SlideShare a Scribd company logo
1 of 88
Download to read offline
5. MODUL
AGROTURIZMUS ÉS OKTATÓFARMOK
1
5. MODUL
MEGJEGYZÉS
Ez a modul két részből áll:
• Az első rész, ami 20 diából áll, az agroturizmussal
és az oktatófarmokkal kapcsolatos EU-s
irányelvekről és általános kérdésekről szól. Az első
rész végén lesz egy tízkérdéses teszt. Minden
kérdésre négy válasz lesz megadva, de csak egy
helyes. Ha az összes válaszod helyes, sikerült a
vizsga. Ha nem sikerült, addig ismételd a kurzust,
amíg hibátlanul meg nem tudod oldani a feladatokat.
• A második rész 30 diából áll és részletes
információt ad a modul témájáról.
• Mint az első részben, itt is egy 10 kérdéses több
válaszos teszt lesz a végén. Ha minden válasz jó,
akkor a rendszer megengedi, hogy kinyomtasd a
bizonyítványt a 3. szintről.
2
5. MODUL
TARTALOMJEGYZÉK
• Bevezetés a képzőmodulba
• 1. rész – Az alapok - EQF 2. szint
Az agroturizmus jellemzői – Fejlesztési tényezők – Az agroturizmus
céljai – Miért vegyünk részt benne? – Alapkifejezések az
oktatófarmokkal kapcsolatban – Az oktatófarmok céljai
• Tízkérdéses teszt több válasszal
• 2. rész – A részletek - EQF 3. szint
Turistafalvak típusai – Az agroturizmus tényezői – A fenntartható
agroturizmus elvei – Az oktatófarmok összetevői – Az
oktatófarmokon lévő tanárok – Az agoturizmussal és az
oktatófarmokkal kapcsolatos törvények Romániában
• Tízkérdéses teszt több válasszal
• Bizonyítvány
3
5. MODUL
BEVEZETÉS
A városi stressz egyre inkább arra készteti
az embereket, hogy kiszabaduljanak a
városból, és ha csak egy pár napra is,
megtapasztalják a természet
nagyszerűségét, a patriarchális békét,
messze a civilizációtól.
A vidéki élet gazdagsága és a kulturális
örökség csak akkor fedezhető fel, ha a
helyiekkel kapcsolatba kerülünk, és
megtapasztaljuk az életmódjukat, a
hagyományaikat és szokásaikat.
Az agroturizmus a mezőgazdaság és turizmus keveréke, egy farmon vagy tanyán zajlik, kiegészítő
bevételt jelent a mezőgazdaság mellett, pozitív gazdasági és társadalmi hatása van, és beletartozik
az, hogy a turisták kapcsolatba kerülnek a házimunkával és -termeléssel.
4
5. MODUL
BEVEZETÉS
Minden olyan árut és szolgáltatást, ami a turizmus tevékenységével kapcsolatos, úgy határozhatunk
meg mint turisztikai terméket.
A termék-kialakításához szükség van a természeti és kulturális turizmuspotenciál elemzésére,
emberi és financiális szempontból is, és azt is kell elemezni, hogy versenyképes ajánlatot tudnak-e
tenni.
A természeti és társadalmi-gazdasági turizmus erőforrásainak leltára a következőket érinti:
• A vonzó hegységek közelsége;
• Jó elhelyezkedés, a fő turista útvonalak mentén;
• A turisztikai erőforrások értéke és változatossága;
• Népi hagyományok és pásztorkodás;
• A társadalmi-gazdasági fejlődés meghatározza az életszínvonalat, jó hatással van a hazai és
külföldi vendégek fogadására;
• A népesség vonásai, ami a vendégszeretet, az etika és a morál szintjét jelzi;
• A falusi lakosság magas szintű emancipációja – idegen nyelven beszélők.
5
5. MODUL
BEVEZETÉS
A turisztikai termék kialakítása és
hasznosítási lehetőségeinek
elemzése tartalmazza:
• Az általános infrastrukturális fejlesztés tervezése
(vízellátás, fűtés, szennyvíz, annak kezelése, az
odavezető utak javítása, építése);
• A háztartások komfortszintjének emelése, ahol
vendégeket fogadnak;
• Technikai, kereskedelmi, és tisztálkodási
lehetőségek, keretek;
• Sportlétesítmények (turistaösvények, sportpályák,
sípályák, sífelvonó, lovagolás).
6
5. MODUL
BEVEZETÉS
Az oktatófarmokat azért hozzák létre, hogy
oktatást tartsanak azzal a céllal, hogy a tanulók
speciális készségeket szerezzenek a
mezőgazdaság és erdőgazdaság terén.
Az oktatófarmok egyenlők a szokásos
tanyákkal, de itt a tanulók tanulhatnak is, és itt
szükséges, hogy hozzáférhetőek legyenek
számukra azon anyagi erőforrások, melyek
biztosítják a készségfejlesztés összes feltételét.
A farmfejlesztés célja, hogy folyamatosan javítsák a professzionális képzés feltételeit a szakmai
képzés sztenderdjei alapján.
7
5. MODUL
BEVEZETÉS
Az oktatófarm célja az, hogy lehetőséget adjon az
iskolának és a mezőgazdaságnak, hogy találkozzanak. A
gyerekek megismerik a farmer munkáját, felfedezik az étel
eredetét, ami naponta megjelenik a tányérjukon. A farmer,
aki birtokában van a vidék gazdagságainak, megmutatja
nekik, hogyan készül a minőségi étel, és megmutatja nekik
az ízeket, amik az egyes évszakokban megjelennek. Azt is
megmutatja, hogyan folyik a betakarítás, és elmeséli nekik
a hagyományos meséket.
Az oktató farm megismerteti a gyerekekkel az életet a farmon, támogatja a farm körüli kulturális és
környezeti értékeket. Arra készteti a gyerekeket, hogy szeressék a természetet, és közvetlen
tapasztalatot nyújt nekik a vidéki életről, szórakoztatva. Ez egy olyan világ, mely közvetlenül az
ajtajuk mögött van, de nem tudnak róla sokat (http://www.fattoriasantarita.it/didactic_farm.htm -ból).
8
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmus speciális
tulajdonságai:
• Vidéki környezetben zajlik, ahol lényeges a
vendégszeretet, a szállás minősége, a természeti,
kulturális és emberi vonások ismerete, a turisztikai
termékek eredetisége;
• A turisztikai ajánlat eredeti, változatos, egyénre
szabott, és olyan emberek szervezik, akik az adott
területen élnek;
• Ki lehet egészíteni gazdasági tevékenységgel a
farmon, ez nem alternatíva vagy helyettesítő
tevékenység.
9
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmus speciális
tulajdonságai:
• Az alacsony bevételű népességnek
lehetőséget nyújt arra, hogy szabadságát
vagy hétvégéjét a természetben töltse el,
speciális eseményekkel.
• Nem szükséges nagy befektetés,
infrastrukturális tervezés, bizonyos európai
országokban (minden országban más
törvények érvényesek).
• A turisták nagy tömegei elkerülhetik a
tengeri vagy hegyi üdülőket a nyári
szezonban.
10
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmus speciális tulajdonságai:
• Ez egy meghatározatlan turizmus, mert sokféle dolgot ajánl a természet károsítása nélkül. A
természet megőrzésének céljából meg kell fontolni azt, hogy a gazdasági és a turisztikai tér együtt
élhet-e azért, hogy a területen fennmaradjon egy tevékenység, hogy az emberi települések
funkcionalitását megőrizzük és javítsuk, hogy elkerüljük a természeti erőforrások pazarlását, és
megőrizzük a természeti örökséget.
• Nem kompatibilis az ipari turizmussal, ami turisztikai területeken, üdülőhelyeken fejlődött ki.
11
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
• Az agroturizmus speciális vidéki turizmus, amit kisgazdák
nyújtanak, általában mellékállásban. Főállásban a szokásos
munkájukat végzik a gazdaságban, és ez adja a fő
jövedelmüket.
• Szállás: agroturisztikai farmok és panziók .
• Teljesen kihasználja a vidéki környezet mezőgazdasági,
turisztikai, emberi, technikai és gazdasági lehetőségeit.
• A turisztikai ajánlat eredeti, sokféle, egyénre szabott, szervezett és a faluban élő emberek
vezetik.
• Az alacsony jövedelmű népességnek lehetőséget ad arra, hogy szabadságát vagy hétvégéjét a
gyönyörű természetben töltse el, és a vidéki élet eseményeiben részt vegyen.
12
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Gazdaságilag a vidéki turizmus a létfenntartás egyik módja, a vidéki háztartások kiegészítő jövedelme
az erőforrások optimális kihasználásával, komplex házon belüli és kívüli szolgáltatásokkal együtt,
valamint a mezőgazdasági termeléssel összekapcsolva, így hozva létre hatékony és modern
agroturizmust.
A vidéki turizmus lehet egyszerű vendégfogadás, amikor a parasztházban van szabad szoba, de nem
nyújtanak hozzá szervezett, koordinált, folyamatos szolgáltatásokat (étkezés, látogatások, túrák).
13
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmus ígéretes vállalkozás lehet,
a mezőgazdasággal és erdőgazdasággal
foglalkozó falvak számára gazdasági
felelmélkedést jelenthet, a vidéki lakosság
megtartásában is szerepet játszhat, a
hátrányos helyzetű régiókban növelheti a
mezőgazdasági termelést, a társadalmi és
kulturális fejlődést.
Az agroturizmus komplex társadalmi-
gazdasági tevékenység, melyet a vidéki
farmerek végeznek azért, hogy plusz
jövedelemre tegyenek szert maguk és
családjuk számára.
14
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
A tevékenység nem más mint az
agroturisztikai termék, amibe
beletartozik a szállás, étkezés és
pihenés.
Ezért kívánatos a megfelelő összhang a
szolgáltatások minősége, a felszerelés,
a szállás kinézete, az étel és a
szabadidő között.
A turistákat, akik általában városiak, az
motiválja, hogy csendes helyen
pihenhessenek, ahol nincs tömeg, ami
kielégíti ökológiai igényeket, és így a
vidéki terület optimális helyszín a
pihenésre.
15
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Fejlesztési tényezők:
• A szállítás és a közlekedés fejlesztése. A javított
utak kiterjesztése, a motorizáció fejlődésével
karöltve, segíti elő a vidékre való behatolást, mert a
rossz utak nem teszik lehetővé az odajutást. Ezen
igények kielégítése az első szükséges feltétele az
egyéni turisták áramlásának, és ez nyújthatja a
befektetések megtérülését, és a profit
felhalmozódását. A turisták beáramlása nélkül még a
legnagylelkűbb ajánlatok (természeti-kulturális
örökség értékei, kényelem, ár) is kudarcra vannak
ítélve.
16
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Fejlesztési tényezők:
• Egyre nagyobb az igény a személyre szabott
utazási ajánlatokra. Az utóbbi években
növekedett az eredeti utazási ajánlatok iránti
igény a globalizációs trendek, a gyors
információáramlás és a lehetőségek sokfélesége
miatt.
• Nagyobb az érdeklődés az egészség fenntartása
iránt. A vidéki területek kiváló helyek arra, hogy
kielégítsék a legszerteágazóbb és
legkifinomultabb igényeket, pl. kerékpározás,
sétálás a friss levegőn, hegymászás, túrázás
vagy csendes horgászás, étel- és italkóstolás.
17
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Fejlesztési tényezők:
• A sportfelszerelés és turisztikai ipar fejlődése. A turisztikai és sportfelszerelés-ipar egyre
változatosabb és tökéletesebb eszközöket kínál a különféle szabadidős tevékenység végzéséhez,
biztosítván a függetlenséget és a személyes biztonságot mindenféle időjárási körülmények között..
• Eredetiség. Az eredetiség olyan minőség, melyet egyre inkább igényelnek. Olyan környezetből
jönnek, mely el van árasztva audiovizuális, nagyon fejlett technikai eszközökkel, személytelen emberi
kapcsolatokkal, ezért a turisták nagyon méltányolják a vidéki élet eredetiségét és természetességét.
18
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Fejlesztési tényezők:
• Csend és jóllét. A jóllét, a csend és a kényelem egyre inkább olyan elemek, melyeket keresnek a
turisták, ami nem meglepő, hiszen nagy stressz éri a legtöbb dolgozót. Gyakran felmerül az
önkéntelen vágy a város elhagyására. A természetbe való elmenekülés ötlete szinte minden városi
vágyban megtalálható manapság, és a megvalósulás gyakran vidéken következik be.
• Az individualizmus megerősödése a piacon. Bizonyos termékek állhatatos és rendszeres
reklámozása, hogy egy állandó fogyasztói szegmenset megnyerjenek nekik – mindennapos gyakorlat
azzal a céllal, hogy bizonyos termékeket (autó, divat, étel) eladjanak a fogyasztói piacon.
19
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Elméletileg nincs olyan vidéki település, amely ne tudna
egy speciális saját terméket felmutatni, amivel felkeltheti a
turisták érdeklődését. Ennek a terméknek előfeltétele, hogy
eredeti legyen, és az erőfeszítéseknek arra kell irányulnia,
hogy a turisták később vissza akarjanak jönni.
A kulcs ennek a sokféleségnek a megtartásában van, de új
elemeket is fel kell kutatni, melyek a helyi specialitásokat
hangsúlyozzák. Ezek felavatása még újabb turistákat
vonzhat, ami egy körfolyamatot indíthat be.
20
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmus céljai:
• A farmerek életszínvonalát emelni a bevételük növelésével a hátrányos helyzetű régiókban, védett
területek közelében, ahol szép a táj, és kiemelkedő természeti, kulturális-történelmi értékek vannak.
• Minőségi márkákat létrehozni az agroturizmusban.
• Új turisztikai formák kialakítása és megerősítése.
21
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmus céljai:
• Megvédeni a környezetet, olyan mezőgazdasági termelési formákat alkalmazni, melyek kevés
hatással vannak a környezetre.
• Kiaknázni a régió tipikus mezőgazdasági termékeit és hagyományos gasztronómiáját.
• Megőrizni a mezőgazdasági tájat, reklámozni a a természeti erőforrásokat és történelmi-kulturális
kincseket.
22
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmusban való részvétel
okai:
• Az agroturizmusból szerzett bevétel a farmok
fontos kapitalizációs és modernizációs módja, mivel
ezek nem követik a nemzeti és nemzetközi utazási
ágakat, így a bevétel egyenesen a farmernek és a
családjának jut.
• Mezőgazdaságon kívüli szakmai készség
elsajátítása a turisztikai iparban, amit szakszerűen,
vállalkozói szellemben kell végezni.
23
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmusban való részvétel okai:
• Vidéki családok esetében munkahely és jövedelemforrás az egyes munkanélküli családtagoknak,
mivel az agroturizmus az otthon végzett munkát segíti elő, és a foglalkoztatottak arányát
statisztikailag emeli a mezőgazdaságban.
• Az élő környezet javítása, felszerelése modern civilizációs vívmányokkal (toalett, hideg-meleg
folyóvíz, szennyvízcsatorna, telefon, fax, televízió), ami forradalmasítja a vidék anyagi civilizációját.
24
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az agroturizmusban való részvétel
okai:
• A közösség tagjainak bevételt teremt.
• Az infrastruktúra és az életszínvonal javítása, a
városok és a táj szépítése.
• A természeti környezet megőrzése.
25
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az oktató farmok céljai:
(http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm -ból)
• Kielégíteni a gyermek vagy a fiatal felnőtt igényét azáltal, hogy kielégítjük a kíváncsiságát és
tudásvágyát.
