Drogok Illegitim droghasználat: tünettan és intervenciók   Neurosciences   Rácz József
A genetikai hatások diverz hozzájárulása a droghasználat elkezdéséhez, az abúzushoz és az addikcióhoz. Az impulzivitás és ...
Addikciós elméletek  (Ikemoto, 2007) <ul><li>Anhedónia-elmélet  (Wise, 1982-ig megy vissza,  I-RISA ): </li></ul><ul><li>D...
3.  Anergia-elmélet  (Salamone és mtsai) Nacc DA szükséges az instrumentális feladatvégrehajtáshoz ventromediális striatál...
6.  Hedonisztikus homeosztatikus szabályozás  (Koob és Moal): droghatás = jutalmazórendszer hipofunkciója drog  jutalmazór...
Goldstein és Volkow, 2002
 
 
 
 
Az idegrendszer molekuláris biológiája <ul><li>1. Az ingeranyagok szerkezete, és hatásuk a központi idegrendszerben </li><...
<ul><li>2. A receptorok szerkezete és hatásmechanizmusa </li></ul><ul><li>A receptorhatáshoz kötődő enzim az adenilcikláz....
<ul><li>4. A receptorokra ható drogok </li></ul><ul><li>a.  ópiátok </li></ul><ul><li>Mű altípus: fájdalomcsillapító és eu...
<ul><li>b.  kannabisz </li></ul><ul><li>Kannabiszreceptorok: Gi/o fehérjéhez kötött recep­to­rok: CB1 és CB2.  </li></ul><...
<ul><li>5. Az ingeranyagok transzportereire ható drogok </li></ul><ul><li>a.  Kokain </li></ul><ul><li>A dopamin transzpor...
<ul><li>A receptorok deszenzitizálása és következményei, védekezési mechanizmusok és terápia </li></ul><ul><li>a.  Toleran...
 
 
 
 
 
 
Buprenorfin: parciális agonista
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Localization of THC binding sites   THC binding to THC receptors in the nucleus accumbens: increased dopamine release   Ka...
(Heroin) and Marijuana (THC) -  Continued Increased cAMP produced in post-synaptic cell   Summary; opiate binding in nucle...
 
 
 
 
 
 
A limbikus rendszer
 
 
 
A limbikus rendszer útvonalai
A drogok támadáspontjai
A jutalmazó rendszer neuro-transzmitterei
Reinforcement: Neurochemical systems Copyright Alcohol Medical Scholars Program Enkephalin Inhibitory Neuron  REWARD Gluta...
Különböző drogok hatása a dopamin transzmisszióra
Marsden, 2006
A mezolimbikokortikális rendszer
Az addikciókban szerepet játszó három neurális hurok
Kelley és Berridge, 2002 A jutalmazó rendszer és a jutalom-függő tanulás
Sejtszinten…
 
Berridge és Robinson, 2003 A „liking” és a „wanting” neurális hurokrendszerei
A természetes jutalmazórendszer szerepe a drogok hatásában <ul><li>A természetes jutalmazórendszer működésének fokozása: h...
Affektív dinamika
Affektív dinamika: diszfória
Affektív dinamika: hosszú táv
Affektív dinamika és pozitív – negatív megerősítés
Az addikciókban érintett neurális rendszerek
Carlezon , Duman és Nestler, 2006 Stressz, dopamin- és opiát- rendszerek
A stressz és az endogén opiát-rendszer
A dopamin predikciós hibajel lehetséges hatása a striatum neurotranszmissziójára.  Az X egymagában álló domanin axon szina...
A CREB szerepe a gén-kapcsolt homeosztatikus neuroadaptációban
A CREB reguláció Neuro- transzmitterek Membrán receptorok Intracelluláris jelző kaszkád CREB foszforiláció Gén transzkripc...
Evoniuk, 2003
A CREB funkciói a neuroanatómiai elhelyezkedés szerint
Opiátok  és kannabinoidok (a táplálkozásban)
Egerton és mtsai, 2006 A kannabonoidok hatása a PFC-ben
CART: kokain-és-amfetamin-által-regulált transzkript és a dopamin-rendszer kapcsolata
Összefoglalás opiát tolerancia: cAMP upregulation  Nestler, 2004
Opiátok és a CREB
Az addikciók fő neurális hurokrendszerei
A CREB regulációja
A CREB és a ∆FosB: a lehetséges gén-expresszió?
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

