Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Oktatáspolitika kontextus

299 views

Published on

Oktatáspolitika. Megközelítések, a politikai és irányítási kontextus. Debreceni Egyetem 2012.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Oktatáspolitika kontextus

  1. 1. Oktatáspolitika Megközelítések, a politikai és az irányítási kontextus Radó Péter
  2. 2. A kínálat • Az oktatáspolitikai folyamat: definíciók és megközelítések • Az oktatáspolitikai folyamat általános kontextusa • A politikai kontextus • A kormányzás kontextusa: strukturális szempontok • Az oktatásirányítási kontextus: irányítási körök, tervezés és tudásháttér
  3. 3. Egy definíció Oktatáspolitika: Az oktatásirányítás rendelkezésére álló hatalom és források felhasználásán alapuló problémamegoldó beavatkozás annak érdekében, hogy az megváltoztassa vagy befolyásolja az oktatás szereplőinek és intézményeinek viselkedését. • Politika (politics) – Oktatáspolitika (policy) • Oktatásirányítás – Oktatáspolitika
  4. 4. Megközelítések Racionális megközelítés: Középpontban a politika alkotás technológiája, amely lépésekből álló algoritmusba szervezhető (checklist-ek), implementáció nem hangsúlyos kérdés. Korlátozott (inkrementalista) megközelítés: Politika alkotás és implementáció egy át nem látható zűrzavaros környezetben, a folyamat komplexitása csak elkülönített és lehatárolt, esetről esetre haladó problémamegoldást tesz lehetővé. Analitikus megközelítés: A diffúz környezetben racionális technológiák nem működnek, mivel azonban komplex problémákat kell megoldani a folyamat racionalizálása nagyon fontos és ez intézményesült automatizmusok kialakításával szolgálható
  5. 5. Megközelítések Racionális Politika alkotás lépései Korlátozott Eltérő, nem bontható tevékenységek Analitikus Elkülönült funkciók • Probléma meghatározása • Tények összegyűjtése • Alternatívák kidolgozása • Kritériumok kiválasztása • Eredmények előrejelzése • Választási lehetőségek konfrontálása • Döntés • A „sztori” elmondása (Bardach, 1996) • Politika alkotás • Implementáció (Hill, 1997) • Napirend kialakítása • Tervezés (célok és eszközök) • Elfogadtatás (alku és döntés) • Implementáció • Értékelés (Colebatch, 1998)
  6. 6. Megközelítések: általános kontextus Angolszász kormányzati rendszerek: policy döntések jellemzően politikai rendszerben születnek ( procedurális racionalizálás)→ Intézményesülés: független de elkötelezett agytrösztök Kontinentális Európa: policy döntések jellemzően a közigazgatásban születnek ( problémamegoldás, inkrementalista megközelítés)→ Intézményesülés: Ø – kormányzat szakértői háttere magában a kormányzatban és kormányzati ügynökségekben Kelet-Közép Európa: policy döntések a közigazgatásban történnek a↔ közigazgatásban politikai zsákmányrendszer működik diffúz policy→ tér, egyik rendszer szabályai sem működnek tisztán ( analitikus→ megközelítés) Intézményesülés: független policy központok (NGO-k, egyetemek) Dél-Kelet Európa: politikát és közigazgatást egyaránt zsákmánynak tekintő személyes hálózatok (→ ) Intézményesülés: ha van, minisztériumokon belül és cserélődik.
  7. 7. A politikai kontextus Európai kontinentális modell .
  8. 8. A politikai zsákmány- rendszer
  9. 9. Az oktatás kormányzása (funkcionális kormányzati alrendszerek)
  10. 10. Oktatásirányítás Alapfogalmak • Centralizáció – decentralizáció • Decentralizáció - dekoncentráció • Elkülönült – integrált irányítás
  11. 11. Decentralizált és integrált irányítás .
  12. 12. Centralizált és elkülönült irányítás .
  13. 13. Környezeti feltételek: szereplők és tervezési rendszer
  14. 14. . Környezeti feltételek: tudásháttér
  15. 15. Konklúzió • Jó minőségű oktatáspolitika alkotás: nyílt (minden érdekelt bevonásával zajlik) és tényeken alapszik („evidence-based”) • Nyíltság és a tények figyelembe vételét biztosító kereslet alapvetően a politikai és kormányzási kontextustól függ Minderről bővebben: OktpolCafé www.oktpolcafe.hu

×