1. 1
2. MODUL
BIOMASSZA ÉS MEGÚJULÓ ENERGIA-
FORRÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN

2. 2
2. MODUL
MEGJEGYZÉS
Ez a modul két részből áll:
• Az első rész, mely 20 diából áll, a megújuló
energiával kapcsolatos EU-irányelvekről és
általános kérdésekről szól. Az első rész végén lesz
egy 10 kérdéses teszt. Minden kérdésre három
válasz lesz, melyek közül csak egy helyes. Ha
minden kérdésre jó választ ad, teljesítette a vizsgát,
ha nem, akkor addig kell ismételnie a modult, míg
nem sikerül mindre jó választ adni.
• A második részben 30 dia van, és a megújuló
energiaforrásoknak (RES) a gazdaságban való
használatáról szól.
• Ugyanúgy mint az első részben 10 kérdés lesz
válaszokkal. Ha minden válasz helyes, a rendszer
engedélyezi a 3. szint tanúsítványának
kinyomtatását.

3. 3
2. MODUL
BEVEZETÉS
A modul indoklása
• Az üvegházgázok (GHG) koncentrációjának növekedése miatti veszély
súlyos kérdéssé vált a világban. Ha folytatódik a trend, az emberi
tevékenységek miatti légköri változások megváltoztathatják a bolygó
ökoszisztémáját.
• Ez volt a háttere az ENSZ Klímaváltozás Keret-megállapodásának
(UNFCCCC): „globális harc a globális felmelegedés ellen” az 1992-es
Rio de Janeiró-i világkonferencián. A megállapodás célja az
„üvegházgázok koncentrációjának stabilizációja olyan szinten, mely
megakadályozza a veszélyes emberi beavatkozást a Föld éghajlatába”.
• A Kyoto Protokoll szabályozni kezdte a GHG-kibocsátás
csökkentésének nemzetközi egyezményeit.
• A megújuló energiaforrások (RES) hatásos megoldások lehetnek a
hagyományos nem megújuló energia okozta szennyezés veszélyeinek
leküzdésében.
• A mezőgazdaság nagyban hozzájárulhat a RES használatára történő
váltáshoz.

4. 4
• Bevezetés a képző modulba
• I. rész – Alapvető ismeretek – EQF 2. szint
Más fajta energia – megújuló energiaforrás – európai energia-
irányelvek és nemzetközi megállapodások – az európai energia-
irányelvek kihívásai – kiemelkedő európai uniós energia-
kezdeményezések – klímaváltozás csomag – megújuló
energiaforrások és a mezőgazdaság
• 10 kérdés több válasszal
• II. rész – részletes tudás – EQF 3. szint
Megújuló energiaforrások használata a gazdaságban – agroenergiák
fajtái – a biomassza előállítása farmon és hasznosítása – napenergia –
szélenergia – konklúzió
• 10 kérdés több válasszal
• Tanúsítvány
2. MODUL
BEVEZETÉS
Tartalomjegyzék

5. 5
2. MODUL
BEVEZETÉS
A 2. modulban elmagyarázott fő témák:
• A megújuló energiaforrások szerepe abban, hogy elérjük az EU-s
célokat, nevezetesen az ellátás biztonságát sokféle forrásból,
másrészről az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését.
• Releváns irányelvek és jogi keret a megújuló energiaforrások
számára, és az a szerep, amit az Európai Unió kíván játszani a
világban az energiaszektor problémáinak megoldása és a RES egyre
elterjedtebb használata terén.
• Az európai mezőgazdaság lehetőségei a RES kiterjesztésének
elérésében, valamint a klímaváltozás kezelésében. Kiemelt
kezdeményezések az ambiciózus célok elérésére. Elvárások és célok
középtávon (2020-ig).
• Megújuló energiaforrások használata a farmon.

6. 6
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Hagyományos energiaforrások:
• Fosszilis fűtőanyagok: szén, olaj, gáz csak korlátozottan áll
rendelkezésre.
• Nukleáris fűtőanyagok: korlátozott mennyiségű uránium van a
maghasadásos reaktorok számára, még úgy is, hogy a legmodernebb
technológiával a használt fűtőanyagot újra fel lehet dolgozni.
• Nehéz ma megbecsülni, meddig tartanak ezek a nem megújuló
fűtőanyagok, de mindegyik problémával jár a gazdasági és környezeti
fenntarthatóság szempontjából is. A fosszilis fűtőanyagok elégetésével
kibocsátott szennyezőanyagok és a sugárzó fűtőelemek tárolása a két fő
probléma. További veszély a nukleáris erőművekre: a balesetek és a
földrengések.
• A megújuló energia felhasználásának elősegítése mind az EU energiai
importfüggőségének csökkentése, mind a globális felmelegedéssel
kapcsolatos célok szempontjából fontos.
Hagyományos energia

7. 7
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Megújuló energia
• A megújuló energia olyan fenntartható
energiaforrás, amely a természeti
környezetből származik, és megújítható.
• Örökké és nagy mennyiségben létezik.
• Kimeríthetetlen és közvetlenül
hasznosítható.
• A fosszilis fűtőanyagoknak tiszta
alternatívája.
• Olyan energia, mely olyan természeti
forrásból származik, mely folyamatosan
újratermelődik – a Nemzetközi
Energiaügynökség meghatározása
(http://www.iea.org)

8. 8
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Megújuló energiaforrások (RES) az EU-irányelvek keretében
• A megújuló energiaforrások fontos
szerepet játszanak az EU
energiaigény és -ellátás, valamint
klímaváltozás-politikájával
kapcsolatban.
• Hasznot várnak az egyértelmű,
ambiciózus és kötelező RES céloktól.
• A RES dinamikus növekedést idézhet
elő a közeljövőben.
• A RES a gazdasági fejlődést
fenntarthatóbbá teheti.

