a nemi szervét, és bedobta azt a tenger¬ be. Ezt követ en , Kronosz lett a leghatalmasabb. Kronosz felesége titán testvére, Rheia volt, aki hat gyermeket szült; k lettek az olümposzi istenek közül a legjelent sebbek, az „els generáció”: három n vér, vagyis Hesztia, Démétér és Héra, majd a három fivér; Hádész, Poszeidón és Zeusz. Kronosz nagyon félt, hogy utódai majdan az uralmára tör¬ nek,amint is letaszította Uranoszt a trónusáról,sezt megel zen¬ d megszületésük után azonnal elnyelte ket, éspedig anélkül, hogy akár egy pillantást is vetett volna rájuk. így azt sem tudta, fiút nyelte vagy lányt. Haraggal és bánattal telvén gyermekeisorsa láttán Rheia is fel¬ lázadt: szüleihez,Gaiához és Uranoszhoz fordultsegítségért,akik azt tanácsolták neki, hogy utolsó gyermekét Kréta szigetén szülje meg,s helyette egy pólyába bugyolált követ nyújtson át Kronosz- nak lenyelés végett. Rheia így is tett,s a kis Zeuszt titokban nevel¬ ték föl egy rejtekhelyen. Amikor feln tt,rászedteapját,hogy sorra kiokádja testvéreit. A varázsszert, mely Kronoszt gyermekei ki-
  22. 22. ISTENN K, MINT BELS KéPEK 23 öklendezésére kényszerítette, Métisz, az Ész istenn je adta Zeusz¬ nak; az a Métisz, akivel kés bb Paliasz Athénét nemzette. Zeusz hosszas harcot vívott Kronosszal a hatalomért, de végül id sebb testvérei segítségével (akik születésük fordított sorrendjében ke¬ rültek el apjuk bend jéb l,vagyisels kénta bepólyált k és utol¬ sónak Hesztia) gy zött, és lett a legnagyobb közöttük, istenek és emberek atyja. A gy zelem után a három fivér kockát vetett, és fölosztották a világot egymás között. Zeusznak jutott az ég, Poszeidónnak a ten¬ ger, Hádésznek a föld mélyén lév alvilág. Noha a földet és az Olümposzt közös vagyonnak tekintették, Zeusz kés bb erre a területre is kiterjesztette uralmát. A három n vér - Hesztia, Dé- métér és Héra -a görög vallás és társadalom patriarchális jellegé¬ nek megfelel en semmiféle tulajdonnal nem rendelkezett. Zeusz lett a következ istengeneráció apja; részben kalandjai következtében, részben pedigfeleségének,a fenséges Hérának kö¬ szönhet en számos gyereke született. Ikergyermekeinek: Arte- misznek és Apollónnak Létó, Kronosz testvéreinek leánya volt az anyja, Athénét Métisszel nemzette, Perszephonét Démétérrel, azaz saját n vérével, Hermészt, az istenek követét Maiával, egy szép hajú nimfával, míg Árészt, a hadak és a háború istenét, vala¬ mint a kovács Héphaisztoszt Héra szülte. Aphrodité „származᬠsáról” kétféle mítosz is élt: Hésziodosz szerint már Zeusz el tt létezett, mert ahol Kronosz a tengerbe dobta Uranosz nemi szer¬ vét, ott kelt ki a habokból (ezt a jelenetet ábrázolja Botticelli híres képe, a Vénusz születése). A másik mese úgy szól, hogy Aphrodité anyja Deióné, Okeanosz és Téthüsz leánya volt (ez Homérosz verziója). Végül Dionüszosz anyja egy halandó n , Szemeié volt, Kadmosz királyának lánya. A könyv végén rövid „ki kicsoda” található, ahol áttekintést adok e meglehet sen bonyolult családfáról -a könnyebb tájéko¬ zódás kedvéért. TÖRTÉNELEM ÉS MITOLÓGIA A mitológia, ahonnan ezek a görög istenek kilépnek,az sid k ho¬ mályától a megismerhet történelemig fogja át a görögök m vésze-
  23. 23. 24 BENNüNK éL ISTENN K tét, filozófiáját, mindennapjait. Patriarchális ihletés mondavilág ez, mely Zeuszt és a h söket dics íti,s a matriarchális társadalom¬ ban él népek leigázását a gy ztesek szemszögéb l mondja el. Marija Gimbutas, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem régész professzora az skori európai civilizációról mer ben más képet mutat be. Leírja, hogy a patriarchális társadalomnál mintegy hu¬ szonötezer évvel korábban a Mediterráneumban egy si anyajogú társadalom élt, melynek földdel és tengerrel összeforrott békés, megállapodott kultúrájaés m vészetszeret ,egyenjogúságban él népe volt.4 A sírokban talált leletek tanúsága szerint ezt az osztᬠlyok nélküli társadalmat egy északról és/vagy távoli keletr l be¬ tör félnomád indoeurópai nép igázta le. A hódítók mozgékonyak és harciasak voltak, értékrendjük központjában olyan férfias eré¬ nyek álltak,mint azer ,a bátorság és a harci ügyesség,és tökélete¬ sen közömbösek voltak a m vészetek iránt. Ideológiájuk nem a földhöz és a tengerhez, hanem az éghez köt dött. A hódítók önmagukat természetesen fels bbrend népnek tartották, mert sikerült leigázniuk a Nagy Istenn t imádó régi telepeseket. A patriarchális vallások el tti Nagy Istenn t hívei „telephelyét l” függ en számos névvel illették -(Asztarté, Istár, Inanna, Nut, Izisz, Asztarót, Auxészia, Háthor, Nina, Nummu és Ningal) -, „halhatatlannak, változatlannak és mindenhatónak” tekintették, akinek volt ugyan szeret je, de csak a maga kedvtelé¬ sére, nem azért, hogy gyermekeinek apát adjon... Az apaság fogal¬ mát még nem vezették be a vallásosgondolkodásba,és nem voltak férfi istenek.”5 Az indoeurópai inváziók egymást követ hullámai lassacskán a Nagy Istenn trónfosztásához vezettek. A különböz kutatók i. e. 4500 és 2400 közé teszik ezeknek az invázióknak a kezdetét. A hódítók a maguk patriarchális kultúráját és harcias vallását er szakolták rá a leigázott népekre. A Nagy Istenn feleség lett a gy z k istenének oldalán, és alávetett szerepre kárhoztatták. Jel¬ z it és attribútumait elrabolták t le, és a férfi istenségekre ruház¬ ták át. A mítoszokban egyszer csak felbukkan a meger szakoltatás témája, vagy a Nagy Istenn szimbólumainak (pl. a kígyóknak) a megölése. A görög mitológia a Nagy Istenn egykori jelképeit és tulajdonságait -azaz hatalmát -számos istenn között osztja fel. JaneHarrison ókori régész és mitológiakutató megállapítja,hogy a
  24. 24. ISTENN K, MINT BELS KéPEK 25 korlátlan hatalmú anyaistenn kisebb, korlátozott hatalmú isten¬ n -alakokká hullott szét, s mindegyiküket felruházták egy-egy jelképpel, melyek régen egyedül a Nagy Istenn szimbólumai voltak. Héra „kapta” a megszentelt házasság rítusait, Démétér a misztériumokat, Athéné a kígyókat, Aphrodité a galambokat, míg Artemisz a „vad dolgok úrn je” funkcióit és méltóságát.6 Az indogermán hódítók által letaszított Nagy Istenn sorsát - ahogy Merlin Stone megállapítja - a kés bb fellép héber, keresztény és iszlám vallás végleg megpecsételte. A középpontba az Atyaúristen került. A n i istenségek - a földi n kkel egyetem¬ ben - meglehet sen háttérbe szorultak. ISTENN K ÉSARCHETÍPUSOK A Nagy Istenn az élet teremt je és elpusztítója volt, t le ered a termékenység-de a természet pusztító ereje is. A kollektív tudat¬ talanban a Nagy Istenn archetípusa még mindig jelen van. Bete¬ geimben legalábbis gyakorta megéreztem hatalmas, pusztító je¬ lenlétét. Egyik betegünk a pszichiátriai osztályon, Gwen, közvet¬ lenül gyermeke megszületése után lett pszichotikus. Abban a meggy z désben élt, hogy lenyelte a világot, hallucinációk gyö¬ törték, és depressziós id szakai is voltak. Nyugtalanul járt-kelt a klinika társalgójában, b ntudatos és levert volt, szemlátomást igen nyomorúságosán érezte magát. Valahányszor odaléptem hozzá, ezt mondta: „Felfaltam és elpusztítottam a világot”. Ter¬ hessége alatt az életadó Nagy Istenn vel azonosult, a pszichó¬ zisban pedig a pusztítóval, akinek hatalmában áll megsemmi¬ síteni saját teremtményeit. Meggy z dése, hogy ezt meg is tette, annyira elhatalmasodott rajta, hogy egyáltalán nem volt képes tudomásul venni azt a szívderít tényt, hogy a világ még létezik. Amint a Nagy Istenn hatalma is korlátlan volt, míg t tisztel¬ ték, archetípusa is az összes többihez képest a leger sebb hatást gyakorolja. Ez abban nyilvánul meg, hogy irracionális félelmeket gerjeszt, és teljesen el tudja torzítani a tisztánlátást. A görög isten¬ n knek kevesebb hatalommal kellett beérniük, mindegyik csak a saját birodalmáért volt „felel s”,ésennek megfelel jogokkal ren¬ delkezett. A földi n pszichéjében is mérsékeltebb a görög isten-
