„…napjaink problémája nem az,
hogy a kívánt információ létezik,
hanem az, hogy képesek vagyunk-e
megtalálni és okosan használni.”
Magyar Gábor
In: KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói
tevékenységre. Információból üzleti érték. – MIBE, Budapest 2006. p. 67
Tartalom
1. Trendek
2. Információs túlterhelés
3. Digitális stressz
4. A fogalmi szintek
(információs műveltség, digitális műveltség, digitális kompetencia)
5. A megoldás alternatívája: PIM
(Personal Information Management)
6. Fejlesztési alternatívák-szervezetek
7. Digitális állampolgárság
8. Konklúziók
Az információs túlterhelés
• információbőség
• „[]…a hálózatot immár nem az információ
megkeresésének nehézsége, vagy az információk hiánya,
hanem az információbőség jellemzi.”
• a jelenség sokszor észrevétlen marad
• közléskényszer (FOMO-szindróma)
• nincs egyetlen elfogadott definíciója
Sennye Pongrácz-Kokas Károly: Könyvtárak a hálózaton. idézi
Koltay Tibor: Az információs túlterhelés és az információs műveltség
William Badke szerint az információs túlterhelés
világában, az információs műveltségnek megvan az ereje
ahhoz, hogy megtanítson bennünket az információk
megfelelő kezelésére.
BADKE, W.: Information overload? Maybe not. =
Online, vol. 34, no. 5, 2010. p. 52–54
A kommunikációs képességek konstellációja
Forrás:
Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper.
UNESCO : Paris p. 18. http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/wp08_InfoLit_en.pdf
„Information literacy”
Paul Zurkowski, 1974.
• információs műveltség
• információs kultúra
• információs írástudás
• információs kompetencia
• információs készség
• információs jártasság
Forrás: Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki
gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11.
Az információs műveltség
• Kiterjed az információ minden formájára,
• Az egész életen át történő tanulás korában minden
korosztály számára fontos, tehát hatóköre az
általános iskolától az időskorig terjed, mivel mindenki
használ információkat (CILIP 2009).
• A digitális írástudás „eladhatóbb”, mint az információs
műveltség, viszont jól kell definiálnunk, használva a
műveltség szót. (Koltay)
Az információs műveltség modelljei
ACRL 2000
(Association of College and Research
Libraries) modellje
Az információs műveltség és kompetencia
követelményrendszere a felsőoktatásban:
felismerés, keresés, értékelés, használat
és etikai/jogi kérdések.
Big6 modell
1. a feladat meghatározása,
2. információs stratégia választása,
3. keresés, hozzáférés,
4. az információ hasznosítása, alkalmazása,
5. szintézis,
6. értékelés.
5A modell
Asking ? kérdezés,
Accessing -- hozzáférés a releváns
információkhoz,
Analyzing -- a keresett információk elemzése,
Applying -- az információk alkalmazása a
feladatmegoldásban,
Assessing -- a végeredmény értékelése a
folyamatban.
Az információs műveltség hét arca
modell:
1. az IT fogalma az IKT használatának készsége. 2.
információs források és használatuk,
3. az információ problémamegoldó használata; új
szituációkban, döntéshozatalban,
4. információs kontroll; menedzsment,
5. ismeretszervezés; a hasznosítás szempontja, 6.
ismeretek tágítása: új ismeretekké alakítás,
7. bölcsesség: az alkalmazás személyes garanciája.
Információs műveltség fogalma
Ideális állapot
„Információs műveltséggel rendelkezik az, aki tudatában
van annak, mikor és miért van szüksége információkra;
tudja, hol találja meg és hogyan értékelje; tudja, hogyan
hasznosítsa és kommunikálja etikus módon az
információt.”
Chartered Institute of Library and Information – 2005
(Chartered…, 2006, 139.)
Digitális írástudás
• Gilster (1997) majd, Allan Martin (2006) meghatározza a
digitális írástudás fogalmát.