9. 9
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• A megújuló energia részesedése
a teljes felhasznált energiából
országonként (EU-tagországok és
Törökország, 2012)
Megújuló energiaforrások: folyamatban lévő munka az EU-ban

10. 10
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az EU energia-irányelveinek három kihívása
1. Hogyan lehet biztonságos energiaellátást
nyújtani előrelátható és megfizethető áron?
2. Hogyan lehet inkább környezetbarát az
energiapolitika?
3. Hogyan fogadtassuk el a fenti célokat a
tagországokkal?
White Paper on EU Energy Policy, 1995

11. 11
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az 1. kihívás problémái
• Az Európai Unió nagyban függ a fosszilis
energiaforrásoktól, azért is jött létre az
Európai Szén- és Acélközösség, valamint az
Európai Atomenergia Közösség (Euratom),
hogy Európában stabil, egységes
energiapiac valósuljon meg.
• A Fehér Könyvből (Energiapolitika az
Európai Unió számára, COM (95) 682, 1995
december 13.): „biztosítani az
állampolgárok jólétét és a gazdaság
megfelelő működését, az energiatermékek
állandó fizikai jelenlétét a piacon
megfizethető áron és minden fogyasztó
számára, tiszteletben tartva a környezetet
és a fenntartható fejlődést”.

12. 12
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
A második kihívás problémái
• Az energiaprobléma szorosan kötődik a
klímaváltozáshoz (az Amszterdami
Szerződésben a Környezeti Specifikációk
alatt említik az energiaügyet – 1997. október
2.)
• A nemzetközi színtéren az EU nagy
érzékenységet mutat a környezeti problémák
iránt, és az EU külpolitikájának ez az egyik
sarokköve.
• Ezért az üvegházi gázokat (GHG), melyek
hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és
a klímaváltozáshoz, kontrollálni és
csökkenteni kell.

13. 13
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
A harmadik kihívás problémái
• Egyre nő az energiapiacon a nemzetközi
vetélkedés a következők miatt: az újonnan
felemelkedő gazdaságok (BRICS), a fosszilis
energiahordozók kinyerésének új módozatai
(palagáz repesztéssel) és a bizonytalan
gazdasági trendek, melyek hatással vannak
az energiabiztonságra.
• A nemzeti irányelvek gyakran nincsenek
szinkronban az EU-célokkal a megújuló
energiaforrások fokozott használata terén,
ezért úgy döntöttek, hogy általános célokat
tűznek ki, de az egyes országokra külön
célokat határoznak meg.

14. 14
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az európai energiapolitika és a nemzetközi egyezmények
• A Kyoto Protokoll egy olyan nemzetközi
egyezmény, mely az ENSZ Klímaváltozás
Keret-megállapodásához (1992) köthető, és
amely arra kötelezi a feleket, hogy
nemzetközileg kötelező kibocsátás-csökkentő
célokat határozzanak meg.
• A Kyoto Protokoll 2004. november 14-én
lépett hatályba, miután a találkozón 55 tag
ratifikálta azt, és ezek között annyi
iparosodott ország volt – melyek számára
külön célt tűztek ki –, hogy ezek az
iparosodott országok az 1990-es széndioxid-
kibocsátásnak 55%-át elérték.

15. 15
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
A Kyotói Protokoll
• A Kyotói Protokoll, „A felek harmadik konferenciája” (COP-
3) eredményeként jött létre 1997 decemberében. Ez az első
alkalom, hogy a felek kötelező érvényű kibocsátás-csökkentő
célokat fogadtak el határidőkkel az I. függelékben szereplő
országok számára (fejlett nemzetek + átmeneti gazdaságok).
Más szavakkal: 38 ipari ország hozzájárult, hogy 2008-2012-ig
csökkenti az üvegházi gázok közös kibocsátását legalább 5%-
kal az 1990-es szint alá.
• Amint 55 ország, beleértve elegendő számú, az I.
függelékben szereplő, olyan országot, mely a CO2-kibocsátás
55%-áért volt felelős 1990-ben, ratifikálja az egyezményt, a
protokoll kibocsátási kötelezettsége hatályba lép. 1998
márciusában adták ki aláírásra, és 1999 januárjára már 71
országban aláírták.

16. 16
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• A Kyotói Protokoll betartásának
mechanizmusa alapján az Európai Unió és az
akkor még 15 tagállama közösen voltak
felelősek a szerződés betartásáért, mely
szerint a közös GHG-kibocsátásukat a 2008-
2012-es periódusban lecsökkentik 8%-kal az
1990-es szint alá.
• Az érintett 15 tagállam a következő volt:
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország,
Franciaország, Németország, Görögország,
Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia,
Portugália, Spanyolország, Svédország és az
Egyesült Királyság.
A Kyotói Protokoll hatása az Európai Unióra

17. 17
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• Az EU-nak, a világ második
legnagyobb energiapiacának, ki
kell aknáznia pozícióját a világ
legfőbb keresletszabályozójaként
és a megújuló energiaforrások
elősegítése érdekében.
Energia-
hatékonyság
Megújuló
energia
Kibocsátás-
csökkentés
Energia- és Klímaváltozási Csomag

18. 18
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Kiemelt kezdeményezések
• A kezdeményezés a politika újragondolása a legfőbb társadalmi
kihívások terén. Ilyen a klímaváltozás, az energia- és erőforrás-
hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások.
• Megújuló energia és a klímaváltozás csomag, melyet „Európa
2020”-ként ismernek, számos szabályozó eszköz azzal a céllal,
hogy a fenntartható fejlődés érdekében ambiciózus célokat
elérjünk.
• A vízierőművek termelik a legtöbb energiát, összehasonlítva
más megújuló forrásokkal, ilyen a napenergia (fotoelektromos
és melegítés), biomassza (melegítés, áramfejlesztés,
üzemanyag), szélenergia stb., mivel már évek óta működnek, de
más RES is egyre népszerűbb, mert kormányzati
kezdeményezések és modern technológiák támogatják.