  25. 25. 26 BENNüNK éL ISTENN K n k archetípusainak ereje, mint a Nagy Istenn é: kevésbé csor¬ bítják a realitásérzéket, és érzelmileg is kevésbé gy rik maguk alá áldozatukat. A hét istenn közül, akik a n meghatározó, általános arche- tipikus mintáit reprezentálják, Aphrodité, Démétér és Héra befo¬ lyásolják a legmarkánsabban a viselkedést, talán azért, mert k szorosabb rokonságban állnak a Nagy Istenn vel, mint a többi négy. Aphrodité a termékenyítésben, Démétér az anyaságban, és Héra az ég királynéjának szerepében a Nagy Istenn kisebb hatalmú „utóda”. Erejük ugyan nem olyan átüt , mint az övé, mégis mindhárman jelent s ösztöner ket mozdítanak meg, me¬ lyek csaknem ellenállhatatlanul követelik jogaikat - amint azt a következ fejezetekben látni fogjuk. Azoknak a n knek,akiknek a lelkében e három istenn egyike jelent s hatalomra tett szert, meg kell tanulniuk, hogy ellenáll¬ janak domináló archetípusuknak, mert ha nem teszik, az egész életvezetésüket károsan befolyásolhatja. Aphrodité, Démétér és Héra - akárcsak a nevüket visel istenn k a mitológiában - nem azzal tör dnek, hogy a halandó n nek vagy a halandó n mások¬ kal való kapcsolatának mi a legel nyösebb lépés. Az stípusok -akárcsak az istenek-id n kívül léteznek,és tökéletesen közöm¬ bösek a mi életünk és igényeink iránt. A maradék négy istenn közül három sz z volt, k: Artemisz, Athénéés Perszephoné az istenek második generációjához tartoz¬ tak (mind a háromnak Zeusz az apja), tehát még távolabb álltak a Nagy Istenn t l, mint a fenti három; archetípus-mivoltukban is kevésbé ellenállhatatlanok, s inkább a személyiségjegyeket be¬ folyásolják, mint az ösztönkésztetéseket. Ami Hesztiát, a legid sebbet illeti, töltötte a leghosszabb id t Kronosz gyomrában, kaptaaz istenn k közül a legtöbb tisz¬ teletet, s az, aki teljesen kitért a hatalom útjából. Hesztia a n spirituális oldalát képviseli, s minden földi n igen bölcsen teszi, ha tiszteletben tartja t.
  26. 26. ISTENN K, MINT BELS KéPEK 27 GÖRÖG ISTENN K- MAI LÁNYOK ÉS ASSZONYOK A görög istenn k az ember képzeletvilágában több mint három¬ ezer éve élnek. A n lényének modelljei vagy paradigmái k, de viselkedési mintáik szélesebb skálán mozoghatnak, és több hata¬ lommal is rendelkeznek, mint amennyi földi n nek valaha is megadatott. Szépek és er sek. Ezek az istenn k nagyon különböz ek, mindegyiknek vannak pozitív és potenciálisan negatív tulajdonságai. Mítoszaikban föl¬ tárul, hogy mi volt fontos számukra, és mit tettek, s ez - jelképe¬ sen persze - sugallja, hogy mit tegyen az a n , akinél egyik vagy másik stípus áll az el térben. Ha a lelkében több istenn is verseng a f helyért, neki kell eldöntenie, hogy egy adott id pont¬ ban, életszakaszban melyiknek ad els bbséget, mert ha nem, ösztönei és vágyai hol erre, hol arra fogják ráncigálni. A görög istenn k, csakúgy, mint mi, apajogon szervez d tár¬ sadalomban éltek, hiszen az eget, a földet, a tengert, de még az alvilágot is a férfiak uralták. Ehhez a realitáshoz minden istenn a maga módján alkalmazkodott, s vagy egyenrangú társként csatla¬ kozott a férfiakhoz, vagy távol tartotta ket magától, vagy vissza¬ vonult önmagába. Mindegyikük, akinek egy kapcsolat nagyon fontos volt, sebezhet vé, sérülékennyé vált, és a többieknél gyen¬ gébbnek bizonyult, hiszen a férfiak megtagadhatták t le, amit szeretett volna, és még uralkodhattak is rajta. Az istenn k visel¬ kedési mintái végül is bármely patriarchális kultúra életviszonyai között elképzelhet ek.
  27. 27. MÁSODIK FEJEZET Az istenn k munkálni kezdenek Az ókori Görögország asszonyai tudták, hogy sorsuk vagy foglal¬ kozásuk által megszabott szerepükben egy bizonyos istenn ural¬ ma alatt állnak, akit tiszteltek is. A szöv n knek Athéné védelmé¬ re volt szükségük, a fiatal lánykákat Artemisz patronálta, a férjes asszonyok Hérához fohászkodtak. A gyermekszülés fájdalmaitól Artemisz válthatta meg a n ket, a házat otthonná tenni csak Hesztia segítségével tudták.A tisztelettel övezett istenn k oltárain áldozatokat mutattak be, fohászokat mondtak nekik, ajándékok¬ kal próbálták maguk felé fordítani ket. Tették ezt már csak azért is, mert féltek, hogy ha elhanyagolják hatalmas pártfogóikat, azok elfordulnak t lük, s így az élet megpróbáltatásai közepette védte¬ lenekké válnak. Az istenn k manapság már „csak” archetipikus formában élnek a n pszichéjében,s uralkodnak rajta, akár tudja, akár nem, hogy éppen melyik istenn „munkál” benne, azaz: melyik vált éppen aktívvá. Megesik például, hogy egyserdül lány hirtelen fülig szerelmes lesz valakibe,és kiteszi magátegy|nemkívánatos terhesség kockáza¬ tának anélkül, hogy tisztában lenne azzal: most éppen Aphrodité befolyása alatt áll. Ennek az istenn nek az egyesülésre és a ter¬ mékenyülésre való igen er s késztet ereje magával ragadhat min¬ denkit, hiszen, mint említettem, áz istenn k nem sokat tör dnek a földi halandók érdekeivel. Egy másik serd l lány Artemisz védel¬ mealatt-mondjuk-lóbolond,élsportoló,vagy lelkes cserkészlány lehet. Ha ifjú Athéné, úgy a könyvtárakat bújja, és tanulmányi versenyeken vesz részt, hiszen a bölcsesség istenn je erre sarkallja. Van kislány, akiben megmozdul Démétér abban a pillanatban, amikor babát kap, és arról álmodozik, hogy egyszer saját gyermeke is lehet. S ha Perszephonéarchetípusa a legtevékenyebb,akkor ser¬ dül leánykánk a legkevésbé tevékeny; sz zies társaival egyetem¬ ben virágot szed a mez n,ésarra vár, hogy majd „elrabolja” valaki.
  28. 28. AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 29 Nem mindenkiben válik aktívvá valamennyi viselkedési min¬ ta, amelyet az archetípusok reprezentálnak. Egy-egy energetizá- lódik, el térbe lép, a többi nem, vagy alig mozdul. Az archetípust a csírában vagy magban lév , el re beprogra¬ mozott tervhez vagy mintához is lehet hasonlítani. A növény egé¬ sze „benne van”, de a növekedés attól függ, hogy milyenek az id ¬ járási- és talajviszonyok, mennyi tápanyagot kap a növény és mennyi ápolást. Hasonlóképpen az, hogy melyik istenn (vagy istenn k, hi¬ szen több is jelen lehet egyszerre) aktiválódik egy bizonyos n életében, s hogy éppen mikor, az igen sok tényez kölcsönhatásᬠtól függ. Ilyen tényez talán els sorban a velünk született hajlam (a prediszpozíció), az öröklött személyiségvonások, a család, a ne¬ veltetés; (egyáltalán: a kultúra, melyben felnövekedünk), a hor¬ monháztartás, mások befolyása,véletlen hatások és körülmények, választott tevékenységünk vagy hivatásunk, s végül még az élet¬ korunk is. VÉL ÜNK SZÜLETETT HAJLAMOK Már az újszülöttek viselkedésén, sírásán is fölfedezhet k bizo¬ nyos személyiség-összetev k csírái. Életük els heteiben már megmutatkozik, hogy nyugodtak vagy mozgékonyak; szelídek és türelmesek vagy er szakosak; nevet sek vagy komolyak; lusták vagy kíváncsiak. Vannak babák, akiket nyugodtan egyedül lehet hagyni, mások társas lények, és csak akkor nyugszanak meg, ha a látóterükben van valaki. Egy két- vagy hároméves kislányon már megfigyelhet k olyan tulajdonságok, amelyek egyik vagy másik archetípusra jellem¬ z ek. Az engedelmes jókislány, aki megelégszik azzal, hogy azt tegye, amit az anyja kíván t le, er sen különbözik attól, akinek állandóan a sarkában kell lenni, mert pillanatok alatt elt nik szem el l, és valahol a szomszédságban köt ki, vagy éppen az utcán, ahová felfedez útra indult. Ez a különbség Perszephonéés Artemisz között.