• Tudatosság, beállítódás és képességek olyan együttese, amely
lehetővé teszi, hogy:
- megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a
digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére,
integrálására, értékelésére és szintetizálására,
- továbbá új tudás és a médiamegnyilvánulások létrehozására
- valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk és reflektáljunk erre
a folyamatra. Mindezt specifikus élethelyzetekben kontextusában
tesszük, annak érdekében, hogy konstruktív tevékenységek
váljanak lehetővé.
A digitális írástudás megszerzésének képessége
két részből tevődik össze:
az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából.
Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997.
NFIL –National Forum On Information Literacy
• A Nemzeti Fórum az információs műveltségért 1989-ben jött létre az
American Library Association (ALA) Elnöki Bizottsága ajánlásai alapján
információs műveltség szolgálatában.
• Az oktatási, a könyvtári, és az üzleti vezetők kijelentették, hogy nincs más
változási lehetőség az amerikai társadalomban estében, mint az
információs korban való megjelenés kihívása.
• Ma: az információs műveltség egy robusztus szervezete
• 93 + nemzeti és nemzetközi szervezet dolgoznak együtt a különböző
szinteken,
• A kritikus, 21. századi oktatási és munkaerő-fejlesztés koncepció terjesztése
érdekében a társadalom minden szegmensében.
http://infolit.org/
Október-
az információs műveltség hónapja
• Barack Obama 2009-től az októbert a nemzet információs
műveltségi hónapjának nyilvánította egyik kiáltványában:
• „[…] a modern demokratikus társadalom működéséhez
nélkülözhetetlenek a tájékozott és művelt állampolgárok.”
• Fókusz: információs műveltségnek az oktatásban és a
demokráciában játszott szerepe
• Hasonlóságot mutat az információs műveltségről és az
élethosszig tartó tanulásról szóló Alexandriai Kiáltvánnyal
(2005).
• Forrás:http://kithirlevel.hu/index.php?kh=az_informacios_muveltseg_honapja
_--_oktoberig_meg_a_mi_konyvtaraink_is_felkeszulhetnek
• http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Presidential-Proclamation-
National-Information-Literacy-Awareness-Month%29
• http://archive.ifla.org/III/wsis/BeaconInfSoc.html%29
The Framework for 21st Century Learning –
A 21. századi tanulás keretrendszere
• Egyesült Államok
• K12 korosztály
• Minden diáknak az Egyesült
Államokban szüksége van 21,
századi készségekre és
képességékre.
• 3R: Angol, olvasás vagy nyelvi
művészet, a matematika,
természettudomány, idegen
nyelvek, az állampolgári
ismeretek, a kormány, a
gazdaság, a művészetek, a
történelem, és földrajz
• 4 Cs: a kritikai gondolkodás és a
problémamegoldás, a
kommunikáció, az
együttműködés, és a kreativitás
és az innováció.
http://www.p21.org/
Az Open University iKnow
(Information and Knowledge at Work)
projekt• Cél:
feltárja és megfogalmazza a 21. századi munkahelyeknél
fontos információs műveltségi készségeket.
• A projekt során először hat alapvető kompetenciát
határoztak meg:
1. a hatékony információkeresés képessége,
2. annak megértése, hogyan találhatjuk meg gyorsan és hatékonyan az
információt,
3. miként mérhetjük a megtalált információ minőségét,
4. hogyan kezelhetünk nagy mennyiségű információt,
5. hogyan tegyük ezt jogszerűen a munkahelyen, valamint
6. miként legyünk naprakészek az információk segítségével.
Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=6_informaciokeresesi_kompetencia_a_munkahelyen
Hallgatók motiválása az információkeresésben
Egyesült Államok
• Nyugat-Washingtoni Egyetem - Western Könyvtár
• A szaktanszékekkel közösen kínálnak információs műveltségi
kurzusokat.
• Ezek egy része a hallgatók tanulmányainak elejére esik, így a
kutatás módszereibe vezet be, míg mások éppen a tanulmányok
zárásához kötődnek.
