RACSKO RÉKA
Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet
A személyes tanulási terek
és az interakcióelemzés elméle...
"Most egy olyan világban élünk, amelyben a mai munkahelyek
fele nem létezett 25 évvel ezelőtt.
Hogyan készítsük fel a tanu...
"Az oktatás ezer éves
iparág, amelynek jövője
a gyökeres változtatás
lesz.
Úgy kell megszervezni
az új oktatási
ökosziszté...
ELMÉLETI HÁTTÉR
.
Tanulási környezetek jellemzése
„A tanulási környezet azt a gondolatilag egységes,
határozott elméleti alapokon nyugvó, a ...
Oktatási környezetek
oktatási
környezetek
Hálózattal
támogatott
kontakt
tevékenység
Online oktatási
környezet
Virtuális
ok...
Az elektronikus tanulási környezetek
fogalmi meghatározása I.
1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási...
Az elektronikus tanulási környezetek
fogalmi meghatározása II.
3.. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai –
virtuá...
Az elektronikus tanulási környezetek
fogalmi meghatározása III.
5. Az elektronikus tanulási környezeteket gyakran digitáli...
A 21. századi tanulás keretrendszere a tanulói
kimenetre és a támogatási rendszerre
fókuszálva
Personal Learning Environment
Személyes tanulási terek
„…a számítógéppel segített tanítás és tanulás új modelljeinek
egyik...
A BYOD-modell
http://cdn1.itpro.co.uk/sites/itpro/files/styles/gallery_wide/public/byod.jpg?itok=rCiLLGXo
http://www.workp...
A hozzáférés 1:1 modellje
Az 1:1 modell részei (Saját fordítás)
Forrás: http://www.teachthought.com/wp-content/uploads/201...
Az R2D2 modell
Az újragondolt modell kulcselemei
1. Kommunikáció és
eszközhasználat
2. Tevékenység és
viselkedés
3. Értékteremtés és
prod...
Kommunikáció és
eszközhasználat
digitális
kommunikáció
digitális hozzáférés
digitális
eszközhasználat
Tevékenység és visel...
A VIDEÓS INTERAKCIÓ-
ELEMZÉS ELMÉLETI
BEMUTATÁSA
.
viselkedéskutatás
(csecsemő-, anyai,-
táplálási, álltai és
verbális viselkedés
27%
orvostudomány (orvosi
kéz)
20%
terápiák...
A Noldus Observer XT bemutatása
A videós interakció-elemzés hátteréről
.
"IKT a tudás és tanulás világában – humán
teljesítménytechnológiai (Human
Performance Technology) kutatások és
képzésfej...
.
"IKT a tudás és tanulás világában – humán
teljesítménytechnológiai (Human
Performance Technology) kutatások és
képzésfej...
.
"IKT a tudás és tanulás világában – humán
teljesítménytechnológiai (Human
Performance Technology) kutatások és
képzésfej...
.
"IKT a tudás és tanulás világában – humán
teljesítménytechnológiai (Human
Performance Technology) kutatások és
képzésfej...
.
"IKT a tudás és tanulás világában – humán
teljesítménytechnológiai (Human
Performance Technology) kutatások és
képzésfej...
Konklúzió: a kreatív
médiahasználat produktumai• .
http://tiny.cc/digisuli
Egri csillagokDigiSuli
http://tiny.cc/egri_csil...
"[...]A 21. században nem az az
analfabéta, aki nem tud írni és
olvasni, hanem aki nem tud
tanulni, szelektálni és újra
ta...
Felhasznált irodalom
• Fisher R. 2002. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.
• N...
Köszönöm a figyelmet!
Gulyás Enikő-Nagyné Klujber Márta-Racsko Réka (2015):
A táblagépes osztálytermi munka elemzésének le...
Racsko Réka: A személyes tanulási terek és az  interakcióelemzés elméleti háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban. XXI...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Racsko Réka: A személyes tanulási terek és az  interakcióelemzés elméleti háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban. XXI. Multimédia az oktatásban” konferencia Szabadka, 2015. május 22-23.

525 views

Published on

XXI. Multimédia az oktatásban” konferencia Szabadka, 2015. május 22-23.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
525
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
143
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • Oktatási környezetek
    Az oktatási környezetek funkcionális felosztását látjuk a következő felsorolásban (Ollé, 2013).