• Segíteni a gyermekeket abban, hogy megismerjék a farmer / mezőgazdász / állattenyésztő
mesterségét.
• Lehetőséget teremteni arra, hogy kapcsolat jöjjön létre a mezőgazdasági ipar és a fogyasztó között.
• Megérteni azt az utat, amit az élelmiszer megtesz a kert és az asztal között.
26
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az oktató farmok céljai:
(http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm -ból)
• Elősegíteni az egészséges táplálkozást.
• Segíteni a gyermekeket abban, hogy megismerjék az étel értékét, és azt a kemény munkát, ami
szükséges ahhoz, hogy elkészüljön egy látszólag egyszerű étel.
• Hangsúlyozni a vidéki világ kultúráját és tradícióit.
• Újra felfedezni és tanítani az olyan foglalkozásokat, melyeket már sokan elfelejtettek.
27
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
Az oktatófarmok olyan vidéki vállalkozások,
melyeknek célja a vidéki tevékenységek, a
táplálék körforgásának, az állati és növényi
életnek, a farmer munkájának és szerepének
bemutatása és a tudatos fogyasztásra, valamint a
természet tiszteletére való nevelés.
A farm lehetőséget nyújt az iskoláknak arra, hogy
közelről megvizsgáljanak olyan érveket, melyek a
vidéki hagyományok fenntartásáról szólnak:
workshopok keretében a helyszínen, ökológiai és
környezetvédelmi kurzusokon és a szabadban
zajló játékok által.*
* Forrás: http://www.agriturismolaquerciagentile.it/didactic-farm-umbria.php
28
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
1. Agroturizmus esetén a turista kapcsolatba kerül:
a) Tengerparti és hegyvidéki üdülőkkel
b) Háztartással és helyi élelmiszerekkel
c) Hotelekkel és panziókkal
d) Városi tájakkal
29
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
2. Az oktatófarmokat azzal a céllal hozták létre, hogy készségeket alakítsanak ki:
a) Tanulókban
b) Professzorokban
c) Farmerekben
d) Tanárokban
30
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
3. Egy oktatófarm nem más, mint egy:
a) Iskola
b) Egyetem
c) Tanya
d) Panzió
31
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
4. Egy ajánlat a turistáknak legyen:
a) Olcsó, érdekes és turisztikai szakértő szervezze
b) Eredeti, változatos, egyénre szabott, és olyan személy szervezze aki a vidéken él
c) Kalandos, érdekes útitervvel, melyet a vendéglátó szervezett
d) A turisták igényeivel kompatibilis, és turistairoda szervezze
32
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
5. Az agroturizmus a vidéki turizmus különleges formája, melyet kisgazdák végeznek, általában :
a) Mint alaptevékenységet
b) Mint másodlagos tevékenységet
c) Hobbiból
d) Mint szezonális tevékenységet
33
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
6. Az agroturisztikai termék meghatározója:
a) A túra környezete, a túrázás, a kerékpározás
b) A horgászás, az állattenyésztés, a hagyományos ételek főzése
c) Minőségi idő töltése a természet közepén
d) Szállás, étkezés, pihenés
34
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
7. Az oktatófarmok egyik célja:
a) Agroturizmust tanítani
b) Vakációztatni a gyerekeket
c) Állattenyésztést elősegíteni
d) Egészséges étkezést elősegíteni
35
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
8. Egy oktatófarm ajánl:
a) Workshopokat a területen, ökológiai és környezetvédelmi kurzusokat és szabadban végezhető
játékokat
b) Lehetőséget játszani az állatokkal és fát ültetni
c) Ingyenes környezetvédelmi kurzusokat
d) Mezőgazdaság iránt érdeklődő gyerekek irányítását
36
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
9. Az agroturizmus bevétele:
a) A nemzeti utazási ágazatba jut
b) A nemzetközi utazási ágazatba jut
c) A farmer családjának jut
d) A helyi hatóságoknak jut
37
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz
kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
10. Az agroturizmus egyik célja kiaknázni :
a) Szabadidős tevékenységeket, pl. túrázás, biciklizés, horgászás
b) Mezőgazdasági termelési technikákat
c) Tipikus mezőgazdasági termékeket és a régió hagyományos gasztronómiáját
d) Természeti erőforrásokat és a történelmi-kulturális kincseket.
38
5. MODUL
I. RÉSZ – 2. SZINT
HELYES VÁLASZOK
39
MEGOLDÁSOK
1. b
2. a
3. c
4. b
5. b
6. d
7. d
8. a
9. c
10. c
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturizmust úgy lehet definiálni, hogy az nem más, mint emberek utazása szennyezetlen, látványos
helyen elterülő vidéki favakba, tartózkodásuk legalább 24 óráig tart, helyi ételeket fogyasztanak, és
bekapcsolódnak a vidéki életformába a maga teljes komplexitásában.
Az olyan települések tudják magukhoz
vonzani az ez iránt érdeklődő turistákat,
melyeknek hosszú történelmi múltja
van, épületeik a régióra jellemző, tipikus
építészeti stílust hordoznak, az
embereknek sajátos életmódjuk,
hagyományaik, szokásaik vannak.
A turistákat inkább az vonzza, hogy
lehetősége legyen pihenni egy csendes,
nem zsúfolt helyen, mely kielégíti az
ökológiai igényeket.
40
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturizmus térbeli megszerveződését a koncentráció-diszperzió kettőssége jellemzi:
- Az étkeztetés, a szállás, a zöld falvak és üdülőhelyek koncentrációja
- Széttagozódott tevékenységek (gyalog- vagy lovas ösvények, horgászat, vízi turizmus) a vidéki
területeken
41
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A turistafalvak festői vidéki települések, melyek gazdasági és kulturális erősségekkel bírnak,
szennyezetlen környezetben terülnek el, és megőrzik kulturális mintáikat (szokások, munkaeszközök,
népviselet, ételek).
Számos kifinomult módszerrel lehet osztályozni ezeket a falvakat funkcionalitásuk szempontjából,
felvázolva a turizmus alapvető elemeit.
42
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A következő típusú falvakat lehet megkülönböztetni:
• Táj- és klímafalvak;
• Turistafalvak a téli és vizes sportokért ;
• Gyógyfürdős falvak;
• Pásztorkodó turistafalvak;
• Történelmi, művészeti és építészeti emlékekkel rendelkező falvak;
• Népi hagyományokkal rendelkező falvak;
• Művészeti és kézműves-iparral rendelkező falvak.
43
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturizmust érintő tényezők:
• Ökológiai tényezők: növényvilág, állatvilág,
ökoszisztéma
• Fizikai tényezők: természeti erőforrások, tér és
létesítmények
• Kulturális tényezők: hagyományok, nyelv, régió,
szokások, kultúra
• Társadalmi tényezők, két szempontból tekintve:
• A vendéglátó szempontjából – az összes tényező, ami
az életszínvonalával kapcsolatos
• A látogató szempontjából – az összes tényező, ami az
életszínvonalával és tapasztalataival kapcsolatos
44
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A fenntartható agroturizmus elvei:
• A környezet – nagy, fenntartható érték az agroturizmus számára; meg kell őrizni a jövő
generációknak.
• Turizmus – pozitív tevékenység, ami hasznot hajt a környezetnek, a helyi közösségnek és a
látogatónak.
• Kapcsolat a környezet és a turizmus között – ezt lehet úgy fejleszteni, hogy a környezet támogatja a
hosszú távú turisztikai tevékenységet, de a turizmus fejlesztése nem vezethet a környezet
károsításához.
45
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A fenntartható agroturizmus elvei:
• A turisztikai tevékenység fejlesztése – úgy, hogy tiszteletben tartsa az adott hely jellegzetességeit
(környezeti, szociális, gazdasági, kulturális).
• A turizmus fejlesztésének célja – egyensúlyt tartani a turisták és a helyszín, valamint vendéglátók
szükségletei között.
• A turisztikai ipar, a kormányok, a környezetvédő szervezetek, a nemzetközi intézmények – hogy
tiszteletbe tartsák ezeket az elveket, és a végrehajtásukért dolgozzanak.
46
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturizmus fenntartható turizmussá válásának előfeltételei:
• A vendéglátó közösség kultúrájának és jellegének védelme;
• A táj és az élőhelyek védelme;
• A vidéki gazdaság támogatása;
• Hosszú távon életképes turisztikai ipart fenntartani a pozitív turistaélmények elősegítésével;
• Partnerség kialakítása a turizmus befektetői, a helyi hatóságok és a helyi lakosság között;
• Ellensúlyozni az erős turisztikai fejlődést a diverzifikált vidéki gazdaság által.
47
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Fenntartható stratégiák a
turizmusban:
• A vidéki gazdaság felvirágoztatása
mezőgazdasági termékek iránti további kereslet és
tőkebefektetések által.
• Alacsony termelékenységű földek használatának
és feljavításának elősegítése, ami lehetővé teszi a
területek természetes növénytakarójának
megőrzését.
• Speciális menedzsment alkalmazása.
• Azon értékek kiválasztása, melyek a fenntartható
turizmus alapjai lehetnek.
48
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Fenntartható stratégiák a turizmusban:
• A befektetők irányítása és bátorítása;
• A hosszú távú turizmus bebiztosítása;
• A természet megőrzése és a kulturális örökség fogalmainak bevonása a turizmus fejlesztésének
stratégiájába;
• A turisták ökológiai oktatása;
• Minden természeti és kulturális vonás feltérképezése, melyek a turisztikai potenciál alapjául
szolgálhatnak, és az összegyűjtött adatok elemzése.
49
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A helyi turisztikai potenciál felmérése – a fenntartható fejlődés
előfeltételei
Két bevezető fázis tartozik ide:
• A meglévő turizmus elemzése, a kereslet, kínálat, verseny és piaci trendek értékelése.
• Az elemzés eredményein alapuló diagnózis lehetővé teszi:
• Hogy megnevezzék a terület erősségeit és gyengeségeit;
• Hogy meghatározzák a lehetőségeket és a kockázatokat;
• Hogy határozzanak a lehetséges turisztikai fejlesztésekről a területen.
50
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturizmus három alapvető
komponense:
• A falu a környezetével (természetes, épített) és a
kapcsolódó turisztikai erőforrások alkotják az
agroturizmus keretét és forrásait.
• Az agroturisztikai szolgáltatások (és ajánlatok)
alternatívát nyújtanak minőségben, eredetiségben
és sokszínűségben a hagyományos ajánlatokkal
szemben.
• Azok, akik a falvakban élnek (a farmerek),
szervezik, vezetik az agroturisztikai
tevékenységeket.
51
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturisztikai tevékenység sikere akkor
garantált, ha minőségi szolgáltatást nyújt.
A minőség fogalma a turisztikai tevékenység minden
komponenséhez kötődik – versenyképes
szolgáltatások nyújtása, az agroturizmus termék-
meghatározásának kiteljesítése, a turisták védelme,
változatos ajánlatokat tenni tartalom és forma
tekintetében is, amik személyre szabottak, és a
terület sok részét érintik.
A szolgáltatások jó minőségét a farmernek kell
biztosítania, az ő felelőssége az ellátás, a
hálózatépítés, a környezetvédelem.
52
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az agroturizmus fő céljai mellett az olyan célok, mint a természetben töltött vakáció, a forgalom, a
szennyezés csökkentése stb. lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági vállalkozók jó gazdasági
eredményeket érjenek el a vidéki turizmus által.
A partnerségben (a farmerek maguk közötti, valamint a helyi önkormányzattal és a helyi szervezetekkel
kötött szövetsége) a szakszerűség és a kreativitás kell, hogy az agroturizmus fő szempontjai legyenek.
Ökológiai és gazdasági elveken nyugvó gazdasági tevékenység kontextusában az agroturizmus a
vidéki turizmus komponense lehet, közvetlen hatással a helyi turisztikai erőforrások kiaknázására, a
település és a vidéki közösség gazdasági és társadalmi fejlődésére, a vidéki lakosok életszínvonalának
emelésére, valamint a természetes környezet megvédésére.
53
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az EU országaiban a vidéki turistaszállások számos problémát
okoznak, pl.:
• Sok európai régióban a vidéki lakosság csökken és elöregszik, ezért a helyi fejlesztések és gazdasági
erőfeszítések az agroturizmus területén csökkennek.
• A parasztházak építése és renoválása a turisták fogadása érdekében optimális szállást céloz meg,
ami közös igénye a helyi turistaszervezeteknek, de lehetnek olyan épületek is, melyek nem alkalmasak
a turizmus számára.
• A turizmus termékeinek újracsoportosítása egy címke alatt, azzal a céllal, hogy közös stratégiával
reklámozzák a globális turisztikai terméket a központi turisztikai szervezetek oda vezethet, hogy a
turizmus közönségesebbé válik a vidéki vendégfogadási struktúrák rovására a falvak
egységesedésével.
54
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Jelenleg, ahhoz hogy egy otthon vagy más ingatlan a turistaforgalomba bekerüljön vidéki panzió
címén, az egyén lehet:
• Személyként felhatalmazott;
• Családi szövetségként felhatalmazva;
• Kereskedelmi vállalatként felhatalmazva.
55
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A tevékenységének folytatásához a vidéki panziónak a következő
közművekkel kell rendelkeznie:
• Áram;
• Víz;
• Csatornázás (közüzemi vagy saját);
• Fűtés (szilárd, folyékony vagy gáz alapú fűtőanyaggal), hogy a turisták számára a helyiségekben
télen legalább 18 fok legyen;
• Háztartási hulladékot megsemmisítő rendszer.
56
Ahhoz, hogy turistafaluvá váljanak, minden közösségnek minimálisan
a következő feltételeket kell kielégítenie:
• A helyszín természetes festői táj, szennyező források nélkül;
• Elérhetőség úton, vasúton, folyón vagy levegőből;
• Általános infrastruktúra – vízellátás, elektromos áram, fűtés, csatornázás, kommunikáció;
• Élő hagyományok, népi hagyományos értékek – népi építészet, kézművesség, folklór, múzeum,
hagyományok.
57
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Ahhoz hogy turistafaluvá váljanak, minden közösségnek minimálisan
a következőkre feltételeket kell kielégítenie:
• Gazdag turisztikai erőforrások megléte, amiket ki lehet aknázni különféle vakációs tevékenységek
során – pihenés, séta a szabadban, ásványvíz, könnyű túrázás, hegymászás, úszás és vízi sportok,
kulturális tevékenységek, részvétel kulturális eseményeken a faluban, hagyományos gazdasági
tevékenységekben való részvétel.
• Az egyszerű vagy bonyolult módon biztosított magas komfortfokozatú háztartások megléte:
folyóvíz, vízvezeték, fürdőszoba, az osztályozásnak megfelelő komfortfokozat.