drogok és neurosciences

1,269 views

Published on

A pszichoaktív anyagok (drogok) agyi hatásmechanizmusai az idegtudományok alapján (neurosciences) - 2007-es előadás.

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,269
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
10
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • Brain regions and neuronal pathways
  • The synapse and synaptic neurotransmission
  • Dopamine neurotransmission and modulation by endogenous opiates
  • The reward pathway
  • Activation of the reward pathway by an electrical stimulus
  • .
  • Localization of opiate binding sites within the brain and spinal cord
  • Morphine binding within the reward pathway
  • Opiates binding to opiate receptors in the nucleus accumbens: increased dopamine release
  • Brain regions mediating the development of morphine tolerance
  • Brain regions mediating the development of morphine dependence
  • Addiction vs. dependence
  • Localization of cocaine &amp;quot;binding sites”
  • Dopamine binding to receptors and uptake pumps in the nucleus accumbens; the action of cocaine
  • Cocaine dependence and activation of the reward pathway
  • Summary; addictive drugs activate the reward system via increasing dopamine neurotransmission
  • Alcohol: Neurochemical systems This is a diagram of a dopamine neuron (in yellow) originating in the VTA and projecting into the nucleus accumbens. These dopamine neurons are regulated by a variety of neurotransmitter systems: -excitatory NMDA systems (red) -inhibitory GABA neurons (green) -opioid neurons and receptors (blue) Alcohol is postulated to act by facilitating GABA-A function, by interacting with the GABA-A receptor, but at a site different from the GABA binding site or the benzodiazepine binding site. This leads to the activation of the VTA dopamine neuron.
  • drogok és neurosciences