    Kontakt oktatási környezet: Tanár és diák egy időben, egy helyen tartózkodik. Ha valaki elhagyja a termet, a folyamat megszakad. Intézményesült viselkedési formák érvényesülnek. Látható, hogy így a folyamat és a tartalom zárt környezetben alakul ki. Használnak technológiát (pl.: interaktív tábla, digitális taneszköz és tananyag, saját eszközök), de nem csatlakoznak hálózatra. Elsősorban személyes kontaktra épül, fontosak a verbális és nonverbális elemek.
    Hálózattal támogatott kontakt tevékenység: Internet és Intranet használata kontakt oktatási környezetben. Az információk nem csak jöhetnek, hanem kifelé is lehet küldeni. A környezet nyitottá tehető, ez azonban csak ritkán valósul meg. A technológia konzerválja az oktatási kultúrát és a gyakorlatot. Akkor válna interaktívvá, ha nem csak a tanár használná a számítógépet, vagy interaktív táblát.
    Online oktatási környezet: Térben és időben azonos tevékenységet folytatnak a résztvevők egy bizonyos keretrendszerben. Továbbra is a kontakt beszélgetés a fontos, de már csatlakoznak a hálózatra, így „kinyílik” az osztályterem. Az Internet, mint kommunikációs csatorna jelenik meg. Javasolt az egyéni vagy saját eszköz használata, ezért fontos lenne, hogy számítógépterem helyett legyen minden teremben számítógép. Kontakt tevékenység helyett hang vagy mozgókép kommunikáció van. Interaktív, teljes mértékben naplózható, ami további hozzáférhetőséget jelent.
    Virtuális oktatási környezet: Ebben a környezetben mi és a környezetünk is 3D-ben jelenik meg. (Pl.: Second Life) Térfüggetlen, tehát bárhonnan tudunk csatlakozni. Szinkron kommunikáció jellemzi, mivel csak azokkal tudunk beszélni, akik szintén jelen vannak. Teljes multimédiahasználat: audió letöltések, böngészések, chat, fogalomtérkép, stb.
    Hibrid oktatási környezet: A fenti oktatási környezetek kombinációja.
    A tanulási környezet tehát nemcsak az intézmény fizikai környezetét jelenti, hanem magában foglalja az összes környezeti tényezőt (pl. együttműködő szereplőket, társas kapcsolatokat, tanulásszervezési formákat, taneszközöket, tantervi tartalmakat, értékeket stb.), melyek a tanulást, fejlődést támogatják. A tanulási környezet fogalmának előtérbe kerülése arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulás nem csupán kész tudásrendszerek transzfere, hanem a környezettel való interakciók során végbemenő folyamat (Komenczi, 2009).
    Brown (Brown, 1992) és Collins (Collins, 1990) a hatékony tanulási környezetet a következőképpen konceptualizálja: a hatékony tanulási környezet a tanulásban, gondolkodásban és problémamegoldásban való jártasságra irányuló diszpozíció kialakulását elősegítő oktatási környezet, amely képes az ehhez szükséges elsajátítási folyamatok életre hívására és fenntartására (Brown, 1992) (Collins, 1990).
    A tanulási környezetet érdemes tehát holisztikusan (nem részlegesen és redukcionistán) felfogni, vagyis minden releváns tanulói és tanári változót és ugyanakkor a környezet minden lényeges vonatkozását is figyelembe venni (De Corte, 2001).
    Ezért ebben az értelemben Komenczi elektronikus tanulási környezet fogalmával értünk egyet, aki gyűjtőfogalomként használva a terminológiát, az alábbiakat érti alatta: „olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek” (Komenczi, 2009, old.: 114).

