Nyilvanos maganszfera

532 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
532
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
35
Actions
Shares
0
Downloads
12
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Nyilvanos maganszfera

  1. 2. <ul><li>Hova helyezendők a nyilvánosság – bizalmasság skáláján a valamilyen okból szem előtt lévő emberek magánéletére vonatkozó ismeretek? </li></ul><ul><li>Egyáltalán mi tartozik egy ilyen ember magánéletéhez és mi a funkciójához? </li></ul><ul><li>Mi tartozik csak őrá és mi a széles nyilvánosságra? </li></ul>
  2. 3. <ul><li>nyilvánosság – bizalmasság kérdése </li></ul><ul><li>átláthatóság és a magánszféravédelem egymásnak feszülő érdekei között kell igazságot tenni </li></ul><ul><li>sokszor felmerülő kérdések, és ellentmondásos jogalkalmazás </li></ul>
  3. 6. Megállapítások <ul><li>1. az érvelésben rendszeresen összecsúsznak különböző érvrendszerek. </li></ul><ul><ul><li>a közszereplő és a közhatalmat gyakorló magánéletének nyilvánosságával kapcsolatos érvelés </li></ul></ul>
  4. 7. <ul><li>„ Álláspontom továbbra is az, hogy az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek. A jelenlegi jogszabályi környezetben a rendőr hozzájárulásának hiányában arcképe nem hozható nyilvánosságra. Amennyiben valaki úgy véli, hogy bűncselekményt örökített meg, a felvétel helye az ügyészségen, és nem a világhálón van. Ennek megfelelően Önnel egyetértve úgy foglalok állást, hogy jogellenes, ha intézkedő rendőrök felismerhető arcképmását az interneten közzéteszik.” (1848/K/2007-3. számú levél, kelt 2007. október 14-én.) </li></ul>
  5. 8. Megállapítások <ul><li>1. az érvelésben rendszeresen összecsúsznak különböző érvrendszerek. </li></ul><ul><ul><li>a közszereplő és a közhatalmat gyakorló magánéletének nyilvánosságával kapcsolatos érvelés </li></ul></ul><ul><ul><li>a jóhírnév védelmére kidolgozott érvelést alkalmazzák az adatvédelem területén </li></ul></ul>
  6. 9. Megállapítások <ul><li>2. A joggyakorlat sokszor erősen leegyszerűsítően az alany oldaláról közelíti meg a kérdést, egy-egy ismeret nyilvános vagy nem nyilvános voltát az alapján dönti el, hogy milyen státuszú az adatok alanya, nevezetesen közszereplő-e vagy nem, illetve közhatalmat gyakorló-e, vagy nem ilyen. </li></ul>
  7. 11. Joggyakorlat <ul><li>Európai Emberi Jogi Bíróság, 1979, Sunday Times v. Egyesült Királyság </li></ul><ul><li>vizsgálandó, hogy a panasz tárgyát képező korlátozás szükséges-e egy demokratikus társadalomban, illetve az alkalmazott korlátozás arányos-e az elérni kívánt jogos céllal </li></ul><ul><li>a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása akkor is aránytalan, ha ezzel indokolatlanul gátat szabnak a kormányzat bírálatának </li></ul><ul><li>a kritika megengedhetőségének határai tágabbak a kormányzat, a közhivatalnokok esetében, mint a politikusok tekintetében, és valamennyi közszereplő esetében tágabbak, mint a magánszemélyek tekintetében </li></ul>
  8. 12. Joggyakorlat <ul><li>A demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb; különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának. </li></ul><ul><li>36/1994. (VI. 24.) AB határozat </li></ul>
  9. 13. Joggyakorlat <ul><li>A kritizálhatósághoz a kritizálandók „személyes adatainak ismeretére is szükség lehet, amennyiben azok funkciójukkal vagy közszereplésükkel összefüggenek. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az e körbe eső személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is.” 60/1994. (XII. 24.) AB határozat </li></ul>
  10. 14. Joggyakorlat <ul><li>„ A közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó, vagy felfokozott érzelmeket tükröz. A közéletben részt vevő személyeknek ugyanis számolniuk kell azzal, hogy politikai ellenfeleik (különösen választási időszakban) tevékenységüket, szereplésüket kritikával illetik és erről a közvéleményt tájékoztatják. A közélet szereplőinek pedig el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is.” BH 2004. 104. </li></ul>
  11. 15. A joggyakorlat kritikája <ul><li>Az alanyok szempontjából differenciálni szükséges, a közhatalom-gyakorló nem mindig közszereplő és fordítva. </li></ul><ul><li>Erről a gyakorlat mintha nem venne tudomást. </li></ul><ul><li>A jogtudomány sem nagyon. </li></ul>
