Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Könyv
Kávé
Költészet
Versek kávéról, kávéhoz
a Rukkola.hu közösségétől
Feketekávé,
mint lélek
ülök és várok
szívem lázban
szürcsölve várlak
a kávéházban
édes ízű barna tó
harminckilenc perce vá...
Talány
Apró babszem vagyok én,
Messze földről jövök én.
Tűzzel-vízzel formálnak,
Hogy szilárdból folyékonnyá váljak.
Hideg...
"Mindenki így kezdi,
mondta anyám.
Előbb édesen,
cukorsüveggel
és langymeleg tejjel
pumpálva tele,
kis krémporral,
csokiva...
Fekete versem
szeretem fekete levesem
de mégse feketén - veresen
ó, sokszor kortyolom óborom
szomorkodón olykor kóboron
ma...
Kávéóceán
az óra ébreszt, a berregő.
hangja kirángat álom-
óceánom puhán partot verdeső
szellemhullámaiból.
sötét és hideg...
UFÓ
Repülő csészealjról hallottál-e már?
Én láttam is, ne láttam volna bár!
A haragnak ára
Kávésfindzsám kára.
Kávézacc
Ká...
Kecsketánc
Messzi tájon, vad meleg vidéken
Nem mostanság, hanem biza' régen
Messiás előtt járjunk egyet vala
Etiópok földj...
[Fohász cím nélkül]
Óh, Istene a kávénak
áldásos hab-orkánod borítsd ma ránk
így hétfőnek hajnalán…
Nagy Mariann
Villámran...
Mindennapi élvezet
Bársonyos, selymes tünemény,
kesernyés ízzel nyelvem hegyén.
Illata csábít, elragad,
felébreszt álmombó...
Valós történet
alapján :D
Reggeli kóma árnyékában
Kortyolgatva kávémat csendesen,
Érzem azt, hogy nő a nyomás
Késve ébrede...
Reggeli szieszta
Minden reggelem vele kezdem.
Kotyogóssal lefőzetem.
Kis bögrémbe töltök egy keveset,
Majd cukorral, tejje...
Óda a kávéhoz
Óh, mily szomorú a reggel,
Mikor hajnalban nem veled kelek fel.
Ha ajkam nem elsőként érinthet Téged,
Elmém ...
Rukkola
Rukkolának verset irok
a feketekávéról,
de a kávé mellékes,
itt minden a könyvről szól.
Lehet, hogy kapok is egy s...
Álmomban is
kávéra vágyom
Felcsapódik álmos szemem,
valamin már jár az eszem.
Lassan oldalamra fordulok,
korgó gyomrom mia...
[Haiku cím nélkül]
rossz kávét kaptam
automatából van
ne bízz senkiben
Varga György
[Minivers cím nélkül]
Napnál is világo...
Feketekávé,
mint lélek
ülök és várok
szívem lázban
szürcsölve várlak
a kávéházban
édes ízű barna tó
harminckilenc perce vá...
Kis fekete…
Kis fekete gyász, kis fekete ruha,
S (nemcsak) fehér emberek kis fekete itala
Csendes éjre fáradt szemű reggel...
[Cím nélkül]
Fekszem ágyamban.
A hajnali félhomály marasztalón
simítja vissza gondolataimat
az álmok világába.
Próbálok er...
Ébredéshez
Reggeli ébredéskor
Frissen főtt kávé illata száll.
Ágyamból előcsalogat,
Kelnem kell már!
Indul a reggel, a kon...
Reggel
S riad a vekker, az álnok,
Tépi álmaim nyerítve.
Ó,ha tudná! Ó,ha lenne szíve,
Nem hozna vissza e silány létbe.
Oda...
A ‘Könyv, Kávé, Költészet’ című összeállítás az alkotók tiszteletére készült., a versek a
Rukkola.hu mini versíró pályázat...
Könyv, Kávé, Költészet
Könyv, Kávé, Költészet
Könyv, Kávé, Költészet
Könyv, Kávé, Költészet
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