    Az online tanulás tanulásmódszertani vonatkozásai közül az egyéni és/vagy csoportos tanulás problémakörét emeljük még ki. Halász Gábor szerint a jelenleg is zajló pedagógiai paradigmaváltás egyik legfontosabb elemét az egyéniesítés szóval lehet illetni. Véleménye szerint ugyanis a társadalmi igények, a tanítás technológiájának változásai, valamint az emberi tanulásról való tudásunk mintegy kikényszerítik a személyre szabott megoldások alkalmazására épülő tanítási gyakorlatot, amely igazodik „az egyes tanulók sajátos egyéni igényeihez” (Halász). A szerző ugyan átfogó és komplex értelemben használja a személyre szabott, egyénhez igazodó megoldások alkalmazását az oktatásban, mégis úgy érezzük, ez összecseng a PLE modelljével. A Personal Learning Environment, melyet „a számítógéppel segített tanítás és tanulás új modelljeinek egyikeként” emlegetnek, olyan személyes tanulási teret ír le, amelyben a tanuló a természetes tanulási környezetben szerzi meg az ismereteit, az önszabályozó tanulás módszereit felhasználva (erről részletesebb lásd: (Kárpáti, 2008) (Molnár, 2003).
  • A Noldus Observer XT elődjét Lucas Noldus fejlesztette ki 1989-ben[1], melyet darazsak élettani viselkedésének megfigyeléséhez alakított ki. Ez az eszköz egy általános célú segédprogram volt a viselkedés leírásához és elemzéséhez, és hamar felhívta még a pályán kívüliek figyelmét is a viselkedésvizsgáló szoftverfejlesztési vállalkozás kezdetére. A The Observer 1990-ben jelent meg, 2004-ben a Noldus Information Technology már hardvergyártóként debütált. Ezután fejlesztették ki az integrált rendszereket, hardvereket, szoftvereket és szolgáltatásait, komplett laborfelszerelést illetve többszobás (multi-room) kutatói létesítményeket kínáltak. 2011-ben egy kutatólabor is alakult, amelynek tíz tagjai vendég oktatókból, posztdoktori, doktori illetve mestertanulmányokat folytató hallgatókból áll.
    A Noldus Information Technology kínálatában az állati és emberi viselkedés elemzésére számos kiegészítő szoftver áll rendelkezésre. Az emberi viselkedés vizsgálatában a Noldus Observer XT program a viselkedés kódolására és elemzésére alkalmas. Emellett arckifejezések analizálására szolgál a FaceReader, a feltűnésmentes megfigyelésre pedig az Observation Lab alkalmas, míg lehetőség van szemkövető szoftver használatára is.
    A Noldus Observer XT a megfigyelési adatok összegyűjtésére, azok elemzésre és a kapott eredmények prezentálásra használható, egyszerre videókódoló és –elemző szoftver.
    A program a pszichológia, bűnügy és jog területén, a klinikai kutatásokban (orvos-beteg, nővér-gyermek kommunikáció) vizsgálatában, az oktatás vagy a gyógypedagógia területein (autizmuskutatásokban, vagy az életmódjavulás vizsgálatánál idős, illetve fogyatékos gyermekeknél) is felhasználásra került különféle kutatások alkalmával.[2]
     