  29. 29. 30 BENNüNK éLó ISTENN K A CSALÁDI KÖRNYEZET Azok a követelmények és remények, melyeket a család egy leány- gyermekkel szemben támaszt, egyes istenn k jelenlétét er sít¬ hetik, és kedvez en hathatnak azok dominanciájára, másokat vi¬ szont háttérbe állítanak. Ha a szül k például azt várják a leány¬ kájuktól, hogy „a ház napsugara” legyen,aki szorgalmasan segít a mamának a ház körül, akkor a Perszephoné és Démétér tulajdon¬ ságokat er sítik benne, ezeket jutalmazzák. Az a lány, aki tudja, mit akar, és elvárja, hogy a fiútestvérével azonos jogai legyenek a családban, könynyen megkaphatja, hogy akaratos, makacs, pedig csak következetesen ki akarja fejezni Artemisz-természetét, és ezért korholják - hiába. Vannak szül k, akik kétségbe esnek, ha a kislányuk mindig a fiúkkal tart, holott nem a túl korai szexuális érdekl dés vezérli, csupán pajtáskodó Athéné-természetét éli ki. Még szomorúbb azonban, ha egy lányt, aki legszívesebben otthon ülne és „kismamát” vagy „kis háziasszonykát” játszana, örökösen nyúznak, hogy sportoljon, vagy járjon külön órákra - ami nem okoz örömet neki -, mert a szülei intellektuális pályára szánják. A gyermekben bontakozó istenn -minták a család elvárásaival együtt hatnak a fejl d személyiségre. Ha a család rosszallja egy- egy istenn befolyását, a kislány ugyanúgy érez, mint addig, de megtanulja, hogy el kell nyomnia természetes hajlamait, s ezt az önbecsülése megsínyli. Ha viszont a családi elvárás és a bels késztetés között egybeesés van, el fordul, hogy a személyiségfej¬ l dés egyoldalúvá válik. Ha például egy Perszephoné-kislányt nagyra értékelnek alkalmazkodó lénye miatt, nagyon nehezen fogja „megtalálni önmagát”, hiszen mindig azért jutalmazták, mert mások akarata szerint viselkedett. A jó tanuló Athéné osz¬ tályels lehet, és képességeit is kiválóan kibontakoztathatja a szül i elismerés hatására, de ezért esetleg a kortársakkal szöv d barátságok hiányával kell fizetnie. A KULTÚRA HATÁSAI Milyen „istenn ket”, milyen n i szerepeket támogat: a társada¬ lom? A patriarchális kultúrákban gyakori, hogy csak a sz z, a
  30. 30. AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 31 feleség és az anya szerepe elfogadott, azaz: Perszephoné, Héra és Démétér. Aphroditét-eltorzítva és megfosztva értékét l ennek az archetípusnak az érzékiségét és kreativitását - egyszer en csak „kurvának” vagy csábító n személynek tekintik. Az önérvényesí¬ tésre törekv , haragos Héra könnyedén megkapja a „házsártos asz- szony” vagy „hárpia” címkéjét. A múlt és a jelenkor egyes társadal¬ maiban a n knél a függetlenség, az intelligencia és szexualitás megnyilvánulásait berzenkedve elutasítják, vagyis Artemisz, Athénéés Aphrodité jelentkezését csírájában igyekeznek elfojtani. A nem is oly régen Kínában még divatos szokás: a n k lábának elkötözése a n ket még fizikai függetlenségükt l is teljesen meg¬ fosztotta. Nem csoda, ha ilyen körülmények között bizonyos istenn k csak a mítoszokban élhetnek. Maxine Hong Kingston N fegyverben cím regényében érzékletesen ábrázolja a n k máig is tartó leértékelését és megaláztatásait. Ennek ellensúlyozása¬ ként születnek a n kr l szóló h si mítoszok, melyekben kiélhet mindaz, ami a mindennapi életben egy istenn aktivizálásához hiányzik. A n k életét egy adott korban és kultúrában az éppen elismert szerepek és az uralkodó n ideál határozza meg. Az Egyesült Államokban is id r l id re változik az elképzelés arról, milyen az „igazi n ”. A második világháború utáni demográfiai hullám a Démétér- és Héra-típusoknak kedvezett, hiszen az anya és a fe¬ leség állt el térben. Az Athéné- és Artemisz-lelk n kre, akik egy hivatásban vagy intellektuális területen szerették volna megvaló¬ sítani vágyaikat, nehéz id k jártak, mert akkoriban egy asszony¬ nak otthon volt a helye. A lányok leginkább „férjet fogni” jártak egyetemre, s abban a pillanatban mondtak le tanulmányaik befe¬ jezésér l, amint ez sikerült. Az ideál, amelyre törekedtek, a „szép családi élet” volt egy el városi kertes házban. Akkoriban az ame¬ rikai n k nem álltak meg két gyereknél, legalább hármat szültek, de nem volt ritkaság az öt- vagy hatgyerekes család sem. A szüle¬ tések arányszáma 1950-ben az Egyesült Államokban (el ször és utoljára) elérte Indiáét. Artemisz és Athéné jó húsz évvel kés bb, a hetvenes évek n ¬ mozgalmai idején kaptak szót. Akkor a korszellem is támogatta az ambiciózus n ket, színre léptek a feministák, az egyetemeken több lány tanult, mint valaha, és a végzettek orvosként, jogász-
  31. 31. 32 BENNüNK éLó ISTENN K ként,közgazdászként helyezkedhettek el. Ezzel egy id ben persze a házassági esküt is egyre gyakrabban szegték meg, „ásó-kapa- nagyharang” helyett a bíróságok választották el a párokat, és csökkent a születések arányszáma is. Démétér és Héra már szinte nem is számíthatott a társadalom támogatására. A HORMONOK HATÁSA AZ ARCHETÍPUS AKTIVITÁSÁRA A serdülés, a terhesség és a klimax idején, amikor a n hormon¬ háztartása er teljesen átalakul, egyes archetípusok el nyhöz jut¬ nak mások rovására. A pubertás során a nemi szervekre ható hor¬ monok természetesen Aphroditének kedveznek, hiszen a szexu¬ alitást, az érzékiséget stimulálják, és a testápolás, a szépítkezés is ilyenkor válik fontossá. Vannak azonban serdül lányok, akiknél mind a havi vérzés, mind a keblek növekedése megindul, mégsem mutatnak érdekl dést a másik nem iránt, hiszen viselkedésüket nem csupán a hormonok, hanem a hormonok és az archetípus együttese szabja meg. Vannak, akiknek a terhesség az élet legboldogabb hónapjait jelenti; termékenység-istenn nek, Démétérnek érzik magukat, s vannak, akik alig foglalkoznak terhes állapotukkal, és a meg¬ szokott módon dolgoznak a szülés napjáig. A változás korában, amikor a menstruáció elmarad, és az öszt- rogéntermel dés hirtelen lecsökken, egyes n k „üres fészek” depressziótól szenvednek - szaknyelven involúciós depresszió¬ nak is nevezik ezt a kellemetlen zavart -, másokban pedig, mint Margaret Mead szociálantropológus rámutat, kifejezetten új élet¬ kedv ébred. Valószín , hogy ilyenkor egy eddig háttérben lév istenn kezd tevékenykedni, és látja el energiával az érett korban új távlatokat keres asszonyt. A hormonális változásokra érzékenyebb n k még egy cikluson belül is érzékelhetik hangulat- s t motivációváltásaikat, melyek mögött az archetípusok „tülekedése” sejthet . Ez olykor a menst¬ ruációt megel z en konfliktusok forrása lehet.