19. 19
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Megújuló energia és klímaváltozás csomag
• Üvegházi gázok kibocsátásának
csökkentése: az EU vállalta, hogy az
1990-es kibocsátáshoz viszonyítva
20%-kal kevesebb kibocsátása lesz
2020-ra
• Növekvő megújulóenergia-fogyasztás
Európában: Európa elkötelezte magát,
hogy az energiafogyasztásban 20%
megújuló energiából fog származni a
27 tagállamban együtt.
• Növekvő energiahatékonyság: az EU
kitűzte azt a célt az összes tagország
elé, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenti az
energiafogyasztását.

20. 20
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az EU “20-20-20” céljának elérése 2020-ra
• A pillanatnyi jelentés azt mutatja, hogy a 3 célból az
energiafogyasztás csökkentésében van elmaradás.

21. 21
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Energiafogyasztás és a megújuló energia támogatása
• A megújuló energiaforrások használatának növelése érdekében két
direktíva létezik az „Energia-Klíma”-csomagban:
• RES direktíva (Dir. 2009/28/EC): Azzal segíti elő a megújuló
energiaforrások használatát, hogy elvárja a tagországoktól, hogy 2020-ra
20%-ra növeljék a megújuló energia arányát a teljes
energiafogyasztásban.
HOGYAN: kötelező nemzeti célokat határoztak meg a fejlettség és a hatás
alapján, pl. 10% Máltán, 49% Svédországban, 17% Olaszországban.
• Bioüzemanyagok direktívája: az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy a
szállításra használt üzemanyag legalább 10%-a minden országban
megújuló forrásból származzon (bioüzemanyag, hidrogén,
elektromosság, zöld stb.)

22. 22
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
2020-as célok minden EU tagországban a megújuló energia terén

23. 23
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
2020-as célok az üvegház hatású gázok kibocsátására (2020 / 2005)

24. 24
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Összefoglalás: A megújuló energia….
• Kulcsszerepet játszik az EU-s célok elérésében az ellátás
biztonsága, az energiaigény és a klímaváltozás terén
• Tiszta, ambiciózus és kötelező célok miatt bővül
• Dinamikus növekedést fog mutatni a belátható jövőben
• Fenntarthatóvá teszti a gazdaságot, a bolygót pedig tisztábbá
• Csökkenti az emberi lábnyomot a Földön

25. 25
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Megújuló energia és mezőgazdaság
A mezőgazdaság szerepe nagyon fontos a 20/20/20-as cél eléréséhez
a következő szempontokból:
• a GHG-kibocsátás csökkentése, a nemzetközi szerződésekben
lefektetett EU-s célok elérése;
• az energiafelhasználás átállása megújuló energia forrásokra;
• szembeszállás a klímaváltozás hatásaival;
• javulás az energiahatékonyságban, hogy csökkenjen az
energiafelhasználás 2020-ra.

26. 26
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• A mezőgazdaság a más szektorokból eredő szennyeződést sínyli
meg (városi, ipari, szállítási hulladék és kibocsátás, savas eső,
radioaktivitás stb.), de maga is termel szennyezést: rovarirtók,
hígtrágya, metángáz az állattenyésztés miatt, széndioxid az
energiahasználat miatt, műanyag csomagolóanyagok stb., ez mind
negatívan hat a talajra, vízre és levegőre.
• Minden gazdasági szektorban megkövetelik az
energiatakarékosságot, a hulladékgazdálkodást és az
újrahasznosítást, hogy csökkenjen GHG-kibocsátás.
• A termelőket és a fogyasztókat is informálják arról, hogy milyen
fontos az olyan viselkedés, mely a szennyezés és a kibocsátás
csökkentésére irányul.
• Nemzetközi megállapodások alapján az EU elindult egy úton,
mellyel a 20/20/20-as célt kívánja elérni 2020-ra.
• A 2014-2020-as közös mezőgazdasági politika fő céljai közt
megtalálható a „zöld intézkedés”, azaz a környezetbarát viselkedés
és a mezőgazdaság hatásának csökkentése a környezetre.
Megújuló energia és mezőgazdaság

27. 27
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
1. kérdés
• A következők közül melyik megújuló energiaforrás?
A. Fosszilis üzemanyag 
B. Napenergia 
C. Nukleáris üzemanyag 

28. 28
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
2. kérdés
• Melyik mondat nem helyes?
A. A RES a fosszilis üzemanyagok környezetbarát alternatívája 
B. A RES a közeljövőben dinamikus növekedést idézhet elő 
C. A RES nem tudja a gazdasági növekedést fenntarthatóbbá tenni 

29. 29
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
3. kérdés
• Melyik nem megújuló energiaforrás?
A. Földgáz 
B. Szélenergia 
C. Napenergia 

30. 30
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
4. kérdés
• Melyik mondat nem helyes?
A. Az energiaprobléma szorosan kötődik a klímaváltozáshoz 
B. Minden EU tagország számára célt tűztek ki, hogy csökkentsék
a GHG-kibocsátást 
C. A GHG nem csökkenthető a megújuló energiaforrások
növelésével 