    Az EBSCO adatbázisban található nemzetközi irodalmak alapján összeállított diagram szemlélteti azokat a korábbi kutatási irányokat, amelyekben a Noldus Observer XT (The Observer XT) használata előfordult 2010-2013 között. Leggyakrabban a különféle viselkedéskutatásokban használták a szoftvert, amelyekben a verbális viselkedés mellett (Oliveira—Pinho, 2013, Ruiz-Sancho—Frojan-Parga, 2013, Tafforin, 2013) az anya-gyermek kapcsolatát figyelték meg többek között a táplálás tekintetében (Reyna—Brown, 2012). A kutatások olyan rendellenességekre térnek ki, mint az autizmus, különböző mentális eltérések (tic-zavar), illetve a siketek oktatásnak kérdései. Nagy hangsúlyt kap ezek mellett a szoftverkutatás, illetve a számítógéppel összefüggő kognitív folyamatok vizsgálata a publikációk sorában.
    A hazai kutatások közül kiemelendő a szoftver alkalmazása az adatok feldolgozásában a Szegedi Tudományegyetem által végzett két vizsgálatban, melyeket a 2014-es pszichológiai nagygyűlésen mutattak be. Szokolszky Ágnes és Kékes Szabó Marietta vizsgálta otthoni körülmények között a fantáziajáték megjelenését és minőségét három-három autizmus spektrum zavarral rendelkező, valamint tipikus fejlődésű gyermekek esetében. Emellett a családszerkezet feltérképezéséhez készített a Kékes-Kőváry szerzőpáros videófelvételeket a családon belüli kommunikáció jellemzőinek vizsgálatához tipikus-, ideális- és konfliktushelyzetekben. Mindkét esetben a statisztikai elemzést az SPSS for Windows Evaluation Version 20.0 statisztikai programmal végezték.
    A program használatához egy vagy több videófelvétel párhuzamos elemzésére van lehetőség. A megfigyelés megkezdéséhez elemzési séma kialakítása (vagy licence hozzáférés függvényében a beépített sémák használata) szükséges. A beépített sémák a gyakori kutatási helyzetekhez szabottak (mint például az anya-gyermek interakció), így az ahhoz használható szempontrendszer elemeit tartalmazzák. A kutatási célokhoz igazított, saját készítésű séma részei a megfigyelni kívánt személy, vagy személyek (alany), azok viselkedésére vonatkozó jellemzők, amelyek vagy egymással párhuzamosan futó, vagy egymást kizáró cselekvések (ül vagy áll) lehetnek. A cselekvés módosítói a megfigyelésben résztvevő eszközök. A séma tartalmazhat több párhuzamos változót, ezek módosítása azonban az elemzés során már nem lehetséges, kizárólag a beépített elemek variálhatók, ezért a séma körültekintő megtervezése és létrehozása szükséges.
    A kódolási folyamat a beilleszthető videofelvételek vagy hanganyagok segítségével történik. A megfigyelés közben, vagy visszajátszva az egyes kategóriáknak megfelelő megfigyelési szempontok érvényesülését billentyűkombinációkkal jelezhetjük, így a lejátszást felfüggesztve minden kategóriaelemet beállítására lehetőség van. A kódolás folyamatosan megjelenik a képernyőn, ezáltal ellenőrizhető, követhető, javítható.
    Az elemzés beépített statisztikai modullal történik, amely során vizuális idődiagramot kapunk a bekódolt tevékenységek gyakoriságáról, illetve az eredmények reliabilitását is vizsgálhatjuk.