58
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A turistafalu értékét emelheti:
• Fürdő létesítése – ásvány- és termálvíz, sós tó, tengerpart, terápiás iszap és gáz;
• Értékes régészeti maradványok, építészeti, művészeti, történelmi emlékek megléte;
• Megfelelő technikai keretek – utak, sétányok, csatornázás;
• Szociális, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények megléte.
59
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az okok, amik miatt a turisták vidéken töltik a szabadságukat:
• A természethez való visszatérés mindenki számára szükséges, függetlenül a kortól, nemtől, a
társadalmi-szakmai státusztól, az egészség, a fizikai és spirituális jóllét szempontjából.
• Ragaszkodás és odatartozás egy különleges csoporthoz egy vidéki területen: patriarchális család,
helyi közösség, munkacsoport, folklórcsoport.
• A tudás, a megértés, a leltározás, a fejlődés olyan motivációk, melyeket sikeresen ki lehet aknázni a
turizmus keretében. Az utazás során új, változatos ismeretekre lehet szert tenni, valamint
készségeket is el lehet sajátítani, amik kielégítik a turista szakmai igényeit is.
60
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A vidéki turizmus jövőjének
biztosítása érdekében fontos, hogy
kijavítsuk az egységesítő politika
hibáit, és fejlesszük a vidéket.
Elsődleges feladat a turizmus
lehetőségeinek jövőbeni fejlesztése,
a vidéki közösségek
életképességének, gazdasági és
társadalmi fejlettségének javítása,
61
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az okok, amik miatt a turisták vidéken töltik a szabadságukat:
• Esztétikai motivációk, melyek a természetesség, a tisztaság, a harmónia, a rend, a festői tájak
látványának igényéből fakadnak.
• A kíváncsiság a népi vendéglátás, a főzési szokások, a rituálék, a kézművesség iránt turisták
sokaságát arra készteti, hogy a kellemes, egyedülálló emlékek miatt a következő nyaralását is ezek
közül válassza.
• Pihenés, friss bioételek fogyasztása, foglalkozásterápia azoknak, akik egészségesen akarják tölteni
a szabadságukat.
• Vadászat, halászat, hegymászás, túrázás mind űzhető egyéni vágyak és elképzelések szerint.
62
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az oktatófarm nem más, mint egy vidéki
háztartás, ahol a tanulók képzést kaphatnak az
iskolaidő alatt, és elvárható, hogy meglegyenek
ott a megfelelő anyagi erőforrások ahhoz, hogy
biztosítsák a szakmai kompetenciák
kialakításának feltételeit.
Az oktatófarmok a tanyai berendezkedés olyan
modelljei, melyek megmutatják a vidéki élet
fejleszthető sokféleségének és fenntartható
fejlődésének perspektíváját.
63
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az oktatófarm lehetséges összetevői:
• Biológiai gyűjtemények: növények, szőlők, állatok, zöldségek, gyümölcsök tisztán oktatási célzattal;
• A terület legjelentősebb zöldségeinek termesztése, valamint más növényeké is (gyógynövények,
dohány, komló, pórsáfrány stb.), valamint takarmánynövények állatok számára, zöldségek,
gyümölcsök, virágok;
• A farm tevékenységének megfelelő autóparkoló és mezőgazdasági felszerelés, gépesítési ágazat,
amibe beletartozik a javító és karbantartó műhely;
• Állattenyésztő ágazat, beleértve a baromfit, méheket, selyemhernyót, halat és a régió kisállatait.
64
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az oktató farm lehetséges
összetevői:
• Állatitermék-feldolgozó ágazat:
tehenészet, húsfeldolgozás, konzerválás
stb.;
• Agroturizmus / agroturisztikai panzió;
• Nem mezőgazdasági ágazatok:
hagyományos kézművesség, szakmák,
fafaragás stb.;
• Más kísérleti ágazatok.
65
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az oktató farmokon intenzív vagy biotermelés is folyhat: üvegházak, szoláriumok, öntözött földek,
ipari növények, gyógynövények és más.
Az oktatófarmok könyvelést vezetnek
működésükről és extra bevételükről, ehhez
az iskola bankszámláját használják, a
mezőgazdasági szövetkezetek
szervezésének elvei és formái szerint.
66
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
Az oktató farm tanári karának struktúrája:
• A cég vezetője – egy szakmérnök vagy egy olyan mérnök, aki az iskola igazgatójának vagy
igazgatóhelyettesének van alárendelve;
• Farmtechnikus – a cég vezetőjének van alárendelve;
• Agroturisztikai panzió adminisztrátora - az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének van
alárendelve;
• Közgazdász (könyvelő) – a főkönyvelőnek vagy az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek van
alárendelve;
• Szak- és betanított munkások, akik az ágazatban dolgoznak a rájuk vonatkozó szabályok szerint;
• Őrök.
67
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A farm tevékenysége egy termelési
terven alapszik, melyet a farm vezetője
dolgozott ki, és az iskolaszék hagyott
jóvá .
A farm vezetője a szaktanárokkal együtt
biztosítja a farm minden olyan
egységének a működőképességét, amely
szükséges a szakképzéshez, a
tantárgyakhoz és a modulokhoz.
68
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
A tanulók az oktatófarm munkájában a szaktanárok felügyelete és irányítása alatt vesznek részt.
Az iskola a szakemberek és a
dolgozók közreműködésével
mezőgazdasági munkát és
szolgáltatásokat végezhet
harmadik féllel együtt, beleértve a
technikai tanácsadást.
A farmfejlesztésnek az a célja,
hogy folyamatosan javítsák a
feltételeket a képzési sztenderdek
szerint.
69
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
1. Az agroturizmus fenntartható turizmussá történő átalakításának előfeltételei:
a) A vendéglátó közösség kultúrájának és karakterének megvédése
b) Állandó bevételhez való hozzáférés
c) Partnerség kialakítása a vidéken élő emberek és a turisztikai hivatalok között
d) Megvédeni a hagyományos ételek és italok receptjét
70
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
2. A helyi turisztikai potenciál felmérése két fázisból áll:
a) Értékelés és visszacsatolás
b) A lehetőségek beazonosítása és jelentés
c) Kutatás és jelentés
d) A meglévő turizmus elemzése és a diagnózis
71
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
3. Az agroturizmus három alapvető komponense:
a) A részvényesek, a táj és a disszemináció
b) A környezet, az agroturisztikai szolgáltatások és a farmerek
c) A turistairodák, az időjárás és az ajánlatok
d) A turisták, a szabadidős tevékenységek és az agroturisztikai termékek
72
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
4. Az agroturizmus egyik célja:
a) A farmerek kreativitását és szakmaiságát elősegíteni
b) Megvédeni a természetes környezetet
c) Kedvező gazdasági eredményeket szerezni a mezőgazdasági vállalkozók számára
d) A turizmus erőforrásainak kiaknázása
73
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
5. Tevékenysége fejlesztése érdekében egy panziónak a következő közművekkel kell rendelkeznie:
a) Áram és vízellátás
b) Internetkapcsolat
c) Telefon-térerő;
d) Gáz
74
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
6. A következők közül az egyik az oktatófarm egyik komponense:
a) Kézműves-ipari gyűjtemények
b) Művészeti kiállítás
c) Régészeti felfedezések ágazata
d) Állattenyésztési ágazat
75
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
7. Az oktatófarmok intenzív vagy biotermelési rendszert használhatnak, pl.:
a) Üvegházak és szoláriumok
b) Planetáriumok
c) Gépi eszközök
d) Traktorok
76
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
8. Az oktatófarmoknak a következő álláshelyeik vannak a tanári karban:
a) Toborzó és humánerőforrás-igazgató
b) Cégvezető és farmtechnikus
c) Projektigazgató és projektasszisztens
d) Egyetemi professzorok
77
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
9. A farm termelési tervét ki fejleszti ki?
a) A farmon dolgozó könyvelő
b) A panzió adminisztrátora
c) A farm vezetője
d) A farm technikusa
78
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
TESZT
A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,
tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.
10. A farm vezetője a szaktanárokkal együtt:
a) Meggyőződnek arról, hogy minden tanulónak van taneszköze
b) Meggyőződnek arról, hogy a termelési terv alkalmazható
c) Vetetik tanulóikat a tanulási folyamatban
d) Biztosítják a farm minden részének működőképességét
79
5. MODUL
II. RÉSZ – 3. SZINT
HELYES VÁLASZOK
80
MEGOLDÁSOK
1. a
2. d
3. b
4. c
5. a
6. d
7. a
8. b
9. c
10. d
5. MODUL
AZ AGROTURIZMUST ÉRINTŐ TÖRVÉNY
A MINIMÁLIS KRITÉRIUM AZ AGROTURISZTIKAI PANZIÓ KATEGÓRIÁBA
KERÜLÉSHEZ
Romániában a városi szállodákat csillagokkal osztályozzák, a falusi panziókat pedig margarétákkal.
1-2 margaréta:
• Megfelelő és higiénikus felszerelés az ételkészítéshez, -főzéshez, ételtároláshoz;
• Közös mosdó (egy tus és mosdó tíz helyre);
• Cserépkályha vagy másfajta fűtés, ami megfelel a PSI szabályainak;
• A szobák minimális mérete (kétágyas): 11-12 m2;
• Az ágyak maximális száma / szoba: három 1 margarétás penzióban, négy 2 margarétás penzióban;
• Ágy matraccal, szekrény, lámpa;
• TV és rádió a közös helyiségekben.
3-5 margaréta:
• Udvar virágokkal;
• Gyerekjátszótér;
• Saját parkolóhely;
• Nappali szoba megfelelő bútorral;
• Szobák saját fürdőszobával; 81
5. MODUL
AZ AGROTURIZMUST ÉRINTŐ TÖRVÉNY
A MINIMÁLIS KRITÉRIUM AZ AGROTURISZTIKAI PANZIÓ KATEGÓRIÁBA
KERÜLÉSHEZ
• Központi gázfűtés;
• Ágyak maximális száma / szoba: 2;
• A szobák minimális mérete (kétágyas) – 13-20 m2;
• Ágy rugós matraccal;
• Jó minőségű bútor, szekrény, lámpák;
• Átlátszó függöny;
• TV és rádió;
• Jó minőségű főzőeszközök és konyhai felszerelés;
• A telefon elérhető a turistáknak.
82
5. MODUL
AZ OKTATÓ FARMOKAT ÉRINTŐ
TÖRVÉNY
Mezőgazdasági, erdészeti vagy hegyvidéki mezőgazdasági oktatási intézmények, melyek nem
tulajdonolnak vagy használnak mezőgazdasági területet, kérhetik állami vagy önkormányzati földek
használatát, a 84/1995-ös Oktatási Törvény 169. cikkelye szerint, melyet módosítottak és kiegészítettek
a 268/2001-es Privatizációs Törvény 8. cikkelyével, mely olyan vállalatokról szól, melyek köz- vagy
magán mezőgazdasági tulajdonnal rendelkeznek, valamint az Állami Vagyonügynökség
megalapításával, melyet megváltoztattak és kiegészítettek a 1/2000 sz. törvény 23. paragrafusával,
mely a mezőgazdasági birtok és erdők tulajdonának visszaállításáról szól a 18/1991 sz. és a 169/1997
sz. törvények változtatásai és kiegészítései szerint.
83
5. MODUL
SZÓJEGYZÉK
84
1. állatállomány: a gazdaságban haszonállatként tartott állatfaj vagy állatfajta
2. autentikus: eredeti, nem másolt, valódi
3. autózás: utazás autóban, különösen szabadidős tevékenységként
4. balneológia: a fürdéssel kapcsolatos tudomány, gyakorlat
5. beruházás megtérülése: teljesítménymérték, mellyel egy befektetés
hatékonyságát lehet mérni vagy összehasonlítani több befektetés hatékonyságát
6. bevétel: pénzbeli fizetség, melyet árukért vagy szolgáltatásokért kapnak, vagy
más forrásból, pl. bérlés vagy befektetés
7. diagnózis: egy értékelésből levont vélemény
8. emlék: egy látható nyom, bizonyíték vagy látványa valaminek, ami valaha létezett,
de már nincs
9. globalizáció: globális, egész világra szóló növekedés
10. kézműves: valamilyen készséggel rendelkező szakmunkás
5. MODUL
SZÓJEGYZÉK
85
11. kiegyenlítés: egy olyan dolog, folyamat, mely kiegyensúlyoz vagy kompenzál valamit
12. kisgazda: olyan személy, aki egy kisgazdaságot birtokol vagy bérel
13. kisgazdaság: ötven hektárnál kisebb föld, amit valakinek kiadnak vagy eladnak
megművelésre
14. komló: ennek a növénynek a szárított virága keserű aromás olajt tartalmaz; a sörfőzésben
használják, hogy megelőzzék a baktériumtevékenységet, és hogy a sörnek jellegzetes ízt
adjon
15. kommunikáció: üzenetek, parancsok stb. küldésének eszköze, beleértve a telefont, a
táviratot, a rádiót és a televíziót
16. környezet: a környező dolgok, feltételek és hatások összessége
17. kulturális örökség: egy csoport vagy egy társadalom fizikai műalkotásainak és nem
kézzelfogható jellemzőinek maradványa, ami generációkon át öröklődik, a jelenben
fenntartják és továbbadják a jövő generációnak
18. mezőgazdaság: a föld megművelésének, növénytermesztésnek, állattenyésztésnek a
tudománya, művészete és gyakorlata
5. MODUL
SZÓJEGYZÉK
86
19. mezőgazdasági holding: egy mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági egység egy vezetés
alatt
20. nép: egy társadalom vagy régió közönséges emberei, akik hagyományos életmódot
képviselnek, és olyan szokások, hitek, művészetek kialakítói és hordozói, melyek egy kultúrát
alkotnak
21. pásztor: legelő állattal foglalkozó ember
22. promóció: haladásnak, növekedésnek, valami elfogadásának elősegítése
23. részvényes: olyan személy, akinek részesedése vagy érdeke van egy vállalkozásban
24. szőlészet: a növénytermelés azon ágazata, mely a szőlő termesztésével foglalkozik
25. takarmány: a tenyésztett állatok tápláléka, pl. durván felaprított széna vagy szalma
26. tanya: egy ház és a hozzá tartozó földek
27. táplálkozástan: az a tudomány, mely az ételekkel és az evéssel foglalkozik, különösen az
emberekkel kapcsolatban
28. vállalkozó: egy olyan személy, aki egy üzleti vállalkozást szervez, vezet és vállalja a
kockázatát
29. védjegy: (átvitt) egy olyan vonás, amiről egy dolog vagy személy ismert lesz
5. MODUL
IRODALOMJEGYZÉK
1. Románból angolra fordítva http://lege5.ro/Gratuit/geydsmjyhe/regulamentul-de-organizare-si-dotarea-
minimala-pentru-ferma-didactica-agroturistica-montana-din-30052007
2. Románból angolra fordítva http://www.agro-craiova.ro/files/2012/09/Agroturism.pdf
3. Románból angolra fordítva http://www.cameraagricolavn.ro/biblioteca/agroturism/Agroturism.pdf
4. http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm
5. http://www.fattoriasantarita.it/didactic_farm.htm
6. http://voyagertrips.com/the-didactic-farm/
7. http://www.pantalicaranch.com/?page_id=12&lang=en
8. http://www.agriturismolaquerciagentile.it/didactic-farm-umbria.php
9. Rövid videó képekkel egy romániai oktató farmról https://www.youtube.com/watch?v=ew3MnwC5yUs
10. http://en.wikipedia.org/
11. http://www.thefreedictionary.com/
87
5. MODUL
3. SZINT – BIZONYÍTVÁNY
88