  32. 32. AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 33 AZ ISTENN K ÉLETRE KELTÉSE Egy istenn t életre hívhat egy esemény vagy személy is. Vannak n k, akik, ha például barátn jük vagy közeli rokonuk bajba kerül vagy panaszkodni kezd, azonnal a gondoskodó Démétér kön¬ tösébe bújnak, és csapot-papot feledve tör dni kezdenek a más dolgával. Még az sem tartja vissza ket, hogy hivatali el mene¬ telük esetleg kárát vallja a nagy segít készségnek, hiszen a dolog többnyire a munka rovására megy, és vég nélküli telefonbeszél¬ getésekkel jár. Van, aki attól sem tart, hogy elbocsátják, képes munkaid alatt elrohanni, hogy másokat kihúzzon a csávából. Van, akit egy terméketlen vitával eltöltött szakszervezeti gy ¬ lés változtat harcos Artemisszé; elhatározza, hogy nem nézi to¬ vább tétlenül a munkáltatók cinizmusát, vagy a munkavállalók gyávaságát, s hirtelen föler södik benne a testvéri szolidaritás. El fordul az is, hogy valaki, aki mindeddig egyáltalán nem foglalkozott pénzügyekkel, egy hirtelen támadó anyagi nehézség hatása alatt egy csapásra el relátó Athénévé változik, és fillérre egyezteti a bolti blokkokat az árcédulákkal, nehogy a rövidebbet húzza. Végül, ha egy n beleszeret valakibe, ez a változás az összes el z prioritást - vagyis azokat a dolgokat, amiket a többi elé helyezett - veszélybe sodorja. Ha Aphrodité aktivizálja magát, Athéné befolyása is csökkenhet, s meglehet, hogy immár nem a hivatás, hanem az új szerelem áll az els helyen. Ha bizonyos körülmények folytán egy istenn negatív aspek¬ tusa aktivizálódik, lelki betegség tünetei alakulhatnak ki. Gyer¬ mek, vagy közel álló személyelvesztésekor a n gyászoló Démétér- ré változhat, feladatait elhanyagolja, egyre mélyebb depresszióba süllyed,segyre megközelíthetetlenebbé válik. Akadhat a férjnek is futó kalandja egy kollégan vel vagy szomszédasszonnyal, s ez oly mértékben életre keltheti a bosszúszomjas Hérát, hogy a féltékeny feleség valóban nehezen szerethet hárpiává alakul át, gyanakszik és árulást szimatol ott is, ahol annak nyoma sincs, azaz paranoid lesz.
  33. 33. 34 BENNüNK éL ISTENN K CSINÁLD - ÉS OLYAN LESZEL Van egy tréfás magyar mondás: „Ne csináld, mert úgy maradsz!” Ennek azellenkez je isáll: a tevékenység visszahat aszemélyiség¬ re. Az istenn k bizonyos cselekvési módokkal - melyeket ki-ki maga választ magának - meg is idézhet k, életre is hívhatók. A rendszeres meditáció gyakorlata például Hesztiát, a befelé for¬ dulást er sítheti. Mivel önmagában véve a meditáció -csakúgy, mint a meditációs gyakorlatok hatása —szubjektív, a változást csak az észleli, aki végigcsinálja a gyakorlatokat. Viszont megle¬ het, hogy már napi ötperces gyakorlás után az ember úgy érzi, sokkal összeszedettebben tudja ellátni házi teend it, és élvezi a Hesztiára jellemz jó közérzet csendes pillanatait. Néha mások is észlelik a változást; egyik szociális gondozón nk esetében az osztály dolgozóinak is fölt nt, hogy sokkal nyugodtabb és ki¬ egyensúlyozottabb, mióta jógázik. A meditáció lassú hatásával ellentétben az a n , aki drogokat szed vagy alkoholizál, hirtelen változtatja meg észlel képességét. Noha a hatás általában átmeneti jelleg , egy id után észrevehet negatív személyiségváltozás következhet be. Ha például az, akin általában a józan és gyakorlatias Athéné uralkodik, pszichede¬ likusdrogokat (hallucinogén vagyserkent szereket) vesz be,vagy fölhajt egy pohár konyakot, esetleg eddig soha nem tapasztalt érzéki örömet isátélhet.Észlelése intenzívebb lesz,szebbnek látja maga körül a dolgokat, belefeledkezik a zenébe, és érzékinek, transzcendentáltnak, „átlényegültnek” érezheti magát egy dara¬ big. Van, aki csak így képes érinkezésbe lépni a benneszunnyadó Aphroditével. Más a csillagok bámulásába feledkezik bele,s egy ideig egynek véli magát Artemisszel: holdistenn nek, vadásznak érzi magát. A drogok megtapasztalása azonban veszedelmes kaland: legtöbb¬ ször az „alvilágba” vezet, ahol megfoghatatlan, tudattalan, irra¬ cionális tartalmait éli át az ember, hallucinációi horrorisztikusak lehetnek, s páni félelem béníthatja, mintha Perszephoné elrablᬠsának élménye kísértené. Ha egy n eltökéli, hogy tovább tanul, ezzel Athéné-min sége kifejl dését mozdítja el . Ha úgy dönt, hogy gyermeket akar, és boldogan készül az anyaságára, Démétér jelenlétét er síti meg, s
  34. 34. 35AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK ha egy biciklivel, sátorral és hátizsákkal nekivág a hegyeknek, Artemisz lesz a kísér je. Néhányszép ruhadarab vagy márkásszé¬ pít szer megvásárlása vagy a m élvezetreszánt szabadid Aphro¬ ditének kedvez. Ha tehát úgy érezzük, hogy személyiségünk valamelyik di¬ menziója feltöltésre, fejlesztésre szorul, leginkább egy tevékeny¬ ség rendszeres folytatása vezet célhoz. AZ ISTENN K MEGSZÓLÍTÁSA Homérosz himnuszainak zöme lényegében fohász, „invocatio”, az istenek és istenn k megszólítása.Álljon itt egy a legrövidebbek közül:1 Hesztiához Hesztia, isteni P thóban kia messzelöv nagy Phoibosz Apollón megszentelt házára vigyázol, s hajfürtödr lsima olajcseppen szakadatlan, lépjbe a házba, a bölcs Zeusszaljöjj, vélea lelked egy legyen, és add meg báját is, kérlek, a dalnak. (Devecseri Gáborfordítása) A himnusz tehát dics íti az istenn t, szemünk elé idézi a ké¬ pét, részletezi tulajdonságait,megemlíti állandó jelz it,és áldását, segítségét kéri. Az antik görögök tudtak valamit, amit egyébként mi is megtanulhatunk: elképzelni, s aztán megszólítani az iste¬ neket. Az olvasó az egyes istenn kr l szóló fejezeteknél talán megál¬ lapítja majd, hogy bizony eleddig nem sokat tudott ezekr l a höl¬ gyekr l. Meglehet, fölfedezi azt is, hogy egy-egy archetípus na¬ gyon is „jól jönne”, nagysegítséget jelentene számára, hiszen egy- egyszemélyiségvonás, tulajdonság ugyancsak hiányzik, vagy csak kevéssé van kialakulva a jellemében. Egy-egy istenn t meg lehet idézni, meg lehet szólítani, ha tu¬ datosan arra törekedünk, hogy a jelenlétét érezzük, hogy meg¬ er sítsen bennünket. Képzeletünk fókuszába hozhatjuk ket, s
  35. 35. 36 BENNüNK éL ISTENN K végül még fohászkodhatunk is hozzájuk. A következ megszólítᬠsok, fohászok vagy invocatiók szolgáljanak példaként: - Athéné, segíts, hogy világosan át tudjam gondolni ezt a helyzetet! - Perszephoné, segíts, hogy nyitott és befogadóképes tudjak maradni! - Héra, segíts, hogy el merjem kötelezni magam, és h tudjak maradni! - Démétér, segíts, hogy türelmes, nagylelk és jó anya legyek! - Artemisz,segíts, hogy távoli célomat ne tévesszem szem el l! - Aphrodité,segíts,hogyszeretni tudjak,és örömemet leljem a testemben! -Hesztia, tisztelj meg jelenléteddel, hozz nekem békességet és nyugalmat magányomban! ISTENN K ÉS ÉLETKOROK Életünk során mindannyian különböz fázisokon, korokon lép¬ kedünk át, s minden egyes szakasznak megvan a maga domináló istenn je. Megélhetünk azonban olyan archetipikus mintát is, amely több életszakaszon át domináns marad -végigkíséri éle¬ tünket. Ha id sebb korban visszatekintünk,fölismerhetjük, hogy mikor melyik istenn hatása alatt álltunk, ki vagy kik „uralkod¬ tak” rajtunk. Fiatal korunkban f leg az iskolára koncentrálunk, ahogy ma¬ gam is,amikor azorvosi egyetemre jártam. Artemiszsegített, hogy célomra koncentráljak, és bizonyára segítségül hívtam Athénét is, hogy a nem kevés tananyagot meg tudjam emészteni. Számos év¬ folyamtársam már a szakvizsgák letétele el tt átpártolt Hérához vagy Démétérhez: férjhez mentek, vagy gyermeket szültek. Az élet középs szakasza amolyan átmeneti állapot, amely gya¬ korta rségváltást is jelent. Valamikor a harmincas-negyvenes évek tájékán haloványul a korábbi esztend kben leghatékonyabb stípus befolyása, és más istenn k jelentkeznek „szolgálatra”. A fiatalasszony fáradozásainak gyümölcse ilyenkor már beérik (otthon, karrier,család,férjéspozíció,vagyezek valamilyen kom-
  36. 36. AZ ISTENEK MUNKÁLNI KEZDENEK 37 binációja), és új energiák szabadulnak föl valami más számára, ami egy másik istenn befolyását feltételezi. Talán Athéné lesz, aki arra ösztönzi a n t,hogy tanuljon, vagy éppen Démétér,akiar¬ ra figyelmeztet, hogy „most vagy soha”, ha a gyermekáldás még hátra van. Kés bb, az id s kor kezdetén újabb változás következik. A hᬠzastárs vagy partner elveszítése, a gyermekek felnövekedése és tᬠvozása, nyugdíjaztatás, a menopauza vagy egyszer en az öregedés érzése miatt bekövetkezhet egy váltás. A megözvegyült asszony, aki soha nem foglalkozott üzleti ügyekkel, adóbevallásokkal és számlák kiegyenlítésében sincs jártassága, egy lappangó Athénét fedezhet fel magában, s még a befektetés csínját-bínját is kitanul¬ hatja. A kényszer magány kedélyes egyedüllétté változhat, ha Hesztia lép színre, vagy értelmetlenné, üressé válik az élet, ha el¬ uralkodik Démétér, és gyászruhába öltözteti a n lelkét az üres fészek láttán. Mint minden életszakaszban, a dolog kimenetele most is azon múlik, hogy melyik istenn t kultiváljuk, melyiket akarjuk kimunkálni a lelk nkben -s persze attól is, hogy milyen a reális helyzetünk, s hogy milyen döntést hozhatunk egyáltalán.