    A konklúziók levonásához és az eredmények disszeminálásához van lehetőségünk a videofelvételekből kis egységek kiemelésére és azok feliratozására.
    A kapott statisztikai eredmények kiexportálhatók, így további statisztikai elemzőprogramokban további értelmezésük lehetséges.
    Saját kutatásunkban két fő területen végeztünk elemzéseket a The Observer XT segítségével, melyeket a következőkben bővebben ismertetünk. Kutatásunk biblioterápiás foglalkozások, valamint tanórák vizsgálatára terjedt ki, ahol a szoftver segítségével korábban rögzített és vágott videofelvételek felhasználásával tanulmányoztuk a résztvevők viselkedését. A továbbiakban ezekről számolunk be részletesen.
     
  • Erősségek
    A felvétel készítése és kezelése során azt tapasztaltuk (a felvétel készítését a biblioterápia esetén a kutató, gulyás Enikő készítette, a szövegértés-vizsgálatánál a Líceum Televízió munkatársai) hogy a két kamerával, két kameraállásból rögzítetett egyazon esemény egyszerre történő megjelenítését a szoftver lehetővé teszi, amely elősegíti a későbbi kódolás szinkronitásának biztosítását Ezen túlmenően lehetőségünk van a két felvétel együttes kezelésére, például a felvétel megállítására és elindítására, így segítve elő a szimultán megfigyelést. A program többféle médiaformátumot is támogat (pl. wmv, mp4), illetve csak a hang elemzésére is van lehetőségünk.
    A kódolás során, - a több kódoló kulcs rendelkezésre állása esetén- lehetőségünk van a párhuzamos kódolásra, hiszen a főkulcsra csak az elemzés során lesz szükségünk. Egy-egy esemény elemzésénél az adott interakció bekövetkezésének meghatározására századmásodperc pontossággal van lehetőségünk, amely által lehetővé válik a többféle kutatási területen való alkalmazás.
    A több kódoló által végzett kódolás a rendszer erősségeként jelenik meg, hogy a kódolt eseményhez megjegyzések fűzhetőek. (Megjegyezendő azonban, hogy a megjegyzések kiexportálására nincs lehetőség.)
    Az elemzés és értékelésre a főkulcs alkalmazásával nyílik lehetőségünk. A program erőssége, hogy a szűrési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésünkre, (ezeket grafikus formában is tudjuk kivitelezni), amely által egyszerű statisztikai mutatók (a leíró statisztika alapmutatói) generálhatóak le. A szűrésnek megfelelően az eredmények grafikus ábrázolására is van lehetőség. A másodelemzések elvégzéséhez lehetőségünk nyílik az adatok kiexportálására és más statisztikai célszoftverekben történő alkalmazására.
    A kódolási sémák kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy ugyanazzal a sémával több felvételt is kódolhatunk, és ezen kódolásokat a szoftver külön és egyben is tudja kezelni az elemzés során.
    A fent említett erősségek alapján kijelenthetjük, hogy a program előnye az időtakarékosság és a beépített modul segítségével a megismételhetőség biztosítása.
    Tapasztalataink szerint a Noldus Observer Xt program elsősorban a deduktív kutatási stratégia alkalmazása során használható.
     