    1. 1. Drogok Illegitim droghasználat: tünettan és intervenciók Neurosciences Rácz József
    2. 2. A genetikai hatások diverz hozzájárulása a droghasználat elkezdéséhez, az abúzushoz és az addikcióhoz. Az impulzivitás és a kockázatvállalás hozzájárul a droghasználat kezdéséhez és a rendszeres használatba történő progressziójához. Ezek a személyiségbeli tényezők kisebb szerepet játszanak az addikció és a relepszus kialakulásában, miután lényeges változások történtek az agyban, aminek az oka a drog krónikus expozíciója. Ez a két személyiségváltozó, a komorbiditás és a stressz reaktivitás (fent) és a három jelzett terület (lent) közrehat az addikcióhoz vezető progresszióban. * Élettartamon keresztül vagy a korai gyermekkorban.
    3. 3. Addikciós elméletek (Ikemoto, 2007) <ul><li>Anhedónia-elmélet (Wise, 1982-ig megy vissza, I-RISA ): </li></ul><ul><li>DA blokád A jutalmak „élvezetét” megszűntette </li></ul><ul><li>De: 1. az élvezet nem feltétlenül irányítja az állati viselkedést (mi az, hogy „élvezet”?) </li></ul><ul><li>2. a DA csak az élvezet bizonyos formáiban kap szerepet (a jutalom-keresés sérül, de a jutalom-elfogyasztás nem) </li></ul><ul><li>3. élvezet = a jutalom anticipációja (DA) (Darwin) </li></ul><ul><li>mezo-ventromediális striatális DA rendszer </li></ul><ul><li>2. Pszichomotoros stimuláns elmélet és a jutalom – arousal homológiája (Wise és Bozarth, 1987-ig megy vissza): </li></ul><ul><li>megerősítés motoros stimulációs hatás </li></ul><ul><li>1. disszociáció a fogyasztás (nem kell DA) és a keresés/megszerzés (DA) között </li></ul><ul><li>2. DA nem kell a S - Outcome tanuláshoz </li></ul><ul><li>(kapcsolat környezeti ingerek és a morfin affektív hatásai között) </li></ul><ul><li>3. a jutalom és az arousal disszociálhat </li></ul>
    4. 4. 3. Anergia-elmélet (Salamone és mtsai) Nacc DA szükséges az instrumentális feladatvégrehajtáshoz ventromediális striatális DA rendszer szerepe az akciós- arousal-ban – részleges szerep 4. Appetitív motiváció (wanting) vs. Konszummációs motiváció (liking) (Craig, Konorski, Berridge és Robinson) Nacc DA az incentív tanulásban játszik jelentős szerepet DA nő – az ingerek incentív értéke nő a konszummációs fázisban; DA az incentív tanulásban (S – Otcome, A – Action tanulás) 5. Incentív jelentős inger (salience) és incentív szenzitizációs elmélet : (Robinson és Berridge, Goldstein és Volkow: I-RISA ): droghatás = jutalmazórendszer hiperfunkciója drog-inger hogyan válik excesszív motivációvá (striatális DA hatására), ami kényszeres droghatáshoz vezet Nacc-kapcsolat agyi rendszerek hiperszenzitívvé válnak a speciális droghatásokra és drog-asszociált ingerekre patológiás „wanting” (DA) („liking”: nem kell DA)
    5. 5. 6. Hedonisztikus homeosztatikus szabályozás (Koob és Moal): droghatás = jutalmazórendszer hipofunkciója drog jutalmazórendszer krónikus deviációja, diszregulációja – mezo-ventromediális striatális DA rendszer hipoaktivitása negatív hangulati állapot drogozás nő („öngyógyítás”)
    6. 6. Goldstein és Volkow, 2002