More Related Content

More from palotas

CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...
CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...
CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...palotas
 
CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...
CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...
CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...palotas
 
CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...
CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...
CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...palotas
 
CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE MED...
CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE  MED...CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE  MED...
CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE MED...palotas
 
ORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITY
ORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITYORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITY
ORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITYpalotas
 
AGRITOURISM AND DIDACTIC FARMS
AGRITOURISM AND DIDACTIC FARMSAGRITOURISM AND DIDACTIC FARMS
AGRITOURISM AND DIDACTIC FARMSpalotas
 
AGRITOURISM AND ON FARM SERVICES
AGRITOURISM AND  ON FARM SERVICESAGRITOURISM AND  ON FARM SERVICES
AGRITOURISM AND ON FARM SERVICESpalotas
 
ORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTION
ORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTIONORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTION
ORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTIONpalotas
 
FARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCES
FARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCESFARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCES
FARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCESpalotas
 
ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING
ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLINGON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING
ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLINGpalotas
 
Agroturizmus és oktatófarmok - Esettanulmány
Agroturizmus és oktatófarmok - EsettanulmányAgroturizmus és oktatófarmok - Esettanulmány
Agroturizmus és oktatófarmok - Esettanulmánypalotas
 
Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésben
Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésbenÖkológiai gazdálkodás az állattenyésztésben
Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésbenpalotas
 
Agroturizmus és szolgáltatások a farmon
Agroturizmus és szolgáltatások a farmonAgroturizmus és szolgáltatások a farmon
Agroturizmus és szolgáltatások a farmonpalotas
 
Biotermények és a biodiverzitás megőrzése
Biotermények és a biodiverzitás megőrzéseBiotermények és a biodiverzitás megőrzése
Biotermények és a biodiverzitás megőrzésepalotas
 
Biomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban
Biomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságbanBiomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban
Biomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságbanpalotas
 
Élelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítés
Élelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítésÉlelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítés
Élelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítéspalotas
 

More from palotas (16)

CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...
CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...
CASE STUDY: CICOGNOLA FARM: ON FARM QUALITY MEAT, GASTRONOMY AND RENEWABLE EN...
 
CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...
CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...
CASE STUDY: “TORRE COLOMBAIA”: ORGANIC FARMING, BIODIVERSITY, TRADITON AND IN...
 
CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...
CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...
CASE STUDY: POSTARAL VALLEY: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN TH...
 
CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE MED...
CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE  MED...CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE  MED...
CASE STUDY: RANİ FARM: ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING IN THE MED...
 
ORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITY
ORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITYORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITY
ORGANIC FARMING FOR ANIMAL PRODUCTION AND BIODIVERSITY
 
AGRITOURISM AND DIDACTIC FARMS
AGRITOURISM AND DIDACTIC FARMSAGRITOURISM AND DIDACTIC FARMS
AGRITOURISM AND DIDACTIC FARMS
 
AGRITOURISM AND ON FARM SERVICES
AGRITOURISM AND  ON FARM SERVICESAGRITOURISM AND  ON FARM SERVICES
AGRITOURISM AND ON FARM SERVICES
 
ORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTION
ORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTIONORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTION
ORGANIC CROPS AND BIODIVERSITY PROTECTION
 
FARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCES
FARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCESFARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCES
FARM MANAGEMENT FOR BIOMASS AND RENEWABLE ENERGY SOURCES
 
ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING
ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLINGON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING
ON FARM FOOD PROCESSING AND DIRECT SELLING
 
Agroturizmus és oktatófarmok - Esettanulmány
Agroturizmus és oktatófarmok - EsettanulmányAgroturizmus és oktatófarmok - Esettanulmány
Agroturizmus és oktatófarmok - Esettanulmány
 
Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésben
Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésbenÖkológiai gazdálkodás az állattenyésztésben
Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésben
 
Agroturizmus és szolgáltatások a farmon
Agroturizmus és szolgáltatások a farmonAgroturizmus és szolgáltatások a farmon
Agroturizmus és szolgáltatások a farmon
 
Biotermények és a biodiverzitás megőrzése
Biotermények és a biodiverzitás megőrzéseBiotermények és a biodiverzitás megőrzése
Biotermények és a biodiverzitás megőrzése
 
Biomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban
Biomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságbanBiomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban
Biomassza és megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban
 
Élelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítés
Élelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítésÉlelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítés
Élelmiszer-feldolgozás a vállalkozásokban és közvetlen értékesítés
 