  • Gyengeség
    Az erősségek után számba vettük a rendszer esetleges gyengeségeit is. Az első problémának a magyar nyelvű útmutató hiányát éreztük, illetve a használatra vonatkozó publikációk közül sem ismeretes a jó gyakorlatokat, know-how leírásokat tartalmazó.
    A felvétel kapcsán gyengeségként tapasztaltuk, hogy a kétkamerás felvételeknél az utólagos szinkronizálás nem biztosított a programban, ugyanis nincs arra lehetőség, hogy ha két felvétel nem ugyanabban az időpillanatban indul el, az egyik indítását ennek megfelelően késleltetve tegyük meg.
    A kódolás folyamata időigényes, mert a kódolási folyamat lépései nem automatizálhatóak, nincs lehetőség a kódok szoftverrel történő “megtanítására” és alkalmazására.
    A kódolási séma a kódolás kezdetét követően nem változtatható meg. A korlátozás részben érthető, hiszen megkezdett kódolásban kutatmódszertanilag nem megengedett az utólagos módosítás, hiszen a korábban bevitt adatok így nem lesznek érvényesek.
    A kódolás során nem szabályozható, hogy milyen időegységben mutassa a kódokat, csak századmásodperc használatára van lehetőség.
    A felvétel elemzése során problémát okozott, hogy a felvétel időcsúszkája finom tekerésre nem alkalmas, illetve a felvétel visszatekerésére, visszafelé történő lejátszására (meg kell jegyezni, hogy bár a szoftver segédletében van erre vonatkozó funkció, azonban a gyakorlatban ez nem működött, ennek hatásra a program többször lefagyott.)
    Az időpontokhoz írt megjegyzések kiexportálására nincs lehetőség, azok nem jelennek meg a későbbi eredmények formátumában.
    Több kódoló egyidejű, kollaboratív munkájára nincs lehetőség. A kódolásnál a megfigyelés alanyainak különböző szempontok szerinti csoportosítására, rendezésére nincs lehetőség.
    Az elemzés/kiértékelés során hiányként tekintünk az SPSS formátumba történő kimentésre, ugyanis erre a Noldus nem biztosít lehetőséget. (Meg kell jegyeznünk, hogy az általunk használt verzió nem a meglévő licenszkulccsal verziófrissítésre nincs lehetőségünk).
    A diagramok kezelése nehézkes.
    A személyes triangularitást nem támogatja a program, az inter-és intrakódolásra nem ad lehetőséget, így annak reliabilitása (megbízhatósága) nem biztosított.
  • Lehetőség
    A szoftver lehetőségeiben azokat a meglévő és később beépíthető, lehetséges funkciókat vesszük számba, amely véleményünk szerint segítheti a későbbi fejlesztést. A felvétel kapcsán mindenképpen hozzáadott érték a többkamerás felvétel használatának alternatívája, amely lehetővé teszi az elemzés teljesebbé tételét. A kódolás során az automatizálás (pl. karba tett kéz, keresztbe tett láb felismerése), a környezet és a megjelölt rész közti különbség automatikus érzékelésének biztosítása. Azért tartjuk adekvátnak ezen funkciók beépítését, hiszen bizonyos paraméterek alapján például az arc és mozgások felismerése technikailag már megoldott (lásd okos telefon arcfelismerő funkciója), és jól alkalmazható lenne az interakciók elemzésénél.
    A többféle kódolási séma alkalmazása jó lehetőség, hiszen megvalósulhat ezáltal ugyanazon felvétel több aspektusból, kutatási oldalról történő vizsgálata. A kódolás során jó lehetőségeket látunk a részfolyamatok vizuális megjelenítésében, amely során a már bekódolt részek nem csak a kódtáblában, hanem a felvételen is bejelölésre kerülnének. Ehhez kapcsolódóan fejlesztendő területnek tartjuk a kódolás szinkronitásának ellenőrzését is beépített modul segítségével.
    Az elemzés/értékelés során hasznos lenne az összetettebb statisztikai próbák (pl. matematikai statisztika) közvetlen elvégzése.
    Szerencsés lenne az időintevallumok átállítása (pl. századmásodpercről tizedmásodpercre).
    A használat elterjedését/elterjesztését illetően szerencsésnek tartanánk egy magyar nyelvű tutoriált, amely vagy nyomtatott vagy oktató videó formájában készülne el gyakorlati példákkal.
  • Veszély
    A videós interakció-elemzés veszélyeire is szeretnénk reflektálni. Úgy gondoljuk, hogy a megfelelő felvétel elkészítése számos buktatót hordoz magában, hiszen például a vágások növelik a megfigyelés szubjektivitásának fokát, valamint ennek során megnő a közvetített információ torzításának esélye (hangharapás veszélye).
    A kódolás során a legnagyobb veszélyfaktornak a kódoló szubjektív szemléletét látjuk, hiszen a kimaradt elemzési egységek/események befolyásolják a kódolás egységességét, és reliabilitását. A főkulcs és a kódoló kulcs esetében problémásnak látjuk, hogy a verziókban adódó eltérések esetlegesen kompatibilitási gondokhoz vezethetnek.
    A megfigyelés pontosságát befolyásolja a gyengeségek között már említett felvétel csúszkájának nehézkes kezelése a megismételhetőséget nehezíti, és a századmásodperces m,megfigyelés esetén pontatlanságot eredményezhet.
    Az elemzés során a veszélyek közé sorolható megítélésünk szerint az előzetes hipotézisek igazolhatóságának való megfelelés kényszere, amely miatt szubjektív elemzések is születhetnek.
  • A szülők attitűdje pozitív az újmédia eszközökhöz.

    A gyermekek tudják formálni a szülők szemléletét e téren.

    A tanulók digitális kompetenciáját folyamatosan fejleszteni kell.  második szintű digitális szakadék

    A szülők támogatják ennek fejlesztését.

    A tanórákat színesíti az ilyen jellegű IKT-eszközhasználat.

    Az új eszközök tanulásra gyakorolt hatását hosszú távon kell vizsgálni
  • Racsko Réka: A személyes tanulási terek és az  interakcióelemzés elméleti háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban. XXI. Multimédia az oktatásban” konferencia Szabadka, 2015. május 22-23.

    1. 1. RACSKO RÉKA Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet A személyes tanulási terek és az interakcióelemzés elméleti háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban
    2. 2. "Most egy olyan világban élünk, amelyben a mai munkahelyek fele nem létezett 25 évvel ezelőtt. Hogyan készítsük fel a tanulókat az olyan munkahelyekre, amelyek még nem is léteznek ma? Nem lehet. " Dennis Yang elnök, COO Udemy
    3. 3. "Az oktatás ezer éves iparág, amelynek jövője a gyökeres változtatás lesz. Úgy kell megszervezni az új oktatási ökoszisztémát hogy az alkalmas legyen legalább a következő száz évben. „ AT Kearney, 2014 MIT 1960 MIT 2000
    4. 4. ELMÉLETI HÁTTÉR .
    5. 5. Tanulási környezetek jellemzése „A tanulási környezet azt a gondolatilag egységes, határozott elméleti alapokon nyugvó, a tanulási folyamatot befolyásoló összes fontos tényezőt magába integráló rendszert jelenti, amelynek keretei között a valóságos iskolai tanulás végbemegy.” (Nahalka, 2002, old.: 66). A tanulási környezet - rendszerszemléletű megközelítése alapján - magába foglalja mindazt, ami a tanulót és a tanárt a tanulási- tanítási folyamatban körülveszi, a tanulás eredményességét,hatékonyságát meghatározza.
    6. 6. Oktatási környezetek oktatási környezetek Hálózattal támogatott kontakt tevékenység Online oktatási környezet Virtuális oktatási környezet Hibrid oktatási környezet Kontakt oktatási környezet
    7. 7. Az elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása I. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. 2. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is. Ez sajátos interfész, interaktív kommunikációs és információszolgáltató platform. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. Forrás: Kis-Tóth Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció
    8. 8. Az elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása II. 3.. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. Ezek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők. 4. Az elektronikus tanulási környezet kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható szakértőkhöz, tutorokhoz. Forrás: Kis-Tóth Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció
    9. 9. Az elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása III. 5. Az elektronikus tanulási környezeteket gyakran digitális tanulási környezeteknek is nevezik. Ez arra vezethető vissza, hogy ilyen tanulási környezetekben az információk feldolgozása, tárolása, módosítása, továbbítása elsősorban a digitális technológiával történik. 6. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül. Forrás: Kis-Tóth Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció
    10. 10. A 21. századi tanulás keretrendszere a tanulói kimenetre és a támogatási rendszerre fókuszálva
    11. 11. Personal Learning Environment Személyes tanulási terek „…a számítógéppel segített tanítás és tanulás új modelljeinek egyikeként” emlegetnek, olyan személyes tanulási teret ír le, amelyben a tanuló a természetes tanulási környezetben szerzi meg az ismereteit, az önszabályozó tanulás módszereit felhasználva (erről részletesebb lásd: (Kárpáti, 2008) (Molnár, 2003) https://maryannesweeten.files.wordpress.com/2013/04/teacher.jpg
    12. 12. A BYOD-modell http://cdn1.itpro.co.uk/sites/itpro/files/styles/gallery_wide/public/byod.jpg?itok=rCiLLGXo http://www.workplaceprivacyreport.com/wp-content/uploads/sites/162/2013/06/BYOD.jpg http://www.jcmr.net/hs-fs/hub/219272/file-2024047570-jpg/images/HiRes.jpg http://cdn.instantshift.com/media/uploads/2012/12/bring-your-own-device.jpg
    13. 13. A hozzáférés 1:1 modellje Az 1:1 modell részei (Saját fordítás) Forrás: http://www.teachthought.com/wp-content/uploads/2014/03/ipad-1-to-1-model.jpg
    14. 14. Az R2D2 modell
    15. 15. Az újragondolt modell kulcselemei 1. Kommunikáció és eszközhasználat 2. Tevékenység és viselkedés 3. Értékteremtés és produktivitás (ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013)
    16. 16. Kommunikáció és eszközhasználat digitális kommunikáció digitális hozzáférés digitális eszközhasználat Tevékenység és viselkedés digitális egészség digitális énmegjelenítés digitális együttélés Értékteremtés és produktivitás értékteremtés produktivitás időgazdálkodás tartalomszervezés Az újragondolt modell kulcselemei ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013)
    17. 17. A VIDEÓS INTERAKCIÓ- ELEMZÉS ELMÉLETI BEMUTATÁSA .