• Az ACRL-nek a felsőoktatási információs műveltségi készségekről
szóló útmutatója régóta kiindulópontja a kurzusoknak.
• A könyvtár saját igényeihez igazította ezt a keretrendszert,
kettébontva azt alsóbb és felső évfolyamok számára.
• Több mint 12 éve kínálják bevezető kurzusukat, folytonosan
változó néven és tartalommal, de alapvetően azzal a céllal, hogy
megtanítsák a hallgatókat az információkeresés alapjaira,
szembesítve őket a könyvtár és az internet kínálta lehetőségekkel.
Dánia és a digitális írástudás helyzete
• világhírű IT infrastruktúra
• DE: az információ kritikai és innovatív használatában
lemaradtak
• Több tanulmány is rámutat: tévedés, hogy a diákok bánni
tudnak az IT-médiával és –platformokkal.
• Feladat: célratörően kell kialakítani a kritikai, kreatív és
szelektív kompetenciáikat, és gyakorolniuk kell a gimnázium
minden osztályában.
• A hagyományos gimnáziumi könyvtárakat és tanulási
központokat át kell alakítani az iskola digitális
forrásközpontjává, az ott dolgozó könyvtárosoknak pedig részt
kell venniük a kompetencia-fejlesztésben
• Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_diakokat_es_a_konyvtarosokat_is_tanitani_kell_az
_informacios_muveltsegre
Magyarország
A kerettanterv -- kimaradó információs
műveltség•
Az informatika tantárgy lecsökkentett óraszámában nem lehetséges
az előírt tartalmak megtanítása, a begyakorlásról és készséggé
válásról, a kreatív, egyéni alkalmazásról nem is beszélve.
• A tanterv konkrét óraszámot ír elő a tantárgyon belül a könyvtári
informatikára is,de a helyzet csak akkor megoldott, ha az iskola a
szabadon felhasználható 10%-os időkeretéből további óraszámokat
biztosít. (esélye: csekély)
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI
rendelet előírja a Könyvtárpedagógiai program elkészítését, ennek
megvalósulása -- így a könyvtárhasználati oktatás, a könyvtár, az
információs műveltség kialakítása -- háttérbe szorulhat.
• Komoly hátrányba kerülnek leendő munkavállalóként is a diákok,
hiszen olyan tudások, készségek, képességek fognak így hiányozni,
ami már ma is alapvető elvárás a munkaerőpiacon.
• A legnagyobb gond: a szakiskolákban - egyáltalán nincs informatika és
irodalmi oktatás, így könyvtárhasználati képzés sem!
http://kerettanterv.ofi.hu/
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia
2014-2020
• digitális ökoszisztéma
• Pillérek
• digitális infrastruktúra
• digitális kompetenciák
• digitális gazdaság
• digitális állam
Horizontális tényezők
eBefogadás
K+F+I
biztonság
Forrás:
http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%
202014-2020.pdf
Pillérszerkezete
Az IM megjelenése a NAT-ban
NAT 1995 a közös követelmények között a kommunikációs kultúra alatt általában,
mindenfajta információhordozóra kitérve fogalmazza meg az IM-hez
kapcsolódó célokat
NAT 2003 Kiemelt fejlesztési feladatok között már ugyanezt a területet Információs és
kommunikációs kultúraként nevezi meg, mely jobban hangsúlyozza az
információval való önálló munka központi szerepét.
Itt ugyan már erősödik a média és az IKT jelenléte, de a
célok még komplexen az információhoz kapcsolódnak.
NAT 2007 A kiemelt fejlesztési területek között egyáltalán nem szerepel az
információval való munka semmilyen formában.
„Helyette” a kulcskompetenciák között megjelent a Digitális kompetencia,
mely az IM által hangsúlyozott fejlesztendő területeket kizárólag az IKT
eszközökhöz kapcsolja.