    7. 11. Az idegrendszer molekuláris biológiája <ul><li>1. Az ingeranyagok szerkezete, és hatásuk a központi idegrendszerben </li></ul><ul><li>a. Biogén aminok : acetilkolin (kolinerg paraszimpatikus), adrenalin (adrenerg szimpatikus), noradrenalin és dopamin (szimpatomimetikus anyagok), hisztamin és szerotonin. </li></ul><ul><li>b. Aminosavak: glutaminsav, az aszparaginsav, a glicin és a gamma-aminovajsav (GAV vagy GABA). Az előző három izgató, míg az utóbbi gátló hatást fejt ki. </li></ul><ul><li>c. Peptidek: a fájdalom- és örömközpon­tokra kifejtett hatásúak: enkefalinok, endorfinok, P anyag és neurokininek. </li></ul><ul><li>d. Zsírsavak: anandamidok és vanilloidok (öröm-, illetve a fájdalomközpontok). </li></ul>
    8. 12. <ul><li>2. A receptorok szerkezete és hatásmechanizmusa </li></ul><ul><li>A receptorhatáshoz kötődő enzim az adenilcikláz. A receptor és az adenilcikláz között </li></ul><ul><li>még egy vegyület, a guaninnukleotidához kötött G-fehérje foglal helyet, amelynek </li></ul><ul><li>guanozin­trifoszfatáz enzim aktivitása van. </li></ul><ul><li>A receptorokhoz kötődő biogén aminok ezt az enzimet aktiválják: adenilcikláz </li></ul><ul><li>adenozintri­foszfátból ciklikus adenozinmonofoszfátot szintetizál. </li></ul><ul><li>a. Az ioncsatornához kötött receptorok: a kationcsatornához kötött nikotinos acetilkolin-receptor, az NMDA-receptor és a szerotonin 5-HT3-receptor, valamint a klorid­csatornához kötött GAV- és glicinreceptorok. </li></ul><ul><li>b. A G-fehérjéhez kapcsolt receptorok közül az acetilkolin muszkarinos receptorai, a noradrenalinnal és adrenalinnal reagáló alfa- és bétaadrenerg-receptorok, a dopaminhoz kötött dopaminreceptorok , a szerotoninreceptorok, a hisztamin-receptorok, a metabotrop </li></ul><ul><li>glutaminsavreceptorok, és a peptidekkel aktiválható receptorokon keresztül ható drogok. </li></ul><ul><li>Ide tartoznak az ópiát- és a neurokinin-receptorok, a zsírsav származékokra ható receptorok közül az anandamiddal aktiválható kannabisz-receptorok . </li></ul><ul><li>A G-fehérjéhez kapcsolt receptorok: extracelluláris N-terminális és sejten belüli C-terminális </li></ul><ul><li>aminosavat tartalmaznak. Az N-terminális régióban találhatók a glikozilálásért felelős, míg a C </li></ul><ul><li>terminálisban a deszenzitizálásért felelős aminosavak. </li></ul><ul><li>3. A transzporterek hatásmechanizmusa </li></ul><ul><li>Aktív felvétel: noradrenalinnal, szerotoninnal és dopaminnal. A monoaminok enzimatikus </li></ul><ul><li>lebontása és diffuziója mellett az aktív felvétel játszik döntő szerepet az anyagcseréjükben. </li></ul>
    9. 13. <ul><li>4. A receptorokra ható drogok </li></ul><ul><li>a. ópiátok </li></ul><ul><li>Mű altípus: fájdalomcsillapító és euforizáló hatás. A mor­fin a gerincvelői támadásponton kívül elsősorban a </li></ul><ul><li>fájdalom agykérgitudatosítását gátolja. </li></ul><ul><li>Delta- és kappa-ópiátreceptor altípusok: endogén ligandjaik: a mű és delta altípusoknak a metionin-enkefalin és </li></ul><ul><li>a leucin enkefalin, míg a kappa altípusnak a dinorfin . A k appa-receptorok ligandjai eufória helyett diszfóriát </li></ul><ul><li>okoznak. </li></ul><ul><li>A fokozott tréningek miatt pl. a béta-endorfin koncentrációja megnőhet, ami eufóriát (runner’s high) és </li></ul><ul><li>toleranciát okozhat, de ezt a hatást naloxon és naltrexon ópiát antagonistákkal nem sikerült kivédeni, ezért ez </li></ul><ul><li>nem tekinthető klasszikus ópiáthatásnak. </li></ul><ul><li>Az ópiátreceptorok az alfa-Gi/o-n ke­resztül fejtik ki hatásukat, ami az adenilát­ciklázt gátolja, molekuláris </li></ul><ul><li>szinten ez hozható összefüggésbe az ópiátok fájdalomcsök­kentő hatásával. </li></ul>