0

Share

Download to read offline

Könyv, Kávé, Költészet

Download to read offline

A Rukkola.hu 'Könyv, Kávé, Költészet' című mini pályázatára beérkezett művekből készült összeállítás. A kiírás itt olvasható: http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/255-kolteszet__konyv__kave

http://rukkola.hu

  • Be the first to like this

Könyv, Kávé, Költészet

  1. 1. Könyv Kávé Költészet Versek kávéról, kávéhoz a Rukkola.hu közösségétől
  2. 2. Feketekávé, mint lélek ülök és várok szívem lázban szürcsölve várlak a kávéházban édes ízű barna tó harminckilenc perce várlak kávém emészti a bánat ma is egyedül maradok a rohadt kis magányban helló, depresszió Szabó Barbararc
  3. 3. Talány Apró babszem vagyok én, Messze földről jövök én. Tűzzel-vízzel formálnak, Hogy szilárdból folyékonnyá váljak. Hidegen és melegen ismerheted ízemet, Illatommal elkísérem az engem kedvelőket. Rokonságom kiterjedt, akik mind barátok, Örömben és bánatban bármikor ihatod. Botos Bernadett
  4. 4. "Mindenki így kezdi, mondta anyám. Előbb édesen, cukorsüveggel és langymeleg tejjel pumpálva tele, kis krémporral, csokival és fahéjjal, tejszínhabos mámorokkal. Később jön a Kockacukor, a szögletessé gyúrt hógolyó, mellé egy kis krémlikőr, hogy feledtesse az összetört álmokat, és hogy belemártsuk a moshatatlan szennyest. A tej marad. Már a cukrot is elhagyom. Keserű az élet, majd pont a kávé szűnik meg fanyarnak lenni! Mentolos fogkrémmel tompítom az aromát, amit szeretek. Órákig áll a csészében a kanál, beledermed, mint a halál. Kávém már rég nincs, tejért sem mentem a boltba, és most a csészébe száradt zaccra meredve arra gondolok: Igazat szólt anyám." Kávészünet Mácsadi Anni
  5. 5. Fekete versem szeretem fekete levesem de mégse feketén - veresen ó, sokszor kortyolom óborom szomorkodón olykor kóboron maradhatna asztal tartalma állhatna rajta aszalt alma de én szép kedvesem keresem szerettem, s szeretem deresen Tóth Kinga
  6. 6. Kávéóceán az óra ébreszt, a berregő. hangja kirángat álom- óceánom puhán partot verdeső szellemhullámaiból. sötét és hideg a hajnal. az égen apró pirkadat- darab a végtelen, néma zajjal ébredő város felett. még holdfény csillan a házsoron. visszatart fakuló álom- országom ahogy keresztülvacogom az aprócska szobát. kávéillat lengi be a házat. de csak egy parányi varázs- villanás és tovaszáll a látszat egy hosszú és nehéz nap felé. a kávé az útirány. újra ott evezek az álom- óceánon, örökké hajóskapitány a kávéóceánon. Gengeliczky Dóra
  7. 7. UFÓ Repülő csészealjról hallottál-e már? Én láttam is, ne láttam volna bár! A haragnak ára Kávésfindzsám kára. Kávézacc Kávézaccból - jövődet jósolnák, Dohányfüsttel - elhomályositanák. De te, nyugodtan idd meg a csésze feketéd! Velük ne torődj - bár kössönek beléd, Járd saját utad - nem ők szabják meg neked, Békésen nézz fel - lásd kékebbnek az eget! És holnap, újra idd meg a csésze feketéd! B.A.
