VII. Országos Sporttudományi Kongresszus A Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 kérdőív hazai alkalmazá...
Bevezetés <ul><li>Az eredményesség és a siker összetevőit már régóta kutatják a sporttudományban jártas szakemberek. </li>...
Miért érdemes foglalkoznunk a kérdéssel? <ul><li>A magas szintű teljesítmény elérésében szerepe van a kognitív képességekn...
Szakirodalmi áttekintés <ul><li>Ames és Archer (1988) kezdte vizsgálni a motiváció szerepét az iskolai környezetben. </li>...
Szakirodalmi áttekintés <ul><li>A továbbfejlesztett kérdőív két főskálát (Task és Ego) és főskálánként 3-3 alskálát tartal...
A kutatás kettős célja <ul><li>a hazai társadalomtudományi  kutatások eszköztárának bővítése egy, a nemzetközi gyakorlatba...
Módszerek A kérdőív validálása több lépcsőben történt: - elővizsgálat - a kérdőív tesztelése
Módszerek- elővizsgálat <ul><li>A vizsgálati minta: </li></ul><ul><ul><li>nem valószínűségi mintavételi eljárás </li></ul>...
Módszerek- tesztvizsgálat <ul><li>A vizsgálati minta: </li></ul><ul><ul><li>nem valószínűségi mintavételi eljárás </li></u...
Eredmények A fő- és alskálák belső konzisztencia vizsgálata (N=917) 3,11±0,8 0,7 Csapaton belüli rivalizálás 2,61±0,87 0,8...
Eredmények A fő- és alskálák vizsgálata (N=816) 3,15±0,82  0,45 3,04±0,80  0,40 Csapaton belüli rivalizálás 2,80±0,83  * 0...
Eredmények A fő- és alskálák vizsgálata (N=917) 3,10±0,84 0,56 3,12±0,77 0,33 Csapaton belüli rivalizálás 2,60±0,92 0,84 2...
Eredmények A fő- és alskálák belső konzisztencia vizsgálata (N=816) 3,03 ±0,83 * 0,44 3,15 ±0,79 * 0,40 Csapaton belüli ri...
Eredmények A fő- és alskálák vizsgálata (N=816) 3,00±0,88 3,06±0,78 3,15±0,83 3,16±0,76 Csapaton belüli rivalizálás 2,41±0...
Összefoglalás <ul><li>eredményeink alapján elmondható, hogy a PMCSQ-2 kérdőív magyar változata alkalmas a motivációs irány...
Konklúzió, ajánlás <ul><li>A kérdőív alkalmas a sport egyéb szegmenseiben is a motivációs irányultság vizsgálatára, ezálta...
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 kérdőív hazai alkalmazásának első tapasztalatai

1,070 views

Published on

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 kérdőív hazai alkalmazásának első tapasztalatai