Agroturizmus és oktatófarmok

  • 1. 5. MODUL AGROTURIZMUS ÉS OKTATÓFARMOK 1
  • 2. 5. MODUL MEGJEGYZÉS Ez a modul két részből áll: • Az első rész, ami 20 diából áll, az agroturizmussal és az oktatófarmokkal kapcsolatos EU-s irányelvekről és általános kérdésekről szól. Az első rész végén lesz egy tízkérdéses teszt. Minden kérdésre négy válasz lesz megadva, de csak egy helyes. Ha az összes válaszod helyes, sikerült a vizsga. Ha nem sikerült, addig ismételd a kurzust, amíg hibátlanul meg nem tudod oldani a feladatokat. • A második rész 30 diából áll és részletes információt ad a modul témájáról. • Mint az első részben, itt is egy 10 kérdéses több válaszos teszt lesz a végén. Ha minden válasz jó, akkor a rendszer megengedi, hogy kinyomtasd a bizonyítványt a 3. szintről. 2
  • 3. 5. MODUL TARTALOMJEGYZÉK • Bevezetés a képzőmodulba • 1. rész – Az alapok - EQF 2. szint Az agroturizmus jellemzői – Fejlesztési tényezők – Az agroturizmus céljai – Miért vegyünk részt benne? – Alapkifejezések az oktatófarmokkal kapcsolatban – Az oktatófarmok céljai • Tízkérdéses teszt több válasszal • 2. rész – A részletek - EQF 3. szint Turistafalvak típusai – Az agroturizmus tényezői – A fenntartható agroturizmus elvei – Az oktatófarmok összetevői – Az oktatófarmokon lévő tanárok – Az agoturizmussal és az oktatófarmokkal kapcsolatos törvények Romániában • Tízkérdéses teszt több válasszal • Bizonyítvány 3
  • 4. 5. MODUL BEVEZETÉS A városi stressz egyre inkább arra készteti az embereket, hogy kiszabaduljanak a városból, és ha csak egy pár napra is, megtapasztalják a természet nagyszerűségét, a patriarchális békét, messze a civilizációtól. A vidéki élet gazdagsága és a kulturális örökség csak akkor fedezhető fel, ha a helyiekkel kapcsolatba kerülünk, és megtapasztaljuk az életmódjukat, a hagyományaikat és szokásaikat. Az agroturizmus a mezőgazdaság és turizmus keveréke, egy farmon vagy tanyán zajlik, kiegészítő bevételt jelent a mezőgazdaság mellett, pozitív gazdasági és társadalmi hatása van, és beletartozik az, hogy a turisták kapcsolatba kerülnek a házimunkával és -termeléssel. 4
  • 5. 5. MODUL BEVEZETÉS Minden olyan árut és szolgáltatást, ami a turizmus tevékenységével kapcsolatos, úgy határozhatunk meg mint turisztikai terméket. A termék-kialakításához szükség van a természeti és kulturális turizmuspotenciál elemzésére, emberi és financiális szempontból is, és azt is kell elemezni, hogy versenyképes ajánlatot tudnak-e tenni. A természeti és társadalmi-gazdasági turizmus erőforrásainak leltára a következőket érinti: • A vonzó hegységek közelsége; • Jó elhelyezkedés, a fő turista útvonalak mentén; • A turisztikai erőforrások értéke és változatossága; • Népi hagyományok és pásztorkodás; • A társadalmi-gazdasági fejlődés meghatározza az életszínvonalat, jó hatással van a hazai és külföldi vendégek fogadására; • A népesség vonásai, ami a vendégszeretet, az etika és a morál szintjét jelzi; • A falusi lakosság magas szintű emancipációja – idegen nyelven beszélők. 5
  • 6. 5. MODUL BEVEZETÉS A turisztikai termék kialakítása és hasznosítási lehetőségeinek elemzése tartalmazza: • Az általános infrastrukturális fejlesztés tervezése (vízellátás, fűtés, szennyvíz, annak kezelése, az odavezető utak javítása, építése); • A háztartások komfortszintjének emelése, ahol vendégeket fogadnak; • Technikai, kereskedelmi, és tisztálkodási lehetőségek, keretek; • Sportlétesítmények (turistaösvények, sportpályák, sípályák, sífelvonó, lovagolás). 6
  • 7. 5. MODUL BEVEZETÉS Az oktatófarmokat azért hozzák létre, hogy oktatást tartsanak azzal a céllal, hogy a tanulók speciális készségeket szerezzenek a mezőgazdaság és erdőgazdaság terén. Az oktatófarmok egyenlők a szokásos tanyákkal, de itt a tanulók tanulhatnak is, és itt szükséges, hogy hozzáférhetőek legyenek számukra azon anyagi erőforrások, melyek biztosítják a készségfejlesztés összes feltételét. A farmfejlesztés célja, hogy folyamatosan javítsák a professzionális képzés feltételeit a szakmai képzés sztenderdjei alapján. 7
  • 8. 5. MODUL BEVEZETÉS Az oktatófarm célja az, hogy lehetőséget adjon az iskolának és a mezőgazdaságnak, hogy találkozzanak. A gyerekek megismerik a farmer munkáját, felfedezik az étel eredetét, ami naponta megjelenik a tányérjukon. A farmer, aki birtokában van a vidék gazdagságainak, megmutatja nekik, hogyan készül a minőségi étel, és megmutatja nekik az ízeket, amik az egyes évszakokban megjelennek. Azt is megmutatja, hogyan folyik a betakarítás, és elmeséli nekik a hagyományos meséket. Az oktató farm megismerteti a gyerekekkel az életet a farmon, támogatja a farm körüli kulturális és környezeti értékeket. Arra készteti a gyerekeket, hogy szeressék a természetet, és közvetlen tapasztalatot nyújt nekik a vidéki életről, szórakoztatva. Ez egy olyan világ, mely közvetlenül az ajtajuk mögött van, de nem tudnak róla sokat (http://www.fattoriasantarita.it/didactic_farm.htm -ból). 8
  • 9. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmus speciális tulajdonságai: • Vidéki környezetben zajlik, ahol lényeges a vendégszeretet, a szállás minősége, a természeti, kulturális és emberi vonások ismerete, a turisztikai termékek eredetisége; • A turisztikai ajánlat eredeti, változatos, egyénre szabott, és olyan emberek szervezik, akik az adott területen élnek; • Ki lehet egészíteni gazdasági tevékenységgel a farmon, ez nem alternatíva vagy helyettesítő tevékenység. 9
  • 10. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmus speciális tulajdonságai: • Az alacsony bevételű népességnek lehetőséget nyújt arra, hogy szabadságát vagy hétvégéjét a természetben töltse el, speciális eseményekkel. • Nem szükséges nagy befektetés, infrastrukturális tervezés, bizonyos európai országokban (minden országban más törvények érvényesek). • A turisták nagy tömegei elkerülhetik a tengeri vagy hegyi üdülőket a nyári szezonban. 10
  • 11. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmus speciális tulajdonságai: • Ez egy meghatározatlan turizmus, mert sokféle dolgot ajánl a természet károsítása nélkül. A természet megőrzésének céljából meg kell fontolni azt, hogy a gazdasági és a turisztikai tér együtt élhet-e azért, hogy a területen fennmaradjon egy tevékenység, hogy az emberi települések funkcionalitását megőrizzük és javítsuk, hogy elkerüljük a természeti erőforrások pazarlását, és megőrizzük a természeti örökséget. • Nem kompatibilis az ipari turizmussal, ami turisztikai területeken, üdülőhelyeken fejlődött ki. 11
  • 12. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT • Az agroturizmus speciális vidéki turizmus, amit kisgazdák nyújtanak, általában mellékállásban. Főállásban a szokásos munkájukat végzik a gazdaságban, és ez adja a fő jövedelmüket. • Szállás: agroturisztikai farmok és panziók . • Teljesen kihasználja a vidéki környezet mezőgazdasági, turisztikai, emberi, technikai és gazdasági lehetőségeit. • A turisztikai ajánlat eredeti, sokféle, egyénre szabott, szervezett és a faluban élő emberek vezetik. • Az alacsony jövedelmű népességnek lehetőséget ad arra, hogy szabadságát vagy hétvégéjét a gyönyörű természetben töltse el, és a vidéki élet eseményeiben részt vegyen. 12
  • 13. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Gazdaságilag a vidéki turizmus a létfenntartás egyik módja, a vidéki háztartások kiegészítő jövedelme az erőforrások optimális kihasználásával, komplex házon belüli és kívüli szolgáltatásokkal együtt, valamint a mezőgazdasági termeléssel összekapcsolva, így hozva létre hatékony és modern agroturizmust. A vidéki turizmus lehet egyszerű vendégfogadás, amikor a parasztházban van szabad szoba, de nem nyújtanak hozzá szervezett, koordinált, folyamatos szolgáltatásokat (étkezés, látogatások, túrák). 13
  • 14. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmus ígéretes vállalkozás lehet, a mezőgazdasággal és erdőgazdasággal foglalkozó falvak számára gazdasági felelmélkedést jelenthet, a vidéki lakosság megtartásában is szerepet játszhat, a hátrányos helyzetű régiókban növelheti a mezőgazdasági termelést, a társadalmi és kulturális fejlődést. Az agroturizmus komplex társadalmi- gazdasági tevékenység, melyet a vidéki farmerek végeznek azért, hogy plusz jövedelemre tegyenek szert maguk és családjuk számára. 14
  • 15. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT A tevékenység nem más mint az agroturisztikai termék, amibe beletartozik a szállás, étkezés és pihenés. Ezért kívánatos a megfelelő összhang a szolgáltatások minősége, a felszerelés, a szállás kinézete, az étel és a szabadidő között. A turistákat, akik általában városiak, az motiválja, hogy csendes helyen pihenhessenek, ahol nincs tömeg, ami kielégíti ökológiai igényeket, és így a vidéki terület optimális helyszín a pihenésre. 15
  • 16. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Fejlesztési tényezők: • A szállítás és a közlekedés fejlesztése. A javított utak kiterjesztése, a motorizáció fejlődésével karöltve, segíti elő a vidékre való behatolást, mert a rossz utak nem teszik lehetővé az odajutást. Ezen igények kielégítése az első szükséges feltétele az egyéni turisták áramlásának, és ez nyújthatja a befektetések megtérülését, és a profit felhalmozódását. A turisták beáramlása nélkül még a legnagylelkűbb ajánlatok (természeti-kulturális örökség értékei, kényelem, ár) is kudarcra vannak ítélve. 16
  • 17. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Fejlesztési tényezők: • Egyre nagyobb az igény a személyre szabott utazási ajánlatokra. Az utóbbi években növekedett az eredeti utazási ajánlatok iránti igény a globalizációs trendek, a gyors információáramlás és a lehetőségek sokfélesége miatt. • Nagyobb az érdeklődés az egészség fenntartása iránt. A vidéki területek kiváló helyek arra, hogy kielégítsék a legszerteágazóbb és legkifinomultabb igényeket, pl. kerékpározás, sétálás a friss levegőn, hegymászás, túrázás vagy csendes horgászás, étel- és italkóstolás. 17
  • 18. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Fejlesztési tényezők: • A sportfelszerelés és turisztikai ipar fejlődése. A turisztikai és sportfelszerelés-ipar egyre változatosabb és tökéletesebb eszközöket kínál a különféle szabadidős tevékenység végzéséhez, biztosítván a függetlenséget és a személyes biztonságot mindenféle időjárási körülmények között.. • Eredetiség. Az eredetiség olyan minőség, melyet egyre inkább igényelnek. Olyan környezetből jönnek, mely el van árasztva audiovizuális, nagyon fejlett technikai eszközökkel, személytelen emberi kapcsolatokkal, ezért a turisták nagyon méltányolják a vidéki élet eredetiségét és természetességét. 18
  • 19. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Fejlesztési tényezők: • Csend és jóllét. A jóllét, a csend és a kényelem egyre inkább olyan elemek, melyeket keresnek a turisták, ami nem meglepő, hiszen nagy stressz éri a legtöbb dolgozót. Gyakran felmerül az önkéntelen vágy a város elhagyására. A természetbe való elmenekülés ötlete szinte minden városi vágyban megtalálható manapság, és a megvalósulás gyakran vidéken következik be. • Az individualizmus megerősödése a piacon. Bizonyos termékek állhatatos és rendszeres reklámozása, hogy egy állandó fogyasztói szegmenset megnyerjenek nekik – mindennapos gyakorlat azzal a céllal, hogy bizonyos termékeket (autó, divat, étel) eladjanak a fogyasztói piacon. 19
  • 20. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Elméletileg nincs olyan vidéki település, amely ne tudna egy speciális saját terméket felmutatni, amivel felkeltheti a turisták érdeklődését. Ennek a terméknek előfeltétele, hogy eredeti legyen, és az erőfeszítéseknek arra kell irányulnia, hogy a turisták később vissza akarjanak jönni. A kulcs ennek a sokféleségnek a megtartásában van, de új elemeket is fel kell kutatni, melyek a helyi specialitásokat hangsúlyozzák. Ezek felavatása még újabb turistákat vonzhat, ami egy körfolyamatot indíthat be. 20
  • 21. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmus céljai: • A farmerek életszínvonalát emelni a bevételük növelésével a hátrányos helyzetű régiókban, védett területek közelében, ahol szép a táj, és kiemelkedő természeti, kulturális-történelmi értékek vannak. • Minőségi márkákat létrehozni az agroturizmusban. • Új turisztikai formák kialakítása és megerősítése. 21
  • 22. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmus céljai: • Megvédeni a környezetet, olyan mezőgazdasági termelési formákat alkalmazni, melyek kevés hatással vannak a környezetre. • Kiaknázni a régió tipikus mezőgazdasági termékeit és hagyományos gasztronómiáját. • Megőrizni a mezőgazdasági tájat, reklámozni a a természeti erőforrásokat és történelmi-kulturális kincseket. 22
  • 23. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmusban való részvétel okai: • Az agroturizmusból szerzett bevétel a farmok fontos kapitalizációs és modernizációs módja, mivel ezek nem követik a nemzeti és nemzetközi utazási ágakat, így a bevétel egyenesen a farmernek és a családjának jut. • Mezőgazdaságon kívüli szakmai készség elsajátítása a turisztikai iparban, amit szakszerűen, vállalkozói szellemben kell végezni. 23
  • 24. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmusban való részvétel okai: • Vidéki családok esetében munkahely és jövedelemforrás az egyes munkanélküli családtagoknak, mivel az agroturizmus az otthon végzett munkát segíti elő, és a foglalkoztatottak arányát statisztikailag emeli a mezőgazdaságban. • Az élő környezet javítása, felszerelése modern civilizációs vívmányokkal (toalett, hideg-meleg folyóvíz, szennyvízcsatorna, telefon, fax, televízió), ami forradalmasítja a vidék anyagi civilizációját. 24
  • 25. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az agroturizmusban való részvétel okai: • A közösség tagjainak bevételt teremt. • Az infrastruktúra és az életszínvonal javítása, a városok és a táj szépítése. • A természeti környezet megőrzése. 25
  • 26. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az oktató farmok céljai: (http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm -ból) • Kielégíteni a gyermek vagy a fiatal felnőtt igényét azáltal, hogy kielégítjük a kíváncsiságát és tudásvágyát. • Segíteni a gyermekeket abban, hogy megismerjék a farmer / mezőgazdász / állattenyésztő mesterségét. • Lehetőséget teremteni arra, hogy kapcsolat jöjjön létre a mezőgazdasági ipar és a fogyasztó között. • Megérteni azt az utat, amit az élelmiszer megtesz a kert és az asztal között. 26