    18. 18. viselkedéskutatás (csecsemő-, anyai,- táplálási, álltai és verbális viselkedés 27% orvostudomány (orvosi kéz) 20% terápiák (kognitív, pszichoanalitikus és pszichoterápiák) 10% oktatás (siketek, autizmus, mentális rendelellenességek) 10% kötődés, kapcsolat (anya-gyermek, orvos- beteg, nővér-páciens kapcsolat, koraszülöttek) 10% űrkutatás 6% pszihológia (stressz, érzelmek kifejezése, gyermekpszichológia) 7% számítógéppel segített képzeleti feldolgozás (döntéshozatali szisztéma) 7% számítógép-felhasználó viszony 3%
    19. 19. A Noldus Observer XT bemutatása A videós interakció-elemzés hátteréről
    20. 20. . "IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 A számítógéppel támogatott videós interakció-elemzés SWOT analízise Elemzési szempontok: • Felvétel • Kódolás • Elemzés-értékelés
    21. 21. . "IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 Erősségek Felvétel • 2 kamera • médiaformátumok Kódolás • Párhuzamos kódolás • századmásodperces pontosság • a kódolt eseményekhez megjegyzés írható Elemzés/Értékelés • szűrési lehetőségek • egyszerű statisztika generálása • diagramok automatikus készítése • exportálás Excelbe • ugyanazzal a sémával több felvételt is kódolhatunk • deduktív kutatásokban jól alkalmazható • időtakarékosság
    22. 22. . "IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 Gyengeség magyar nyelvű útmutató hiánya Felvétel • 2 kamerás késése Kódolás • időigényes • a kódolási folyamat lépései nem automatizálhatóak • a felvétel csuszkája finom tekerésre nem alkalmas • a felvétel visszatekerésére nincs lehetőség • az időpontokhoz írt megjegyzések nem jelennek meg a kiexportált formátumban • több kódoló egyidejű kollaboratív munkája nem lehetséges Elemzés/Értékelés • nincs lehetőség a közvetlen SPSS-be importálásra • nincs lehetőség bonyolultabb statisztikai műveletek (t- próba) programon belüli elvégzésére • a diagramok kezelése nehézkes
    23. 23. . "IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 Lehetőség Felvétel • többkamerás felvétel előnyei Kódolás • automatizálás: pl. karba tett kéz, keresztbe tett láb, a környezet és a megjelölt rész közti különbség automatikus érzékelése • többféle kódolási séma alkalmazhatósága • a kódolás során a részfolyamatok vizuális megjelenítése • a kódolás szinkronitásának ellenőrzése Elemzés/Értékelés • bonyolultabb statisztikai műveletek (t-próba) elvégzése • magyar nyelvű segédlet készítése
    24. 24. . "IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 Veszély Felvétel • megfelelő felvétel szükséges • a vágások növelik a megfigyelés szubjektivitását • a vágás során megnő a “hangharapás” jelenségének kockázata Kódolás • a kódoló szubjektivitása • a főkulcs és a kódoló kulcsok nem biztos, hogy ugyanazt a verziót tartalmazza, és így nem kompatibilisek egymással • a felvétel csuszkájának nehézkes kezelése Elemzés/Értékelés • az előzetes hipotézisek igazolhatóságának való megfelelés • a fentebb említett veszélyek miatt szubjektív elemzések elkészülése
    25. 25. Konklúzió: a kreatív médiahasználat produktumai• . http://tiny.cc/digisuli Egri csillagokDigiSuli http://tiny.cc/egri_csillagok
    26. 26. "[...]A 21. században nem az az analfabéta, aki nem tud írni és olvasni, hanem aki nem tud tanulni, szelektálni és újra tanulni." Toffler idézi Vargha, 2014) http://en.wikipedia.org/wiki/Alvin_Toffler#/media/File:Alvin_Toffler_02.jpg
    27. 27. Felhasznált irodalom • Fisher R. 2002. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. • Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. 2013. URL: http://www.nisz.hu/sites/default/files/u1/nemzeti_infokommunikacios_strategia_2014_2020.pdf Letölt: 2014. 08. 08. • Pease A. 2004. Testbeszéd: gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park Könyvkiadó. • Reyna, Barbara A.; Brown, Lisa F.; Pickler, Rita H.; Myers, Barbara J.; Younger, Janet B. (2013): Mother– infant synchrony during infant feeding. Academic Journal. Infant Behavior & Development. Dec2012, Vol. 35 Issue 4, p669-677. 9p. • Ruiz-Sancho, Elena M.; Frojan-Parga, Maria Xesus; Calero-Elvira, Ana. Behavior Modification (2013): Functional Analysis of the Verbal Interaction between Psychologist and Client during the Therapeutic Process Report. v37 n4 p516-542 Jul 2013. (EJ1015133) • Oktatási Hivatal. 2013. PISA2012 Összefoglaló jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal • Oliveira A; Pinho C; Monteiro S; Marcos A; Marques A, Computers In Biology And Medicine [Comput BiolMed] (2013): Usability testing of a respiratory interface using computer screen and facial expressions videos.Academic Journal. ISSN: 1879-0534, 2013 Dec; Vol. 43 (12), pp. 2205-13; Publisher: Elsevier; PMID: 24290937; • Tafforin C, Aviation, Space, And Environmental Medicine [Aviat Space Environ Med] (2013): Time effects, cultural influences, and individual differences in crew behavior during the Mars-500 experiment., ISSN: 0095- 6562, 2013 Oct; Vol. 84 (10), pp. 1082-6; Publisher: Aerospace Medical Association; PMID: 24261062
    28. 28. Köszönöm a figyelmet! Gulyás Enikő-Nagyné Klujber Márta-Racsko Réka (2015): A táblagépes osztálytermi munka elemzésének lehetősége a Noldus Observer XT videós interakcióelemző program segítségével. Információs és társadalom. (megjelenés alatt) A mosolygások eloszlása és ideje

    ×