  37. 37. HARMADIK FEJEZET A sz z istenn k: Artemisz,Athénéés Hesztia A három olümposzisz z: Artemisz, a vadászat és a Hold; Athéné, a bölcsesség és a n i mesterségek istenn je, valamint Hesztia, a házit zhely és a templom rz je. A n pszichológiai vonatkozᬠsában ez a három stípus testesíti meg a függetlenség, az aktivitás és a kapcsolat-nélküliség vonásait. Artemisz és Athéné kifelé for¬ duló, extravertált archetípusok, céltudatosak és teljesítmény¬ orientáltak, míg Hesztia befelé forduló, introvertált, spirituális lényeg . E három archetípus a n bels motivációját képviseli a tehetség kibontakoztatására, az érdekérvényesítésre, a versengés¬ re, a problémák megoldására, a környezet rendezett kialakítására, vagy éppen arra, hogy befelé forduló, szemlél d életmódot foly¬ tassunk. Minden n , akiben valaha is fölébredt a vágy egy „saját szoba” iránt1, aki otthon érzi magát a természetben, vagy nagyra becsüli az egyedüllét óráit, lelkileg e három istenn valamelyiké¬ vel rokon. A sz z istenn aspektusa a n lelkének az a része, melyet egyet¬ len férfi sem vehet birtokába, ahová nem képes „behatolni”, mert ennek a lélekrésznek nincs igénye a férfira, még abból a célból sem, hogy önértékeit rajta keresztül ismerje föl. Önbecsülését önmagából meríti, „saját jogán” van neki, anélkül, hogy mások elismerését igényelné. Ha valaki egy sz z istenn archetípusát éli ki, ez csak azt jelenti, hogy személyiségének tetemes része érint¬ hetetlen, és nem azt, hogy a szó fiziológiai értelmében sz z. A sz z fogalma azt jelenti: makulátlan, érintetlen, még nem nyúltak hozzá, nem munkálkodtak rajta, nem ismerték meg, sértetlen. Ez fejez dik ki a sz z hó, sz z terület, sz zföld, sz z vadon,érintetlen pecsét stb. összetételekben. A három sz z istenn kivételként emelkedik ki a férfi istenek által uralt vallási rendszerb l, és a férfiak által uralt korból. Ezek az istenn k soha nem mentek férjhez,soha férfi isten vagy hálán-
  38. 38. A SZ Z ISTENN K: ARTEMISZ, ATHÉNÉ ÉS HESZTIA 39 dó le nem gy zte ket, érintetlenek maradtak - még Aphrodité mesterkedése sem tudta szerelemre gyújtani ket.2 A SZ Z ISTENN , MINTARCHETÍPUS Ha a n pszichéjében Artemisz, Athéné vagy Hesztia stípusa dominál, úgy a n -ahogy Esther Harding jungiánus analitikus leírta - „egy önmagával”, azaz: h marad önmagához, er s én¬ identitással, énazonossággal rendelkezik. Lelkének lényeges ré¬ sze nem tartozik „senki fiához” sem. Harding asszony így ír err l: „A sz z azonos önmagával, és h marad önmagához. Amit tesz, nem azért teszi, mert tetszeni akar, nem is azért, hogy szeressék vagy elismerjék, még csak nem is a saját önbecsülése kedvéért, nem hatalomvágyból, és nem fölt nési vágyból, hanem egysze¬ r en azért, mert amit tesz, az az igaz, az a hiteles. Meglehet, viselkedése nem mindig konvencionális. Talán éppen nemet mond,amikor igent mondani könnyebb lenne,és az elvárásoknak is az felelne meg. Sz z lévén azonban nem áll küls befolyások hatása alatt, melyek a nem szüzeket - házasok avagy sem késztetik, hogy vitorláikat a szélnek feszítsék, és alkalmazkod¬ janak a szükségszer séghez.”3 Ha egy n h önmagához,arra érez késztetést, hogy bels érté¬ keinek megfelel en éljen, s azt tegye, ami számára fontos, ami t elégíti ki-függetlenül attól, hogy mások minderr l hogyan véle¬ kednek. Sem a társadalmi szerepelvárások, sem az egyes férfiak által támasztott követelmények nem érintik ezt az autonómiát. A sz zies archetípus rejtett vagy nyílt n pártiságban, akár ki¬ fejezett feminizmusban is megjelenhet, de olyan ambíciók formᬠjában is, melyekt l a n ket általában óvni szokták. Példaként említhetjük Amelia Earhart pilótan t, aki mindig oda akart re¬ pülni, ahol mások még soha nem jártak. A sz zies archetípus jel¬ lemzi a költ n ket, muzsikusokat vagy fest ket, akiknek kreati¬ vitása a n i lét tapasztalataiból fakad. Ennek az stípusnak a kifejez dési formái azok a n szerveze¬ tek, melyek az önismeret fejlesztésére, önsegélyezésre vagy bizo¬ nyos jogok biztosítására alakulnak. arra
  39. 39. BENNüNK éL ISTENN K40 A SZÜZEK TUDATA - MINTA REFLEKTOR FéNYCSóVáJA Mindhárom istenn -kategóriához sajátos tudati min ség ren¬ del dik. A sz z istenn ket az élesre állított tudat jellemzi. Akik hozzájuk hasonlítanak,azoknak megvan aza képességük,hogy tel¬ jes er vel a fontos dolgokra koncentráljanak, és teljesen elmerül¬ jenek valamilyen tevékenységben. Olyan ez a tudat - amivel csak k rendelkeznek -, mint egy er sen fókuszált és szándékosan egy¬ valamire irányított fénysugár, amely csak azt világítja meg, amire vet dik, minden egyebet homályban hagy. Élesre állított tudattal könnyebb megoldani egy problémát, hiszen a céltól sem a magunk,sem mások szükségletei nem téríte¬ nek el. Osztatlan figyelmet szentelhetünk annak, amivel éppen foglalkozunk, bármi legyen is az. Danielle Steel,akinek több mint húsz kötetét tizenkilenc nyel¬ ven már vagy ötvenmillió példányban adták el, kit n példa erre a tudatm ködésre. Az írón önmagát „túlteljesít ”-nek nevezi, mondván: „Nagyon intenzíven dolgozom, általában napi húsz órán át. Ez hat hétig, heti hét napon így megy” (amíg be nem fejez egy regényt). A Hesztia-jelleg , tehát introvertált stípusra a hosszan tartó meditáció jellemz . Sem a külvilág ingerei,sem az esetleg kényel¬ metlen testhelyzet nem téríti el a koncentrálástól. LÉTFORMÁK ÉS VISELKEDÉSMÓDOK Azok a n k, akik hajlamaik és tehetségük hívására élsportolók, aktív feministák, tudományos kutatók, cégvezet k, n i zsokék vagy éppen minta-háziasszonyok, apácák vagy egy ashram tagjai lesznek, tipikuspéldáiasz z istenn k által befolyásolt személyisé¬ geknek. Ezek a n k vonakodnak a társadalom által elvárt hagyo¬ mányos szerepek betöltését l, és inkább saját hajlamaikat követik. Fogós kérdés: ezt miképpen engedhetik meg maguknak anélkül, hogy környezetük haragját magukra vonnák?Alkalmazkodniuk is kell a férfivilághoz, de bels önmagukhoz is h nek kell marad¬ niuk. Nem könny feladat.
  40. 40. A sz z ISTENN K: ARTEMISZ, ATHéNé éS HESZTIA 41 A mitológia szerint mind a három istenn hasonló kihívással nézett szembe, s mindegyik a maga sajátos megoldását kínálja mintául. Artemisz,a vadász lemondott a városról, kerülte a férfia¬ kat, és idejét az t követ nimfacsapattal a vadon mélyén töltötte. Alkalmazott módszerét a férfibefolyástól való különválás, a ki¬ vonulás jelenti. A mai n k, akik feminista csoportokhoz, vagy csak n k által vezetett közösségekhez csatlakoznak, hasonló ma¬ gatartást követnek. Az Artemisz-n k egyszersmind „megrögzött individualisták” is, útjukat egyedül járják végig. Athéné - az el bbi magatartással ellentétben - egyenrangú vagy fels bbrend társként a férfiak mellé szeg dött. A legheve¬ sebb harcban is meg rizte hidegvérét, és igen ravasz stratéga hí¬ rében állt. Alkalmazkodási módja a férfiakkal való azonosulás - „olyan” lett, mint egy férfi. Athéné útját ma is számos n járja, akik betörnek az üzleti világba, vagy hagyományosan férfifoglal¬ kozásokat választanak. Hesztia, a házit zhely istenn je a befelé fordulást, a vissza¬ vonulást választotta alkalmazkodási stratégiájául. Bels világába húzódott, anonim alakot öltött, s így magára maradhatott. Az a n , aki elfedi n iességét, hogy a férfiak nemkívánatos érdek¬ l dését elkerülje,aki nem áll be a versenybe, hanem inkább a nyu¬ godt életet választja,s közben teljesen feloldódik napi teend iben és a meditációban, Hesztia módjára él. A három sz zi istenn t nem változtatták meg a másokkal szer¬ zett tapasztalatok sem, nem engedték, hogy akár saját érzelmeik, akár más istenek legy rjék ket, immunisak voltak a szenvedé¬ sekkel szemben, és nem kötelezték el magukat soha. Ha egy földi n így tesz, bizonyára sok mindent l megfosztja magát. Nem tudja meg, mi az igazi érzelmi közelség, s esetleg „szakbarbárként” egyoldalú, magányos életre kényszerül. Míg azonban egy istenn változhatatlan, a földi n élete során mindigfejl dhet,változhat,gazdagodhat lelkiekben is. Meglehet, lénye egy ideig teljesen valamelyik sz z istenn uralma alatt áll, de aztán szerelmes lesz, férjhez megy, és gyermekekre vágyik, s akkor ráébred, hogy Aphrodité, Héra és Démétér is tartogat szᬠmára fontos dolgokat.
  41. 41. 42 BENNüNK éLó ISTENN K EGY ÚJ ELMÉLET Amikor Artemiszt, Athénét és Hesztiát pozitív,aktív n i minták¬ ként jellemzem, hagyományos pszichológiai elméleteket cáfolok. Ha ugyanis a freudi vagy a jungi álláspontból indulunk ki, a sz z istenn kre vonatkozó megállapításokat vagy „tünetek”-ként, patológiás megnyilvánulásokként kezelhetjük, vagy a n psziché¬ jében nem egészen tudatos maszkulin (férfias) vonásokként. Ezek az elméletek a sz z istenn típusának megfelel n ket gátlásos, kompenzáló, önbecsülésükben sérült személyeknek tekintik. Számos n tarthatná magát Freud szemlélete alapján deviánsnak, természetellenesnek,mert nem anyaszerepre, hanem hivatásában karrierre vágyik. Aki Jung elméletében jártas, jó, ha óvakodik attól, hogy véleményt nyilvánítson, hiszen Jung szerint a n i lények gondolkodóképessége eleve gyengébb, s ráadásul el ítéle¬ tek befolyása alatt állnak.4 Freud szerint a n pszichológiája péniszcentrikus. A n kre vo¬ natkozó közléseit arra alapozza, ami az anatómiájukból hiányzik, s nem arra, amit testi-lelki vonatkozásban föl tudnak mutatni. Freud szerint a n k - pénisz híján -csonkák és csökkent érté¬ k ek, éppen ezért kell képpen irigykednek is a férfiakra. E jelen¬ ségnek-a péniszirigységnek-csinos tünettana is van: mazochiz- mus, narcisszizmus és gyengébb felettes én (vagyis fejletlenebb lelkiismeret) jellemzi az egyébként „normális” n t. A pszicho¬ analízis dogmatikusai a n i viselkedést ekképpen látták: - Az a n , aki kompetens és magabiztos, aki elért valamit az életben, s aki szemlátomást élvezi, hogy intelligenciáját és képes¬ ségeit kibontakoztathatja, „férfikomplexus”-ban szenved. Úgy tesz, mintha azt hinné, hogy nincs kasztrálva, pedig természete¬ sen ez a helyzet. Valójában nincs az a n , aki valamivel ki akarna t nni - ha mégis, akkor ez a „férfikomplexus” tünete és a „reali¬ tás” tagadása. - A n , aki gyereket akar, tulajdonképpen szintén péniszre vágyik, és ezt a kívánságát szublimálja azzal, hogy egy gyermek utáni vágyat állít a pénisz utáni vágy helyére. - A n azért vonzódik szexuálisan a férfiakhoz, mert fölfedez¬ te, hogy az anyjának nincs pénisze. (Freud eredeti elmélete sze¬ rint a n i heteroszexualitás arra a traumatikus pillanatra vezet-
  42. 42. A SZ Z ISTENN K: ARTEMISZ, ATHÉNÉ ÉS HESZTIA 43 het vissza, amikor fölfedeztük, hogy nincs péniszünk, és rájöt¬ tünk, hogy az anyánknak sincs, s így libidónkat anyánkról az apánkra vittük át-akinek van pénisze.) - Egy n , aki szexuálisan ugyanolyan aktív, mint egy férfi, nem élvezi a szexualitást és érzékiségének kifejez dését. Csupán kényszeres viselkedésr l van szó, amellyel az ilyen n kasztrációs félelmét l próbál megszabadulni. Jung elmélete a n k pszichológiájáról jóval „el zékenyebb” a n kkel szemben, mint Freudé, már csak azért is, mert nem te¬ kinti a n t csonka férfinak.Jungabból a föltevésb l indul ki, hogy a n i ésférfi lelki alkat közti különbség a kromoszómák eltérésére vezethet vissza. Azt vallja, hogy a n knek tudatos n i személyi¬ ségük s egy tudattalan férfikomponensük -animusuk - van, míg a férfiak tudatos férfiszemélyiséggel és tudattalan n i résszel-ani- mával-rendelkeznek.5 A n i személyiséget Jungnál a befogadás, a passzivitás, a táp¬ láléknyújtás vágya és szubjektivitás jellemzi, míg a racionalitás, a spiritualitás és a személytelen,objektív döntések meghozatalának képessége férfitulajdonságok. Ha egy n - bármilyen fejlett for¬ mában is - ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, mindenképpen hátrányban van, minthogy nem férfi, s ha eszes, kompetens és vi¬ szi valamire az életben, ezt pusztán jól fejlett animusának köszön¬ heti. Ez az animus azonban - minthogy kevésbé tudatos - eleve kisebb érték . Az animus ráadásul ellenséges is lehet, hatalomra vágyó, irracionálisán dogmatikus és fontoskodó-legalábbis Jung és egyes követ i ezeket a jellegeket hangsúlyozzák az animus m ¬ ködésének leírásakor. Jung tehát nem tekinti ugyan eleve fogyatékosnak a n ket, de azt bízvást elmondhatjuk róla, hogy kevésbé kreatívnak, objek- tívnek és határozottnak véli ket, és feladatukat leginkább a férj oldalán a társ, az ihlet szerepének betöltésében látja. Ez az elmélet kifejezetten lehangoló. Jung egy helyen így ír: >yA n , akiférfi-hivatást választ, úgy tanul és dolgozik, mint egyférfi, olyasmit tesz, ami n i természetével nincs összhangban - ha éppen nem káros rá nézve.6 Az új elmélet, melyet magam dolgoztam ki,s melyre ez a köny¬ vem épül, az archetipikus viselkedési minták létezésén alapul, vagyis egy olyan koncepción, melyet C. G. Jung dolgozott ki, és
  43. 43. 44 BENNüNK éL ISTENN K vezetett be a pszichológiába. Nem utasítom el teljesen Jung mo¬ delljét, ami a n lélektanát illeti, de úgy vélem, az nem univer¬ zális: egyes n kre ráillik, másokra azonban nem. A sebezhet istenn kr l és Aphroditér l szóló fejezetekben bizonyos mér¬ tékig tovább finomítom Jung okfejtését, de a három következ - Artemiszr l, Athénér l és Hesztiáról szóló-fejezetben új visel¬ kedési mintákat mutatok be, melyek messze túlmutatnak Jung koncepcióján.
  44. 44. NEGYEDIK FEJEZET Artemisz:a vadászat és a Hold istenn je, versenytárs és n vér Artemisz, az istenn Artemisz (a rómaiaknál: Diana) a vadászat és a Hold istenn je volt. Zeusz és Létó szépséges, sudár leánya leginkább a vadon mélyén, a hegyek között szeretett csatangolni, réteken és tisztᬠsokon nyargalt át nimfacsapatával és kedves vadászkutyáival. Ruhája rövid kithón és ujjatlan tunika volt, fegyverét, az ezüstíjat mindig a hátán hordta, kezében vitte a nyilakkal teli tegezt. Tévedhetetlenül célba találó íjász hírében állt. Mint holdisten¬ n t, aki „fényhozó”, gyakran ábrázolták fáklyával, vagy éppen a Holddal a vállán, csillagokkal a feje körül. Minthogy volt a vadak és kiváltképpen a fiatal vadállatok véd¬ nöke is, tulajdonságait olykor egy-egy állat jelz ivel hasonlították össze: tünékeny, mint a szarvas, az z és a nyúl, mert hol itt, hol ott bukkan föl, s aztán hirtelen köddé válik. Uralkodó és fejedelmi, mint az oroszlán és könyörtelen, mint a vaddisznó. Ez utóbbi jelz Artemisz jellemének destruktív oldalára utal. Legf bb jelképálla¬ ta azonban a n sténymedve, ez az istenn gyermekeket védelmez szerepét emeli ki. A régi görögök az kegyeibe ajánlották a kislányokat, ött l tizenkét éves korukig barna ruhában járatták és „arktoi”-nak, medvebocsnak nevezték ket. Végül a vadló azért került Artemisz jelz állatai közé, mert ugyanúgy száguldozik tár¬ saival árkon-bokron át, mint az istenn a nimfákkal. EREDETE ÉS MITOLÓGIÁJA Artemisz anyja Létó volt, két titán leánya. Zeusz beleszeretett Létóba, t is és magát is fürjjé változtatta, és így nemzette vele Artemiszt és Apollóm, a napistent.
  45. 45. BENNüNK éL ISTENN K46 Héra féltékeny dühében a Püthón kígyót uszította szerencsét¬ len várandós Létóra,aki kétségbeesetten menekült el le, desenki nem merte befogadni, hiszen mindenki rettegett Héra bosszújᬠtól. Végül egy Délosz melletti kopár sziget fogadta be, s ott szülte meg Artemiszt. A féltékeny feleség, Héra bosszúja azonban mégiscsak lesújtott Létóra: kilenc napon és kilenc éjjelen át vajú¬ dott Apollónnal szörny kínok között, s az éppen világra jött Artemisznek kellett segítségére lennie. Az istenn tehát, amint megszületett, azonnal a bába szerepét töltötte be saját anyja mel¬ lett. ígylett a vajúdóasszonyok pártfogója is. A n k nehéz órájuk¬ ban hozzá fohászkodtak,„aki enyhíti a kínt, akihezfájdalom nem ér el”-és hozzá imádkoztak könny halálért is végórájukban. Amikor Artemisz három éves volt, Létó felvitte t az Olüm¬ poszra, hogy bemutassa apjának, Zeusznak és isteni rokonságᬠnak. Kallimakhosz alexandriai költ Artemiszhez cím himnu¬ szában így írja le a jelenetet:„...mikoratyjának térdérefölült, és/még csak alig kislány, atyjához ilyen szavakat szólt: Add nekem, édesapus, hogy örökkész z legyek én és/soknev , hogy Phoibosz vélem versengni ne tudjon./Adjnyilat és íjat.../hadd hordjakfáklyát, és hogy csak térde¬ mig érjen/tarka ruhám, engedd: jobban tudok így vadat ölni.”—S még hozzátette:„...én hegyeken lakozom, városbeliekhez olyankor/látoga¬ tok csak, hogyha egy éles-kín-letekerte/asszony kérisegítségem... -s bó¬ lintott, nevetett Zeusz,/s mígsimogatta,felelt:Ha az istenn k nekem ily lányt/szülnének mindig,féltékeny Héra haragját/ennyire se bánnám. Veddgyermek, bármit is óhajtsz. Ráadásul mindarra, amit kért, még azt az el jogot is megkapta a kislány, hogy választhasson magának mindenb l. Artemisz ezek után elindult, hogy kiválassza maga mellé a leg¬ szebb nimfákat.Majd leereszkedett a tengerhez,és megparancsol¬ ta a k klópszoknak, hogy kovácsoljanak számára ezüstíjat és nyi¬ lakat. Végül Pánt, a félig ember, félig kecske erdei istenséget ke¬ reste föl, aki legjobb vadászkutyái közül adott neki néhányat. Mire mindez megvolt, már leszállt az este. Artemisz azonban türelmetlen volt, azonnal ki akarta próbálni újszerzeményeit, így hát fáklyafénynél vadászott.2 Mítoszai szerint az istenn gyorsan és elszántan lépett a tettek mezejére, ha valaki segítséget kért t le, de ugyanilyen gyors volt a büntetésben és bosszúállásban is.
  46. 46. ARTEMISZ 47 Egyszer például, amikor Létó éppen Delphi felé igyekezett, hogy meglátogassa Apollóm, Titüosz, az óriás nekiesett, és meg akarta er szakolni. Artemisz villámgyorsan anyja segítségére sie¬ tett, és tévedhetetlenül célba találó nyilával halálba küldte a tola¬ kodót. Szörny sorsra jutott Niobé,a halandó királynéis,akielégosto¬ ba és elbizakodott volt ahhoz, hogy a Létó tiszteletére egybegy lt asszonyok el tt fennen hangoztassa, hogy bizony nem tisztel olyasvalakit,aki csupán egy fiút és egy leányt szült, mert neki bez¬ zeg hat (más források szerint hét) gyönyör fia és hat leánya van. Létó a gyermekeihez fordult haragjában, hogy boszszulják meg a rajta esett sérelmet. Az isteni ikerpár nem sokat teketóriázott: Artemisz a hat leányt, Apollón a hat fiút nyilazta halálra, Niobé pedig síró k szoborrá változott. Megjegyzend , hogy az istenn k közül egyedül Artemisz volt az, aki újra és újra anyja segítségére sietett, de más n k is a segít¬ ség reményében fordulhattak hozzá védelemért. Arethusza, az erdei nimfa, vadásztársn je is érte kiáltott, amikor a folyó istene er szakot akart tenni rajta. Történt ugyanis, hogy a nimfa, vissza¬ térve a vadászatról, meztelenül fürdött a folyóban. A folyó istene megkívánta és üldöz be vette a pucér leányzót. Artemisz meghal¬ lotta a rémült sikoltozást, ködfelh be burkolva kimenekítette Arethuszát szorult helyzetéb l, és a további bajok megel zése cél¬ jából vízeséssé változtatta. A legismertebb,és a fest k (pl.Tintoretto,Tiepolo,Rembrandt) által is gyakran megörökített történet Aktaión, a vadász esete. Ez is Artemisz könyörtelenségét példázza. Az istenn rejtekhelyén, egy sziklák közé zárt forrásnál fürdött társn ivel, amikor Aktaión, szerencsétlenségére, vadászat közben odatévedt, és megpillantot¬ ta a szépséges leányokat, s a közülük kimagasló, sudár Artemisz!. A látványtól nem tudott szabadulni, földbe gyökerezve állt ott, míg a tomboló Artemisz - íja nem lévén a keze ügyében - vizet fröcskölt az arcába és a fejére. Ett l az ifjú rögvest szarvassá válto¬ zott,a saját vadászkutyái vették üldöz be, és tépték széjjel. Artemisz megölt egy másik vadászt is: Oriónt, akit pedig ked¬ velt. Az egyik mondái változat szerint vél'etlen - ma úgy mon¬ danánk: gondatlanságból elkövetett-gyilkosság volt, ám az oko¬ zója Apollón volt. Az isteni ikertestvért sértette n vére Orion
  47. 47. 48 BENNüNK éLó ISTENN K iránti szerelme, és cselt eszelt ki. Egy este látta, hogy a vadász belegázol a tengerbe, s amikor már csak a feje látszott, Apollón megkereste a közelben tanyázó Artemiszt, s az óceánban úszó parányi pontra mutatva így szólt: „Fogadjunk, hogy nem találod el!” A gyanútlan istenn , testvére gúnyos kihívásától sarkallva, azonnal kil tte nyilát, és megölte az egyetlen férfit, akit kedvelt. Egy másik- ugyancsak jellemz -változat szerint Artemisz meg¬ haragudott Oriónra, mert a vadász azzal kérkedett, hogy minden vadat leterít a Földön, vagy talán mert elcsábította az egyik nim¬ fát. Nos, az összes mítoszban közös mozzanat, hogy Artemisz megbánta tettét,és Óriónt kedvencvadászkutyája társaságában az égboltra emelte a csillagok közé. Azóta is ott vadászik, a kutya: Szíriusz kíséretében. Bár els sorban vadászként emlegették, Artemisz a Hold isten¬ n je is volt. Otthonosan mozgott az éjszakában, ahol hold- vagy fáklyafénynél bebarangolta vadonbirodalmát. Holdistenn i mi¬ n ségében még két másik hölggyel osztozott: Szeléné a menny¬ bolton, Hekaté az Alvilágban, a titkok, varázslatok és misztériu¬ mok világában, Artemisz pedig a földön uralkodott. AZ ARTEMISZ- STÍPUS Artemisz, aki a vadászat és a Hold istensége, a független n i lélek megszemélyesítése. Az archetípus, amelyet képvisel, lehet vé teszi a n számára,hogysaját céljait kövesse a maga választotta területen. SZ Z ISTENN Artemisz szüzessége egyben azt is jelentette, hogy immunis volt a szerelemmel szemben. Soha nem er szakolták meg, vagy rabolták el, mint Démétért és Perszephonét, és soha nem volt feleség egy férfi-n párosban.Asz z stípusaazérintetlenségéssebezhetetlen- ség tudatát, a „megállók én a magam lábán is” biztonságát, és a „tudok magamra vigyázni”öntudatosságát jelenti,a független szel¬ lemet képviseli. Ez az archetípus lehet vé teszi a n számára, hogy férfi nélkül is egész embernek érezhesse magát, a férfiak tetszése
  48. 48. ARTEMISZ 49 vagy jóváhagyása nélkülisföloldódhasson a munkában,követhesse saját céljait, és megválaszthassa érdekl dése irányát. Identitása (énazonossága),önértéktudata nem függ attól, hogy férjnél van-e,s hogy kia férje. Manapsága leánykori névhez való ragaszkodás,ami az önállóságot hangsúlyozza, tipikusan sz z Artemisz-vonás. A CÉLRA TARTÓ ÍJÁSZ Bármilyen közeli vagy távoli célt szemelt is ki, Artemisz tudta, hogy nyila tévedhetetlenül el fogja azt találni. Ez az archetípus a n t veleszületett, intenzív koncentrációs képességgel ruházza föl. Az érdekl désüknek vagy érdekeiknek megfelel tevékenységre olyan er vel tudnak összpontosítani, hogy sem saját szükség¬ leteik,sem másokéi, sem a versenytársak megjelenése nem zavar¬ ja meg ket. A versengés lehet sége egyébként kifejezetten emeli szemükben a „zsákmány” értékét. Céltudatosság, kitartás akadályok ellenére is a választott úton; a tünékeny, hol felbukkanó, hol meg elillanó „vad” kitartó követése olyan Artemisz-vonások, melyek lehet vé teszik a legmerészebb pᬠlyaálmok megvalósítását, a legnagyobb teljesítmények elérését is. ARTEMISZ ÉS A N MOZGALMAK Ez az istenn olyan tulajdonságokat testesít meg, melyeket a n k egyesületei, szövetségei és mozgalmai is eszményítenek: a teljesít¬ ményre való képességet, az önállóságot, a férfiaktól és megítéléseik¬ t l való függetlenedést, valamint a többi n védelmét, szolidaritást az elnyomottakkal,a gyengébbekkel és a fiatalokkal. Artemisz segí¬ tett anyjának a gyermekszülésnél, megmentette t és Arethuszát attól,hogy nemier szakáldozataiváváljanak,megbüntettea tolako¬ dó Titüoszt és a leselked Aktaiónt, és védelmez je volt a serdül leánykáknak. Könny fölfedezni ugyanezt az érdekeltséget a n mozgalmak által alapított jótékony célú intézményekben. Ilyenek a jogsegély- szolgálatok, a meger szakolt n k számára alapított rendel k, ilyen a szexuális zaklatás elleni hivatalos föllépés, az önvédelmi
  49. 49. 50 BENNüNK éL ISTENN K képzés, vagy a bántalmazás ellen menekül n k számára fenntar¬ tott átmeneti otthonok alapítása. A n mozgalom t zte zászlajára az er szakos szülésvezetés elleni harcot, a n választási jogáért vívott küzdelmet abortusz és fogamzásgátlás dolgában, valamint az incesztus és a pornográfia elleni föllépést is. Mindezen tevé¬ kenységek eredeti célja a n k és gyermekek védelme,és mindazok megbüntetése, akik kárt tesznek bennük. A N VÉR Artemisz nem magányos istenn . Az általa kiszemelt nimfák, a természet különféle helyszíneit: hegyeket, forrásokat, fákat meg¬ személyesít lenge n alakok kísérték útjain. Lánycsapata korlát¬ lan szabadságot élvezett, nem kellett sem a házimunka, sem a di¬ vat, sem a férfiak meghatározta társadalom ny geit és kritikáját elviselniök. Távol állt t lük minden kényszer, amely arra ösztö¬ nözte volna ket, hogy azt tegyék, amit „egy n nek tennie kell”. A „Nagy N vér” oltalma és fennhatósága alatt álltak. Minthogy a n mozgalmakat az Artemisz- stípus inspirálja, nem csoda, hogy tagjaik a n k testvériségét hangsúlyozzák. AzamerikaiMsMagazine társalapítója,szerkeszt je és-többek között - az Angela Davis törvényes védelméért indított kampány vezéralakja, Gloria Steinem újságírón jellegzetes mai Artemisz. Valóságos legendává n tt azokhak a szemében, akik az istenn imázsát láthatták benne. A nyilvánosság számára egy létez , hús¬ vér asszony,követ iszámára pedig egy magas,sudár Artemisz, tár¬ sai koszorújától övezve. Gloria Steinem-az t körülleng Artemisz-misztikának meg¬ felel en - soha nem ment férjhez, bár életében több férfihoz is f zték szerelmi kapcsolatok. Az istenn archetípusát követve mindig a rendelkezésére állt azoknak a n knek, akik a segítségét kérték. Ezt magam is megtapasztalhattam, amikor meghívtam t az Amerikai Pszichiátriai Egyesület évi közgy lésére. Némi er sítésre volt szükségünk, ugyanis néhányan, akik részt vettünk a n mozgalomban, el akartuk érni, hogy az Egyesület is támogas¬ sa azoknak az államoknak a bojkottját, amelyek nem ratifikálták az Egyenl Jogok Módosítását (Equal Rights Amendment: ERA).
  50. 50. 51ARTEMISZ A bojkottot természetesen a mozgalom kezdeményezte. Nos, le¬ ny göz volt annak a megtapasztalása, hogy férfi kollégáink,akik közül számosán „támadták” Glóriát, mekkora hatalmat tulaj¬ donítottak neki. Utóbb úgy reagáltak, mintha egyenesen Aktaión sorsában kellene osztozniok. Egyes pszichiáterek, akik nyíltan szembehelyezkedtek vele, kés bb kifejezték azt a (teljesen meg¬ alapozatlan) félelmüket, hogy anyagilag tönkre fogják tenni ket, vagy éppen a kutatásra kapott támogatást vonják meg t lük, ha ez az „istenn ” büntet hatalmával lesújt rájuk. A TERMÉSZETSZERET ARTEMISZ Artemisz vonzalma a vad és érintetlen természet iránt olykor archetipikus élményben bontakozik ki. Megállunk egy erd vel borított hegycsúcson,elnyom az álom a csillagos égalatt, vagy egy elhagyatott partszakaszon sétálunk - és egyszer csak nagyon azo¬ nosnak érezzük magunkat a természettel, melyben szinte spiri¬ tuálisán feloldódunk. Lynn Thomas The Backpacking Woman cím regényében így ír egy Artemisz-szer természeti élményr l: „Mindenekf'eletta ragyogásés a csend, a tiszta víz, a tiszta leveg .És a távolság áldása is... a lehet ség, hogy kilépja kapcsolataidból, a napi rutinból... és azenergia adománya. A vadon különös energiája zúdula testedbe. Emlékszem, egyszer Idahóban aSnakeRiverpartjánfeküdtem és nem tudtam elaludni. Ereztem, hogy a természet er i a markukban tartanak.Elborítottazionok ésatomok tánca,ésegész testemben éreztem a hold átható vonzását.” A HOLDFÉNY-LÁTÁSMÓD Artemisz, a vadász a célpontra szegzi tiszta, éles pillantását, ám ez csak egyike a neki tulajdonítható látásmódoknak. Mint a Hold istene, olyannak is látja a világot, ahogyan az a holdfényben lebeg el ttünk: sejtelmesen összeolvadó részleteivel a táj gyönyör és titokzatos. A tekintet a csillagos égboltra téved, vagy a határtalan¬ ság panorámáján kalandozik. Holdfényben, Artemisz érintését l

×