  8. 8. Kecsketánc Messzi tájon, vad meleg vidéken Nem mostanság, hanem biza' régen Messiás előtt járjunk egyet vala Etiópok földjére pillantsunk csak oda. Szegény parasztember vándorolgat ottan Kecskét legeltet, nincs más dolga mostan. Piros bogyós növény mellett visz az útjuk, Megállnak pihenni, hisz' messze még a kútjuk. Emberünk üldögél, kecskéje legelget, A piros növény termésiből boldogan szemezget. "Hé, hé, indulás, a falu még messze!" Kiabál a paraszt, elindul a kecske. Mit elindul! Szalad, s ugrál mekegve! Paraszt fejét vakarja, nézi remegve. Rossz szellem, démon közeledtét sejti Sietve elindul, kecskét meg-meg üti. Hazaérvén látja, kecskéje a régi Odavetett szénáját békén legelészi. Eltelik pár nap, egy hét is talán, Útjuk megint arra jár, hideg nap hajnalán. Piros növény felé a kecske vígan szalad S a korábbi eset eljő, jártányi óra alatt. Így megy ez még párszor, újra és újra, Mígnem emberünk oldalát kíváncsiság fúrja. Félve vizsgálja a bokornak tövét Piros szemeket szagolja, morzsolgatja szét. Bátorságra lelvén lassan megkóstolja Fanyalogva nyeli, szájában forgatja. Múlik az idő, pezsdül már a vére, Úgy érzi, nem is fér bele a saját bőrébe. Izgatottság, életkedv suhannak át rajta Kecskéjét biza' két lábán ragadja Táncot lejt vele, paskolgatja szépen Gazdagság reménye már ott lobog szemében. Barkóczi Brigitta
  9. 9. [Fohász cím nélkül] Óh, Istene a kávénak áldásos hab-orkánod borítsd ma ránk így hétfőnek hajnalán… Nagy Mariann Villámrandi Állj meg világ Mindjárt folytatom Csak elidőzöm édes feketém Ó, tejszínes ajkadon Gázsity Barbara
  10. 10. Mindennapi élvezet Bársonyos, selymes tünemény, kesernyés ízzel nyelvem hegyén. Illata csábít, elragad, felébreszt álmomból minden nap. Torkomban bizsergő lüktetés, testemben forróság árad szét. Orgazmus közeli állapot, ha kedvenc bögrémből kortyolok. Jakabné Kaudersz Orsi
  11. 11. Valós történet alapján :D Reggeli kóma árnyékában Kortyolgatva kávémat csendesen, Érzem azt, hogy nő a nyomás Késve ébredező belemen. Félig van a zöld bögre még, Hát nagy kortyokban lehúzom Mert úgyis tudom, ha visszaérek Már jégcsapként kortyolhatom. Futva kettő, három lépés A folyosón megtorpanok Befeszítek, aztán már csak Pingvinjárásban totyoghatok, De elérem! Ó, te szent kávé Megint mit tettél velem, Hogy futhatok a klotyó felé Minden egyes reggelen? Varga Ancsa
  12. 12. Reggeli szieszta Minden reggelem vele kezdem. Kotyogóssal lefőzetem. Kis bögrémbe töltök egy keveset, Majd cukorral, tejjel ízesítem. Ha kell, megiszon feketén, De jobb szeretem édeskén. Színéhez illik névre szóló ibrikem, Melyet egykori osztályfőnököm készített nekem. Időnként eszembe jut intelme: A kávé csak akkor igazi, ha fekete! Ha cukorral és tejjel vegyíted, Akkor csak az íze kell neked! Az olvasásról is másképp vélekedik: Aki olvas, az sokat unatkozik. Talán így van, de bátran kimondom: Egy jó könyv mellé tejeskávét iszom! Lukács Bettina Nikolett
  13. 13. Óda a kávéhoz Óh, mily szomorú a reggel, Mikor hajnalban nem veled kelek fel. Ha ajkam nem elsőként érinthet Téged, Elmém addig csak merengő kísértet. Óh, mily szomorú az éber álmodás, Ha kiöblít számból egy alapos fogmosás, Friss leheletem bár tompítja hiányod, Múló ízed emléke legnagyobb talányod. Óh, mily tökéletes bármely nap, Ha ebéd után újra megkívánhatlak, És felrázva a délutáni mélabút Zöld teával vívsz szívemben háborút. Óh, mily pompás lesz egész napom, Ha Veled őt kétszer is újraindíthatom, Ha érezhetem vérnyomásomra gyakorolt hatásod, Óh, Kávé, legyünk Mi örökké Barátok! Kanics Edina
  14. 14. Rukkola Rukkolának verset irok a feketekávéról, de a kávé mellékes, itt minden a könyvről szól. Lehet, hogy kapok is egy szép könyvet, - de akár az öt pont is jöhet! Julius Meinl - Egyedem-begyedem, tengertánc, Hajdú néném, mit kivánsz? - Nem kivánok egyebet, csak egy csésze meleget. - Menjünk akkor a Jókenyérbe, egy csésze feketére! Rigó Kávé, kávé, jaj, de jó! Ezt fütyüli a rigó. Ha ilyet nem fütyülne, Nem is tudom, innám-e? Berta Judit Berta Judit Berta Judit
  15. 15. Álmomban is kávéra vágyom Felcsapódik álmos szemem, valamin már jár az eszem. Lassan oldalamra fordulok, korgó gyomrom miatt nagyokat mordulok. Kikecmergek az ágyból, bár igazán fájó felállni a lépcsőn bukfenc utáni beálló háttól. Lényegtelen, fontosabb, hogy végre lent vagyok, S így kora reggel a konyhában kávé után kajtatok. A darálóba ütközik a kezem, az idegességtől már a képzeletbeli kalapomat eszem. Hol lehet az élet értelme, a lényeg, hisz erre most nem érek rá, tényleg. De egyszerre előbukkan a fényes doboza, kényelmesen elfér a tenyeremben, akkora. S e felfedezés után, mint vadász a vadra, úgy csapok le a konyhapulton a kávébabra. Illata fenséges, pörkölése örök, a daráló hangjában percekig gyönyörködök. Friss zamata betölti a teret, szinte könyörög, hogy a kávéfőzőbe beletegyem. Még egy kis víz, s indulhat a móka, ezzel a friss nedűvel bárki megvesz engem kilóra. Ezután hallható a reggel legszebb hangja, amit nem más, mint egy rotyogó kávéfőző adja. Miközben szépen lassan engedi a levét, elfelejtek minden bút, bajt, bánatot vagy kedélyt. Izgatottan szimatolásra fogom az orromat, majd a lefőtt lével megtöltöm a poharamat. Innentől csak a pillanat heve, s kedvem határoz, én a tejet, tejszínt, tejport, habot ajánlom. De ha reggel úgy ébredek, hogy személyen nagyon kába, megiszom úgy ahogy van, feketén, önmagába'. Veres Petra
  16. 16. [Haiku cím nélkül] rossz kávét kaptam automatából van ne bízz senkiben Varga György [Minivers cím nélkül] Napnál is világosabb, hogy érzek, kávé nélkül nem élet az élet! Kühtreiber Éva [Cím nélkül] Minden reggel te vagy az első gondolatom, csipás szemem zárva, de a kávéfőző gombját kutatom. Bögrém alján cukor míg te lassan csordogálsz a tejet bontom. Veled jobb a reggelem te drága fekete. Szilágyi Andrásné Éva
  17. 17. Feketekávé, mint lélek ülök és várok szívem lázban szürcsölve várlak a kávéházban édes ízű barna tó harminckilenc perce várlak kávém emészti a bánat ma is egyedül maradok helló, depresszió Szalai Barbara
  18. 18. Kis fekete… Kis fekete gyász, kis fekete ruha, S (nemcsak) fehér emberek kis fekete itala Csendes éjre fáradt szemű reggel jő, Ilyenkor valódi megváltás a kávéidő A nap is felkel a kávé lefől, Lassan tágulnak a pupillamezők Fekete illat lepi el a konyhát, Már kezdheit az ember a napi dolgát A kávé oltára nem lesz kegyvesztett soha, Hisz álmos embereknek ő a legjobb "lakoma" Kiss Laura
  19. 19. [Cím nélkül] Fekszem ágyamban. A hajnali félhomály marasztalón simítja vissza gondolataimat az álmok világába. Próbálok erős lenni. Nem nehéz! hiszen eszembe jut a többi reggel, A kávémra gondolva érzeteim beindulnak. Megkeresem kedvenc kávégépem. Ígéret minden pillantás. Ilyenkor csak te vagy nekem! Tudom más senki, senki! Hallgatom finom duruzsolásod. És az oly kedves hangok az apró cseppeket remegőn engedik útjukra. A mélybarna cseppeket habosra csókolja, Ígérete az igaz ébredésnek. Nézem a kávéscsészét. Bársonyos illat érződik. Krémes habja forró csókot lehel ajkamra. Ó kávék Istene! Kérlek sose hagyj el! Engedd, hogy érezzem perzselő csókodat! Leheld belém az élet lüktetését! Ó Kávék Istene! Kérlek ölelj át minden reggel! Kérlek sose hagyj el! Mázás Mázi Zsuzska
  20. 20. Ébredéshez Reggeli ébredéskor Frissen főtt kávé illata száll. Ágyamból előcsalogat, Kelnem kell már! Indul a reggel, a konyhában tejhabos csoda vár. Kontra Judit Villámrandi Állj meg világ, Mindjárt folytatom. Csak elidőzöm édes feketém Ó, tejszínes ajkadon. Gázsity Barbara
  21. 21. Reggel S riad a vekker, az álnok, Tépi álmaim nyerítve. Ó,ha tudná! Ó,ha lenne szíve, Nem hozna vissza e silány létbe. Odakinn ólmos ég tesped: Lélekfaló,szomorú szörny. Civilizált robajorgiával Gyúr a derűből monoton közönyt. De engem véd a takaró, S az álmok maradék köde. Nem fog rajtam szívtelen zöreje - Ahol most én vagyok: béke csöndje. Bár az ágy túlontúl puha, Veszedelmesen kényelmes! Ha hagynám magam belesüppednék, És egy újabb reggelig mérgezne. De nekem célom van ébren, Nem lehetek üres vagy báb! Kimászok negédes fekhelyemből, S a konyha felé veszem az irányt. Kezem gépiesen keres, Szemem még csak foltokban lát, De felderítem a kotyogómat, Tekerem szét gyorsan a fém tartályt. Vizet engedek az aljba, S már szűrővel le is fedem; És kávés fémdobozom a polcról Erőtlen kezemmel lejjebb veszem. Kinyitom, s megcsap a tűz, A tudat, hogy ébredezek, Töltöm gyorsan vele a fémszívet, S már dobom főzni: rakom-tekerem. Percek múlnak, illata leng, Nevetve kotyog a kedves, S hű bögrém immár kezembe rejtve Szomjazza a szokott lefőtt levet. Édesítem cukorral, Felöntöm tejjel bársonyra; S keverem,egyre csak keverem már, s oldódok fel-fel a párolgással. Zubogva önt el a lét, A barna arany szétárad, Kirobbanok korlátolt agyamból, Nincs már,ami innen megállíthat. Én vagyok ím az erő, A kreatív teremtő láz, Szép lelkem érinthetetlen - Néhai kávéházakban tanyáz. Minden dallam és zene, Minden vers és könyv árad már, Tudatom emberöltőkben fürdik, Egyéniségem új létre talál. Józsa Edina
  22. 22. A ‘Könyv, Kávé, Költészet’ című összeállítás az alkotók tiszteletére készült., a versek a Rukkola.hu mini versíró pályázatára érkeztek, Kávé témakörben. A kiírás itt olvasható: http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/255-kolteszet__konyv__kave A nyerteseket könyvvel és pontokkal jutalmaztuk. Ezen dokumentum kereskedelmi forgalomba nem hozható, mindennemű felhasználás az alkotók engedélyével történhet. Az összeállításban szereplő képek az interneten szabadon elérhetőek. www.rukkola.hu 2015. március

A Rukkola.hu 'Könyv, Kávé, Költészet' című mini pályázatára beérkezett művekből készült összeállítás. A kiírás itt olvasható: http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/255-kolteszet__konyv__kave http://rukkola.hu

Views

Total views

1,417

On Slideshare

0

From embeds

0

Number of embeds

353

Actions

Downloads

5

Shares

0

Comments

0

Likes

0

×