31. 31
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
5. kérdés
• Az energia- és klímacsomagot miért ismerik úgy mint a „20-20-
20” célt?
A. Üvegházgázok kibocsátásának csökkentése: az EU
kötelezően elérendő célja a 20%-os csökkentés az 1990-es
kibocsátáshoz képest 
B. Növelni a megújuló energia fogyasztását és az
energiatakarékosságot: 20%-kal az EU tagországokban
2020-ra 
C. Minden fenti intézkedés 

32. 32
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
6. kérdés
• A megújuló energiaforrás fogyasztásra vonatkozó EU-direktíva:
A. 2000/13/EC direktíva 
B. 2009/28/EC direktíva 
C. 2007/834/EC és 2008/889/EC direktívák 

33. 33
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
7. kérdés
• Ha a jelenlegi ütembe folytatjuk a fosszilis energiahordozók használatát,
el fognak fogyni. Ha elfogynak, melyik terméket tudjuk még azután is
termelni?
A. Benzin 
B. Műanyag 
C. Elektromosság 

34. 34
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
8. kérdés
• Az alábbi megújuló energiaforrások közül melyik állítja elő a legtöbb
elektromosságot az EU-ban?
A. Víz 
B. Nap 
C. Szél 

35. 35
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• Egy nemzetközi egyezmény célja a globális felmelegedést és
klímaváltozást előidéző üvegházgázok kibocsátásának globális
csökkentése. Ennek neve:
A. Kyoto Protokoll 
B. Lisszaboni szerződés 
C. Europa 2020 
9. kérdés

36. 36
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• Az európai mezőgazdaságnak is csökkentenie kell a globális
felmelegedést és klímaváltozást okozó üvegházgázokat. Ez a
megállapodás:
A. Nem volt előrelátható a közös mezőgazdasági politikában 
B. A CAP 2014-2020 „kizöldülés” néven fut 
C. El lett halasztva 2020-ig 
10. kérdés

37. 37
2. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
1) b
2) c
3) a
4) c
5) c
6) b
7) c
8) a
9) a
10)b
MEGOLDÁSOK

38. 38
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Megújuló energiaforrások használata a farmon
A mezőgazdaságnak stratégiai szerepe van a megújuló
energiaforrások (RES) használatának növelésében, az
energiatakarékosságban és a fosszilis energiaforrások használatának
csökkentésében. Továbbá a RES előállításával pénzt lehet
megtakarítani, és az energia eladásával pénzt lehet keresni.
• Ezért a megújuló energia és a mezőgazdaság győztes kombinációt
alkot. A szél-, nap-, biomassza-energiát örökké lehet nyerni, így a
farmerek hosszú távú bevételhez juthatnak. A megújuló energiát a
farmon a hagyományos energia helyett lehet használni, vagy
tovább lehet adni.
• A biomassza energianövényekből és szerves hulladékból
származik. Nagy mennyiségben lehet energiatermő növényeket
termeszteni. Ma a kukorica a leginkább elterjedt ilyen növény, de az
őshonos prérifüvek vagy a gyorsan növő fafajok, pl. a nyárfa, a
fűzfa valószínűleg népszerűbb lesz a jövőben. Ezek az évelő
növények kevesebb törődés igényelnek, mint az egynyáriak, így
olcsóbban lehet termelni őket.

39. 39
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
• A farmerek általában energiafogyasztók, de az
energiatermelésben is szerepet játszhatnak.
• Fogyasztóként a mezőgazdasági láncolatba energiát visznek be
(fosszilis üzemanyagok, olajok, műtrágyák, energia az elektromos
rendszerből).
• A termés utáni maradékok, a fanyesedékek, az állati hulladék és
más hasonló anyagok, melyek a biomasszát alkotják,
komposztálásra vagy energiatermelésre hasznosíthatók.
• Energiatermelőkként a farmerek hozzájárulhatnak a
mezőgazdasági lábnyom csökkentéséhez, és a biomasszából,
valamint a vízből, napból és szélből agrárenergiát állíthatnak elő.
Energia a mezőgazdaságban

40. 40
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A kerozin, dízel és propán használata általános a farmokon a
traktorok és generátorok meghajtására. Ezek a rendszerek ott adnak
energiát, ahol szükség van rá, mégis vannak hátrányaik is:
• az üzemanyagot szállítani kell, el kell hozni a benzinkútról, elvinni
a generátorhoz, ami sokszor messze van, és rossz utakon
közelíthető meg;
• a generátor zaja és a kipufogó szaga zavarhatja az állatokat;
• az üzemanyag sokba kerül, hiba esetén kiömölhet, és akkor
szennyezi a talajt;
• a generátorokat karban kell tartani, ez időbe és pénzbe kerül, és
mint minden gép, elromolhatnak, alkatrész kell hozzájuk, amit nehéz
beszerezni.
A hagyományos fűtőanyagok használata és a lehetséges
kellemetlenségek

41. 41
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Környezeti fenntarthatóság
(energia szárazföldi forrásokból
és CO2-kibocsátás csökkentése)
Agronómiai
fenntarthatóság
(Nitrátok Direktíva
91/676/EEC)
Gazdasági fenntarthatóság
(jövedelemtámogatás az
ösztönzők miatt és a piaci
eladásért)
Gazdasági és társadalmi fejlődés
(tevékenység diverzifikációja, új
munkahelyek, területfejlesztés)
Agro-energia
Agro-energia és fenntartható
gazdálkodás