  • 27. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az oktató farmok céljai: (http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm -ból) • Elősegíteni az egészséges táplálkozást. • Segíteni a gyermekeket abban, hogy megismerjék az étel értékét, és azt a kemény munkát, ami szükséges ahhoz, hogy elkészüljön egy látszólag egyszerű étel. • Hangsúlyozni a vidéki világ kultúráját és tradícióit. • Újra felfedezni és tanítani az olyan foglalkozásokat, melyeket már sokan elfelejtettek. 27
  • 28. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT Az oktatófarmok olyan vidéki vállalkozások, melyeknek célja a vidéki tevékenységek, a táplálék körforgásának, az állati és növényi életnek, a farmer munkájának és szerepének bemutatása és a tudatos fogyasztásra, valamint a természet tiszteletére való nevelés. A farm lehetőséget nyújt az iskoláknak arra, hogy közelről megvizsgáljanak olyan érveket, melyek a vidéki hagyományok fenntartásáról szólnak: workshopok keretében a helyszínen, ökológiai és környezetvédelmi kurzusokon és a szabadban zajló játékok által.* * Forrás: http://www.agriturismolaquerciagentile.it/didactic-farm-umbria.php 28
  • 29. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 1. Agroturizmus esetén a turista kapcsolatba kerül: a) Tengerparti és hegyvidéki üdülőkkel b) Háztartással és helyi élelmiszerekkel c) Hotelekkel és panziókkal d) Városi tájakkal 29
  • 30. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 2. Az oktatófarmokat azzal a céllal hozták létre, hogy készségeket alakítsanak ki: a) Tanulókban b) Professzorokban c) Farmerekben d) Tanárokban 30
  • 31. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 3. Egy oktatófarm nem más, mint egy: a) Iskola b) Egyetem c) Tanya d) Panzió 31
  • 32. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 4. Egy ajánlat a turistáknak legyen: a) Olcsó, érdekes és turisztikai szakértő szervezze b) Eredeti, változatos, egyénre szabott, és olyan személy szervezze aki a vidéken él c) Kalandos, érdekes útitervvel, melyet a vendéglátó szervezett d) A turisták igényeivel kompatibilis, és turistairoda szervezze 32
  • 33. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 5. Az agroturizmus a vidéki turizmus különleges formája, melyet kisgazdák végeznek, általában : a) Mint alaptevékenységet b) Mint másodlagos tevékenységet c) Hobbiból d) Mint szezonális tevékenységet 33
  • 34. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 6. Az agroturisztikai termék meghatározója: a) A túra környezete, a túrázás, a kerékpározás b) A horgászás, az állattenyésztés, a hagyományos ételek főzése c) Minőségi idő töltése a természet közepén d) Szállás, étkezés, pihenés 34
  • 35. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 7. Az oktatófarmok egyik célja: a) Agroturizmust tanítani b) Vakációztatni a gyerekeket c) Állattenyésztést elősegíteni d) Egészséges étkezést elősegíteni 35
  • 36. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 8. Egy oktatófarm ajánl: a) Workshopokat a területen, ökológiai és környezetvédelmi kurzusokat és szabadban végezhető játékokat b) Lehetőséget játszani az állatokkal és fát ültetni c) Ingyenes környezetvédelmi kurzusokat d) Mezőgazdaság iránt érdeklődő gyerekek irányítását 36
  • 37. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 9. Az agroturizmus bevétele: a) A nemzeti utazási ágazatba jut b) A nemzetközi utazási ágazatba jut c) A farmer családjának jut d) A helyi hatóságoknak jut 37
  • 38. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 10. Az agroturizmus egyik célja kiaknázni : a) Szabadidős tevékenységeket, pl. túrázás, biciklizés, horgászás b) Mezőgazdasági termelési technikákat c) Tipikus mezőgazdasági termékeket és a régió hagyományos gasztronómiáját d) Természeti erőforrásokat és a történelmi-kulturális kincseket. 38
  • 39. 5. MODUL I. RÉSZ – 2. SZINT HELYES VÁLASZOK 39 MEGOLDÁSOK 1. b 2. a 3. c 4. b 5. b 6. d 7. d 8. a 9. c 10. c
  • 40. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturizmust úgy lehet definiálni, hogy az nem más, mint emberek utazása szennyezetlen, látványos helyen elterülő vidéki favakba, tartózkodásuk legalább 24 óráig tart, helyi ételeket fogyasztanak, és bekapcsolódnak a vidéki életformába a maga teljes komplexitásában. Az olyan települések tudják magukhoz vonzani az ez iránt érdeklődő turistákat, melyeknek hosszú történelmi múltja van, épületeik a régióra jellemző, tipikus építészeti stílust hordoznak, az embereknek sajátos életmódjuk, hagyományaik, szokásaik vannak. A turistákat inkább az vonzza, hogy lehetősége legyen pihenni egy csendes, nem zsúfolt helyen, mely kielégíti az ökológiai igényeket. 40
  • 41. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturizmus térbeli megszerveződését a koncentráció-diszperzió kettőssége jellemzi: - Az étkeztetés, a szállás, a zöld falvak és üdülőhelyek koncentrációja - Széttagozódott tevékenységek (gyalog- vagy lovas ösvények, horgászat, vízi turizmus) a vidéki területeken 41
  • 42. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A turistafalvak festői vidéki települések, melyek gazdasági és kulturális erősségekkel bírnak, szennyezetlen környezetben terülnek el, és megőrzik kulturális mintáikat (szokások, munkaeszközök, népviselet, ételek). Számos kifinomult módszerrel lehet osztályozni ezeket a falvakat funkcionalitásuk szempontjából, felvázolva a turizmus alapvető elemeit. 42
  • 43. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A következő típusú falvakat lehet megkülönböztetni: • Táj- és klímafalvak; • Turistafalvak a téli és vizes sportokért ; • Gyógyfürdős falvak; • Pásztorkodó turistafalvak; • Történelmi, művészeti és építészeti emlékekkel rendelkező falvak; • Népi hagyományokkal rendelkező falvak; • Művészeti és kézműves-iparral rendelkező falvak. 43
  • 44. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturizmust érintő tényezők: • Ökológiai tényezők: növényvilág, állatvilág, ökoszisztéma • Fizikai tényezők: természeti erőforrások, tér és létesítmények • Kulturális tényezők: hagyományok, nyelv, régió, szokások, kultúra • Társadalmi tényezők, két szempontból tekintve: • A vendéglátó szempontjából – az összes tényező, ami az életszínvonalával kapcsolatos • A látogató szempontjából – az összes tényező, ami az életszínvonalával és tapasztalataival kapcsolatos 44
  • 45. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A fenntartható agroturizmus elvei: • A környezet – nagy, fenntartható érték az agroturizmus számára; meg kell őrizni a jövő generációknak. • Turizmus – pozitív tevékenység, ami hasznot hajt a környezetnek, a helyi közösségnek és a látogatónak. • Kapcsolat a környezet és a turizmus között – ezt lehet úgy fejleszteni, hogy a környezet támogatja a hosszú távú turisztikai tevékenységet, de a turizmus fejlesztése nem vezethet a környezet károsításához. 45
  • 46. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A fenntartható agroturizmus elvei: • A turisztikai tevékenység fejlesztése – úgy, hogy tiszteletben tartsa az adott hely jellegzetességeit (környezeti, szociális, gazdasági, kulturális). • A turizmus fejlesztésének célja – egyensúlyt tartani a turisták és a helyszín, valamint vendéglátók szükségletei között. • A turisztikai ipar, a kormányok, a környezetvédő szervezetek, a nemzetközi intézmények – hogy tiszteletbe tartsák ezeket az elveket, és a végrehajtásukért dolgozzanak. 46
  • 47. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturizmus fenntartható turizmussá válásának előfeltételei: • A vendéglátó közösség kultúrájának és jellegének védelme; • A táj és az élőhelyek védelme; • A vidéki gazdaság támogatása; • Hosszú távon életképes turisztikai ipart fenntartani a pozitív turistaélmények elősegítésével; • Partnerség kialakítása a turizmus befektetői, a helyi hatóságok és a helyi lakosság között; • Ellensúlyozni az erős turisztikai fejlődést a diverzifikált vidéki gazdaság által. 47
  • 48. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Fenntartható stratégiák a turizmusban: • A vidéki gazdaság felvirágoztatása mezőgazdasági termékek iránti további kereslet és tőkebefektetések által. • Alacsony termelékenységű földek használatának és feljavításának elősegítése, ami lehetővé teszi a területek természetes növénytakarójának megőrzését. • Speciális menedzsment alkalmazása. • Azon értékek kiválasztása, melyek a fenntartható turizmus alapjai lehetnek. 48
  • 49. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Fenntartható stratégiák a turizmusban: • A befektetők irányítása és bátorítása; • A hosszú távú turizmus bebiztosítása; • A természet megőrzése és a kulturális örökség fogalmainak bevonása a turizmus fejlesztésének stratégiájába; • A turisták ökológiai oktatása; • Minden természeti és kulturális vonás feltérképezése, melyek a turisztikai potenciál alapjául szolgálhatnak, és az összegyűjtött adatok elemzése. 49
  • 50. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A helyi turisztikai potenciál felmérése – a fenntartható fejlődés előfeltételei Két bevezető fázis tartozik ide: • A meglévő turizmus elemzése, a kereslet, kínálat, verseny és piaci trendek értékelése. • Az elemzés eredményein alapuló diagnózis lehetővé teszi: • Hogy megnevezzék a terület erősségeit és gyengeségeit; • Hogy meghatározzák a lehetőségeket és a kockázatokat; • Hogy határozzanak a lehetséges turisztikai fejlesztésekről a területen. 50
  • 51. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturizmus három alapvető komponense: • A falu a környezetével (természetes, épített) és a kapcsolódó turisztikai erőforrások alkotják az agroturizmus keretét és forrásait. • Az agroturisztikai szolgáltatások (és ajánlatok) alternatívát nyújtanak minőségben, eredetiségben és sokszínűségben a hagyományos ajánlatokkal szemben. • Azok, akik a falvakban élnek (a farmerek), szervezik, vezetik az agroturisztikai tevékenységeket. 51
  • 52. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturisztikai tevékenység sikere akkor garantált, ha minőségi szolgáltatást nyújt. A minőség fogalma a turisztikai tevékenység minden komponenséhez kötődik – versenyképes szolgáltatások nyújtása, az agroturizmus termék- meghatározásának kiteljesítése, a turisták védelme, változatos ajánlatokat tenni tartalom és forma tekintetében is, amik személyre szabottak, és a terület sok részét érintik. A szolgáltatások jó minőségét a farmernek kell biztosítania, az ő felelőssége az ellátás, a hálózatépítés, a környezetvédelem. 52
  • 53. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az agroturizmus fő céljai mellett az olyan célok, mint a természetben töltött vakáció, a forgalom, a szennyezés csökkentése stb. lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági vállalkozók jó gazdasági eredményeket érjenek el a vidéki turizmus által. A partnerségben (a farmerek maguk közötti, valamint a helyi önkormányzattal és a helyi szervezetekkel kötött szövetsége) a szakszerűség és a kreativitás kell, hogy az agroturizmus fő szempontjai legyenek. Ökológiai és gazdasági elveken nyugvó gazdasági tevékenység kontextusában az agroturizmus a vidéki turizmus komponense lehet, közvetlen hatással a helyi turisztikai erőforrások kiaknázására, a település és a vidéki közösség gazdasági és társadalmi fejlődésére, a vidéki lakosok életszínvonalának emelésére, valamint a természetes környezet megvédésére. 53
  • 54. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az EU országaiban a vidéki turistaszállások számos problémát okoznak, pl.: • Sok európai régióban a vidéki lakosság csökken és elöregszik, ezért a helyi fejlesztések és gazdasági erőfeszítések az agroturizmus területén csökkennek. • A parasztházak építése és renoválása a turisták fogadása érdekében optimális szállást céloz meg, ami közös igénye a helyi turistaszervezeteknek, de lehetnek olyan épületek is, melyek nem alkalmasak a turizmus számára. • A turizmus termékeinek újracsoportosítása egy címke alatt, azzal a céllal, hogy közös stratégiával reklámozzák a globális turisztikai terméket a központi turisztikai szervezetek oda vezethet, hogy a turizmus közönségesebbé válik a vidéki vendégfogadási struktúrák rovására a falvak egységesedésével. 54
  • 55. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Jelenleg, ahhoz hogy egy otthon vagy más ingatlan a turistaforgalomba bekerüljön vidéki panzió címén, az egyén lehet: • Személyként felhatalmazott; • Családi szövetségként felhatalmazva; • Kereskedelmi vállalatként felhatalmazva. 55
  • 56. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A tevékenységének folytatásához a vidéki panziónak a következő közművekkel kell rendelkeznie: • Áram; • Víz; • Csatornázás (közüzemi vagy saját); • Fűtés (szilárd, folyékony vagy gáz alapú fűtőanyaggal), hogy a turisták számára a helyiségekben télen legalább 18 fok legyen; • Háztartási hulladékot megsemmisítő rendszer. 56
  • 57. Ahhoz, hogy turistafaluvá váljanak, minden közösségnek minimálisan a következő feltételeket kell kielégítenie: • A helyszín természetes festői táj, szennyező források nélkül; • Elérhetőség úton, vasúton, folyón vagy levegőből; • Általános infrastruktúra – vízellátás, elektromos áram, fűtés, csatornázás, kommunikáció; • Élő hagyományok, népi hagyományos értékek – népi építészet, kézművesség, folklór, múzeum, hagyományok. 57 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT
  • 58. Ahhoz hogy turistafaluvá váljanak, minden közösségnek minimálisan a következőkre feltételeket kell kielégítenie: • Gazdag turisztikai erőforrások megléte, amiket ki lehet aknázni különféle vakációs tevékenységek során – pihenés, séta a szabadban, ásványvíz, könnyű túrázás, hegymászás, úszás és vízi sportok, kulturális tevékenységek, részvétel kulturális eseményeken a faluban, hagyományos gazdasági tevékenységekben való részvétel. • Az egyszerű vagy bonyolult módon biztosított magas komfortfokozatú háztartások megléte: folyóvíz, vízvezeték, fürdőszoba, az osztályozásnak megfelelő komfortfokozat. 58 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT
  • 59. A turistafalu értékét emelheti: • Fürdő létesítése – ásvány- és termálvíz, sós tó, tengerpart, terápiás iszap és gáz; • Értékes régészeti maradványok, építészeti, művészeti, történelmi emlékek megléte; • Megfelelő technikai keretek – utak, sétányok, csatornázás; • Szociális, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények megléte. 59 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT
  • 60. Az okok, amik miatt a turisták vidéken töltik a szabadságukat: • A természethez való visszatérés mindenki számára szükséges, függetlenül a kortól, nemtől, a társadalmi-szakmai státusztól, az egészség, a fizikai és spirituális jóllét szempontjából. • Ragaszkodás és odatartozás egy különleges csoporthoz egy vidéki területen: patriarchális család, helyi közösség, munkacsoport, folklórcsoport. • A tudás, a megértés, a leltározás, a fejlődés olyan motivációk, melyeket sikeresen ki lehet aknázni a turizmus keretében. Az utazás során új, változatos ismeretekre lehet szert tenni, valamint készségeket is el lehet sajátítani, amik kielégítik a turista szakmai igényeit is. 60 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT
  • 61. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A vidéki turizmus jövőjének biztosítása érdekében fontos, hogy kijavítsuk az egységesítő politika hibáit, és fejlesszük a vidéket. Elsődleges feladat a turizmus lehetőségeinek jövőbeni fejlesztése, a vidéki közösségek életképességének, gazdasági és társadalmi fejlettségének javítása, 61
  • 62. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az okok, amik miatt a turisták vidéken töltik a szabadságukat: • Esztétikai motivációk, melyek a természetesség, a tisztaság, a harmónia, a rend, a festői tájak látványának igényéből fakadnak. • A kíváncsiság a népi vendéglátás, a főzési szokások, a rituálék, a kézművesség iránt turisták sokaságát arra készteti, hogy a kellemes, egyedülálló emlékek miatt a következő nyaralását is ezek közül válassza. • Pihenés, friss bioételek fogyasztása, foglalkozásterápia azoknak, akik egészségesen akarják tölteni a szabadságukat. • Vadászat, halászat, hegymászás, túrázás mind űzhető egyéni vágyak és elképzelések szerint. 62
  • 63. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az oktatófarm nem más, mint egy vidéki háztartás, ahol a tanulók képzést kaphatnak az iskolaidő alatt, és elvárható, hogy meglegyenek ott a megfelelő anyagi erőforrások ahhoz, hogy biztosítsák a szakmai kompetenciák kialakításának feltételeit. Az oktatófarmok a tanyai berendezkedés olyan modelljei, melyek megmutatják a vidéki élet fejleszthető sokféleségének és fenntartható fejlődésének perspektíváját. 63
  • 64. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az oktatófarm lehetséges összetevői: • Biológiai gyűjtemények: növények, szőlők, állatok, zöldségek, gyümölcsök tisztán oktatási célzattal; • A terület legjelentősebb zöldségeinek termesztése, valamint más növényeké is (gyógynövények, dohány, komló, pórsáfrány stb.), valamint takarmánynövények állatok számára, zöldségek, gyümölcsök, virágok; • A farm tevékenységének megfelelő autóparkoló és mezőgazdasági felszerelés, gépesítési ágazat, amibe beletartozik a javító és karbantartó műhely; • Állattenyésztő ágazat, beleértve a baromfit, méheket, selyemhernyót, halat és a régió kisállatait. 64
  • 65. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az oktató farm lehetséges összetevői: • Állatitermék-feldolgozó ágazat: tehenészet, húsfeldolgozás, konzerválás stb.; • Agroturizmus / agroturisztikai panzió; • Nem mezőgazdasági ágazatok: hagyományos kézművesség, szakmák, fafaragás stb.; • Más kísérleti ágazatok. 65
  • 66. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az oktató farmokon intenzív vagy biotermelés is folyhat: üvegházak, szoláriumok, öntözött földek, ipari növények, gyógynövények és más. Az oktatófarmok könyvelést vezetnek működésükről és extra bevételükről, ehhez az iskola bankszámláját használják, a mezőgazdasági szövetkezetek szervezésének elvei és formái szerint. 66
  • 67. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT Az oktató farm tanári karának struktúrája: • A cég vezetője – egy szakmérnök vagy egy olyan mérnök, aki az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének van alárendelve; • Farmtechnikus – a cég vezetőjének van alárendelve; • Agroturisztikai panzió adminisztrátora - az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének van alárendelve; • Közgazdász (könyvelő) – a főkönyvelőnek vagy az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek van alárendelve; • Szak- és betanított munkások, akik az ágazatban dolgoznak a rájuk vonatkozó szabályok szerint; • Őrök. 67
  • 68. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A farm tevékenysége egy termelési terven alapszik, melyet a farm vezetője dolgozott ki, és az iskolaszék hagyott jóvá . A farm vezetője a szaktanárokkal együtt biztosítja a farm minden olyan egységének a működőképességét, amely szükséges a szakképzéshez, a tantárgyakhoz és a modulokhoz. 68
  • 69. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT A tanulók az oktatófarm munkájában a szaktanárok felügyelete és irányítása alatt vesznek részt. Az iskola a szakemberek és a dolgozók közreműködésével mezőgazdasági munkát és szolgáltatásokat végezhet harmadik féllel együtt, beleértve a technikai tanácsadást. A farmfejlesztésnek az a célja, hogy folyamatosan javítsák a feltételeket a képzési sztenderdek szerint. 69
  • 70. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 1. Az agroturizmus fenntartható turizmussá történő átalakításának előfeltételei: a) A vendéglátó közösség kultúrájának és karakterének megvédése b) Állandó bevételhez való hozzáférés c) Partnerség kialakítása a vidéken élő emberek és a turisztikai hivatalok között d) Megvédeni a hagyományos ételek és italok receptjét 70
  • 71. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 2. A helyi turisztikai potenciál felmérése két fázisból áll: a) Értékelés és visszacsatolás b) A lehetőségek beazonosítása és jelentés c) Kutatás és jelentés d) A meglévő turizmus elemzése és a diagnózis 71
  • 72. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 3. Az agroturizmus három alapvető komponense: a) A részvényesek, a táj és a disszemináció b) A környezet, az agroturisztikai szolgáltatások és a farmerek c) A turistairodák, az időjárás és az ajánlatok d) A turisták, a szabadidős tevékenységek és az agroturisztikai termékek 72
  • 73. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 4. Az agroturizmus egyik célja: a) A farmerek kreativitását és szakmaiságát elősegíteni b) Megvédeni a természetes környezetet c) Kedvező gazdasági eredményeket szerezni a mezőgazdasági vállalkozók számára d) A turizmus erőforrásainak kiaknázása 73
  • 74. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 5. Tevékenysége fejlesztése érdekében egy panziónak a következő közművekkel kell rendelkeznie: a) Áram és vízellátás b) Internetkapcsolat c) Telefon-térerő; d) Gáz 74
  • 75. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 6. A következők közül az egyik az oktatófarm egyik komponense: a) Kézműves-ipari gyűjtemények b) Művészeti kiállítás c) Régészeti felfedezések ágazata d) Állattenyésztési ágazat 75
  • 76. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 7. Az oktatófarmok intenzív vagy biotermelési rendszert használhatnak, pl.: a) Üvegházak és szoláriumok b) Planetáriumok c) Gépi eszközök d) Traktorok 76
  • 77. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 8. Az oktatófarmoknak a következő álláshelyeik vannak a tanári karban: a) Toborzó és humánerőforrás-igazgató b) Cégvezető és farmtechnikus c) Projektigazgató és projektasszisztens d) Egyetemi professzorok 77
  • 78. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 9. A farm termelési tervét ki fejleszti ki? a) A farmon dolgozó könyvelő b) A panzió adminisztrátora c) A farm vezetője d) A farm technikusa 78
  • 79. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT TESZT A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel, tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes. 10. A farm vezetője a szaktanárokkal együtt: a) Meggyőződnek arról, hogy minden tanulónak van taneszköze b) Meggyőződnek arról, hogy a termelési terv alkalmazható c) Vetetik tanulóikat a tanulási folyamatban d) Biztosítják a farm minden részének működőképességét 79
  • 80. 5. MODUL II. RÉSZ – 3. SZINT HELYES VÁLASZOK 80 MEGOLDÁSOK 1. a 2. d 3. b 4. c 5. a 6. d 7. a 8. b 9. c 10. d
  • 81. 5. MODUL AZ AGROTURIZMUST ÉRINTŐ TÖRVÉNY A MINIMÁLIS KRITÉRIUM AZ AGROTURISZTIKAI PANZIÓ KATEGÓRIÁBA KERÜLÉSHEZ Romániában a városi szállodákat csillagokkal osztályozzák, a falusi panziókat pedig margarétákkal. 1-2 margaréta: • Megfelelő és higiénikus felszerelés az ételkészítéshez, -főzéshez, ételtároláshoz; • Közös mosdó (egy tus és mosdó tíz helyre); • Cserépkályha vagy másfajta fűtés, ami megfelel a PSI szabályainak; • A szobák minimális mérete (kétágyas): 11-12 m2; • Az ágyak maximális száma / szoba: három 1 margarétás penzióban, négy 2 margarétás penzióban; • Ágy matraccal, szekrény, lámpa; • TV és rádió a közös helyiségekben. 3-5 margaréta: • Udvar virágokkal; • Gyerekjátszótér; • Saját parkolóhely; • Nappali szoba megfelelő bútorral; • Szobák saját fürdőszobával; 81
  • 82. 5. MODUL AZ AGROTURIZMUST ÉRINTŐ TÖRVÉNY A MINIMÁLIS KRITÉRIUM AZ AGROTURISZTIKAI PANZIÓ KATEGÓRIÁBA KERÜLÉSHEZ • Központi gázfűtés; • Ágyak maximális száma / szoba: 2; • A szobák minimális mérete (kétágyas) – 13-20 m2; • Ágy rugós matraccal; • Jó minőségű bútor, szekrény, lámpák; • Átlátszó függöny; • TV és rádió; • Jó minőségű főzőeszközök és konyhai felszerelés; • A telefon elérhető a turistáknak. 82
  • 83. 5. MODUL AZ OKTATÓ FARMOKAT ÉRINTŐ TÖRVÉNY Mezőgazdasági, erdészeti vagy hegyvidéki mezőgazdasági oktatási intézmények, melyek nem tulajdonolnak vagy használnak mezőgazdasági területet, kérhetik állami vagy önkormányzati földek használatát, a 84/1995-ös Oktatási Törvény 169. cikkelye szerint, melyet módosítottak és kiegészítettek a 268/2001-es Privatizációs Törvény 8. cikkelyével, mely olyan vállalatokról szól, melyek köz- vagy magán mezőgazdasági tulajdonnal rendelkeznek, valamint az Állami Vagyonügynökség megalapításával, melyet megváltoztattak és kiegészítettek a 1/2000 sz. törvény 23. paragrafusával, mely a mezőgazdasági birtok és erdők tulajdonának visszaállításáról szól a 18/1991 sz. és a 169/1997 sz. törvények változtatásai és kiegészítései szerint. 83
  • 84. 5. MODUL SZÓJEGYZÉK 84 1. állatállomány: a gazdaságban haszonállatként tartott állatfaj vagy állatfajta 2. autentikus: eredeti, nem másolt, valódi 3. autózás: utazás autóban, különösen szabadidős tevékenységként 4. balneológia: a fürdéssel kapcsolatos tudomány, gyakorlat 5. beruházás megtérülése: teljesítménymérték, mellyel egy befektetés hatékonyságát lehet mérni vagy összehasonlítani több befektetés hatékonyságát 6. bevétel: pénzbeli fizetség, melyet árukért vagy szolgáltatásokért kapnak, vagy más forrásból, pl. bérlés vagy befektetés 7. diagnózis: egy értékelésből levont vélemény 8. emlék: egy látható nyom, bizonyíték vagy látványa valaminek, ami valaha létezett, de már nincs 9. globalizáció: globális, egész világra szóló növekedés 10. kézműves: valamilyen készséggel rendelkező szakmunkás
  • 85. 5. MODUL SZÓJEGYZÉK 85 11. kiegyenlítés: egy olyan dolog, folyamat, mely kiegyensúlyoz vagy kompenzál valamit 12. kisgazda: olyan személy, aki egy kisgazdaságot birtokol vagy bérel 13. kisgazdaság: ötven hektárnál kisebb föld, amit valakinek kiadnak vagy eladnak megművelésre 14. komló: ennek a növénynek a szárított virága keserű aromás olajt tartalmaz; a sörfőzésben használják, hogy megelőzzék a baktériumtevékenységet, és hogy a sörnek jellegzetes ízt adjon 15. kommunikáció: üzenetek, parancsok stb. küldésének eszköze, beleértve a telefont, a táviratot, a rádiót és a televíziót 16. környezet: a környező dolgok, feltételek és hatások összessége 17. kulturális örökség: egy csoport vagy egy társadalom fizikai műalkotásainak és nem kézzelfogható jellemzőinek maradványa, ami generációkon át öröklődik, a jelenben fenntartják és továbbadják a jövő generációnak 18. mezőgazdaság: a föld megművelésének, növénytermesztésnek, állattenyésztésnek a tudománya, művészete és gyakorlata
  • 86. 5. MODUL SZÓJEGYZÉK 86 19. mezőgazdasági holding: egy mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági egység egy vezetés alatt 20. nép: egy társadalom vagy régió közönséges emberei, akik hagyományos életmódot képviselnek, és olyan szokások, hitek, művészetek kialakítói és hordozói, melyek egy kultúrát alkotnak 21. pásztor: legelő állattal foglalkozó ember 22. promóció: haladásnak, növekedésnek, valami elfogadásának elősegítése 23. részvényes: olyan személy, akinek részesedése vagy érdeke van egy vállalkozásban 24. szőlészet: a növénytermelés azon ágazata, mely a szőlő termesztésével foglalkozik 25. takarmány: a tenyésztett állatok tápláléka, pl. durván felaprított széna vagy szalma 26. tanya: egy ház és a hozzá tartozó földek 27. táplálkozástan: az a tudomány, mely az ételekkel és az evéssel foglalkozik, különösen az emberekkel kapcsolatban 28. vállalkozó: egy olyan személy, aki egy üzleti vállalkozást szervez, vezet és vállalja a kockázatát 29. védjegy: (átvitt) egy olyan vonás, amiről egy dolog vagy személy ismert lesz
  • 87. 5. MODUL IRODALOMJEGYZÉK 1. Románból angolra fordítva http://lege5.ro/Gratuit/geydsmjyhe/regulamentul-de-organizare-si-dotarea- minimala-pentru-ferma-didactica-agroturistica-montana-din-30052007 2. Románból angolra fordítva http://www.agro-craiova.ro/files/2012/09/Agroturism.pdf 3. Románból angolra fordítva http://www.cameraagricolavn.ro/biblioteca/agroturism/Agroturism.pdf 4. http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm 5. http://www.fattoriasantarita.it/didactic_farm.htm 6. http://voyagertrips.com/the-didactic-farm/ 7. http://www.pantalicaranch.com/?page_id=12&lang=en 8. http://www.agriturismolaquerciagentile.it/didactic-farm-umbria.php 9. Rövid videó képekkel egy romániai oktató farmról https://www.youtube.com/watch?v=ew3MnwC5yUs 10. http://en.wikipedia.org/ 11. http://www.thefreedictionary.com/ 87
  • 88. 5. MODUL 3. SZINT – BIZONYÍTVÁNY 88