  1. 1. VII. Országos Sporttudományi Kongresszus A Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 kérdőív hazai alkalmazásának első tapasztalatai Révész László, Bognár József, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, Kovács T. László
  2. 2. Bevezetés <ul><li>Az eredményesség és a siker összetevőit már régóta kutatják a sporttudományban jártas szakemberek. </li></ul><ul><li>A teljesítmény természettudományos oldala (élettani, biokémiai, fizikai, fiziológiai, stb.) már elég jól feltárt azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy világos képet kapjunk a teljesítményt befolyásoló tényezők összességéről (Révész és mtsai, 2007). </li></ul><ul><li>A magas szintű teljesítményben döntő szerepe van a pszichés tényezőknek (Weinberg és Gould, 1995 ). </li></ul><ul><li>A versenysportra való felkészülés hosszú folyamat, mely tartalmazhat sikereket, de kudarcokat is. Ezeken a kudarcokon pedig át kell lépni ahhoz, hogy a felkészülés folyamata ne szakadjon meg (Gill, 1986). </li></ul>
  3. 3. Miért érdemes foglalkoznunk a kérdéssel? <ul><li>A magas szintű teljesítmény elérésében szerepe van a kognitív képességeknek, az affektív tényezőknek, valamint a pszichés összetevőknek, mint például a motivációnak is (Weinberg és Gould, 1995). </li></ul><ul><li>A teljesítménnyel kapcsolatos motivációs tényező azonban nem csak a sportoló személyes igényei alapján belülről eredhet, hanem külső tényező is lehet (Weiss, 1985). </li></ul><ul><li>Kiváltó ok lehet: a mozgásszeretete, izgalom, játékosság, kihívás, siker, elismertség, győzelem (Barber és mtsai, 1999). </li></ul><ul><li>A motivációs irányultság kialakításában jelentős szerepe van az edzőknek és a testnevelő tanároknak (Theeboom, és mtsai, 1995). </li></ul>
  4. 4. Szakirodalmi áttekintés <ul><li>Ames és Archer (1988) kezdte vizsgálni a motiváció szerepét az iskolai környezetben. </li></ul><ul><li>Modellezték a motiváció szerkezetét a tevékenység végrehajtásában és kétmotivációs irányultságot azonosítottak: Task-orientáció, Ego-orientáció. </li></ul><ul><li>Seifriz és mtsai. (1992) fejlesztették ki a PMCSQ kérdőív első változatát, amellyel mérhető a sportolók motivációs beállítódása, irányultsága. </li></ul><ul><li>Newton és mtsai. (2000) fejlesztették tovább az eredeti kérdőívet és létrehozták a PMCSQ-2 kérdőív 33 item-es változatát. </li></ul>
  5. 5. Szakirodalmi áttekintés <ul><li>A továbbfejlesztett kérdőív két főskálát (Task és Ego) és főskálánként 3-3 alskálát tartalmaz. </li></ul><ul><li>A Task orientáció alskálái: </li></ul><ul><ul><li>kooperatív tanulás, </li></ul></ul><ul><ul><li>csapaton belüli szerep, </li></ul></ul><ul><ul><li>fejlődésre törekvés. </li></ul></ul><ul><li>Az Ego orientáció alskálái: </li></ul><ul><ul><li>a büntetéstől való félelem </li></ul></ul><ul><ul><li>az egyenlőtlen elismerés, </li></ul></ul><ul><ul><li>csapaton belüli rivalizálás. </li></ul></ul>
  6. 6. A kutatás kettős célja <ul><li>a hazai társadalomtudományi kutatások eszköztárának bővítése egy, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott kérdőív (PMCSQ-2) hazai adaptációjával </li></ul><ul><li>2) tapasztalatok gyűjtése és az elsődleges eredmények feldolgozása </li></ul>
  7. 7. Módszerek A kérdőív validálása több lépcsőben történt: - elővizsgálat - a kérdőív tesztelése
  8. 8. Módszerek- elővizsgálat <ul><li>A vizsgálati minta: </li></ul><ul><ul><li>nem valószínűségi mintavételi eljárás </li></ul></ul><ul><ul><li>SE-TSK testnevelő tanár szakos hallgatói (N=150) </li></ul></ul><ul><ul><li>68 egyéni sportoló, 82 csapatjátékos </li></ul></ul><ul><li>Vizsgálati módszer: </li></ul><ul><ul><li>a PMCSQ-2 kérdőív első hazai változata </li></ul></ul><ul><ul><li>interjú a kitöltéssel kapcsolatban (N=55) </li></ul></ul><ul><li>Adatfeldolgozás: </li></ul><ul><ul><li>SPSS 16.0 program segítségével </li></ul></ul>
  9. 9. Módszerek- tesztvizsgálat <ul><li>A vizsgálati minta: </li></ul><ul><ul><li>nem valószínűségi mintavételi eljárás </li></ul></ul><ul><ul><li>bajai középiskolás tanulók (N=917) </li></ul></ul><ul><ul><li>464 fő (50,6 %) sportol, 352 fő (38,4 %) sportolt és 101 fő (11%) nem sportolt </li></ul></ul><ul><ul><li>499 férfi (54,5%) és 418 nő (45,5%) </li></ul></ul><ul><li>Vizsgálati módszer: </li></ul><ul><ul><li>a PMCSQ-2 kérdőív javított változata </li></ul></ul><ul><li>Adatfeldolgozás: </li></ul><ul><ul><li>SPSS 16.0 program segítségével </li></ul></ul><ul><ul><li>leíró és matematikai statisztikai elemzés </li></ul></ul>100 917 Összesen 37,3 16,10±1,08 342 III. Béla 21,6 15,84±1,17 198 St. László 21,8 16,39±1,18 200 Bereczky 19,3 16,97±1,41 177 Jelky % életkor (átlag/szórás) N Teljes minta Iskola