42. 42
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A nyersanyagok eredetük alapján osztályozva:
•termények,
•élőállatok termelik,
•favágó vállalatok,
•élelmiszer-maradék agroturizmusból,
•közparkok és kertek gondozásából származó biomassza.
Típusuk alapján:
•terménymaradványok,
•élőállat hulladéka,
•nyesedék és fabiomassza,
•Élelmiszer-laboratóriumok és -konyhák melléktermékei.
Biomasszafajták az agroenergiához

43. 43
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Energiafajta a biomasszából
A nyersanyagok, a maradványok típusától és az átalakítási
folyamattól függetlenül, három fajta agroenergia létezik:
• elektromosság
• hő
• bioüzemanyag (biodízel, bioetanol, biogáz)
A különböző energiaformákat külön vagy együtt is elő lehet állítani.
Megjegyzés: A végtermék megnevezése azért fontos, mert a
agrárenergia-politika nem a termelésre, hanem a bioenergia-termékre
ad ösztönzőket.

44. 44
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A biomassza használata Európában
• A megújulók 24,2%-ot (798,7 TWh) tesznek ki az EU nettó
energiatermelésében. Ennek a megújuló energiának 18,7%-a
biomasszából származik. Az EU a világ legnagyobb pellet-előállítója (a
teljes termelés 50%-a)
Forrás: AEBIOM European Biomass Association éves jelentése, 2014
Biohő és
származtatott hő
Bioelektromosság
Bio-üzemanyag
szállításhoz
Végső energiafogyasztás. Bioenergia

45. 45
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Agroenergiák: Biomassza/1
A farmerek többfajta nyersanyagot termelhetnek a biomassza
előállításához:
• egynyári növények (cirok, kukorica, kenaf),
• évelő növények (bogáncs, nád, nyár, akác),
• nyesedékek.
Ezt a nyersanyagot aztán termokémiai módszerrel át lehet alakítani
üzemanyaggá (bioolaj, -szén, -gáz) vagy hővé, ami aztán
elektromosságot termel.

46. 46
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Agoenergiák: Biomassza/2
• A farmerek ugyanezeket a nyersanyagokat (kukorica, cirok, fűfajták,
cukorrépa) azért is előállíthatják, hogy biológiai átalakítással
termeljenek energiát (erjesztés és emésztés), azaz etanolt vagy
üzemanyaggázt.
• A farmerek magolajokat is termelhetnek (napraforgó, repce,
porsáfrány, szójabab) és fizikai-kémiai eljárással (sajtolás vagy
észterezés) üzemanyag-olajt vagy biodízelt állíthatnak elő. Az
üzemanyag-olajt át lehet alakítani elektromossággá vagy hővé.

47. 47
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Bioenergia, a folyamat fajtája szerint: kémiai, biológiai, fizikai
Termokémiai
átalakítás
Szerves
átalakítás
Fizikai kémiai
átalakítás
Egynyári növények: cirok,
kukorica stb.
Évelő növények: fafajok,
bogáncs, nád stb.
Erdőgazdálkodás: nyár,
akác stb.
Agroipari maradványok:
borászat, olivaolaj-termelés)
Kukorica, pázsitfűfélék
Cukorrépa, cukornád,
cukorcirok
Agroipari maradék
(tejtermelési melléktermék,
cefre, olajbogyó-pogácsa)
Hígtrágya
Napraforgó, repce,
porsáfrány, szójabab,
olajpálma stb.
Pirolízis
Gázosítás
Emésztés
Erjesztés
Sajtolás
Égés
Észterezés
hő
elektromos
energia
bioüzemanyag
(bioetanol)
bioüzemanyag
(biometán)
elektromos
energia
hő
bioüzemanyag
(biodízel)
elektromos
energia
hő

48. 48
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Újdonságok a nyersanyagok agroenergiai felhasználásában
• Az újabb irányzatok szerint a nyersanyagok agroipari felhasználása
elmozdult az intenzív energiatermő növényektől az élelmiszer és élőállat,
valamint a fakitermelési maradékok felhasználása irányába. A
farmerszövetségek, a környezetvédelmi szakemberek és a mezőgazdasági
döntéshozók az intenzív energiatermelő növények helyett a hulladékok
fenntartható használatát támogatják, és a megművelhető földeket az
élelmiszer-termelésre hagyják.
• Ezenkívül a napenergiát, a fotoelektromos üzemeket, a szélerőműveket is
újragondolják a vidéki táj, a természeti helyek és az örökségek
szempontjából.
• Az európai intézmények kiadványai a hulladék újrahasznosítását
fenntarthatóbbnak tartják, mint az energianövények termesztését az
élelmiszer-növények helyén.

49. 49
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Biogáz
A biogáz egy olyan gázelegyet jelent, mely a szerves anyag oxigénhiányos
környezetben történő lebomlása során keletkezik. Olyan alapanyagokból
állítható elő, mint pl. trágya, kommunális szemét, növényi anyagok,
szennyvíz, zöld hulladék, ételmaradék. Fő előnyei:
• A megújuló energia többféleképpen hasznosítható formája:
elektromosságot és hőt is nyújt
• A káros metánkibocsátást csökkenti
• CO2-közömbös
• A források környezetbarát megőrzése

50. 50
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
• Az emésztőbe víz és hígtrágya
keveréke kerül
• Naponta friss hígtrágyát adnak hozzá
az előző napi adagok pótlására, amit a
baktériumok elkezdtek emészteni
• Először a szerves anyagot bontják le a
savtermelő baktériumok
• Aztán a melléktermékeket a
metántermelő baktériumok bontják le
Anaerob emésztés bioemésztőben