    10. 14. <ul><li>b. kannabisz </li></ul><ul><li>Kannabiszreceptorok: Gi/o fehérjéhez kötött recep­to­rok: CB1 és CB2. </li></ul><ul><li>CB1: a központi idegrendszerben, CB2 perifériásan helyezkedik el, és az immunitásban játszik szerepet. </li></ul><ul><li>Természetes ligandjaik az endocanna­binoidok: az anandamid , az N-arachidonoildopamin és a 2 </li></ul><ul><li>arachidonoilglicerol. A kannabisz agonisták hatására bizonyos Ca ioncsatornák záródnak és K ioncsatornák </li></ul><ul><li>nyílnak meg. Ez gátolja a GAV felszabadulását a hippokampuszban, és a glutaminsavét a striatumban. A </li></ul><ul><li>kannabiszreceptoroknak szelektív antagonistái: a CB1-nek a rimonaban és a CB2-nek az SR 144528. A </li></ul><ul><li>kannabiszok hatása némileg az ópiátokra emlékeztet, de annál valamivel gyengébb. Fájdalomcsillapító és </li></ul><ul><li>euforikus, vagy szedatív és memóriacsökkentő hatását régóta ismerték és rákos betegeknél használták, bizonyos </li></ul><ul><li>származékait AIDS-esek étvágygerjesztőjeként, valamint izomgörcsök oldására adták. </li></ul><ul><li>c. LSD </li></ul><ul><li>Szerotonin antagonista. A preszinaptikus 5-hidroxitriptamin2 receptorokon keresztül gátolja a </li></ul><ul><li>szerotonin felszabadulását, és így fokozza a szerotonin koncentrációt az idegsejtekben. </li></ul><ul><li>A nikotin a nikotinos ioncsa­tornához kötött acetilkolin-receptorok agonistája. E receptorok az idegdúcokban, a </li></ul><ul><li>harántcsíkolt izom idegvégződéseiben és a központi idegrendszerben fordulnak elő. A nikotin ezeket a </li></ul><ul><li>receptorokat kis adagban izgatja, majd később bénítja. A nikotinos acetilkolin-receptorok izgatása a Ca ionok </li></ul><ul><li>permeabilitás fokozásán keresztül többek között noradrenalint és dopamint szabadítanak fel (a felszabaduló </li></ul><ul><li>dopamin az agyi öröm- vagy jutalmazóközpontokban hat). </li></ul>
    11. 15. <ul><li>5. Az ingeranyagok transzportereire ható drogok </li></ul><ul><li>a. Kokain </li></ul><ul><li>A dopamin transzporter gátlásával a központi idegrendszer jutalmazó központjaiban a dopaminszint </li></ul><ul><li>megemelkedik, ami erős eufóriát okoz. Azonban dopamin transzportergén-kiütéses egereken a kokainhatás nem </li></ul><ul><li>szűnt meg teljesen, csak ha a szerotonin transzportergénjét is kiütötték, viszont a noradrenalin és szerotonin </li></ul><ul><li>transzportergén együttes kiütése fokozta a hatást. A kokain a transzporterfelvétel gátlása mellett még fokozza a </li></ul><ul><li>transzporter sejtmembránhoz való vándorlását és kötődését, ezáltal mintegy kompenzálva a gátlást. A krónikus </li></ul><ul><li>kokainszedés a dendrittüskék proliferációját is okozza az accumbens magban. A metabotrop glutamát 5-típusú </li></ul><ul><li>receptor kiütésével pedig egereken megszüntették a kokainaddikciót. </li></ul><ul><li>b. Amfetamin és származékai </li></ul><ul><li>Az amfetamin (alfa-metilfenetilamin) és származékai a szimpatomimetikus anyagok sorába tartoznak: a </li></ul><ul><li>dopaminerg és az adrenerg hatások erős fokozását okozzák. A kokainhoz hasonlóan beépülnek az </li></ul><ul><li>idegsejtekbe, fokozzák a szimpatomimetikus katekolaminok felszabadulását, izgatják a receptorokat, gátolják </li></ul><ul><li>a lebontásért felelős monoaminooxidáz enzim aktivitását és a katekolaminok újrafelvételét a transzportereken </li></ul><ul><li>keresztül. Az amfetaminok azonban a kokainhoz hasonló központi izgató hatás mellett még a dopaminerg- </li></ul><ul><li>receptorok és szerotoninerg neuronok és pályák degenerációjához is vezetnek krónikus használat után, </li></ul><ul><li>ezenkívül csökkentik a szervezet immunválaszát. </li></ul>
    12. 16. <ul><li>A receptorok deszenzitizálása és következményei, védekezési mechanizmusok és terápia </li></ul><ul><li>a. Tolerancia </li></ul><ul><li>Ennek oka a receptorok deszenzitizálása: leggyorsabb a receptorok hidroxil csoportot tartalmazó </li></ul><ul><li>aminosavainak, a szerinnek és treoninnak foszforilálása és a G-fehérjékről való lekapcsolódása. </li></ul><ul><li>Lassabb folyamat a receptorok lefűződése a membránról és a sejtbe való bevándorlása (internalizáció), majd a </li></ul><ul><li>lizozómákba és a proteozomákba való felvétele és lebontása. A fentieken kívül más reguláló fehérjék is </li></ul><ul><li>befolyásolják a deszenzitizációt. </li></ul><ul><li>A receptorok így védekeznek a túl erős ingerekkel szemben. Az endogén keletkező </li></ul><ul><li>ingeranyagokkal szemben azért nem alakul ki tolerancia, mert ezek hamarabb ledisszociálnak a receptorról, és a </li></ul><ul><li>bontóenzimek eltávolítják, vagy a transzporterek révén visszakerülnek az idegsejtekbe. Az antagonistákkal </li></ul><ul><li>szemben szintén nem alakul ki tolerancia. </li></ul><ul><li>b. Dependencia </li></ul><ul><li>Vegetatív tünetek: az állandó drogfogyasztás miatt a receptor második hírvivő rendszere, az adenilcikláz aktivitása </li></ul><ul><li>csökken, amit a szervezet fokozott szintézissel igyekszik kompenzálni. A drogmegvonásnál az addig legátolt aktivitás </li></ul><ul><li>hirtelen megnő, és ez eredményezi a kellemetlen tüneteket (cAMP upreguláció). </li></ul><ul><li>Lelki függőség : a jutalomközpontokban lévő dopamin felszaporodása váltja ki az örömérzést, illetve az eufóriát. Ha </li></ul><ul><li>patkányokban ezt az idegközpontot elektromosan ingerlik úgy, hogy saját maguk is tudják folytatni az ingerlést egy kar </li></ul><ul><li>lenyomásával, nem érdekelte őket sem az evés, sem az ivás. Míg az élelem vagy szex 50-100 százalékkal növelik az </li></ul><ul><li>örömközpont dopaminszintjét, addig a kokain vagy amfetamin ezerszeresére növeli azt. Ha az illető a mesterségesen </li></ul><ul><li>fokozott dopaminszintekhez hozzászokik , akkor már a saját endogén transzmitterei nem képesek a korábbi hatásukat </li></ul><ul><li>kiváltani, mivel a receptorok az erős ingerektől elvesztették érzékenységüket, deszenzitizálódtak. Így válnak a krónikus </li></ul><ul><li>drogfogyasztók szenvedélyük rabjává, anélkül, hogy ki tudnának elégülni. </li></ul><ul><li>Wollemann, 2004 </li></ul>
    13. 23. Buprenorfin: parciális agonista
    14. 37. Localization of THC binding sites THC binding to THC receptors in the nucleus accumbens: increased dopamine release Kannábisz
    15. 38. (Heroin) and Marijuana (THC) - Continued Increased cAMP produced in post-synaptic cell Summary; opiate binding in nucleus accumbens and activation of the reward pathway
    16. 45. A limbikus rendszer
    17. 49. A limbikus rendszer útvonalai
    18. 50. A drogok támadáspontjai
    19. 51. A jutalmazó rendszer neuro-transzmitterei
    20. 52. Reinforcement: Neurochemical systems Copyright Alcohol Medical Scholars Program Enkephalin Inhibitory Neuron REWARD Glutamate Excitatory Input Enkephalin or Dynorphin Inhibitory Neuron GABA Inhibitory Neuron GABA Inhibitory Feedback Dopamine Neuron GABA Neuron Ventral Tegmental Area (VTA) Nucleus Accumbens (NAc) Dopamine Receptors GABA-A Receptors Presynaptic Opioid Receptors (  ,  ?)  Opioid Receptors  Opioid Receptors
    21. 53. Különböző drogok hatása a dopamin transzmisszióra
    22. 54. Marsden, 2006
    23. 55. A mezolimbikokortikális rendszer
    24. 56. Az addikciókban szerepet játszó három neurális hurok
    25. 57. Kelley és Berridge, 2002 A jutalmazó rendszer és a jutalom-függő tanulás
    26. 58. Sejtszinten…
    27. 60. Berridge és Robinson, 2003 A „liking” és a „wanting” neurális hurokrendszerei
    28. 61. A természetes jutalmazórendszer szerepe a drogok hatásában <ul><li>A természetes jutalmazórendszer működésének fokozása: hedónia, pozitív megerősítés </li></ul><ul><li>Kompulzív viselkedés: </li></ul><ul><li>a drog kiemelkedően incentív jellegére történő szenzitizáció, </li></ul><ul><li>a „wanting” kizárólagossá válása, </li></ul><ul><li>erős S - R kapcsolat </li></ul><ul><li>3. Új folyamatok jelentkezése: averzív elvonási állapotok </li></ul><ul><li>(a normál jutalmazórendszer működésének „fordítottja”) </li></ul><ul><li>Kelley és Berridge, 2002 </li></ul>
    29. 62. Affektív dinamika
    30. 63. Affektív dinamika: diszfória
    31. 64. Affektív dinamika: hosszú táv
    32. 65. Affektív dinamika és pozitív – negatív megerősítés
    33. 66. Az addikciókban érintett neurális rendszerek
    34. 67. Carlezon , Duman és Nestler, 2006 Stressz, dopamin- és opiát- rendszerek
    35. 68. A stressz és az endogén opiát-rendszer
    36. 69. A dopamin predikciós hibajel lehetséges hatása a striatum neurotranszmissziójára. Az X egymagában álló domanin axon szinaptikus inputjai és a két, A és B, kortikális axon kapcsolódnak a tipikus középső striatális neuron I tüskéivel. A kortikostriatális transzmissziót módosítja az X-ből érkező dopamin input, mely X diszkrimináció nélküli kapcsolatban áll dendrit tüskék töveivel, melyek szintén kapcsolatban vannak az A és a b specifikus kortikus inputokkal. A példában az A-ból (és nem a B-ből) érkező input aktív ugyanabban az időben, amikor az X dopamin neuron (satírozott terület) követ egy jutalom-függő jelenséget. Ez az A I transzmisszió változásához vezet, de a B I transzmissziót változatlanul hagyja a tanulási szabálynak megfelelően: ∆ ώ = εrio ώ: szinaptikus súly, ε: tanulási konstans, r: megerősítő predikciós hiba I: input aktiváció, o: output aktiváció Hasonló szinaptikus organizáció létezik a cerebrális kortexbe történő dopamin projekciókkal. Mégsem minden a dopamin?
    37. 70. A CREB szerepe a gén-kapcsolt homeosztatikus neuroadaptációban
    38. 71. A CREB reguláció Neuro- transzmitterek Membrán receptorok Intracelluláris jelző kaszkád CREB foszforiláció Gén transzkripció Pl. dinorfin
    39. 72. Evoniuk, 2003
    40. 73. A CREB funkciói a neuroanatómiai elhelyezkedés szerint
    41. 74. Opiátok és kannabinoidok (a táplálkozásban)
    42. 75. Egerton és mtsai, 2006 A kannabonoidok hatása a PFC-ben
    43. 76. CART: kokain-és-amfetamin-által-regulált transzkript és a dopamin-rendszer kapcsolata
    44. 77. Összefoglalás opiát tolerancia: cAMP upregulation Nestler, 2004
    45. 78. Opiátok és a CREB
    46. 79. Az addikciók fő neurális hurokrendszerei
    47. 80. A CREB regulációja
    48. 81. A CREB és a ∆FosB: a lehetséges gén-expresszió?

    ×