  12. 16. <ul><li>A Ptk. kommentárja szerint a többségi felfogás a közszereplői minőség megítélésekor azt tartja szem előtt, hogy az érintett valamely közfeladat ellátása érekében van-e jelen vagy sem. </li></ul>
  13. 17. <ul><li>Tattay Levente közszereplőnek minősíti a nyilvánosan fel nem lépő közalkalmazottat, köztisztviselőt, állami hivatalnokot. Szerinte a közszereplők köréhez tartoznak azok is, akik valamilyen, az egész társadalomra ható közéleti tevékenységet végeznek vagy döntéseket hoznak, például közigazgatási határozatokat hoznak, intézkednek. </li></ul>
  14. 18. <ul><li>Törő Károly szerint közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja a társadalom életét, a helyi és országos viszonyok kialakulását, és ez azért értelmezhető így, mert a társadalom tagjai igénylik, hogy e személyeket megismerjék, ezért a közszereplés, a közéleti szereplők tevékenysége elválaszthatatlan a nyilvánosságtól. </li></ul>
  15. 19. Differenciált megközelítés <ul><li>Más és más az indoka és a jogalapja is annak, hogy egy közhatalmat gyakorló bíró, köztisztviselő, egy országgyűlési képviselő, egy publicista vagy egy táncdalénekes életének olyan eleme is a nyilvánosságra tartozik, amely egy átlagember esetében bizalmasan kezelendő. Azt kell elsősorban megvizsgálni, mi az a helyzet, ami a nyilvánosságot indokolja. </li></ul>
  16. 20. A) Közfeladatot ellátók és a közhatalom gyakorlói <ul><li>A nyilvánosság indoka az ellenőrizhetőség, az, hogy a hatalom forrása folyamatosan figyelemmel kísérhesse azt, hogy akikre bízta a hatalom gyakorlását, illetve akit megbízott a közfeladat ellátásával, az neki tetszően, az indokolt korlátok figyelembe vételével teszi-e azt. A nyilvánosság tehát mint egyfajta hatalmi ellensúly funkcionál az esetükben. </li></ul>
  17. 21. A) Közfeladatot ellátók és a közhatalom gyakorlói <ul><li>Az Alkotmány e nyilvánosság-igényt a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításán keresztül igyekszik kielégíteni. A jogrendszer alacsonyabb szinten és a szakjogágakban pedig úgy biztosítja ezt, hogy nem engedi bizonyos tisztségek betöltőinek, hogy személyes adataikat eltitkolják, kivonja azokat önrendelkezési joguk alól. </li></ul>
  18. 22. A) Közfeladatot ellátók és a közhatalom gyakorlói <ul><li>Jogalap : </li></ul><ul><li>Avtv. 19. § (4) Ha törvény másként nem rendelkezik – közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. </li></ul>
  19. 23. B) Közszereplők <ul><li>A nyilvánosság indoka az, hogy az érintettek meg akarnak mutatni valamit magukból a világnak, így akarják kifejezni önmagukat. A közszerepléssel kapcsolatos nyilvánosság tehát elsősorban magától a közszereplőtől függ, azért nyilvános valamely adat, mert a közszereplő így akarja, és az nyilvános, amit ő nyilvánossá tesz a közszereplésével. </li></ul>
  20. 24. B) Közszereplők <ul><li>Nem a közszereplői minőség számít, hanem a közszereplés (amely igen szituatív). </li></ul><ul><li>Maguk az alkalmazandó szabályok is közszereplésről beszélnek, és nem közszereplőkről. </li></ul><ul><li>Ez a megközelítés könnyebbé teszi a közszereplők élete nem nyilvános részének a védelmét. </li></ul>
  21. 25. B) Közszereplők <ul><li>Nem azon érdemes tehát gondolkodni, hogy valaki közszereplő-e (úgy általában) vagy sem, hanem azon, hogy az a cselekvés, amit épp csinál, amiről szó van, az közszereplésnek minősül-e vagy sem, ez pedig nagyon kontextusfüggő. </li></ul>
  22. 26. B) Közszereplők <ul><li>A jogalapja a közszerepléssel kapcsolatos adatok nyilvánosságának Avtv. 3. § (5): az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. </li></ul>
  23. 27. <ul><li>A két indok és jogalap keveredhet is egyes személyek esetében: van, aki egyszerre közhatalomgyakorló és közszereplő. </li></ul><ul><li>Az ő esetükben a nyilvánosságra hozandó ismeret természetét kell vizsgálni, azt, hogy mi indokolja a nyilvánosságot. </li></ul><ul><ul><li>Amennyiben a közfeladat ellátása, úgy az érintett önrendelkezési joga nem veendő figyelembe, </li></ul></ul><ul><ul><li>amennyiben a közszereplés, úgy az vizsgálandó, hogy tevékenységével ő maga tette-e nyilvánossá az információt. </li></ul></ul>

×