51. 51
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az anaerob emésztők…
• Lehetővé teszik, hogy a nagy állattartó telepek és élelmiszer-
feldolgozók egy társadalmi problémát kezeljenek
• Menedzsment-intenzívek
• A gazdaságosság azon nyugszik, hogy csökkennek a költségek (a
szennyvíz eltávolításáért stb.), és az előállított gázt üzemanyag-
vásárlásra vagy elektromosság előállítására lehet használni

52. 52
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Biogázenergia-üzem ábrája

53. 53
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
• Felhasználóbarát irányítórendszer
• Az üzemegységek egyedi irányítása és az irányítási paraméterek
dokumentálása
• Távoli hozzáférés az irányítórendszerhez
A biogázüzem fő jellegzetességei

54. 54
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az anaerob emésztés termékei
• A fermentált anyag, ami a biológiailag lebomló alapanyag anaerob
emésztése után marad. Savképzéssel és metánképzéssel jön létre,
különbözőféle folyamatok által.
• A biogáz, ami az oxigénhiányos helyen történő szerves anyag lebomlásából
keletkező gázelegy. Olyan alapanyagokból állítható elő, mint pl.
mezőgazdasági hulladék, trágya, kommunális szemét, növényi anyagok,
szennyvíz, zöld hulladék és ételmaradék.
Az anaerob emésztésnek két fő terméke van:

55. 55
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Erre való
növények
Fermentált
anyag
Állat
hulladék
Maradék,
melléktermék
Átlagos terület 1-1,5 km
1-1,5 km
1 MW-os biogázüzem modellje

56. 56
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Fermentált
anyag
Termékek
Melléktermékek
Maradék
Szennyvíz
Kis farmok és központi üzem
• A kis farmok, melyeknek mérete nem engedi meg a saját üzemet,
megosztozhatnak egy központi üzemen társulás útján.

57. 57
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A kicsi szép: a kis üzemek új hulláma
Az olyan farmerek, akiknek a farmja messze van a többi farmtól az utóbbi
időben érdeklődnek a megvásárolható kis-közepes méretű üzemek iránt,
melyek megoldhatják alacsony energiaigényüket.
•200-300 kW: 0,5-0,7 km-en belül
•50-100 kW: 0,2-0,5 km-en belül
•35 kW: …..…….már a piacon van

58. 58
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A biometán az új lehetőség
• A biometánt a biogázból nyerik, miután azt megtisztították a széndioxidtól
(CO2) és más felesleges gázoktól.
• A biometán hasonló a metánhoz, és csővezetéken szállítható vagy
közvetlenül felhasználható üzemanyagként.

59. 59
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Agroenergia, multifunkcionális farmok és Közös Mezőgazdasági Politika
• Az 1980-as évek óta a farmerek farmjukat a turizmus szolgálatába is állították:
hagyományos ételeket kínálnak, oktatást végeznek, szabadidős tevékenységet
ajánlanak. Ezek a tevékenységek, melyek eltérnek a hagyományos mezőgazdasági
termeléstől és multifunkcionális tevékenységnek hívják, a farmer jövedelmét
hívatottak emelni, és a fenntartható mezőgazdaság új gazdasági, társadalmi és
környezetvédelmi víziójához tartoznak.
• Ebben a keretben indult a 2000-es évek elején a Közös Európai Mezőgazdasági
Politika reformja, mely többé nem az élelmiszer-termelés támogatásáról szólt,
hanem a függetlenedést elősegítő intézkedésekről, hogy innovatívabb,
versenyképesebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság jöjjön létre. Ez az új támogató
rendszer ösztönzi az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, és elősegíti a
megújuló energiaforrások hasznosítását. Ezentúl a CAP 2014-2020 is ugyanezeket a
célokat hangsúlyozza, a „zöldülést”, azaz a fenntartott legelőket, a vetésforgót, az
intenzív termelés csökkentését. Ezért az agroenergia beleillik a környezetbarát
mezőgazdaság koncepciójába, mert felhasználja a maradékokat, mellékterméket a
növénytermesztésben és az állattenyésztésben is.

60. 60
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A Közös Mezőgazdasági Politika és a Zöld intézkedések
• Az EU 1307/2013 számú szabálya meghatározza a farmereknek történő közvetlen
kifizetés szabályait a Közös Mezőgazdasági Politika keretein belül
• Az EU 1307/2013 számú rendelet kiegészítése
• Az EU 1306/2013 számú rendelet kiegészítése
A zöld intézkedések három alapeleme:
1. A termelés diverzifikációja: legalább két termény termesztése, ha a
gazdaság művelhető területe meghaladja a 10 ha-t, és legalább három, ha
meghaladja a 30 ha-t, és a fő terményt a megművelhető terület 75%-ára
korlátozza, valamint a két fő terményt a terület 95%-ára.
2. Állandó legelő fenntartása (nemzeti és regionális szinten is).
3. A 15 ha-nál nagyobb gazdaság megművelhető területének legalább 5%-át
fenntartani ökológiai fókuszterületként (a mező széle, sövények, fák, ugar,
tájképi helyek, biotópok, puffercsíkok, erdők).

61. 61
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroenergia integrálása a farmon
Az agroenergia-termelés nem helyettesítheti a élelmiszer-termelést, de mint
minden más multifunkciós tevékenység esetében, az üzleti terv része lehet.
A gazdálkodók haszna a következő lehet:
• az energia árának megspórolása, akár extra bevétel, annak eladásából;
• a gazdaság hulladékának értékelése és használata;
• a gazdaság környezeti teljesítménye javul a Zöld Közvetlen Fizetésnek
megfelelően („zöldülés”);
• az üvegházgázok kibocsátásának csökkenése a gazdaságból.
Ez az integráció az Európai Unió
hivatalos dokumentumaiban
megjelent (forrás: DG Agriculture
and Rural Development, 2013. dec.)