NAT 2012 A technikai túlsúly tekintetében nem szakít a korábbi tendenciákkal,
ugyanúgy a technikai eszközöket emeli ki a bennük rejlő tartalommal,
információval szemben
A Médiatudatosságra nevelés önálló fejlesztési területként való
bevezetése tovább darabolja a területet, ezzel pedig a komplex IM fejlesztés
ellen hat.
Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE
PPK. Budapest. p. 20 alapján
A digitális (IKT) kompetencia rendszere-
DIGCOMP 2013
Ferrari, Anusca (2013); Punie, Yves-Brecko N., Barbara
DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe.
Report EUR 26035. Joint Research Centre.
Digitális állampolgárság kompetenciamodellek
ISTE-Ribble -2011
• digitális hozzáférés
• digitális műveltség
• digitális kommunikáció
• digitális felelősség
• digitális etikett
• digitális biztonság
• digitális kereskedelem
• digitális jog
• digitális egészség és
közérzet
ELTE PPK ITOK Digitális
Állampolgárság modell 2013
• kommunikáció
• hozzáférés
• eszközhasználat
• digitális egészség
• digitális én-megjelenítés
• digitális együttélés
• értékteremtés
• produktivitás
• időgazdálkodás
• tartalom-menedzsment
Ollé-Lévai, 2013
„A digitális kor embere úgy tud boldogulni,
ha mestere lesz információnak.”
C. Stern (2003)
igazgató
National Research Council/
NationalAcademy of Sciences
Konklúzió
A probléma nem az, hogy túl sok információ áll
rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ
mozgatja, így nem lehet belőle túl sok. A kihívás inkább
az, hogy hatékonyan használjuk az információt.
NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal
for the Serials Community, 2011, 24.1. p. 21–25 idézi Koltay
52
Irodalom• ACRL (2000). Association of College and Research Libraries. Information literacy and competency standards for higher education
http://www.ala.org/ala/mgrps/divs/acrl/standards/informationliteracycompetency.cfm
• Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper.
UNESCO : Paris p. 18.
• CILIP (2009). Chartered Institute of Library and Information Professionals. An introduction to information literacy http://www.cilip.org.uk/get-
involved/advocacy/information-literacy/pages/introduction.aspx
• Digital Literacy – the evolution of the 21st century Literacies (eLearningPapers No.12 February 2009)
http://www.elearningpapers.eu/?page=home
• Digitális műveltség Európában
In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 6. szám.
• Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11.
• Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján
• European Commission Information and Communication Technologies. Work Programme 2009–10. (Agreed by ICT Programme Committee)
http://cordis.europa.eu/fp7/ict/
• Ferrari, Anusca (2013); Punie, Yves-Brecko N., Barbara
DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe.
Report EUR 26035. Joint Research Centre
• Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997
• Herzog Csilla (2012): A médiaműveltség és a médiahasználat vizsgálata a 14–18 éves tanulók körében. SzTE. BTK. Neveléstudományi Doktori Iskola.
PhD-értekezés.
• ICT Digital Literacy. Policies and White Papers
http://www.ictliteracy.info/Policies-WhitePapers.htm
• ICT Digital Literacy Skills Assessment
http://www.ictliteracy.info/ICT-Assessment.htm
• Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban. In: Csík Tibor (szerk) Információs műveltség és oktatásügy.
Nemzetközi szemle. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006. 84-96 http://www.opkm.hu/download/ImOk
• Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen
• Koltay Tibor (2007a):
Információs műveltség: fogalmak, mítoszok, kommunikáció
In: Iskolakultúra, 11-12. sz., 121. p
• Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_diakokat_es_a_konyvtarosokat_is_tanitani_kell_az_informacios_muveltsegre
• Stanford's Key to Information Literacy
http://skil.stanford.edu/intro/research.html
• Sundin, O. (2008). Negotiations on information seeking expertise: a study of Web-based tutorials for information literacy. Journal of Documentation, Vol. 64,
No. 1, 24-44.
•
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
RACSKO RÉKA
RACSKO@EKTF.HU
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-
11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai
hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és
működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult
meg.