  10. 10. Eredmények A fő- és alskálák belső konzisztencia vizsgálata (N=917) 3,11±0,8 0,7 Csapaton belüli rivalizálás 2,61±0,87 0,81 Egyenlőtlen elismerés 2,21±0,68 0,66 Hibázástól, büntetéstől való félelem 2,64±0,61 0,82 Ego 4,05±0,61 0,72 Fejlődésre törekvés 3,86±0,68 0,63 Csapaton belüli fontos szerep 3,96±0,81 0,77 Kooperatív tanulás 3,96±0,59 0,85 Task Átlag/szórás α Al- és főskálák
  11. 11. Eredmények A fő- és alskálák vizsgálata (N=816) 3,15±0,82 0,45 3,04±0,80 0,40 Csapaton belüli rivalizálás 2,80±0,83 * 0,79 2,43±0,86 * 0,81 Egyenlőtlen elismerés 2,29±0,65 * 0,60 2,13±0,71 * 0,67 Hibázástól, büntetéstől való félelem 2,75±0,59 * 0,80 2,53±0,63 * 0,84 Ego 3,97±0,60 * 0,75 4,13±0,61 * 0,77 Fejlődésre törekvés 3,78±0,65 * 0,59 3,90±0,72 * 0,66 Csapaton belüli fontos szerep 3,79±0,78 * 0,73 4,10±0,81 * 0,79 Kooperatív tanulás 3,86±0,55 * 0,84 4,05±0,60 * 0,86 Task Átlag/szórás α Átlag/szórás α Sportolt Sportol Al- és főskálák
  12. 12. Eredmények A fő- és alskálák vizsgálata (N=917) 3,10±0,84 0,56 3,12±0,77 0,33 Csapaton belüli rivalizálás 2,60±0,92 0,84 2,63±0,82 0,77 Egyenlőtlen elismerés 2,10±0,67 0,66 2,30±0,68 0,62 Hibázástól, büntetéstől való félelem 2,61±0,64 0,70 2,68±0,59 0,67 Ego 4,16±0,53 * 0,70 3,96±0,66 * 0,78 Fejlődésre törekvés 3,89±0,65 0,60 3,84±0,71 0,65 Csapaton belüli fontos szerep 4,01±0,81 0,79 3,91±0,80 0,75 Kooperatív tanulás 4,02±0,55 * 0,75 3,92±0,61 * 0,79 Task Átlag/szórás α Átlag/szórás α Nő Férfi Nem Al- és főskálák
  13. 13. Eredmények A fő- és alskálák belső konzisztencia vizsgálata (N=816) 3,03 ±0,83 * 0,44 3,15 ±0,79 * 0,40 Csapaton belüli rivalizálás 2,49 ±0,83 * 0,79 2,67 ±0,88 * 0,81 Egyenlőtlen elismerés 2,09 ±0,72 * 0,75 2,30 ±0,66 * 0,59 Hibázástól, büntetéstől való félelem 2,53 ±0,62 * 0,82 2,71 ±0,61 * 0,82 Ego 4,01 ±0,66 0,75 4,08 ±0,58 0,69 Fejlődésre törekvés 3,70 ±0,77 0,69 3,96 ±0,60 0,55 Csapaton belüli fontos szerep 3,89 ±0,84 * 0,77 4,01 ±0,79 * 0,77 Kooperatív tanulás 3,89 ±0,62 * 0,86 4,02 ±0,56 * 0,85 Task Átlag/szórás α Átlag/szórás α Egyéni sport Csapatsport Al- és főskálák
  14. 14. Eredmények A fő- és alskálák vizsgálata (N=816) 3,00±0,88 3,06±0,78 3,15±0,83 3,16±0,76 Csapaton belüli rivalizálás 2,41±0,82 2,56±0,84 2,69±0,96 2,67±0,81 Egyenlőtlen elismerés 1,98±0,68 * 2,19±0,75 * 2,19±0,66 * 2,38±0,64 * Hibázástól, büntetéstől való félelem 2,47±0,60 2,59±0,63 2,68±0,66 2,73±0,56 Ego 4,10±0,62 * 3,91±0,69 * 4,20±0,46 * 3,99±0,64 * Fejlődésre törekvés 3,78±0,72 3,62±0,81 3,96±0,59 3,96±0,62 Csapaton belüli fontos szerep 3,92±0,82 3,86±0,86 4,11±0,79 * 3,93±0,77 * Kooperatív tanulás 3,94±0,59 3,83±0,65 4,09±0,52 3,96±0,58 Task Átlag/szórás Átlag/szórás Átlag/szórás Átlag/szórás Nő Férfi Nő Férfi Egyéni sport Csapatsport Al- és főskálák
  15. 15. Összefoglalás <ul><li>eredményeink alapján elmondható, hogy a PMCSQ-2 kérdőív magyar változata alkalmas a motivációs irányultság vizsgálatára </li></ul><ul><li>a jelenleg is sportoló tanulók esetében szignifikánsan magasabb a Task- orientáció értéke, mint a sportot már abbahagyó tanulóknál, ahol az Ego-orientáció értéke szignifikánsan magasabb </li></ul><ul><li>a nemek tekintetében a nők Task-orientációs értéke szignifikánsan magasabb, mint a férfiaké </li></ul><ul><li>a csapatsportolók esetében, mind a Task-orientáció, mind az Ego-orientáció értéke szignifikánsan magasabb, mint az egyéni sportolóknál </li></ul>
  16. 16. Konklúzió, ajánlás <ul><li>A kérdőív alkalmas a sport egyéb szegmenseiben is a motivációs irányultság vizsgálatára, ezáltal célszerű mind az élsportban, mind az utánpótlás-nevelés rendszerében bevezetni. </li></ul><ul><li>A kiértékelt és feldolgozott adatok segítségével a kiválasztási és tehetséggondozási rendszer kiegészítő elemévé válhat. </li></ul><ul><li>A sportban dolgozó szakembereknek segítséget nyújthat a pszichés faktorok felmérésére. </li></ul><ul><li>A Task és az Ego orientáció felmérésével hatékonyabbá tehető a felkészítés, hiszen a motivációs környezet befolyásolja a teljesítményt (Duda, 1998). </li></ul>
  17. 17. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

×