62. 62
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Döntéshozás az agroenergia bevezetéséről egy farmba
Az agroenergia lehetőséget nyújt az energiaszámla csökkentésére, és
plusz bevételt nyújthat a farm költségvetésében, valamint hozzájárul a farm
üvegház-kibocsátásának csökkentéséhez. Ezeket a hatásokat kell együtt
figyelembe venni az üzleti terv megalkotásakor egy táblázatkezelő eszköz
segítségével, mellyel számolni is lehet.
• xsl mátrix, melybe az energiatermelés fix és változó költségeinek adatait
visszük fel;
• xsl mátrix, melybe az energiatermeléshez szükséges tervezett
beruházások adatait visszük fel;
• xsl mátrix, melybe az energiatermelés várható bevételei kerülnek;
• xsl mátrix, melybe a befektetés megtérülése és a nullszaldós állapot
kerül;
• A végső eredmények összevonása egy általános üzleti tervbe, beleértve
a farm vagyonának, a kölcsön árának, a profitnak és a veszteségnek az
egyenlegét.

63. 63
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Állandó
A farmer kitűzi az állandókat a tervben:
a) energiatermelés,
vagy
b) a biomassza mennyisége a farmon.
Változó
Az állandókból (energia, biomassza) kiindulva a
farmernek:
a) meg kell szereznie a szükséges biomassza-
mennyiséget,
vagy
b) olyan üzemet kell létrehoznia, mely a farmon
meglévő biomasszára alapozza a működését.
A kockázati szintek különbözőek.
A stratégia
BIOMASSZA
ENERGIA-
VÁLLALKOZÓ
ERŐMŰ
B stratégia
BIOMASSZA
ERŐMŰ
ÁTALAKÍTÓ
VÁLLALKOZÓ
KOCKÁZATI SZINT
MAGAS ALACSONY
Vállalkozás fajtája
Döntés az agroenergia-vállalkozás fajtája szerint

64. 64
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
• A bioüzemanyagok (rövidítés a „biomassza-üzemanyagok” helyett)
olyan folyékony üzemanyagok, melyek helyettesítik a hagyományos
nyersolaj-termékeket (a benzint és a dízelt).
• Közéjük tartozik az etanol és a biodízel (zöld olajtermékek),
melyeket mezőgazdasági termékekből és maradékokból vagy
másfajta növény alapú biomasszából gyártanak.
• Az etanolt, melyet jelenleg erjesztett cukortartalmú terményekből
állítanak elő (pl. kukoricából, cukornádból vagy cukorcirokból),
tiszta formájában járművek hajtására lehet használni, de leginkább
benzinadalékként használják, hogy növeljék az oktánszámot és
javítsák a jármű károsanyag-kibocsátását. A biodízelt, melyet
átészterezéssel olajokból és zsírokból állítanak elő, szintén
használhatják tiszta hajtóanyagként, de inkább dízeladalékként
alkalmazzák, hogy csökkentsék a részecskék, a szénmonoxid és a
szénhidrátok szintjét a dízel meghajtású járművekben.
Nyersanyagok a bioüzemanyag előállításához

65. 65
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
• Az etanol előállítható a következőkből: fa, fafeldolgozás
mellékterméke, papír, takarmánykukorica, kipréselt cukornád, rizs-
és búzaszalma, köles stb.
• A biodízel olajos magvakból készül, pl. szójabab, kukorica,
napraforgó, gyapotmag és repce.
• Hamarosan megjelenő új technológiák gazdaságossá teszik a
növényi rost etanollá való átalakítását. Az olyan mezőgazdasági és
erdészeti maradékok (hajtások, levelek, ágak) egy része, melyeket
jelenleg elégetnek vagy otthagynak a mezőn, a jövőben
hasznosíthatók lesznek a bioüzemanyag-előállításában.
A biomassza használata bioüzemanyagként és az új technológiák

66. 66
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
• Sok mezőgazdasági igényre az alternatív válasz a napenergia. A
modern, jól tervezett, egyszerűen karbantartható napenergia-
rendszerek a szükséges energiát szolgáltathatják akkor és ahol
szükség van rá. Ezeket a rendszereket az egész világon tesztelték,
és költséghatékonynak, valamint megbízhatónak bizonyultak, és
ma már sokfelé növelik a mezőgazdaság produktivitását.
• A napenergia fűtésre való hasznosítása szintén könnyen elérhető,
tiszta és takarékos megoldás.
Napenergia

67. 67
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Kétfajta napenergia-rendszer
• Általánosságban kétfajta napenergia-rendszer létezik – az egyik a
napenergiát egyenárammá alakítja át, a másik hővé. Mindkét
megoldásnak sok felhasználási lehetősége van a mezőgazdaságban:
könnyebbé teszik az életet és a farm termelékenységét is növelik.
• A klasszikus megoldás az üvegházak fűtése napenergiával, ez
lehetővé teszi a korai vagy késői zöldség vagy gyümölcs
termesztését.
• A fotoelektromos panelek a legáltalánosabb megoldások a
napenergia elektromos hasznosítására, de lehetőleg olyan helyre
kerüljenek, ahol nem zavarják a környezetet és a vidéki tájat.

68. 68
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Elektromos áram generálása fotoelektromos panelekkel
• A napfény által generált elektromosságot fotoelektromosnak is
hívják (röviden PV). A fotoelektromos energiát napelemek állítják
elő, melyek a napfényt egyenárammá (DC) alakítják. A PV-
modulban lévő napelemek félvezető anyagokból készülnek. Amikor
a napfény besugározza az elemet, az atomok elektronokat
bocsátanak ki energia formájában. Elektromos vezetőket
helyeznek az anyag pozitív és negatív pólusához, és ez lehetővé
teszi az egyenáram létrejöttét. Ezt az elektromosságot helyben fel
lehet használni, hogy meghajtson valamit, pl. egy vízpumpát, vagy
el lehet raktározni, és az elektromos hálózatba lehet betáplálni.
Ezért az áramért az áramszolgáltató magasabb árat fizet a rendes
árnál, mert az állami ösztönzők a Kyotói Protokoll céljaihoz
igazodnak.

69. 69
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Szélenergia-áram
• Végezetül más megújuló energiahordozók is használhatók a
mezőgazdaságban. A szélenergia-rendszerek áramot
szolgáltathatnak, melyet közvetlenül fel lehet használni, vagy
akkumulátorokban lehet tárolni. Ezek a rendszerek nagyon
megbízhatóak ott, ahol sokat fúj a szél. A rendszerek nagyon
költséghatékonyak és megbízhatóak lehetnek a farmok és lovas
tanyák áramellátását illetően, de a kritikus pont a tájképre való
hatás, valamint a zaj erős szélben.

70. 70
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Konklúzió és a megtanult lecke
• Az agroenergia nem homogén szektor, hanem
folyamatok, termékek, szektorok, technológiák
keveréke, melyeknek hatása és előnye más-más
lehet.
• Sok lehetőség van: az élőállatok hígtrágyáját lehet
használni; erre a célra lehet növényeket ültetni;
fotoelektromos eszközöket lehet a tetőre szerelni;
fotoelektromos parkok létesülhetnek a
megművelhető földeken.
• Figyelmesen kell értékelni az előnyöket és a
hatásokat az üzleti döntés előtt.
• A farmerszövetségek adhatnak először is tanácsot,
de utána jobb, ha speciális vállalatok és
szervezetek segítségét kérjük (www.aiel.cia.it).

71. 71
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
1. kérdés
Miből készül a biodízel-üzemanyag?
A. Falevelekből 
B. Kukoricából és más bioetanolt tartalmazó magokból 
C. Állati és növényi zsírokból 

72. 72
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
2. kérdés
Az agroenergia jó lehetőséget nyújthat a farmereknek:
A. az agronómiai fenntarthatóságra 
B. a gazdasági fenntarthatóságra 
C. az agronómiai és a gazdasági fenntarthatóságra 

73. 73
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
3. kérdés
A világ legnagyobb pellet-előállítója:
A. Európa 
B. Amerikai Egyesült Államok 
C. Japán 

74. 74
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
4. kérdés
Válassza ki a helyes mondatot:
A. Az agroenergia csak egyfajta energia, olyan mint a fosszilis
fűtőanyagokból való energia 
B. Az agroenergia gazdaságilag nem fenntartható 
C. Az agroenergia a 91/676/EEC Nitrát Direktívához kapcsolódik 

75. 75
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
5. kérdés
Milyen agroenergia nyerhető különböző nyersanyagokból?
A. Az agroenergiát ugyanúgy kell előállítani, mint a
bioüzemanyagokat 
B. Az agroenergia hőt, elektromosságot és bioüzemanyagot tud
nyújtani 
C. Az agroenergia súlyosan károsíthatja a környezetet a GHG által


76. 76
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
6. kérdés
Válassza ki a jó választ a következők közül:
A. Biomasszát csak egyes terményekből lehet előállítani 
B. A biomasszát csak fűtésre használják 
C. A biomasszát terményekből, hulladékból és hulladékfából lehet
előállítani 

77. 77
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
7. kérdés
Válassza ki a jó választ a következők közül:
A. A bioenergiát csak szerves anyag átalakításból lehet nyerni 
B. A bioenergiát szerves anyag termokémiai és fizikai átalakításából
lehet nyerni 
C. A bioenergiát csak termokémiai átalakításból lehet nyerni 

78. 78
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
8. kérdés
Válassza ki a jó választ a következők közül:
A. Csak nagy bioenergia-üzemek léteznek nagy vállalatok számára 
B. Az agroenergia befektetésről való döntéshez készített üzleti terv nem
hasznos 
C. Különböző méretű bioenergia-üzemek léteznek, és az üzleti terv
szükséges a megfelelő befektetéshez vezető döntéshez 

79. 79
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
9. kérdés
Mi a biometán?
A. A biometánt biogázból nyerik úgy, hogy megtisztítják a
széndioxidtól (CO2) és más benne levő szennyező anyagoktól 
B. A biometánt fosszilis fűtőanyagok kémiai átalakításával állítják
elő 
C. A biometán bioüzemanyagokból és terménymaradványokból álló
gáz 

80. 80
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
10. kérdés
Hogyan működnek a fotoelektronikus cellák?
A. A fotoelektronikus cellák közvetlenül alakítják át a hőt
elektromossággá 
B. A fotoeletronikus cellák napenergiát kapnak, melyet a panelekben
lévő kis áramkörök alakítanak át elektromossággá 
C. A foelektronikus energiát napelemek állítják elő, melyek a
napfényt egyenárammá alakítják át 

81. 81
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
MEGOLDÁSOK
1)b
2)c
3)a
4)c
5)b
6)c
7)b
8)c
9)a
10)c

82. 82
2. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT